Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

EEcadás az MTESZ-szákházban A személyzeti munkáról Az elnökség; tagjai balról jobbra: Ritecz György, dr. Illisz 1 .ász­ló — előadását tartja — Pálmai László és Szűcs László. Major Gabriella felvétele VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1984. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Elégedett lehet a tagság Szakszerűség, ötlet, szorgalom Javítani a termésátlagot, csökkenteni a ráfordítást Arany fokozat Több helyen búcsúztat iák Napi 8—10 órás mozgalmas munkakör, a nagy közösségért végzett fáradozás után — má­ról holnapra — átállhat valaki nyugodt, otthoni életre? Kitöl- ti-e a házi munka a következő esztendőket? — Én is feltettem magamnak a kérdést — mosolyog Papp Jánosné, a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti bizottságának nyugdíjba lépett titkára. — Tudom, több időt tölthetek a férjemmel, három gyermekem­mel, kilenc unokámmal. Eddig ők segítettek, hogy az üzemben helytállhassak. Azért nincsen arról szó, hogy teljesen abba­hagyom a társadalmi munkát. — Mik a tervei? — Megválasztottak az idős korúak helyzetével foglalkozó Vác városi koordinációs bi­zottság titkárává, ötezer nyug­díjas él a városban, a tv-ben látjuk, olvassuk az újságokban, hogy másutt többet tesznek ér­tük, mint nálunk. Akad bőven feladat. — Milyen volt a búcsúztatás? — A gyár vállalati központ­jában tartott összejövetelen dr. Martos Istvánná, a Textilipa­ri Dolgozók Szakszervezetének a főtitkára fejezte ki elisme­rését a 37 éves munkáért, a szakszervezeti mozgalomban végzett, több évtizedes mun­káért. A vállalati gazdasági és pártvezetés jubileumi arany­gyűrűt és hatalmas virágkosa­rat adott át a búcsúünnepsé­gen. Külön búcsúztatott a bi­zalmi testület és négy gyár­egységünk szakszervezeti bi­zottsága. — Hogyan emlékezik a meg­tett útra? — 1962. március elseje óta töltöttem be a vszb-titkári tisztséget. Az eltelt 22 év alatt létesült üzemegység Vámos- mikolán, Pásztón, Kazáron és Jászapátiban. A szakszerveze­ti bizottság nemcsak a szerve­zésben segített, később is ta­nította, erősítette a bizalmiak ' hálózatát. Minőségileg is válto­zott a szakszervezeti munka. Árnyaltabb, sajátosabb érdek- képviseletet igényel a ml ré­szünkről is. Jó volt a partneri kapcsolat a gazdasági vezetés­sel, munkatársaink szót értet­tek az üzemvezetőkkel, cso­portvezetőkkel. — Gratulálunk a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetéshez. — A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban vettem át. A SZOT tag­jaként országos feladatok meg­oldásában is segíthettem. Szá­momra a munkahely valóban második otthon volt. A gratu­láló leveleket, táviratokat ol­vasva úgy érzem, a közössé­gért áldozatot vállalni, ez a legnemesebb emberi feladat. Papp Rezső A napokban kezdődik az ebek veszettség elleni védőol­tása. A csoportos oltás Kosdon kezdődik: február 24-én 8—12 óráig a tűzoltószertárnál. Al­sóvárosban: február 28-án és március 1-én 8—12 óra, állat­orvosi rendelő. A középváros­ban: március 2-án és 3-án 8—12 óra, állatorvosi rendelő. A felsővárosban: 4-én és 5-én 10—14 óra, állatforgalmi iroda. Deákváron: 7-én és 8-án 8—12 A DCM 151-es tanácstermé­ben cement- és mészgyártó szakmunkásképző tanfolyam indult. Az évnyitón megjelent Pintér Sándor gyárigazgató, Kovács József főmérnök és Kosdi János oktatási előadó. Pintér Sándor bevezetőjében ismertette a húszfős osztály előtt álló feladatokat. A tan­folyam ideje alatt a technoló­giai folyamatokat kiszolgáló berendezések univerzális ke­zelését sajátíthatják el a hall­gatók. A kihelyezett tagozaton Dr. Illisz László, a Minisz­tertanács titkárságának főosz­tályvezetője volt az előadó pénteken az MTESZ székházá­ban azon az összevont értekez­leten, melyen a város és von­záskörzetének gazdasági veze­tői vettek részt. A sok érdeklődőt vonzó ren­dezvényen dr. Illisz Lászlót Pálmai László, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte. Az eseményen ott volt még Szűcs László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munka­társa és Ritecz György, a vá­rosi tanács helyettes elnöke is. Vácott, a Madách Imre Mű­velődési Központban tartotta évi közgyűlését a Magyar Madártani Egyesület börzsö­nyi helyi csoportja. Saskó Ist­ván, a börzsönyi tájvédelmi körzet vezetője, a helyi cso­port elnöke köszöntötte a nagy számban megjelent madárba­rátokat, tagokat. Ezt követően Brellos Tamás, a helyi csoport titkára ismertette a múlt évi eredményeket, és szólt az ez évi tervekről. A beszámolóból kicsengett a tagság áldozatkész munkája, amit a madárvédelem érdeké­ben kifejtettek. Különösen a téli madáretetésben értek el szép sikereket, amihez a szük­séges eleséget az egyesület biztosította. Űjabb madáretetők kerül­nek ki a kertekbe, az óvo­dák udvarába, így például Vácott a Kölcsey utcai óvodába is. A madarak költését elősegítő fészekoduk kihelyezésében már nem volt ilyen látványos az eredmény, ezért ezt a te­óra, állatorvosi rendelő. A felső kerületben: 9-én 10—12 óra, gombási iskola és 14—16 óra, sejcei bolt. Az alsó kerü­letben: 10-én 10—12 óra, gyep­mesteri telep és 13—16 óra, Csatamezőn az Egyesült Izzó raktáránál lesz. A tulajdonosoknak az előző évi oltási igazolványt és a sze­mélyi igazolványukat is ma­gukkal kell vinniük. 322 óra elméleti és 1400 óra gyakorlati oktatásban része­sülnek a tanulók. A tananyag­ban szerepelnek általános alapismeretek, ideológiai, po­litikai, speciális szakmai isme­retek. Az oktatás februártól novemberig tart. Az oktatókat megbízásos alapon a gyári műszaki értelmiség köréből választják ki. A tanulók a si­keres vizsga után szakmun­kás-bizonyítványt kapnak. T, G. A főosztályvezető előadásá­ban tájékoztatást adott az ál­lami személyzeti munka idő­szerű feladatairól. Részletesen szólt az elmúlt évek tapaszta­latairól és e területen a várha­tó változásokról. Ezt követően Pálmai Lász­ló az elmúlt évi gazdaságpoli­tikai célok megvalósításáról tájékoztatta a résztvevőket. Szólt az 1984. évi célokról, a várható fejleményekről és a népgazdasági törekvésekről. Köszönetét mondott a kollek­tíváknak a tavalyi erőfeszíté­sekért. vékenységet a jövőben széle­síteni igyekeznek. A váchar- tyáni kiscsoport vezetője, Bu- osányi István, a vácrátóti bo­tanikus kert ideális környeze­tében szeretne mintegy száz darab odút elhelyezni, mely­hez kérte a vezetőség segítsé­gét. A helyi csoport kiemelt fel­adatának tartja a Börzsöny­ben fészkelő ritka ragadozó madarak védelmét. Amikor ezt a tevékenységüket elkezd­ték, nem < is gondoltak arra, milyen nehéz, bonyolult fel­adatra vállalkoztak. A raga­dozó madarakat sok veszély fenyegeti, mindentől nem le­het megóvni e szép szárnya­sokat, de van ami rajtunk, em­bereken múlik elsősorban, s így ezt el lehet kerülni. A Börzsöny tájvédelmi körzetté nyilvánítása még inkább indo­kolja a ragadozó madarak vé­delmét, hisz nélkülük üres lenne az égbolt. Sajnos a ve­szély nem lett kisebb, ha ugyanúgy vágják az erdőket, sűrűbben — olykor ésszerűtle­nül — épitik az utakat. Egy ornitológus mondta el azt a szomorú eseményt, mely nemrég történt a Börzsöny öreg erdejében. „A ritka par­lagi sas melengette tojásait az GYERGYAY MIKLÓS már nyugdíjasként foglalatoskodik otthon, a Tavasz utcai háza körül. Az építkezés, a kert, az unokák — ez minden gon­dolata. Boldogan engedi be a régi kollégát, érdeklődik a gyári dolgok felől. A nagy család már várta, hogy a mindig se­gítőkész nagypapa több időt töltsön el közöttük, de az ő gondolatai még vissza-vissza- térnek a régi munkahelyre. Hiába, 41 év nagy idő. — Elevenítsük fel a hosz- szú idő főbb állomásait, az élete fordulópontjait! — Mikor visszajöttem a hadifogságból, a vállalat bér­ügyeivel foglalkoztam. A kö­vetkező évtől a bér- és mun­kaügyi csoport, majd az át­szervezések után a bérelszá­molási osztály vezetője let­tem. Szerettem azt a munkát, de 1964-ben az igazgató elvtárs megbízott az újonnan alakult szervezési osztály vezetésével. Nem bántam meg, hogy el­vállaltam. — Kollégái szerint nagyon Az elmúlt napokban tartot­ta meg zárszámadó közgyű­lését a sződi Virágzó Terme­lőszövetkezet. A helyi általá­nos iskola tornacsarnokában Halász Sándor párttitkár kö­szöntötte a megjelenteket, kö­zöttük Beke Andrást, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársát. Hege­dűs Andrást, a Pest megyei Tanács munkatársát, dr. Ola­jos Mihályt, a váci városi pártbizottság első titkárát, La­katos Tibort, az AGROTRÖSZT vezérigazgatóját, Kovács Zol­tánt, a TÉSZÖV munkatár­ősi fészekben, amikor a fa alatt utat építettek, s a hatal­mas gépek ott dübörögtek a fészek közelében nap mint nap. A szerencsétlen anyama­dár ijedten lapult fészkében, szorosan, szinte „maroknyira” összehúzta magát a tojásokon. Szíve minden zajra, pöfögésre szaporábban vert; de végig ki­tartott. A következő évben már nem tért vissza fészké­hez. Ilyen esetekben a madárba­rátok tehetetlenek, ők őrzik a fiókákat a fészekrablóktól, de nem tudják őket megvédeni a természet rendjének gyakran oktalan felbolygatásától. Habár törvény védi a ma­darakat, mégis pusztítják őket, fészkeiket verik le. Az elkövetők ellen eljárás indul. Csakhogy az illetékes hatósá­goknál, tanácsoknál, még elég­gé ismeretlen fogalom a ter­mészetvédelmi törvények meg­sértése. Így az elkövetők több­nyire olcsón megússzák a dol­got. Ám a jövőben, ahogy a feljelentések szaporodnak, úgy szabnak ki egyre súlyosabb iftintetéseket a hatóságok, amire a törvény határozottan intézkedik. mozgékony, figyelmes, mindig mindenre reagáló, vérbeli szervező. — Nem tagadom. Mindig ott vagyok, ahol történik va­lami. Ott voltam a vállalat életében fordulópontot jelentő rekonstrukciónál, organizációs terv készült a termelés folya­matossága érdekében. Aztán a hatvanas évek végén megkez­dődött a számítógépes ter­melésirányítási rendszer elő­készítése és az ezzel kapcso­latos szervezés. Bérmunkában, GIER-gépen futtattuk az így kialakított rendszerünket. 1967-ben az új gazdasági mechanizmus vállalati előké­szítése és a későbbi beindítása volt a legfontosabb feladat. A szervezés hulláma rajtam és munkatársaimon csapódott le. Majd folyamatosan munka- és üzemszervezési feladatok­kal foglalkoztunk. 1982-ben a vállalat vezetősége úgy dön­tött, hogy saját számítógépet vásárol. A gép beszerzése 1983-ban meg is történt. — Milyen érzés volt látni a saját számítóközpontot, az új gép beüzemelését? sát, Kovács Bélát, a TOT, Al­bert Pált, a megyei MEDOSZ képviseletében és Nagy Bélá- nét, az őrbottyáni nagyközség tanácselnökét és Sándor Ist­vánt, a sződi közös tanács el­nökét., A közel nyolcszáz tagot számláló gazdaság olyan ered­ményeket ért el, melyekkel elégedett lehet a tagság. A közösség több mint 25 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Eredményes út A 24. zárszámadó közgyű­lés a tavalyi eredmények tu­datában lehetett volna han­gosabb is, de a feladatok és az új szabályozók ismereté­ben inkább csak szolid mun­kaértekezlethez hasonlított. Mint Lévák József elnök beszámolójából kitűnt, a 2654 hektár szántóterület hatvanhat százalékán termeltek szemes takarmányt. Az előző évekhez viszonyítva növelték a búza, ősziárpa és a napraforgó ve­tésterületét. A szövetkezet tör­ténetében a tizenhárom arany­korona értékű homokföldeken első ízben értek él rekord termésátlagot. Például a búza hozama harminchét, a kuko­ricáé elérte a harmincnyolc mázsát. A burgonya termésát­laga harminc mázsával keve­sebb volt, mint a csapadékos 1982. évben. Ennek ellenére a hetvenöt hektár így is 287 ezer forint nyereséget hozott. Napraforgót 451 hektáron ter­melt a gazdaság, igen jó eredménnyel. Az elmúlt évben ismét vesz­teséges volt a szőlő- és a gyü­mölcstermesztés. Az ősziba­rack a magas ráfordítási költ­ségek mellett még mindig alacsony áron értékesíthető. Az átvételi ár tavaly a hat fo­rintot érte el. Így a jó termés ellenére is több mint félmil­lió forint volt a veszteség. Az igen nagy munkaerőt igénylő szőlőt hatvannégy hektáron termeli a szövetkezet. A negy­venmázsás átlagtermés mégis 998 ezer forint veszteséget jelentett. Az elmúlt esztendőben a nö­vénytermesztés szakvezetői gárdája jól oldotta meg a fel­— Régi vágyamat éreztem beteljesülni akkor, mikor a váliaiathoz beérkeztek az el­ső alkatrészek, megkezdődött a gép összeszerelése és futot­tak az első tesztprogramok. Megítélésem szerint a jelenle­gi gazdasági helyzetben saját számítógéppel jelentősen ja­vulhat a vállalat gazdálkodá­si tevékenysége. — A gyári munkája, a csa­ládja mellett mennyi ideje jutott . közéleti szereplésre, a társadalmi munkákra? — 1960 óta lakóbizottsági elnök vagyok és bizony nem kis időt köt le a Váci Dunai Sporthorgász Egyesület kere­tében végzett munka, amit a ligeti tó vizének felfrissíté­séért folytatunk. A VÁLLALATNÁL a 70-es évek elején hosszú gyűjtőmun­kával sikerült összeállítani a Forte életéről egy archív anyagot, mely a jövőre nézve is fontos dokumentum. Hosz- szű éveken keresztül a válla­lati munkaverseny-bizottság- ban is dolgoztam. — Mit szeretne kívánni ma­gának a nyugdíjasévekre? — Jó egészséget, sok halat. És ha a fiatalok úgy érzik, hogy a tanácsaimmal segíthe­tem őket, boldogan teszem azt. Bakóné Tóth Piroska adatát, de több olyan terület van még, ahol javítani lehet a termésátlagon, vagy csök­kenteni lehetne a ráfordítási költségeket. A jól előkészített talaj, a jól megválasztott nö­vényfajta és a megfelelő mennyiségű műtrágya kiszó­rásával a kedvezőtlen időjárá­si tényezőket a kalászosoknál el tudták kerülni. Az ágazat árbevétele a terveztt 32 mil­lió forinttal szemben 37 mil­lió lett. Az alaptevékenység másik fő ágazata az állattenyésztés árbevételi tervét mintegy két százalékkal túlteljesítette. Legrégibb ágazat a növendék- üsző-telep, amely bázis­gazdasága a Vác környéki Szarvasmarha-tenyésztési Gaz­dasági Társaságnak. A szö­vetkezetek egyesülését köve­tően egyes tsz-ekben megvál­toztak a tenyésztési célok. En­nek következtében az EGE felbomlóban van. Így jelenleg a sződi telepen értékesítési gondokkal birkóznak. Libamáj exportra Ismét jó eredményt hozott a lüdágazat. Bár az irányító szervek a felvevő nyugati piac igényének csökkenése miatt, a törzsállomány csök­kentését javasolta. Helyesnek bizonyult, hogy nem csökken­tették az állományt, mert a máj, a libatest és a toll iránt volt kereslet. A kilencvenöt ezer naposliba közel 11,5 mil­lió forintot hozott a gazda­ságnak. A libaágazat jól szol­gálta az exportnövelő árbe­vételt. A sződiek 2 millió dol­lár értékű áru előállításában vállaltak fő szerepet. A prémesállat-ágázát még tavaly sem hozta meg a várt eredményt. A csincsilla és a nyérc a tervszinten zárt. A görény több mint 2,5 millió forint nyereséget hozott. Vi­szont nagy kiesést okozott az alacsony rókaszaporulat. összességében az állatte­nyésztésről és a növényter­mesztésről elmondható, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is jól, 70 millió 426 ezer forint árbevétellel szem­ben, 5 millió 392 ezer nyere­séggel zárt. Öt melléküzem A kiegészítő Ipari tevé­kenységről elmondható, hogy az öt melléküzem: az öntöde, a Szalachy pusztai üzem, a műanyag-, a lakatos- és a de­korációs üzemek olyan igé­nyeket elégítettek ki, melyek­re a népgazdaságnak nagy szüksége van. A kiegészítő ágazatba négyszáztizenhár- man, több mint 160 millió fo­rintos árbevételt teljesítettek. A beszámoló után tizenné­gyen vehették át jó munkájuk elismeréseként a termelőszö­vetkezet kiváló dolgozója ki­tüntetést. melyet Peszeki Sán­dor, a területi pártvezetőség titkára adott át. A beszámoló feletti vitában többen szót kértek, közöttük dr. Olajos Mihály is. Surányi János Períksésiyi zárszámadás A perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet február 22-én fél tízkor tartja zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlését. Az eseménynek a művelődési ház ad helyet. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap» Szükség van igazolványra is Eboltás a veszettség ellen Saját előadókkal Szakmunkásképzés Vizsga után bizonyítványt kapnak A veszély mm lett kisebb Természetvédők tanácskozása Dénes János Arcok a Forte gyárból 2. Jó egészséget, sok halat

Next

/
Thumbnails
Contents