Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

1984. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK A munkaprogram a határozatból fakad Szoros egységben az élettel A technikai-műszaki fejlődés egyik alapja a tudomá­nyos kutatómunka, amelyet az MSZMP KB 1969-es ha­tározata szabályozott. A kérdés az, hogy a határozatból adódó tennivalók hogyan válnak, váltak valóra a város­ban és a környékén levő vállalatoknál, intézményeknél. Elöljáróban szögezzük le, hogy valamennyi gazdasági szervezet és intézmény feldolgozta a határozat célkitű­zéseit, s saját munkaprogramot is készítettek. S ez — mint a későbbiekben látni fogjuk — nem szakadt el a gyakorlati élettől, hanem éppen ellenkezőleg azt az utat jelöli ki, amelyen minden érdekelt vállalatnak és intézménynek kellett indulnia, s azóta már jókorát tettek meg. Honnan indultak, s hol tartanak ma? Gyakorlathoz kötődve A vállalati kutatóhelyek ter­mészetesen célkutatásokra jöttek létre, feladatuk közvet­lenül termeléshez kötődnek. A Buda-Flax Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat kutatása a len- termesztés agrotechnikájának fejlesztésére, a betakarítás gé­pesítésének technológiájára és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányul. Az Építéstudományi Intézet területe az építőipari műszaki fejlődést szolgáló vizsgálatok és szakértői feladatok ellátása; az építőipari szenkezetgyártó, anyagelőkészítő és -feldolgozó üzemek technológiai tervezé­se, eljárások, szerkezetek, pro­totípusok, műszerek egyedi előállítása, valamint alkalma­zásuk bevezetése. A Gyógynövénykutató Inté­zet a biológiailag aktív vagy ilyenné átalakítható növényi anyagoik előfordulását, élet­tani és kémiai sajátosságait elemzi, ugyanakkor a gyógy­szeripar növényi nyersanyag- bázisának megalapozásán fá­radozik, és vizsgálja a növény­termesztésben a potenciálisan alkalmazható biológialag ak­tív vegyületeket. Az Óbuda Tsz a dísznövény szaporítóanyagok vírusmente­sítésével, az új vírusok meg­határozásával, szerves és szer­vetlen termesztő közegek, táp­anyaghatások vizsgálataival hígtrágya- és szennyvíziszap hasznosításával, új hajtatóház­típusok kifejlesztésével, vala­mint energiatakarékos eljárá­sok kidolgozásával foglalkozik. Talán ebből a nem teljes fel­sorolásból is kitűnik, hogy a programok milyen szorosan kötődnek a mindennapi gya­korlati élethez. De — s meg kell jegyeznünk — azok a vál­lalatok, intézmények, amelyek kutatórészleggel nem rendel­keznek, azok tevékenysége sem mozog légüres térben. Működési területek A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága a megye népraj­zával, régészetével, újkori tör­ténelmével, valamint mai képzőművészet életével fog­lalkozik. A Szabadtéri Nép­Egyéniségekre emlékezve Petőfi barátja Tótfalun N eve elhalványodott ismeretünkben. Ma mér közép­iskolai irodalomtanításunkban sem foglalkozunk vele, műveit nem, vagy alig-alig ismerjük, sőt talán ne­vét is alig hallottuk. Egykor pedig Tahitótfalun is élt. Kömlődön született 1815-ben, ahol apja református pap volt. Az apa halála után a család Hajdúnánásra köl­tözött, s Obernyik Károly 1831—32-ben és 1834-től 1837- ig a debreceni kollégiumban tanult. Innét vitte Kölcsey Ferenc unokaöccse, Kálmán mellé nevelőnek. Csekén a nagy költővel való kapcsolat fokozta az irodalom iránti érdeklődését. Az 1840-es évek elején tanítványával Pest­re ment, megismerkedett Czuczor Gergellyel, barátságot kötött Petőfivel, s közben ügyvédi oklevelet is szerzett. Tizenhárom évet töltött a Kölcsey család körében. Nem csupán nevelő volt a Kölcsey családnál, hanem író-joggyakornok is Pap Endrével és Győry Dániellel együtt, mikor a Himnusz költője élete utolsó éveiben ha­talmas politikai művén, Wesselényi védelmén dolgozott. Mikor Petőfi 1846 márciusában megszervezte a fiatal írók szervezetét, a Tízek Társaságát, Obernyik — az ekkor már ismert író — Tompával, Jókaival és másokkal együtt ennek is tagja lett. Debreceni tanulmányait 1832- ben megszakította, s tanárainak ajánlatára ez év de­cemberében Tótfalura jött nevelőnek, s itt volt 1834-ig. Egyik barátjának így számolt be erről levélben: „Falura megyek, édes Józsim! — falura! Tudod, hogy régi vá­gyam ez. Már gyermekéveimben nagy elemem volt a ta­nítás, ifjú korom óta pedig még inkább kedvesebb fog­lalatosságom lett; most a nagyobb iskolába kerülvén, ne­hezen váltam meg ezen szép élettől; mindig csak a neve­lői pálya volt a célom, és most egyszerre ebbe módom lett, még mindig úgy, hogy benne másik kívánságom, a falusi lakás is ki volt elégítve." Obernyik haláláig hűségesen kitartott a nevelői pálya mellett Tahitótfalun, és Cseke, Pest, valamint Kecskemét állomáshelyeken. Persze, nem lenne teljes a kép, ha nem ejtenénk pár szót írói tevékenységéről. Irt elbeszéléseket is, de nevét ismertté elsősorban jó meseszövésű drámái tették. A múlt század első felében társadalmi életünk pol- gárosulásával párhuzamosan fejlődött drámairodalmunk. a 40-es esztendőkben az ébredő társadalmi-politikai har­cok megteremtették a társadalmi drámát, melyek a kor világát reálisabban mutatták be. Ebben az új műfajban Obernyik Károly is jelentős sikereket ért el. Korszerű demokratikus eszmeiség hatja át darabjait. „Főúr és pór” című műve, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 100 arany jutalommal tüntetett ki, a főnemesség és a köz­nemesség ellentétét mutatja be, hevesen ostorozza a tár­sadalmi igazságtalanságokat és dicsőíti a reformeszmé­ket. A Nemzeti Színház is elfogadta előadásra a darabot, de a cenzúra megakadályozta akkori színrevitelét. Halála évében írta befejezetlen történelmi drámá­ját, a Brankovics Györgyöt. A művet barátja, a 48-as Bulyovszki Gyula fejezte be, illetve egészítette ki ötfei- vonásosra. Ezt Egressy Gábor átdolgozta, kinek egyik legkedvesebb szerepe éppen ez volt, s 1866. július 30-án a színpadon e szerep közben esett össze, és néhány óra múlva meghalt. Erkel Ferenc Brankovics György ope­ráját ugyancsak Obernyik szövegére szerezte 1874-ben. A tragédiát 1856-tól a kiegyezésig. 1867-ig. huszon­hétszer adták elő a Nemzeti Színház művészei. A magyarok és szerbek egykori jó viszonyának felelevení­tése'-jelentős vállalkozás és előremutató cselekedet volt a szabadságharc tragikus kimenetele után. Obernyik Károly a magyar múlt jelentős alakja, a mai Dunakanyar volt lakója megérdemli, hogy emlékét megőrizzük. rajzi Múzeum pedig értékes feltáró munkát folytat a ma­gyar népi építészet történeté­ben, kutatja az építésben fel­használt anyagokat, az alkal­mazott technikát és a falusi­mezővárosi építőtevékenységet. Figyelme kiterjed az életforma történeti alakulására, a tárgyi emlékanyagokra, valamint a népi lakáskultúrára. Elősegíti a szabadtéri múzeumok szerve­zési, tervezési, építési és köz- művelődési módszerének ki­dolgozását. A Pomázi Munkaterápiás Intézet szintén érdekes terü­leten működik. Nevezetesen a kiscsoportok szerepe a rehabi­litációban, azok dinamikájának mérése, a sport hatása, valamint a csoportvezetés metodikájának kidolgozása. Nem lenne teljes a kép, ha valami másról nem esne szó. Ethnsúlyozást keresve A kutatóintézetekben és a kutatóhelyeken a tudományos politikai irányelvek megjele­nése óta eltelt 15 évben a munka fejlődését, az anyagi­műszaki feltételek változását, a kutatásra-fejlesztésre for­dítható fokozatosan csökkenő előirányzatok határozták és határozzák meg. Az igaz, hogy a jelenlegi tevékenység meg­felel az irányelveknek, de vo­lumenét, belső arányait az anyagi feltételek elégtelensé­ge nem a legkedvezőbben be­folyásolja, mert a fejlesztési alapok csökkenése fokozatosan nehéz feladatok elé állítja a vállalatokat és intézményeket. Ezek ellensúlyozására, a ku­tatómunka szintentartása ér­dekében a vállalatok, intézmé­nyek erőteljes piacfeltárást vé­geznek, keresik a megbízáso­kat, társulásokban vesznek részt, és kockázati alapon eredményrészesedéshez kötött szerződéssel vállalnak kutatási feladatokat SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A tervezettnél több jutott fejlesztésre Gyarapodásunk jelei 8 Noha az ország gazdasági helyzete a fejlesztési le­hetőségek csökkenésében is jócskán megmutatkozott, az azért a múlt esztendőben az elviselhető határon belül maradt, sőt a fejlesztési célokra rendelkezésre álló pénz­eszköz valamivel mégis több volt — 94 millióval szemben 106 millió forint — mint a tervezett. Milyen fejlesztési feladatokat lehetett ebből megol­dani? is. És ugyancsak Pomázon négy új általános iskolai tan­termet adtak át. Elkészült a 11-es főút széle­sítése, az új Pilisi út városi ki­vezető szakasza, annak egy ré­szének járdája. Kialakították a gyalogos belvárost, s elkezd­ték, s azóta már be is fejezték, a papszigeti híd építését. Ugyancsak elkészült a gáz­program új, három kilométer hosszú szakasza, s ennek ered­ményeként ma már gázzal üze­mel olaj helyett a Felszabadu­lás lakótelepen levő fűtőmű. A múlt esztendőben is tervsze­rűen haladt a pinceprogram megvalósítása, valamint a bel­város elektromos rekonstruk­ciója is. Nem mehetünk el szó nélkül a szennyvíztisztító telep bővítése mellett, s örömmel je­lentjük, hogy némi előrelépés történt Kisoroszi vízellátása kérdésében is. A tanács és az OTP beruhá­zásában a városban 48, a köz­ségekben pedig 14 újonnan épült lakást adtak át Jelentős munka kezdődött el a múlt évben: az új gimnázium építése, ugyanakkor elkészült a Petőfi téri 100 személyes és a pomázi 25 férőhelyes óvoda Városi mozaik H Egyeztető tárgyalást tar­tottak az érintett ingatlan tulajdonosainak bevonásával a városi tanácsnál, ahol a 1 Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat által elkészített kény- szeráramlású szennyvízcsator­na-rendszer kiviteli terveit ismertették. Az új csatorna a következő utcákat érinti: Is­kola, Arzén, Steinmetz, Dal­mát, Zrínyi, Temető utcák, a Kapás köz, valamint a Bartók Béla út, a Kassai, az Angyal és az Apród utcák. A megbe­szélés célja az volt, hogy az érintett ingatlanok tulajdono­saival, a gerincvezetékhez kapcsolódó házi bekötések nyomvonalának kialakítását egyeztessék. Egyébként ezt a kérdést ebben a hónapban la­kossági fórum elé viszik. O A Nap utcai 26 lakásos telep előkészítési költségeire a városi tanács 6 050 000 forint kölcsönt vesz fel az OTP Pest megyei Igazgatóságától. ■ Folyik a városszépitő egyesület megalakításának előkészítése. Az érdeklődőket minden szerdán 14 órától 17 óráig várja a Hazafias Nép­front. Ugyanezen az időpont­ban tehet a lakosság környe­zetvédelmi bejelentéseket is. © A Belső körút mellett épülő áf ész-élelmiszerbolt külső közműveit a városi ta­nács építi ki. Az ezzel kapcso­latos villany- és vízhálózat terveit a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el, így a közművek még az üdü­lési idény megkezdése előtt kiépülnek. A textil új életre kel Űi-ra futóivá Tovább gurulhatnak áz utakon az újra futózott kerekek, ame­lyeket ha megkoptak, sem kell eldobni, hanem felújítva jó ideig használhatóvá „vará­zsolják” az Óbuda Tsz gumi- futózó üzemében. Szentendre a művészek s a művészetek városa. Jóformán állan­dóan lehetőséget biztosít a művészeknek, hogy alkotásaikkal a nyilvánosság elé lépjenek. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár ad otthont február 24-ig Gönczi Antal textilter- vező iparművész kiállításának. EMUT HETI KULTURÁLIS AJÁNLATUNK Óz, a csodák csodája című hí­res színes ameri­kai filmet vetítik a Napközimozi ke­retében, február 17-én, pénteken 14 órakor. Belépődíj: 5 forint. Ne feledje: feb­ruár 17-én, pénte­ken Közönségszol­gálat. Ennek ke­retében tanácsadó szolgálat lesz tár­sas- és családiház­építőknek, ahol a városi tanács mű­szaki osztályának, a VGV Ingatlan- közvetítő Irodájá­nak. valamint az OTP szentendrei fiókjának szakér­tői válaszolnak a kérdésekre. Szentendrei ba­rangolásokra hív­ja Szánthó Imre festőművész vetí­tettképes előadá­sán az érdeklődő­ket 18 órakor, ugyancsak ezen a pénteki napon. Aki viszont a filmmű­vészet iránt ér­deklődik, annak ajánljuk a Kor­társ Filmklub ve­títését ugyancsak pénteken, február 17-én, 19 órakor, ahol a Lola című NSZK filmet mu­tatják be. Fekete-fehér csa­ta. Február 19-én, vasárnap 8—15 óráig lesz a Pest megyei általános iskolások sakkver­senye. Mindenkinek van egy álma. Február 20-án, hétfőn 17.30 és 20 órakor Min­denkinek van egy álma — Fényes Szabolcs est. A műsorban a Vidám Színpad legjobb musical színészei és táncosai adnak keresztmetszetet Fényes Szabolcs dalaiból. A 20 órakor kezdődő előadás a Stéger-bérlet 4. előadása. Belépő­díj: 80 és 100 fo­rint. Gönczi Antal textiltervező ipar­művész kiállítása február 24-ig te­kinthető meg. Politikai vitakör. A 206. számú Ipa­ri Szakmunkás- képző Intézetben, február 22-én, szerdán 14 órakor politikai vitakör lesz, ahol a kato­nai tömbök tevé­kenységéről, va­lamint a Varsói Szerződéshez tar­tozó országok bé­kemegőrző mun­kájáról lesz szó. Gabonából több, gyümölcsből kevesebb Eredményes évet zártak Pest megye mezőgazdasági dolgozóinak mintegy 5,1 szá­zaléka dolgozik a helybeli egy­ségekben, s a megye mezőgaz­dasági árbevételének 4,6 szá­zaléka ezekből a szövetkeze­tekből származik. Az Óbuda Tsz és a Kék Du­na Szakszövetkezet termelése mintegy 12 százalékkal csök­kent, míg az Úttörő Tsz 4 szá­zalékkal. a Munkatherápiás Intézet 9 százalékkal növelte termelési értékét. A négy me­zőgazdasági egység termelése 9 százalékkal esett vissza. Ez csak kisebb részben volt az aszály következménye. Árbe­vételi és nyereségtervüket a gazdálkodó egységek teljesítet­ték. kivétel a Kék Duna Szak- szövetkezet, mely árbevételi tervét 75. nyereségtervét pe­dig 30 százalékra teljesítette. Ebben a szövetkezetben a po­lietilén alapanyag tartós hiá­nya, valamint az építőipari te­vékenység évek óta görgetett okozta a lemara­vesztesége dást. összességében megállapítha­tó, hogy az aszály nem okozott megoldhatatlan problémákat, sőt a gabonatermesztés az elő­ző évi átlagot túlszárnyalta. Gondot okozott viszont az ál­latállomány tömegtakarmány- nyal való ellátása. A tejterme­lés is tovább növekedett 1.0 százalékkal. Az Óbuda Tsz szarvasmarha ágazata duplájá­ra növelte a vágóállat értéke­sítését. Sajnos a gyümölcster­melés sínylette meg legjobban az aszályt, ezért annak ered­ménye csak közepesnek mond- ható. A Pilisi Parkerdőgazdaság termelési és eredménytervét teljesítette és tőkés kivitelét is növelni tudta. A Gyógynö­vénykutató Intézet megfelelt a gyógyszeripar igényeinek, ku­tatási témáit eredményesen zárta. ■ A TÁRGYALÓTEREMBŐL! Ismerte a rejtekhelyét Huber László budapesti la­kos. miután többször megfor­dult J. P.-né lakásán, megfi­gyelte, hogy a sértett hol tart­ja a pénzét, valamint azt is, hogyha eltávozik, hova rejti el a lakáskulcsot. A múlt hónap 17-én, a dél­előtti órákban, a sértett nem tartózkodott otthon, s éppen er­re várt Huber László, aki a lakáskulcsot előkereste. Nem volt nehéz rátalálnia a sértett pénztárcájára, s az abban le­vő 1500 forintra. Miután azt magához vette, a lakást gon­dosan lezárta, a kulcsot visz­szatette a rejtekhelyre, s mint aki jól végezte a dolgát, elin­dult. A szentendrei városi bíróság bűnösnek találta lopás vétsé­gében, de két évi időtartamra próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. Az oldalt írta: KaráC'-nnyí István Fotó: Erdőst Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents