Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

toEvrt't 1984. FEBRUAR 1«., CSÜTÖRTÖK Szerteágazó és eredményes munka (Folytatás az T. oldalról.) létkérdéseibe is a látogatót. A vendég még a írissen kisült forró kenyeret is tanulmá­nyozta: nem dagasztják-e so­ká a tésztát? Jobb ez a da­gasztógép, mint a másik típus? Király Gábornéval, Maszlag Ferencnével, Borbély Pállal, a kenyérüzem dolgozóival hosz- szan váltott szót. Betért a ke­Dr. Maróthy László: nyérboltba is: kelendő-e az áru? A tehenészetben arról ér­deklődött, hogy milyen előnyt jelent majd számukra az al­sóvezetékes fejőrendszerre va­ló áttérés? Mennyit keresnek itt és más ágazatokban a dol­gozók? ... Sokat tudhatott meg a Poli­tikai Bizottság tagja látogatá­sa során a Zöldmező életéből, s általa képet kaphatott arról: ha nem is egyformák a me­gyében a termelőszövetkeze­tek múlt évi eredményei, de többségükben a gondos gaz­dálkodásnak, a politika egy­séges értelmezésének, a párt- határozatok fegyelmezett vég­rehajtásának kézzelfogható a jutalma. Erről is beszélt az alább is­mertetett felszólalásában. Erősödik a főváros és Pest megy® egymásrautaltsága Bevezetőben dr. Maróthy László .arról szólott, hogy őreimmel tett eleget a meghí­vásnak, s különösen azután tölti el jó érzés, miután meg­hallgatta a tartalmas köz­gyűlési beszámolót, g a né­hány felszólalót. Mint a töb­bi között mondotta —, vala­mennyire ért a mezőgazdaság­hoz, hiszen tanulmányait itt végezte a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. Ismeri a tájat is, mert dolgozott az agráiregyetemen, sokáig viselt különböző tisztségeket a me­gyében. Ilyen minőségében is meg tudja becsülni azt, hogy milyen szorgalom, munka rej­lik azokban az eredmények­ben, amelyekről itt hallott. Ezen kívül ismeri a múlt év nehézségeit, az aszály okozta károkat, így még becsesebbek azok a sikerek, erőfeszítések, amelyek a számok mögött meghúzódnak. Gazdag struktúra \A Politikai Bizottság tagja utalt Krasznai Lajossal foly­tatott korábbi beszélgetésére, amikor is a megyei pártbizott­ság' első. titkára arról számolt Ibe, hogy a megyében sem minden termelőszövetkezet zár a vácszentlászlói Zöldmező Tsz-hez hasonló jó évet. Itt — folytatta a budapesti pártbizottság első titkára — látható, hogy a szövetkezet gazdasági s párrtvezetői, valamint a tagság is jól politi­zál. A dolgozók számára sem titok, milyen na>gy feladatokat kell megoldaniuk, a vezetőség pedig ismeri munkatársainak és a gazdaság területének adottságait, s valamennyit jól kihasználja. Olyan gazdag ter­melési struktúrát alakított ki, amely alkalmas a tartóban eredményes gazdálkodásra. Az úgynevezett sok lábon állás biztonságot jelent egyénnek, közönségnek egyaránt. Bizo­nyítja ezt az 1983-as eszten­dő; ha csupán a mezőgazda- sági alaptevékenységből kí­vántak volna megélni, nehe­zen Lábai'tak volna ki gond­jaikból. Jelenleg az ipari ága­zataik, a melléküzemágak egészítették ki jövedelmüket. Mindezen kívül nagyszerűen integrálják a közös gazdaság­ban a háztáji termelést. Dr. Maróthy László a to­vábbiakban azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezet tagjai úgy dolgoztak, vezetői úgy gondol­kodtak, s eredményeik is úgy alakultak, ahogyan a párt Központi Bizottsága határoza­tában ezt valaha kidolgozta, s azóta is ösztönzi a munka iilyen stílusát. Az. MSZMP Központi Bizottsága decem­berben elvégezte az országos számadást. Az országos és a zárszámadó közgyűlés fóruma nagyon hasonlít —, Furulyás János is úgy elemezte saját dolgaikat, hogy bemutatta hogyan függ össze a vitág, az ország gondja a tsz közösségé­nek éleiével. A párt vezető testületé is kiemelte az 1983-as esztendő nehézségeit, a gon­dok legyűrésének módját —, ezt tették szűkebb területre bontva itt a közgyűlésen. Ezután a vendég részlete­sebben foglalkozott a világ­ban végbemenő folyamatok­kal, az elhúzódó gazdasági válsággal a tőkés országok­ban, Magyarország gazdasági problémáival, s mindennek ellenére elért eredményeink­kel. A többi között azzal, hogy javítottuk fizetési mér­legünket, az aszály ellenére utóbbi napokban: a Stock­holmban megrendezett tanács­kozás, az Andropov elvtárs te­metését követő találkozások a különböző államférfiakkal ar­ra utalnak, hogy a tárgyalási készésg elemi jele fellelhető az imperialista nagyhatalmak ré­széről is. . Vállalni keli tem Ötté k»lamoljá a vendéget a forgácsolóüzemben kiegyensúlyozott ellátást biz­tosítottunk és biztosítunk a lakosságnak, ha lassabban is, de folytattuk lakásépítési programunkat, új óvodák, is­kolák nyitották meg kapui­kat. Gondja az országnak vi­szont, hogy sikereink forrása nem mindig a hatékonyabb munka, sok tartalékot is fel­éltünk. Maróthy László részletesen beszélt arról is, hogy hazánk milyen helyet foglal el a nemzetközi életben, kiemelve a legfontosabbat, sokat mun­kálkodtunk a béke érdekében, azért, hogy ne szűnjön meg, hanem folytatódják a párbe­széd a különböző rendszerű országok között, a Kelet és Nyugat kapcsolata feleljen meg a békés egymás mellett élés elvének. Némi reménysugár Ez a politika összhangban van a Szovjetunió programjá­val. Ezen munkálkodott a mi­nap elbúcsúztatott Júrij And­ropov. Konsztantyin Cser- nyenkó, az SZKP most meg­választott főtitkára is a béke megőrzéséért való tevékenysé­get fogalmazta meg a párt változatlan programjában. Né­mi reménysugár látható az Hogy hazánk tekintélye to­vábbra is nagy legyen a vi­lágban, idén még jobban kell dolgoznunk, tovább kell csök- kentenünk adósságunkat, szo­ros egységben kell haladnunk szövetségeseinkkel és a párbe­szédet minden relációban szorgalmaznunk kell. Rendünk szilárdsága, embersége, hitele teremti meg ennek biztos fel­tételeit. Mindazt, ami megszü­letett felszabadulásunk után — de még inkább az utóbbi csak­nem harminc esztendőben — mindenki magáénak vallja. Érdemesnek ítéli vívmányaink megőrzését, megvédését. A továbbiakban dr. Maróthy László Budapest és Pest me­gye kapcsolatáról szólott. Mint a többi között mondotta, a vácszentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezet is részese e kapcsolatoknak. Áruik egy ré­szét Budapesten értékesítik. A fővárosban kétmillió ember él, Pest megyének egymillió lakosa van. A kettő együtt több, mint az ország lakossá­gának egyharmada. Ám legyen bármilyen nagy a főváros vagy Pest megye, egyik hatá­rával sem ér véget az ország, épp ezért fontos hangsúlyozni, hogy az egész országgal szem­ben kell felelősséget érezni. A két területnek, Pest megyé­nek és Budapestnek naponta fonódik össze az élete. Éppen ezért a józan és tisztességes viszonyt kell ápolni. Mindkét területnek az a feladata, hogy az erre vonatkozó érvényes párthatározatot végrehajtsa. A Politikai Bizottság tagja ecsetelte azt a sokféle kap­csot, amely összefonja a fővá­rosban és a megyében élőket. Sok vállalatnak van közvetlen összeköttetése budapesti válla­latokkal, kerületekkel, terme­lési egységek működnek együtt. S bár munka közben mindig akadnak viták, egyér­telmű, hogy a főváros ipari szerkezetében üdvözlik a ter­melőszövetkezetek ipari tevé­kenységét. Ezeknek a kis üze­meknek a rugalmassága, gyor­sasága csökkenti az alkatrész- hiányt, még oly nagy gyárak életében, mint a Ganz-MÁ- VAG, a Csepel Művek, a Ha­Ceglédi Imre, a kenyérüzem vezetője örömmel mutatja a friss, ropogós cipót. Balról jobbra: Furulyás János, Ceglédi Imre, Papp István, Gö­döllő város és körzete tanácsának elnöke, Krasznai Lajos és dr. Maró­thy László Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felszólalt a zárszámadó közgyűlésen jó- és Darugyár —, sem nélkü­lözhető a tsz-ek valamiféle bedolgozása. Budapest számára is jelen­tős az az építőipari tevékeny­ség, amiben a megye vállal­hat szerepet, hiszen még min­dig 200 ezer ember fi olyan otthonokban, amelyeket fél évszázada fel sem újítottak. Idén 25 milliárd forintot for­dítanak javításra és 80 mil­liárd forintot a főváros fej­lesztésére. Ez a nemzeti jöve­delemnek 12 százaléka. Mind­ebből következik, hogy ez a megye iparának is feladatot, de egyben jövedelmet is je­lent. A párt nem engedi, hogy bárki megkérdőjelezze a ter­melőszövetkezeti melléküzem- ágak hasznosságát. Legyen nagyipari vállalat, vagy ter­melőszövetkezeti melléküzem- ág, legyen minisztériumi vagy tanácsi építőipari vállalat, egyaránt vállalni kell a köve­telmények teljesítését: szorgal­mas, színvonalas, hatékony munkára van mindenütt szük­ség — húzta alá nyomatéko­san a felszólaló. Előrelátóan Maróthy László felhívta a figyelmet arra, hogy az egy- mássrautaltság erősödik. Van­nak olyan közös dolgok-gon- dok, amelyek megoldásához szükség lesz a párt központi szerveitől, valamint a kor­mánytól segítséget kérni. Ilyen ellentmondás leküzdésében van például sok tennivaló: kétszázezren járnak be dol­gozni, s másutt termelik a nemzeti jövedelmet, s másutt laknak ezernyi nehézséggel küszködve. Ilyen sofc egyéb között a gáz, a vízvezeték, a közlekedés, az út, az ellátás, az iskola, az egészségügy problémája ... Tehát van fel­adat elég. Végezetül a Politikai Bi­zottság tagja megjegyezte: jó szívvel hallgatta a beszámoló­ba foglalt idei tennivalók meghatározását is. Mutatja, hogy komolyan, felelősen dol­goznak ebben a tsz-ben, szá­molnak a körülményekkel, előre látják mivel kell meg­birkózniuk. Három község szorgalmas dolgozói fognak össze, hogy az egyének jól boldoguljanak, s településeik igényeik szerint fejlődjenek. Mindazonáltal a szűkebb és a tágabb értelemben vett kö­zösség is gyarapodjék. A szor­galmas munkának, csakúgy, mint a tavalyi erőfeszítések­nek, meg lesz az eredménye. Hogy a családi kötelék megmaradjon Ilyen a fejlesztő napközi Az érdi Hivatalnok utca 4S. számú házon első pillantásra semmi külö­nös, hacsak nem a hátsó bejárat felől közelít a látogató: «iyhc lejtésű feljáró vezet az ajtóhoz, tolókocsival is be lehet jutni. Az ikerház át­alakított belsejében nincsenek küszöbök, kiemelhető dekoritlap az aj. ló, s a fürdőben — *kár az óvodában — alacsonyan vannak a fogasok, a polcok. ta tájékoztatójában dr. Heller Györgyné, a Pest megyei Ta­nács Petényi Géza Csecsemő- otthonának vezetője. Részint, mert tehermentesíti a munka­időben a fogyatékos gyerme­keiket nevelő szülőket, csalá­dokat, részint, mert lehetővé teszi az óvodai és iskolai ke­retek között nem tanítható önkiszolgálásra nevelését, ké^ pességeik fejlesztését, s azért is, mert viszonylag olcsó: míg egy egészségügyi gyer­mekotthoni hely létesítései másfél millió forintba kerül, egy napközi otthonié ennek alig több, mint egytizedébe. Hasonló fejlesztő napközik kialakításával megyeszerte meg lehetne oldani, hogy a fogyatékos gyermekek felnőve is a családban maradhassa­nak, s hasznos tagjai lehesse­nek. Nagy Sándorné, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese ezért kezdeményezte ez alka­lommal : a körzetközpontok tanácsai az Érden látott minta alapján keressenek hasonló lehetőségeket, mérjék fel te­rületükön az igényeket, s ha kell, az újabban kevésbé ter­helt bölcsődék különálló épü­leteinek igénybevételével vagy más módon teremtsenek módot a fogyatékos gyerme­kek napközi otthoni nevelésé­re. V. G. P. Napközi ez, ahol négy gon­dozónő november óta hat sú­lyosan fogyatékos gyermekkel foglalkozik rendszeresen. Szép a környezet, a halványsárga falakon rajzfilmfigurák, a sa­rokban játékok; s az asztalnál ülő apróságok éppen rajzolnak — része ez is a készségeiket, képességeiket fejlesztő foglal­kozásnak. A fogyatékos gyermekeik napközijét három hónap alatt alakította ki az egymillió fo­rintért vásárolt családi házból hasonló értékű társadalmi munkával Érd tanácsának költségvetési üzeme, s ehhez támogatást adott a település több vállalata, szövetkezete is. Erről tájékoztatta hemutató keretében tegnap Mógor Béla, az érdi tanács elnöke a megye városai és városi jogú nagy­községei tanácsainak és egész­ségügyének vezetőit. Az intézmény 12 gyermeket fogadhat, s a megyében úttörő kezdeményezésnek számít, ugyanis kizárólag a gödi Egészségügyi Gyermekotthon­ban nevelnek hasonló formá­ban hat gyermeket — külön csoportban. Tény azonban, hogy a gödi otthon helyei be­teltek, s a 240 gyermeknél sokszorta több nevelkedik to­vábbra is a családokban. Az új forma több szempont­ból is kedvező — hangsúlyoz­Gyeng-e év után a fermelőszovefkezétekfeen Garancia az átgondolt tervezés A gazdaságok életében mindig nagy eseménynek számít a zárszámadás. Ez most méginkább érvé­nyes, hiszen sok, a tervezéskor még nem látott fel­adattal kellett megküzdeni az elmúlt esztendőben, A sikertelenség sajnos minden erőfeszítés ellenére nagy volt, a sülysáp! Tápióvölgye, a püspökhatvani Galgavölgye és a nagykőrösi Arany János termelő, szövetkezetekben. Mindhárom gazdaság tegnap tar­totta zárszámadó közgyűlését. A nagykőrösi tsz elnökének, Sz. Tóth Lászlónak beszámo­lójából kiderült, hogy 42 szá­zalékba teljesítették tervüket. Az 1982-es nyereségnek is csak 39 százalékát sikerült el­érniük tavaly. Nagymértékű aszály sújtotta a közös gazda­ságot, ez magyarázza a gyen­ge eredményt. Még ennél is rosszabbak voltak a kilátá­sok a múlt év őszén, de az Állami Biztosító rendkívüli díjkedvezménye és a Nagykő­rösi Konzervgyár árkedvez­ménye, mintegy 3 millió fo­rint pluszt jelentett a tsz-nek. A leggyengébben a növény- termesztési ágazat zárta az évet. Nyereségtervét 11 száza­lékra sikerült teljesítenie. Ugyanakkor az állattenyésztés a már előre betervezett vesz­teségét megháromszorozta. Természetesen ez utóbbi is a csapadékhiányra vezethető vissza. Ennél kedvezőbben alakult az erdőgazdálkodás, amely 116 százalékos nyere­ségtervet hozott. Az alaptevé­kenységén kívüli munka pedig 120 százalékot jelentett a kö­zös kasszának. Ez nagymér­tékben az év közben megala­kult szakcsoportoknak kö­szönhető. A tervek szerint a kalászos- gabona vetésterületét az 1982- es 52,9 százalékról 54,2-re nö­velik az idén. Nagyobb arány­ban rozsot termesztenek, a jobb vetésváltás miatt. Gya­rapítják a kukorica, a napra­forgó termőterületét; ez utób­bit 372-ről 453 hektárra. Vi­szont csökkentik a zöldség- és gyümölcstermesztést, a ter­melési költségek nagyarányú növekedése miatt. A tervek­ben mintegy 24 hektár alma­ültetvény kivágása is szerepel. A döntést az indokolta, hogy tavaly a hektáronkénti 15 ton­na almatermés mellett is, 1,7 millió forint lett a szövetkezet vesztesége. És mindez azért, mert amíg 3 forint volt az al­ma kilogrammonkénti felvá­sárlási ára, 1 kilogramm alma előállítása 4 forint 20 fillérbe került a gazdaságnak. Mindent egybevetve, az idén is nehéz esztendő előtt áll a termelőszövetkezet tagsága. A tavalyi eredményhez viszo­nyítva ugyanis 236 százalékos tervteljesítést tűztek ki célul. Ezenkívül a melléküzemág eredményességét is 15 száza­lékra növelik az idén. Erre a múlt évben üzembe helyezett, új fafeldolgozó-csarnok adja az alapot, fi z adottságokat fi­gyelembe véve, a célok elér­hetők. B. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents