Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
1984. FEBRUÁR 15., SZERDA 3 Zárszámadás ma Vácszenfflászlón A természet nem volt kegyes A megye legnagyobb szarvasmarha tarló gazdasága Távol áll tőlem az elfogultság: jó a Dabas- és a Buda Tej is. De a Galgatejet már megszoktam. Pontosabban: megszerettem. Abban a fővárosi ABC-ben, ahol évek óta vásárolok szinte csak Galgatej kapható. A család nagy fogyasztó. Naponta öt liter tej vándorol a nylon zacskóból az öblös csészékbe. Ki nyersen, jégbehűtve issza, ki forró tejeskávé formájában kéri. A vác- szentlászlói termelőszövetkezet jól gondoskodik környéke és a főváros jó néhány kerülete tejellátásáról. A vásárlónak ennyi elég is: ízletes, mindig friss a tpj,. té- len-nyáron megbízhat a tsz tejfeldolgozásában. Eszembe sem jutna külön szólni a Gal- gatejről, hiszen amihez hozzászokott az ember, magától értetődőnek tűnik, hogy van és kifogástalant Ma azonban zár- számadó ■ közgyűlésre .-ül -össze a szövetkezet tagsága, vs egészen bizonyos, hogy sókat beszélnek majd arról, hogy ami a. vásárlónak napi szükséglet, valójában mit jelent a termelőnek. A mi napi öt liter fogyasztásunk számukra mosolyogni való tétel, de az ítéletet mégis a kisfogyasztó mondja ki. Hústermelés haszna A Zöldmező Termelőszövetkezet Pest megye legnagyobb szarvasmarha-nevelő gazdasága. Évente mintegy négy és fél ezer szarvasmarhát' tart korszerű telepein. A genetikai alap magyartarka keresztezett kanadai Holstein-fríz vörös homozigóta fajtával. Éves átlagban egy tehénre 5349 liter tej jut. Szakemberek társaságában sokszor hallottam már dicsérni a Zöldmező szarvasmarha-gazdálkodását. Most — éves gazdálkodásieredmény- jelentésükben lapozva —, azt látom, hogy a tehenészet önmagában veszteséges. Őket is sújtotta az aszály, valamint a közgazdasági szabályozó rendszer is kedvezőtlenül befolyásolja munkájukat. A hústermelés azonban jó hasznot hozott számukra, de a korábbi évekhez hasonlítva, a nyereség itt is mérséklődött. A .takarmánynövény és a zöldségtermesztési ágazat szintén nehezen viselte el az aszályt. A termelőszövetkezet tagjai szinte naponta vizsgáld ták a kukoricatáblát, hátha valami csoda folytán kivirul a határ, de szomorúan tapasztalták, hogy több volt a meddő tő. mint amennyi termést hozott. A nyár derekán azt is be kellett látniok, hogy a forró levegős lucernaszárítő üzemet, amely azért született, hogy exportra szárítsa a lucernát — le kellett állítaniok, a saját állatállomány számára kellett biztositaniok a takarmányt. Példamutatás Ügyeskedtek is. Segítettek magukon a másodvetésű siló- kukoricával, betakarították a kukoricaszárat is, szecskává vágták. A cukorrépa mellék- termékét, a nedves répaszeletet visszavásárolták, ez is félezer vagont tett ki. Az egész mezőgazdasági főágazatot kedvezőtlenül érintette az aszályos esztendő. Mondják, a csapadék mennyisége a sokéves: átlaghoz viszonyítva, mely 560 milliméter évente —, messze elmaradt. Milyen beszédes szám'! — 1983-ban 404 milliméter csapadék hullott, de 83 alkalommal!! Osztani sem kell, így is szembetűnik milyen mostoha volt az időjárás. S ha hozzászámítjuk, bogy a korábbi évben sem tudott a talaj nedvességet tartalékolni, értjük meg miért oly gondterhelt mindenki, aki felelősnek érzi magát tagsága életkörülményeinek javításáért, s nem kevésbé a lakosság jó ellátásáért. Mert bármily, nehéz viszonyok között gazdálkodtak ebben a szövetkezetben is, panaszkodás helyett, amennyire lehetett segíteniük kellett magukon, Furulyás János, a termelő- szövetkezet elnöke, a megyei párt-végrehaj tóbizottság tagja, példát mutatott magatartásával a tagságnak. Magam is többször hallgattam kifakadá- sát, amikor úgy tűnt, megoldhatatlan feladat előtt állnak, de pillanatok múltán már világossá vált, nem rekednek meg a panasznál, keresik a kivezető utat, hogyan fogják meg a nehezen szerzett forintokat. Melléküzemágak Ilyen összefüggésben még érthetőbb, milyen nagy szükség van a kiegészítő, a melléküzemágakra. A szövetkezet ipari tevékenysége már jelentős múlttal rendelkezik. Üzemük naponta 60 ezer liter tejet dolgoz fel. Kényérüzemük négy községet lát el kenyérrel, pékáruval. Saját takarmánykeverőjük van, innen még a háztáji kisgazdaságoknak is jut. Zöldség-előfeldolgozó telepük, a konzervipar nyersanyagkészletét biztosítja. Telepített ipari részlegeik szintén számottevőek, két gumiüzemük van, mezőgazdasági gépalkatrészeket és autóalkatrészeket gyárt a forgácsolóüzem, jó az építő ágazatuk. Saját építési feladataikat maguk látják el, de -Gödöllő város szociális-kommunális létesítményeinek építésében is nagy a szerepük, építik a Valkó— Vácszentlászló községek vízvezetékét. az agrártudományi egyetem lakásainak építését is rájuk bizták... s dolgoznak 680 zárt, kötetlen tartásban élű tehenet fejnek naponta a szarvasmarhatelepen. Lukács Lászlóné éppen utófejést végez. A cím fölött: munkára kész a mű- trágyaszórő gép Budapesten az ELTE rekonstrukcióján. Valamennyi munkájukról, mezőgazdasági és ipari tevékenységükről nem is kell szólni ahhoz, hogy az olvasó megértse: sokoldalú és felelős munkájukon múlik, hogy a természet ellenállása, a soksok buktató ellenére mégis ma derűs hangulatban ülhet össze a tagság, s ha mérsékeltebb a tervezettnél a nyereség, a csaknem háromezer tulajdonos azzal a jó érzéssel adhat számot munkájáról környezetének. amit lehetett megtettek a sikerért, s valamennyiüknek része van a pozitív mérlegben. Sági Agnes Hegy heréken, vizen utazik az áru A rév-átkelő olcsóbb A Pest megyei Szállítási Bizottság tegnapi ülésén — melynek a megyei tanács székháza adott otthont — az idei munkaterv jóváhagyása mellett egy sor aktuális napi problémát is megvitattak. Tongori Imre, a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az előszállítások ' szervezésével, a szállító vállalatok számára a rakodási verseny meghirdetésével és a kedvezmények körének bővítésével szeretné a MÁV a forgalmat növelni. A vidéki MÁV-igazgatóságok képviselői is,egy csokorra való olyan gondot tettek szóvá, amely Pest megye ellátását érinti. Miskolcról például a gödöllői, az aszódi állomás kocsiigényeit sok esetben csak központi segítséggel tudják kielégíteni. Debreceni László Debrecenből azt emelte ki, hogy a hétvégi rakodás még mindig nem megfelelő a nagy- kátai vonalon. A Lajosmizse— Kőbánya között közlekedő vonatok késése — a MÁV képviselője szerint — gyakran adódik az utasok magatartásából. A tömegközlekedési eszközökön a vandalizmus, csupán Pest megyében és csak a vo- natkocsi’kban 9—10 millió forint kárt okozott. A Volán 1. számú vállalata tevékenységének 30 százaléka jut Pest megyének. Molvarec Sándor igazgatóhelyettes általában jónak ítélte meg munkájukat, nehezíti azonban helyzetüket, hogy csökkent a szerződéses fuvarok száma, az ösztönzés ellenére az előszállítások volumene csupán a korábbi évek 95 százaléka. Holott a vállalat meghitelezi az előszállítóknak a fuvardíjat. Feil József, a Volán 20. számú vállalatának igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy az autóbuszok járatszámának csökkentésével emelkedett a helyek kihasználtsága. Gyakran olcsóbb lenne a víziszállítás, mint a közúti — vetette fel Lakatos Barnabás, a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatója. A helyi átkeléseket a lakosság igénybe is veszi, ám hosszabb távolságok esetén a vállalatok nem számolnak a lehetőséggel. Holott kalkulációjuk szerint csak azzal, ha Budapest hidjai helyett a rév-átkelőhelyeket használnák, 10 millió forintot lehetne megtakarítani. Végül Győri Sándor, az MSZB ügyvezető titkára a bizottság tagjai elé terjesztette a fuvarozási, rakodási társulások és kisvállalkozások létrehozásáról szóló javaslatukat. Az egyik oldalról ugyanis a szállító vállalatok nem tudják kihasználni kocsijukat, hajóikat, a másik oldalról viszont léteznek kellően ki nem elégített szállítási igények. Együttes tanácskozás Országgyűlési bizottságok A bőr- és a cipőipar, valamint a cipőellátás helyzetét tekintette át kedden, a Parlamentben tartott együttes ülésén az országgyűlés ipari,..illetve kereskedelmi bizottsága, A tanácskozáson — melyen részt vett Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke, Káplár József külkereskedelmi, Spilák Ferenc beifeeréa- kedelmi és Szabó Imre ipari miniszterhelyettes — a képviselők és számos meghívott vendég — megvitatták az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium írásos előterjeszt®» sét. Eszerint: az árualap meny- nyisége igazodott a kereslethez, ám olykor késve, és választékában nem mindig megfelelően követte azt. Az elkövetkezendőkben a termelők kínálatának további differenciálásával igyekeznek biztosítani az idősebbek igényeinek megfelelő cipőket, bővítik az úgynevezett kényelmi cipők gyártását felülvizsgálják, és korszerűsítik a cipőmófetekel. Az előterjesztés feletti vitában — amelyet Nyers Rezső (Bács-Kiskun m.), a kereskedelmi és Gorjanc Ignác (Szolnok m.), az ipari bizottság elnöke vezetett — felszólalt Kovács Istvánná (Pest m.) képviselő is. Az elhangzottakra Spiiáfe Ferenc és Szabó Imre válaszolt, majd a tanácskozó* Nyers Rezső összefoglalójával ért véget. KDIB-elnöhségi ülés Szervezett nyaralás falun Tegnap dr. Sághy Vilmos elnökletével a megyeháza vb- termében tartotta soros ülését a Közép-dunayidéki Intéző Bizottság elnöksége. A Dunakanyar a Ráckevei-Duna és a környező hegységek idegen- forgalmi fejlesztését elősegítő társadalmi szervezet tanácskozásán részt vett és felszólalt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, valamint Csonka Tibor, a KDIB és a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Többféle előny Fábján Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy a legutóbbi ülés óta megállapodtak a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalával, hogy a nagy-hideghegyi síközpont fejlesztésére részletes beruházási és fejlesztési terv készül, s a munkák elvégzésére célcsoportos beruházási keretből támogatást is nyújtanak. Közérdeklődésre számot tartó témáról, a falusi turizmus és üdülés fejlesztésének terveiről tájékoztatta a testületet dr. Jenkei László, a Dunatours, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Terveik szerint egyelőre az Ipoly-völgyi községekben, például Kemencén és Nagybörzsönyben szeretnének ilyen célra fizetővendég-szobákat kiadni. Tágítják a kört Ügy tűnik, a magánszektor is felfigyelt a szolgáltatásra, Bata István az egyike azon sütömunkásoknak, akik 48 mázsa kenyér- rel látják el Zsámbok, Valkó, Dány és Vácszentlászló lakosait. Erdős! Agnes felvételei sőt a Novotraed Innovációs Rt is hajlamosnak mutatkozik támogatni az ilyen célú elképzeléseket. Segíti a szervezést a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, sőt, már falugyűlések témája is volt az ötlet. Egyelőre a kijelölt területeken örvendetesen nő az ilyen célra hasznosítható fizetővendég-szobák száma, így idén az idegenforgalmi hivatal szervezésében már fogadnak nyaralóvendégeket az említett községekben. A további fejlődés előfeltétele, hogy javuljon a települések kereskedelmi ellátása, befejeződjön a vízvezetékek építése, legyen korszerűbb a közlekedés és telefonhálózat. Az intéző bizottság javaslatára további fórumokon is megvitatják a falusi üdülés fejlesztésének lehetőségeit, s ha a gyakorlati tapasztalatok kedvezőek lesznek, több pilisi és börzsönyi nagyközségben, Solymáron, Ürömön, Kosdon, Budakalászon és Csobánkán is megteremtik a falusi nyaral as feltételeit. Idei beruházások Az elnökségi ülésen foglal* koztak a KDIB-támogatással készülő idei idegenforgalmi beruházásokkal, a járások megszűnésével kapcsolatos szervezeti kérdésekkel, valamint • a Dunakanyarban építendő ke* rékpárutak terveivel. Az ülésen felszólalt Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, s dicséröleg szólt a szervezet tavalyi munkájáról. Elmondta, a KDIB egyre jobban gazdája a területnek, jól együttműködik a tanácsokkal, s a társadalmi munkások népes tábora segítségével sokat tesz a terület fejlesztéséért Cs. A. Számvetés Cegléden és Szigetbecsén Nehéz volt helytállni Sok vihart megélt a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelő szível- kezet tagsága az utóbbi években. Talán ezért is figyelték olyan fe.s/.iil- ten az elnök, Bódizs Antal beszámolóját a tegnap megtartott zárszámadó közgyűlésen. A tagság helytállt. Igaz, a szanáláskor több millió forintot elengedtek a téesznek, az adósság fennmaradó részét pedig átütemezték. A megerősödést segítette töbo környékbeli mezőgazdasági nagyüzem is. Ezeknek köszönhető, hogy másfél millió forintos nyereséggel zárhatták az 1983-as esztendőt. Természetesen bármilyen segítség hiáoavaló lett volna, ha a közvetlen érdekeltek nem tették volna, amit rájuk rótt az élet. Korszerűsítették a vetésszerkezetet, mintegy 200 hektáron termesztettek napraforgót, ami a hektáronkénti 2,2 tonnás termésátlaggal szemben 3 tonna fölött adott. A korábbi években csak hírből ismert cukorrépa szintén jól fizetett tavaly. A búza termésátlaga is csak 130 kg-mal maradt el az előirányzott öt tonnától. Pedig Cegléd határában is több mint 200 mm csapadék hiányzott a talajból. Kismértékben nőtt a szarvasmarha-állomány. Az egy tehénre jutó tejtermelés viszont ugrásszerűen emelkedett, az 1982-es 4970 literről 5421 literre. És ami talán a legfontosabb, egy liter tejet 27 deka abrakkal állítottak elő, ami kevesebb a MÉM által előírt szintnél. A borjúelhullást is sikerült csökkenteniük, az előző időszak 15 százalékával szemben 6 százalék alatt maradt. A korábban veszteséges juhágazat is megtermelte a ráfordítási költségeket. Mindez nem kis erőfeszítéssel járt. de megérte nemcsak a közösnek, hanem az egyéneknek is, mert hosszú idő óta először oszthatott jutalmat a terrnelő- szövetkezet. Közepes évet zárt tavaly a szigetbecsei Űj Elet Tsz. Mint Kiss Jenő elnök beszámolójából kitűnt, igaz, hogy 1,2 millió forinttal csökkent a mező- gazdasági nagyüzem nyeresége, mégis több mint 2 millió forint eredményt produkáltak. Bár kukoricából két tonnával termett kevesebb hektáronként, búzából azonban 404 kilóval termeltek többet, B tervezettnél, és majdnem elérték a hektáronkénti 5 tön- nás termésátlagot. Káposzta- repcéből^ és lucernából is volt elegendő. A 97 húshasznú tehén után 96 borjút nevéltek fel. hathatósan segítették - % háztáji gazdálkodást.
