Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
A PEST * MhUYhl] 1984. FEBRUAR 2., CSÜTÖRTÖK in Kiállítótermekből wbe Művek, jelenségek, alkotók Ismét képernyőn Ki miben tudós? Tíz esztendő után február 4- től ismét tudósjelöltek vetélkednek a képernyőn: az idei tanévben is útjára indította a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az Iskolatelevízió a Ki miben tudós? műveltségi játékot. Ezúttal matematikai és történelmi ismereteikről adnak számot a középiskolák 3. és 4. osztályos tanulói. A nyári felhívásra több ezer nevezés érkezett a szervezőkhöz, s az elmúlt hónapokban lezajlottak az iskolai, a megyei és az országos válogatók. A végső játékra a televízió nyilvánossága előtt kerül sor: a nézők nyolc héten át — szombat délutánonként — követhetik a verseny alakulását. A tör-ténelemvetálkedő meghirdetésének az volt a célja, hogy miközben felhívják a közvélemény figyelmét a történelmi-társadalmi ismeretek fontosságára, lehetőséget teremtsenek a tantárgyban kiemelkedő képességű, tehetséges fiataloknak tudásuk bizonyítására. A matematikai versenyek várhatóan olyan tehetséges fiatalok felkutatására is módot adnak, akik képesek elmélyedni eív-egy szakterület ismeretanyagában. Az ifjú tudósjelöltek szereplését — a hagyományoknak megfelelően — zsűri értékeli, ebbe meghívták a korábbi vetélkedők nyerteseit, akik közül jó néhányon ma már elismert tudósok. A Ki miben tudós? győztesei a felsőoktatási .intézmények felvételi vizsgáján az új felvételi rendszernek megfelelően, kedvezményben részesülnek. Történelmi érték A korábbi jelentős műem- 1 ókromlás okai közé sorolható, hogy sok közülük funkció nélkül maradt, míg másokról használóik nem gondoskodtak megfelelően. E tekintetben is jelentős változás tapasztalható. Több gondossággal, nagyobb hozzáértéssel óvjuk történelmi múltunk megmaradt építészeti emlékeit. A kastélyok felújítására szánt pénzből Pest megyei épületekre is jutott. Átlagosan 300—400 ezer forintot költöttek a dabasi Halász Mó- ric-kúria, a halásztelki Malo- nyai-, a nagykőrösi Halász— Tanárki-, a rádi Muzslai-, a túrái Schossberger-, a váchar- tyáni Rudnay-kastély és a váci zsinagóga állagának megóvására vagy a munkák előkészítésére. Az Országos Műemléki Felügyelőség segíti az értékes templomok karbantartását, felújítását .is. Pest megyében Szigetszentmárton, Szentendre, Zsámbék katolikus, Dabas, Cegléd, Tápiószentmárton református és Csobánka görögkeleti templomai újultak meg ilyen támogatással, de természetesen a költség jelentősebb részét az egyházak viselték. Elsősorban nem funkciójuk, hanem műemléki . értékük miatt érdemelnek védelmet a következő épületek: a szentendrei görög templom, melynek felújítására tavaly 1 milliót költöttek, a visegrádi Fellegvár és az Alsóvár helyre- állítása tavaly összesen több mint kétmillióba került. Ugyancsak itt félmillió forint értékű munkát végeztek a műemlékfelügyelőség szakemberei a főesperesi templomon, 150 ezer forintba került a prév A Műcsarnokban az 2 NSZK festőinek és fotámű- ^ vészeinek bemutatkozása február 26-ig látható. A jí mai algériai művészet című ^ tárlat február 10-ig tekint- ^ hető meg a Néprajzi Mú- í zeumban. Ugyanitt szemlcl- ' hető meg egy osztrák nép- Í rajzi kiállítás Nagymosás ^ címmel. Pánti Imre képeit a XX. kerületi Kisírnia ^ Galériában nézhetik meg é az érdeklődők, február 153 lg. Az NSZK festői sokszor írják képük alá: cím nélkül. A meghatározás pontos, mert a művek általánosságokban mozognak. Sok azokban a riadapostsági romok egy részének feltárása. Ezekre az utóbbi munkákra a tanácsok költség- vetéséből, illetve a különböző más beruházásra fordítható kereteikből, például az idegen- forgalmi alapból jutott Kutatnak, terveznek Kutatással, a műemlékvédelmi munkák megtervezésével szintén foglalkoznak a felügyelőség szakemberei. Térítésmentesen készítették el a pilisszentkereszti cisztercita romok konzerválásának, a ráckevei templom és a szentendrei Halász utca 1-es számú ház felújítási terveit. Ugyancsak az ő közreműködésükkel folyt Szentendre műemléki épületeinek felmérése. Restaurátoraik az aszódi evangélikus, a visegrádi és a márianosztrai katolikus templomok oltárképein, freskóin és faszobrain dolgoztak. Idén körülbelül ugyanannyi jut műemlékvédelmi célokra az országban, mint az elmúlt esztendőben. Folytatódik a kastélymentési program Halásztelek, Páty, Túra egy-egy épületén összesen 1 millió 300 ezer forint hozzájárulással. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az összegek mindig csak támogatásul szolgálnak, a jelenlegi vagy a jövendő gazda beruházásával együtt segítik az épületek felújítását és hasznosítását. Így lehet Ta- hitótfalun Pollack Mihály építész szülőházából múzeum, a dabasi Halász Móric kúriából az Információtechnikai Vállalat továbbképző központja és üdülője, a halásztelki Malonyai-kastélyból zeneiskola, a rádi kastélyból óvoda, a túráiból a Lapkiadó Vállalat pihenője. lom, a szorongás, ezért nem futja energiájuk a felület megmunkálására. Többnyire nem is érdekli őket a kidolgozás, a gondolat tökéletes kivitele, láthatóan céljuk, mentalitásuk a vázlatszerűség. Igaz, a színkezelés expresz- szív hevületű, máig hatnak 1910-es évek német festészetének mintái. Ez a tendencia valamit jelez a veszélyből, ami körbefonja a világot. Az átlagból Middendorf, Wawrin, Bömmels művei emelkednek ki. A fotók mind bravúrosan kivitelezettek. Mit tanulhatunk tőlük? Technikát. Nem Sajnos még Pest megyében is jó néhány olyan jobb sorsra érdemes épület található, melynek jövőjét nem sikerül megnyugtatóan rendezni. Ilyen a váci Vörös-ház, melyet most magtárnak, s hasonló célokra használnak. Az ország egyik legszebb fogadója lehetne például itt, de nincs olyan intézmény vagy vállalat, amely költeni tudna erre a célra. így a műemléki felügyelőség is visszavonta félmillió forintos támogatási ajánlatát. Fogadó lehetne Tervszerű jó néhány más értékes műemlék felújítása. A visegrádi történelmi emlékekre idén több mint 4 millió forintot költenek. Folytatódik több már korábban megkezdett munka is. A dabasi Kos- suth-ház felújítási költségei 1 millió forintot tesznek ki. További feltárási, felújítási munkák tervezése, előkészítése is folyamatban van a felügyelőségen. Közéjük tartozik egy zsámbéki XVIII. századi épület vagy a nagykőrösi bőrszárító felújításának terve. A ráckevei görögkeleti templomban, a váci Siketnéma Intézetben kezdődik műemléki kutatás, folytatódik az aszódi és a márianosztrai restaurálási munka is. A műemlék-fel- ügyelőság hozzájárul a cso- bánkai, a szentendrei, a ceglédi és a dabasi, valamint a kosdi templomok felújításához. A Pest megyei Tanács és a műemlék-felügyelőség még az Idén végleges megoldást keres a zsámbéki romok megerősítésére és idegenforgalmi hasznosítására. Cs. A. művészetet. Azzal rendelkezünk. Mintha az arab középkorban járnánk, papírra komponált virágmotívumok, kanyargós rajzolatú Korán-idézetek, őriznek egy régi világot, eszmét és festői kánont. A hagyományt tisztességgel, gonddal ápolják. Erejük a stabilizáció és a színérzák, a lelkiismeretesség, így a Korán világa hiánytalan ízlésű vizua- litásban testesül meg. Arra is marad energia, hogy e könyv felidézett képei kapcsán Bel Ghoul rózsát elemezzen, Ghazi virágcsokrot és olykor — ha ember nem is látszik — madár repül a kép felületén. A humánus alak is megjelenik, a tengeröböl partján. Valamit jelez ez a mozzanat. Mindenképpen azt, hogy Algériában megváltozott az élet, s lassan követi ezt a folyamatot a művészet is. Igazi osztrák alapossággal és kedéllyel szerkesztett ösz- szeállítást láthatunk az egykori falusi nagymosás helyéről és technikájáról. A helyszín nemcsak a mosókonyha, hanem a patakpart. Még egy folyómenti mosókunyhó is látható az egykori népálet ausztriai specialitásából. Legszebbek azonban a mángorlók. Utalunk a történelmi, földrajzi együvé tartozásra, hiszen a magyar, osztrák, cseh, szerb, szlovén minták, rokon alakzatban csengenek össze. Dayka Margit említette oly őszinte mélységgel a róla készült tv-interjúban, hogy minden művész rejtett ellensége a végleges vagy többnyire átmeneti kiszáradás. Ekkor hiába minden felkészültség, tudás, egyszerűen nem megy az alkotás, csak vánszorog. Pánti Imrénél a lendület immár két évtizede nem szakadt meg, mert jó ember, a jelleme tehetséges elsősorban, ez az állapot kondicionálja festői tehetségét. Ezért képes fontossággal felmutatni képein a Zsiliptündért, a Hazatérés mindennap ismétlődő áhítatát és a Hátsó udvar-ok oly kifejező, sűrű világát a formák kotorékaival. Losonci Miklós Pályázati felhívás * írjon egyfelvonásosokat! A Radnóti Miklós Színpad — a Művelődési Minisztériummal és a Fővárosi Tanáccsal közösen — nyílt pályázatot hirdet kevés szereplős, kamarajellegű egyfelvonásosok megírására. Tematikai megkötöttség nélkül benyújtható minden eddig elő nem adott egyfelvonásos vagy színpadi adaptáció, legfeljebb 35 gépelt oldal terjedelemben, négy példányban. A pályázat jeligés. A pályázók művük tartalmát foglalják össze néhány soros szinopszisban, és a borítékra írják rá: pályázat. A pálya- műveket május 31-ig kell beküldeni a Radnóti Miklós Színnad igazgatóságának címere (Budapest, Népköztársaság útja 31. 1031). A pályázat díjai : első díj 15 ezer forint, második díj 10 ezer forint, harmadik díj 8000 forint. A nyílt pályázaton bárki részt vehet, aki az irodalom bármely műfajában már publikált. A pályaműveket a Művelődési Minisztérium, a Fővárosi Tanács, a Magyar írók Szövetsége, a Színházművészeti Szövetség, a Színházi Intézet és a Radnóti Miklós Színpad munkatársaiból álló, kilenctagú zsűri bírálja el. Ha a díjazott művek közül bármelyiket a színház, az ősbemutatóra vállalkozva műsorára tűzi, a szerzővel megírási szerződést köthet. Műve sorsáról minden írót szeptember 1-ig értesítenek. Keres Emil. a Radnóti Miklós Színpad igazgatója elmondta: ezzel a pályázattal is jelezni szeretnék, hogy flz egyfelvonásos műfajnak is van otthona. Pászti Imre: Hátsó udvar Újjászülető kúriák és kastélyok Milliók műemlékvédelemre Viharos történelmünk az oka, hogy a múlt Ívszázadok építészeti remekművei csekély izámban maradtak ránk. Gyújtogattak, puszítottak a tatárok, romboltak a törökök, s a re- lelliót egyszer s mindenkorra eltemetendő tárakat robbantottak, kisebb s nagyobb erű- lítményeket a labancok. S nem volt hozzánk jegyesebb a huszadik század sem. A két vi- ágháború nyomait nemcsak az emberi emhé- cczet. hanem a kövek, az épületek is őrzik. Szomszédainkhoz képest kevés, nagyon kérés műemlékünk maradt. S ennek a kevésnek k gondozására, védelmére, megóvására sem ütött annyi az elmúlt évtizedekben, ameny- lyi elengedhetetlenül szükséges lett volna. Pest megyében is számos jobb napokat megélt kastély, pusztuló történelmi rom miatt szomorkodhattunk az elmúlt évtizedekben. Vajon kedvderítőbb-e a helyzet ez év elején? — kérdeztük meg az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjét. iBár az ország gazdasági helyzete nem lett könnyebb, csak kevés beruházási program kap zöld jelzést, a műemlékvédelemre több jut, mint korábban. Az erre a célra fordítható keretek nem csökkentek, sőt, a Gazdasági Bizottság ezen felül még 59 millió forintot megszavazott a veszélyeztetett kastélyok és középületek megmentésére. ■ Heti filmtegyzetb Szeretők Kiss Mari (Vera), a Szeretők íőszereplője Vera, a három éve elvált, csinos, fiatal mérnöknő összetalálkozik egy jóképű, férfias egyetemi adjunktussal, Tamással. Vera úgy érzi, végre megtalálta azt a férfit, aki minden tekintetben megfelel neki. Tamásban is mély érzelmeket ébreszt az ő ölelésében igazi nővé bontakozó Vera. Egymásba szeretnek. Csakhogy Tamás nős ember, van egy gyermeke, a másiknak a születéséről meg épp az szerez véletlenül tudomást, aki előtt a férfi nem beszél róla: Vera. Az okos feleség, aki szintén szereti Tamást, s akit Tamás is szeret, kompromisszumot ajánl: a férfi nem tud dönteni, mindegyiküket szereti, s ők is szeretik Tamást, vállalják hát ezt a háromszöget mindhármójuk érdekében. Vera azonban, épp a gyerekhistória miatt olyannyira csalódott a férfiban, hogy nem hajlandó erre a házasság hármasban-ra. De amikor Tamás ismét hívja, mégis elmegy a szokott találkozási helyükre, ahol csüggedten, zavartan, szótlanul üldögélnek egymás mellett. Újrakezdik vagy most válik véglegessé a szakítás? Ki tudja? A választ a nézőre bízza a film. Ha most arra gondolnak, hogy ez a rövid történet egy, az 1930-as években készült magyar film meséjét vázolta, igencsak tévednek. A Szeretők című magyar film ugyanis most készült, napjainkban játszódik, rendezője és írója pedig az a Kovács András, akitől egyáltalán nem ilyen filmeket szoktunk meg. Akkor vajon mi vezethette a Hideg napok, a Falak s még. sok más kemény, izgalmasan aktuális, társadalmi kérdésekkel foglalkozó film alkotóját, hogy egy ilyen banális történetet filmesítsen meg, méghozzá eléggé banális stílusban, banális dialógusokkal (írójuk a jeles költő és színműíró, Gyur- kovics Tibor) és banális szituációkkal? Hallom persze az ellenvetést, hogy már a kérdések sem helyénvalóaik, hiszen ugye köztudott, hány hasonló eset létezik szűkebb és tágabb ismeretségi körünkben, hogy erről már könyvet is írtak (és itt idézhetők a Színlelni boldog szeretőt megfelelő passzusait), meg hogy hány válás van nálunk évente, meg menynyi a belülről teljesen széthullott, de a külvilág felé a látszatot megőrző házasság, s hogy’ hányán vállalják még a házasság hármasbant is, csakhogy ne vesszen ez vagy az a vagyoni tétel, a laikás, a nyaraló, satöbbi, s hogy ne vesz- szen el a nagy és szent Férfiú vagy a nagy és szent Nő az őt szeretők életéből. Nos, mindez alighanem igaz, és nincs is mit vitatkozni vele, bár örülni nem kell azért, hogy így van. De mindezeknek a jelenségeknek nagyon jól leírható, művészi alkotásokban is nagyon jól megjeleníthető oka, okai vannak. Társadalmi, szociális, szociológiai, gazdasági, tudati s még ki tudja, hányféle ok-okozati viszonylatok határozzák meg ezeket a jelenségeket. Kovács András filmjéből viszont éppen ezek a tényezők látszanak hiányozni. Hiába mutatja a környezet a mai Budapesten, a mai értelmiségiek élet- és munkahelyi körülményeit, a lakásokat, az irodákat, a gyárakat, satöbbi, satöbbi —, .ez csakr.- kulissza marad. Magának a történetnek az alapjai a legérzelme- sebb háromszög-történetekből valók, s játszódhatnának az 1935-ös Budapesten is. Nincs affinitása a mához ennek a sztorinak, ennek a problematikának, illetve annak nincsen, ahogyan ez a filmen megjelenik. Mintha szántszándékkal redukálódna le itt minden a szerelmi szférára, s mintha még az is ezt támasztaná alá, ezt erősítené, hogy Vera mamája, a jó karban levő hatvanas hölgy is bolondul fut egy új házasság, egy öregkori love story után. A — nevezzük ilyen finoman — új érzelgősség divatterméke lenne ez a film? Meghatódni vágyó mozi nézők igényeit hazai anyagból kielégítő vállalkozás? Könnyes-bús, néhol érzékeket csiklandozóan érzéki történet az örök elvált asszonyról, aki addig keresi az igazit, míg meg nem találja, de akkor meg kiderül róla, hogy már kihúzott sorsjegy? Nem szeretnék igazságtalan lenni a filmmel, de hát a Szeretők messze elmarad attól a szinttől, amelyen Kovács Andrástól még egy ilyen maira retusált pengősregény-megfil- mesítés is elvárható. Figyelmeztetés Georgi Dimitrovnak, a nemzetközi és a bolgár munkásmozgalom nagy alakjának 1982-ben ünnepelték születése 100. évfordulóját. A jubileumra rendkívül érdekes filmet készített Juan Antonio Bar- dem, a kiváló spanyol rendező. A kétrészes bolgár film természetesen Dimitrov személye köré épül — de egyszerűen elkerülhetetlen volt, hogy a történet középpontjában ne az 1933-as lipcsei per álljon, hiszen Dimitrov életének ez talán legnagyobb próbatétele volt —, egyszersmind pedig a fasizmus és a kommupizmus első nagy összecsapását is jelentette. Bardem, aki szabad kezet kapott a film készítéséhez, roppant munkát végzett, hogy mind Dimitrov alakját, mind a lipcsei pert mint tényt és mint eszmék megütközésének színterét, közel tudja hozni a mai nézőkhöz. Nyilvánvaló volt, hogy bár meg kellett őrizni a hitelességet. Dimitro- vot nem növeszthették szoborrá, a nemzetközi munkásmozgalom emlékművedé. S a film talán épp ebben a legsikeresebb: egy sokoldalúan képzett, okos, művelt, nagyszerű szervező, bátor harcos embert mutat be nekünk Bardem, aki nemcsak hős, hanem esendő is, és akinek önmagával éppúgy megvannak a harcai, mint a politikai és ideológiai ellenfeleivel. A megjelenített, eljátszott sztorit kitűnően egészíti ki Bardem a kor eredeti híradófelvételeivel, dokumentumaival. Életrajz és kortörté-' net olvad egybe ebben a jelentős filmben, melynek címe — Figyelmeztetés — a dimitrovi tanulságok megszívielésére int bennünket. Takács István
