Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
XI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1984. FEBRUÁR 12., VASÁRNAP Újszerű érdekeltségi rendszert dolgoztak ki • • Ösztönöz a kisebb létszám A Ganz Árammérőgyár munkaerő-ellátottságában jelentős gondok voltak az elmúlt évben. A foglalkoztatottak létszámát tekintve csaknem négyszázalékos csökkenés állt elő, ezen belül a fizikai állomány több mint öt, a teljesítménybérben dolgozók létszáma hét százalékkal lett kisebb’. 1983- ban 2 ezer 600 embert foglalkoztatott a vállalat. Az elvándorlás oka sokrétű, de még mindig fennáll, hogy a múlt bérkérdéseit nem sikerült minden tekintetben megnyugtatóan rendezni. Határon belül A mélyről indulást az is Igazolja, hogy 1981—82-ben 7—8 százalékot emelkedett a bérszínvonal, és a tavalyi 5,5 százalékos átlagbérnövekedés ellenére sem vált vonzóvá a vállalat. Pedig kevés az olyan gazdasági egység a városban, ahol három év távlatában iiyen mértékű bérfejlesztést tudhatnak maguk mögött. A havibérek átlaga közelít a négy és fél ezer forinthoz. Visszatérve a létszámhelyzetre, elmondható, hogy a bedolgozók foglalkoztatásának kiszélesítése még 1983-ban sem mozdult el a, holtpontról, viszont aránylag közel. Bogácson sikerült a külső kooperációs kapcsolatokkal tovább bővíteni. Széles körű volt a vállalati dolgozókkal történő mellékfoglalkozási megállapodás, és időszakosan, a munkák torlódásának idején a túlóráztatás is megszaporodott. Hagyomány, hogy a környék pedagógusai és családtagjaik adnak randevút egymásnak év elején egy spornap keretében. Ezt az idén — a pedagógus szakszervezet inspirálásá- ra — a galgamácsai általános iskolában tartották meg. Mintegy százharmincán jöttek el, s legelőbb az asztaliteniszezők mérkőzéssorozata kezdődött el hat asztalon. Végül is pozitívan hatott a létszámcsökkenés, hiszen a bérszabályozás ösztönzi a munkaerővel történő gazdálkodást, remélhetőleg még az elviselhető határon belül sikerül stabilizálni a létszámot. Korábban írtunk a vállalat értékesítési eredményeiről. Belföldön 440 millió forint volt az összes árbevétel, s ez három százalékkal több az előző évinél. A szocialista export 157 millió forintja tizenöt százalékkal haladta meg a tavalyit. A legfrissebb adatok szerint a konvertibilis elszámolású kivitel 350 millió forintra várható, a növekmény mértéke 11,5 százalék. A mindig újra törekvő igazgató elvi irányításával 1983-tól újszerű érdekeltségi rendszert dolgoztak ki. A lényege az volt, hogy közvetítse a népgazdaság legfontosabb igényeit a dolgozókhoz. Említést érdemel közülük az az exportérdekeltség fokozása, kiemelten a kemény valutával fizető piacokra irányuló kivitel ösztönzése. Hulladékra jutalék Az anyag- és energiatakarékosság erősítését célozta a produktív anyagtakarékosságot premizáló rendszer bevezetése, a rezsi-anyaggazdálkodást javító érdekeltség további finomítása, valamint a hulladékhasznosítási jutalékrendszer kialakítása. Ennek is köszönhető, hogy az Árammérőgyár a várható mintegy százhetvenmillió fovolt ez a verseny. Ámbár: a győztesektől a megyei döntőn jó eredményt várunk. A galgamácsaiak viszont elismerést érdemelnek a rendezésért és a vendégszeretetért Sz. S. rintos nyereségét a körülbelül 525 millió forint eszköz- és bérfelhasználással érte el, a jövedelmezősége harminc- harminckét százalék közötti, amit az iparágban is csak kevesen tudnak elérni. Munkásvédslam Az értékesítés minden relációban nyereséges volt, pedig a tőkés exportot jelentős áráldozattal sikerült megvalósítani. A szocialista piacokon elég szép áremelést sikerült elérni, kár, hogy annak nagyobb részét, a belföldi nyereséget számottevően meghaladó magas rubel elszámolású export jövedelmezőség miatt termelési adó címen elvonja a költségvetés. Az a tény sem hanyagolható el, hogy tavaly átlagosan tíz százalék körüli áremelést érvényesítettek belföldön, de ennek is megvolt a reális előzménye: a tőkés exportot követő árszabályozás szerint teljesen sportszerű volt az árrendezés, sőt még teljesen ki sem használták a lehetőségeket. A gazdasági értékelésnél természetesen nem hanyagolható el a dolgozók élet- és munkakörülményével kapcsolatos intézkedések értékelése. Az Árammérőgyárban a szociális kiadások évente harmincmillió forint fölött vannak, a VI. ötéves terv első három évében az összeg a százmillió forinthoz közelít. A munkásvédelemre külön tízmilliót fordítottak. Ezek a közvetlen anyagiak, amelyekről gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni olyankor, amikor a jövedelempolitikai. elemzésekben a béren felüli juttatásokról esik szó. A Ganz Árammérőgyár egy dolgozójára tavaly átlagosan mintegy 15 ezer forint jutott szociális és munkásvédelmi kiadások címén. Markó Gábor Messzire jufofl hír Gaügasnáisa Pedagógusok sportja Biogázfermelés Néhány éve, hogy üzemi szakemberek és a kutatók is foglalkoznak hazánkban a biogáztermelés megvalósításával. A nálunk még újnak mondható energiaforrás egyelőre csekély hányadát adja a mezőgazdaságban felhasznált összes energiamennyiségnek, részaránya a jövőben azonban emelkedhet. Megyénkben az elsők közé tartozik a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben létesített biogáznyerő, amely a gazdaság ezer férőhelyes tehenészeti telepén van. Ezt a telepet már úgy tervezték, hogy szerves trágyájából és más, mezőgazdasági és kommunális eredetű szerves anyagaiból energiát termeljenek. A dömsödi biogáztelep vizsgálatát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazda- sági gépészmérnöki karának kutatói végezték el, bevonva abba a termelőszövetkezet szakembereit is. Megállapításuk szerint ezen a biogáztelepen évente mintegy egymillió köbméter gázt állítanak elő, s mintegy 440 ezer kg fűtőolajat tudnak vele helyettesíteni. A trágyát és a hozzá adagolt ugyancsak szerves eredetű anyagokat természetesen tovább hasznosítják, azaz a szántóföldekre kihordva műtrágya-megtakarítást érnek el. A biogáz előállítása ma még nem olcsó, de a jövőben bizonyára gazdaságosabbá tehető kinyerése. Ezen hazánkban is tovább dolgoznak a szakemberek. Városfejlesztési fórum Fórumot tartanak a város- fejlesztés, a párt- és tanácsi munka időszerű kérdéseiről Gödöllőn. Az eszmecserét, amelyen a város párt- és állami vezetői, a tanács tisztség- viselői, az osztályok vezetői adnak tájékoztatót, illetve válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, holnap, hétfőn este 6 órakor tartják a volt járási hivatal nagytermében. Gyári verseny Háziversenyt rendeztek a kistarcsai fésűsfonóban a ke- repestarcsai sakk-kör támogatásával. A tizenkét induló közül Szűcs Zoltán bizonyult a legjobbnak, második Csóka Jenő, a harmadik Oláh László. A kerepestarcsai sakk-kör második csapata is megkezdte felkészülését a bajnoki idényre. Az első próbajátékon 4-1 arányban maradtak alul a pilisiekkel szemben. Az első csapat ' február 12-én kezdi meg a bajnoki küzdelmeket, a dunakeszieket fogadják. A nők versenyében dr. Ré-' vész Sándornc aszódi tanárnő nyerte az első helyet pingpongban, megszorítani mindössze a második helyezett Kakucska Istvánná dányi nevelő tudta. A bronzérem az Isaszegről érkezett Jaska Ist- vánnénak jutott. A férfiak versenyében hazai siker született: Könczöl József nagy fölénnyel előzte meg az aszódi Kovács Dezsőt és a vérségi Molnár Lászlót. Volt légpuskás céllövő verseny is, ezen az aszódi Vezér Anna győzött, az Isaszegen tanító Nyári Jánosné és az ebben a számban is induló .Taksa Istvánná előtt. A férfiak versenyében a következő a sorrend: Harcos György, Ra- kács László (mindkettő Veresegyház) és Szívós Sándor (Dány). A sakkozók csapatát Niko- dém Zsigmond (Pécel) nyerte, második Boros István (Do- mony) harmadik Baglyas János (Dány). Látványos mérkőzéseket hozott a női kosarasok versengése: az isaszegi lányok nem találtak legyőzőre, Galgamácsa a második, a veresegyházi óvoda nevelői a harmadik helyen végeztek. A férfi kosarasok közül 1. Dány, 2. Galgamácsa, 3. Kerepestar- csa. Elmondhatjuk: a sportnap elérte célját. A megjelentek a sportoláson túl barát; kapcsolataikat is erősíthették, hiszen végül is jó játék, szórakozás Humor és A gyulai gimnázium nyugalmazott igazgatójával a balatonfüredi Állami Kórházban találkoztunk. Véletlen volt, hogy az étteremben asztaltársak lettünk, s így három héten át naponta többször is találkoztunk, s mivel sok volt a közös témánk, egyre gyak- rabbak lettek közös sétáink is. Lassan sikerült elhelyezni új ismerősöm térképén azt a helyet, ahonnan én érkeztem Füredre. Két szomszédvár Gödöllő és Hatvan között találod meg Hévizgyörköt — magyaráztam —, s a nyugalmazott iskolaigazgatónak Gödöllő nem Hévizgyörköt, hanem Veresegyházat és Szadát juttatta eszébe. Elmondta, hogy Móricz Zsigmond pályakezdő íróként, valamikor a tízes években a Magyarország vármegyéi és városai címmel megjelentetett kiadványban Nyilas István álnéven írta meg a Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye című fejezetet. AZ írás Humor címszó alatti részében Ágai Adolf feljegyzésére hivatkozva szólt az ■ említett, és egymással humorban vetélkedő két szomszédvárról. A kórház könyvtárában megtaláltam az írást, s így bölcsesség könnyű dolgom van, hogy olvasóimmal is megismertessem. Veresegyház lapályon, Sza- da mély, völgyszerű szakadékban fekszik, írta Móricz. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. — Hiszen Veresegyházon olyan messzi van a főutcán a két házsor, hogy ha esik, csak tengelyen vagy lovon lehet átmenni — mondta a szadai ember beszélgetés közben a veresegyházinak. — Azért is olyan kurta a lányok meg az asszonyok szoknyája, hogy be ne sározzák! (Csakugyan rövid szoknyát viselnek.) Helyben épült — Hát ha sár van, van, de legalább egyenesen van — vágott vissza a veresenyházi — nem úgy, mint Szadán. Bezzeg ott nincs egyenesen út, azért lépegetnek olyan tapogatózva a szadaiak a lapályon. — Szomszéd mán fenn kezdi, de én vagyok a hibás, minek állok szóba olyan emberrel, akinek á templomába fel van írva, hogy épült helyben! — Az ott van. De amit mi építettünk, legalább megépítettük. nem úgy, mint kelmétek. Készen a templom, tornya is van, óralapot is szegeztek rá nagy fittyre, de a mutató, az máig is hibádzik. Mi? egy tövön Hát az árát hová tették? Megették? Megitták? -lám, ki is hullott a foguk tőle! (Vasas víz van a faluban, ami rontja a fogakat.) — No mán azért nem kérdezzük meg kegyelmedtől, hány óra. Hát nem a maga lánya kiáltotta el magát az őszi vásáron a gödöllői órástorony alatt, hogy: édesapám, ezt az órát is úgy húzzák, mint a harangot. Más történet — Hát... hogy... izé, nem tagadom, de mondja csak azt legalább, minek van Szadán a temető mellett a kovácsműhely? Hm? No, megmondom én! Mert egész életükben sose jártak az egyenes úton, hát hogy a másvilágon tudjanak — előbb megpatkolják a hóttat, azután temetik el. Na, de isten áldja. Sietek. Érdekes, hogy a településekről szóló vidám, sokszor gunyoros történetek milyen messzi vidékre is képesek elvinni és ott ismertté tenni egy-egy település nevét. Néhány évvel ezelőtt a Kecskeméten rendezett országos népzenei találkozón ismerkedtem meg Heltai Nándor íróval, néprajzkutatóval. Ö is emlegette Szadát, s elmondta az alábbi derűs történetet. Esztergályosból gyáregységvezető A jó szó nem mindig elég Nagy sorozatokban készülő alkatrész M agától értetődő és tömeges jelenség volt a felszabadulást követő években, hogy munkás- és parasztfiatalok kerültek fontos vezetői posztokra. Többségük derekasan megállta a helyét, felelősségteljes munkája mellett az oktatási intézmények levelező tagozatain elsajátította a különféle tudományos ismereteket. Napjainkban is természetesnek vesszük, hogy az életpályájukat munkásként kezdő emberek irányító feladatokat látnak el, ha — kinevezésüket megelőzően — a szükséges tudást megszerezték. Kerek János, a Monori Mezőgép Vállalat aszódi gyáregységének vezetője az általános iskola elvégzése után hiába áhítozott a középiskolai tanulásra. a három gyereket egyedül nevelő édesanyja alig várta, hogy szakma legyen a kezében, és keresettel járuljon hozzá a családfenntartáshoz. Fiatal szakmunkásként, három műszakban dolgozva, elvégezte a gimnázium levelező tagozatát és az érettségi meg a katonaság után kezdett a monori vállalat aszódi gyáregységében dolgozni. Bizonyára nem is akárhogyan, hiszen egy év múlva az esztergályosok csoportvezetője lett, majd pedig Kiváló Dolgozó jelvénynyel tüntették ki. Sokak számára emlékezetes, hogy a 70-es évek közepén kampány bontakozott ki nálunk az arra érdemes szakmunkások egyetemi továbbtanulásának elősegítésére. Az aszódi gyáregységben Kerek Jánosra esett a választás. 1975-ben nyolc fiatal szakmunkás kezdte el tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán, köztük Kerek János. Most így emlékezik vissza az egyetemi évekre: — Meglepetések értek, amikor visszajöttem gépészmérnökként a gyáregységbe. Ügy tapasztaltam, hogy az anyagiak utáni hajsza fokozódott, a közérdek meg háttérbe szorult. Mi ott az egyetemen sokat vitatkoztunk arról, mit, hogyan kellene majd jobban csinálnunk, ha újra az üzemben leszünk. Én például nagyon komolyan vettem küldetésünket, a pártba is beléptem, hogy ily módon is elkötelezettje maradjak annak a nemes szándéknak, ami ott bennünket, munkásokat fűtött az egyetemi évek alatt. A gyáregység — miközben a látványos fejlődés időszakát élte — belső feszültségekkel is telítődött. Laza volt a munkaerkölcs és a társadalmi tulajdon védelme egyaránt. A népi ellenőrök közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot indítottak, s tavaly a bizonylati fegyelem hiányosságait és a vállalati személygépkocsi magáncélra történő szabálytalan használatát rótták fel a korábbi gyáregységvezetőnek — Kerek János elődjének —, s ez utóbbi vétkéért 10 000 forintra büntették, miként a közelmúltban arról beszámoltunk. Kerek János a rendcsinálás határozott szándékával vette át kinevezését. — Legfőbb célom a munkahelyi italozás megszüntetése volt — emlékezik vissza. — Azt tartottam ugyanis, hogy akinek italra kell a pénz, az annak megszerzéséért sol mindenre képes. Kezdtem rábeszéléssel, amikor az nem vezetett célra, óra bércsökkentéssel folytattam. Nem lett igaza annak a művezetőnek, aki óva intett az ilyen, intézkedésektől, mondván, hogy emiatt majd kilépnek az emberek. Megcsináltuk a gyáregység kerítését, megszilárdítottuk a portaszolgálatot. Nem állítom, hogy csupa angyal dolgozik nálunk, de már nincsenek részegen targoncát vezető emberek, nem tűnhet el nyomtalanul esztergagép a telepről, s olajégőinket sem kell hasztalanul keresnie a rendőrségnek. A gyáregységben egyébként 130 ember dolgozik, s mintegy 100 millió forintos értéket állítanak elő évenként. Mezőgazdasági gépalkatrészek — többek között elektromos hajtóművek és hengerperselyek — készülnek nagy sorozatokban a gyáregységben. Cseri Sándor A nap programja Február 12-én. Gödöllő, művelődési központ: Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: — Hideg, szeles téli napon sült tököt árul a szadai szegényember az újpesti piacon. A vevő sajnálkozva kérdezi a kopott ruhás, tipegő-topogó árust. — Hová való a bácsi? Így hangzott a válasz. — Gir- be, görbe, kesze-kusza vén Szadára. Ritka öröm Amikor a naptár nyarat mutatott, hamvas barackot, vajsárga körtét, mosolygó piros almát kínált eladásra a szadai ember, aki fehér ingben, fekete bársonynadrágban feszített a piacon. — Szép az áru! — dicsérte a portékát a vásárló. — Honnan jött a bácsi? — Gyümölcstermelő, bőséghozó dim- bos-dombos szent Szadáról! — felelte a télen saját faluja szegénységét gúnyos rímbe szedő szadai őstermelő. De ha már itt tartok, néhány más dolog is eszembe jut a falusi ember humoráról, melyben mindig felfedezhető az évszázadok tapasztalatából fakadt bölcsesség. Gyakran hallott közmondások jutnak eszembe. — Ritka az igazi páros két ökör — hallottam Kartalon, s mivel nem értettem, megmagyarázták: kevés a békességes házasélet. Galgahéviziek mondták az egyre inkább megszívlelendő gondolatot. Ha nem tudsz spórolni, megtanulsz koldulni. A nép humora és bölcsessége elválaszthatatlan. Fercsik Mihály Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Bag, művelődési központ: Csallóközi Zoltán diszkóműsora, 20 órakor. Február 13-án. Gödöllő, művelődési központ: Komár László — Faragho (Judy) István közös koncertje, 19 órakor. Kérdezz — felelek, játék és találkozó ladásoknak, az autóklub gödöllői csoportjának rendezésében, 17 órától. Rendhagyó óra 5—6. osztályos tanulóknak. Római bábkészítés. Fegyverek (sodrony, vagy sisak) készítése. Napközimozi, 14 órakor. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. SCöiös kensert Komár László és Faragho (Judy) István közös koncertjét tartják meg a városi művelődési központban február 13-án, hétfőn 19 órai kezdettel. Vasárnap: Pogány Madonna. Színes, magyar, bűnügyi filmvígjáték. Csak 4 órakor! Cicák és titkárnők. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Hétfő: Röpke éjszaka. Színes, szinkronizált, szovjet film. Csak 4 ódakor! Férfiak póráz nélkül. Színes, szinkronizált olasz film. 6 és 8 órakor. Kísérőfilm: Hogyan pusztultak ki a mam- mutok? ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
