Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

GQDpLUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1984. FEBRUÁR 11., SZOMBAT ICwIcei dicséret nem jár A félidő mérlege sem rossz Több létesítmény ez utóbbi időben Huszonkétezer ember alap­vető ellátási igényeit kielé­gíteni nem egyszerű dolog. Pécelen és Isaszegen hozzáve­tőleg ennyien laknak. Emlék- ' szem arra a négy-öt év előtti beszélgetésünkre, amikor — ismerkedve szövetkezetükkel — Duka Gyula, a helyi áfész elnöke lelkesedéssel szólt mindennapi tennivalóikról. Ifem véletlenül • Az újonnan érkezővel érzé­keltetni akarta, hogy közössé­gük, az áfész központjában dolgozók éppúgy, mint a bolti eladók, a szállítók, a felvá­sárlók vagy éppen a vendég­látó egységeikben dolgozók, miképpen látják el jól dolgai­kat. Amiért — hadd tegyem hozzá magam — tulajdonkép­pen nem is jár külön dicsé­ret, hiszen az a természe­tes, ha a munka jól megy, a rábízott tennivalókat minden­ki rendesen végzi. A péceli áfész-vezető szen­vedélyes ismertetése mégis emlékezetes, hiszen mögéje embereket ültetett. Rájuk, név szerint már nem emlék­szem, de azt gondolom utó­lag: nem véletlenül érnek el évről-évre jó eredményeket, így nincs miért mentegetőz­niük akkor sem, ha számot kell adniuk például arról, ho­gyan sikerült a jelen terv­időszak első felének teljesíté­se. Előlegképpen hadd tegyük hozzá: az, hogy a kép egészé­ben kedvező, nem jelenti azt, hogy mindig, mindenben hi­bátlan a kereskedői, a ven­déglátói, a szolgáltatói mun­kájuk. Ilyen áfészt, ilyen cé­get aligha talál bárki. Ahol embereket szolgálnak,. ahol többezerféle áru mellett van féltucat tartós hiánycikk, ott az emberek az utóbbi okoz­ta rossz szájíz alapján ítél­nek, ha nem is mindig jog­gal. Holott a legtöbbször ép­penséggel nem is csak a ke­reskedők tehetnek erről Sikerült túllépni Talán azért volt érdemes egyszer már e nehézségekről szólni, mert előfordul olykor, hogy ha a magunk keretei kö­zött, a magunk módján be­számolunk egy-egy áfész, ta­nács, termelőszövetkezet, szol­gáltató cég munkájáról, so­kan csakis és egyedül annak örülnének jobban, ha inkább a hiányosságokról beszéltet­nénk az embereket. Azt gon­dolom, ebben a dologban is az arany középút a járhatóbb. De térjünk vissza a Pécel- Isaszeg Áfész ötéves tervé­nek félidei mérlegéhez, ami­nek előzménye is figyelemre méltó. Az, hogy már az ötödik ötéves terv utolsó évét is a szigorodott gazdasági körül­mények között, de sikeresen teljesítették. Sőt, árbevételi tervüket tizenkét, nyereségter­vüket majdnem négy százalék­kal sikerült túllépni. Talán éppen ez adott kezdeti lendü­letet a mostani tervidőszak indításához, ki tudja mór. Tény, hogy a VI. ötéves terv két és fél évéről készí­tett mérleg azt mutatja: az" árbevétel 0,78 százalékkal ma­gasabb az elképzeltnél, a nye­reség pedig csak 1,2 százalék­kal kisebb ennél Lányok, asszonyok Hogyan sikerült ez? Szántó Kálmán, az éfész párttitkára fogalmazott úgy, hogy párt- és gazdasági vezetőségük elsősor­ban a jól funkcionáló szocia­lista brigádokra támaszkod­hat, hiszen dolgozóik kéthar­mada részese ennek a mozga­lomnak. A szocialista brigádok természetesen nemcsak az alaptevékenységben, a keresi kedelemben és a vendéglátás­ban, a termények felvásárlá­sában, forgalmazásában, ha­nem az ipari alágazatokban, még a szolgáltatásban is hoz­zájárulnak a sikerhez. Szükséges ugyanakkor, hogy ezeknek az embereknek a jobb élet- és munkakörülményeit megteremtsék. Ebben sem ju­tottak a teljességig, hiszen még több pénz kellene. Beru­házásokra és a meglévő esz­közök fenntartására, korszerű­sítésekre 15,6 millió forintot költöttek, benne olyan létesít­ményekre, amelyek a fizikai munkát könnyítik meg. Szük­séges volt ez utóbbi is, hi­szen üzleteikben, csakúgy, mint másutt, többségében lá­nyok, asszonyok dolgoznak. Ebben a két és fél évben építettek meg egy zöldség- és gyümölcsboltot, egy vendéglőt, átalakították a ruházati bol­tot, s elkészült az asztalosüzem szociális helyisége. F. I. Szolgáltatás, piac Még tart a pangás Az emberek többsége, ha piacra indul, egy kis úti­tervet készít, elgondolva, hogy mely helyekre térjenek bé. Ilyenkor váltják be a gyógyszertári vényeket, térnek be a postára, az OTP, az Ál­lami Biztosító hivatalába ügyeiket elintézni. Ez teljesen érthető, különösen azoknak a részéről, akik a város köz­pontjától távol laknak. Arra törekednek, hogy egy füst alatt a lehető legtöbb dolognak a végére járjanak. E heti őrjáratunkon bennün­ket is valami hasonló elkép­zelés vezetett. Először a pos­tára néztünk be, ahol eddigi tapasztalataink szerint min­dig történik valami érdekes. Most se volt másképp. Éppen érkezésünkkor állt meg egy sárgászöld Barkas, amelyből Bordás Béla, a Gödöllő és Vi­déke* Áfész gombacsírarészle- gének vezetője szállt ki nagy köteg levéllel. Megtudtuk tőle. hogy gya­kori ügyfele a postának, évente 5000—8000 gombacsíra- csomagot ad fe! a termesztők­nek. Levelezésük sem kicsi, s mint elmondta, nekn panasz­kodhat a postára. A töré­keny üvegek és a több ezer levél is az esetek túlnyomó többségében épségben érkezik meg rendeltetési helyére. Még a pontos arányt is kiszámí­totta. évente mindössze egy- ezreléknyi a kár. Ha már a postán jártunk, megnéztük a többi munkahe­lyet is. Ahogy ők mondják, négy beültetett munkahelyük van. Azt azonban az idegen is észreveszi, hogy a kis helyen nagy a zsúfoltság, emiatt könnyen válik idegessé a han­gulat. Amint ritkulnak a so­rok,. megnyugodnak a kedé­lyek. De azért is nyugodtak le­hetnek a posta dolgozói. Illet­ve mindazok, akik igénybe veszik szolgáltatásaikat, mert a mostani épülettel szemközt már megkezdték az új szék­háznak a munkálatait. A postától a piac felé foly­tattuk utunkat, sárban, la­tyakban. Téli képét mutatja továbbra is a piac. Változat­lanul a kiskereskedőké a fő­szerep. Őstermelővel nem. is találkoztunk. És milyenek az árak? A paradicsom 30Q. a sóska 120, a paraj 80, ugyan­ennyi a gomba, a dughagyma 48, fokhagyma 68, a vörös 16. á lila 20 forint. A saláta fe­jenként 12—18,50. Az egyik asztalnál egy aszódi nénike szárazbabot árult. 30 forintért, vegyes zöldséget 15-ért, a fe­kete retket 10 forintért kínál­ta. A nanraforgót decire mé­ri, ára 2 forint. Persze nemcsak a kínálat szegényes, a vásárlók nem na­gyon tolonganak a piacon ezekben a borongós napokban. Csiba József Élelmiszerbolt Vasárnap is nyitva Előbb csodálkoztam a hír hallatán, aztán magam is meggyőződtem róla: van Gö­döllőn olyan üzlet, amely va­Aranylakodabm Gyerekek, unokák között Hetek óta nagy titokban ké­szülnek szüleik, nagyszüleik, Hidi Imre és Ambrus Mar­cella házasságkötésének 50. évfordulójára a gyerekek és az unokák. Hidi Imréék 1934. február 14-én kötöttek házas­ságot Szeghalmon. A hétgyer­mekes házaspár 1959-ben jött Gödöllőre. A hét gyereken kí­vül 15. unoka is köszönti majd a nagymamát, nagypapát. A gödöllői házaspárt arany­lakodalmán azonban nemcsak a család, hanem a város ve­zetői is köszöntik, amikor ün­nepélyesen megerősítik házas­ságukat. A tanács családi és társadalmi ünnepeket rende­ző irodájának és az anyaköny­vi hivatalnak a rendezésében tartandó eseményen a tanács Nyílt tanítási napot tartot­tak a domonyí általános is­kolában. A nyílt tanítási na­pon harmincöt szülő jelent meg az alsó és a felső tago­zat tanítási óráin. Tulajdon­képpen mi is a nyílt tanítási nap? — kérdeztük Balatoni Dánielt, az iskola igazgatóját. Ugyanolyan — Ez a tanítási nap ugyan­olyan, mint a többi, azzal a különbséggel, hogy akárme­lyik kisdiák szülője beülhet a tanítási órákra. Végignézheti, hogyan, milyen módszerekkel tanít a pedagógus. Tanúja le­het, hogyan tanulnak a gye­rekek, mennyire dolgoznak a pedagógussal együtt. A taní­tási órán bemutatott mód­szerekkel segíteni akarunk a házi feladatok otthoni megol­dásában. Minden tanítási órának van valamilyen célja. Ezen a napon sincs ez más­képpen, most célunk a tanítá­si anyag elsajátíttatása a ta­nulókkal. — Az ilyen nyílt tanítási napnak már hagyománya van nálunk. Minden évben a szü­lői munkaközösséggel együtt kijelölünk egy napot. A pén­tek kiválasztása nem éppen szerencsés, mert sokan dol­goznak ... így jóval keveseb­ben jöhetnek el, de mint már mondtam, ez ugyanolyan ta­nítási nap, mint a többi, ezért nem változtatunk semmin. Megkérdezünk néhány szü­lőt, mire kíváncsiak? Babinyecz Mihályné máso­dik osztályos fia matematika- órájára kíváncsi. — Eddig még nem voltom Ilyen tanítási napon. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tanul­nak a gyerekek, hogyan fog­lalkozzak otthon a fiúval? Más módszer Remenár Mihály gépkocsi- vezető egyenesen az éjjeli műszakból jött. Három gyer­meke jár iskolába. Most a legnagyobb fiú történelem- órájára kíváncsi. — Szülői értekezleten hal­lottam, hogy lehet pénteken jönni. Kíváncsi vagyok, mi­lyen aktív a fiam, hogyan fe­lel, mit tud? A tanítási nap befejeztével újra megkérdeztük a szülőket, választ kaptak-e kérdéseikre? Babinyecz Mihályné: — El­mondhatom, hogy ezek a gyerekek teljesen más mód­szerekkel tanulnak, mint mi annak idején. Sok eszközt használnak, amikről bizony eddig nem tudtom mire va­lók. Sok olyan ismeretük van másodikos korukra, amit mi azelőtt csak a felső tagozat­ban tanultunk meg. Az ottho­ni házi feladatok számonké­résénél sem elég az egyszerű kikérdezés, hanem sorról sor­ra haladva kell a lényeget kiemelni. Nem irigyelem a mai kisdiákokat. Sokát kell, és többét tonulniok. Remenár Mihály: — Meg­ítélésem szerint színvonalas volt az óravezetés. A tanár néni sokat szemléltetett, ma­gyarázott. Igen nehéz volt az anyag, amit feldolgoztok. Marx Kommunista kiáltványa még egy felnőtt gondolkodá­sát is próbára tette volna. Ta­lán ezért is voltak a gyerekek megilletődve. Ennek ellenére a fiam feleleteivel nagyon meg voltam elégedve. Máskor is szívásén eljövök. Egy negyedikes A tanítási napon a rögtön­zött összesítés alapján- a do- monyi iskolában harmincöt szülő jelent meg. Ezeknek a szülőknek a többsége élt a munkahely adta gyermeknap felhasználásával. Reméljük, annak a negyedikes kisfiúnak is sikerült ez a nap, aki reg­gel így fakadt ki izgalmában, — Jön anyukám és az apu­kám, jaj, csak ne égjek le! K. I, Cs, elnöke gratulál a házaspár­nak. A mai ünnepséggel a ta­nács vezetői hagyományt sze­retnének teremteni, s a követ­kezőkben a hasonló szép év­fordulóhoz érkező emberek je­les napát íny is emlékezetessé kívánják tenni. sárnapokon is szinte teljes el­látást nyújt a legszükségesebb élelmiszerekből. Volt az Ady Endre sétány végén, az autó­busz-pályaudvar közelében egy mezőgazdasági terményeket árusító bolt, amely most élel­miszerüzletként funkcionál. Kínálata — véleményem sze­rint— kielégíti a hét végén hoppon maradt vásárlókat: ke­nyeret, péksüteményt, füstölt árukat, zöldségféléket, üdítőt, sört, bort és sok mást lehet eb­ben az üzletben kapni. A ven­déglátóhelyeken vasárnapokon' szintén árusítanak tejet, de en­nek a boltnak a szolgáltatása a ritkaságok közé tartozik. Legföljebb az a kár, hogy ke­vesen tudnak róla. M. G. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: August Strindberg: Az apa Tragédia három felvonásban. A szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházának vendégjáté­ka, 19 órakor. Diákstúdió. Társadalomtudo­mányi vetélkedőre felkészítő, 10 órakor. A Mentonopon Csoport kiál­lításának megnyitója helyett kerekasztal-beszélgetés az ős­emlékezetről. Vendégek: Mau­rer Dóra festőművész, Gere- vich József pszichiáter, Mun- tág Andor teológus profesz­szor, Pap Gábor művészettör­ténész, Csorba Simon festőmű­vész, a csoport vezetője, vala­mint annak tagjai, 15 órakor. Na És Klub. Szalagavató. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Isaszeg, művelődési ház: Nézz rám és énekeljünk. Korda-est, fél hatkor. Galgahéviz, művelődési ház: Csillag-diszkó, 20 órakor. Évszaktól függetlenül A taraiak tömegsportja A túrái és galgahéviz! ter­melőszövetkezeti fiatalok be­bizonyítják, hogy a tömegsport nem évszakhoz kötött. Télen is lehet tartalmas versenye­ket rendezni. A hatpróba, amelynek megnyitásáról már beszámoltunk, három ese­ményhez fűződik. A községek felszabadulásának negyvene­dik, a közös gazdaság meg­alakulásának harmincötödik évfordulójához, valamint az olimpia évéhez. a szervezőgárda Lévai Fe­rencet, a Galgamenti Ma­gyar-Kubai Barátság Terme­lőszövetkezet elnökét kérte fel a torna védnökéül A jutal­mak is csábítóak. Az első he­lyezett csapat tíznapos deb­receni üdülést nyer. A máso­dik a szilvásvárad! fogathatjó világbajnokságra utazhat, ter­mészetesen csak nézőként. A bronzérmesek egy évre szó­ló horgászbérletet nyernek a galgahéviz! Bika-tóra. Sport­szerűség! díjat is kiadnak, ez több ezer forint értékű sport­szerekből áll majd. Külön ju­talmazzák a legfiatalabb és a legidősebb átlagéletkorú csa­patokat. Ügy tűnik, megfelelő az ér­deklődés, hiszen tizenöt együttes nevezett a munkahe­lyi közösségekből, a szocia­lista brigádokból. A legutóbb teremfociban küzdöttek a csa­patok, a túrái általános isko­la tornacsarnokában. A hát­ralévő fordulók versenyszá­mai: sakk, autós ügyességi verseny, terepfutás lövészettel szellemi vetélkedő az olim­piákról A teremfoci után a hatpróba állása­Az első két forduló, az asz­talitenisz és a foci után így alakult a sorrend: 1. Lopako­dó, 2. Vízöntő, 3. Szürkeba­rát. Az újabb fordulóban sakk­ban mérik össze tudásukat a csapatok. i Szombati jegyzet a Család Együtt a család? — kér­dezi a jelenségek visszáját is szívesen szem ügyre vevő férfi. Körbenéz a teremben, sorolja a neveket, akkor ma négy hosszabb és két, csak egy mondatom van kezdetű hozzászólás lesz, állapítja meg prognózisát. Majdnem úgy lett. Szót kért azonban egy. idegen is, aki mentegetőzött, ő nem szokott ilyeneken részt ven­ni, lehet, hogy olyasmit mond, ami a többiek előtt ismeretes, elnézést kér, ha így van. Az elnök ugyanerről: mi­közben hallgattam a beve­zetőt, arra gondoltam, mit is mondjak most, néztem az arcokat, akiknek többsé­ge a hetekben megtartott korábbi fórumokon is lát­hatóak voltak, tehát tudják már a tavalyi eredménye­ket, idei terveinket, Mit tehetett az elnök, tél­iesítetté feladatát, ismét el­mondta. amit a napokban már többször, testületi, bi­zottsági üléseken. Hogy mégse legyen unalmas, az előzőleg kevésbé érintett részekkel foglalkozott, job­ban megvilágítva a tervek, elképzelések kimunkálásá­nak előzményeit, a változa­tokat, a megyei tárgyalá­sokat. s összehasonlította a tényeket más települések adataival. Nagy család ez, persze, pontos létszámát nehéz vol­na megállapítani, a törzs azonban nem nagyon válto­zik. S ez a törzs többnyire megjelenik. A városszévítő kör első ülésére vagy két­száz meghívót küldtek ki, nyilván olyan személyek­nek, akikről feltételezhető, érdekli őket a város sorsa, összegi/űltek vagy negvve- nen, zömmel azok, akik. a néhány nappal korábbi esz­mecserén is jelen voltak, és' az azt megelőző kiállítási megnyitón szintén. Az összejövetelen többen ígéretet tettek, hogy leg­közelebb legalább még egy társat hoznak magukkal. Majd meglátjuk, sikerül-e. A tényen azonban ez sem változtatna. Azon, hogy áz évek során kialakult egy törzsgárda, amelynek tag­jai minden iránt érdeklőd­nek. ami Gödöllőn történik, legyen az szükebben veit városi ügy, avagy társadal­mi ünnep, politikai, tudo­mányos előadás. S ugyanez figyelhető meg a város valamely kisebb körzetében is. Egy-egy la- kőneoyedben, utcában, vá­lasztói kerületben is létez­nek ilyen családok, laza csoportok, amelyek közvet­len környezetükért éreznek felelősséget. Ott vannak a tanácstagi beszámolókon, a népfront, körzeti megbeszé­lésein, élen vannak a tár­sadalmi munkában, annak menszervezésében. Közülük többen a városi testületekben is megtalál­hatók, s azokon az összejö­veteleken, amelyekről az imént szóltunk. Számuk szintén nem határozható meg egyértelműen, hiszen ezeknek a csoportoknak a nagysága is állandóan vál­tozik. Nem ritkán sértődés miatt. Például nem kap kérdésére választ a tanács­kozáson ielen levő hivata­los személytől, nem méltá- nvniiák a javaslatát. Érzékenységük általános. Anélkül nemigen volna ér­deklődésük oly tartós és széles körű. Érzékenységük­nél csak városszeretetük nagyobb. Szeretik és féltik Gödöllőt. Szeretik mai for­májában és állapotában, de még jobban szeretnék szebbnek tisztábbnak, kul­turáltabbnak látni. Ezért mennek el mindenhová, ahol ezért valamit tehet­nek. Rövidesen egy hellyel, le­hetőséggel több a szólásra és — reméljük — leginkább tettre. A városszépítő kör. Mint mondtuk, ebben is megtalálhatók a család tag­jai. Tőlük is függ, mennyi- re karolják föl az ügyet a többiek. A város nem egy szűk rétegé, hanem 30 ezer gödöllőié. Kör Pá! ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Nyílt famfési nop Apák, anyák az iskolapadban

Next

/
Thumbnails
Contents