Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
GQDpLUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1984. FEBRUÁR 11., SZOMBAT ICwIcei dicséret nem jár A félidő mérlege sem rossz Több létesítmény ez utóbbi időben Huszonkétezer ember alapvető ellátási igényeit kielégíteni nem egyszerű dolog. Pécelen és Isaszegen hozzávetőleg ennyien laknak. Emlék- ' szem arra a négy-öt év előtti beszélgetésünkre, amikor — ismerkedve szövetkezetükkel — Duka Gyula, a helyi áfész elnöke lelkesedéssel szólt mindennapi tennivalóikról. Ifem véletlenül • Az újonnan érkezővel érzékeltetni akarta, hogy közösségük, az áfész központjában dolgozók éppúgy, mint a bolti eladók, a szállítók, a felvásárlók vagy éppen a vendéglátó egységeikben dolgozók, miképpen látják el jól dolgaikat. Amiért — hadd tegyem hozzá magam — tulajdonképpen nem is jár külön dicséret, hiszen az a természetes, ha a munka jól megy, a rábízott tennivalókat mindenki rendesen végzi. A péceli áfész-vezető szenvedélyes ismertetése mégis emlékezetes, hiszen mögéje embereket ültetett. Rájuk, név szerint már nem emlékszem, de azt gondolom utólag: nem véletlenül érnek el évről-évre jó eredményeket, így nincs miért mentegetőzniük akkor sem, ha számot kell adniuk például arról, hogyan sikerült a jelen tervidőszak első felének teljesítése. Előlegképpen hadd tegyük hozzá: az, hogy a kép egészében kedvező, nem jelenti azt, hogy mindig, mindenben hibátlan a kereskedői, a vendéglátói, a szolgáltatói munkájuk. Ilyen áfészt, ilyen céget aligha talál bárki. Ahol embereket szolgálnak,. ahol többezerféle áru mellett van féltucat tartós hiánycikk, ott az emberek az utóbbi okozta rossz szájíz alapján ítélnek, ha nem is mindig joggal. Holott a legtöbbször éppenséggel nem is csak a kereskedők tehetnek erről Sikerült túllépni Talán azért volt érdemes egyszer már e nehézségekről szólni, mert előfordul olykor, hogy ha a magunk keretei között, a magunk módján beszámolunk egy-egy áfész, tanács, termelőszövetkezet, szolgáltató cég munkájáról, sokan csakis és egyedül annak örülnének jobban, ha inkább a hiányosságokról beszéltetnénk az embereket. Azt gondolom, ebben a dologban is az arany középút a járhatóbb. De térjünk vissza a Pécel- Isaszeg Áfész ötéves tervének félidei mérlegéhez, aminek előzménye is figyelemre méltó. Az, hogy már az ötödik ötéves terv utolsó évét is a szigorodott gazdasági körülmények között, de sikeresen teljesítették. Sőt, árbevételi tervüket tizenkét, nyereségtervüket majdnem négy százalékkal sikerült túllépni. Talán éppen ez adott kezdeti lendületet a mostani tervidőszak indításához, ki tudja mór. Tény, hogy a VI. ötéves terv két és fél évéről készített mérleg azt mutatja: az" árbevétel 0,78 százalékkal magasabb az elképzeltnél, a nyereség pedig csak 1,2 százalékkal kisebb ennél Lányok, asszonyok Hogyan sikerült ez? Szántó Kálmán, az éfész párttitkára fogalmazott úgy, hogy párt- és gazdasági vezetőségük elsősorban a jól funkcionáló szocialista brigádokra támaszkodhat, hiszen dolgozóik kétharmada részese ennek a mozgalomnak. A szocialista brigádok természetesen nemcsak az alaptevékenységben, a keresi kedelemben és a vendéglátásban, a termények felvásárlásában, forgalmazásában, hanem az ipari alágazatokban, még a szolgáltatásban is hozzájárulnak a sikerhez. Szükséges ugyanakkor, hogy ezeknek az embereknek a jobb élet- és munkakörülményeit megteremtsék. Ebben sem jutottak a teljességig, hiszen még több pénz kellene. Beruházásokra és a meglévő eszközök fenntartására, korszerűsítésekre 15,6 millió forintot költöttek, benne olyan létesítményekre, amelyek a fizikai munkát könnyítik meg. Szükséges volt ez utóbbi is, hiszen üzleteikben, csakúgy, mint másutt, többségében lányok, asszonyok dolgoznak. Ebben a két és fél évben építettek meg egy zöldség- és gyümölcsboltot, egy vendéglőt, átalakították a ruházati boltot, s elkészült az asztalosüzem szociális helyisége. F. I. Szolgáltatás, piac Még tart a pangás Az emberek többsége, ha piacra indul, egy kis útitervet készít, elgondolva, hogy mely helyekre térjenek bé. Ilyenkor váltják be a gyógyszertári vényeket, térnek be a postára, az OTP, az Állami Biztosító hivatalába ügyeiket elintézni. Ez teljesen érthető, különösen azoknak a részéről, akik a város központjától távol laknak. Arra törekednek, hogy egy füst alatt a lehető legtöbb dolognak a végére járjanak. E heti őrjáratunkon bennünket is valami hasonló elképzelés vezetett. Először a postára néztünk be, ahol eddigi tapasztalataink szerint mindig történik valami érdekes. Most se volt másképp. Éppen érkezésünkkor állt meg egy sárgászöld Barkas, amelyből Bordás Béla, a Gödöllő és Vidéke* Áfész gombacsírarészle- gének vezetője szállt ki nagy köteg levéllel. Megtudtuk tőle. hogy gyakori ügyfele a postának, évente 5000—8000 gombacsíra- csomagot ad fe! a termesztőknek. Levelezésük sem kicsi, s mint elmondta, nekn panaszkodhat a postára. A törékeny üvegek és a több ezer levél is az esetek túlnyomó többségében épségben érkezik meg rendeltetési helyére. Még a pontos arányt is kiszámította. évente mindössze egy- ezreléknyi a kár. Ha már a postán jártunk, megnéztük a többi munkahelyet is. Ahogy ők mondják, négy beültetett munkahelyük van. Azt azonban az idegen is észreveszi, hogy a kis helyen nagy a zsúfoltság, emiatt könnyen válik idegessé a hangulat. Amint ritkulnak a sorok,. megnyugodnak a kedélyek. De azért is nyugodtak lehetnek a posta dolgozói. Illetve mindazok, akik igénybe veszik szolgáltatásaikat, mert a mostani épülettel szemközt már megkezdték az új székháznak a munkálatait. A postától a piac felé folytattuk utunkat, sárban, latyakban. Téli képét mutatja továbbra is a piac. Változatlanul a kiskereskedőké a főszerep. Őstermelővel nem. is találkoztunk. És milyenek az árak? A paradicsom 30Q. a sóska 120, a paraj 80, ugyanennyi a gomba, a dughagyma 48, fokhagyma 68, a vörös 16. á lila 20 forint. A saláta fejenként 12—18,50. Az egyik asztalnál egy aszódi nénike szárazbabot árult. 30 forintért, vegyes zöldséget 15-ért, a fekete retket 10 forintért kínálta. A nanraforgót decire méri, ára 2 forint. Persze nemcsak a kínálat szegényes, a vásárlók nem nagyon tolonganak a piacon ezekben a borongós napokban. Csiba József Élelmiszerbolt Vasárnap is nyitva Előbb csodálkoztam a hír hallatán, aztán magam is meggyőződtem róla: van Gödöllőn olyan üzlet, amely vaAranylakodabm Gyerekek, unokák között Hetek óta nagy titokban készülnek szüleik, nagyszüleik, Hidi Imre és Ambrus Marcella házasságkötésének 50. évfordulójára a gyerekek és az unokák. Hidi Imréék 1934. február 14-én kötöttek házasságot Szeghalmon. A hétgyermekes házaspár 1959-ben jött Gödöllőre. A hét gyereken kívül 15. unoka is köszönti majd a nagymamát, nagypapát. A gödöllői házaspárt aranylakodalmán azonban nemcsak a család, hanem a város vezetői is köszöntik, amikor ünnepélyesen megerősítik házasságukat. A tanács családi és társadalmi ünnepeket rendező irodájának és az anyakönyvi hivatalnak a rendezésében tartandó eseményen a tanács Nyílt tanítási napot tartottak a domonyí általános iskolában. A nyílt tanítási napon harmincöt szülő jelent meg az alsó és a felső tagozat tanítási óráin. Tulajdonképpen mi is a nyílt tanítási nap? — kérdeztük Balatoni Dánielt, az iskola igazgatóját. Ugyanolyan — Ez a tanítási nap ugyanolyan, mint a többi, azzal a különbséggel, hogy akármelyik kisdiák szülője beülhet a tanítási órákra. Végignézheti, hogyan, milyen módszerekkel tanít a pedagógus. Tanúja lehet, hogyan tanulnak a gyerekek, mennyire dolgoznak a pedagógussal együtt. A tanítási órán bemutatott módszerekkel segíteni akarunk a házi feladatok otthoni megoldásában. Minden tanítási órának van valamilyen célja. Ezen a napon sincs ez másképpen, most célunk a tanítási anyag elsajátíttatása a tanulókkal. — Az ilyen nyílt tanítási napnak már hagyománya van nálunk. Minden évben a szülői munkaközösséggel együtt kijelölünk egy napot. A péntek kiválasztása nem éppen szerencsés, mert sokan dolgoznak ... így jóval kevesebben jöhetnek el, de mint már mondtam, ez ugyanolyan tanítási nap, mint a többi, ezért nem változtatunk semmin. Megkérdezünk néhány szülőt, mire kíváncsiak? Babinyecz Mihályné második osztályos fia matematika- órájára kíváncsi. — Eddig még nem voltom Ilyen tanítási napon. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tanulnak a gyerekek, hogyan foglalkozzak otthon a fiúval? Más módszer Remenár Mihály gépkocsi- vezető egyenesen az éjjeli műszakból jött. Három gyermeke jár iskolába. Most a legnagyobb fiú történelem- órájára kíváncsi. — Szülői értekezleten hallottam, hogy lehet pénteken jönni. Kíváncsi vagyok, milyen aktív a fiam, hogyan felel, mit tud? A tanítási nap befejeztével újra megkérdeztük a szülőket, választ kaptak-e kérdéseikre? Babinyecz Mihályné: — Elmondhatom, hogy ezek a gyerekek teljesen más módszerekkel tanulnak, mint mi annak idején. Sok eszközt használnak, amikről bizony eddig nem tudtom mire valók. Sok olyan ismeretük van másodikos korukra, amit mi azelőtt csak a felső tagozatban tanultunk meg. Az otthoni házi feladatok számonkérésénél sem elég az egyszerű kikérdezés, hanem sorról sorra haladva kell a lényeget kiemelni. Nem irigyelem a mai kisdiákokat. Sokát kell, és többét tonulniok. Remenár Mihály: — Megítélésem szerint színvonalas volt az óravezetés. A tanár néni sokat szemléltetett, magyarázott. Igen nehéz volt az anyag, amit feldolgoztok. Marx Kommunista kiáltványa még egy felnőtt gondolkodását is próbára tette volna. Talán ezért is voltak a gyerekek megilletődve. Ennek ellenére a fiam feleleteivel nagyon meg voltam elégedve. Máskor is szívásén eljövök. Egy negyedikes A tanítási napon a rögtönzött összesítés alapján- a do- monyi iskolában harmincöt szülő jelent meg. Ezeknek a szülőknek a többsége élt a munkahely adta gyermeknap felhasználásával. Reméljük, annak a negyedikes kisfiúnak is sikerült ez a nap, aki reggel így fakadt ki izgalmában, — Jön anyukám és az apukám, jaj, csak ne égjek le! K. I, Cs, elnöke gratulál a házaspárnak. A mai ünnepséggel a tanács vezetői hagyományt szeretnének teremteni, s a következőkben a hasonló szép évfordulóhoz érkező emberek jeles napát íny is emlékezetessé kívánják tenni. sárnapokon is szinte teljes ellátást nyújt a legszükségesebb élelmiszerekből. Volt az Ady Endre sétány végén, az autóbusz-pályaudvar közelében egy mezőgazdasági terményeket árusító bolt, amely most élelmiszerüzletként funkcionál. Kínálata — véleményem szerint— kielégíti a hét végén hoppon maradt vásárlókat: kenyeret, péksüteményt, füstölt árukat, zöldségféléket, üdítőt, sört, bort és sok mást lehet ebben az üzletben kapni. A vendéglátóhelyeken vasárnapokon' szintén árusítanak tejet, de ennek a boltnak a szolgáltatása a ritkaságok közé tartozik. Legföljebb az a kár, hogy kevesen tudnak róla. M. G. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: August Strindberg: Az apa Tragédia három felvonásban. A szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházának vendégjátéka, 19 órakor. Diákstúdió. Társadalomtudományi vetélkedőre felkészítő, 10 órakor. A Mentonopon Csoport kiállításának megnyitója helyett kerekasztal-beszélgetés az ősemlékezetről. Vendégek: Maurer Dóra festőművész, Gere- vich József pszichiáter, Mun- tág Andor teológus profeszszor, Pap Gábor művészettörténész, Csorba Simon festőművész, a csoport vezetője, valamint annak tagjai, 15 órakor. Na És Klub. Szalagavató. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Isaszeg, művelődési ház: Nézz rám és énekeljünk. Korda-est, fél hatkor. Galgahéviz, művelődési ház: Csillag-diszkó, 20 órakor. Évszaktól függetlenül A taraiak tömegsportja A túrái és galgahéviz! termelőszövetkezeti fiatalok bebizonyítják, hogy a tömegsport nem évszakhoz kötött. Télen is lehet tartalmas versenyeket rendezni. A hatpróba, amelynek megnyitásáról már beszámoltunk, három eseményhez fűződik. A községek felszabadulásának negyvenedik, a közös gazdaság megalakulásának harmincötödik évfordulójához, valamint az olimpia évéhez. a szervezőgárda Lévai Ferencet, a Galgamenti Magyar-Kubai Barátság Termelőszövetkezet elnökét kérte fel a torna védnökéül A jutalmak is csábítóak. Az első helyezett csapat tíznapos debreceni üdülést nyer. A második a szilvásvárad! fogathatjó világbajnokságra utazhat, természetesen csak nézőként. A bronzérmesek egy évre szóló horgászbérletet nyernek a galgahéviz! Bika-tóra. Sportszerűség! díjat is kiadnak, ez több ezer forint értékű sportszerekből áll majd. Külön jutalmazzák a legfiatalabb és a legidősebb átlagéletkorú csapatokat. Ügy tűnik, megfelelő az érdeklődés, hiszen tizenöt együttes nevezett a munkahelyi közösségekből, a szocialista brigádokból. A legutóbb teremfociban küzdöttek a csapatok, a túrái általános iskola tornacsarnokában. A hátralévő fordulók versenyszámai: sakk, autós ügyességi verseny, terepfutás lövészettel szellemi vetélkedő az olimpiákról A teremfoci után a hatpróba állásaAz első két forduló, az asztalitenisz és a foci után így alakult a sorrend: 1. Lopakodó, 2. Vízöntő, 3. Szürkebarát. Az újabb fordulóban sakkban mérik össze tudásukat a csapatok. i Szombati jegyzet a Család Együtt a család? — kérdezi a jelenségek visszáját is szívesen szem ügyre vevő férfi. Körbenéz a teremben, sorolja a neveket, akkor ma négy hosszabb és két, csak egy mondatom van kezdetű hozzászólás lesz, állapítja meg prognózisát. Majdnem úgy lett. Szót kért azonban egy. idegen is, aki mentegetőzött, ő nem szokott ilyeneken részt venni, lehet, hogy olyasmit mond, ami a többiek előtt ismeretes, elnézést kér, ha így van. Az elnök ugyanerről: miközben hallgattam a bevezetőt, arra gondoltam, mit is mondjak most, néztem az arcokat, akiknek többsége a hetekben megtartott korábbi fórumokon is láthatóak voltak, tehát tudják már a tavalyi eredményeket, idei terveinket, Mit tehetett az elnök, téliesítetté feladatát, ismét elmondta. amit a napokban már többször, testületi, bizottsági üléseken. Hogy mégse legyen unalmas, az előzőleg kevésbé érintett részekkel foglalkozott, jobban megvilágítva a tervek, elképzelések kimunkálásának előzményeit, a változatokat, a megyei tárgyalásokat. s összehasonlította a tényeket más települések adataival. Nagy család ez, persze, pontos létszámát nehéz volna megállapítani, a törzs azonban nem nagyon változik. S ez a törzs többnyire megjelenik. A városszévítő kör első ülésére vagy kétszáz meghívót küldtek ki, nyilván olyan személyeknek, akikről feltételezhető, érdekli őket a város sorsa, összegi/űltek vagy negvve- nen, zömmel azok, akik. a néhány nappal korábbi eszmecserén is jelen voltak, és' az azt megelőző kiállítási megnyitón szintén. Az összejövetelen többen ígéretet tettek, hogy legközelebb legalább még egy társat hoznak magukkal. Majd meglátjuk, sikerül-e. A tényen azonban ez sem változtatna. Azon, hogy áz évek során kialakult egy törzsgárda, amelynek tagjai minden iránt érdeklődnek. ami Gödöllőn történik, legyen az szükebben veit városi ügy, avagy társadalmi ünnep, politikai, tudományos előadás. S ugyanez figyelhető meg a város valamely kisebb körzetében is. Egy-egy la- kőneoyedben, utcában, választói kerületben is léteznek ilyen családok, laza csoportok, amelyek közvetlen környezetükért éreznek felelősséget. Ott vannak a tanácstagi beszámolókon, a népfront, körzeti megbeszélésein, élen vannak a társadalmi munkában, annak menszervezésében. Közülük többen a városi testületekben is megtalálhatók, s azokon az összejöveteleken, amelyekről az imént szóltunk. Számuk szintén nem határozható meg egyértelműen, hiszen ezeknek a csoportoknak a nagysága is állandóan változik. Nem ritkán sértődés miatt. Például nem kap kérdésére választ a tanácskozáson ielen levő hivatalos személytől, nem méltá- nvniiák a javaslatát. Érzékenységük általános. Anélkül nemigen volna érdeklődésük oly tartós és széles körű. Érzékenységüknél csak városszeretetük nagyobb. Szeretik és féltik Gödöllőt. Szeretik mai formájában és állapotában, de még jobban szeretnék szebbnek tisztábbnak, kulturáltabbnak látni. Ezért mennek el mindenhová, ahol ezért valamit tehetnek. Rövidesen egy hellyel, lehetőséggel több a szólásra és — reméljük — leginkább tettre. A városszépítő kör. Mint mondtuk, ebben is megtalálhatók a család tagjai. Tőlük is függ, mennyi- re karolják föl az ügyet a többiek. A város nem egy szűk rétegé, hanem 30 ezer gödöllőié. Kör Pá! ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Nyílt famfési nop Apák, anyák az iskolapadban
