Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-10 / 34. szám

/ Gépek rögzítik ei adatokat Mendén működik a Posta Számítástechnikai és Szervezési In­tézet adatrögzítő osztályának egyik telepe. Az ott dolgozók ké­szítik elő számítógépes feldolgozásra a postához beérkező kü­lönböző pénzesutalványokat. Horváth Hajnalka műszakonként 4 ezer utalványt „enged át” az SLK—4-es mágneses adatrög­zítőn. Hancsovszkl János felvétele Népi ellenőrök vizsgálták Többe került a fenntartás A monori népi ellenőrzési bizottság tavaly hét termelő- szövetkezetben vizsgálta a 2/1982. ME sz. rendelet és a végrehajtásra kiadott TOT- irányelvek betartását. Megállapították, hogy a gép­kocsik kihasználtságára, a gaz­daságos üzemeltetésére, a dol­gozók saját tulajdonú személy­gépkocsijaik hivatalos célra történő igénybevételét módosí­tó rendeletet betartják. Min­den szövetkezetnél a szükséges intézkedések megtörténtek. Gondokat okozott az a tény, hogy nem alakult ki az egysé­ges gyakorlat a TOT-ajánlások végrehajtására. A rendelet hatására nem csökkentek a költségek összes­ségükben, csak a dolgozók gép­kocsijainak igénybevételénél felhasznált kilométereknél mu tatkozott 5-10 százalékkal ki­sebb fogyasztás. Ugyanakkor nőtt az eseti térítésként elszá­molt gépkocsik használati költsége mintegy 148 százalék­ra. Befolyásolta még a költsé­gek növekedését a vállalati gépkocsik üzembentartási költ­ségének emelkedése is. Levelesládánkból Farsangi bál az iskolában Az egyik délután vidám gyereksereg lepte el Monoron az állami gazdaság ebédlőjét, felnőttek kíséretében. Az Ady úti iskolások farsangi karne­válját Kovács Pálné tanár né­ni nyitotta meg. A diákok kö­rülbelül 1 órás műsort adtak elő, nagy sikerrel. Annak ke­retében bemutatkozott a „ma­gyar focicsapat”, akik Rio de Janerióból érkeztek haza, természetesen mindannyian sérülten, ki fején, ki a lá­bán, vagy a kezén volt beköt­ve. A 6/b. osztályosok is kedves jelenetet adtak elő, amely olyan sikeres volt, hogy a zsűri első díját, a tortát, ez a kis csoport nyerte el. Ezután felvonultak a szín­padra a jelmezesek, 33 sze­mély öltözött maszkba. Léber tanár bácsi mutatta be a fel­vonulókat. Mindenkihez volt egy-két kedves szava. A leg­nagyobb tapsot „az iskola rab­ja vagyok” című jelmez kap­ta. Utána következett az „ugrifüles”, majd Süsü, a sár­kány. Nem kis sikere volt az „almafának”, a „dominónak”, a „kéményseprőnek” is. Jelen volt még a Piroska és a far­kas békésen, megértőén. Döb- rögi a Ludas Matyival, a fiú, aki egyben lány is volt, a Tavasz tündére, melyet már nagyon várunk, a rókalány és a rókafiú, utolsónak egy ut­calány jött a színpadra, ter­mészetesen fiú alakjában. A zenét az iskola énektaná­ra Rakó tanár bácsi szolgál­tatta, de a diákok is segítettek neki. Egyszóval igazi farsan­gi hangulat volt. Olasz Józsefné A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM 1984. FEBRUÁR 10., PÉNTEK Kiégeti a lakás A vörös kakas nem válogatós A nagyobb károkat is meg lehet elesni Üllőn Az MSZMP és a Hazafias Népfront üllői nagyközségi bizottsága, valamint a nagy­községi tanács 1984. február 13-án, hétfőn 18 órai kezdet­tel szabad pártnapot és falu­gyűlést szervez a helyi műve­lődési házban. A tanács elnöke és a bizott­ságok titkárai a népgazdaság, illetve Üllő nagyközség 1983. évi eredményeiről számolnak be, valamint az ez évi felada­tokat ismertetik. A harangozó Üllőn sem sza­lad már a toronyba fel, félre­verni a harangokat, ha a vö­rös kakas garázdálkodni kezd a házak tetején. Gombnyo­mással mozgatja már a vas­kos harangnyelveket, s a tűz sem. a házak tetejét kezdi, hi­szen a lakásokban egyre több a veszélyforrás: elaggott olaj­kályhák, rozsdásodó gáztűzhe­lyek, helytelen kezelés. Bi­zony még mindig sűrűn hal­lani a hangos jajveszékelést, hátborzongató segélykiáltáso­kat: Tűz van! Tűz van! Már a második Szaladnak a közeli szom­szédok vödörrel, lapáttal, s amikor a ház elé áll a vijjog­va érkező villogó pirosfényes kocsi, akkor már fullasztóan sűrű az olajszagú füst, a la­kásban pedig pattogva lángol­nak a kiszáradt bútordara­bok. Mint ahogy a közelmúlt egyik késő délutánján az olaj­kályha helytelen kezelése kö­vetkeztében gyulladt ki a Damjanich utcai Jámbor ház. — Az odaérkező helyi ön­kéntes tűzoltóknak is gázálarc kellett ahhoz, hogy kiment­hessék a ház két idősebb gaz­dáját, mondja kora reggel a fáradtnak látszó Andrásik László tűzoltó zászlós, a he­lyi önkéntesek gépkocsivezető­je. Még éjfél után is a hely­színen tartózkodtak, ugyanis az eloltottnak látszó gerendák gyakran felizzottak, könnyen lángra kaphatott volna a tető is, veszélyeztetve a szomszé­dos lakóházakat. A lakás teljesen kiégett, annak ellenére, hogy a riasz­tás után rövid időn belül se­gítségül érkeztek a kispesti tűzoltók is, akik aztán ha­marosan eloltották a veszé­lyesnek ígérkező lángokat. A lakásban azonban minden porig égett. Kevés vigasz Ebben az évben ez már a második lakástűz, amelyet olaj kályha okozott. Az elmúlt évben közel húsz esetben riasztották a helyi önkéntese­ket. — A gyorsan érkezés le­hetővé tette, hogy még csirá­jában elfojtsuk a lángokat — jegyzi meg a tűzoltó zász­lós —, néhány esetben kellett csupán segítségül hívni . a mindig gyorsan érkező buda­pestieket, ha azonban lenne mindig elegendő oltóvíz, lénye­gesen könnyebb dolguk lett volna a helyszínre érkező egységeknek. És a nagyobb káreseteket is meg lehetett volna előzni. Meglepett a határozott kije­lentés, hiszen a községnek ve­zetékes vízhálózata van, s az utcai kifolyócsapok közelében ott találhatók a bővizű tűz­csapok is. — Arról azonban ne feled­kezzünk meg, . hogy napokon át megismétlődő hóesés beta­karta, elfedte a sárral agyon­fröcskölt víznyerőhelyek fe­Ä nsp kulturális programja Gyomron, az úttörőházban, 9-től: 11 óráig disco, 14.30-tól: bélyeggyűjtő szakkör foglalko­zása, 16-tól: asztaliteniszedzés, 15-től: bemutató őrsi foglalko­zás. Monoron, 15-től: a logikai szakkör összejövetele. Pilisen, 17-től: balett-tanfo­lyam, 17.30-tól: a Csepp I. iro­dalmi színpad próbája, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban 16.30-tól és 18.30-tól: Anna és a vámpír. Sülysápon, 11.30-tól: A pórul járt basa, mesejáték gyerekek­nek. A 17-es tárgyalóteremből Oda a pénz, oda az álom is A- Kálmán azon a délelőt- tön úgy érezte: most talán elölről elkezdheti, úgy élhet, ahogy mindig is elképzelte. Vége a munkásszálláson töl­tött éjszakáknak, a kuporga- tásnak, elmegy Pestről. Az építőipari vállalatnál hosszú éveket töltött, de idegen ma­radt a nagyvárosban. Az OTP-fiókba indult; felvette 24 ezer forint megtakarított pénzét, aztán leszámolt a vál­lalatnál, s csinos kis summá­val a zsebében szállt fel a Nyugati pályaudvaron a vo­natra. Tervezgetett: Szabolcs­ba megy, vesz egy kis házat, asszonyt keres... Idáig egyszerű a történet, innen kezdve azonban kétfé­le változata is ismeretes az eseményeknek. Egy, amit ő, s egy, amit a két vádlott — azaz most már elítélt — mesél el. Rafael Margit, a 25 éves, csinos arcú fiatal nő is ugyanarra a vonatra szállt, amire A. Kálmán. Egymás mellé kerüllek, beszélgettek. — A. Kálmán mindjárt megmondta nekem, hogy nincs felesége, és kérdezte: én élek-e valakivel? Mondtam, nem, az élettársam börtönben van, most is nála voltam, tisztasági csomagot vittem neki. Ügy viselkedett... Ver­te az orromat a sok pénzzel, hogy éljünk együtt, vesz majd nekem teheneket, mindent... Így aztán Pilisen leszálltunk. Ott van a volt élettársam la­kása, igaz, hogy utóbb én már nem ott laktam, hanem Nyár­egyházán, a másik élettársam­mal. Szóval elmentünk a pilisi házba, ott ő ivott egy kis bort, én mondtam neki, hogy fe­küdjön le. Le is feküdt, de kitette a pénzt, hogy majd veszünk rajta mindent. És akkor egyszer csak jött az élettársam testvére, meglátta ezt az idegen férfit, fölébresz­tette és elzavarta. El is ment. A pénzt nem kérte vissza, én meg nem mentem utána, hogy itt felejtette ... sm Ezt mondja Rafael Margit. A. Kálmán másképp emlék­szik. ___ _ de leit — vélekedik Erdei Gá­bor, a nagyközségi tanács el­nöke —, ember legyen a tal­pán, aki azt, különösen az éjszaka sötétjében megkeresi, kicsákányozza, a befagyott fe­delét felnyitja. Addig azonban leég a ház, a síró, jajgató há­ziakat látjuk csak, akiknek semmijük sem maradt. Ke­vés vigaszt jelent a mi saj­nálkozó tekintetünk, pedig lé­nyegében mi is felelősek va­gyunk az esetlegesen megelőz­hető tragédiáért. Nemtörődömség Mert a háza előtt minden rendes ember eltakarítja a havat, esetleg naponta több­ször is, azt azonban már nem tartja kötelességének, hogy az alig négyzetméternyi nagy­ságú tűzcsapfedelet is meg­tisztítsa a vastag hótakarótól, sártól. Esetleg még a gyalog­járó havát is rálapátolja... Pedig az ilyen szomorúan vég­ződő eseteket meg lehetne előz­ni, ha a csapok azonnal hasz­nálhatók lennének. Mert a vörös kakas nem válogatós..-.. Kiss Sándor Tüske Sötétben Reggel 6 óra és sötét van. Gyomron a Mendei úton meglehetősen nagy a gépkocsiforgalom. Autóbu­szok, teherautók igyekez­nek minél előbb úticéljuk hoz érni. Járda híján a gyalogo­sok is kénytelenek az út­testen közlekedni. Bizony elkel az óvatosság, mert egyes járművezetők elfelej­tik, hogy lakott területen haladnak. Egy fiatalasszony kerék­párját pillantom meg a sö­tétben, hátul a csomagtar­tón pöttömnyi gyerek, a falusi óvodába igyekeznek. Csak akkor lehet „felfedez­ni" őket, ha a közelükbe ér az ember, vagy a mö­göttük haladó jármű. Mert lámpa nincs se hátul, se elöl. Ennek ellenére így köz­lekednek nap mint nap veszélyeztetve ezzel saját és mások testi épségéti Talán nem gondol arra az édesanya, hogy amíg áz óvodába érnek, milyen ve­szélynek vannak kitéve. Mennyiből tartana a lámpákat felszerelni, vagy megjavítania, s úgy közle­kedni végig a forgalmas Mendei úton? A saját és gyermeke ér­dekében. G. J. Közgyűlés előtt Tél vagy tavasz ígérkezik? Közeledik február 13-a, hét­fő, a Gyömrőn tevékenykedő idősebb Pál Mihály baráti kör idei első közgyűlése, amelyet 18 órai kezdettel a helyi Pető­fi Sándor Művelődési Házban rendeznek meg. A legfőbb na­pirendi pont lesz a tájház ava­tása óta összegyűlt anyagról, s a történeti kutatások legfris­sebb eredményeiről szóló be­számoló. Többek között ott tudhatnak meg részleteket azok, akik emlékeznek, vagy tudnak valamit a Wartenstebe- nekről: egyikük magyar háza­sságáról Rakó József, a bará­ti kör helytörténeti csoport­jának vezetője révén. De sok más érdekességről is szó esik a község történelmé­ből. S mint az ilyen közgyűlé­sek végén lenni szokott, a kö­tetlen beszélgetéseken is újabb információk cserélhetnek gaz­dát, ami a történelemre fogé­konyak számára csemegét ígér Ott lesz Bo/csa László is, aki azokat a régi népi időjósláso­kat gyűjtötte egybe, amelyek­ből már közöltünk decemberi és januári aktualitással, s most februárról szólnak a jóslások... Tehát februárban, azaz Böjtelő havában a néphit azt tartja, hogy: Február 2-án a téli alvó medve Gyertyaszentelő Boldog- asszony napján kicammog a barlangból és megnézi az idő­járást. Ha az idő szép, süt a nap és meglátja a saját árnyé­kát. visszamegy a barlangba, a másik oldalára fordul és to­vább alszik, vagyis még hosz- szú tél lesz, nagy hidegre van kilátás. Ha a medve borús időre ébred, úgy mancsaival kitörli az álmot a szeméből és nem megy többé vissza a bar­langjába. hanem elindul táp­lálék után. Vagyis vége a téli időjárásnak, közel a tavasz. Ha Gyertyaszentelő Boldog- asszony napján nap süt, na­gyobb hideg jön, ha kemény a tél, úgy hamarabb vége lesz. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján megjegyezd, meddig süt be a nap a pitvarajtódon, úgy megtudod, hogy meddig fog még a hó beverni. Február 6.: Dorottya napján a néphit szerint csikorgó hi­deg szokott lenni. Ha Doroty- tyq szorítja, Julianna tágítja, vagyis ha február 6-án fagy, akkor február 16-án olvad. Február 7.: Húshagyó keddi napsugár, bő esztendőre mutat, Ha az éjszaka csillagos, lesz sok tojás az évben. Február 8.: Amilyen hamvazó szerda, olyan az egész böjt. Február 14.: Ha csiripelnek a verebek, Bálint napja enyhet jelent. Február 19.: Pacsirták napja. Ha Zsu­zsanna napján megszólal a pa­csirta, vége a télnek. Február 22.: Üszögös Péter napján, ha hideg van, még negyven napig tart a tél. Ha ködös Péter, üszkös a fészer (vagyis abban a gabona). Ha Péter hideg, marad a hideg. Február 24.: Mátyás a jégtörő vagy meg­hozza, vagy megtöri a jeget, ha nincs, jegel csinál, elrontja, bontja, ha talál. S a februárról általában így szól a fáma: Szép és állandó idő követke­zik faggyal, ha délkeleti sze­lek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen ma­gasra terjed a nyugati égen. Ellenben rossz, lágy ir.ő lesz: ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik. A. L. A. (ISSN 0133-2651 (MoTori Hírlap)" — Mindenfélét elmondott magáról a vonaton és megkér­dezte, nincs-e kedvem vele él­ni, mivelhogy most nincs élettársa. Leszálltunk Pilisen, elmentünk a házába, én még fát is vágtam, ő tüzet rakott, közben lefeküdtem, elalud­tam. Arra ébredtem, hogy egy férfi durván rángatott, zavart onnan. Felvettem a nadrágo­mat, a kabátomat, ott maradt a táskám, a kisrádióm... Féltem, hogy megölnek. Ha akkor visszajön velem a rend­őr, még meglett volna a pén­zem is ... De a pénz már nincs meg. Rafael Margit bőkezűen szét­osztogatta, ennek is adott öt­ezret. annak is hármat, vásá­rolgattak, jól éltek, egy fillér sem maradt. Rafael Pál — aki olyan jókor toppant be a házba, s mindjárt igazságosan el is rendezte a dolgokat, mi­szerint a bátyja élettársának nincs joga idegen férfit altat­ni a lakásában — ugyancsak kapott háromezer forintot. — Én nem tudtam, hogy az a pénz a férfié! Nekem a Margit máskor is szokott ad­ni, vissza se kellett fizetni, így van ez nálunk. Máskü­lönben a bérletét még utána is vittem, amikor elzavartam! — védekezett Rafael Pál a bí­róságon, Rafael Margit ki is kelt magából: — Dehogynem tudta, hiszen mondtam neki, hogy ez a pénz kié! Honnan is adtam volna másképp, nekem nem volt, az élettársam börtönben van. m Az 58 éves A. Kálmán zse­béből Rafaelékhez került az­nap éjszaka a nehezen össze­gyűjtögetett pénz. Hogy a megszerzéséhez Rafael Pálnak is köze lett volna, azt bizo­nyítani nem lehetett, így őt orgazdaságért ítélte el a mo- nori bíróságon Borbásné dr. Papp Klára és tanácsa. Bün­tetése hétezer forint pénzbír­ság, mely hetvennapi, fogház­ban eltöltendő elzárásra vál­toztatható, Rafael Margitot — akiről az igazságügyi orvos­szakértő azt állapította meg, hogy enyhe fokú gyengeel­méjűségét csak súlyosbítja egy agyzúzódás utáni állapot, amely közepes fokban korlá­tozza őt abban, hogy cselek­ményének súlyát felfogja — bűnösnek találták kisebb és nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében, s egy év szabadságvesztésre ítélték. K. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents