Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

Az önismeret egyik média Inkább előbb, semmint későn A kcirnyéken hamar ismertté vált Egy-egy gazdasági egység önismeretének, önértékelésé­nek fontos segítője a belső ellenőrzés. Persze még min­dig előfordul, hogy ezt a te­vékenységet egyik-másik he­lyen nem szándékai és hasz­na szerint minősítik. Az ilyen helyeken általában okkal is tartanak mind a belső, mind a külső ellenőrzéstől. Szabályszerűen A Monor vonzáskörzetében levő termelőszövetkezetekben szerencsére nem a fentiek ér­vényesek. A tapasztalatok sze­rint a legtöbb helyen valóban azt várják egy-egy vizsgálat­tól, ami annak célja is: meg­állapításaival, javaslataival segítse a vezetői munka haté­konyabbá tételét, a társadalmi tulajdon védelmét. A rendsze­res ellenőrzések tanulságai ál­talában hozzásegítik a helyie­ket a megelőző intézkedések megtételéhez is. A gombai Fáy András Ter­melőszövetkezet belső ellenőre számos területet vett nagyító alá a múlt esztendőben. Egy személy számára bizony ez nagyon sok munkát jelent, s sppen ezért nélkülözhetetlen <z illetékes vezetők, valamint az érintettek együttműködése is. Az úgynevezett pénzforgal­mi nyomtatványokat, a nyil­vántartásokat, a szigorú szám­adású bizonylatokat a terme­lőszövetkezetben az előírások­nak megfelelően kezelik — állapította meg a belső ellen­őr. A pénzkezelés biztonsági követelményei, a pénzszállítás, a nagyobb összegek éjszakai őrzése szintén szabályszerű. A belső ellenőri vizsgálat tárgya volt az, hogy a készlet­kezelési feladatokat ellátó dolgozók munkakörük bei- töltéséhez rendelkeznek-e ér­vényes erkölcsi bizonyít­vánnyal. Rendszeresek az egyeztetések is, amelyeknek célja, hogy kimutassák és megakadályozzák az esetleges készletfelhalmozást. Mire, mennyit? Nem ennyire jó a kép az utalványozási rend betartá­sával, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban a termelőszövetkezetek terüle­tén. A különböző ellenőrzések elmulasztása, illetve admi­nisztratív hiányosságok miatt ketten írásbeli figyelmeztetést, egy személy pedig fegyelmi büntetést kapott. A gépjárművek üzemelteté­sével, a menetlevelek kezelé­sével, nyilvántartásával össze­függő szabályok betartása ál­talában nem hagy kívánni­valót maga után, előfordult azonban, a belső ellenőr azt tapasztalta, hogy például azo­nos távolságoknál, más-más kilométer-teljesítések voltak feltüntetve, vagy a szállított személyek száma lemaradt a menetlevelekről. Az üzem­anyag-fogyasztást is rendsze­resen mérik, illetve ellenőrzik a szövetkezetben. A takaré­kosságra különböző intézkedé­sek ösztönzik a sofőröket, en­nek ellenére 28 esetben ta­pasztaltak túlfogyasztást, igaz viszont, hogy 45 esetben pe­dig kifizethették a megtakarí­tásért járó prémiumot. A reprezentációs költségek nagyságát, illetve a felhaszná­lás módját miniszteri rende­let és TOT-irányelv is sza­bályozza. Nagyon meg kell tehát gondolniuk a vezetők­nek, mire, mennyi pénzt köl­tenek ebből. A belső ellenőri vizsgálat szerint a Fáy And­rás Tsz-ben így is történik. Szép ültetvényéről a kör­nyéken hamar ismertté vált a tsz szőlőtermelő szakcsoportja. A belső ellenőr viszont mást is vizsgál, s így megállapítot­ta, hogy az ügyviteli feladatok ellátására még mindig nem állítottak be megfelelő vég­zettségű szakembert. Szurok w A fagyok, de fő­leg a hőmérséklet- ingadozás nagyon megviseli a járdák beton burkolatát. Monoron, a ta­nács költségvetési üzemének dolgozói a károk csökken­tése érdekében a lapok úgynevezett dilatációs hézagait forró szurokkal öntik ki. — Bár a vödör tartalma igencsak magas hőmérsék­letű, elkel az em­bereken a derekat, hátat védő, vastag pufajfca és az az­besztkesztyű — véli Vladár János. w Vegyes a kép Eléggé vegyes tehát az a kép amely a tavalyi belső el­lenőrzések ’ tapasztalataiból összeállítható. Szerencsére azonban a vizsgálatokat nem sértődés, hanem intézkedések követik. A kisebb hibákat, hiányosságokat általában azonnal megszüntetik, a na­gyobbakat pedig a lehető legrövidebb időn belül küszö­bölik ki. S ilyen esetekben a szövetkezet vezetői a fegyelmi felelősségrevonástól sem riad­nak vissza. Mindez természe­tesen nemcsak a szabályok betartása, hanem a közösség érdekében történik. Vereszki János A Tápió vidékéről időszaki kiállítás Időszaki kiállítás rendezésé­re készülnek a ceglédi Kos­suth Múzeum munkatársai. A Tápió vidékének — így szű- kebb pátriánk egy részének — népi kultúráját bemutató anyagot hamarosan láthatja a nagyközönség. A múzeumban egyébként az emeleti részen levő állan­dó kiállítás ideiglenesen zárva tart az ott folyó tatarozás miatt. Így tízes a csövesnek igazán különleges szeminárium Ülök a vasútállomás váró­termében. Vendéget várok. Kicsit korán jöttem, van időm, s itt nincs olyan hideg. A teremben rajtam kívül csak egy-két ember lézeng. Nyílik az ajtó és belép egy jól megtermett fiatalember. Szakálla, haja egybefolyik, csak a két kék szeme világít. A ruhája leírhatatlan, csupa egyszerű és célszerű ruhada­rabból áll. Magas szárú tor­nacipő, vastag harisnya, térd­nadrág-féle és anorák, amo­lyan „átmeneti” a ruha és a rongy között. Vastag sál, melynek rojtjai a lábai között himbálódznak. Körülnéz, majd hozzám lép. üli!; — Fater, ha lenne egy tí­zese?! Hirtelen nem is tudok vá­laszolni. Kezem a zsebemben és mintha belelátna, egy fém­tízest szorongatok. Kihúzom a kezem a tízessel, átadom, de most már nem tudom meg­állni. — L ejmolunk, lejmolunk? — kérdem így, kétszer egy­más után. — Az igazi csöves mind ezt teszi! — mondja, mintha be­mutatkozna. — Valóban nincs pénze? És ez a tízes segít? — Ne devalválja a pénzt, fater! Egy tízes sokat ér és valóban nincs pénzem. Megdöbbenek a fogalmazá­son. Észreveszi. — Mi az? Csodálkozik a dumámon? Nem vagyok én tahó, én csöves vagyok. Ma­guk, sírbanézők azt hiszik, hogy a csöves csak kultúrá­latlan lumpen lehet. Maga úgy gondolkodik, mint egy „digó”. A glancolt topogót ha látja, már azt hiszi ész is van. Az ilyen szerelés, mint az enyém, meg hülyét takar! Rendőr lép be a terembe. A csöves hirtelen leül mellém és súgva mondja. — Fogadjunk, hogy idejön. Kiszúrt! Vesztett, mert a rendőr nem jön oda. Ugyanakkor két ha­sonló alak lép be a váróte­rembe. Nem tudom eldönteni nők-e vagy férfiak. Ök vi­szont odajönnek. — No, leesett valami? Ö! Ez nő, döbbenek rá. — Mennyi? — kérdi a má­sik, ez is nő! — Egy tízes — mondja a „csövesem”. — A falkám — folytatja felém, mintegy ma­gyarázatként. — Akkor együtt a steksz?! — Szóval mégis volt pén­zük? — kérdem erre én. — Mit gondol miért úszta meg ennyivel?! Ez volt a pró­ba. — S ha nem állom a pró­bát és nem adok? — Ugyan Egy tízest? Ma­ga? Miért ne adott volna? Nem is úgy néz ki. Idefigyel­jen, a jómúltkor kajások vol­tunk és felnyomtunk egy bü­fét. Na, nyugi, nem itt! Ré­gen, máshol. Majdnem el kel­lett vinnünk a balhét. Szóval majdnem lebuktunk. Azóta „csak” lejmolunk. — Mindig együtt járnak? — Hát persze. Az ember társas lény, nemde? A két csajom a falkám. de mi nem csapódunk sehová. így teljes az ügy. Hármunk közül kettő mindig használható. — Ezt hogy érti? XXVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1984. JANUÁR 10., KEDD ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A laza munkcGyáő haszna fflepiifjaic a mim imptratí Ezekben a napokban igen­csak lázas munka folyik a gazdasági egységek irodáiban, mindenütt készül a mérleg az 1983-as esztendőről. A terme­lőszövetkezetekben február­ban, az ipari szövetkezetek­ben általában márciusban tartják meg az éves munkát értékelő közgyűléseket, ame­lyen természetesen szó lesz az idei teendőkről is. A fele adott — Hogyan telt az új év el­ső munkahete? — kérdeztük Bokros Károlytól, a monori Szervomechanika Kisszövet­kezet elnökétől. Az új esztendő első három napjában tartott a leltározás szövetkezetünkben. Bár a könyvelésben zajlott a mun­ka dandárja, azért némi fenn­akadást okozott a műhelyek­ben, hiszen jobban elhúzódott az anyagkivételezés. Szeren­csére, nem kerültünk lépés- hátrányba, hiszen a termelés zavartalan volt az első hé­ten. — Milyen arányú az idei kapacitáslekötésük? Biztosí­tott-e az egész éves munká­juk? — Éves munkánk 50 száza­lékát még a múlt évben le­kötöttük. Ismerve azonban a partnereket és megrendelőin­ket, reménykedhetünk abban, hogy már az első negyedév­ben kitágul a kör, és pótolják a hiányzó másik részt. Ez már így megy minden évben, hiszen több külső megrendelő csak azután nyújtja be meg­rendelését. miután elkészítette az előző év mérlegét. — Melyek a kisszövetkezet főbb termékei? Valamit valamiért — Profilunk nem változott, továbbra is az elektromecha­nikus hajtóművek gyártásával foglalkozunk nagyobb rész­ben. Eddig 400 darabra kap­tunk megrendelést. Megren­delőink között olyan nagyvál­lalatok vannak, mint a Ganz- MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár, a Fővárosi Csator­— Minden értelemben. Ja, látom mire goncioi. Nálunk a szex csaK akxor kell, ha már az ember úgy vonszolja ma­gát, mint egy bágyadt tehén. — Mióta járnák így? — Mar három éve! — Három éve? Es mi van a személyiben? — Nyugi. Nem vagyunk KMK-sok! Mondtam, mert csöveseit vagyunk, nem va­gyunk azért hülyék. Meg szektások sem. Semmi bajunk az állammal. Nekünk csak az emberekkel van bajunk. De inkább nekik velünk, mint fordítva. Egyszerűen nem tö­rődünk velük. — És ez az életmód maguk­nak megfelel? — Ez felfogás dolga. Én például az obersulit hagytam ott egy év után. — Egyetemre járt? — Na és? Meguntam. Az őseim is jártak és mire men­tek? — Így már kezdem érteni. — Nem ért maga semmit, fater! Csak azt htói. Ahhoz újra meg kellene születnie. Tudja mit, adjon még egy tí­zest és felveszem a szeminá­riumomba. — Oké! Hol tartjuk? — Előbb a tízest! A steksz az steksz! R. L. A vegyipari berendezések nélkülözhetetlen tartozéka a külön­böző méretű tolózárak. A Szervomechanikában készülnek a működésükhöz tartozó hajtóművek. Képünkön Szőnyi Gábor szereli a berendezést. názási Művek és még sorol­hatnám tovább. Szinte min­den olyan vállalat fellelhető megrendelőink között, akik vízzel, olajjal, gázzal foglal­koznak. — Tartogat-e meglepetést a Szervomechanika erre az év­re? ' — Még a múlt évben hoz­záfogtunk egy komplett hid­raulikus fúrótorony prototí­pusának elkészítéséhez. Eddig az ehhez hasonló berendezé­seket a nyugati piacról sze­rezték be, természetesen drága valutáért. Sok mindent tud ez a masina, ötven mé­ter mélységig alkalmas talaj­minták vételezésére és még sok másra. Széles körben al­kalmazhatják, a lakásépítéstől a geodéziáig. Reméljük, a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutathatjuk és sikert arat majd a szakem­berek körében. Ha így lenne, akkor készek vagyunk a so­rozatgyártásra. — Milyen a munkaerőhely­zet a szövetkezetben? — Nálunk nincsenek mun­kaerőgondok. Amióta ebben az új formában működünk, megszűnt az elvándorlás tő­lünk. Valamit valamiért — alapon mindenki igyekszik tudása legjavát nyújtani akár a munkapad, akár az íróasz­tal mellett. Ez kifejezésre jut a „laza” munkaidőben is. Mert nálunk bizonv a leg­többször nem nyolcórás a munkaidő, hanem sokszor 10- 12 órás. Attól függően sok-e a munka, vagy kevesebb. Egyező érdekek — E rugalmas munkaidő­ben számíthatunk a kialaku­lóban levő törzsgárdára, régi és új dolgozóinkra egyaránt. Ezért vagyok optimista az Gáz- cs olajcgőházak alumí­niumöntvényei is készülnek a kisszövetkezetben. Legna­gyobb partnerük a Miskolci Tüzeléstechnikai Intézet. Ké­pünkön Soproni János cso­portvezető a horizontál esz­tergapadon ellenőrzi a gáz- fejméretet. Hancsovszki János felvételei idei évet illetően, bízom ab­ban — vezetőtársaimmá i együtt —, hogy az 1984-es év­ben még a tavalyinál is jobb gazdasági eredményeket vall- hatunk magunkénak. Mindez megegyezik a társadalmi el­várásokkal, s a kisebb saját közösségünk hasznára is vá lik. Gér József Megteremtett feltételek Az ecseri Rákosmezeje Tsz Határhalom úti fémüzemében szinte minden évben hozzá­fognak néhány új termék gyártásához. Az üzem agilis vezetője kutatja fel és köt szerződéseket a megrendelők­kel. A közelmúltban a Fémmun­kás Vállalattal kötöttek meg­állapodást alumíniumablak- távnyitó készítésére. Az elő­zetes tervek szerint, évente 100 ezer darabot készítenének belőle, négymillió forint ér­tékben. Ilyen kisüzemnek, mint ez, e mennyiség, illetve termelési értékbővülés komoly üzletnek számít, ök is annak tekintik, ezért olyan minő­ségben igyekeznek majd gyár­tani, hogy a partner elégedett legyen velük. A gyártáshoz először a fel­tételeket kellett megteremte­niük, 450 ezer forintért tető alá hoztak egy műhelyt rak­tárral együtt. Már elhelyezték a célgépeket — amelyet a Fémmunkás Vállalattól kap­tak —, ■■ az év első napjaiban megkezdődhetett a gyártás. Mivel ebben a kisüzemben csak ezt a terméket készítik, a termelést kisvállalkozás ke­retében oldották meg. Az anyagellátással bizonyosan nem lesz gondjuk, hiszen azt is a megrendelőtől kapják. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) k

Next

/
Thumbnails
Contents