Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

«ff . •Mltltí 1984. JANUAR 10., KEDD Párttestületek ülései A/ MSZMP Központi Bi­zottsága 1983. október 12-1 ha­tározatának megfelelően a nagykátai járási pártbizottság 1984. január 9-én tartotta meg záróülését. A tanácskozáson Jámbor Miklós, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára méltatta a járás politikai, gazdasági, társadalmi fejlődését, a kom­munisták, a dolgozók ée a la­kosság munkájának szerepét. Babosán József, a járási pártbizottság első titkára me­leg szavakkal köszönte meg a testületi tagok, a fegyelmi bi­zottság és a munkabizottságok tagjainak közéleti aktivitását, a politikai munkában tanúsí­tott felelősségüket, kérve őket új pártmegbízatásuk követke­zetes teljesítésére. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően a tes­tület tagjai tudomásul vették a járási pártbizottság megszű­néséről szóló előterjesztést. Ugyancsak összeült tegnap a nagykátai nagyközségi párt- bizottság. Az ülésen részt vett Jámbor Miklós, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára. A Központi Bizottság 1983. októ­ber 12-i határozata alapján Nagyikátán megalakult a váro­si jogú nagyközségi pártbizott­ság. A nagyközségi pártbizott­ság tagjai sorába kooptálta a megszűnt járási pártbizottság több tagját. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság javaslata alapján a nagykátai városi jogú nagy­községi pártbizottság első tit­kárának Babosán Józsefet, tit­kárainak Farsang Istvánt és Kálmán Jánosi választották meg. Hét ország termése Vizsgázó tengeri Számítógéppel értékelik az MTA Mezőgazdasági Kutató- intézetében működő kukorica- nemesítési KGST-koordinációs központnak a tavaly hét or­szág huszonegy kísérleti állo­másán elvégzett kukoricane- mssitési kísérletek eredmé­nyeit. Ezekben a napokban több tízezer adatot dolgoznak fel a szakemberek, hogy meg­állapítsák: milyen fajták, faj­tajelöltek közül Válasszák ki a legjobbakat, azokat, ame­lyeket további kipróbálásra, termesztésre javasolnak. A programban együttműkö­dő országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — cél­ja az. hogy a jelenlegieknél értékesebb, nagyobb hozamú hibridekkel bővítsék a takar- mánybázist, fejlesszék, korsze­rűsítsék a termesztési techno­lógiát és a vetőmagszaporítást. A tavalyi .kísérletek ered­ményeit február végén a KGST megbízottainak tanácsa értékeli majd. ők határozzák meg az idei tennivalókat is. Harminc napon belül kopogtat a postás Betegbiztosítástól a táppénzig Korszerű ügyfélszolgálati iroda Budapest és Pest megye területén 3 millió állampol­gár ügyeit intézi a SZOT Budapesti és Pest megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatósága. — Naponta átlagosan 13 ezer biztosított részesül táp­pénzben és sokan más betegségi ellátásban. Családi és jövedelempótlékot több mint 310 ezer szülőnek, gyer­mekgondozási segélyt megközelítően 50 ezer embernek fizetünk — mondta Bognár Miklós igazgató, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa elnökségének legutóbbi ülésén. — Budapesten és Pest me­gyében a dolgozók 95 százalé­ka közvetlenül a munkahe­lyén részesül társadalombizto­sítási ellátásban, az 1802 álta­lános és 505 családipótlék-ki- fizetőhelyen. A megyében mintegy 300 társadalombizto­sítási kifizetőhely működik. Havonta több mint 12 ezer biztosítottnak utal ki az igaz­gatóság táppénzt, szülési se­gélyt és egyéb ellátást, továb­bá 26 ezer igényjogosultnak családi és jövedelempótlékot. Nyugdíjmegállapítás — Az egyik fontos felada­tunk a nyugdíjigények elbírá­lása. Évente 70 ezer igénybeje­lentés és igényjog-elimerési kérelem adataival kell foglal­koznunk. Az előkészítő mun­kát az eddig megkötött szerző­dések alapján 217 nagyüzem segíti. Így válik lehetővé, hogy a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül megál­lapítják a nyugdíjat. Cegléden és Vácott társadalombiztosítá­si kirendeltségek működnek, amelyek rendkívül fontos fel­adatot oldanák meg. Jó mun­kájukat bizonyítja az is, hogy például a ceglédi kirendeltség­hez csatolták még a monori, a nagykátai és a pilisi területet. A váci kirendeltséghez tarto­zik még Dunakeszi és Fót is. Az igazgatóság egészségügyi főosztályának feladata a me­gye egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése és az ot­tani gyógyító-megelőző munka ellenőrzése. Kiemelten foglal­koznak a gyógyszerellátásban mutatkozó hiányosságok feltá­rásával is. Nyilvántart a gép Az ellenőrzéseket segíti az SZMT. A munkatársakkal együttműködve vizsgálják a megye üzemeinek egészségügyi ellátását, vagy a rehabilitáció mikéntjét, valamint közösen tájékozódnak a mezőgazdasá­gi üzemekben levő egészség- ügyi szolgálat helyzetéről. A kifizetőhelyek tevékenységét segítik a rendszeres oktatások, továbbképzések. Évről évre bonyolultabbá és összetettebbé válik a munká­juk. Az évi csaknem egymillió levél, valamint a nagymérték­ben megnövekedett ügyfélfor­galom szükségessé tette o fél­fogadás új rendjének kialakí­tását. Első időben hétfőn, szer­dán és pénteken várták a láto­gatókat. Most egy korszerű ügyfélszolgálati iroda kialakí­tásán a sor. Ez ha elkészül, le­hetővé teszi nyújtott munka­időben az érdemi intézkedést. Ebben az irodában már kor­szerű technikai berendezések lesznek, így például zártláncú televízió, közvetlen telefonvo­nalak, monitorok, számkiíró berendezések. Arra töreked­nek, hogy számítógép segítse a nyilvántartást. Egy kísérlet célja: hogyan lehetne még korszerűbbé tenni a nyugdíj­megállapítást? Az igazgatóság nagy figyel­met fordít a panaszügyek ki­vizsgálására, a munka színvo­nalának emelésére. Az SZMT vezető testületéi — a SZOT-el- nökség célkitűzéseivel össz­hangban — szintén szorgal­mazzák a társadalombiztosítá­si munka továbbfejlesztését. Ennek egyik alapfeltétele, hogy jó kapcsolat alakuljon ki az igazgatóság, az SZMT, vala­mint a megyei bizottságok kö­zött. Egyre több figyelmet kap a társadalombiztosítási felada­tok munkahelyi segítése. Kö­vetendő példa az építők, va­lamint a MEDOSZ megyei bi­zottságán tervszerűen végzett komplex vizsgálat is. Az SZMT társadalombiztosítási bizottsága rendszeresen napi­rendre tűzi azokat a kérdése­ket, amelyeknek megoldása fontos és időszerű. A váci és a ceglédi albizottságokkal kiala­kított kapcsolat révén évente több ezer kérelmet és jogor­voslati ügyet bírálnak el A rendelőintézetek általá­ban tiszták és kulturáltak, többségük viszonylag új épü­letben működik, viszont gya­kori a zsúfoltság, különösen a délelőtti órákban. Gondot okoz a megüresedett állások betöl­tése — elsősorban reumatoló- gust, szemészt, üzemorvost ne­hezebb találni. így azután elő­fordul, hogy a megoldatlan helyettesítések miatt a beteg­nek máshová kell utaznia. Nem divatos állások Legtöbb munkahelyen javult az egészségügyi ellátás színvo­nala. B^r hiányosságok itt is akadnak, mert sokan fordíta­nak hátat hivatásuknak. Több helyütt betöltetlenek ezek az állások és szakmai körökben o legkevésbé becsültek közé tar­tozik az üzemorvosi teendő. Kevés eredményt értek el a foglalkozási rehabilitációban. Itt még nem jellemző a terv- szerűség, a hosszú távú meg­oldásra törekvés. Megkülön­böztetett figyelmet fordítanak az időskorúak és nyugdíjasok helyzetének javítására. A szakszervezeti alapszer­vek az utóbbi időben többet törődnek az időskorúakkal. Ebben segítőik a szakmaközi bizottságok is, amelyek a ta­nácsi szervekkel és a helyi tö­megszervezetekkel együttmű­ködve rendszeresen vizsgálják az alacsony nyugdíjból élők és a legidősebbek életkörülmé­nyeit. SZ. M. I PEVDI termékeinek Jslesstos résié új Számvetés és vetésforgó Az annyit emlegetett gazdasági körülmények, s ezen belül a szabályozók változásai, a piac által diktált szi­gorú feltételek a jól cs rosszul dolgozókat egyaránt érin­tik. Amiben különböznek egymástól, az a reagálás mi­kéntje. A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikk Ipari Vállalat gazda­sági igazgatójával, Vjfalusi Józseffel az üt gyáregység és a vállalat egészének eredmé­nyeiről beszélgettünk. A PEV- DI — egyébként Pest megye egyik legnagyobb tanácsi vál­lalata — rég kinőtte már azt az alapításkor megjelölt funk­cióját, hogy munkát adjon a környékbelieknek. Gyáregysé­geiben, Cegléden, Gyomron, Pilisszentivánon, Szentendrén és Solymáron konfekcióter­mékeket, vegyi anyagokat, táskákat és bőröndöket, mű­anyag nyílászárókat gyárta­nak. Kézenfekvő a kérdés: jó-e ez a sokprofilúság, ami­kor egyre magasabbak a ter­mékekkel szembeni minőségi követelmények? Az eredmények — Az, hogy 1933-ban az azt megelőző évhez képest a vál­lalat árbevétele kettő száza, lékkai nőtt, és ezen belül a nem rubel elszámolású export 20—22 százalékkal (4,5 száza­lékos létszámcsökkenés elle­nére), tulajdonképpen a sok­profilúságnak köszönhető. Igaz, eleve mérsékeltebb nye­reséget terveztünk, mint 1982. ben. — Igen diplomatikusan fo­galmazott, de mit jelent ez va­lójában? — A szabályozók s az árfo­lyam változásaiból eredően mintegy 30 millió forinttal lenne kevesebb nyereségünk, mint a régebbi elszámolási rend szerint. Ám ezt a csök­kenést igyekeztünk kompen­zálni anyag- és energiatakaré­kossággal, ahol lehet, ott az importanyagok kiváltásával, a hatékonyság növelésével. A külföldi írószertamponokat belföldivel helyettesítettük, a Nyugatról vásárolt Fázer-csú- csokat szocialista relációból szerezzük be, és most készít, jük elő a rottring “ceruzák ha­zai gyártását. Míg eddig a készterméket kellett a nép­gazdaságnak importálnia, kal­kulációnk szerint a hazai gyártás bevezetésével 20 szá­zalékra zsugorodik egy ceru­za importanyag-tartalma. (80 százalékot sikerül tehát kivál­tani.) Továbbá a vegyi gyár­egységben úi fenyőgyanták előállításával kísérletezünk, a nyomdaipari festékekhez a Budacolor tőkés országokból szerzi be az alapanyagot, úgy tűnik, az igényüket kielégít­jük. — A példák meggyőzhettek bennünket arról, hogy a sza­vak mögött konkrét tettek húzódnak meg, lépjünk hát to­vább. Hatékonyság, termelé­kenység. — Mivel több területen is vállalunk bérmunkát külföldi cégeknek, a megrendeléssel átvettük tőlük a szervezési módszert is. A bőrdíszmű­gyáregységben például, ahol a bőröndöket a nyugatnémet Heppting vállalat számára ké_ szítjük, az általunk elért nor­maidő már alacsonyabb, mint amit három éve a németek ex­portáltak, vagyis amennyi idő alatt ők akkor gyártották. Az írószergyárban a betétgyártás, az olcsó, a közepes minőségű tollak előállítása és szerelése is automatizált. Itt a gépek teljes kapacitáskihasználással működnek, maximális sebes­séggel és 2,6—2.8 műszakban (ez a szám a három műszak­ban nyújtott teljesítmény át. laga). Az eszközök — Ha nem említette volna csak úgy mellékesen a lét­számcsökkenést, már-már azt hinné az ember, nincs is prob­lémájuk. — A hatékonyság szempont­jából nagyon is élő gondunk, hogy az idén csupán a meg. engedett 3 és fél százalékos bérfejlesztéssel számolhatunk, tartanunk kell a tervezettnél (2 százalékos) nagyobb lét­számcsökkenéstől. Különösen a három műszakban dolgozó nőket nehéz megtartani. Más­részt meglevő gépeink elöre­gedtek, pótolni kellene azokat, bővíteni a gépparkot. Beruhá­zási elképzeléseinket azonban nem tudtuk megvalósítani (az írószer-, a bőrdíszmű- és a konfekciórészt érintenék), pil­lanatnyilag ezekre az impor­tálandó berendezésekre a nép­gazdaságunknak nincs deviza­kerete. — A beruházás tehát rész­ben pótláshoz, részben új ter­mékek bevezetéséhez kellene? — Igen. Természetesen en­nek ellenére vannak új termé­keink, már említettem a fe­nyőgyantát, a rottring ceruzát. Az írószergyárban minden év. ben 2—3 újabb modellel bővül a választékunk, és a bőrdísz­mű-, illetve a konfekcióter­mékeink 00—70 százaléka újul meg — évente. A divatot, a vevők igényeit naprakészen kell követni. — A vállalat szervezeti fel­építését tanulmányozva mégis az tűnt fel számomra, hogy tgyetlen reklám- és propa- gartdaelöadón kívül nincs olyan szerv, amely a marke­tinggel, a piackutatással fog­lalkozna. Nem ellentmondás ez? — Véleményem szerint csak látszólag. Hiszen minden gyár. egységnek önálló áruforgalmi osztálya van, és azok tartják a kapcsolatot a vevőkkel, a kereskedelemmel, s feladatuk a beszerzés és az értékesítés. Vagyis — és ezért gondolom, hogy bármilyen más szerveze­ti forma ennél csak rosszabb lehet — átlátják a saját terü­letükön a kereskedelem egé­szét. — Ha már a szervezetről esett szó, mennyire önállóak a gyáregységek? Nem gond nélkül — Mondhatnám, teljesen. önmaguk állítják össze a ter­melési programot, nyereségük alapján differenciáltán része­sülnek a vállalati összered- ményből. Központilag irányít­juk a pénzügyeket, a számvi. telt, bizonyos értékhatárok fö­lött a beruházásokat, eszköz­ellátást. — Ezt értsem úgy, hogy nincs nagy kalap? — Van is, meg nincs is. Ab­ban az értelemben, hogy az ei_ fedné az egyes gyáregységek hibáit, úgy nincs. De — és itt visszakanyarodtunk az első kérdéséhez, jó-e a sokprofilú­ság — igyekszünk a gyáregy­ségek gondjait enyhíteni, ha termékeik iránt éppen csök­ken a kereslet. (Hiszen ha ma az egyik területen lendült fel — majd fordítva lesz.) A vál­lalat egésze számára mindez mégiscsak azt jelenti, hogy könnyebben tudnak a környe­zethez alkalmazkodni. A ki­egyenlítődés a fejlesztésben is érvényesül. Az idén az első félévben fejezzük be Szent­endrén a termelőterület bőví. tését (1800 négyzetméter), és a második félévben kezdünk hozzá Cegléden egy új kon­fekcióüzem építéséhez. Ezalatt a többi gyáregységben csak kisebb fejlesztésekre kerül sor. — Sok mindenről esett már szó, és még igy sem beszél­tünk mindenről, amiről súlyá­nál fogva kellene. Végül is ar­ra kérem, néhány adattal szemléltesse, mit várnak az idei évtől? — Mintegy 4—5 százalékos termelésnövekedéssel számo­lunk. ezen belül 6—8 száza­lékkal szeretnénk fokozni az exportot, és a talán kétszáza­lékos létszámcsökkenés ellené, re tartani a tavalyi nyeresé­get. Eller Erzsébet Környezetünk védelmében Hulladékszállítás szervezetten Valamennyiünk közös érdeke, hogy ipari civilizá­ciónk egyre nagyobb mennyiségű hulladékanyaga ne mérgezze, csúfítsa tovább környezetünket. S bár a ta­laj, természetes vizeink, s a levegő tisztaságának meg­óvásáról sajnos már csak elvétve beszélhetünk, igye­keznünk kell, hogy legalább a szennyeződés fokozódá­sát meggátoljuk. Mind messzebbre Sűrűn lakott, ipari üzemek­ben is bővelkedő megyénkben nem kis feladatot jelent kör­nyezetünk jelenlegi állapotá­nak megőrzése sem. Az el­múlt hat év során ugyan háromszorosára emelkedett a szervezett, intézményes szemét- szállításba bekapcsolt telepü­lések száma, de a megye la­kosságának negyvennyolc szá­zaléka még mindig csak rész­leges, alkalmi megoldásokhoz folyamodhat a kommunális hulladék elszállítása során. Egyre nagyobb gondot okoz a szilárd, illetve folyékony szennyező anyagok összegyűj­tésére és ártalmatlanítására alkalmas területek feltárása is. A megye négy városgazdálko­dási vállalatának és huszon­négy költségvetési üzemének mind messzebbre kell szállí­tani a járműveik tartalmát. A távolság és az energiaárak nö­vekedése a szemétszállítás árainak emelkedéséhez veze­tett. Több költségvetési üzem szolgáltatási ágazata vált vesz­teségessé. — Változtat-e helyzetükön, szolgáltatásra kijelölt terüle­tükön az államigazgatási át­szervezés, a körzetközpontok kialakítása? Erről kérdeztük Csecserits Imrét, a Pest me­gyei tanács kommunális cso­portjának vezetőjét: A tanács dönt — A köztisztasági szolgálta­tás egységes, regionális jelle­gű szervezeti kiépítését már évekkel ezelőtt megkezdtük a megyében. Pénzügyi lehetősé­geinktől függően a továbbiak­ban is törekszünk az intézmé­nyes szemétszállításba bevont települések körének bővítésé­re. Szempontjainkat nem be­folyásolja az államigazgatás átszervezése. Göd például ja­nuár elsejétől körzetileg Du­nakeszihez tartozik, de to­vábbra is a váci költségvetési üzem gyűjti össze a hulladé­kot. Természetesen, ha a gödi tanács gazdaságosabbnak, cél­szerűbbnek látja a dunakeszi üzem szolgáltatását igénybe venni (s a dunakeszieknek erre van kapacitásuk), megbíz­hatja őket is e feladattal. Vizsgált terület — Lényeges, hogy az ideig­lenes jelleggel működő, vala­mint a telítődő szilárd és fo­lyékony hulladéklerakók he­lyett új, környezetvédelmi elő­írásoknak megfelelő területe­ket jelöljenek ki a helyi ta­nácsok. Igyekszünk Csepel- sziget területét megóvni a to­vábbi szennyeződéstől. Tak­sony térségében hamarosan befejeződnek a hidrogeológiai vizsgálatok, s akkor eldől, al­kalmas-e a terület a környék­ről és a sziget északi települé­seiről származó hulladék elhe­lyezésére. Addig is két szom­szédos községben indul meg az intézményes szemétszálli- tás, Dunavarsányban és Dél­egyházán. S bár mindkét te­lepülés Ráckeve körzetköz­ponthoz tartozik, jelenleg a tököli költségvetési üzem a hulladékelszállítás gazdája. Lakossági érdek Ha alkalmasnak bizonyul a Taksony melletti terület új szemétleraikóhely létesítésére, oda már a közelebb eső Szi- getszentmiklós költségvetési üzeme szállítja majd a két, újonnan bekapcsolt település­ről származó hulladékot is. Kapacitásukat azonban addig is bővíteni kell. Az elmondottak jelzik: a környezetvédelmi szempontok gondos figyelembevétele mel­lett a gazdaságosság feltéte­leinek megteremtéséért olyan körzetek kialakítására törek­szenek, melyek mindkét fél­nek megfelelnek. Mert ha nem is mindig egyértelmű, s fehéren-feketén igaz, de az a céljuk: a lakosság is elégedett legyen a szolgáltatásaikkal. Márvány! Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents