Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
T^íüiabát és műszaki cikkek A kedvezmény mérlege Decemberben — mint hírül adtuk — az ünnepi nagy bevásárlásokat megelőzően engedményes vásárlási akciót hirdettek meg a Gödöllő és Vidéke Áfész-nél. Műszaki, ruházati és a nagyobb, vegyescikk részlegekkel is felszerelt vidéki üzleteiben, s persze az öt szakmai osztályt magába foglaló gödöllői áruházukban három hétig harminc-negyven százalékkal olcsóbban adtak ruházati és iparcikkeket, játékokat és kul- túrciklkeket. Az áfész árkockázati alapjának terhére másfél millió forint engedményt kívántak adni a környékbelieknek, köztük a szövetkezet tagságának is. Hogyan is sikerült ez az akciójuk, ezt kérdeztük röviddel az értékelés befejezése után. — A kedvezményes vásárlásba vont áruk értéke meghaladta az ötmillió forintot. Ebből majdnem hárommillió értékű cikk kelt el — mondta Nagy Mónika, az áfész közgazdásza. — A másfél milliós kockázatunkból így 980 ezer forintot használtunk fel, azaz. vásárlóinknak ennyi kedvezményt adtunk. Átlagosan éppen harmincöt százalékkal olcsóbban találtak vevőre iparcikkeink. — Minek volt a legnagyobb sikere? Városvédelem Eszmecsere Sok űtja-módja lehet a városvédelemnek, -szépítésnek, a mű- és egyéb emlékek, természeti értékek óvásának, hasznosításának, illetve annak, hogyan vonják be a település lakóit, a patriótáknak nevezett embereket, akik ebben a tevékenységben ötleteikkel, javaslataikkal, két kezükkel vagy más formában részt vállalnának. Példák vannak, más városok egyletei, klubjai, de nyilvánvaló, hogy egy az egyVálasz cikkünkre Az autóbuszok fűtése — Legjobban, s ez érthető, a télikabátok fogytak az áruház konfekcióosztályán, ugyanott a műszaki osztály bonyolított le igen jó forgalmat. Az áruházban is érdeklődtünk, milyen műszaki cikkeket értékesítettek olcsóbban. — A legnagyobb keletjük a Videoton és a lengyel gyártmányú Hi-Fi-tornyoknak volt — tájékoztatott Tóth István igazgatóhelyettes. — Ezekből összesen több mint húsz talált gazdára, de jócskán fogyott a sztefeós, a táskarádió, a villanyborotva. Az igazi tömegáruból most csak a különféle szerszámokat, fúrógépeket említeném. — Üjabb akciót is indítottak? — Igen. de ez nem kedvezményes, mint sokan gondolják. A fehérhetek alatt, csakúgy, mint mások, viszonylag olcsóbban, nagyobb választékban kínálunk ágyneműt, törölközőt, lepedőt. — A Skála-Coop hálózatban ezer ágyneműgarnitúrát kaptunk másodikára, ennek nagy volt a keletje, talán lesz némi utánpótlás — teszi hozzá Sári Ferencné, a méteráruosztály vezetője. A fehérhetekre mintegy 650—700 ezer forint értékű árut kaptunk, s azt az ígéretet, hogy a következő havi fizetés körül megint jön. F. I. a lakókkal ben nem másolhatók ezek a példák. Egy-két éve Gödöllőn is történtek kezdeményezések valamiféle társadalmi egyesülés létrehozására, de mindmáig nem váltak valóra. Most a művelődési ház indítványáról kaptunk hírt, ami egyelőre nem több. mint hogy összehívják az érdeklődőket eszmecserére, amelyet január 20-án 18 órakor tartanak. Varga Kálmán, a ház munkatársa a vitavezető, s ki-ki elmondhatja érveit, elgondolásait. LLOI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1984. JANUÁR 7., SZOMBAT Etamhvidéki adottságok Gépmúzeum az arborétumban Néhány hete közöltük Szarvady János olvasónk panaszos levelét, amelyre megkaptuk a Volán illetékeseinek válaszát, amelyet az alábbiakban közlünk. A Gödöllői Hírlapban megjelent Fűtetlen autóbuszok című írásával kapcsolatban, az alábbiak szerint tájékoztatjuk. Az ön által panaszolt járatot, mely 19 órakor indul Veresegyházról, gépkocsivezetőnk tudomása nélkül ellenőriztük és ezután jegyzőkönyvileg is meghallgattuk. Meghallgatása során elmondta, hogy emlékezett az esetre és csak azt tudja mondani, amit akkor mondott. Véleményünk szerint ön félreértette dolgozónk válaszát, mely szerint vállalatunk nem ad elegendő üzemanyagot a fűtésre. Dolgozónk szerint ez úgy hangzott el, hogy a kiállási időre nem kapnak üzemanyagot. Dolgozónk abban hibázott, hogy az indulási idő előtt csak 5-10 perccel kapcsolta be a fűtőberendezést. Vállalati utasítás szabályozza ugyanis, hogy az indulási idő előtt 15 perccel már fűteni kell az utasteret és ha a napi középhőmérséklet a 12 Celsius fok alatt marad, az autóbuszokat fűteni kell. Azokat a gépkocsivezetőinket, akik a fűtési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, felelősségre vonjuk. Mindezek mellett meg kell jegyezzük, hogy a jelenleg közlekedtetett autóbuszok fűtőberendezése —10, —15 Celsius foknál már nem tudja kifűteni az utasteret. A fűtőberendezés hiányosságai mellett a rövid távú utazások gyakori ajtónyitása az autóbuszokban a hidégérzetet növeli. Vállalatunk a jelenlegi szűkös gazdasági körülmények között is igyekszik az utaskiszolgálás színvonalát javítani. Intézkedtünk, hogy a végállomásokon hideg időben az indulási idő előtt az előírt 15.percnél korábban is be- szállhassanak az utasok. A fűtőberendezések működtetését rendszeresen ellenőrizzük, a műszaki feltételeket igyekszünk folyamatosan biztosítani, a gépkocsivezetők részére a szükséges üzemanyag a fűtéshez is rendelkezésre áll. Kérjük válaszunk elfogadását. HÉV-vel a szabadba — így hirdette a régi jelszó. De a többség évtizedeken át inkább a munkahelyét közelítette meg a zöld-fehér szerelvényekkel. Kezdetben volt a kalitkaszerű nyárias kocsikupé. Emlékszünk a már kényelmesebb szegecselt típusokra, pullmannak is becézték őket. Húzta őket a jó öreg Tigris, amely nehezen birkózott meg az Ilona-telepi emelkedővel. Volt, amikor visszatolatott a cinkotai állomásra. s újra nekidurálta magát. Aztán jöttek az igen kedvelt középfeljáratú kocsik, a Győri Vagongyár szerelvényei, melyek jókora utat, sok-sok ezer kilométert futottak. Az 1940- es években készültek, s csaknem négy évtizedig szolgáltak. Takarították Bejárás közben az utas sok mindent megélt, sok mindent megfigyelt. Ötvenöt-hatvan perc alatt tettük meg az utat a két. végállomás. Gödöllő— Budapest. Keleti pályaudvar között. Általában gondozottak voltak a ikocsik (söpörték őket a végállomásokon), az állomásokon leMit tudunk a gödöllői arborétumról? Semmit! Miért nem? Erre a kérdésre kerestem a választ, amikor kimentem az arborétumba. Régebben többször is jártam ott erdészeti gépvizsgálatok kapcsán. A terület bejárására, megismerésére azonban eddig nem nyílt módom. Megkerestem Kmetty Lászlót, az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllői Kísérleti Állomásának (ez az arborétum hivatalos neve), igazgatóhelyettesét. Az ő segítségével szeretném most röviden bemutatni az arborétum történetét és az ott folyó munkát. Mag, csemete A gödöllői arborétumot 1902-ben alapította Darányi Ignác akkori földművelés- ügyi miniszter, koronauradalmi területeken, mintegy 190 hektáron. A kijelölt terület korábban zömmel szántó, kis részben legelő, illetve laza szerkezetű, ligetes erdőfolt volt. A bekerített területet 1902—1914. között több lépcsőben telepítették be, s mint egység Gödöllői M. Kir. Fény őfakísérleti Telepként került a kísérleti intézmények sorába. Az arborétumnak az alapító szándéka szerinti céljai a következők voltak: honosítás általában, különleges cél az Alföld fásítására alkalmas fenyő- és lomb fajok honosítása, helyi cél a gödöllői dombvidék erdeinek feljavítására alkalmas, az őshonosnál értékesebb fafajok honosítása, mellékcélként: fajtagyűjtemény, arborétum létesítése. Nagyon érdekesek a terület természeti adottságai. Éghajlata az erdő számára megfelelő. Nem az Alföld és a hegyvidék határterülete, hanem már jellegzetesen dombvidéki éghajlatú. A csapadék rendkívül változó, évi átlaga 596 milliméter. Az átlaghőmérséklet 9,1 fok, a környezetéhez viszonyítva hűvösebb, a relatív páratartalom évi átlaga 74 százalék. Az arborétum egyik különlegessége, hogy vő várótermeket hidegben fűtötték. Maga a HÉV-pálya menta is takarítva volt. Diákok, srácok nyaranta gyomta- lanítottak. Az állomás épületei is virágos és füves térség közepében voltak. Arról már nem is beszélve, hogy olyan korán nem tudtunk kimenni a HÉV-hez hóesés idején, hogy na takarították volna már, legalább a felszállóhelyeknél a hgvat. Másképp A kocsikat nem mindig fűtötték, időnként tapsikoltuk magunkat, kopogtattuk a padlót lábunkkal fázás ellen. Nyáron pedig le tudtuk engedni (igazán le) az ablakokat, s így valahogy a ránk tűző napot is kibírtuk. Az 50-es években történt, hogy a nagyravágyó tervek majdnem elsöpörték az elődeink nagyszerű munkájával létrehozott HÉV-et. Volt olyan elképzelés (akkor a MÁV kezelésében volt a HÉV), hogy majd autóbuszok bonyolítják le a forgalmat. Uramisten — mondtuk akkor sokan. Még szerencse, hogy voltak józanabb elmék. Sok-sok aláírást gyűjtöttünk a szerelvényen, amit illetékes természetes vize nincs, még egy kis forrás sem akad a területén. Fő vonalaiban az eredetivel mindmáig megegyező tervrajzát, parkszerű kiképzését a fővárosi kertészet akkori igazgatója készítette és Pirkner Ernő erdőigazgató és munkatársai kivitelezték. A magokat, illetve a csemetéket importálták. Fenyők, tölgyek 4 Az I. és a II. világháború alatti és azt követő évek során bizonyos értelemben pótolhatatlan károk érték az arborétumot (kerítések ellopása, értékes fajok rongálása, vagy teljes tönkretétele, egész területén faállományának kipusztítása.) 1956-ban az Országos Erdészeti Főigazgatóság szinte újonnan alapította az eredetivel azonos céllal. Erre azért volt szükség, mert a 135 hektáron lévő faállománynak csak mintegy 37 százalékát tartotta fenntartásra érdemesnek az ÉRTI kutatóiból álló munkacsoport. Folytatják a korábbi időszakokból fennmaradt fajok (egyedek és állományfoltok) megőrzését és vizsgálatát, számos helyen végeztek rekonstrukciót is az eredeti (I. világháború előtti) leírásokban szereplő, de azóta elpusztult fafajokkal az akkor kijelölt parcellákban. A megőrző, illetve rekonstruáló tevékenységen mind méreteiben, mind jelentőségében túlnőnek azonban az új génmegőrző és nemesítési célú kísérletek. Az utóbbi két évtizedben létesített legfontosabb származási, nemesítési kísérleteik az alábbi fafajokra terjednek ki: jegenyefenyő, duglaszfenyő. vörösfenyő, erdeifenyő, feketefenyő, egzóta- fenyők, illetve akác, nemes- nyáralk, tölgyek. Állományjellegű telepítések is vannak őshonos fajokból és egzótákból is. Biológiai jellegű alap- és alkalmazott kutatásaik közé tartozik még a méhészeti célú nemesítés és ■ a rovarkártételek előre jelzéhelyre juttattunk. S megmaradt a HÉV. De azért Gödöllőt (a gödöl- lőieket) büntették, ma már alig hihető, de csak két állomáson álltak meg a vonatok. A végállomáson és a főtéren. Az Erzsébet parki megállóhely megszűnt (pedig az Árammérőgyár is működött, már), a Palota-kert pedig HÉV-teher- pályaudvar lett. Egy időben volt olyan elképzelés, hogy az Árammérőgyár külön megállót kap (a jelenlegi gyári olajkazánnal szemben), a hozzávaló anyagok is ott voltak már, aztán valakik másként intézkedtek. Ha nincs Régebben a HÉV téli és nyári menetrend szerint indította szerelvényeit, igaz, akkoriban kisebb volt a járműparkja. Általában 60—40—30 percenként indultak Gödöllőről a vonatok. A mostani 20— 30—40 perces indulási idők igen kedvezőek Csakhogy több dologban nincs minden rendben mostanában, legalábbis itt Gödöllőn. Négy állomásán nincs nyomtatott menetrend. Irkapapírra van hol ceruzával, hol tollal átírva olyan kisegítő tájékoztatás. Nem hívásét célzó fénycsapdahálózat központja is itt van. Területén a 60-as évek óta egyre kiterjedtebb gépkísérleti és műszaki fejlesztési tevékenység is folyik, valamint itt található az ország egyetlen szabadtéri erdészeti gepmú- zeuma is. Ma a gödöllői arborétum az ÉRTI központ kutatási bázisa, amely kísérleti állomásként működik, 350 hektáron. Az arborétum háromnegyed évszázados történetében az utóbbi két évtized joggal mérhető az alapítók másfél évtizedes nagyszerű időszakában, sőt eredményeit tekintve, meg is haladja azt. A beszélgetés után rövid sétát tettünk a régi arborétum fái közt. Az itteni telepítésekre jellemző, hogy az egzóták és nemesített fajták nem csoportokban, hanem állományjelleggel lettek telepítve és üzemi kezelésben részesülnek. A kísérleti parcellák egyhangúságát arboré- tumi foltokkal oldják fel. Cssk csoportosan A terület kiemelt kísérleti jellege miatt, biológiai alapkutatások, nemesítések, sajnos, nem fogad egyéni látogatókat, de a TIT által szervezett csoportok kalauzolását megfelelő szakmai vezetéssel biztosítják. Szász Gábor A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Családi fotográfiák a gödöllői járás falvaiból, fotós falu- történeti kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényképei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai, kiállítás megtekinthető 10—14 óráig. Hévizgyörk, művelődési ház: Tarnóczi-diszkó, 20 órától. talos. Érdekes, hogy a díjszabás kinagyítva, hivatalosan van, a menetrend pedig csak amatőr módon, szinte sehogy, már évek óta. Sőt, ha fellépünk a kocsiba, még némi fenyegetettséget is átélünk, mert ott jó nyomdai kivitelben szemünkbe ötlik, hogy aki a jegy- gyei visszaél, jegy nélkül mer felszállni, súlyos büntetést érdemel. Főleg akkor, ha nincs nála azonnal leróható pénz- mennyiség. * Értelmesen Itt is valami rendellenesség van, mert két állomáson van állandó pénztár, kettőn pedig nem mindig (írhattam volna azt is, hébe-hóba). De a legszomorúbb az, hogy ezt nem minden jegykezelő tudja. S nemegyszer vita származik ebből. Tudjuk, az utas' nem különleges lény, de, mint írtam, sok mindent megél sok mindent megfigyel, azt is észrevette, vagy észreveszi, hogy a most futó szerelvények igaz, hogy újak, de több hibájuk van. Nehezen nyílnak az ajtók, a kabátot nem lehet felakasztani, mert belelóg a másik utas arcába. A középre szerelt világítótestek nem mindegyike ég, vagv ha ég. a burák homályosak. S itt. a régi idők villannak fel. amikor egy négyes ülésre jutott egy égő. s lehetett olvasni, értelmesen tölteni az utazási időt. Szántai Sándor g SZOM BAH JEGYZET E Levél Gondolatban megkövetek mindenkit, akit bántottam,-szidtam. Elég a bocsánatot gondolatban kérnem, hiszen a szidalom sem szemtől szemben esett meg, valójában tehát senkinek sem okoztam kellemetlen perceket. Többről van azonban szó, mint megkövetésről. Elismerő főhajtásom mind- azoké, akiket valamikor kinevettem, lekicsinyeltem, Sőt, bizonyos mértékig föl is menthetem magam, áthárítva a felelősség egy jókora adagját oktatóimra, nevelőimre. Ök igyekeztek ugyanis megtanítani arra, hogyan, miképpen illik, sőt kell megfogalmazni egy magánlevelet. Akiket kinevettem, azoknak valószínűleg senki sení mondta el, milyen is a szabályok szerinti levelezés. Mi volt azokban a levelekben, melyeket nagyvonalúan meg-, sőt elítéltem. Par- lagias fogalmazványok voltak, így szólt akkori lesújtó véleményem. Mindegyik azzal kezdődött, hogy hála a jóistennek vagy a sorsnak, egészséges vagyok, amit ti- néktek is szívből kívánok. Majd a tárgyalásban hasonló szellemben folytatódott. Következett az időjárás taglalása, hetek óta forróság van, nagyon kéne már egy kis eső. napok óta esik, elég volna már, sártengerben caplatunk, fuldokolnak a növények, hull a hó, dermesztő a hideg, alig győzzük ellapátolni a havat, mire az udvar végébe érünk, többször is megdermed a kezünk. Már azt sem tudom, mit főzzek, ha asz- szony a levélíró, ezek sosem mondanak semmit, mármint a család tagjai, csak húzzák a szájukat, ha körülülik az asztalt. Kehes a ló, fogytán a zab. megellett a tarka, vettem a szomszéd község vásárán egy pár szép malacot, most éppen kaszanyelet faragok, van idő, tél van — így a férfiember. Világraszóló nagy események részletes leírása, ki ment férjhez, kinek kihez kellett volna mennie, me- , lyik legény sündörög a lány körül, merrefelé kujtorog a fiú. Vettünk cipőt, nem kaptunk kabátot, voltunk a fővárosban, annyira fáj a fejem, majd széthasad, nem bírom a nagy tömeget, hiába, falusi vagyok, az is maradok. Következtek a szomszédok, a rokonok, mit csináltak jól, mit rosszul, az egyiket szidták, a másikat irigyelték. Múlt . időben beszélek? Mondhatnám jelenben is. A hébe-korba érkező levelekben úgyszintén ilyen és ehhez hasonló közlések állnak, semmi magasztos elmefuttatás, amit ködös si- hederfejjel vártam volna a szabályos irományoktól. -Most a mai tárgyakról esik szó, elromlott a tévé, nagy a villanyszámla, a szomszéd hűtőszekrényt vett, a lórii/ továbbtanul, a fip nem, leadtam a nyulakat, de gondolkozom, ne számoljam-e fel a tenyészetet sok vele a munka, segíteni senki sem akar, a sógor külföldre készül, oda mi soha nem jutunk el. Évszázadok óta íródnak ezek a levelek, s milyen jó. hogy megírják őket. Avatott. szem sorsokat, létformákat, életszokásokat, gazdasági törvényszerűségeket, társadalmi viszonyokat olvashat ki belőlük. Utak és közigazgatás állapotára, életszínvonalra, lakáskultúrára, műveltségi színvonalra következtethet belőlük. A napokban elolvastam néhány Gödöllőről szóló helytörténeti tanulmányt, akkor erősödött meg bennem az a felismerés, hogy mennyire igaza volt múltban búvárkodó tanár ismerősömnek, amikor lelkesen beszélt az ilyesfajta magánlevelekről. Nincs megbízhatóbb náluk, hiszen egymásnak írják az emberek, eszükbe sem jut, hogy ők majd adatközlők lesznek. A dolgokat, tényeket azon melegében Írják le, örömüket, bánatukat kendőzetlenül közlik Élik, csinálják és rögzítik a történelmet. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Mcntényi István főosztályvezető Sóhár István osztályvezető üképzeiés és valóság Jézai elmék mindig akadnak
