Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
NAGYKŐRÖSI xJCíila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1984. JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK Négyféle bÍTkakonzervet is készítelek Dobozba zárt körösi zamatok A választékbővítésre nincs szükség matizáltuk a csomagolóedények ki- és beadagolását. — Ma már külföldön sem ismeretlenek termékeik. — Az étel- és húskonzervek gyártása rendkívül szigorú előírásokhoz van kötve, nem véletlen, amiért más termékeinktől eltérően jobbára csak hazai fogyasztásra kerülhettek. Az idén Lengyelországba és Csehszlovákiába különleges vagdalt húst, a Szovjetunióba löncsöt szállítottunk, ma még ezen áruk zöme belföldön kerül értékesítésre. Szigorú próbát Amikor a boltban konzer- veket vásárolok, a lokálpatrióta érzés azt diktálja, elsősorban „hazait” rakjak a kosaramba. Zöldborsó, zöldbab, savanyúságok sokunknak egyre megy, de ugyanazon fajta ételkonzervek körében már jócskán talál különbséget a tapasztaltabb konzervfogyasztó. Nem kell hozzá kifinomult érzék, hogy felfedezzük az ízbeli különbségeket. Régi keletű a konzervgyárak törekvése, hogy a készételeiket lehetőleg eredeti ízekkel lássák el. Módosítva az alapreceptúrát, a helyi tájjellegű ízesítés jóvoltából, készítményeik íze, zama- ta első kóstolásra elárulja eredetét. Ez az egyetlen márkajel, mivel az egyes konzerv- féleségek többnyire egyazon név alatt futnak, kívülről csak a cégjelzésből tudhatja meg a vevő, ínyére való-e a rakott káposzta vagy a babgulyás. Ezt is persze csak akkor, ha már van összehasonlítási alapja. Ki kell használni Mi körösiek nem tartozunk a nagy konzervfogyasztók közé, még annak ellenére sem, hogy étel- és húskonzervein-, két nem tudjuk odahaza előállítani — mint mondjuk a savanyúságot, főzelékféléket. Az is csak a legutóbbi évek tapasztalata, hogy országos viszonylatban megnövekedett a keresletük, s jó előjel, hogy a kereskedelem minden évben többet-többet igényel. A körösi gyárban például idén az ételés húskonzervekből összesen 5586 tonna hagyta el a szalagokat. Az I-es vagy más néven húsüzem az év végi kényszerű létszám-átcsoportosítás miatt már december közepén befejezte a munkát, ennek tudható be, hogy némileg elmaradtak az amúgy nagyon is reális tervtől. Magyar Ambrus üzemvezető füzetében a számoszlopok azt jelzik, hogy az üzem jövőre igyekszik túltenni az 1983- as esztendőn, de mint az üzemvezető mondja, az 5960 tonna tervezett étel- és húskonzervnek ez csak vázlatos adata. — A piac alakulása nagymértékben befolyásolja, hogy időközben mennyiben kell korrigálnunk tervünket, de mindenképpen növekedésre számolunk, példa erre, hogy máris 1000 tonna lönccsel növekedett meg az eredeti meny- nyiség. A téli és tavaszi időszakot maximálisan ki keil használnunk. Nyáron csak a friss áru esetleges hiánya miatt foglalkozhatunk készletgyártással. Zöme belföldön — Mivel kezdik az új évet? — Rakott káposzta, löncs, májkrém, különleges vagdalt hús indítja a sort, a továbbiakban pedig mindig azt gyártjuk, amit a kereskedelem leginkább igényel tőlünk. Megnyugtató tény, hogy húsféleségekkel minden időben kellően el vagyunk látva, Budapestről, Kaposvárról, Szolnokról kapjuk az alapanyagot. A létszámgondok azonban nálunk sem ismeretlenek, szinte minden évben megfogyatkozva látunk hozzá az amúgy is szaporodó feladatokhoz. A technika és technológia fejlesztésével próbálunk ezen segíteni. Legutóbb például úgynevezett sű- rűanyagtöltő gépet állítottunk üzembe. Létével megszüntettük a kézi löncstöltést, auío— Bizonyára ételkonzerveik választékbővítését is szorgalmazzák ... — Most újdonságunk a négyféle, birkahúsból készült kon- zervünk, melyeket idegen re- ceptúra szerint külön e célra szállított nyersanyagokból gyártunk a, Tápiószentmártoni Juhtenyésztő Társulással együttműködve. ízletesek, a Skála-áruházakban kaphatók. Némi dicsekvéssel mondhatom, a választékbővítésre jelenleg kevésbé van szükségünk. Amik 'annak, beváltak, ízletesek, egy re szélesedik vásárlóközönségük. Nem bizonyos, hogy az újabb kísérletek megérnék a fáradozást, az új készételeknek sok szigorú és bizonytalan kimenetelű próbát kell kiállniuk. A mostaniak kiállták, s legfőbb célunk most, hogy ezek mennyiségi és minőségi színvonalát növeljük, de legkevesebb, hogy megtartsuk. Piacunk függ ettől. Mi. J. Ünnepekre otthon sütnek Csakkenő igény A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat 101-es számú nagy körösi üzemében 4 fajta kenyeret, úgymint 2 kilós fehér kenyeret, i kilós rozsiángos és I kilós burgonyás, valamint 2 kilós házi jellegű fehér kenyeret, 17 fajta süteményt, kiflit, zsemlét, zsemleveknit, zsemlecipót gyártanak. A karácsonyi ünnepekre a termékskálát kibővítették és mákos és diós bejglit, kelt mákost és különféle méretű fonott kalácsot gyártottak. A karácsony körüli napok zökkenőmentesek voltak a sü tőipar szempontjából, nem volt arra szükség, hogy a tar- táléknak szánt zsemleveknit felhasználja a lakosság. Máskülönben, mint Fehér Sándor üzemvezető elmondta, egyre inkább az a tapasztalatuk, hogy a családok sütnek az ünnepekre, mert csökken a sütőipari termékek iránti igény. Huszonötezret évente Már kötik a szerződéseket A Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat részére néhány év óta Nagykőrösön a Mészáros János, Tsz, valamint az Arany János Tsz és a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének Feketén levő központja köti a termelőkkel, a sertéshizlalási szerződéseket. ! Erre a célra a helyi termelőszövetkezetek közös irodát tartottak fenn a Kecskeméti utcán, melyet a múlt őszön az Ady Endre utca 6. szám alá helyeztek át, ahol minden kedden és pénteken délelőtt 8—10 óráig tartanak hivatalos órákat. Ellátogattunk az irodába, ahol a Mészáros János Tsz részére Olasz Dénes háztáji ag- ronómus, az Arany János Tsz részére pedig Farkas Albert agronómus köti a sertéshizlalási szerződéseket. Elmondották, hogy 1983-ban a termelők a háztáji gazdaságokban, a Mészáros Tsz-szel kötött szerződéssel 12 ezer 300, az Arany János Tsz-szel kötött szerződéssel 8 ezer sertést hizlaltak, melyeket rendben leszállítottak a vállalatnak, a vásártéren épült átvevőhelyre, ahol az átvételt a vállalat ré szére Simon György átvevő végzi. Az 1984. évi hizlalásra december 31-ig a Mészáros Tsz- nél 8 ezer, az Arany Tsz-nél pédig 6 ezer sertésre kötöttek szerződést a termelők. Az újabb szerződéskötések és több sertés hizlalását vállaló pótszerződések Írása, három- hónapos határidőre folyik. Az átvétel idejéről s minden egyébről az iroda nyújt felvilágosítást. A leadás napján A szerződésileg kikötött átvételi árak a következők: 95— 115 kilós sertéseknél kilogrammonként 30,50 Ft, a 116—125 kilósaknál 34,50 Ft, a 125 kilón felüli 30,50 Ft. Ehhez jön egy forint kilogrammonkénti nagyüzemi felár, melyből 50 fillér a termelőé, 50 fillér a tsz-é. Ezenkívül az első éve szerződők kg-ként 1,50, a két éve szerződők 2 s a három és több éve szerződők 2,50 forint pótlékot kapnak. A leadott Valakinek csissékria kell Eboltáskor nagy a forgalom A távol lakóknak is közelinek tűnik A tanyának rövidke földút a bejárója, ott azonmód véget is ér. Balra a téglagyári lapos gyűjti magába a város minden szemetét, aztán már csak szántóföldek következnek, túlsó szélük összeolvad a horizonttal. A tanya kerítésén, meg a nagy vaskapun nem lát túl a vendég. A jókora udvaron négy házőrző vigyázza a portát, tyúkfalka szedeget az eperfák alatt, s a fehérre meszelt istállóban lovak ropogtatják az abrakot. Ha nem tudnám, meg nem mondanám, hogy éppen a gyepmestertelepre zörgettem be. Elhullás ritkán . Ne tagadjuk, mindannyian viszolygást érzünk, amikor a gyepmesterségről esik szó. Nagyon egyedi és nagyon idegen mindenkitől ez a foglalkozás, szerencsére abban gondolkodás nélkül egyetértünk, hogy ha nélkülöznünk kellene, igencsak bajban lennénk. A települések egykori higiénikusaira mindig szükség volt, s az apa után legtöbbször a fiú lett folytatója e foglalkozásnak. Holló Sándor esetében 'is így történt, huszonöt évvel ezelőtt. Régen volt az is, amikor még rendszeresen járta a várost, manapság, segítsége nem lévén, stráifos kerekű ketreces szekerével évente egyszer — eboltáskor — mozdul ki a fészer alól. . Sohasem potyára, mert az a nap legjobb alkalom arra, hogy a megunt, kiöregedett vagy beteg állatoktól megszabadulhatnak gazdáik. 170—200 kutya is összegyűlik ilyenkor, általában évente ennyi a város kutyafeleslege. A gyepmesteri munka ezzel nem ér véget, fontos része még a városban és háztájikban elhullott állatok begyűjtése. Főleg sertéseket hoznak, nagy ritkán tehénért, lóért indul emelős kocsijával a gyepmester. A régi világban a betegségek gyakorta tizedelték az állatállományt, volt is dolga éppen elég. Ma járványokról szinte nem is tudunk, oltószereivel nagyot lépett előre az állatorvosi tudomány, mégsem csúpán a gyógyszereknek van ebben szerepük. — A rendszeres oltások, a gondos állattartás szorítja a betegségeket — mondja Holló Sándor. — Elhullás nemigen fordul elő hanyagság miatt, ritkán bélfertőzés vagy bélcsavarodás okozza a pusztulást. Az állattartók gondját viselik jószágaiknak, ez a tapasztalatom. Szigorú előírások — A kutyát, macskát, úgy tűnik, kevésbé becsülik ... — Kőrösön rengeteg van belőlük, sokkal több, mint más helységekben. A legtöbb városi házban tartanak kutyát, tanyán meg három-négy is van egyszerre. Mégis kevés a kóbor állat, mivel a helybeliekre rosszindulatból sem lehet ráfogni, hogy nem szeretik az állatokat. Sok helyen a kelleténél is többet tartanak, s ha már nem győznek kínlódni velük, hozzák ide. Még mindig jobb, mint elcsapva, szenvedni hagynák. hízott sertések árát többnyire a leadás napján a Takarék- szövetkezetben fizetik. Még ebben a hóban A Mészáros Tsz kizárólag hízott sertések átvételére szerződik. Az Arany Tsz tehén-, üszőborjú- és bikabor- jú-hizlalásra is köt szerződést. A múlt évben 60 ilyen hízott marhát vettek át, az 198*. évi átvételekét még ebben a hónapban megkezdi a vállalat. A szerződéskötések indulnak. A nagykőrösi termelők az állatforgal’mi vállalatnak évente mintegy 25 ezer sertést hizlalnak közfogyasztásra. Kopa László Fdlsöfáiráson új fejesafnakot adnak át Január végén új tejgyűjtő csarnokkal gazdagodik a felsőjárási tanyavilág. A Közép- magyarországi Tejipari Vállalat és a csemői November 7. Termelőszövetkezet közös beruházásában ugyanis akkorra készül el az új csarnok, ahol 3000 literes TIRL hűtőtartály fogadja majd a kistermelők által hozott tejet. A tejgyűjtő vezetője továbbra is Kirchk- nopf Zoltánné marad. Reméljük, hogy az új létesítmény hasznára válik a termelőnek- a feldolgozónak és a fogyasztónak egyaránt. — S akinek meg kellene? — 25—30 forintos áron ki válthatja, ha talál kedvére valót. Olykor értékes, fajtiszta állatot is megmentenek így. Nemcsak a városiak, tanyán lakók is innen szerzik be, ha kiöregedett vagy elpusztult az állatuk. A gyepmester udvara frissen sepert, nyoma sincs rendetlenségnek. A zárt épületben összegyűlt tetemeket nyáron 24, télen 36 órán belül elszállítja a szolnoki Állati Fehérjét Előállító Vállalat, ahol hús-, csont- és vérlisztet készítenek. Szigorúak a tárolási meg szállítási előírások, még szigorúbban megkövetelik a rendszeres fertőtlenítést, mégis — főleg nyáridőben — a távol lakóknak is közelinek tűnik a város széli gyepmes- tertelep. Hát még annak, aki ott lakik. Nem válik meg — Ki tudja, lesz-e, aki elvállalja majd egyszer helyettem. Gyerekeink nincsenek, de ha lennének is, biztosan ugyanígy feltehetném a kérdést. Pedig, ha ideig-óráig is, de valakinek mégis csinálnia kell. Amikor elköszönök, a pórázra fogott négy eb újult csaholásba kezd. Magától értetődik a kérdés, fel sem kellett tennem, máris itt a válasz: — A fekete bundást mi neveltük kiskorától, a többiek befogadottak. Jó kutyák, a tanyát csak velük tudom biztonságban. Semmiért nem válnék meg tőlük. Miklay Jenő Gyula bácsi elment ötvenéves korában ragadta „él az alattomos szívinfarktus. Balázs Gyula mindössze tizenöt éves volt, mikor átlépte a tejüzem kapuját. S aztán, egészen mostanáig, harmincöt éven keresztül járta a várost, látta el az üzleteket a tejtermékekkel. S hogy valamit mondjunk ennek a munkának a nehézségéről, nap mint nap éjjel kettőkor már az autón ült, és terítette az árut, a tejet, a sajtot, a vajat, délután háromig a város üzleteit járta. Darabra pontosan tudta, mikor és melyik üzletben mennyi göngyöleget, hány kiló sajtot vagy éppen visszárut adott le, vett föl. Munkabírása szinte határtalannak tűnt, nem volt olyan nehézségű feladat, amit ne végzett volna el első szóra. Hiánya a tejüzemi kollektívában — amelyben ő volt a Gyula bácsi — szinte pótolhatatlan. De családja is így van ezzel, három gyereke közül a középső, a lány, szintén apja üzemét választotta, laboránsként dolgozik. A mindig jó kedélyű, talpig becsületes Gyula bácsi nemcsak kocsikísérő volt. Egyúttal azt a pontosságot, azt a mindennapi küzdelmet is példázza, amellyel a tejüzemiek mindig ellátják az üzleteket. Balázs Gyulával köny- nyebb volt, nekik is. (ballai) Sporthírek Török Béla hármas bravúrja Petőfi Kupa fiúknak, lányoknak A tervezettnél egy héttel később és megváltozott fogásnemben, kötöttfogásban, ezúttal ötödször rendezték Kecskeméten a szakmunkástanulók és szakközépiskolások országos birkózóbajnokságát. A kétnapos viadalon 28 egyesület felkészítésében 80 tanintézet 163 fiatalja vetélkedett. A színvonalra jellemző, hogy több országos serdülő bajnok itt nem tudott a dobogó legmagasabb fokára állni. A körösiek remekül szerepeltek, iskolájuk színeiben mindany- nyian bejutottak a hatos döntőbe. Eredményeik a következők voltak: A 42 kilogrammosok súlycsoportjában (10 induló közül): 3. Farkas Zoltán (Nagykőrösi 224-es Szakmunkásképző), remek formában birkózott; 45 kg-ban (10): 1. Török Béla (Kecskeméti 607-es Szakmunkásképző), ismét tussal verte minden ellenfelét, és mindkét fogasnembeli győzelme Után harmadik országos bajnoki címét érte el egy év alatt, ami nagy figyelmet érdemel és rendkívüli bravúrnak számít; 2. Kovács Ferenc (Ceglédi Szakmunkásképző) jó teljesítménnyel. 57 kg (24): 2. Marsa István (Nk. 224-es Szakmunkásképző), rendkívül jó birkózással és mezőnyben értékes eredmény, a döntőben döntetlennel, nagyobb értékű akcióval vesztett. 62 kg (26): 5—6. Kása Ambrus (K. 607-es Szakmunkásképző), javuló teljesítménnyel. 67 kg (20): 2. Szőke Zoltán (K. 607-es Szakmunkásképző) idei legjobb teljesítményével lett második, úgy, hogy a döntőben S^-cal veszített. Csapatversenyben: 3. Kecskeméti 607-es Szakmunkás- képző (csak körösi tanulókkal). A nem hivatalos szakosztályi sorrendben a Nagykőrösi Kinizsi második lett az FTC mögött és az Újpesti Dózsa előtt! Az elmúlt. 1983-as évben I ”ef. Szííh^an délután 3 . I orakor, Csalóka Péter. Berlet- igen )ol szerepeltek a Nagykő-szünet rösi Kinizsi birkózói. A serdülő kötöttfogású magyar bajnokságon 22 rangsorolt egyesület közül 12 ponttal a hátodik, szabadfogásban 25 sportkör közül 7 ponttal a 11. helyen végeztek. A serdülő országos bajnokságok összesítésében (34 egyesület): 10—11. Nk. Kinizsi és Csepel SC 19— 19 ponttal. Az 1983. évi országos birkózóbajnokságok összesített egyesületi rangsorában: 20. Nk. Kinizsi, 19 összponttal (1982-ben 31—32. volt 7 ponttal). Az 1983-as csapatbajnokságok összesített egyesületi rangsorában (20 SE közül): 14. Nk. Kinizsi 2 ponttal, ez serdülő kötöttfogásban volt. Kézilabdáshírek A Nagykőrösi Kinizsi megyei I. osztályba feljutott ké- zilabdásai már december 14- én megkezdték felkészülésüket az új év eseményeire, a sport- otthonudvari kispályán. A Petöfi-napok keretében, az általános iskolák közötti baráti és sportkapcsolatok kialakítása, ápolása érdekében a nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon, valamint az 1943. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat január 15-én a Petői i-sport- csarnokban meghívott helyi és vidéki csapatokkal fiú és leány villámtornát rendez a most útjára induló Petőfi Kupáért. S. Z. Mozi Rita asszony menyasszony. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. Előadás kezdete: 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Frissen lopott milliók. Színes lengyel film, fél 6-kor és fél 8-kor. 'Színház A kecskeméti Katona JóISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap) )
