Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
1984 JANUAR 31., KEDD Veszélyes amerikai program (Folytatás az I. oldalról.) cikkelyével sem — állapítja meg a dokumentum. Obstrukciós magatartás Az Egyesült Államok a SALT—2 szerződés aláírása után nem volt hajlandó azt ■életbe léptetni. Obstrukciós magatartása következtében nem valósult meg a szerződésnek az a lényeges eleme sem, amely a SALT—2 szerződéshez csatolt jegyzőkönyvbe iktatott kérdések megoldására vonatkozik, s amely ismeretes módon annak szerves részét alkotja. Ily módon az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kitételt, amely kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozását irányozza elő a hadászati fegyverek bizonyos kategóriáiban, mindenekelőtt a tengeri és a szárazföldi ál- lomásoztatású nagy hatótávolságú robotrepülőgépek esetében. Felvetődik a kérdés: a SALT—2-vel .szembeni ilyen magatartás hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kinyilvánított szándékával, hogy tartózkodik minden lépéstől, amely alááshatná a hadászati fegyverzet kérdésében meglevő egyezményeket? Az amerikai fél azzal, hogy Nyugat-Európában hozzálátott a földi állomásoztatású Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú ro- botrepülőgépek telepítéséhez, amelyek elérhetik a Szovjetunió területén levő célpontokat, rálépett a SALT—2-ben foglalt előírások megsértésének az útjára. Ezek ugyanis tiltják a szerződés megkerülését harmadik ország vagy országok bevonásával, vagy bármi más módon, s tiltják a szerződéssel ellentétes nemzetközi kötelezettségek elfogadását. Világos, hogy a nukleáris eszközök nyugat-európai . telepítésé egyértelműéit az 'Egyesült Államok hadászati támadó fegyvertárának kiegészítését szolgálja, és semmiképpen sem egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével, hogy tartózkodik a SALT—2 szerződés aláásását célzó lépésektől. Joggal lehet kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok megfelelőképpen tiszteletben tartja az 1972-ben kötött ideiglenes megállapodás néhány pontját. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok bevett gyakorlattá változtatta az interkontinentális rakéták kilövőhelyeinek álcázását — mutat rá az emlékeztető. Aggodalmat ksliö lépések A hadászati fegyverzetkor- látozás feladatainak — amelyeket a megállapodásokban is rögzítettek — egyáltalán nem felel meg az az amerikai szándék, hogy létrehozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták két típusát — az MX-et és a Midgetmant. Ez közvetlen összefüggésben van azzal’ is, hogy a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon az amerikai fél ragaszkodott ahhoz: semmiféleképpen se korlátozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókra telepítendő ballisztikus rakéták új típusainak a kifejlesztését. Ugyancsak aggodalmat keltők az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó határidő nélküli megállapodással kapcsolatos lépései is, amelyek miatt a Szovjetunió többször is az amerikai félhez fordult. Nyilvánvaló ellentmondásban a megállapodásban rögzített kötelezettségekkel, az Egyesült Államok nagy radarállomást fejlesztett ki Shemya szigeten, amelynek felszereléséhez rakétaelhárító rendszerek céljára kikísérletezett ra- darelemaket használt fel; az elhárítórakéták indítósilóinál álcázást alkalmaztak; folynak a munkálatok mozgó rakétáéi hárító radarállomások, kozmikus telepítésű rakétaelhárító rendszerek létrehozására; Minuteman—1 interkontinentális ballisztikus rakétával kísérleteznek azzal a céllal, hogy rakétaelhárításra tegyék alkalmassá; a rakétaelhárító fegyverekhez több robbanótöltetes részeket hoznak létre stb. Noha kötelezettséget vállalt arra. hogy nem fejleszt ki országa területén rakétaelhárító rendszert, s nem teremti meg az alapját egy ilyen védelmi rendszernek, az Egyesült Államok atlanti-óceáni és csendes-óceáni partjain, valamint az ország déli részén új, nagy radarállomást (Pave Paws) fejleszt ki, amelynek adatai megfelelnek a rakétaelhárító rendszerek radarállomásaival szemben támasztott követelményeknek, s amely alapja lehet az Egyesült Államok területi rakétaelhárító rendszerének radarral való biztosításának. Végül szükségszerűen felmerül az a kérdés: milyen céllal fejlesztik ki az Egyesült. Államokban a y rakétaelhárító rendszereket, amelyek alkalmazásuk esetén túllépnék a megállapodásban rögzített kereteket, s lényegében a megállapodás felborulásához vezetnének? A szovjet fél elvárja, hogy az Egyesült Államok gyakorlati lépéseket tegyen a rakétaelhárító védelmi megállapodás szigorú teljesítésének biztosítása céljából, egyebek között hagyjon fel a nagy méretű rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztésének előkészítésével. Az amerikai fél rendszeresen megszegi azt az elfogadott elvet, hogy a hadászati fegyverkorlátozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdések megvitatását bizalmasan kezeli; ez károsan hat a szovjet—amerikai állandó konzultációs bizottság tevékenységére, . . . Növekedett az európai feszültség Ugyancsak az amerikai félnek a fegyverzetkorlátozás ügyével szembeni kétértelmű — lényegét tekintve negatív — hozzáállásáról tanúskodik a föld alatti atomkísérletekről és a békés célú atomrobbantásokról kötött 1974-es és 1976- os megállapodásokkal kapcsolatos állásfoglalása; ezeket az Egyesült Államok mind ez ideig nem is ratifikálta, 'megakadályozva ezzel, hogy érvénybe léphessen egy sor fontos, a szerződések pontos teljesítésében való bizonyosság fokozását szolgáló intézkedés. Az ilyesfajta állásfoglalás csak kétségeket támaszthat a célokkal szemben. A szovjet fél többször fordult az Egyesült Államokhoz amiatt, hogy az amerikai föld alatti atomrobbantások következtében az amerikai felségterületen túl csapódtak le a radioaktív szeranyezőanyagok; ezzel Washington megszegi a légköri, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló 1963-as megállapodást. Ügy tűnik, hogy ezek a tények egyáltalán nem véletlenszerűek. Az atomfegyverek nagymérvű növelésének és korszerűsítésének programja az a körülmény, hogy nem akarnak tárgyalásokat folytatni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló megállapodás megkötéséről. és elutasítják a Szovjetunió által javasolt, az ösz- szes atomtöltet-kísérletre kiterjedő moratóriumot — mindez önmagáért beszél. Hasonló irányvonalat követ az amerikai fél a vegyi fegyverek kérdésében. Az Egyesült Államok elzárkózik az elől, hogy kétoldalú tárgyalást foly- tossan, és megállapodásra jusson a Szovjetunióval a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről. A genfi leszerelési konferencián pedig gyakorlatilag megakadályozza, högy többoldalú alapon reális megegyezés szülessen. Nehéz megszabadulnunk attól a benyomástól, hogy ez az irányvonal n^m véletlen, hiszen Washirfgton ugyanakkor fokozza a kétkomponensű mérgező vegyi anyagok gyártását, és kétszeresére kívánja növelni vegyifegyver-tartalé- kait. Ismeretes az is, hogy az Egyesült Államok nagy meny- nyiségű vegyi töltetet tárol európai országokban. A helsinki záróokmányban Washington kötelezettséget vállalt: részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére és leszerelési együttműködésre irányulnak. A valóságban azonban az utóbbi évékben az Egyesült Államok több olyan lépést tett, amelyek növelték a háborús veszélyt Európában. A bizalom kérdése Az Egyesült Államok fent említett lépései, az utóbbi években folytatott egész európai politikája aláássa az európai biztonság megszilárdításának azt a folyamatát, amelynek alapjait a helsinki záróokmányban fektették le. Egyre komolyabban és élesebben merül fel az a kérdés, hogy mi az Egyesült Államok viszonya a vállalt kötelezettségeihez. A szovjet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Nagyon fontos dolgokról van itt szó — mindenekelőtt a bizalomról. Ha az amerikai fél — miként ezt kijelenti — érdekelt a fegyverzetcsökkentés folyamatának hatékony előmozdításában, le kell vonnia a megfelelő gyakorlati következtetéseket — fejeződik be az emlékeztető. Stockholm Hozónk küldöttének felszólalása A San Marino-i küldöttség vezetőjének elnöklete alatt a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián, tegnap délután felszólalt Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy a két hete kezdődött konferencia megnyitó ülésein részt vevő államok külügyminiszterei értékelték az európai helyzetet és felvázolták a tárgyalások politikai kereteit. Most, amikor a konferencia előtt álló feladatok, s a különböző álláspontok megvitatása folyik, a magyar küldött hangsúlyozta, hogy a konferencia tevékenységének fő figyelmét — a feszültséget kiváltó okok ismeretében —, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések átfogó megközelítésére indokolt fordítani. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük az erőszakról való lemondás érvényesítésére és az atomfegyverek elsőként történő használatq betiltására irányuló kezdeményezéseknek. Grcmiko Bukarestben Szovjet-román tárgy dósok Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével tegnap délben szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe, a Román Kommunista Párt Központi Bizotsága és a román kormány meghívására. A küldöttség tagja Konsz- tantyin Ruszalkov, az SZKP KB titkára és Nyikola) Tali- zin, az SZKP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, valamint Jevgenyij Tyazselnyikov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. Bukarestben tegnap délután megkezdte tárgyalásait az Andrej Grom ko vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke üdvözölte a szovjet delegációt, s az első tanácskozáson ő is részt vett. Az RKP Központi Bizottsága és a román kormány tegnap este a szovjet vendégek tiszteletére díszvacsorát adott, amelyet pohárköszöntők hangzottak el. Megbeszélések a kormány több tagjával Arhipov párizsi látogatása A francia kormány meghívására vasárnap este Párizsba érkezett Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Francois Mitterrand elnök ma délután fogadja a szovjet vendéget, Összetűzések Bejrutban Diplomádéi erőfeszítések A múlt hét végétől kiterjedt diplomáciai erőfeszítések középpontjába került a csaknem kilenc éve tartó libanoni polgárháborús konfliktus. BejReagan jelölteti magát (Folytatás az I oldalról) rikai történelemben eddigi legsúlyosabb eladósodása. ★ Reagan újraválasztatási szándékáról tett .‘hivatalos: bejelen, tését kommentálta tegnap a TASZSZ politikai hírmagyarázója. Az amerikai elnök — írja bevezetőben — választási zászlajára a következő jelmondatot tűzte: „befejezem a három éve kezdett ügyet”. Valójában milyen „ügyről” van szó? — teszi fel a kérdést a TASZSZ, majd így folytatja: ha hinni lehet a Fehér Házból patakzó, békét hirdető szóáradatnak, akkor Washington egyetlén gondja „a béke megszilárdítása”, és a „fegyverzetellenőrzés”. Mindazonáltal számos megfigyelő, amerikai és más sajtóorgánum nem véletlenül fedezett fel egy szokatlan egybeesést, nevezetesen azt, hogy Reagan és csapata pontosan akkor bújt a bé- keangyal köntösébe, amikor az rútban a szaúd-arábiai, az amerikai és a francia közvetítési kísérleteknél is jelentősebbnek tartják azt, hogy Amin Dzsemajel libanoni elnök vasárnap hosszabb szünet után telefonbeszélgetést folytatott a betegségéből felgyógyult Hafez Asszad Szíriái államfővel a libanoni rendezéssel összefüggő időszerű kérdésekről. Tegnap délelőtt átmenetileg szünetelt a bejrúti nemzetközi repülőtér forgalma a légi- Jetébe n kirobbant heves”harcok miatt. A síita Amal mozgalom szóvivője szerint, az amerikai tengerészgyalogosok provokálták ki az összecsapást azzal, hogy megsebesítették a síita milícia egyik harcosát. aki látogatása során megbeszélést folytat Pierre Mauroy miniszterelnökkel, Claude Cheysson külügyminiszterrel és a kormány több más tagjával. Ivan Arhipov' látogatásának politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy, jelentőséget tulajdonítanak Párizsban. A francia kommentátorok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Franciaország a kelet—nyugati párbeszéd fenn* tartására törekszik és az elmúlt években tanúsított tartózkodás után most ismét aktivizálni igyekszik kapcsolatait a Szovjetunióval. A Szovjetunió jó kapcsolatokat akar Franciaországgal — jelentette ki , Ivan Arhipov, Párizsba érkezése után a L’Humanitének adott njálat- kozatában. Kormányom azzal bízott meg hogy vizsgáljam meg a francia vezetőkkel együtt, a gazdasági kapcsolatok és együttműködés kérdéseit minden területen — mondotta. Ügy véljük, hogy ezek jó szinten vannak, de lehetőségeket látunk azok kiszélesítésére és sokrétűbbé tételére több téren. Mubarak sajtóértekezlete Kairó elfogadta a meghívást Egyiptom tegnap hivatalosan közölte, hogy visszatér az Iszlám Konferencia Szervezetébe, amelyből a Camp Da- vid-i alku miatt 1979-ben kizárták. Hoszni Mubarak elnök előzőleg fogadta azt a háromhaMagyar-brii kapcsolatok A kölcsönös előnyök alapján FELELŐS ANGOL POLITIKUSOK nyilatkoztak a közelmúltban arról, hogy szükségesnek látják a kelet-európai országokkal a kapcsolat- építést. Nem egyszer bírálták az amerikai kormányzat nyugat-európai érdekeket is sértő lépéseit. A The Guardian angol polgári-liberális lap egyik közelmúltban megjelent cikkében megállapítja: „A NATO-n belüli konzultációk — habár jócskán érintették a kelet—nyugati kapcsolatokat —, nem voltak képesek mérsékeltebbé tenni Reagan elnök nézeteit és Thatcher miniszter- elnök asszony máris megmutatta, hogy elhatárolja magát a reagani retorika némely szélsőségeitől”. A magyar diplomácia Nagji- Britanniával 's — mint valamennyi fejlett tőkés országgal — a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fejlesztésére törekszik. Kétoldalú politikai kapcsolataink rendezettek,' nincsenek megoldatlan problémáink. Az elmúlt években többször találkoztak megbeszélésre minisztériumok vezetői. Gyakoriak voltak a külügyminiszteri konzultációk. A magas szintű találkozások sorában kiemelkedő jelentőségű volt Marjai József miniszterelnök-helyettes tavalyi londoni útja. A gyakoribb politikai kontaktus, a kapcsolatok szintjének emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági együttműködés is szélesedjék. Mégis más fejlett tőkés államokkal összehasonlítva a kétoldalú kereskedelem számszerű mutatói egyértelmű lemaradásról tanúskodnak. Erőfeszítésekre van szükség az árucsereforgalom bővítésére, külkereskedelmi mérlegünk passzívumának csökkentésére. Kivitelünk legjelentősebb tételei a fogyasztási iparcikkek, mérsékeltebb a részesedése mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeinknek, az anyagjellegű, továbbá a gépipari cikkeinknek. Hazánk mindenekelőtt nyers- és alapanyagok részére biztosít felvevőpiacot. A gazdasági kapcsolatok további élénkítéséhez vezetne a brit részről fenntartott korlátozások megszüntetése. KULTURÁLIS együttműködésünk bővítéséhez nyújtottak lehetőséget a Bar- tóíc-évforduló és a Kodály-év- forduló kapcsán szervezett megemlékezések. Tovább emelték egyúttal a szigetországban a magyar zenei élet hírnevét. Kulturális értékeink bemutatását szolgálták a kölcsönösen megrendezett filmhetek éskiállítások. Emlékezetes eseményként tartjuk számon a „Színek a brit festészetben” címmel tavaly hazánkban bemutatott kiállítást. A rendszeressé vált kerekasztal-kon- ferenciák, szimpozionok, a szakemberek tapasztalatcseréi is bővítik a kört, s teszik lehetővé a iegkülönfélébb témakörökben és területeken — mint a műszaki tudomány, történettudomány, a könyvkiadás, a könyvtári tevékenység —, a nézetek kölcsönös megismerését, az azonos érdekeltségek feltárását. Országaink életét, az emberek gondolkodásmódját, törekvéseit a személyes látogatások segítségével, közvetlen benyomások révén mélyebben ismerhetjük meg. A kölcsönös utazásokban jelentős a fejlődés: tavaly mintegy 30 ezer brit turista érkezett hozzánk és több mint tízezer magyar állampolgár utazott Nagy-Britanniába. KÉTOLDALÚ KAPCSOLATAINK szintje, színvonala, töretlen “ejlődése megvédendő eredmény. Egyben lehetőség, kötelezettség a továbblépésre, az intenzívebb kapcsolattartás feltételeinek kimunkálására Az együttműködés formálásában meghatározó jelentőségűnek ígérkezik Margaret Thatcher brit miniszterelnök magyarországi látogatása, amely az első kormányfői találkozó lesz országaink között. H. P, talmi küldöttséget. amely Ahmed Sékou Touré guineai elnökkel az élen érkezett az egyiptomi fővárosba. Mubarak a küldöttséggel két órán át tárgyalt. Utána az egyiptomi és a guineai államfő közös sajtóértekezletet tartott. Egyiptom természetesen elfogadja a meghívást — jelentette ki Mubarak, majd cáfolta. hogy a casablancai konferencia, amely január 19-én szavazással határozatot hozott Egyiptom visszahívása mellett. feltételekhez kapcsolta volna azt a döntését. „Egyiptom kitart kötelezettségei mellett” — mondta. Mubarak köszönetét fejezte ki a, casablancai találkozón részt vett hatalmak többségének a támogatásért, s azoknak is. akik nem vettek részt a szavazáson, mivel nem foglalták állást Egyiptommal szemben. _________ Le ngyel árváltozások Lengyelországban tegnap átlagosan 10 százalékkal emelkedett egy sor élelmiszer fogyasztói ára. Átlag mintegy 30 százalékkal drágult meg a hús- és a hentesáru — a gyengébb minőségűek kisebb, a jobb minőségűek nagyobb méi tőkben. A kenyér és a liszt ára 25 százalékkal lett magasabb. Drágultak a tejtermékek is, áruk mostantól idényenként változik: nyáron csökken, télen növekszik. Az áremelkedések, hivatalos számítások szerint, körülbelül 3,5 százalékkal növelik a megélhetési költségeket. Az áremelést elsősorban az tette indokolttá, hogy tavaly nyáron a mezőgazdasági termelés ösztönzése érdekében emelték a felvásárlási árakat. Egyesült Államokban megkezdődtek a választási előkészületek. Mellesleg, egy közvélemény-kutatás tanúsága szerint az amerikaiaknak csaknem a fele úgy vélekedik, hogy ^ Reagan-féle külpolitika fokozta a nukleáris háború veszélyét. Az igazság az, hogy Washington a nyolcvanas évekre példátlan méretű „átfogó stratégiai programot” fogadott el, amely csupán az elmúlt három év alatt 640 milliárd dollárjába került az adófizetőknek, és kilátásba helyezte, hogy 1985— 89-ben ezek a kiadások elérik a 2000 milliárd dollárt. Kezünk tiszta, sohasem voltunk agresszorok — büszkélkedett az elnök az ország helyzetéről szóló legutóbbi kongresszusi üzenetében. Ám az elmúlt hat év alatt az amerikai kormányzat 38 esetben intézett fegyveres akciót, alkalmazott erőszakot más államok ellen — mutat rá a hírmagyarázó.
