Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

1984 JANUAR 31., KEDD Veszélyes amerikai program (Folytatás az I. oldalról.) cikkelyével sem — állapítja meg a dokumentum. Obstrukciós magatartás Az Egyesült Államok a SALT—2 szerződés aláírása után nem volt hajlandó azt ■életbe léptetni. Obstrukciós magatartása következtében nem valósult meg a szerződés­nek az a lényeges eleme sem, amely a SALT—2 szerződés­hez csatolt jegyzőkönyvbe ik­tatott kérdések megoldására vonatkozik, s amely ismeretes módon annak szerves részét alkotja. Ily módon az Egye­sült Államok nem teljesítette azt a kitételt, amely kölcsönö­sen elfogadható megoldások kidolgozását irányozza elő a hadászati fegyverek bizonyos kategóriáiban, mindenekelőtt a tengeri és a szárazföldi ál- lomásoztatású nagy hatótávol­ságú robotrepülőgépek eseté­ben. Felvetődik a kérdés: a SALT—2-vel .szembeni ilyen magatartás hogyan egyeztet­hető össze az Egyesült Álla­moknak azzal a kinyilvánított szándékával, hogy tartózkodik minden lépéstől, amely aláás­hatná a hadászati fegyverzet kérdésében meglevő egyezmé­nyeket? Az amerikai fél azzal, hogy Nyugat-Európában hozzálátott a földi állomásoztatású Per­shing—2 ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú ro- botrepülőgépek telepítéséhez, amelyek elérhetik a Szovjet­unió területén levő célponto­kat, rálépett a SALT—2-ben foglalt előírások megsértésé­nek az útjára. Ezek ugyanis tiltják a szerződés megkerü­lését harmadik ország vagy országok bevonásával, vagy bármi más módon, s tiltják a szerződéssel ellentétes nem­zetközi kötelezettségek elfo­gadását. Világos, hogy a nuk­leáris eszközök nyugat-európai . telepítésé egyértelműéit az 'Egyesült Államok hadászati támadó fegyvertárának ki­egészítését szolgálja, és sem­miképpen sem egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével, hogy tartózkodik a SALT—2 szer­ződés aláásását célzó lépé­sektől. Joggal lehet kételkedni ab­ban, hogy az Egyesült Álla­mok megfelelőképpen tiszte­letben tartja az 1972-ben kö­tött ideiglenes megállapodás néhány pontját. Ezzel össze­függésben fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy az Egye­sült Államok bevett gyakor­lattá változtatta az interkon­tinentális rakéták kilövőhe­lyeinek álcázását — mutat rá az emlékeztető. Aggodalmat ksliö lépések A hadászati fegyverzetkor- látozás feladatainak — ame­lyeket a megállapodásokban is rögzítettek — egyáltalán nem felel meg az az amerikai szándék, hogy létrehozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták két típusát — az MX-et és a Midgetmant. Ez közvetlen összefüggésben van azzal’ is, hogy a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon az amerikai fél ragaszkodott ahhoz: semmifé­leképpen se korlátozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárók­ra telepítendő ballisztikus ra­kéták új típusainak a kifej­lesztését. Ugyancsak aggodalmat kel­tők az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó ha­táridő nélküli megállapodás­sal kapcsolatos lépései is, amelyek miatt a Szovjetunió többször is az amerikai félhez fordult. Nyilvánvaló ellentmondás­ban a megállapodásban rög­zített kötelezettségekkel, az Egyesült Államok nagy radar­állomást fejlesztett ki Shemya szigeten, amelynek felszerelé­séhez rakétaelhárító rendsze­rek céljára kikísérletezett ra- darelemaket használt fel; az elhárítórakéták indítósilóinál álcázást alkalmaztak; folynak a munkálatok mozgó rakétáéi hárító radarállomások, koz­mikus telepítésű rakétaelhárí­tó rendszerek létrehozására; Minuteman—1 interkontinen­tális ballisztikus rakétával kísérleteznek azzal a céllal, hogy rakétaelhárításra tegyék alkalmassá; a rakétaelhárító fegyverekhez több robbanó­töltetes részeket hoznak lét­re stb. Noha kötelezettséget vállalt arra. hogy nem fejleszt ki or­szága területén rakétaelhárí­tó rendszert, s nem teremti meg az alapját egy ilyen vé­delmi rendszernek, az Egye­sült Államok atlanti-óceáni és csendes-óceáni partjain, vala­mint az ország déli részén új, nagy radarállomást (Pave Paws) fejleszt ki, amelynek adatai megfelelnek a rakéta­elhárító rendszerek radarállo­másaival szemben támasztott követelményeknek, s amely alapja lehet az Egyesült Ál­lamok területi rakétaelhárító rendszerének radarral való biztosításának. Végül szükségszerűen fel­merül az a kérdés: milyen céllal fejlesztik ki az Egyesült. Államokban a y rakétaelhárító rendszereket, amelyek alkal­mazásuk esetén túllépnék a megállapodásban rögzített ke­reteket, s lényegében a meg­állapodás felborulásához ve­zetnének? A szovjet fél elvárja, hogy az Egyesült Államok gyakor­lati lépéseket tegyen a raké­taelhárító védelmi megállapo­dás szigorú teljesítésének biz­tosítása céljából, egyebek kö­zött hagyjon fel a nagy mére­tű rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztésének elő­készítésével. Az amerikai fél rendszere­sen megszegi azt az elfogadott elvet, hogy a hadászati fegy­verkorlátozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kér­dések megvitatását bizalma­san kezeli; ez károsan hat a szovjet—amerikai állandó konzultációs bizottság tevé­kenységére, . . . Növekedett az európai feszültség Ugyancsak az amerikai fél­nek a fegyverzetkorlátozás ügyével szembeni kétértelmű — lényegét tekintve negatív — hozzáállásáról tanúskodik a föld alatti atomkísérletekről és a békés célú atomrobbantá­sokról kötött 1974-es és 1976- os megállapodásokkal kapcso­latos állásfoglalása; ezeket az Egyesült Államok mind ez ideig nem is ratifikálta, 'meg­akadályozva ezzel, hogy ér­vénybe léphessen egy sor fon­tos, a szerződések pontos tel­jesítésében való bizonyosság fokozását szolgáló intézkedés. Az ilyesfajta állásfoglalás csak kétségeket támaszthat a célokkal szemben. A szovjet fél többször for­dult az Egyesült Államokhoz amiatt, hogy az amerikai föld alatti atomrobbantások követ­keztében az amerikai felség­területen túl csapódtak le a radioaktív szeranyezőanyagok; ezzel Washington megszegi a légköri, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegy­ver-kísérletek betiltásáról szóló 1963-as megállapodást. Ügy tűnik, hogy ezek a té­nyek egyáltalán nem véletlen­szerűek. Az atomfegyverek nagymérvű növelésének és korszerűsítésének programja az a körülmény, hogy nem akarnak tárgyalásokat folytat­ni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló megállapodás megköté­séről. és elutasítják a Szov­jetunió által javasolt, az ösz- szes atomtöltet-kísérletre ki­terjedő moratóriumot — mind­ez önmagáért beszél. Hasonló irányvonalat követ az amerikai fél a vegyi fegy­verek kérdésében. Az Egyesült Államok elzárkózik az elől, hogy kétoldalú tárgyalást foly- tossan, és megállapodásra jus­son a Szovjetunióval a vegyi fegyverek betiltásáról és kész­leteik megsemmisítéséről. A genfi leszerelési konferencián pedig gyakorlatilag megaka­dályozza, högy többoldalú alapon reális megegyezés szü­lessen. Nehéz megszabadulnunk at­tól a benyomástól, hogy ez az irányvonal n^m véletlen, hi­szen Washirfgton ugyanakkor fokozza a kétkomponensű mérgező vegyi anyagok gyár­tását, és kétszeresére kívánja növelni vegyifegyver-tartalé- kait. Ismeretes az is, hogy az Egyesült Államok nagy meny- nyiségű vegyi töltetet tárol európai országokban. A helsinki záróokmányban Washington kötelezettséget vállalt: részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a katonai szembenállás csök­kentésére és leszerelési együtt­működésre irányulnak. A valóságban azonban az utóbbi évékben az Egyesült Államok több olyan lépést tett, ame­lyek növelték a háborús ve­szélyt Európában. A bizalom kérdése Az Egyesült Államok fent említett lépései, az utóbbi években folytatott egész euró­pai politikája aláássa az európai biztonság megszilár­dításának azt a folyamatát, amelynek alapjait a helsinki záróokmányban fektették le. Egyre komolyabban és éle­sebben merül fel az a kérdés, hogy mi az Egyesült Államok viszonya a vállalt kötelezett­ségeihez. A szovjet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Na­gyon fontos dolgokról van itt szó — mindenekelőtt a biza­lomról. Ha az amerikai fél — miként ezt kijelenti — érde­kelt a fegyverzetcsökkentés folyamatának hatékony elő­mozdításában, le kell vonnia a megfelelő gyakorlati követ­keztetéseket — fejeződik be az emlékeztető. Stockholm Hozónk küldöttének felszólalása A San Marino-i küldöttség vezetőjének elnöklete alatt a stockholmi bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián, tegnap délután felszólalt Varga István nagy­követ, a magyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy a két hete kezdődött konferen­cia megnyitó ülésein részt ve­vő államok külügyminiszterei értékelték az európai helyze­tet és felvázolták a tárgyalá­sok politikai kereteit. Most, amikor a konferencia előtt ál­ló feladatok, s a különböző álláspontok megvitatása fo­lyik, a magyar küldött hang­súlyozta, hogy a konferencia tevékenységének fő figyelmét — a feszültséget kiváltó okok ismeretében —, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések átfogó megközelítésére indo­kolt fordítani. Ezeknek az in­tézkedéseknek meg kell felel­niük az erőszakról való le­mondás érvényesítésére és az atomfegyverek elsőként törté­nő használatq betiltására irá­nyuló kezdeményezéseknek. Grcmiko Bukarestben Szovjet-román tárgy dósok Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, külügyminiszter vezeté­sével tegnap délben szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe, a Román Kommunista Párt Központi Bizotsága és a román kormány meghívására. A küldöttség tagja Konsz- tantyin Ruszalkov, az SZKP KB titkára és Nyikola) Tali- zin, az SZKP KB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, vala­mint Jevgenyij Tyazselnyikov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete. Bukarestben tegnap délután megkezdte tárgyalásait az Andrej Grom ko vezette szov­jet párt- és kormányküldött­ség. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának szék­házában Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke üdvözölte a szovjet delegációt, s az első tanácskozáson ő is részt vett. Az RKP Központi Bizott­sága és a román kormány tegnap este a szovjet vendé­gek tiszteletére díszvacsorát adott, amelyet pohárköszöntők hangzottak el. Megbeszélések a kormány több tagjával Arhipov párizsi látogatása A francia kormány meghí­vására vasárnap este Párizsba érkezett Ivan Arhipov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Francois Mitterrand elnök ma délután fogadja a szovjet vendéget, Összetűzések Bejrutban Diplomádéi erőfeszítések A múlt hét végétől kiter­jedt diplomáciai erőfeszítések középpontjába került a csak­nem kilenc éve tartó libanoni polgárháborús konfliktus. Bej­Reagan jelölteti magát (Folytatás az I oldalról) rikai történelemben eddigi legsúlyosabb eladósodása. ★ Reagan újraválasztatási szán­dékáról tett .‘hivatalos: bejelen, tését kommentálta tegnap a TASZSZ politikai hírmagya­rázója. Az amerikai elnök — írja be­vezetőben — választási zászla­jára a következő jelmondatot tűzte: „befejezem a három éve kezdett ügyet”. Valójában mi­lyen „ügyről” van szó? — teszi fel a kérdést a TASZSZ, majd így folytatja: ha hinni lehet a Fehér Házból patakzó, békét hirdető szóáradatnak, akkor Washington egyetlén gondja „a béke megszilárdítása”, és a „fegyverzetellenőrzés”. Mind­azonáltal számos megfigyelő, amerikai és más sajtóorgánum nem véletlenül fedezett fel egy szokatlan egybeesést, nevezete­sen azt, hogy Reagan és csapa­ta pontosan akkor bújt a bé- keangyal köntösébe, amikor az rútban a szaúd-arábiai, az amerikai és a francia közve­títési kísérleteknél is jelentő­sebbnek tartják azt, hogy Amin Dzsemajel libanoni el­nök vasárnap hosszabb szü­net után telefonbeszélgetést folytatott a betegségéből fel­gyógyult Hafez Asszad Szí­riái államfővel a libanoni ren­dezéssel összefüggő időszerű kérdésekről. Tegnap délelőtt átmenetileg szünetelt a bejrúti nemzetkö­zi repülőtér forgalma a légi- Jetébe n kirobbant heves”harcok miatt. A síita Amal mozgalom szóvivője szerint, az amerikai tenge­részgyalogosok provokálták ki az összecsapást azzal, hogy megsebesítették a síita milí­cia egyik harcosát. aki látogatása során megbe­szélést folytat Pierre Mauroy miniszterelnökkel, Claude Cheysson külügyminiszterrel és a kormány több más tag­jával. Ivan Arhipov' látogatásának politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt nagy, jelen­tőséget tulajdonítanak Párizs­ban. A francia kommentátorok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Franciaország a kelet—nyugati párbeszéd fenn* tartására törekszik és az el­múlt években tanúsított tar­tózkodás után most ismét ak­tivizálni igyekszik kapcsola­tait a Szovjetunióval. A Szovjetunió jó kapcsola­tokat akar Franciaországgal — jelentette ki , Ivan Arhipov, Párizsba érkezése után a L’Humanitének adott njálat- kozatában. Kormányom azzal bízott meg hogy vizsgáljam meg a francia vezetőkkel együtt, a gazdasági kapcsolatok és együttműködés kérdéseit min­den területen — mondotta. Ügy véljük, hogy ezek jó szin­ten vannak, de lehetőségeket látunk azok kiszélesítésére és sokrétűbbé tételére több té­ren. Mubarak sajtóértekezlete Kairó elfogadta a meghívást Egyiptom tegnap hivatalo­san közölte, hogy visszatér az Iszlám Konferencia Szerveze­tébe, amelyből a Camp Da- vid-i alku miatt 1979-ben ki­zárták. Hoszni Mubarak elnök elő­zőleg fogadta azt a háromha­Magyar-brii kapcsolatok A kölcsönös előnyök alapján FELELŐS ANGOL POLI­TIKUSOK nyilatkoztak a kö­zelmúltban arról, hogy szük­ségesnek látják a kelet-euró­pai országokkal a kapcsolat- építést. Nem egyszer bírálták az amerikai kormányzat nyu­gat-európai érdekeket is sértő lépéseit. A The Guardian an­gol polgári-liberális lap egyik közelmúltban megjelent cik­kében megállapítja: „A NATO-n belüli konzultációk — habár jócskán érintették a ke­let—nyugati kapcsolatokat —, nem voltak képesek mérsékel­tebbé tenni Reagan elnök né­zeteit és Thatcher miniszter- elnök asszony máris megmu­tatta, hogy elhatárolja magát a reagani retorika némely szélsőségeitől”. A magyar diplomácia Nagji- Britanniával 's — mint vala­mennyi fejlett tőkés ország­gal — a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fej­lesztésére törekszik. Kétoldalú politikai kapcsolataink rende­zettek,' nincsenek megoldatlan problémáink. Az elmúlt évek­ben többször találkoztak meg­beszélésre minisztériumok ve­zetői. Gyakoriak voltak a kül­ügyminiszteri konzultációk. A magas szintű találkozások so­rában kiemelkedő jelentőségű volt Marjai József miniszter­elnök-helyettes tavalyi londo­ni útja. A gyakoribb politikai kontaktus, a kapcsolatok szintjének emelkedése hozzá­járult ahhoz, hogy a gazdasá­gi együttműködés is szélesed­jék. Mégis más fejlett tőkés államokkal összehasonlítva a kétoldalú kereskedelem szám­szerű mutatói egyértelmű le­maradásról tanúskodnak. Erő­feszítésekre van szükség az árucsereforgalom bővítésére, külkereskedelmi mérlegünk passzívumának csökkentésére. Kivitelünk legjelentősebb té­telei a fogyasztási iparcikkek, mérsékeltebb a részesedése mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeinknek, az anyagjellegű, továbbá a gép­ipari cikkeinknek. Hazánk mindenekelőtt nyers- és alap­anyagok részére biztosít felve­vőpiacot. A gazdasági kapcso­latok további élénkítéséhez vezetne a brit részről fenn­tartott korlátozások megszün­tetése. KULTURÁLIS együtt­működésünk bővítéséhez nyújtottak lehetőséget a Bar- tóíc-évforduló és a Kodály-év- forduló kapcsán szervezett megemlékezések. Tovább emel­ték egyúttal a szigetországban a magyar zenei élet hírnevét. Kulturális értékeink bemuta­tását szolgálták a kölcsönösen megrendezett filmhetek éski­állítások. Emlékezetes ese­ményként tartjuk számon a „Színek a brit festészetben” címmel tavaly hazánkban be­mutatott kiállítást. A rend­szeressé vált kerekasztal-kon- ferenciák, szimpozionok, a szakemberek tapasztalatcseréi is bővítik a kört, s teszik le­hetővé a iegkülönfélébb téma­körökben és területeken — mint a műszaki tudomány, történettudomány, a könyv­kiadás, a könyvtári tevékeny­ség —, a nézetek kölcsönös megismerését, az azonos érde­keltségek feltárását. Orszá­gaink életét, az emberek gon­dolkodásmódját, törekvéseit a személyes látogatások segítsé­gével, közvetlen benyomások révén mélyebben ismerhetjük meg. A kölcsönös utazások­ban jelentős a fejlődés: ta­valy mintegy 30 ezer brit tu­rista érkezett hozzánk és több mint tízezer magyar állampol­gár utazott Nagy-Britanniába. KÉTOLDALÚ KAPCSOLA­TAINK szintje, színvonala, tö­retlen “ejlődése megvédendő eredmény. Egyben lehetőség, kötelezettség a továbblépésre, az intenzívebb kapcsolattartás feltételeinek kimunkálására Az együttműködés formálásá­ban meghatározó jelentőségű­nek ígérkezik Margaret Thatcher brit miniszterelnök magyarországi látogatása, amely az első kormányfői ta­lálkozó lesz országaink kö­zött. H. P, talmi küldöttséget. amely Ahmed Sékou Touré guineai elnökkel az élen érkezett az egyiptomi fővárosba. Mubarak a küldöttséggel két órán át tárgyalt. Utána az egyiptomi és a guineai államfő közös sajtóértekezletet tartott. Egyiptom természetesen el­fogadja a meghívást — jelen­tette ki Mubarak, majd cáfol­ta. hogy a casablancai konfe­rencia, amely január 19-én szavazással határozatot hozott Egyiptom visszahívása mel­lett. feltételekhez kapcsolta volna azt a döntését. „Egyip­tom kitart kötelezettségei mellett” — mondta. Mubarak köszönetét fejezte ki a, casablancai találkozón részt vett hatalmak többségé­nek a támogatásért, s azok­nak is. akik nem vettek részt a szavazáson, mivel nem fog­lalták állást Egyiptommal szemben. _________ Le ngyel árváltozások Lengyelországban tegnap át­lagosan 10 százalékkal emel­kedett egy sor élelmiszer fo­gyasztói ára. Átlag mintegy 30 százalékkal drágult meg a hús- és a hentesáru — a gyengébb minőségűek kisebb, a jobb minőségűek nagyobb méi tőkben. A kenyér és a liszt ára 25 százalékkal lett maga­sabb. Drágultak a tejtermé­kek is, áruk mostantól idé­nyenként változik: nyáron csökken, télen növekszik. Az áremelkedések, hivata­los számítások szerint, körül­belül 3,5 százalékkal növelik a megélhetési költségeket. Az áremelést elsősorban az tette indokolttá, hogy tavaly nyáron a mezőgazdasági ter­melés ösztönzése érdekében emelték a felvásárlási árakat. Egyesült Államokban megkez­dődtek a választási előkészü­letek. Mellesleg, egy közvéle­mény-kutatás tanúsága szerint az amerikaiaknak csaknem a fele úgy vélekedik, hogy ^ Reagan-féle külpolitika fokoz­ta a nukleáris háború veszé­lyét. Az igazság az, hogy Wa­shington a nyolcvanas évekre példátlan méretű „átfogó stra­tégiai programot” fogadott el, amely csupán az elmúlt három év alatt 640 milliárd dollárjá­ba került az adófizetőknek, és kilátásba helyezte, hogy 1985— 89-ben ezek a kiadások elérik a 2000 milliárd dollárt. Kezünk tiszta, sohasem vol­tunk agresszorok — büszkél­kedett az elnök az ország hely­zetéről szóló legutóbbi kong­resszusi üzenetében. Ám az el­múlt hat év alatt az amerikai kormányzat 38 esetben intézett fegyveres akciót, alkalmazott erőszakot más államok ellen — mutat rá a hírmagyarázó.

Next

/
Thumbnails
Contents