Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII, ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1984. JANUÁR 29., VASÄRNAP Az idén is lesz erdei dinnye Vesszősöprű a piacon Csapkodja a szél a havat, kis piac van. Mint a régi öre­gek mondták, ilyenkor még a kutyát is bűn kiverni. A ko­csis piacsoron egy férfi és egy asszony árul hósöprésre való vesszősöprűket. A férfi 70, az asszony 60 forintért adja da­rabját. A férfi elmondotta, hogy Molnár Pálnak hívják, 40 éves, édesapjától örökölt pálfái-bá- nomi kis tanyáján lakik, de még nem kerített sort a nősü­lésre. zsaszínű is, de az ízében, za­matéban nincs hiba. A pihent, mélyen fordított földben jó dinnye terem, mely­ből ezek szerint az idén is ré­szesül majd a piacon dinnyét vásároló közönség. Kopa László Zöldségtermesztés Gerendás Károly, a MÉM kertészeti osztály főelőadója, január 31-én, kedden délután 12 órakor az MTESZ városi in­téző bizottsága székházában zöldségtermesztésünk helyzete, fejlesztési lehetőségek címmel előadást tart. Ezt a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi csoportja és a Nagykőrösi Konzervgyár ren­dezi. A kiskertekben is hasznosítható tapasztalat A nemesítek kettős feladata — A söprűkhöz honnan ve­szi a vesszőt és a nyelet? — Az erdőből. A kitermelt fagyalvesszőből és nyélből, egyharmadát adja nekünk az erdészet. Régebben feléből ad­Hazánk zöldborsótermeszté­sére a végtermékcentrikusság jellemző, ami annyit jelent, hogy nagyüzemi felhasználása a konzervipari feldolgozással lezárul. Ebből kitűnik,1 hogy sem fajtakollekcióként, sem pedig nyersanyagként kül­földre nem jut el a zöldség­féle, mi több, évtized óta ma­gunk is behozatalra szorul­tunk a vetőmagfajtákat ille­tően. Azonban az itthoni ne- mesítők fáradsága sem lebe­csülendő, hiszen a konzerv­ipari igényeket nekik kell ki­elégíteni. Sok kérdőjel A hagyományos fajták pro­duktuma ma már nein elégsé­ges, a drága külföldi magok sem váltják be mindig a hoz­zájuk fűzött reményeket. A nemesítőknek kettős feladata van, a termesztők és feldol­gozók elvárásának egyaránt érvényesülni kell az új fajták jó tulajdonságaiban. Dr. Lászlóffy Antal, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet újmajori kísérleti telepének vezetője az MTESZ székházá­ban tartott előadásában első­sorban a mezőgazdasági nagy­üzemek szempontjaiból érté­kelte a borsónemesítés és -termesztés legújabb tapaszta­latait, jóllehet egyes esetek­ben a kiskerti termesztésben is hasznosíthatók a szántóföl­di termesztés eredményei. A nagyüzemi borsótermesz­tés termésbiztonsága még ma­napság is sok kérdőjelet so­rakoztat fel. A klimatikus vi­szonyok, környezeti hatások emberi erővel még befolyásol­hatatlan tényezői döntik el legtöbbször « borsótermesztés kimenetelét, olykor még a betakarítás biztonsága is ve­szélybe kerülhet. Az ellenálló fajták kineme­sítése terén viszont számotte­vő előrelépés történt. Igaz, a fusariozis nevű betegség a korai fajtákat még ma is ve­szélyezteti, igen érzékeny rá a Gloire di Quimper és a BR— 13-as fajta, de a késői, illet­ve középkorai borsóra nem jelent veszélyt. Az ú.imajori nemesített magvak pedig ga­rantáltan ellenállók a fusa- riummal szemben szántóföldi körülmények között. A pero- noszpórának a mai napig sincs ellenálló fajta, viszont az ascochitózissal szemben minden nemesített borsó el­lenáll. Magyar fajta Hová vessünk? Az ország zöldborsóterületeinek eloszlása a jó fajtakiválasztás mellett mindenhol igazolja az állítást, minden fajta más-más talaj­adottságú földön fejlődik a legoptimálisabban. Meglepő eredményt produkált például a BR—52-es borsó 108 mázsás hektátankénti zöldszemhoza- tala, bár ez csúcs, de a ter­mesztési optimumok biztosí­tása mellett a zöldborsó ter­mőképessége a 10 tonna körül kereshető. Fontos távlati cél ez, annyit azonban most is tudnia kell minden borsótermesztő nagy­üzemnek, mennyi az a termés, ami fedezi a termesztés ön­költségeit. Erre példa lehet most két adat: Stabil cséplő­gépeknél 3,5—4 tonna, a Mobil esetében 4—4,5 tonna. A szakemberek szerint a termesztés összeállításába hat fajtánál többet nem érdemes bevonni. Mivel a velőből sók adják a minőségi termést, csupán annak eldöntése ma­rad hátra, ezek közül a világos vagy a sötét fajtákat vessük A Nagykőrösi Konzervgyár szerint az utóbbit. A 6—9 mil­liméteres szemnagyságú ter­més a legmegfelelőbb, ez ex­portelvárásokat is teljesít. A szemek 50—60 százaléka pe­dig a két mérethatár között legyen. Tapasztalat, hogy a páros hüvelyű növények adják a legtöbb termést, a gazdasá­gos betakarítás szempontjából pedig legjobb, ha a hüvelyek a növény felső harmadában helyezkednek el. Nos, ebből is láthatjuk, nem kevés kívánalomnak kell megfelelni a korszerű faj­táknak, s hogy mindez telje­síthető, arra biztosíték a már kialakított magyar fajtasor. Elsősorban a korai és közép­korai fajták kinemesítése volt a cél, mivel az aszály gyako­risága, valamint a búzater­mesztés elsődlegessége miatt a késői fajták veszélyeztetve lennének, illetve betakarítá­suktól a gabona venné el a munkaerőt, -eszközöket. Igen ízletes A házikertek eredményesen termeszthető fajtái között számba jöhet a Gloire de Quimper, Express, Rajnai tör­pe és az igen ízletes Kelven- don csodája, az Ouxard he­lyett újabban pedig a Budai gyöngy. Miklay Jenő Kevés biroäiff és tojás A hét végén, a napsütéses időben kicsi, de élénkebb piac volt. A kocsis piacon száraz vágott akáctűzifa mázsáját 120—130 forintért árulták. Ba­romfit és tyúktojást keveset hoztak piacra, összehasonlí­tásképpen zárójelben közöljük a tavaly ilyenkori árakat is. leskása 40—50, a zöldség cso­mója 5—7 (10) forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—220 (200), a kacsa 180—240, vágócsirke 100—160 (100—160), hízott baromfi 60, tyúktojás 1,80—2 (1,60), a vá- ■gott tyúkot kilóra 60 forintért árulták. A szemestermény piacon a búza, árpa és zab literje 5,50 —6 (5—5,50), morzsolt kukori­ca és kukoricadara 7 (5), a napraforgómag 10—15 (12) fo­rint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6—12 (7—12), a körte 10—20 (24), a héjas dió 28—30 (28—30), a dióbél 120 —130 (120—130), a mák 110 (110), a burgonya 10 (5—5,70), kelkáposzta 14—16 (10—12), fehér káposzta 12—14 (10), a savanyú káposzta 20 (14), a petrezselyemgyökér 18—20 (16), a sárgarépa 10—12 (8), a vöröshagyma 12 (10), a fok­hagyma 50 (40), a zeller 20 (18), a karalábé 14 (12), ubor­ka és más savanyúság 30, kö­ms Moh Cicák és titkárnők. Színes, szinkronizált'csehszlovák film­vígjáték. Előadás: 3, 5 és 7 órakor. A STŰDIÖMOZIBAN Barátom, az esernyő. Színes szovjet mesefilmsorozat, fél 4-kor. A koncert. Színes, magyar film, fél 6-kor. HÉTFŐI MŰSOR Tű a szénakazalban. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A STŰDIÖMOZIBAN Csillaghullás. Színes, szink­ronizált szovjet film, fél 6-kor. ta. Szépen kidolgozott, erős söp­rűit többen nézegették. Mikor megmondta, hogy 70 forint darabja, odamentek a másik árus söprűihez, de mindnyájan visszajöttek azzal, hogy a 70 forintos söprűkben dupla mennyiségű vessző van, és azok kétszer annyi ideig is el­tartanak. Megkérdeztem Molnár Pál­tól, hogy mióta köt söprűket? — Gyerekkorom óta. Édes­apám tanított meg rá. De csak a téli pihenőidőben csinálom, ősztől tavasz végéig. Az erdő, mező és a föld az én munkám és a szerelmem. Többnyire a szomszédos erdőben dolgozga­tok. Jó néhány esztendő óta pedig nyáron dinnyét termelek az újonnan ültetett facsemete­parcellákban. — Milyen feltételek mellett ad az erdészet ilyen dinnyeföl­det? — Megmunkáljuk a cseme­ték közét és a teljes dinnye­termés a mienk. Minden évben sokan igénybe veszik ezt a termelési lehetőséget. A nyá­ron is a Pesti út két oldalán levő csemetetelepítésből szár­mazott a piacon árult dinnye jelentős része. — Az idén lesz-e ilyen diny- nyetermelés? — Amint hallom, vagy het­ven hektáron. Én is vállalok most is pár vékást. Az idén is elég jó Volt a dinnyetermés, de harmadéve, még jobban jöttem ki vele. — Milyen fajta dinnyét ter­mel? — Piros és fehérbélű fajtá­kat vegyeseVi. — A vegyes fajták nem kor­csosodnak el? — Nem tapasztaltam. Még jobban fejlődnek, s még jobb az ízük. Van a termésben ró­•• Összefogással megvalósítható Városunkba Is kábeltelevíziót! Kezdetben volt a néprádió. Hivatalos elnevezése szerint, vezetékes rádiónak hívták, s néprádiónak a Kossuth, Pető­fi adóra hangolt szerkezetet nevezték, mégis, a nép csak így nevezte ezeket az egysze­rű, barna vászonnal fedett hangszórójú dobozokat, ame­lyeknek az oldalán mindösz- sze egy gomb akadt. Később a technikai fejlődés megszűntetésre ítélte .e dobo­zokat, felszámolták a kiépített vonalakat is, elkövetkezett a tranzisztoros rádiók kora. Mára szinte nincs olyan csa­lád, ahol ne lenne legalább két rádió, de az átlag még en­nél is több. Terjedőben van S jött a tévé. Most, hogy a háztetőkre nézünk, az ott he­lyet foglaló antennaerdő (so­kak szerint dzsungel) minden kétséget kizáróan mutatja, városunkban is tért hódított a televíziózás, csakúgy, mint másutt, s lesik az emberek itt is, semmivel sem kevesebbet, mint másutt. Hogy kerül a csizma az asz­talra, vagyis mi köze a haj­dani dobozkának a mai szu­permodern, teletexes, távirá- nyíthatós készülékekhez? Látszólag semmi. Azonban, pontosan az an­tennarendszer miatt, nagyon is sok. Ugyanis, a világ számos or­szágában — köztük hazánkban is —, terjedőben van az úgy­nevezett vezetékes televízió­zás. Az első gyakorlati lépések Székesfehérváron kezdődtek. Azóta is ott a legfejlettebb ezen rendszer, de elterjedő­ben van Pécsett, sőt, a szom­szédos Kecskeméten is kezd kialakulni a vezetékes hálózat. Minden olcsóbb így Mi is ennek lényege? Ezt leginkább összehasonlí­tással tudjuk érzékeltetni. A hagyományos rendszer eseté­ben a televíziókészülék min­den egyes adóállomást külön antenna segítségével tud be­hozni. (Ez alól egyes speciális antennatípusok kivételek, de ezek nem jellemzőek.) Nyil­vánvaló, ha mondjuk a Nagy­kőrösről megfelelő feltételek esetén fogható magyar 1. és 2. műsoron kívül a csehszlovák, a jugoszláv 1. és 2. adást szeretnénk nézni, ehhez öt antenna kell. Ráadásul tévén­ként, de legalábbis lakáson­ként. S hogy a baj ne járjon egyedül, ezeket lehetőleg mi­nél magasabbra kell szerelni, a televíziós adást hordozó elektromágneses hullámok fényhez hasonló terjedési tu­lajdonsága miatt. Márpedig a tapasztalatok igazolják, ha antenna van a te­tőn, ott gyakoribb a beázás, a födémrongálódás is, bármilyen legyen is a szigetelés. Sőt, az antennák csatlakozási helyei is időről időre — úgy öt-hat évenként —, elavulnak, vagyis, ha továbbra is nézni szeret­nénk a műsort, újakat kell felszerelni. (Vagy, ami még gyakoribb, szereltetni.) És — ez sem utolsó szem­pont! — mindez lakásonként ismétlődő, rendszeres kiadást jelent. Az így felmerülő költsége­ket egyszerűen nehéz lenne túlbecsülni. Beázott lakások, az antennákhoz, s a levezető zsinórokhoz szükséges huza­lok, mind, mind tulajdonkép­pen felesleges kiadások. Vállalkozhatnának... . Mármint a vezetékes tele­vízió oldaláról tekintve. Ennek tudni ,illik éppen ezek ellenkezője a jellemzője. Mindössze egyetlen antenna­csoportot kell telepíteni, ide, a jól előkészített árbocra tet­szés szerinti számú antennát, aztán, egy erősítőközponton keresztül, egyetlen speciális — koaxiális —, kábelen ke­resztül gyakorlatilag végtelen számú adást lehet bevinni minden lakásba. Az erősítő, illetve átkonvertáló helyiség számára egy lakótelepi kony­ha is nagy, hiszen ezek a be­rendezések ma már szinte semmiféle felügyeletet nem igényelnek. Székesfehérváron például elsőként egy szárító­helyiség volt a lelke a több ezer lakást ellátó központnak. A rendszer csírái ma is meg­találhatók városunkban. A la­kótelepekre gondolunk, ugyan­is itt lépcsőházanként már kö­— Itt Holló Sándor forgal­mista. — Okozott-e problémát a hóesés, a fagy? — Különösebbet nem. Pusz­tán a váltókra kellett na­gyobb gondot fordítani, job­ban odafigyelve. ★ — Indultak-e az autóik? — Nem volt problémánk, időben felkészültünk, már no­vembertől fagyszolgálatot tar­tunk — válaszolta Horváth József, a Volán 1. számú Vál­lalat vezetője. — Még tavaly­előtt, az akkori nagy fagy al­kalmával sem volt különö­sebb gondunk. Most meg kü­lönben is kedvező, hogy hoz­zánk közelebb járnak a ko­csik, Pest megyében és Kecs­kemét környékén. ★ — Időben érkezik-e a tej? — Igen, Nincs fennakadás, napi 25 ezer liter érkezik be, még a tanyai lovaskocsis gyűjtőjáratainkkal sincs kése­delem miatt probléma — erő­sítette meg, Pintye Attiláné, a tejüzem vezetője. (ballal) Sporthírek—i A felkészülés kezdetén T eremkézilahds-nyitány Ez év telén 8 férficsapat vesz részt a Toldi-sportcsar- nokbeli hagyományos terem­kézilabda Toldi Kupa-mérkő- zés-sorozaton. A nyitó játék­napon 6, egyenként 2X25 per­ces mérkőzésre került sor. Látszott, hogy a csapatok zö­me még a felkészülés elején tart, .amiért főleg a védekezés­ben voltak hiányosságok. A nap érdekessége, hogy ponto­san 300 gól esett. A körösi csa­patok játékoskeretei a követ­kezők voltak (zárójelben az el­ért összgólok száma). Nk. Kinizsi I.: Szondy, Kecs. keméti — Konrád (5), M. Szűcs (8), Tóth F. (14), Vilcsák (9), Kerny (8), Budai (3), Fü- lep (23), Deák (8). Nk. Kinizsi II.: Soós — Mocsai (1), Héjas (2), Lázár (2), Hatvani (4), Csi­kós (1), Dobnik (7), Szőke, Va- nyur, Majorcsik. Nk. Toldi DSK: Hajdú, Dányádi — Oláh (2), Susán (1), Szelei (3), Si­mon (3), Csik, Preszl (1), Gaj­dácsi (9), Csányi (7), Pusztai (4), Gyárfás (1). Albertirsai Micsurin SK—Nk. Toldi DSK 27-9 (14-7). zös antennarendszer van. A koaxiális kábelek is ki van­nak építve. A továbblépés útja az le­hetne, hogy egy jól megvá­lasztott helyen központi an­tennarendszert építenének ki. Most jön a tulajdonképpeni kérdés: ki; azaz melyik szerv, intézmény? Erre városunkban két cég is vállalkozhatna. Az egyik az állami lakások gazdája, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a másik meg a szövetkezetieké, a Lakásfenntartó Szövetkezet. (Persze, együtt is csinálhat­nák.) Az nyilvánvaló, hogy ez nem olcsó mulatság, ugyan­akkor nem is annyira drága, s végeredményben egyszeri beruházásról van szó, amely­hez a lakosság is hozzájárul­hatna. (Kecskeméten lakáson­ként ezer forint körüli az egyszeri hozzájárulás.) A ga­rantált minőségű adónként havi egy-két forint országo­san a taksa, ami rendszeres bevételt jelent. Helyi adás is lehetne Az sem távoli jövőt vetít elénk, ha akár helyi, nagykő­rösi televízióadásról beszél­nénk. Ehhez mindössze egy képmagnó és vagy egy kame­ra kell, s újabb programként az is lekeverhető az antenna- kábelre. Mindezek csupán jelzések. Marginális észrevételek ko­runk egyik legújabb vívmá­nyáról. Amiről, mellesleg szólva, nem lesz rossz úgy be­szélni majd nagypapa korunk­ban, hogy Nagykőrös a korral együtt haladva, s nem utolsó­ként vezette be lakásaiba a vezetékes televíziót... | Ballai Ottó A vendégek sokkal jobbak voltak a helyi serdülő korúak­nái. Nk. Kinizsi I.—Nk. Toldi DSK 41-17 (22-8). A rutinos kinizsisek könnyed játékkal és ilyen különbséggel is biztos fölénnyel nyertek. KÖZGÉP (Cegléd) ifi—Nk. Kinizsi II. 40-17 (19-8). A jobb csapatjátékot nyújtó vendégek megérdemelten győztek a na­gyon sok hibát vétő tartalé­kok ellen. Nk. Kinizsi I.—Szovjetek 37- 10 (15-4). A kinizsisek sokkal jobbak voltak gyengébben vé­dekező ellenfelüknél. Tiszakécskei KSK—KÖZ­GÉP (Cegléd) ifi 25-25 (14-12), Albertirsai Micsurin—Tisza­kécskei KSK 26-26 (12-12). A táblázat ezt mutatja: 1. Nk. Kinizsi I. ZZ-------78-27 I 2. KÖZGÉP ifi 2 1 1 — 65-42 3 3. Albertirsai M. 2 1 1 — 53-35 3 4. Tiszakécske 2 — 2 — 51-51 2 5. Lajosmizse — —-------0- 0 — 6. N k. Kinizsi II. 1------1 17-40 — 7. Szovjet kát. 1 — — 1 10-37 — 8. Nk. Toldi DSK 2 ----- 2 26-68 — Az 1 983. évi megyei ifjúsági férfi II. osztályú kézilabda­bajnokság végeredménye: 1. Fóti Tsz* 18 17 — 1 476-200 33 2. Nk. Kinizsi 18 13 1 4 399-283 27 3. Hernádi Tsz 18 12 2 4 353-287 26 4. Albertirsa 18 10 1 7 295-291 21 5. Dabasi Tsz 18 7 1 10 299-314 15 6. Ferihegy SE 18 6 3 9 286-352 15 7. Veresegyház 18 6 1 11 312-391 13 8. Erdőkertes 18 5 2 11 255-308 12 9. Túrái VM 18 5 1 12 259-321 11 10. Domony 18 2 — 16 226-413 4 *=egy büntetőpont levonva. s. z. Pedagógus volt A gimnázium épületén feke­te zászlót lenget a szél. Az in­tézet gyászol: Danóczi József, az iskola egykori tanára nincs többé. Kollégák és volt növendé­kek emlékeznek rá, aki ízig- vérig pedagógus volt. Azon kevesek közé tartozott, akiket minden diák szeretett. Törté­nelmet és földrajzot tanított, s generációk sorát bocsátotta útra, míg dolgozott. 1970-ben ment nyugdíjba. Azóta — mint igazi körösi em­ber — rendszeresen kijárt a szőlőjébe, s ott találta meg az örömét a munkában. Aki ismerte, szerette, tisz­telte. Mert őt csak szeretni le­hetett. S most elment. Hetven­négy éves volt... Tóth Tibor A kecskeméti Katona József Színházban délelőtt 11 órakor: Háry János. Bérletszünet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor: Ó, azok a szép napok! Bérletszü­net. HÉTFŐI MŰSOR A Katona József Színházban este 7 órakor: Királyi vadá­szat. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap) „Havas" telefonok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents