Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1984. JANUÁR 29., VASÄRNAP Erejét ki-ki próbálhatta Nyereségről vallhat a főkönyv Új ügyiekkel kell meggyőzni Egészen a kapuig elkísérték Szögre akasztotta hőrtáskáját — «Sose legyen rosszabb postásunk! — mondta a nyugdíjas Szántai Sándor, amikor az újságot átvette Földinctől, akinek ez volt az utolsó, hivatalos munkanapja. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A Pesti úti kisüzemben szorgalmas tevékenységgel telnek a munka megszokott mindennapjai. Találnak elfoglaltságot a lakatosok, az esztergályosok, a szerelők, mégpedig eléggé 60‘kféle tennivalót. Fordulnak a gt-hez Meglehetősen színes profilja van a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet gesztorságával működő Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Gazdasági Társaságnak. Annak idején hat környékbeli termelőszövetkezet hozzájárulásával jött létre. Javítanak gépeket és gépjárműveket, lánctalpas és gumikerekű traktorokat, munkagépeket. Az IFA teherautók afféle márkaszervizét alakították ki, ahol műszaki vizsgára is felkészítik a kocsikat. Szolgáltató teendőik mellett — bérmunkaként — új termékeket is készítenek lakatosaik, esztergályosaik. Az évek során úgy alakult, hogy a széles környékről hozzájuk viszik felújításra a megrokkant lakókocsikat, amelyeket egyébként a huzamosabb ideig a határban dolgozó emberek használnak korszerű menedékhelyként. Kovács Károly igazgató sorolja megrendelőiket, az országos vállalatokat, útépítőket, vízügyi igazgatóságokat, vízgazdálkodási társulatokat, építőipari vállalatokat, mezőgazdasági nagyüzemeket. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek kikalkulálták; eszközeik felújításához érdemesebb a gazdasági társulást igénybe venni, mint saját javító apparátust fenntartani, a sokféle — nehezen beszerezhető — alkatrész- és anyagkészletezési gondjairól nem beszélve. Így például az albertirsai — dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetből tizenhét MTZ- és ejy lánctalpas traktort kaptak javításra. Nem zárkóznak el a városbeli üzemekkel való együttműködés elől sem. Így például a MEZŐGÉP gyáregységével és a vasipari szövetkezettel jutottak egyezségre bizonyos munkák elvégzésében. Ez a kisüzem 135 fős gárdával látja el feladatát. Tavaly hatvanmillió forintos termelési érték előteremtésére futotta az erejükből és lehetőségeikből. A munka hatékonyságára nem lehet panasz, hiszen a tervezettnél kisebb létszámmal is sikerült elérni a kitűzött célt. Segített ebben a bértömeggazdálkodás is, amely lehetővé tette, hogy ki-ki valós erőfeszítése mértékében — megkapja az őt megillető fizetést. Ilyenformán a gazdasági társulás emberei különösebben nem panaszkodhatnak, hiszen az egy személyre jutó éves átlagbér 1983-ban pontosan 58 ezer 161 forintot tett ki. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy tisztességes nyereség- hányaddal látták el feladatukat, hiszen 8,5 millió forintos tiszta nyereség jelzi a főkönyvben fáradozásuk eredményét. Hírős törzsgárda 1984-re a tavalyihoz hasonló tennivalókat körvonalaztak. Nyereségtervüket 8 millió 650 ezer forintban szabták meg. Számítanak a kialakult kollektívára, amelyből talán százan is vannak, akik a törzsgárda tagjai, és hűségesek régi munkahelyükhöz. Azon vannak, hogy ügyes piacszerzéssel, új üzletfelek megnyerésével kössék le évi teljesítőképességüket. Az ésszerű munkaszervezés, gyártáselőkészítés, az okszerű takarékoskodás sem kerüli el a figyelmüket. Ezt szolgálja az a várhatóan hárommillió forintot igénybevevő vállalkozás, amellyel a Bajcsy- Zsilinszky tértől tovább viszik a földgázvezetéket. Akkor a jelenlegi olajkazánok költséges üzemeltetését sikerülne gázzal felváltani. A vállalat igazgatója felkereste ezzel kapcsolatban a körzet tanácstagját, Kürti Andrást is, arra kérve, támogassa és segítse a környékbeli lakosság hozzájárulását is megszerezni ennek az áldozatos fűtésmódnak a megvalósításához. A városért is Ez a ceglédi üzem — szerény méreteihez mérten — mindig tisztességgel kivette a részét a városfejlesztő, -szépítő társadalmi munkából. Ott voltak A kút, a ceglédi „Danaidák kútja" még alszik. A kőbe faragott nőalakok egykedvűen tartják vállukon korsóikat. A csövek bánatosan lekonyulnak a kis kőmedencék fölé, amelyekre rászáradt, megdermedt a moha, az algalepel. Ziman- kós az idő manapság Cegléden, északról, északnyugatról fújnak a szelek, megült a hó az utcák kövén, megdermesz- tette a fagy a földutak göröngyeit. A strand, helyesebben a gyógymedencét körbevevő épület csatornáin ölnyi jégcsapok nyújtózkodnak. Hogy le nem szakad súlyuktól az eresz! Ugyan, ki az erősebb? A jégnek ellenálló ereszcsatorna, vagy a lúlyemelők, akik egy házhosszal' arrébb, a tornacsarnok előtermében, az üvegfal mögött edzenek? Korongfor- ma nehezékek a meghatározott méretű rúdon. Emelik, rugóznak vele, kéz- és lábgyakorlatokat végeznek, kilökik. Az ereszcsatorna megadóan tűri terhét, nem sportból: muszáj— a többi között — tavaly a városi tornacsarnok építésénél, ahol például az ablakemelő szerkezeteket ők készítették el. Bölcsődék és óvodák emlegetik elismeréssel önzetlen segítség- nyújtásukat. A szociális otthon korszerűsítésében is részt vesznek, s általában nem idegen számunkra semmi olyan tevékenység, amellyel Cegléd további fejlődését szolgálhatják. Megyei tanácstag fogadóórái Cegléden a városi tanács titkárságán fogadóórát tart szerdán, február 1-én reggel 9 órától déli 12 óráig Bán Lajos megyei tanácstag. bői. Ha kisüt a nap, úgyis jaj a jégcsapoknak. Vörös folt, fekete folt a ceglédi járdákon. Ki sóval, ki tápsóval „irtja” a balesetveszélyes jeget. Mostanában mintha jobban fogyóeszközzé vált volna a gipsz a kórház baleseti sebészetén. Gipszcsizma, gipszből bokafogó, lábszárvédő, karmantyú konyákig — a kárvallottak több heti viselete. A mondás szerint peches ember ne menjen a jégre. A baleseti- sek szerint az se, aki szelebur- di, vagy kora, egészségi állapota inti óvakodóbb közlekedésre. Tél van tulajdonképpen, régen várt tél. A város úgy ahogy van, alapjában véve örül a kis hónak, a kerti földet befedőnek, a veteményt védőnek, a hangulatot adónak. Január van, most volna az ideje, hogy kitombolja magát a tél. Ám ez a tél mintha a maga módján már mulatni is elfelejtett volna. Csak hébe-hóba vicsorog, mutogatja a foga fehérjét. Földi Lászlóné, az abonyl postahivatal kézbesítője a minap Véglegesen „szögre akasztotta” jókora bőrtáskáját, amelyben húsz esztendőn keresztül lapultak jó és rossz hírek, üdvözlések egyaránt. Borika, Borika néni — mert így szólították többnyire munkatársai és körzetének lakói — nyugdíjba megy. A fürge mozgású, halk szavú asszonynyal az első „szabadnapján” beszélgettünk. — Hogyan telt el az utolsó munkanap? Virágcsokorral A kérdés hallatán arcába szökött a vér, látszott, hogy valami összeszorítja torkát, de aztán összeszedte magát. — Ugyanúgy dolgoztam, mint két, vagy tíz évvel ezelőtt. Igyekeztem nem gondolni másra, csak a munkámra. Ez azonban végül is nem bizonyult tartósnak, mert később körzetemben ez is, az is figyelmeztetett, milyen nap köszönt rám. A napközi otthon konyháján virágcsokorral vártak az asszonyok és köny- nyezve köszönték meg munkámat. Hirtelen fel sem tudnám sorolni, mennyien viselkedtek hasonlóan, mennyi kedves figyelmességben volt részem. Délután munkatársaim hasonlóképpen fogadtak, ki ezzel, ki azzal kedveskedett, sőt, amikor hazafelé indultam, egészen a kapuig kísértek. Ekkor r»ár betelt a pohár, elérzékenyültem és könnyes szemmel léptem az utcára. I Földi Lászlóné akkor vállalt először munkát, amikor férje beteg lett és leszázalékolták. Tulajdonképpen ő lett a családfenntartó. Abban az időben még éltek idős szülei, tehát róluk, a beteg házastársáról és három gyermekéről kellett gondoskodnia. Hajnali 5 órakor ébresztette az óra, rendet tett, ellátta hozzátartozóit. később a kis házi gazdaságot és ezután indult dolgozni. Sosem késett el. Első munkahelye a helyi konzervtelép volt, rövid idő után, pontosan 1964. febru/r 4-én átpártolt a postához. Kezdetben hírlavkézbesítő- ként foglalkoztatták, később úgynevezett mindenes lett, majd 1967-ben került egyesített kézbesítőnek. Ö volt az első női „pénzes postás” az abonyi hivatalnál. Nehezen fogadták miaguk közé akkori férfi kollégái, de bebizonyította, hogy kénességei nam rosszabbak a többién.él, és fizikailag is elbír annyit, mint más. Azóta naponta 14-15 kilométert tett meg, sőt olykor többet is. A kézbesítendő anyag mindig sok volt, mert Aboni/nak az a része lett a körzete, ahol a legtpbb levelező ember lakik. — Szerette a munkáját? — Nagyon. A férjem kezdetben gyakran mondogatta: keress valami más munkahelyet, ahol fedél van feletted. Szó se lehet róla — mondtam. — Én csak kint, a szabadban, az emberek között érzem jól magam. Nincs szebb az életben a bizalomnál. Sokan egészem belső, féltve őrzött titkaikat felfedték előttem, tudták, hogy nem adóim tovább. A jó postás mindenkit meghallgat, de nem beszél. A többsége igen Ám a népszerűségnek ez csak az egyik oldala. A másik a pontos, becsületes munka és ő erre nagyon ügyelt. Ha valamilyen rajta kívül álló akadály nem volt. szinte percnyi pontossággal érkezett mindenkihez. — Az ifjabb generációnak milyen tanácsokat ad, vagy adna? — Szeressék ^z embereket és tekintsenek mindenkit egyenrangúnak, ne tegyenek kivételt senkivel! — Az immár volt munkatársai hajlamosak, hogy ilyenek legyenek? Ady-versben megénekelt égigérő giz-gazok jócskán találhatók a városban. Az idei tél egyébként sem kedvez a rendetlenségnek, lomnak és kosznak, mert a hó nem nyújt oltalmat, nem fedi be azokat. Mivel nincs számottevő hó, a fehéres alapszínből nagyon éktelenül rikítanak a gyomok. Jellegzetes kép fogadja az autóst a felüljáró környezetében, ahol a nevezetes Malom- tó-szél található. A törmelékes talajok, gyommagvaktól hemzsegő borítóföldek nagyon gazdagon adják a gyomokat, így azok irtása ilyen helyeken alapvető fontosságú. Akár, ha ősszel le kellett volna ezeket perzselni, esetleg lekaszálni. Esetenként úgy áll a dolog, hogy lennének vállalkozók, koordinátorok, de mert a lelkesek nem rendelkeznek döntési joggal, az egész megfeneklik. Hasonlóan elszomorító látvány az építkezési területek számára 1 sválasztott felületek gyomtengere. Csúf látvány így tél időben, a Rákóczi út és a Kossuth Ferenc utca egy része, továbbá a Széchenyi út találkozásában az embermagasságú gyom. é Szerencsére a pézsmafű értékes olajos magot terem, ezért a madarak szívesen p’- hennek meg a törpe fácska méretű gyomok ágain. Bőséges táplálékot nyújt a verebeknek, tengelicéknek, városlakóvá vedlett mezei pacsirtáknak. Bizonyára nem a madárvédelem, a madarak szeretete az elsődleges szempont, hogy így maradtak a jelzett területek. Annak más módja -is — Többsége igen. A kézbesítő asszony pontos, becsületes munkáját munkaadója is sokra becsülte. Szavak helyett a legjobb bizonyíték erre, hogy kétszer megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetést, egyszer pedig igazgatói elismerésben részesült. Hogy mi lesz ezután? Most kicsit pihenni akar. A közeljövőben, életében először üdülni mehet, férjével két héten át Hajdúszoboszlón pihenhetnek. — Aztán ránik köszönt a tavasz és veteményezni kell a kertben, s hadd tegyem hozzá, hogy öt unokám van, akik nagyon kedvelnek és én is őket. Szeretnék sokat velük lenni. Nem fog unatkozni Tehát, egyelőre nem fog unatkozni. És amikor mindezt elmesélte, nyomban Imz- zátette: rövidebb időre nagyon szívesen vállalkozik volt munkatársai helyettesítésére. Biztos szívesen viszontlátván. így lehetőleg ne tegyük a parkokat, építési és szanálási területeket a madarak terített asztalává, mert nagyon rontja a városunk esztétikai arculatát. A tízezres nagyságrendű verebek, de még inkább a csodás szépségű tengelicék, melyek közel 800-an élnek ebben az övezetben — más úton is megtalálják a táplálékukat: a pézsmafű kórók feleslegesek. S. D. A Tápió-vídék néprajza A ceglédi Kossuth Múzeum ajtaján az épületben folyó korszerűsítés, felújítás miatt hosz- szú ideje ott az elnézést kérő jelzés, miszerint vendégeket most nem fogadnak, zárva a kiállítás. Az állandó kiállítást az emeleten még nem láthatja a közönség, a termekben még van mit tenni. A földszinti részen viszont február 3-tól már lesz figyelemkeltően szép látnivaló. A Tápió-vidék néprajza címmel fotóbemutató nyílik. A képanyagot néprajzkutatók készítették, anyaggyűjtő útjaik, munkájuk során: ár. Ikvai Nándor, Kocsis Gyula és Rá- duly Emil. A kiállítást Bihari József, a Pest megyei Múzeumok igazgatója nyitja meg február 3-án pénteken, délután 15 órakor. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) (e. k.) Cserepakk a könyvbarátoknak Az SZMT Teleki utcai körzeti könyvtára a városi és környékbeli üzemek, intézmények letéti könyvtárait segíti. Több mint ötvenezer kötetet kínálhatnak olvasmányként, szakirodalom is bőven akad a kötettömkelegben. A képen: dr. Zsámberger Györgyné és Deáki Endréné a PENOMAH letéti könyvtárának cserecsomagot állít össze. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Mutogatja a foga fehérjét ják! Madarak terített asztala ß
