Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

1984. JANUAR 5. CSÜTÖRTÖK 5 Mindenki programja Magunk kedvére, a véres javára Bonyolult és ellentmondásos ma a világ. Nőtt a békét kívánó emberiség veszélyeztetettsége. A pusztító raké­tákkal szinte teletűzdelt földgolyó sok embert aggaszt joggal manapság, miközben a békés alkotó munkáját végzi. Nincs más ésszerű alternatíva, csak a béke! Csak abban a közegben lehet az emberiségnek léteznie ... Az igazság az, noha többször mentem el mellette — nem vettem észre. Csak most, legutóbb, amikor este kap­ta el tekintetemet a csillogó, kivilágított békefa. A város főterén, a Szentendre barátainak köre kezde­ményezte a karácsonyfa felállítását, jelezvén: békét akar a világ! Ez a jószándékú akarat fordította figyelmemet a kör történetére, működésére. — Minden egyén, és minden társaság azt kívánja — mon­dotta volt Szakonyi Károly, a kör elnöke —, hogy létezésé­ről, sorsáról minél több hite­les feljegyzés, emlék, adat ma­radjon meg az időben. Ebbeni buzgólkodása hiúságnak is tűnhetne, ha nem szolgálna mentségére a tény, hogy mi­közben a maga kedvére, azon- közben a jövendő okulására is dokumentálja eszméit és cse­lekedeteit. Megalakulásunk óta némi kis múlttal is dicseked­hetünk ... Az ötlet érlelői „A város története arról ta­núskodik, hogy már a régi idők népeit is vonzotta e táj szépsége. A letűnt korok kul­túrájának előkerült leletei, tárgyi emlékei — olvashatjuk a kör tájékoztatójában — pe­dig azt bizonyítják, hogy vi­rágzó települések épültek e he­lyen valaha...” Ilyen volt Ulcisia Castra, Sanctus And­reas, s később Szent-Endre. A hajdanvolt településeket a tör­ténelem viharai elsodorták, de a város mindig újjáéledt rom­jaiból. Az utolsó nagy pusztu­lást a törökkel vívott harcok­ban szenvedte el... Talán ezek a gondolatok vol­tak érlelői az ötletnek: béke­fát, karácsonyfát állítani a fő­térre, hogy hirdesse a kívánsá­got: Békét neked, Szentendre! S most lépjünk egy nagyot az időben, s nézzük meg, mi történt úgy 1910 táján. Akkor a város társadalma mozgalmat indított egy olyan társaság létrehozására, mely hivatva lesz a város jövőjén munkál­kodni, fejlődését irányítani. Nem új elgondolás, de tiszte­letre méltó volt, mert hagyo­mányokra épült, hiszen az 1738. január 4-én kelt Instruc- tio pro Magistratu oppidi Szent Endre már építési ren­det írt elő, majd a később ki­adott rendelkezések mind azt bizonyítják, hogy a XVIII. század végére kialakult város­képet milyen gondosan véd­ték. Nos, így 1913-ban megala­kult a Szentendrei Városfej. lesztö Egyesület. Emberek hatalom nélkül Az első írásbeli javaslat — amely sürgeti a mai kör meg­alakítását — 1969-ből szárma­zik, s 1973 szeptemberében Ki hinné? Ki hinné, hogy a püspöki templomot, már 193a-ben is tatarozták, vagy éppen ak­kor kezdték meg a rendbe­hozatalát? A város egyik jelentős műemléke, a görögkeleti püspöki templom máskor csendes kertje az építők munkájától zajos — olva­som a Szentendre 1959. ok­tóber 24-i számában. Majd így folytatódik a beszámo­ló: Szorgos kezek állvá­nyozzák az ódon falakat, a kertben építőanyagok, mal- terosládák jelzik, hogy a templom nemsokára új köntösben fogadja a művé­szetet kedvelő és nagyra becsülő hazai és külföldi látogatókat. A tatarozási és helyreál­lítási munkákat az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetősége végezte. A munkálatokat vezető Rusznyák János épí­tész a következőket mond- ts skkor * — A XVIII. század közepén épült püspöki székesegyház nemcsak értékes művészi berendezésével, hanem igen szép építészeti részletei­vel is kitűnik a hazai pra­voszláv emlékek közül. A templom belső architektú­rája, valamint a külső hom­lokzatok művészi díszítő­elemei, s különösen a két copf ízlésű oldalkapu érde­meinek figyelmet. A temp­lomot legutóbb a múlt szá­zad végén újították fel és az azóta eltelt több mint fél évszázad erősen kikezdte a külső falakat. Már félő volt, hogy az egyes díszítő elemek teljesen elpusztul­nak és a későbbi helyreál­lításkor nem lesz lehetsé­ges az elpusztult részletek kiegészítése, illetve re­konstruálása Még idejében sikerült a tatarozást bizto­sítani, s így teljes díszében állítjuk helyre a templo­mot. A tatarozás során a templom egész külső hom­lokzatát — a tornyot is be­leértve — eredeti formájá­ban állítjuk helyre. Sor ke­rül a tetőzet és a csatornák kijavítására is... A temp­lomot övező kerítésfal két kovácsoltvas díszkapuja ugyancsak rossz állapotban van. Sor kerül Ginesser Márton helybeli lakatos­mester remekművének helyreállítására is. A két kapu, mely harmonikusan egészíti ki nemcsak a temp­lom, hanem a környező ut­cák szentendrei levegőjét, szintén ki lesz javítva. A két erősen megrongálódott műremek rendbehozásával értékes elemmel gazdago­dik a város... A munkákat közvetlenül irányító Strohmajer Ferenc csoportvezető még annyit fűzött hozzá az elhangzot­takhoz, hogy a munka üte­mét a munkaerőhiány saj­nos, erősen akadályozza .. Eddig a tudósítás. Lehet, hogy túl hosszan idéztem a korabeli cikkből, de úgy véltem, a város valóban egyik büszkesége, a szerb püspöki templom sorsa megér ennyit. És folytas­suk egy másik, ám rövi- debb idézettel, amely a Szentendrei Hírlap 1982. szeptember 2-i számából való. íme: „Kétségtelen, hogy a vá­ros sok-sok műemléke kö­zül az egyik legértékesebb, legszebb a Belgrád püspöki székesegyház, a szentendrei pravoszláv templomok ékessége. Es ez a csoda, ami nemcsak külső képé­vel, hanem belsejében rejlő ikonosztázionnal is méltán vonzotta ide a szépet ked­velő, a csodát befogadni képes érdeklődők ezreit — immáron négy esztendeje elzáratott az ámuló tekin­tetek elől. A püspöki szé­kesegyházat akkor körül­állványozták, s mindenki megnyugodott... Teltek, múltak a hónapok, sőt az esztendők is, de az első időben a templom köré épí­tett állványokon nem jelen­tek meg a szorgos munká­sok ... Nem hiányzik már sok ahhoz, hogy ne csak a püspöki székesegyház, ha­nem az azt körülvevő áll­ványok is megkapják a műemlék titulust." Ez volt a helyzet 1982- ben. S mi ma? A templom külső tatarozása végre-va- lahára a múlt esztendőben elkészült. Szemet gyönyör­ködtető látvány. Ám kapui ma is zárva vannak, mert a belső rész felújítása még mindig várat magára. Haness László, a tanács mű­velődési osztályának akkori vezetője már konkrét formá­ban terjeszti elő sokak elkép­zelését. A terv minden városát szerető embert megfogott: 1975. április 21-ón pedig hivatalo­san is megalakult a Szentendre Baráti Kör. ,,A baráti kör célja — szö­gezi le az alapszabály — szer­vezetileg összefogni mindazo­kat a személyeket, akik a vá­ros élete, hagyományai, kultu­rális, művészeti értékei, múlt­ja és fejlődése iránt érdeklőd­nek; mindazon szellemi érték, tudás, tapasztalat összegyűjté­se és felhasználása, amely ja­vára lehet a városnak, s segít­heti a lakosság társadalmi, gazdasági és kulturális körül­ményeinek javítását; és alkal­mat teremteni és lehetőséget adni a város jobb megismeré­séhez." A baráti kör megalakulása, majd működése pezsdítően ha­tott a város tudatára. Elnöksé­ge, de tagjai is — emberek ha­talom nélkül. Nem adhatnak ki rendeleteket, nem alkothat­nak kötelező szabályokat. Csak egyet tehetnek: a várost szere­tő emberekhez fordulhatnak kéréssel, javaslattal. S arra számos bizonyíték van: ezek mindig nyitott fülekre talál­tak. Vállalja önmagát — A baráti kör — mondta Szakonyi Károly — nem füg­getlen a várostól; élete a vá­ros élete is; tevékenységünk­nek csak úgy van értelme, ha az Szentendre érdekeit is szol­gálja. S valóban, a város eredmé­nyeiben ott van a kör munká­ja is. Négy esztendővel ezelőtt, 1980-ban nagy megtiszteltetés érte a várost: Hild-érmet ka­pott. Marosvölgyi Lajos, a vá­rosi tanács elnöke akkor egye­bek között ezt mondta: — A várospolitika egyik alap­elve volt a múltban és lesz a jövőben is, hogy Szentendre vállalja önmagát, vállalja a középkori szerkezetű város szerb kereskedők által épített műemléki városközpont meg­őrzését, vállalja tehát a tör­ténelmi fejlődésből és a termé­szeti adottságokból eredő meg­határozó, karakteres vonások és értékek tiszteletben tartását, és beépíti azokat a ma és a jö­vő Szentendréjébe... A vallomás erejű nyilatko­zat program is, a baráti kör, a város vezetői, de a lakóhe­lyüket szerető emberek részé­re is. És ez a program — min­denkié! Gazdag választék Új Esiiyvesbit A Felszabadulás lakótele­piek régi kívánsága teljesült nemrégiben, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat megnyitotta ott új könyves­boltját. Az üzlet azóta már nagy forgalmat bonyolít le. A polcokon az érdeklődők, a vá­sárolni szándékozók gazdag választékot találnak. SZENTENDREI vaHap A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Eltitkolt jövedelmek nyomában Felkészülni új feladatra Ne szégyenkezzünk, mondjuk meg nyíltan: az adófi­zetés nem nagy öröm. Nem ám, viszont állampolgári kötelesség! A tisztességes adófizető ezt tudja, s eszerint cselekszik is. Ezt bizonyítja, hogy 1980. július 22-én, ami­kor a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály adócsoport­ja beszámolt a városi tanács vb előtt adópolitikai tevé­kenységéről, akkor a végrehajtó bizottság a csoport munkájáról elismeréssel szólt. De ugyanakkor elrendel­te: a csoport készüljön fel a számitógépes adatfeldolgo­zásra, s szorgalmazza az eltitkolt jövedelmek megadóz­tatását. Vajon, mi történt azóta? Az adókönyvelésben 1981. elején bevezették az adóada­tok számítógéppel történő fel­dolgozását, s így a mechani­kus jellegű összesítési, lajst­romozási munkák csökkentek. Az adócsoport ellenőrzési te­vékenységének nagy részét te­szi ki a jelentősebb állami be­vételekhez kapcsolódó adó- vizsgálat és ellenőrzés. S ez a munkájuk az 1980. július 22-i vb-határozatban megfogalma­zott feladatok gyakorlati meg­valósítása nyomán jelentős eredményt hozott. Míg 1981-ben 524 volt az el­lenőrzések száma, addig ta­valy szeptember 30-ig 681. Négy esztendővel ezelőtt 1 millió 620 ezer forint értékű eltitkolt, de az adócsoport ál­tal felderített jövedelem ke­rült megadóztatásra. Tavaly szeptember 30-ig pedig 1 mil­lió 430 ezer forint. Ha most azt vizsgáljuk, hogy a felde­rítés nyomán milyen összegű adóbevételek kerültek a város kasszájába, akkor a követke­ző a kép: földerített adóköte­les jövedelem után kivetett adó 1981-ben 411 ezer; 1982- ben 204 ezer; az 1983. szep­tember 30-ig 245 ezer forint volt. Persze az új helyzet — a já­rások megszűnése — újabb feladatok elé állítja a csopor­Vcrcsi mozaik Tizenkilencszcrcs névadó. A Társadalmi ünnepségeket Ren- dező Iroda szervezésében a Városgazdálkodási Vállalatnál hét kislány és tizenkét kisfiú névadóünnepsége volt. A bol­dog szülők egyike, vagy mind­kettő a vállalat dolgozói. Tervpályázat. Mától, január 12-ig tekinthetők meg hétköz­napokon, valamint szombaton és vasárnap 10 órától 18-ig, a Felszabadulás lakótelep to­vábbfejlesztésére meghirdetett tervpályázat díjazott munkái. A kiállítás színhelye a Felsza­badulás lakótelepi általános iskola. Ugyanott, január 9-én, délután 18 órakor Fórum lesz az iskola aulájában. Üzletek. A Vasúti villasor 5. szám alatt megnyílt újabb üz­letek a következők: Dömötör Zsuzsanna divatáru-kereske­dés, Tóth Andrea hanglemez- bolt, Dragon Jenő és Botos Sándor gázöngyújtó töltő-ja­vító és kulcsmásoló. Bőrtáskák, tárcák műhelye tot. Fel kell készülniük a kör­zetközponti adóigazgatási te­vékenység ellátására, a volt járási feladatok zökkenőmen­tes átvételére. RSnköichöl fakanál A pomázi Faipari Szövetke­zetben fakanalak — a főter­mékek — mellett gyógyászati segédeszközöket is készítenek. Képünkön a készterméket cso­magolják: fólia tasakba kerül­nek a főzőkanalak. GMC3C HETI KULTURÁLIS AJÁNLATUNK Újra közönség­szolgálat. Januar 6-án, pénteken az eddig nagy sikert aratott közönség- szolgálat 16-tól 20 óráig. Csere-bere, friss házikenyér, aerobic-zene át­játszása és még sok meglepetés várja önöket. Ha péntek, akkor kö­zönségszolgálat. Az ABRAXAS együttes és a Fel- szabadulás lakóte­lepi általános is­kola kórusának közreműködésé­vel január 7-én 19 órakor Űj évi hangverseny lesz a PMKK színház- termében. A II. ócskapiac. Vasárnap, január 8-án délelőtt 10 órától kerül meg­rendezésre a má­sodik ócskapiac, ahol nemcsak vá­sárolhat, hanem áruba bocsáthatja már megunt és fö­lösleges dolgait. S itt szabadulhat meg a duplán ka­pott ajándékaitól is eladás vagy cse­re útján. Mindeh­hez majd film- és diavetítés is páro­sul a régi vásá­rokról. Ne feledje: vasárnap ócska­piac! Január 9-én, hétfőn este 18 órakor Ferjánc Attila világhírű autóversenyzővel találkozhatnak az autósport iránt érdeklődők. Vá­laszt kaphatnak majd arra a kér­désre is, hogy mit tud a Renault—5 Turbó, s filmet is láthatnak izgal­mas autóverse­nyekről. A budai hegyvi­dék barlangjai és a Pálvölgyi-bar- lang csodavilága címmel, január 11-én, délután 18 órai kezdettel dia­képes bemutató lesz. Érdekessége az, hogy ezt a tá­jékoztató előadást majd január 22-én közös kirándulás követi, ahol a résztvevők az elő­adáson látottak­kal, hallottakkal a valóságban is megismerkedhet­nek. Nem árt, ha tudja, hogy a könyvkölcsönzés és az olvasóterem nyitva tartási rendje nem válto­zott, tehát idén is hétfőn 10—18 óráig; kedden 10— 19 óráig; szerdán szünnap; csütörtö­kön 10—19 óráig; pénteken 10—19; szombaton 10—19 és vasárnap 9—13 óráig kereshetik fel az érdeklődők az olvasótermet és a kölcsönzőt. A fonotéka pedig hétfőn 10—18 és csütörtökön 10—19 óráig, valamint a hónap második szombatján 10—19 óráig várja láto­gatóit. lATÁRGYALÓTEREMBŐLHaH A hiszékenység vámszedője A Szentendrei Ipari Szövetkezet bőripari részlegének dolgozói mindig piacképes, szép bőrtáskákat, -tárcákat készítenek. Ké­pünkön: a diplomatatáskákat keretezik. Lászka Lajos, sajópüspöki lakos, eddig már 18 esetben volt büntetve, s több mint 20 évet töltött börtönben. Leg­utóbbi büntetéséből 1982. feb­ruár 18-án szabadult, s tüs­tént folytatni kezdte addigi szélhámos életmódját. Trükk­je elég primitiv volt, mégis sokan bedőltek neki. Legutóbbi szabadulása óta 24 személyt, köztük szentend­rei lakosokat is felkeresett la­kásukon, akiknek azt a mesét adta be: kamion kocsirakodó, s külföldről a megkeresett sze­mélyeknek műszaki cikkeket, gázkonvektort, színes televí­ziót, gázpalackot hozott, de a teherautó útközben elromlott. A hiszékeny sértettektől vám- és szállítási költségek címén kisebb-nagyobb összegeket csalt ki azzal az ígérettel, hogy a megjelölt tárgyat rövidesen a sértett lakására fogja szállí­tani. Lászka Lajos a légből ka­pott küldemények feladójaként egyrészt kitalált neveket je­lölt meg, másrészt pedig Bu­dapesten a 72. számú postahi­vatalban megfigyelt külföldi levelekről másolta le a fel­adót és a címzettet is. Olyan eset is volt, hogy a külföldi kapcsolatról utcai beszélgetést kihallgatva szerzett tudomást, s a hallottak alapján jelölte meg a küldemény feladóját. Cselekményei során a vádlott az ország különböző helyein — így a tahi Vöröskő étterem­ben is — a szállodai szolgál­tatást is igénybe vette, persze mindig fizetés nélkül távozott. Lászka Lajos vádlottat a szentendrei járásbíróság bű­nösnek találta 24 rendbeli csa­lás vétségében, amelyb'1 két­rendbeli ennek kísérlete volt. A bíróság ezért halmazati büntetésül a vádlottat mint többszörösen visszaesőt egy év és hat hónapi szabadságvesz­tésre, mint főbüntetésre és három évre a közügyek gya­korlásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A Debreceni Járásbíróság ítéle­tében kiszabott szabadságvesz­tésből engedélyezett feltételes szabadságot a bíróság meg­szüntette és annak a végrehaj­tását is elrendelte. Az ítéletbe mind a vádlott, mind az ügyész belenvugodott. így az jogerőre emelkedett. Az oldali Irta: Karácsonyi István Fotót Erdős! Agues

Next

/
Thumbnails
Contents