Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

Bővülő versenytnozgalom Kiváló szerződéses bolt Jó munkáért külföldi jutalomét Az egyesülés, illetve az új szövetkezet megalakulása, 1975 után, a túrái Galga vidé­ke Áfész területén évről évre többen neveztek be a csinosí- tási versenybe, a kiváló bolt címért folyó vetélkedésbe, emelkedett a szocialista mun­kaversenybe bekapcsolódó bri­gádok száma. Folyamatosan növekvő értéket mutatott az a grafikon, amelyen a társadal­mi munkában elvégzett fel­adatok forintösszegét tartották nyilván, önmagukban ezek a munkák nem voltaik túl nagy méretűek, ám a végelszámolás­nál tízezrekre rúgtak. Nyolc évvel ezelőtt éppen hogy meghaladta az összeg a százezer forintot, tavaly jóval több volt, mint ennek a két­szerese. A jutalomban része­sülők köre is fokozatosan bő­vült, s azoké is, akik jó mun­kájukért külföldre mehettek. Változik a világ, változik a munkaverseny. A múlt év­ben a korábbinál kevesebb bolt nevezett be a kiváló cí­mért zajló vetélkedőbe, mér­séklődött a brigádok száma, s a csinos!tási versenyben sem vettek részt annyian, mint azt megelőzően. Oka, hogy a tu- raiak is jó néhány üzletüket adták szerződésbe, valamint több bolt élére új vezető ke­rült. Az idén szélesíteni kívánják a versenymozgalmat a túrái Galga vidéke Áfésznál. Egy­részt ki akarják terjeszteni az ipari ágazatokra, másrészt a szerződéses egységeket is be­vonják. Az utóbbiak a kiváló szerződéses egység címért ver­senghetnék. Ehhez persze az is szükséges, hogy figyelembe vegyék ezeknek a boltoknak az adottságait, a munkakö­rülményeit, illetve a vállalá­sok mind a kiváló bolt, mind a kiváló szerződéses egységért folyó vetélkedőben az értéke­lés egybevethető legyen. Fotókiállítás Rekviem egy temetőért Rekviem egy temetőért cím­mel mutatták be Kresz Albert fotóit a gödöllői helytörténeti gyűjteményben. A kiállítást Ráday Mihály, a Magyar Te­levízió munkatársa nyitja meg január 27-én délután 4 óra­kor. ★ Több okból is vonzó felada­tot jelentett számunkra Kresz Albert kiállításának megren­dezése. Először is azért, mert egy közművelődési intézmény­nek aligha van előbbre vf ': szebb kötelessége annál, mi vt hogy fórumot, alkalmat te­remtsen a helyi értékek, al­kotók bemutatására, a velük való találkozásra. Külön sze­rencse. ha ez az alkalom nem­csak egy alkotó egyéniség tel­jesebb megismerésének, ha­nem egyszersmind közös érde­keink, emberi kötelezettsé­geink felismerésének, igénve- sebb értelmezésének jó lehető­ségét is biztosítja. Kresz Albert képei a meg­semmisülés és az örökkévaló­ság pólusai közötti röppálvára kényszerítik gondolatainkat. A porból vagyunk és porrá le­szünk félelem igazságát fel­vételein nemcsak az ember, hanem az anvag sorsa, a ha­lottak nevét viselő fa, kő. vas porladása is hangsúlyozza. Dacolhat-e a múlandóság, a felejtés törvényeivel a kegye­let érzése, az emlékezés? Ho­gyan és meddig? Ha már a sí­rokban nyugvókét nem lehet, meghosszabbítjuk-e legalább a temetők életét? Kresz Albert nem dramati­zál, nem a hivatalt viselők fe­lelősségre vonását követelő dokumentumokat tár elénk. Bár tehetné, nem nagyjaink, hőseink elhanyagolt sírjáról, becses emlékművek és műem­lékek mostoha állapotáról tu­dósít. Közönséges halandók, rokonaink egyszerű sírjait fényképezte. Mégis megrendít, mégis számon kér. Mindany- nyiunkat, szinte név szerint, a holtukban is hozzánk tarto­zók nevében is. A személyes veszteség élmé­nyét, a veszélyeztetettség tu­datát erősítő mondanivalója így is, sőt így igazán általá­nosabb érvényű, hiteles vá­lasz a nagy kihívásra, amely minden embert a világ, a még köztünk élők megsemmisülé­sének víziójával való viasko- dásra kényszerít. Képeit nézve mintha gyász- szertartáson lennénk, sirató­éneket hallanánk. És a csen­des figyelmeztetést, hogy exhumáljuk, keltsük életre a magunkban eltemetett emlé­keket, a bennünk rejtőző, a jelen és a múlt értékeire egyébként vigyázó, mélyebb emberséget. Polónyi Péter LUOI íriu A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1984. JANUAR 26., CSÜTÖRTÖK Feieren a könyvek Két üzletünk nagy akciója Az elmúlt napokban egy na­gyobb akciót kezdeményezett a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Nem újdonság ez ná­luk, hogy a korábbi években kiadott könyvekből számosat ötvenszázalékos engedmény­nyel értékesítenek átmeneti­leg. A kedvezményes könyv­vásár országosan nem minde­gyik boltjukban zajlik, hanem csak az arra kijelölt nagyobb üzletekben. Gödöllőn például a Dózsa György úti és az egye­temi boltjukat jelölték ki rá. A bizományos — A lexikonok, szótárak és a klasszikusak művein kívül igen sokféle könyvet adunk most féláron február 11-ig — tájé­koztatott Polgár Józsefné üz­letvezető. — Természetesen csak azok jöhetnek szóba, amelyeket 1981-ben vagy ré­gebben adtak ki. Az üzletben találomra szólí­tok meg néhány vásárlót. Sárossyné Mészáros Erzsé­bet, az MNB gödöllői fiókjá­nak munkatársa: — Néhány útikönyvet keres­tem, most ezek is kedvezmé­nyesek. Megtudom: Sárossyné a bank helyi fiókjában a köny­vek propagálója, hiszen egyik bizományosa a Móricz Zsig- mond könyvesboltnak. : — Mennyit 'f orgalmaz éven­te? — Nem nagy a mi cégünk, így a vásárolt könyveknél egy ilyen összeg nem sokat jelez. Az egyik polcnál fiatalem­ber válogat: — Még nem sikerült válasz­tanom, de most nem is ez a fontos. Hallottam a tévében, hogy nálunk, Gödöllőn is ol­csóbban lehet könyvet venni, de tudja: én gyakran bejövök, ha nincs árengedmény, akkor is — válaszolja Rab Péter, aki a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben dolgozik. A Dózsa Gvörgy út: üzlet­ben arról is érdeklődtünk: hogyan alakult a tavalyi for­galmuk. Azott a raktár — Kétszázezer forinttal tel­jesítettük túl feszített tervün­ket, vagyis 9 millió 850 ezer forint értékben forgalmaztunk könyveket — mondja Polgár Józsefné boltvezető. — Ebből a hanglemezek és a műsoros kazetták mintegy kétmillió fo­rintot tettek ki. A boltban természetesen nemcsak annyi könyv van, mint amennyi kirakatában és eladóterében látszik. A régi­nél sokkal tágasabb raktárá­ban ott a pótlás. Ezzel a rak­tárral most ugyan gondjuk van. Beázik. Sajnos. Nem is csak tiszta víztől, hanem szennyvíztől. Mint kiderült: néhány hete vagy talán már hónapja is, dugulás keletkezett a tízemeletes toronyház földszinti vezetéké­ben, s mire megtalálták a hi­bát, a bolt falainak egy része, s a könyvek is áztak. A vezeték alattuk húzódik, a szakemberek mostanáig há­rom helyen is fölbontották a nagyhangú légkalapácsokkal a raktáruk padozatát. Azért ennyi helyen, mert a pár éve átadott épület vízelvezető rendszerének rajzát csak nagy nehézségek árán, később kap­ták meg. Addig találomra bon­tották,. hogy a hibát mielőbb elháríthassák. Találtak viszont az épületen kívül olyan szennyvizes aknát, amelyet annak idején elkezdtek kiépí­teni, de aztán betemették. Pe­dig most az lett volna a jó, ha működik, s rajta keresztül sikerül a házat, mindenekelőtt a tőle legtöbbet szenvedett könyvesboltiakat, a kellemet­lenségektől, a kártól megsza­badítani. Hát ennyit a köny­vesbolt modern kálváriájáról, így, a mozgalmas könyvvásár­lási akció idején. Hiszen azért a dolgukat szorgosan végzik az eladók. A város másik könyvüzleté­ben, az Agrártudományi Egye­Colgo menti asszonyok A fejet is a nyak mozgatja fényképezőgép, a drága mag- nó- stb. Hosszan sorolhatnám a pozitívumokat, de nem te­szem, mert nem ezeknek az eszközöknek a mennyiségén múlik a nevelés sikere. Sokat együtt egyre inkább ráhagyják az is­kolára, csináljon a gyerekből embert. A családok nevelési gyakorlata teljesítményorien­tálttá vált. Azt kérdezik, há­nyast kaptál, s ezzel el is in­tézték a nevelést. Ha jó volt a jegy, a gyerek tartja a markát. Olyan eset is előfor­dult már, hogy a gyerek a szünetben megkereste tanárál, s arra kérte, írjon be néhány ötöst az ellenőrzőjébe, mert minden ötösért egy ötvenest kap és most nagy szüksége lenne néhány kazettára. Nevelési siker — Gondot jelent az is, hogy terjed a szülők körében az engedékenység, s ennek is a túlhajszoltságban leljük az okát. Nem vitatkoznak a gye­rekkel nem győzködik, farag­ják a jellemét, hiszen sokkal könnyebb a nyafogására rá­bólintani és rámondani: —Jól van, kislányom. így jutnak aztán alig tizenéves gyerekek hallatlanul nagy zsebpénzhez. Miközben Kovács István té­nyeken alapuló dohogását hallgatom, berzenkedik ben­nem az ellentmondás ördöge. — Eredmény — mondom —, hogy sok gyerek tanulhat a saját szobájában, örülhetünk, hogy a gyerekeknek a fele a szülők autójában ülhet, hogy nem ritkaság a színes tévé, a Ez a sok munka, s annak eredménye meglátszik a Gal­ga menti falvak külső képén. Mégis, valahogyan nehezen talál magára a jónép. Az esz­ményi családkép ott kezdődik, ahol minden családtag tudato­san törekszik arra, hogy a másikat segítse szándéka meg­valósításában, nem gátolja, hogy a mellette élő önálló személyiséggé fejlődjék. Ugyanúgy segíti a kulturális javak fagyasztását, akár az anyagiakét Ettől még messze vagyunk, bár nagyon hiszem, hogy az asszonyok családon belüli ve­zetőszerepe megteremti azt a családképet, amit a hatodikos kartali Száraz Erzsi így fogal­mazott meg. — A mi csalá­dunk szépen él. de ha én édes­anya leszek, sokkal többet foglalkozom a gyerekeimmel Játszok majd velük a szabad­ban. Tollasozunk. Színházba moziba járunk. Éppen ezért szeretnék olyan munkahelyet választani, ami elég szabad időt biztosít a családom részé­re, mert csak akkor élhetünk boldogan ha sokat vagyunk együtt... Érdemes elgondolkodni még most, a fóliasátrak palánták­kal való betelepítése előtt Szá­raz Erzsi vágyain. Fercsik Mihály temen Bán Józsefné boltveze­tőhelyettes tájékoztat: — Nálunk is február 11-ig tart a kedvezményes könyv­árusítás, az eladótérben, mi­vel igen kicsi a raktárunk, csomagoltan rakjuk ki a köny­veket. Jól fogynak a mező- gazdasági szakkönyvek is, egyelőre elsősorban az okta­tók és a dolgozóik vásárolnak. Az egyetemisták — És az egyetemisták? — Érezhető, hogy még tart a vizsgaidőszak, ők még keve­sebben jönnek. Egyébként mindig, minden évben nagy sikere van az ilyentájt meg­hirdetett könyvvásárnak ná­lunk is. Van tehát még idő a köny­vek kedvezményes vételére. No, persze féláron is csak ak­kor érdemes vásárolni, ha nem a polcra kerülnek át. Ha nem azért fogynak csupán, mert most olcsóbbak. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezése is akkor ér sokat, ha nemcsak raktárai ürülnek — hiszen a tárolás, csakúgy mint más árufélesé­geknél: pénzbe kerül —, ha­nem a vevőköre is megtalálja a neki tetsző műveket. A két gödöllői boltjában egész év­ben mód van erre. Panaszuk általában nincs rá. . F. T. Ipar? Műszergyár Szellőztető Hancsovszkl János (elvétele Ebben az évben előrelátha­tólag több ezer új típusú, az autóbusz szellőztetésére alkal­mas berendezést gyártanak az ikladi Ipari Műszergyárban. Az Ikarusokba építendő FR— 343-as nevet viselő berendezés két irányban való forgással szellőzteti a járműveket. Ké­pünkön: Polgárdi István cso­portvezető lakatos az elektro­mos vezeték szerelése közben. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Mozi Feketeszakáll szelleme. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Csak 4 órakor! Prof. kuruzsló. Kétrészes, színes, szinkronizált lengyel film, csak 6 órakor! Készülődnek a focisták A Galgamácsai Tsz SE lab­darúgó-szakosztálya az idén ünnepli fennállásának har­mincadik évfordulóját. A já­tékosok igyekeznek kitenni magukért. A felnőtt és ifjúsá­gi együttesek már megkezdték a tavaszi idényre történő ala­pozást. Puskás János játékos­edző vezetésével pénteken­ként a helyi általános iskola tornatermében gyakorolnak, vasárnaponként a szabadban edzenek. Februárban sokan leszerel­nek a honvédségből, erősödik a gárda Farkas Mihály ka­pussal, Kurucz Tibor, Kovács Tibor, Lakatos Tibor mezőny- játékosokkal. A szakosztályvezetőség a bajnokság második félidejé­nek kezdetéig sok edzőpart­nert igyekszik biztosítani. Re­mélik, hogy a szurkolóknak is kedveskedni tudna a követke­ző programmal. Január 29-én délelőtt kilenc órakor a Nógrád megyei Kál- lói Tsz SK-val játszanak Kállón — ha a havazás enge­di ... Egy héttel később, feb­ruár 5-én Domonyban mér­kőzik a csapat. A visszavágó február 12-én. Oalgamácsán lesz, Február 19-re meghívták a Bagi Tsz SK megyei I. osz­tályú tizenegyét. A következő vasárnapon az Aszódi Sparta­cus megyei II. osztályú együt­tese szerepel Galgamácsán. A tavaszi első találkozót március 4-én, a szintén máso­dik vonalbeli Ikladi IM Va­sassal játsszák. A tétre menő mérkőzések előtt még a cső­vári és a galgagyörki labda­rúgókkal mérkőznek a má- csaiak. A váci járási másod- osztályú bajnokság március 25-én kezdődik. Az ősszel a negyedik helyen végzett Gal­gamácsai Tsz SE a Galgavöl- gye SE II. csapatával rajtol. Épületlakatosipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban lakatosokat, forgácsolókat, hegesztőket, festő-mázolókat és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11. Telefon: 290-850, 490-507. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A Galga menti falvak csa­ládjainak életében jelentős szerep jut az anyáknak, s ezt a szerepet a családtagok nem­csak tudomásul veszik, de el is várják az asszonyoktól. Megfigyelhető, hogy az anyák jelentőségének a növekedése összefügg a nőknek a terme­lésben elfoglalt helyével. A második gazdaság kialakulása szinte törvényszerűen léptet­te előre az asszonyokat a csa­ládi hierarchiában. Ismétlődő párbeszéd Ott, ahol adnak a látszatra, s büszkébb tartása van a férfianak, úgy tesznek, mint­ha a férfi lenne a dolgok igaz­gatója meghatározója, de természetesen a férj ismeri a mondást, mégha férfi lenne is a fej, azért azt is nyak mozgatja. Az asszonyoknak a férfiakhoz hasonlóan megvan a munkahelyük, de ezt úgy választják meg, hogy emellett elláthassák a kisegítő gazda- 'ság sokkal több erőt, odaadást, teljes szívet kívánó feladatait is. A fennmaradó idő — ha van ilyen —, a férjé és a gyereke­ké. Mennyi jut a férjnek? Na­gyon kevés. Mennnyi marad a gyereknek? A kevésnél is ke­vesebb, rendszerint csak a naponként ismétlődő párbe­széd: — Feleltél? — Nem. — Megírtad a leckéd? — Igen. — De arról már nem bizonyo­sodik meg az anya, hogy így van-e. Fáradt. Pedig még nem állt össsze az áru, amivel hajnalban in­dul a fővárosi piacra. Kötözi a petruskát, illesztgeti egy­máshoz a sárgarépát meg a zöldséget, fényesen csillogóra törölgeti a nyár végén a csá- nyi állami gazdaságban ben- gészett almát. Az apa tesz- vesz a ház körül, mert a sa­ját portán mindig van mit igazítani. Ha a késői órákban leroskadnak a tévé elé, csak néhány perc kell ahhoz, hogy fejük álmosan lekókadjon. Ötösért ötvenes A gyerekek összenevetnek, s a régi ébresztővel, amit ki­sebb korukban hallottak, kel- tegetik a szülőket: — Édes­anyám, édesapám, zabban a lovak! Kovács István gyógypeda­gógus, a domonyi iskola kise­gítő tagozatának tanára az édesanyáknak a meggazdago­dási vágyból fakadó, napi ti­zenhat, tizennyolc órás önként vállalt robotot követelő mun­karendjét a nevelésben je­lentkező nehézségek legfőbb okának tartja. — Az anyukák és apukák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents