Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
rrsr , .» fl.GVti 6 1981. JANUÄR 25., SZERDA JOGI TANÁCSOK A munkáltatói lakáskölcsön igénylése • A gondozó felelőssége kiskorú gyermek károkozásáért # Milyen esetekben adhat támogatást a munkáltató a családi otthon kialakításához, építéséhez? Két olvasónk keresett fel tanácsért, új házasok, egyikük új lakásépítkezésbe, a másik tetőtér-beépítésre vállalkozik. Munkáltatójuk hajlandó kölcsönt biztosítani a részükre. Hogyan kell ezt igényelni? — kérdezik tőlünk olvasóink. A lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása rendszerének alapjait egy gazdasági bizottsági határozat alapján, a 26/1971. PM—ÉVM— MüM együttes rendelet szabályozta először. Ez tette általánossá a munkáltatói támogatást, és elsősorban a saját építkezéseket helyezte előtérbe. Az alig egy éve hatályba lépett újabb rendelkezések már tágabb lehetőségeket biztosítottak a munkáltatói támogatáshoz, és új pénzügyi feltételekkel biztosították a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatásának hatékonyságát. Egyik olvasónk éppen azt a gondolatot vetette fel, hogy ha már a munkáltatói támogatásnak ennyi újabb változata és lehetősége lett, akkor miért nem tették kötelezővé — nemcsak lehetővé —, a kölcsön nyújtását. Valóban sokféle és változatos módszerekkel, a munkáltatók adottságaiknak megfelelően, támogathatják a dolgozókat. Mivel azonban a munkáltatók lehetőségei még sokfélébbek, ezért a kötelező kölcsönnyújtás, gondolom, nem lett volna szerencsés. Több más szempont mellett, a jogalkotók nyilván erre is gondoltak. Éppen ezért o munkáltatók maguk döntik el — a döntésekbe be kell vonni a szakszervezetet, a KISZ-t —, hogy milyen módszerekkel, milyen lakásszerzési formákat támogatnak. Visszatérve olvasóink kérdésére; a munkáltató hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt nyújthat dolgozójának bármelyik lakás építéséhez, új lakás vásárlásához. A kölcsön felhasználható a saját erő (ideértendő a készpénz is) részbeni teljesítésére, és csökkentheti a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, vagy a rövidebb lejáratú és magasabb kamatú OTP-köl- csön (bankkölcsön) összegét. Támogatást adhat a munkáltató önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, valamint akkor, ha a dolgozó eddig nem lakás célját szolgáló helyiségből lakást alakít ki. Kölcsönt kaphat a dolgozó toldalékápí- téshez, ha azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül vagy komfortja nő, továbbá, ha műszaki megosztással további lakást alakít ki. Úgyszintén üresen álló családi házak megvásárlásához, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása során előálló igények kielégítéséhez is. Ha az OTP a dolgozó személyi tulajdonában álló lakását megvásárolja, akkor a munkáltató az új lakás építéséhez, másik lakás megszerzéséhez is nyújthat támogatást. A munkáltató maga is betársulhat otthonlakások építésére, és a jogszabályban meghatározott esetben, a használatbavételi díj megfizetéséhez is. Ügy gondoljuk, olvasóink kedvező lehetőségekkel kezdhetnek az építkezéshez, és ez évben már magasabb szociálpolitikai kedvezmény összegével számolhatnak (gyermekenként 40 ezer, más eltartott családtag után 30 ezer Ft lásd a 9/1984. (I. 23.) MT és a kölcsönfeltételekről szóló 5/1984. (I. 23.) PM r., amely a Magyar Közlöny ez évi január 23-i számában jelent meg.) • Mikor felelős a gondozó olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott? A múlt év végén az iskolákban nemcsak a tanulási anyag sűrűsödött a félév lezárása előtt, hanem a rendezvények száma is nőtt. Egy ilyen alkalommal történt esetről számol be egyik olvasónk, é3 kéri tanácsunkat. Röviden az történt, hogy a karácsonyi vásár idején az egyik gyerek, akinek a nagymamája is ott volt, és a gyerekek felügyeletével megbízott pedagógus engedélye nélkül gyertyát gyújtott, a fa meggyulladt, az oltására siető egyik kislány is megsérült. Ott a helyszínen a felelősség kérdésében egymásra mutogattak az említettek. A sérült leány apja tényleges kárának megtérítését követeli az iskolától. Ki a felelős ? — kérdezi olvasónk. Az összes körülmény körültekintő vizsgálatával kell dönteni abban a kérdésben, hogy a károkozó kiskorú gyermek (10 éves fiúgyermek okozta a tüzet) a károkozás vonatkozásában rendelkezett-c megfelelő belátási képességgel. A módosított Polgári Törvény- könyv 347. § (1.) értelmében, akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben az elvárható volt. Az említett törvényhely (4.) bekezdése értelmében pedig, ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta. akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felel. Nyilván nincs helye a felelősség kérdésében az egymásra mutogatásnak. A bíróság döntheti csak el, milyen jelentősége van annak, hogy a tízéves fiúgyermek a felelősségre vonáshoz megkívánt belátási képességgel mennyiben rendelkezett. Ha a körülmények felismeréséhez a szükséges belátási képességgel a gyermek rendelkezett, a nagymama felelőssége megállapításának feltétele, hogy a szülők a kötelességüket felróhatóan megszegték, amikor a 70 éves nagymamára bízták csemetéjüket. A szülők azt mondják, hogy a gyermeket a nagymama felügyeletére bízták. A nagymama pedig nem felügyelni ment oda, hanem az unokája kedvéért — a felügyeletet az iskola biztosította —, mondja a nagymama helyesen, ebben az esetben pedig a pedagógus, illetve az iskola felelőssége is felmerülhet. D. M. J. 3 Tíz NAP I Rendeletéiből* A társadalombiztosításról, valamint a gyermekgondozási segélyről szóló SZO'f-szabály- zatok módosítását több olvasónk kérésére közöljük, a Magyar Közlöny még a múlt évben megjelent 53. száma tartalmazza. Az orvostudományi egyetemeken végzett pályakezdő szakemberek munkába lépéséről az 1/1931. (I. 1.) Eü. M. rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny ez évi 1. számában jelent meg. Ugyancsak az 1. sz. Magyar Közlöny tartalmazza a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt rendelkezéseket. A szövetkezetek leányvállalat-alapítási jogáról az 1/1984. (I. 17.) Mt. rendelet rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 2. számában.) A kiszövctkezctekről szóló, az ipari és szolgáltató szövetkezeti, a mezőgazdasági szakcsoportokról, a gazdasági munkaközösségekről szóló rendelkezések módosítása is a január 17-én megjelent 2. sz. Magyar Közlönyben található. Éj szabályok Fizetővendéglátás Decemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a Minisztertanács módosított rendeleté a fizetővendéglátásról. Eszerint a szálláshelyek közvetítésére és szervezésére az utazási irodák és az idegen- forgalmi hivatalok, valamint a belkereskedelmi miniszter által feljogosított más jogi személyek vagy magánszemélyek jogosultak. Űj rendelkezés, hogy fizetővendéglátás céljára a szállásadó önálló lakást (üdülőt) lakrészt (üdülőrészt) vagy legfeljebb hat szobát adhat használatba. Január 1-től csak azok fogadhatnak fizetővendégeket, akik fizetővendéglátó engedéllyel rendelkeznek, s ezt a papírt a tanácstól kell kérni. Az engedély kiadása csak indokolt esetben tagadható meg, például, ha a kérelmezőt a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szabályok megszegése miatt korábban már többször is felelősségre vonták. Szokatlanul nagy mondhatni: országos visszhangot keltett a múlt héten két bírósági ítélet. Az egyik egy fővárosi nagy textilüzlet és vele üzleti kapcsolatban álló cégek, plusz magánkisiparosok bűnszövetségének ügyében mondta ki a végső szót. Sokéves elzárás és a pontosan már aligha megállapítható több milliós károkozásért vagyonelkobzás és kártérítés. A másik egy megye- székhelyi Tüzép-telep vezetőjének sinkófálása: ö hiánycikknek számító árukat csak kenőpénzért szolgáltatott ki; itt a kártétel kimutatható ösz- szege kisebb volt. ennek megfelelően az ítélet is egyéves és néhány hónapos elzárás és vagyonelkobzás. Ennyit röviden magukról a bűnügyekről. És miárt a széles körű visszhang? S miért érdemes írni róla? A következőkért: „Nyolc év? Mi az neki? Ha kijön a dutyiból, meglesznek az eldugott ■milliói, és amíg él, hideg vízbe nem kell tennie a kezét” — így fakadt ki az első ítélet megjelenésének reggelén a pesti villamosán egy éltes férfi. Mire útitársa így válaszolt: „Hát igen. Ezek mind ilyenek. Mindenki ott szerez, ahol tud.” Vajon így van-e? Most ne azon elmélkedjünk, hogy vajon nyolc év börtön valóban semmiség-e, meg hogy csakugyan el lehet-e rejteni az ebül szerzett milliókat — szerintem: nem _, de hogy „mind ilyenek”, erről szólni kell. Mindnyájan tudjuk, hogy nem mind „ilyenek”. Nem a szokásos tiszteletkor kedvéért mondom, de színigaz: a kereskedelmi dolgozók óriási többsége tiszfeszéggel teszi a dolgát, és ha nemzetközi híre van a magyarországi közellátásnak, abban részük van a kereskedőknek is. Ez nem mond ellent annak, hogy a keresdelem kultúrája, fantáziája, frissesége és sok más még nem érte el a kívánt fokot. De a hiányosságok nem a becsület hiányából adódnak. Hát a „mindenki ott szerez, ahol tud” megjegyzés? Hiba volna tagadni, sok igazság van benne. A hálapénznek nevezett korrumpálás, a helyzettel való visszaélés, sajnos, már- már társadalmi méretben elterjedt tünet, sőt rákfene. Azt mondják, a hiányokkal ' függ össze. De hát épp a két tárgyalt eset a bizonyíték rá: ez nem okvetlenül igaz. A textilbolt a közkedvelt, viszonylag olcsó műszőrmét egyszerűen nem árusította a nagyközönségnek, pedig volt, hanem feláron átjátszotta a magánkisiparosoknak, -kereskedőknek. Építőanyag is volt any- nyi, amennyi, de a telepvezető ezt is dugáruként hozta forgalomba. A valóságos hiánycikkek listája így mesterségesen bővül: s ebben az értelemben igaz, hogy a két csirkefogó és akik a kezükre látszottak, ott szereztek, ahol tudtak. Egy szó, mint száz: a kereskedelem vezetőinek, összes dolgozóinak elsőrangú érdeke, hogy maguk állják útját a visszaéléseknek, hogy a szakma tekintélyét ne a törvényellenes cselekmények el-, hanem leleplezésével óvják mee. Azt pedig, hogy miért vet országos hullámot az ilyen és sok más hasonló ügy, mindnyájan megérthetjük. Először is azért, mert — és ezt örömmel nyugtázhatjuk — erősödik, szélesedik a szocialista szellemű közmegítélés, nevezetesen hogy ki-ki végzett munkája mennyiségének és minőségének arányában részesedjék a megtermelt javakból, miként alkotmányunk előírja. Másodszor meg azért, mert nehéz gazdasági helyzetünkben, amikor családok tízezreinek életszínvonala legalábbis nem emelkedik, és az árdrágulások mindenkit érintenek, minden fillér iránt érzékenyebb közeg alakul ki. Igen. minden fillér gazdasági számításokból és ügyletekből politikai kérdéssé lép elő, és aki ezt nem érti meg, az semmit sem ért. Ennélfogva nemcsak a vezető szerveknek, nemcsak a bűnüldözéssel hivatásszerűen foglalkozóknak kell határozottab- baknak, éberebbeknek lenniük, hanem minden munkahelyen a dolgozók közösségének, a különféle mozgalmi szerveknek is. Azon kiváltképp érdemes elgondolkodni, hogy sok párhuzamos ellenőrző szerv és intézmény — a tanácsok kereskedelmi osztályai, a kereskedelmi felügyeletek, a népi ellenőrzés. a fogyasztók tanácsai és mások — minden ellenőrzés alkalmával a szabálytalanságok meghökkentően nagy arányát állapítják meg a súlycsonkitástól a többletszámlálásig, a magánszektorban pedig az adóalap-eltitkolásokig, büntetéseket szabnak ki. aztán minden kezdődik elölről. Látnivaló, hogy változást csakis, ismétlem, az érintett helyek dolgozóinak tömegeitől várhatunk. Szó se róla, nem a kölcsönös gyanakvás magvait tartjuk kívánatosnak elhinteni, se nem a be- és feljelen- tősdi ragályát terjeszteni. De azt igen, hogy minden tisztességes dolgozó tekintse állam- polgári és szakmai kötelességének a törvényesség szigorú érvényesítését. Senkit se érjen gyanú vagy bántódás, ha nem szolgál rá, de semmilyen becstelenség ne maradjon megtor- latlan. Nem az adminisztratív módszerek tömegességére van szükség, természetesen. De arra igen, hogy a határozott és céltudatos nevelőmunkát mintegy támasszák alá a mindenütt kötelező szabályok megtartására irányuló intézkedések. Ez a legkevesebb, és az a legtöbb. Politikai kérdésről van szó, ami azt is jelenti: azok a milliók, akik naponta szorgos, némelykor megfeszített munkával keresik kenyerüket maguknak és családjuknak, legyenek biztosak benne, hogy az állam ügyel rájuk, abban az értelemben is, hogy megóvja őket a harácsolóktót, a törvényszegőktől. Ez a jogbiztonságon alapuló jó közérzet alapfeltétele. Szá?®* Jenő Tallózás Üzemi lapokban olvastuk örvendetes jelenségre figyelhetnek fel a Pest megyében megjelenő üzemi és szövetkezeti újságok olvasói. Egyre több írás foglalkozik a környékbeli települések lakóit, s így a vállaJat és tsz dolgozóit is érdeklő kérdésekkel. Sőt, a szerkesztőségek belső és külső munkatársai egyre messzebb tekintenek, beszámolnak azokról a hírekről is, amelyek az ország esetleg távol levő részén történnek, mégis, valamilyen módon kapcsolatban vannak a munkahelyi közösséggel. Ilyen információkból, riportokból válogattunk mostani tallózásunkba. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat híradójában dr. Honfi László igazgató tollából térképekkel illusztrált beszámolót olvashattunk arról, hogy ez a vállalat is részt vesz — 1934-től — a Gabcikovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer építésében. Mint ismeretes, hazánk és Csehszlovákia 1978- ban kötött szerződést a hatalmas beruházás közös megvalósításáról. Ehhez szükség van a meder mélyítésére, kotrására is. A FOKA kotróhajói többek között a Szentendrei-sziget környékén Nagymarosnál és Dunakilitinél összesen 58 millió köbméter kavicsot emelnek ki. A vállalat erre a munkára a legjobb berendezéseit és legképzettebb szakembereit mozgósítja. szervezetek elhatározták, hogy több célra hasznosítható tornatermet építenek. Erre a tanács pénze kevés, ezért az üzemek, intézmények, szövetkezetek is támogatják a fontos beruházást A tervek szerint az 1100 négyzetméteres tornaterem 1200 általános iskolás testi fejlődését szolgálná, de alkalmas lesz nemzetközi versenyek rendezésére is. Az Aranykalász Tsz eddig azzal segítette a közhasznú építkezést. hogy magára vállalta a tervezési költségeket, de a tanács számit a dolgozók közreműködésére a további munkák során is. A 16.3 millió forintos beruházási költségből mintegy 4 milliót kell társadalmi munkával és közadakozással fedezni. Máris születtek felajánlások, s a tsz dolgozói azt is vállalták, hogy kommunista szombatjaik bevételét is e célra fordítják. Ügy tűnik, nem lesz akadálya annak, hogy két év múlva a korszerű tornateremben megrendezzék az első versenyeket. » arm 1MUPS10 Miioonnmoi ntMiionotünw poiootoim« i*m A gyáli Szabadság Termelőszövetkezet dolgozóinak lapja közli Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levelét, valamint dr. Szabó Loránd, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójának cikkét arról, hogy a termelőszövetkezet dolgozói munkájának eredményeként a tervezettnél 8 hónappal hamarabb készül el a budapesti, városligeti Vajdahunyadvár rekonstrukciója. A. miniszter a következőképpen értékeli a szövetkezeti építők munkáját: „Örömmel értesültem arról, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum belső építési felújításának befejezését az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny keretében, 1935. november 7-re vállalták. Ezzel mintegy 8 hónappal előbb valósulhat meg az épületcsoport belső felújítása. Személyesen is tapasztaltam, hogy építőrészlegük tervszerűen és megfelelő minőségben igyekszik eleget tenni a szocialista együttműködési szerződésben vállalt kötelezettségének.” A Vajdahunyadvárban található Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója szintén a beruházásról ír. Többek között arról, hogy a múzeuVn és a tsz pártvezetősége javasolta a szocialista szerződés meskö- tését. s azt. hogy kölcsönösen mindent megtesznek a siker érdekében. A tavalyi munka értékelése során azt állapították meg. hogy az építkezés tervszerűen halad és ez biztosíték arra. hogy 1985. november 7-től újjávarázsolt, a téli hónapokban fűtött termekben ismerkedhetnek meg a látogatók a magvar mezőgazdasás múltjával, mai eredményeivel. A Ráckevei Aranykalász Híradóban a nagyközségi tanács elnöke felhívással fordult a tsz dolgozóihoz ezzel a címmel: építsünk tornatermet! A közelmúltban ugyanis a település tanácsa és a tömegwm EGYÜTT Régi igazság, csak az lehet mestere szakmájának, akinél ez nem csak kötelesség, de egyben hobbi is. A kiskunlac- házi Kiskun Tsz gépműhelyének dolgozói, de maga a szövetkezet is szerencsés e tekintetben. mert szerelői valóságos ezermesterek. Igaz, rá is kényszerülnek az újszerű megoldásokra, hiszen jó néhány munkagéphez nehezen kapnak alkatrészt, s a szövetkezet nem engedheti meg magának, hogy a kényszerpihenőn levő traktorokat újjal helyettesítse. Mondhatnánk, ez tulajdonképpen a kötelesség fogalmába sorolható, nincsen benne semmi rendkívüli. De ezek a szakemberek a nyolc órán túl is nagyon szeretik a gépeket. Ezt bizonyítja, hogy szabad ideiükben egy 19Í2-es gyártású Fordson-traktort is felújítottak. melyet évtizedekkel ezelőtt egv helybeli gazda szerelt apró darabokra. Azóta a gép persze elrozsdásodott, tönkrement. Az ezermesterek azonban 7,sigu!i-osztófeiiel. Trabant-gyúilótrafóval. s ki tudia még hány féle alkatrész- szél mégiscsak életre keltették az imár 72 éves őstraktort. Az Ipar! Szerelvény és Gépgyár dolgozóinak lapjában riportot olvashatunk a pozsonyi Universal Vállalat hazánkban dolgozó 23 tagú brigádjáról, akik közül többen az ISG-ben kaptak munkát. A riport, arról számol be. milyennek látták a szlovák munkások az itteni körülményeket, hogvan élnek, mivel töltik szabad ideiüket A vendégek véleménye szerint a munkafegyelem az ISG-ben valamivel jobb, mint amit odahaza tapasztaltak. Elégedettek az ellátással, sőt anyagilag sem járnak rosz- szul, ! iszen otthon 2300—2500 koronát hoz havonta a postás, itt pedig napidíjat kapnak, összebarálkoztak magyar munkatársaikkal, s ami szintén nem utolsó szempont, kölcsönösen tanultak egymástól új munkafogásokat. Csulák András A közvélemény súlya Ami két ítélet mögött van