Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

rrsr , .» fl.GVti 6 1981. JANUÄR 25., SZERDA JOGI TANÁCSOK A munkáltatói lakáskölcsön igénylése • A gondozó felelőssége kiskorú gyermek károkozásáért # Milyen esetekben adhat támogatást a munkáltató a csa­ládi otthon kialakításához, épí­téséhez? Két olvasónk keresett fel tanácsért, új házasok, egyi­kük új lakásépítkezésbe, a másik tetőtér-beépítésre vállal­kozik. Munkáltatójuk hajlandó kölcsönt biztosítani a részükre. Hogyan kell ezt igényelni? — kérdezik tőlünk olvasóink. A lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása rend­szerének alapjait egy gazda­sági bizottsági határozat alap­ján, a 26/1971. PM—ÉVM— MüM együttes rendelet szabá­lyozta először. Ez tette általá­nossá a munkáltatói támoga­tást, és elsősorban a saját építkezéseket helyezte előtér­be. Az alig egy éve hatályba lé­pett újabb rendelkezések már tágabb lehetőségeket biztosí­tottak a munkáltatói támoga­táshoz, és új pénzügyi feltéte­lekkel biztosították a lakásépí­tés és -vásárlás munkáltatói támogatásának hatékonyságát. Egyik olvasónk éppen azt a gondolatot vetette fel, hogy ha már a munkáltatói támogatás­nak ennyi újabb változata és lehetősége lett, akkor miért nem tették kötelezővé — nem­csak lehetővé —, a kölcsön nyújtását. Valóban sokféle és változa­tos módszerekkel, a munkál­tatók adottságaiknak megfe­lelően, támogathatják a dol­gozókat. Mivel azonban a munkáltatók lehetőségei még sokfélébbek, ezért a kötelező kölcsönnyújtás, gondolom, nem lett volna szerencsés. Több más szempont mellett, a jog­alkotók nyilván erre is gon­doltak. Éppen ezért o munkáltatók maguk döntik el — a dönté­sekbe be kell vonni a szak­szervezetet, a KISZ-t —, hogy milyen módszerekkel, milyen lakásszerzési formákat támo­gatnak. Visszatérve olvasóink kér­désére; a munkáltató hosszú lejáratú kamatmentes köl­csönt nyújthat dolgozójának bármelyik lakás építéséhez, új lakás vásárlásához. A kölcsön felhasználható a saját erő (ideértendő a készpénz is) részbeni teljesítésére, és csök­kentheti a kedvezményes ka­matozású, hosszú lejáratú, vagy a rövidebb lejáratú és magasabb kamatú OTP-köl- csön (bankkölcsön) összegét. Támogatást adhat a mun­káltató önálló lakást eredmé­nyező emeletráépítéshez, tető­tér-beépítéshez, valamint ak­kor, ha a dolgozó eddig nem lakás célját szolgáló helyiség­ből lakást alakít ki. Kölcsönt kaphat a dolgozó toldalékápí- téshez, ha azzal a lakás leg­alább egy lakószobával bővül vagy komfortja nő, továbbá, ha műszaki megosztással to­vábbi lakást alakít ki. Úgy­szintén üresen álló családi há­zak megvásárlásához, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása so­rán előálló igények kielégíté­séhez is. Ha az OTP a dolgozó személyi tulajdonában álló la­kását megvásárolja, akkor a munkáltató az új lakás építé­séhez, másik lakás megszerzé­séhez is nyújthat támogatást. A munkáltató maga is betár­sulhat otthonlakások építésére, és a jogszabályban meghatá­rozott esetben, a használatba­vételi díj megfizetéséhez is. Ügy gondoljuk, olvasóink kedvező lehetőségekkel kezd­hetnek az építkezéshez, és ez évben már magasabb szociál­politikai kedvezmény összegé­vel számolhatnak (gyermeken­ként 40 ezer, más eltartott családtag után 30 ezer Ft lásd a 9/1984. (I. 23.) MT és a kölcsönfeltételekről szóló 5/1984. (I. 23.) PM r., amely a Magyar Közlöny ez évi január 23-i számában jelent meg.) • Mikor felelős a gondozó olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hi­ányzik, vagy korlátozott? A múlt év végén az iskolák­ban nemcsak a tanulási anyag sűrűsödött a félév lezárása előtt, hanem a rendezvények száma is nőtt. Egy ilyen alka­lommal történt esetről számol be egyik olvasónk, é3 kéri ta­nácsunkat. Röviden az történt, hogy a karácsonyi vásár idején az egyik gyerek, akinek a nagy­mamája is ott volt, és a gye­rekek felügyeletével megbízott pedagógus engedélye nélkül gyertyát gyújtott, a fa meg­gyulladt, az oltására siető egyik kislány is megsérült. Ott a helyszínen a felelősség kér­désében egymásra mutogattak az említettek. A sérült leány apja tényleges kárának meg­térítését követeli az iskolától. Ki a felelős ? — kérdezi olva­sónk. Az összes körülmény körültekintő vizsgálatával kell dönteni abban a kérdésben, hogy a károkozó kiskorú gyer­mek (10 éves fiúgyermek okozta a tüzet) a károkozás vonatkozásában rendelkezett-c megfelelő belátási képességgel. A módosított Polgári Törvény- könyv 347. § (1.) értelmében, akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, fe­lelősségre nem vonható. He­lyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy a felügye­let ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az adott hely­zetben az elvárható volt. Az említett törvényhely (4.) be­kezdése értelmében pedig, ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okoz­ta. akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyít­ják, hogy az kötelességeit felró­hatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felel. Nyilván nincs helye a felelősség kérdésében az egy­másra mutogatásnak. A bíró­ság döntheti csak el, milyen je­lentősége van annak, hogy a tízéves fiúgyermek a felelős­ségre vonáshoz megkívánt be­látási képességgel mennyiben rendelkezett. Ha a körülmé­nyek felismeréséhez a szüksé­ges belátási képességgel a gyermek rendelkezett, a nagy­mama felelőssége megállapítá­sának feltétele, hogy a szülők a kötelességüket felróhatóan megszegték, amikor a 70 éves nagymamára bízták csemeté­jüket. A szülők azt mondják, hogy a gyermeket a nagyma­ma felügyeletére bízták. A nagymama pedig nem fel­ügyelni ment oda, hanem az unokája kedvéért — a felügye­letet az iskola biztosította —, mondja a nagymama helye­sen, ebben az esetben pedig a pedagógus, illetve az iskola fe­lelőssége is felmerülhet. D. M. J. 3 Tíz NAP I Rendeletéiből* A társadalombiztosításról, valamint a gyermekgondozási segélyről szóló SZO'f-szabály- zatok módosítását több olva­sónk kérésére közöljük, a Magyar Közlöny még a múlt évben megjelent 53. száma tartalmazza. Az orvostudományi egyete­meken végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésé­ről az 1/1931. (I. 1.) Eü. M. rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny ez évi 1. szá­mában jelent meg. Ugyancsak az 1. sz. Magyar Közlöny tartalmazza a kül­földre utazásról és az útleve­lekről szóló módosított és egy­séges szerkezetbe foglalt ren­delkezéseket. A szövetkezetek leányválla­lat-alapítási jogáról az 1/1984. (I. 17.) Mt. rendelet rendelke­zik. (Megjelent a Magyar Köz­löny 2. számában.) A kiszövctkezctekről szóló, az ipari és szolgáltató szövet­kezeti, a mezőgazdasági szak­csoportokról, a gazdasági munkaközösségekről szóló ren­delkezések módosítása is a ja­nuár 17-én megjelent 2. sz. Magyar Közlönyben található. Éj szabályok Fizető­vendéglátás Decemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a Mi­nisztertanács módosított ren­deleté a fizetővendéglátásról. Eszerint a szálláshelyek köz­vetítésére és szervezésére az utazási irodák és az idegen- forgalmi hivatalok, valamint a belkereskedelmi miniszter által feljogosított más jogi személyek vagy magánszemé­lyek jogosultak. Űj rendelke­zés, hogy fizetővendéglátás céljára a szállásadó önálló lakást (üdülőt) lakrészt (üdü­lőrészt) vagy legfeljebb hat szobát adhat használatba. Ja­nuár 1-től csak azok fogad­hatnak fizetővendégeket, akik fizetővendéglátó enge­déllyel rendelkeznek, s ezt a papírt a tanácstól kell kérni. Az engedély kiadása csak in­dokolt esetben tagadható meg, például, ha a kérelmezőt a fizetővendéglátás gyakorlásá­val összefüggő szabályok megszegése miatt korábban már többször is felelősségre vonták. Szokatlanul nagy mondhat­ni: országos visszhangot kel­tett a múlt héten két bírósági ítélet. Az egyik egy fővárosi nagy textilüzlet és vele üzleti kapcsolatban álló cégek, plusz magánkisiparosok bűnszövet­ségének ügyében mondta ki a végső szót. Sokéves elzárás és a pontosan már aligha megál­lapítható több milliós károko­zásért vagyonelkobzás és kár­térítés. A másik egy megye- székhelyi Tüzép-telep vezető­jének sinkófálása: ö hiány­cikknek számító árukat csak kenőpénzért szolgáltatott ki; itt a kártétel kimutatható ösz- szege kisebb volt. ennek meg­felelően az ítélet is egyéves és néhány hónapos elzárás és va­gyonelkobzás. Ennyit röviden magukról a bűnügyekről. És miárt a szé­les körű visszhang? S miért érdemes írni róla? A követke­zőkért: „Nyolc év? Mi az neki? Ha kijön a dutyiból, meg­lesznek az eldugott ■mil­liói, és amíg él, hideg vízbe nem kell tennie a ke­zét” — így fakadt ki az első ítélet megjelenésének reggelén a pesti villamosán egy éltes férfi. Mire útitársa így vála­szolt: „Hát igen. Ezek mind ilyenek. Mindenki ott szerez, ahol tud.” Vajon így van-e? Most ne azon elmélkedjünk, hogy vajon nyolc év börtön valóban sem­miség-e, meg hogy csakugyan el lehet-e rejteni az ebül szer­zett milliókat — szerintem: nem _, de hogy „mind ilye­nek”, erről szólni kell. Mind­nyájan tudjuk, hogy nem mind „ilyenek”. Nem a szokásos tiszteletkor kedvéért mondom, de színigaz: a kereskedelmi dolgozók óriási többsége tisz­feszéggel teszi a dolgát, és ha nemzetközi híre van a ma­gyarországi közellátásnak, ab­ban részük van a kereskedők­nek is. Ez nem mond ellent annak, hogy a keresdelem kul­túrája, fantáziája, frissesége és sok más még nem érte el a kívánt fokot. De a hiányos­ságok nem a becsület hiányá­ból adódnak. Hát a „mindenki ott szerez, ahol tud” megjegyzés? Hiba volna tagadni, sok igazság van benne. A hálapénznek neve­zett korrumpálás, a helyzettel való visszaélés, sajnos, már- már társadalmi méretben el­terjedt tünet, sőt rákfene. Azt mondják, a hiányokkal ' függ össze. De hát épp a két tár­gyalt eset a bizonyíték rá: ez nem okvetlenül igaz. A tex­tilbolt a közkedvelt, viszony­lag olcsó műszőrmét egyszerű­en nem árusította a nagykö­zönségnek, pedig volt, hanem feláron átjátszotta a magán­kisiparosoknak, -kereskedők­nek. Építőanyag is volt any- nyi, amennyi, de a telepvezető ezt is dugáruként hozta for­galomba. A valóságos hiány­cikkek listája így mestersége­sen bővül: s ebben az érte­lemben igaz, hogy a két csir­kefogó és akik a kezükre lát­szottak, ott szereztek, ahol tudtak. Egy szó, mint száz: a keres­kedelem vezetőinek, összes dolgozóinak elsőrangú érdeke, hogy maguk állják útját a visszaéléseknek, hogy a szak­ma tekintélyét ne a törvényel­lenes cselekmények el-, ha­nem leleplezésével óvják mee. Azt pedig, hogy miért vet országos hullámot az ilyen és sok más hasonló ügy, mind­nyájan megérthetjük. Először is azért, mert — és ezt öröm­mel nyugtázhatjuk — erősö­dik, szélesedik a szocialista szellemű közmegítélés, neve­zetesen hogy ki-ki végzett munkája mennyiségének és minőségének arányában része­sedjék a megtermelt javakból, miként alkotmányunk előírja. Másodszor meg azért, mert ne­héz gazdasági helyzetünkben, amikor családok tízezreinek életszínvonala legalábbis nem emelkedik, és az árdrágulások mindenkit érintenek, minden fillér iránt érzékenyebb közeg alakul ki. Igen. minden fillér gazdasági számításokból és ügyletekből politikai kérdéssé lép elő, és aki ezt nem érti meg, az semmit sem ért. Ennélfogva nemcsak a veze­tő szerveknek, nemcsak a bűn­üldözéssel hivatásszerűen fog­lalkozóknak kell határozottab- baknak, éberebbeknek lenniük, hanem minden munkahelyen a dolgozók közösségének, a kü­lönféle mozgalmi szerveknek is. Azon kiváltképp érdemes elgondolkodni, hogy sok pár­huzamos ellenőrző szerv és in­tézmény — a tanácsok keres­kedelmi osztályai, a kereske­delmi felügyeletek, a népi el­lenőrzés. a fogyasztók tanácsai és mások — minden ellenőr­zés alkalmával a szabálytalan­ságok meghökkentően nagy arányát állapítják meg a súly­csonkitástól a többletszámlá­lásig, a magánszektorban pe­dig az adóalap-eltitkolásokig, büntetéseket szabnak ki. aztán minden kezdődik elölről. Látnivaló, hogy változást csakis, ismétlem, az érintett helyek dolgozóinak tömegeitől várhatunk. Szó se róla, nem a kölcsönös gyanakvás magvait tartjuk kívánatosnak elhinte­ni, se nem a be- és feljelen- tősdi ragályát terjeszteni. De azt igen, hogy minden tisztes­séges dolgozó tekintse állam- polgári és szakmai kötelessé­gének a törvényesség szigorú érvényesítését. Senkit se érjen gyanú vagy bántódás, ha nem szolgál rá, de semmilyen becs­telenség ne maradjon megtor- latlan. Nem az adminisztratív mód­szerek tömegességére van szükség, természetesen. De ar­ra igen, hogy a határozott és céltudatos nevelőmunkát mint­egy támasszák alá a mindenütt kötelező szabályok megtartá­sára irányuló intézkedések. Ez a legkevesebb, és az a legtöbb. Politikai kérdésről van szó, ami azt is jelenti: azok a milliók, akik naponta szorgos, némelykor megfeszített mun­kával keresik kenyerüket ma­guknak és családjuknak, le­gyenek biztosak benne, hogy az állam ügyel rájuk, abban az értelemben is, hogy meg­óvja őket a harácsolóktót, a törvényszegőktől. Ez a jogbiz­tonságon alapuló jó közérzet alapfeltétele. Szá?®* Jenő Tallózás Üzemi lapokban olvastuk örvendetes jelenségre figyelhetnek fel a Pest megyé­ben megjelenő üzemi és szövetkezeti újságok olvasói. Egyre több írás foglalkozik a környékbeli települések lakóit, s így a vállaJat és tsz dolgozóit is érdeklő kér­désekkel. Sőt, a szerkesztőségek belső és külső munka­társai egyre messzebb tekintenek, beszámolnak azokról a hírekről is, amelyek az ország esetleg távol levő ré­szén történnek, mégis, valamilyen módon kapcsolat­ban vannak a munkahelyi közösséggel. Ilyen informá­ciókból, riportokból válogattunk mostani tallózásunkba. A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat híradójában dr. Honfi László igazgató tol­lából térképekkel illusztrált beszámolót olvashattunk arról, hogy ez a vállalat is részt vesz — 1934-től — a Gabcikovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer építésében. Mint ismeretes, ha­zánk és Csehszlovákia 1978- ban kötött szerződést a hatal­mas beruházás közös megvaló­sításáról. Ehhez szükség van a meder mélyítésére, kotrására is. A FOKA kotróhajói többek között a Szentendrei-sziget környékén Nagymarosnál és Dunakilitinél összesen 58 mil­lió köbméter kavicsot emelnek ki. A vállalat erre a munká­ra a legjobb berendezéseit és legképzettebb szakembereit mozgósítja. szervezetek elhatározták, hogy több célra hasznosítható tor­natermet építenek. Erre a ta­nács pénze kevés, ezért az üzemek, intézmények, szövet­kezetek is támogatják a fon­tos beruházást A tervek sze­rint az 1100 négyzetméteres tornaterem 1200 általános is­kolás testi fejlődését szolgál­ná, de alkalmas lesz nemzet­közi versenyek rendezésére is. Az Aranykalász Tsz eddig az­zal segítette a közhasznú épít­kezést. hogy magára vállalta a tervezési költségeket, de a ta­nács számit a dolgozók közre­működésére a további mun­kák során is. A 16.3 millió forintos beru­házási költségből mintegy 4 milliót kell társadalmi munká­val és közadakozással fedezni. Máris születtek felajánlások, s a tsz dolgozói azt is vállalták, hogy kommunista szombatjaik bevételét is e célra fordítják. Ügy tűnik, nem lesz akadálya annak, hogy két év múlva a korszerű tornateremben meg­rendezzék az első versenye­ket. » arm 1MUPS10 Miioonnmoi ntMiionotünw poiootoim« i*m A gyáli Szabadság Termelő­szövetkezet dolgozóinak lapja közli Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter levelét, valamint dr. Szabó Loránd, a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum főigazga­tójának cikkét arról, hogy a termelőszövetkezet dolgozói munkájának eredményeként a tervezettnél 8 hónappal hama­rabb készül el a budapesti, városligeti Vajdahunyadvár rekonstrukciója. A. miniszter a következőképpen értékeli a szövetkezeti építők munkáját: „Örömmel értesültem arról, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum belső építési felújítá­sának befejezését az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny kereté­ben, 1935. november 7-re vál­lalták. Ezzel mintegy 8 hónap­pal előbb valósulhat meg az épületcsoport belső felújítása. Személyesen is tapasztaltam, hogy építőrészlegük tervszerű­en és megfelelő minőségben igyekszik eleget tenni a szo­cialista együttműködési szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gének.” A Vajdahunyadvárban ta­lálható Mezőgazdasági Mú­zeum főigazgatója szintén a beruházásról ír. Többek kö­zött arról, hogy a múzeuVn és a tsz pártvezetősége javasolta a szocialista szerződés meskö- tését. s azt. hogy kölcsönösen mindent megtesznek a siker érdekében. A tavalyi munka értékelése során azt állapítot­ták meg. hogy az építkezés tervszerűen halad és ez bizto­síték arra. hogy 1985. novem­ber 7-től újjávarázsolt, a téli hónapokban fűtött termekben ismerkedhetnek meg a látoga­tók a magvar mezőgazdasás múltjával, mai eredményeivel. A Ráckevei Aranykalász Híradóban a nagyközségi ta­nács elnöke felhívással fordult a tsz dolgozóihoz ezzel a cím­mel: építsünk tornatermet! A közelmúltban ugyanis a település tanácsa és a tömeg­wm EGYÜTT Régi igazság, csak az lehet mestere szakmájának, akinél ez nem csak kötelesség, de egyben hobbi is. A kiskunlac- házi Kiskun Tsz gépműhelyé­nek dolgozói, de maga a szö­vetkezet is szerencsés e tekin­tetben. mert szerelői valósá­gos ezermesterek. Igaz, rá is kényszerülnek az újszerű meg­oldásokra, hiszen jó néhány munkagéphez nehezen kapnak alkatrészt, s a szövetkezet nem engedheti meg magának, hogy a kényszerpihenőn levő trak­torokat újjal helyettesítse. Mondhatnánk, ez tulajdonkép­pen a kötelesség fogalmába sorolható, nincsen benne sem­mi rendkívüli. De ezek a szak­emberek a nyolc órán túl is nagyon szeretik a gépeket. Ezt bizonyítja, hogy szabad ide­iükben egy 19Í2-es gyártású Fordson-traktort is felújítot­tak. melyet évtizedekkel ez­előtt egv helybeli gazda sze­relt apró darabokra. Azóta a gép persze elrozsdásodott, tönkrement. Az ezermesterek azonban 7,sigu!i-osztófeiiel. Trabant-gyúilótrafóval. s ki tudia még hány féle alkatrész- szél mégiscsak életre keltették az imár 72 éves őstraktort. Az Ipar! Szerelvény és Gép­gyár dolgozóinak lapjában ri­portot olvashatunk a pozsonyi Universal Vállalat hazánkban dolgozó 23 tagú brigádjáról, akik közül többen az ISG-ben kaptak munkát. A riport, ar­ról számol be. milyennek lát­ták a szlovák munkások az it­teni körülményeket, hogvan élnek, mivel töltik szabad ideiüket A vendégek vélemé­nye szerint a munkafegyelem az ISG-ben valamivel jobb, mint amit odahaza tapasztal­tak. Elégedettek az ellátással, sőt anyagilag sem járnak rosz- szul, ! iszen otthon 2300—2500 koronát hoz havonta a postás, itt pedig napidíjat kapnak, összebarálkoztak magyar munkatársaikkal, s ami szin­tén nem utolsó szempont, köl­csönösen tanultak egymástól új munkafogásokat. Csulák András A közvélemény súlya Ami két ítélet mögött van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents