Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

»84. JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK 7 sFókusz LEVEL DAMAS1KUSZNAK 7 Az unalmasnak különben y sem nevezhető közel-keleti tér- á ségnek ismét megvan a maga z szenzáció ja: Ronald Reagan í amerikai elnök levelet inté- Z zett Hafez Asszad szfriai ál- £ lamfőhöz. A Fehér Házból ér- fj kezett levélnek mind a hang- 2 ja, mind a tartalma figyelcm- ^ re méltó, bár különösebb il- ó lúziót fűzni hozzá aligha vol- • na helyénvaló. Eddig Asszad Szíriája Rea­gan számára a tőle megszo­kott merész egyszerűsítéssel „Moszkva keze”, vagy éppen „trójai falova” volt a Közel- Keleten és punktum. Most pedig az amerikai elnök a helyzet békés rendezéséhez vezető utak közös keresésére szólítja fel szíriai kollégáját és azt ígéri, hogy egy eset­leges tárgyaláson minden kérdés az asztalra kerülhet és Washington kész ezeket a kérdéseket megújult szellem­ben megközelíteni... A dolog minden jel szerint legalábbis gyanús. A közvet­len előzmény a következő: Jesse Jackson színes bőrű lelkész, ismert polgárjogi har­cos, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa elutazott Damaszkuszba és kieszközölte a Libanon felett szíriai üte­gek által lelőtt és fogságba esett Robert Goodman (ugyan­csak színes bőrű) amerikai repülőhadnagy szabadon bo­csátását. Ez kétségtelenül olyan humanista gesztus Da­maszkusz részéről, amelyre Washingtonnak valahogy rea­gálnia illett. Miután azonban a pilóta — éppen az elnökválasztási kampány kezdetén — kisza­badult és a lélektan szabá­lyai szerint ez voksokat je­lenthet, Reagan villámgyor­san (és a tőle megszokott cél­ratörő cinizmussal) taktikát váltott: megírta damaszkuszi levelét, s kifejezte készségét, hogy a Fehér Házban fogadja a pilótát és Jackson lelkészt. Vajon csak a szíriai gesz­tus okozta ezt a száznyolcvan fokos fordulatot? A válasz egyértelmű, nem. A pilóta szabadon bocsátása egybeesett egy lényeges belpolitikai fej­leménnyel. Azzal, hogy nem­csak a közvéleményben, ha­nem a törvényhozásban is növekszik az ellenállás a Fe­hér Ház libanoni és egész közel-keleti politikájával szemben. A szenátus nagy­hatalmú külügyi bizottsága néhány napon belül kezdi meg vitáját erről a politiká­ról és Reagannek tudnia kell, hogy pozíciói ebben a vonat­kozásban alaposan meggyen­gültek. H. E. Reagan hajlandó lenne találkozni Asszaddal Nem módosult a szír álláspont Reagan elnök levelet írt Ha­fez Asszad szíriai államfőnek, és ebben megköszönte, hogy Szíria szabadon engedte Ro­bert Goodman amerikai piló­tát, akinek gépét Libanon fe­lett lőtték le. Reagan levelé­ben kifejtette: a szíriai gesz­tus alkalmas pillanatot terem­tett arra, hogy „minden kér­dés az asztalra kerüljön” — és hogy Szíria együttműködjék az Egyesült Államokkal a „li­banoni stabilitás” érdekében. Szíria washingtoni nagykö­vete az amerikai televízióban „bátorítónak” nevezte Reagan levelét. A londoni The Times tegnapi számában viszont olyan Asszad-interjú jelent meg, amelyben a szíriai elnök bírálja az Egyesült Államokat, Libanonban játszott szerepe miatt. „Ha az amerikaiak bombáznak minket, akkor kénytelenek vagyunk védekez­ni” — mondotta Asszad, bár azt is hozzátette, hogy „harco­lunk ugyan egymás ellen, de ez nem akadályozza meg, hogy találkozzunk”. A szíriai fogságba esett ame­rikai pilóta szabadon bocsátá­sa nem jelenti azt, hogy vál­tozás következett be az Egye­sült Államok magatartásában, sem azt. hogy módosult volna Szíria álláspontja a Szíria és Libanon ellen irányuló ameri­kai agressziót illetően — álla­pítja meg a Tisrin című da­maszkuszi lap tegnapi kom­mentárja. Szíria egyrészt arról akarta meggyőzni az amerikai népet, hogy nem 6 az agresz- szor, másrészt erősíteni kíván­ta az amerikai kongresszus két házában a folytatólagos libanoni katonai jelenléttel szembehelyezkedő irányzatot. Az amerikai jelenlétet ellen­zők tábora állandóan növek­szik. Ez elősegíti annak a cél­nak az elérését, hogy az Egye­sült Államokat zárják ki tel­jesen a térség katonai konflik­tusaiból, s egyúttal korlátozza az amerikai—izraeli stratégiai egyezmény alkalmazásának a lehetőségét. A szíriai kormány a fogoly pilóta szabadon bocsátásával hozzá kívánt járulni olyan fel­tételek kialakításához, ame­A Pravda a közslksleii helyzetről Igazságos rendezés szükséges A Közel-Keleten kialakult helyzetet vizsgálva természe­tesen nem lehet eltekinteni azoktól a problémáktól, ame­lyek a Palesztinái mozgalmon belül, valamint a PFSZ és egyes arab országok között fennállnak, valójában azon­ban nem ezek akadályozzák a rendezés létrejöttét, hanem az Egyesült Államok politikája, amely nem ismeri el a PFSZ képviseleti jogát, s a paleszti- naiak jogát általában sorsuk meghatározásához — írja a Pravda tegnapi számában Jev- genyij Primakov akadémikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia Keletkutató Intézetének igazgatója. Az írás történelmi áttekin­tést ad az Egyesült Államok közel-keleti politikájáról a Camp David-i különalkutól kezdődően, s rámutat, hogy Washington azóta különféle eszközökkel az amerikai kato­nai jelenlét egész rendszerét teremtette meg a térségben, amely ma már közvetlenül a libanoni és szíriai' hazafias erők ellen irányul. A Közel- Keleten levő amerikai katonai erők funkciója kettős: egyrészt a Szovjetunióval való regioná­lis és globális szinten történő éles szembehelyezkedés stra­tégiai koncepciójának meg­valósulását szolgálják, más­részt az a céljuk, hogy meg­bénítsák az arab országoknak Mchanmed Buhari beszéde A katonai vezetők intézkedései Az Egyesült Államok kor­mánya „sajnálkozását” fejezte ki a nigériai katonai hata­lomátvétellel kapcsolatban, de sietett biztosítani az új veze­tést, hogy Washington együtt akar működni vele. Az Egyesült Államok az utóbbi időben semmiféle gaz­dasági vagy katonai segélyt sem adott Nigériának. A meg­buktatott nigériai polgári kor­mányzat mindig keményen bírálta az Egyesült Államok Afríka-politikáját. A nigériai legfelsőbb kato­nai tanács kedden katonai kormányzókat nevezett ki a szövetségi államok élére. A Magyarországnál tízszer na­gyobb Nigéria 19 szövetségi ál­lamból áll. A nigériai hatóságok kedden rendeletben szólították fel a lakosságot, hogy két héten be­lül minden magánszemély szolgáltassa be a birtokában levő tűzfegyvereket. A beszol- gáltatási kötelezettség megsze­gőit tíz évi kényszermunkával sújtják. Mohammed Buhari tábornok. Nigéria új katonai vezetője tegnap külföldi diplomaták előtt azt hangoztatta, hogy ha továbbra is fennmaradt volna Shagari elnök rendszere, ak­kor gazdasági összeomlás és politikai káosz következett volna be az országban. Mohammed Buhari közölte a diplomatákkal, hogy a kato­nai kormányzat erősíteni akar­ja külföldi kapcsolatait és kér­te, értsék meg a hatalomátvé­tel indítékait. A katonai kor­mányzat vezetője beszédében a gazdasági gondok megoldását nevezte a legfontosabb és leg­sürgősebb feladatnak. az 1967-es izraeli agresszió következményeinek felszámo­lását célzó erőfeszítéseit — írja az akadémikus. A Szovjetunió mindig is ab­ból indult ki, hogy megvan a lehetőség az arab—izraeli konfliktus minden átfogó ren­dezésére. Ehhez ki kell vonni az izraeli csapatokat az összes megszállt arab területekről, meg kell valósítani a palesztinai nép törvényes önrendelkezési jogát, beleértve az önálló ál­lam alapításához való jogot is, s garantálni kell a térségben minden állam és nép függet­lenségét és biztonságát — ide­értve a palesztinai és az iz­raeli népet egyaránt. A rendezés elveit illetően már széles körű nemzetközi egyetértés áll fenn: az ENSZ közgyűlése 38. ülésszaká­nak határozata támogatja a Közel-Keletről az ENSZ égisze alatt, s természetesen a PFSZ — a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselője — rész­vételével megtartandó nem­zetközi konferencia megszer­vezését. lyek megkönnyítik a Libanon­ban állomásozó arronkai csa­patok kivonását — mutatott rá a külügyminisztérium nyilat­kozata. Közben az amerikai elnök tegnap fogadta a Damasz- kuszból visszatért Jesse Jack- sont és a szíriai kormány ál­tal szabadon bocsátott Robert Goodman bombázó pilótát. Az El-Fatah Központi Bi­zottsága bírálta és Jasszer Arafat „személyes kezdemé­nyezésének” minősítette a szervezet vezetőjének egyipto­mi látogatását, hangsúlyozva, hogy a lépés „meglepte” az El- Fatah többi vezetőjét. A bírá­lat azonban csak arra vonat­kozott, hogy Arafat a szerve­zet vezetőségével való előze­tes konzultáció nélkül találko­zott Mubarak elnökkel. A tizenöt oldalas közlemény több határozatot tartalmaz a központi bizottságon és a pa­lesztin intézményeken belüli kollektív vezetés megerősíté­séről. Élesen bírálja Szíriát és Líbiát azért a szerepért, ame­lyet ez a két állam — a köz­lemény szerint — az Arafat libanoni távozását megelőző eseményekben játszott. Angola déli részén súlyos harcok folynak Összeült a Biztonsági Tanács Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök bizonyos felté­telek mellett kész elfogadni egy harmincnapos tűzszünetet a dél-afrikai kormánnyal — jelentette kedden az ANGOP angolai hírügynökség. A tűzszünet lehetőségét Dos Santos december 30-án Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárnak küldött levelében vetette fel. Az angolai elnök szerint a tűzszünet abban az esetben jöhet létre Angola és a pretoriai kormány között, ha a világszervezet főtitkára megszerzi ehhez a SWAPO namíbiai felszabadítási szer­vezet beleegyezését, a dél-af­rikai kormány kivonja csa­patait Dél-Angolából és a tűzszünet életbe lépése után két héttel feltételek nélkül hozzákezd a namíbiai kérdés megoldásához az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 1978-ban el-; fogadott határozata alapján. Az angolai elnök javaslata válasz volt a dél-afrikai kor­mánynak arra a december elején tett javaslatára, hogy kivonja csapatait Angolából, ha a luandai kormány telje­sen megszünteti a SWAPO- nak nyújtott támogatást. Ez­után kezdődött a dél-afrikai csapatoknak az ország déli része elleni újabb támadása. A Biztonsági Tanács kedden este zárt ajtók mögött_ már tanácskozott a kérdésről, teg­nap ismét összeült a dél-af­rikai agresszió megvitatására. Eközben a dél-afrikai ala­kulatok tüzérségi és légi tá­mogatással folytatják támadó akciójukat Dél-Angolában. Az angolai honvédelmi miniszté­rium kedden Luandában nyilvánosságra hozott közle­ménye szerint Cunene tarto­mányban súlyos harcok foly­nak. ★ V, Az Egyesült Államok támo- z gatását élvező, fajüldöző preto- £riai vezetés, mint ismeretes, ta- Z valy december végén indította 2 meg Angola elleni legutóbbi JÍ invázióját. Megfigyelők szerint í a dél-afrikai csapatok több ^ mint kétszáz kilométerre hatol­jak be a dél-angolai területek­ére, abol az UNlTA-val együtt- Z működve, fegyveres akcióik so- z rán nem kímélik a polgári la- V. kosságot sem. Z A dél-afrikai vezetés, mint ^ eddig bármikor, most is arra ^ hivatkozott, hogy a Namíbia / függetlenségéért küzdő Délnyu- ^ gat-afrikai Népi Szervezet é (SWAPO) angolai bázisait ki- y vánja terrortámadásaival fel- Z számolni, amelyek úgymond Z „veszélyeztetik** Pretoria biz- é tons ágát. Ezzel szemben az iga- Jzi cél az, hogy Dél-Afrika fegy­veresen is nyomást gyakoroljon ^ Angolára, amelynek haladó ^rendszere támogatja a SWAPO í függetlenségi törekvéseit. A ki- y alakult helyzet súlyosságát jel- Z zi. hogy a luandai vezetés az y ENSZ Biztonsági Tanácsának Z az összehívását kérte. Z Cs. J. Szovjet-NDK-megheszéSések Változatlan a tárgyalási készség Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, külügymi­niszter tegnap Moszkvában, a Kremlben megbeszélést folyta­tott Oslcar Fischerrel, az NDK külügyminiszterével, aki a szovjet kormány meghívásá­ra kedd óta tartózkodik Moszkvában. Az elvtársi, szívélyes lég­körben lefolyt megbeszélésen a felek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az NDK kap­csolatainak továbbfejlesztésé­ről, valamint a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésről, különös fi­gyelmet szentelve az európai biztonság ügyének. Andrej Gromiko tegnap vil­Szuvjet—NDK külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Moszkvában. A képen (középen) Andrej Gromiko és vendége, Uskar Fischer a megbeszélések kezdetén. Növekszik Japán szerepe Amerikai hadműveleti tervek A Japán Kommunista Párt lapjában, az Akahatában teg­nap megjelent nyilatkozatában William Arkin, a washingtoni politikai kutatóintézet kato­nai, s ezen belül nukleáris kérdésekkel foglalkozó tago­zatának elnöke kifejtette: a Japánban állomásozó amerikai haderő vezérkara hadművele­ti tervet dolgozott ki a nuk­leáris fegyverek használatára. Az amerikai katonai szak­értő név szerint említette a Tokió közelében levő yokotai, valamint az Okinawán talál­ható kadenai támaszpontot, amelyek — mint mondotta — a B—52-es hadászati bombá­Urban sajtókonferenciája Meggyengült az ellenzék Wojciech Jaruzelski és Lech Walesa találkozójára nincs lehetőség — jelentette ki Jerzy Urban lengyel kor­mányszóvivő külföldi újság­írók előtt tartott sajtókonfe­renciáján. A lengyel párt és kormány vezetőjéhez írt Walesa-ievél — amelyben a Szolidaritás volt vezetője ja­vasolta a találkozót —, mind­eddig nem érkezett meg — mondta Urban. A kormányszóvivő szólt a múlt évben kihirdetett am­nesztiarendelet végrehajtásá­ról. Eszerint december 31-ig, az amnesztia lejártáig össze­sen 1120 személy jelentkezett a hatóságoknál, közülük 441 november 1. után. A földalat­ti ellenzék nagyságát érintő kérdésre válaszolva Urban ki­jelentette, hogy az illegali­tásban lévő személyek száma jóval kevesebb, mint száz, és hogy az amnesztiarendelet nyomán jelentősen meggyen­gült a földalatti ellenzék. Urban kormánya nevében tiltakozott Alois Mertes nyu­gatnémet külügyi állammi­niszter nemrégiben tett revansisztaízű kijelentése miatt. Eszerint németnek kell tekinteni azokat a — jelenleg lengyel területen élő —, sze­mélyeket, akik 1937 előtt né­met állampolgárok voltak. Urban rámutatott: a lengyel kormány az állampolgárság NSZK-beli értelmezésével összefüggő igényeket eluta­sítja, az 1970-es megállapodás megszegésének és az egész európai struktúra veszélyezte­tésének tekinti. zók, valamint a nukleáris ra­kéták kilövésére alkalmas ten­geralattjárók ellenőrzésére, il­letve irányítására szolgáló be­rendezésekkel rendelkeznek. Az amerikai szakértő elmon­dotta még, hogy a Reagan- kormány a japán szigeteket egyfajta falnak tekinti a szov­jet haditengerészettel szem­ben az Ohotszki-, illetve a Japán-tengeren. William Arkin megerősítet­te, hogy júniustól Tomahawk- típusú nukleáris rakétákkal szerelik fel a 7. amerikai flot­ta hajóit. Szám szerint 375 ra­kétáról beszélt, azaz — mint következtetett — a hadihajók egynegyedét szerelik fel az említett rakétákkal. Hangsú­lyozta, hogy ezzel lényeges változás következik be az amerikai nukleáris csapásmé­rő képességben. lásreggelit adott Oskar Fischer tiszteletére. A villásreggelin mondott pohárköszöntőjében a szovjet külügyminiszter mél­tatta a Szovjetunió és az NDK kapcsolatait. Gromiko időszerű nemzetkö­zi kérdésekről szólva megálla­pította, hogy a mostani ve­szélyes feszültség oka első­sorban Washington világura­lomra törekvő politikája. Az európai helyzet jelentősen ki­éleződött annak következté­ben, hogy az Egyesült Álla­mok hozzálátott új rakétáinak nyugat-európai telepítéséhez, és ezzel megszakította a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet— amerikai tárgyalásokat. A kialakult helyzet értékelé­sét és a Szovjetunió további cselekvési tervét teljes egészé­ben tartalmazza Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének 1983. november 24-i nyilatkozata. Az a döntés, amely szerint a Szovjetuniónak feltett szán­déka megfelelő választ adni az Sztrájkolnak a Talbot-gyár dolgozói Tovább tart a konfliktus A Peupeot-konszernhez tar­tozó Talbot-gépkocsigyárban tovább tart az a konfliktus, amely az igazgatóság által be­jelentett munkáselbocsátások miatt támadt. A gyárban teg­nap sem kezdődhetett meg a munka, mert az elbocsátások miatt tüntető munkások —- akárcsak az előző napon — most is megakadályozták a munka megindítását. Ugyanakkor a szakszerveze­tek között is ellentét támadt. Míg a CFDT a sztrájk folyta­tása és a gyár megszállása mel­lett kardoskodik, a gyár dol­gozóinak többségét képviselő CGT amellett foglal állást, hogy kezdjék meg ismét a munkát, mert a termelés huza­mos megbénítását a konszern igazgatósága arra használná fel hogy beváltsa fenyegetését és bezárja a Talbot-gyárat. így a gyár összes dolgozója el­veszítené munkahelyét. A CGT azt javasolta, hogy rendezze­nek szavazást a gyár dolgozói között arról, milyen formában folytassák tovább küzdelmüket munkahelyeik védelmében. Egyesült Államok kalandorpo litikájára, nem csupán a szó cialista országokban talált szé les körű támogatásra, hanem a többi ország közvéleményé­ben is — mondotta Gromiko és leszögezte: távol állnak valóságtól és illúziókba rin gatják magukat azok a politi­kusok, akik úgy vélik, hogy az új amerikai nukleáris ra­kétafegyverek nyugat-európai telepítésével az Egyesült Álla­mok és a NATO fölényre tehet szert a szocialista országokkal szemben A rakétatelepítés megkezdé­se után a Szovjetunió számára a genfi tárgyalásokon való részvétel csupán a NATO fegyverkezési terveinek leple­zésére szolgálna, egyet jelen­tene a népek becsapásával Más lenne a helyzet, ha a NATO-országokban a bizton­ság kérdéseinek realista meg­közelítése kerekednék felül, ha készséget tanúsítanának majd arra, hogy visszatérjenek a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzethez. Ez esetben a Szovjetunió készen áll a tárgyalásokra. A Szovjetunió továbbra is határozottan küzd a fegyvei- kezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség csök­kentéséért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért. Az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel, a leszereléssel foglalkozó, kü­szöbönálló stockholmi konfe­rencián a Szovjetunió és a többi szocialista ország to­vábbra is békeszerető külpoli­tikai irányvonalat képvisel, olyan megállapodás elérésére törekszik, amely ténylegesen megszilárdítaná a béke alap­jait Európában — mondotta végül Gromiko. Osfcar Fischer tegnap, tár­gyalásai befejeztével hazauta­zott a Szovjetunióból.

Next

/
Thumbnails
Contents