Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
,W;6 rut 1984. JANUAR 24., KEDD 37 Emlékezés Gábor Andorra Koszorúzás Gábor Andor író, forradalmár születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temető sírkertjében. A magyar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége sírjára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya hevében Tétényi Pál osztályvezető, a Központi Bizottság tagja és Agárdi Péter alosztályvezető-helyettes helyezte el a megemlékezés virágait. A Művelődési Minisztérium képviseletében Földiák Gábor miniszterhelyettes és Villangó István főosztályvezető, a Magyar írók Szövetsége részéről jovánovics Miklós főtitkár és Goda Gábor Kossuth-díjas író, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Németi Irén alelnök és Megyeri Károly főtitkár koszorúzott. Á: kegyelet virágait elhelyezték Gábor Andor családjának tagjai, valamint tisztelői. Gábor Andor egykori lakóházánál, a XIV. kerületi Zichy Géza utca 8. számú épületnél is koszorúzási ünnepséget rendeztek. Senkinek sem mindegy A dömsödi Dózsa Tsz-nek jelentős bevétel a földmunkát végző vállalatoknak állandó készenlétben álló gépjavítók. A tsz műszeripari ágazatában a földmunkagépek hidraulikáját javítják. Trencsényi Zoltán felvétele január elsejétől heti 40 ára Késői kezdés - korai befejezés A 40 órás munkahétre való' áttérés lehetőség a vállalatok számára, de bizonyára eltelik még jó néhány hónap, míg mindenki él ezzel a lehetőséggel. Hiszen az így kiesett munkaidőt szervezéssel, a hatékonyság növelésével pótolni kell. Mért az kétszer kettő, hogy o rövidebb munkaidő nem mehet a termelés rovására. Általában ez teljesen érthető, pontosabban magától értetődő. De vajon mit kell mérlegelnie a vállalatnak, a saját adott körülményei között, ha elhatározza, hogy áttér a 40 órás munkahétre? Rövidebb idő alatt Vácott a Forte-gyárban, Peter di Vince igazgatóhelyettessel erről beszélgettünk: — Természetesen nem va- rázsütésszerűen változtak meg, a feltételek január elsején. A pártkongresszus óta készítjük elő az áttérést, tavaly már ennek érdekében módosítottuk vállalati szervezeti felépítésünk néhány pontját, osztályokat vontunk össze, alakítottuk át a feladatukat. Az intézkedési, tervünk (mert az is van) egyrészt magával a termeléssel, a termelés szervezésével foglalkozik és bizonyos járulékos kérdésekkel, mint például a közlekedés, a boltok, gyermekintézmények nyitva tartása. — Kezdjük a termelést érintő intézkedésekkel: — Először a normában dolgozók helyzetét vizsgáltuk felül. A rövidebb kötelező munkaidővel semmiképpen sem járhat együtt a túlóra növekedése, hiszen akkor semmi értelme nem volna az egésznek. Tehát, hogy a fő munkaidőben fokozódjék a munka intenzitása, o teljesítmény bérben dolgozók bérét az ésszerűség határain belül megemeltük. Igyekeztünk a karbantartásban dolgozókat is ösztönözni & jobb munkára, ezért a tmk-sok a mozgóbérből csak akkor kapnak, ha az adott feladatok a kívánt időre elkészülnek. A létszám marad — S mi a helyzet á nem fizikai munkakörökben? Létszámnövelésre nyilván itt sem gondolhattak. — Az 1210 dolgozónkból 275 nem fizikái munkakörben tevékenykedik. és ezt a reális arányt, meg akarjuk tartani. Tavaly pontosan meghatároztuk, hogy az egyes területéken hány emberre van szükség, s csak a kilépők helyébe veszünk fel újakat. A vállalatnál eddig is volt elektronikus adatfeldolgozás, a SZISZTÉttí számítástechnikai intézőt gépein futtattuk le a programokat. 1985. január elsejétől már a saját berendezéseinken fogjuk. Létrehoztunk ugyanis egy sajátr számítástechnikai központot, szovjet gépéket vásároltunk, és egy meglehetősen fiatal emberelvből álló szakcsoportot alakítottunk ki. Még 1982 végén vetődött fel, hogy számítógépet veszünk, tavaly március végére elkészült az ezzel kapcsolatos tanulmány, és ma már tesztprogramokat futtatunk a gépeinken. A központ létrehozása a gépek vár sárlásán kívül különösebb beruházást nem igényelt, régi épületet alakítottunk át. — Az intézkedési tervben olvasom, hogy a dolgozók Ugyanazzal a járművel jönnek és mennek, mint eddig, csak így korábban érnek a munkahelyükre. Dé hiszen akkor meg sem érzik az emberek a rövidebb munkaidőt, ha itt benn, vagy az állomáson várakoznak? Sok lennő a ráfordítás — Később kezdünk és korábban ér véget a munkaidő, így ki-ki kényelmesebben eléri a buszt, a vonatot és reggel sem kell rohannia. Egyébként, mint a többi kérdésben, ebben is igyekszünk rugalmasak lenni. Azok, akiknek délelőtt és délután összesen 40 percet vagy annál többet kellene várakozniuk, kérhetnek máá munkakezdést, de aki később jön, az annyival tovább is marad. A környező községekből bejárók (ahonnan naponta csak egyszer jön be Vácrá busz), eltek is ezzel a lehetőséggel. — Kereskedelmi nyitva tartás? — Hivatalos levélben megkerestük a városi tanács illetékes osztályát, amelyben közöltük, hogy miként módosul vállalatunknál a munkarend, és kértük őket. hogy igazítsák ehhez a boltok nyitva tartási idejét is. Ha nem történt változás, az csak jó, hiszen a régi nyitva tartási idő is megfelelt. — Mindenesetre tény, hogy eddig még a boltokat érintő panasz nem érkezett. Bölcsődék, óvodák, iskolák? — A vállalati gyermekintézmények 5.30-tól 16.30-ig fogadják az apróságokat, alkalmazkodva az új munkarendhez. A városi óvodákkal is egyeztettük az időpontokat. Az iskolás gyermekek szülei pedig önmaguk ragaszkodtak ahhoz, hogy inkább korábban jönnek (és a gyerek akkor esetleg kapunyitás előtt ott van már az iskolában), de így hamarabb is érnek haza. Biztos, hogy van olyan család, ahol néhány napig, hétig gondot jelent az új rend, de végül is az összmunkaidő csökkent, és ezért érdemés vállalni a kezdeti nehézségeket is. — Ha már változtattak a munkarenden, nem gondoltak a rugalmas munkaidő bevezetésére is? Olyasfélére gondolok, mint ami a külkereskedelmi vállalatoknál már megvalósult. Kilenctől mondjuk, délután kettőig kötelező benn tartózkodni, a munkaidő többi részét azonban a dolgozó akkor dolgozza le, amikor jónak látja. Lényeg az, hogy a munkáját elvégezze és összességében meglegyen az óraszáma is. — Nemcsak gondoltunk rá, de régebben próbálkoztunk is vele. Sajnos a jelenlegi munkafegyelem nem teszi lehetővé a rugalmas munkaidő bevezetését, sok volt a lógás, fegyelmezetlenség. Továbbá: a bérelszámolásnak, az ellenőrzésnek új módszert kell ehhez kitalálnia. Például ismét bevezethetnénk ezeken a területeken a blokkolóórát, ami viszonylag sok ráfordítást igényel. Anyagit is. Végül is azért vetettük el a kérdést, mert nálunk csak egy szűk réteget érinthetne a rugalmas munkaidő (három műszakos helyeken szóba sem jöhet), és úgy látjuk, túl nagy áldozatokat kéne vállalni azért, hogy néhány ember viszonylagos szabadságérzete nőjék. Azt hiszem, nagyon is igazak Peterdi Vince szavai: „Az átállás konkrétan sok-sok gondot okoz, körültekintően kel! eljárni, de végül is megéri, hiszen a munkaidő csökkent, és ez nyilván több szabad idővel jár.” Eller Erzsébet Munka nélkül szerzett Kemencéből katlanba vándorol Indokolt óvatosság és indokolt erélyesség Egyszerűnek látszik Az írás első mondatában az alapállás tisztázását ígértük; mintha reménytelen lenne a vállalkozás, mért a nagyon leegyszerűsített és előbbiekben felvázolt gondolatmenet' is túlságosan bonyolult, mintsem hogy megbízható választóvonalként szolgálhasson. S máris ellentrpondva: csak annyira bonyolult ez a folyamat, mint maga a köznapi gyakorlat, valóság. Első pillantásra mindén egyszerűnek látszik. Munka nélkül elért jövedelem — bár befektetés van, legkevesebb öt forint — a lottó négyes találatára kifizetett 60 ezer vagy 120 ezer forint. A munka nélkül elért jövedelem az orvosi hálapénz, a borravaló, üldözendő, de meglevő forrás a csúszópénz, a papíron létező, de tényleges munkát nem kívánó másod-, mellékállás, szakértés (amiknek bokrát visszatérően nyesegették különböző jogszabályok, közöttük minisztertanácsi rendelkezések) és így tovább. Szarvashiba lenne azonban ezeknek ismeretében úgy gondolkodni: az „igazi” munka csakis valamilyen fizikai vagy más, de könnyen kézzelfogható tevékenység lehet, a tanáré, a gyártmányszerkesztőé, az ügyvédé például. Társadalmilag hasznos munkát lát el a magánkisiparos — a magánkiskereskedő —, ha mindenben igazodik á törvényekhez, jogszabályokhoz, jövedelmének egyetlen fillérje sem gyanús eredetű a hatóság, a lakosság előtt. Amit jól bizonyít, hogy tanácsi, népfront és más testületeknek tagjai megbecsülést élvező kisiparosok-kiskercske- dők a megyében, Cegléden éppúgy, mint Fóton. jó néhá- nyuk többszörös újraválasztással büszkélkedhet. Folytatva: a feltaláló, az újító díja szintén nem munkátlanul szerzett jövedelem, sőt. az illető a maga pénzének sokszorosát — az átlagot nézve: tizennyolc-, huszonegvszeresét! — kereste meg a társadalomnak. Még eddig is egyszerűnek látszott igazságot tenni — bár nem biztos, hogy mindenki számára az —. ám mit kezdjünk az iparengedélyes, tehát üzleti könyveket vezető, adózó, szabályos számlát adó kőművesmesterrel. aki a hét két első napját „munkátlanul’” töltötte; emberei dolgoztak az építkezésen, ő pedig anyag, fuvar után futkosott.,..?! Jövedelme akkor, amikor a mester éppen nem rakja a téglát, hanem szervezi, előkészíti, hogy rakhassák a téglát, munka nélkül szerzett lenne? Vagy elengedhetetlen feltétele — része — a munkajövedelemnek? A példa — éppen a látszat és a valóság elkülönítése okán — végletesen egyszerű, ám mégis olyan eset, ami más száz hasonlóval egyetemben sokat vitatott, szenvedélyék csihólója, végletes vélekedések síülője. A közvélekedés ugyanis hajlik arra a veszedelmes tévedésre, hogy nem munkákat és jövedelmeket. hanem csupán jövedelmeket hasonlít — igazabban szólva: hasonlíthat,— össze. így lesz azután elképesztően sok annak a jövedelme, aki a gyári műszák után háza kertjében fóliázik, állatokat névéi, azaz dolgozik további két- négy-hat órát, annak szemében, annak nyelvén sok. aki a munkahelyi kötelességén túl egy szalmaszálat áem emel meg. Szerencsejáték Sok minden závaróan keveredik a megítélésben, mégítél- tetésben, kezdjük tehát a megfogható tényekkel: 1982- bsn a munkajövedelmek 357 milliárd forintot, a pénzbeni társadalmi juttatások 102,6 milliárdot tettek ki. Ha most a látható forrásokból — mért a munka nélkül szerzett jövedelmek döntő része a lákqsság egymás közötti' pénzforgalmában realizálódik, azaz nem látható, pontosan nem mérhető — óvatosan elkülönítjük azt, amiért nem kellett valamilyen teljesítményt nyújtani, akkor valójában nem valami jelentős összeghez jutunk. Az óvatosság azért indokolt, mert nem áltálában ezeknek a forrásoknak az elrekesztésé a cél, sőt, veszedelmes lenne ilyen irányban haladni. A Dál- dát lámpásként használva: 1981-ben 620 millió forintot fizettek ki az érintett lakosság Industrislexport Rugalmas fővállalkozás Sikeres éve volt 1983 az elsősorban külföldi fővállalkozások szervezésével, kulcsrakész üzemek, gyárak és oktatási létesítmények felépítésével foglalkozó Industrialex- portnak. A vállalat tavaly — 1982-höz képest — tizenegy százalékkal növelte konvertibilis exportját; kivitele elérte a 35 millió dollárt. Túlteljesítette szocialista exporttervét is. Értékesítése ebben a relációban meghaladta a 25 millió rubelt. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló szállításait növelte. Az 1 Industrialexport Algériában a Technoimpex közreműködésével 1983-ban — az előző évben kötött szerződés alapján — két vízügyi szakiskola építését folytatta. Emellett újabb két iskola felépítésére. kulcsrakész átadására szerződött. A fővállalkozás keretében a magyar szakemberek elkészítik az oktatóépületeket; vasszerkezeti elemeket, paneleket exportálnak, elvégzik a szükséges épületgépészeti és infrastrukturális munkákat. Az iskolák félszereléséhez szükséges oktatástechnológiai berendezéseket is ők szállítják. Az oktatási létesítményekhez mintegy tizenötmillió dollár értékű árut szállítottak ki december végéig. A tervék szérint az első két Iskola 1984 augusztusában, a másik kettő pedig egy évre rá készül el. Egy korábban kötött szerződés alapján á vállalat megkezdte egy paradicsom feldolgozó üzem létrehozásához szükséges berendezések szállítását Nigériába, a kapcsolódó termesztési rendszer gépeivel együtt.. Nigériában . magyar részvétellel vegyes vállalatot hoztak létre a feldolgozóüzem kialakítására, irányítására, üzemeltetésére. Tervezik többek ■ között azt is, hogy az idén akkumulátorgyár létesítésére is Szerződést kötnek. Az üzlet előkészítésében, áz ajánlat kidolgozásában az NSZK- beli Varta céggel működtek együtt, s ha a versenytárgyaláson elnyerik a mintegy 30 millió dolláros megrendelést, akkor a gyárat is az NSZK- beli partnerrel kooperálva építik fel. A Szovjetunióba az Indust- riálexpört többek között kon- zervek csírátlanítására szolgáló automata berendezést exportált. Folytatta a gépkocsi- szervizállomások exportját és áz olajipari mérőberendezések szállítását. A hágyoményos termékek kivitele mellett Bulgáriába az idén két és félmillió rubel értékű öntödei berendezések szállítására és az üzem felépítésére vállalkozóit. Az üzemben gépészeti alkatrészeket öntenek majd. A külpiacon az idén is a múlt évihez hasonló nehéz helyzetben lesznek a gépek, nagyberendezések és kompiéit üzemek exportálói, az IrtdusL riáléxport éppen ezért az eddigieknél gyorsabbá, rugalmasabbá teszi a munkáját: új számítógépközpontot szerel fel, gépesíti a kötésállomány- nyilvántartást, megoldja az ajánlati munka gyorsításához szükséges adattárolást. A számítógép lehetővé teszi azt is, hogy hatékonyabb belső ellenőrzéssel segítsék a szállítási határidők betartását. kezéhez földjáradék, földhaszonbér címén a mezőgazdasági üzemek, kis részben más cégek. Akadna olyan lángpal- losú őre közerkölcseinknek, aki úgy vélné, igazságtalan, jogtalan ez a kifizetés? Mái több a vita, a békétlenkeüé* az állami monopóliumként zajló szerencsejátékok körük csakhogy: totó-, lottó-, lósport- nyereményként egy esztendő alatt a megye lakossága — megközelítő becslések szérint — 170—180 millió forinthoz jutott. Felborítana bármilyen értékrendet, sértene bármilyen társadalmi igazságosságot ez az összeg? Akkora lenne? Bátortalanul írjuk le, szembesítésül, hogy ugyancsak egy év alatt kereken kétmilliárd forintot fizetett ki a megye lakossága csupán a vendéglátó- helyeken italra... A célszerűség, ésszerűség vajon hol kíván terelést, visszafogást? Ahogy szinte beláthatatlan .következményekkel járna az ,>is — holott hallani, gyakran —. ha valaki a betétestől- elvitatná a kamatra való jogát, aráit egyébként törvény szavatol. A túlzó, némely esetben már-már demagóg ítélkezések 'ellenére úgy véljük, nem a munka nélkül szerzett iVyeiv — megfogható, hivatalos. Bißt törvényesített formákhoz kötődő, éppen ez'ért ellenőrizhető — forintok irritálják a közvéleményt. Sokkal inkább a mégfóghatatlanok, a kemencéből katlanba, s onnét megint a kemencébe vándorlók, rfilr kor, hogyan alakulnak a jogszabályi rések, ellátási viszonyok, érdekszövevények. E tetten nem érhető vándorlás, a megfoghatatlanság az igazi gond! Mert hiszen a két érintettén kívül ki tudja — ésmei inkább; ki tudja bizonyítani, ki bizonyítja —, mennyibe került a közkórházi „maszek- ágy”; a pult alól — a raktár mélyéről — nyitás előtt kiadott bojler, sodronyfonát, szerelvény; mit hoz össze — legtöbbször a semmi fejében, még a kötelező udvariasságot is megtakarítva — egy-egy menőbb felszolgáló, női fodrász, benzinkutas, autószerelő, állami, szövetkezeti tulajdonú eszközökkél, hivatalos munkaidőben, és természetesén (?!) az erre a munkaidőre járó munkajövedelem melléit... ' Ami megkontrázza Azért gond ez a megfoghatatlanság — ellenőrizhetetlenség —, mert megkontrázza a szocialista elosztás elveit, azaz hogy a jövedelem, az annak alapján létrejött életmód légyen összhangban a társadalom számára nyújtott teljesítménnyel. Történt azért egy ée más az ilyesfajta. jövedelmeit visszaszorítására, ám meghökkentően rugalmasaknak bizonyulnak az új és a még újabb szerzési módok a jövedelmek alig ellenőrizhető, vagy egyenesen ellenőrizhetetlen terepén. A megyében — munkaügyi kutatásokra támaszkodó becslések szerint — á hálapénzből, borravalóból, csúszópénzből jövedelemre szert tévők csoportja körülbelül 46--- 47 ezer fő. Táboruk apas/.tá- sa nem jár okvetlenül ázzál szemben a közhiedelemmel—, hogy, a munka nélkül Szerzett jövedelmek összege is csökken. Ezért elsőd legesebb: mih- déri esetben a jövedelmek forrásának vizsgálata, a szennyezett forrásoknak az elrekeszté- se. de csakis azoké! Mert általában a kereseték visszafogása a teljesítmények vissza-' fogásával egyenlő, s ez a társadalom számára önveszélyes út lenne. Teljesítményt követelni és azt a társadalmi hasznosságának megfelelően jaéá- dalmazni: ez a járható út ahhoz is. hogy a munka nélkül szerzett forintok né torzítsák el a társadalmi munkamegosztásból következő jövedfelmí vi- szonyokat. Mészáráé Ötté Rögtön tisztázva az alapállást: a munkajövedelmek forma szerint mindenkor társadalmilag hasznos tevékenységért kapott fizetségek, de a valóságban a munka- jövedelemnek látszó forintok is lehetnek munka nélkül szerzettek. Ami még a formájukat tekidtve is munka nélkül szerzett jövedelmeket illeti, ezek döntő része munkajövedelemként került az első tulajdonoshoz, majd a különleges „újraelosztás” furcsa — megszokott, megtűrt, tiltott, de létező — csatornáin át jutott a második (sokadik) tulajdonoshoz.
