Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
1984. JANUÁR 21., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A kollektívák erejét mozgósítva Nem a számokat, az irányt jelöljük P est megye gazdasága, hasonlóan más tájakéhoz — a korábbi éveknél is szigorúbb körülmények között, de a népgazdasági terv főbb céljainak megfelelően fejlődött. Tovább nehezedett a termékek eladása, különösen a fejlett tőkés országokban. Az importkorlátozás, annak tovagyűrűző hatása, a gyenge szállítási fegyelem is sok fennakadást, kárt okozott. Az aszály súlyosan érintette Pest megyét is. Mindezek nagy idegfeszültséget okoztak a vezetőknek és valamennyi kollektívát rendkívüli követelmények elé állította. Hogy mégis megoldották a feladatukat, az a vállalati és munkahelyi közösségek tettrekészségén, összefogásán múlott. Tovább erősödött az alkotó, kezdeményező légkör. Jó a politikai és társadalmi, gazdasági vezetés együttműködése. Túlnyomó többségük ma már nem kívülről, s fentről várja gondjainak orvoslását, figyelmét a vállalati teljesítmény javítására koncentrálja. Az ipari-------------vállalatok és szövetkezetek termelési értéke 126 milliárd forint, ez folyóáron 7,6 százalékos növekedést jelent 1982-höz képest. Az egyensúlyi feladatok érdekében a dollár-exportot az alacsony árfekvésű termékekből is fokozni kellett, ha arra eladási lehetőség nyílott, ösz- szességében vállalataink és ipari szövetkezeteink belső értékesítése öt százalékkal nőtt. Mégis — a Csepel Autógyár motor- és jármű pótalkatrészekből, a Ganz Árammérőgyár egyfázisú fogyasztásmérőből, a Lenfonó- és Szövőipari Vállaltit egészségügyi textíliákból igyekezete ellenére sem tudta az igényeket kielégíteni. A Forte a hazai orvosi röntgen- film szükségletet a szocialista import kiesés miatt nem tudta kielégíteni. . A vállalatok törekedtek — ahol lehetett — az importanyagokat, a hiányzó alkatrészeket, hazai úton élőállítani. Az erőfeszítés eredmény- hyel járt, Pest megye iparának tőkés export-import egyenlege pozitív lett. Egyedül a DKV ez évben 4 és fél mrd Ft-tal tovább javította, a többi vállalat pedig felére csökkentette az előző évi negatív egyenlegét. Az ipari vállalatok és szövetkezetek nyeresége összességében tíz-ti- zenkét száza lék ka tnő. Veszteséges vállalat vagy szövetkezet nem leSZ. Az iparban az első félévben mintegy tíz százalékkal kevesebb energiát használtak fal, mint akár egy évvel korábban. Topább folytatódik az olaj kiváltása földgázzal. A mező- gazdaságban terjed az energiatakarékos talajművelés, a kukorica nedves tárolása, szigorítják az üzemanyagnormákat. Mindezek 3—4 százalékkal kevesebb felhasználást eredményeztek. Huszonhat gazdaság kezdett melléktermékek hasznosítását szolgáló beruházásokba. Mezőgazdaságunkat tavaly súlyos aszálykár sújtotta. A szorgalmas, fegyelmezett munka ugyan enyhítette, mégis több száz millió forint az aszály miatti kiesés. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek (folyóáron) ennék ellenére két százalékkal növelik a termelési értéket, valamelyest emelvé az ipari termelést és szolgáltatást. Kukoricából és zöldségből jóval kevesebb termett, min az előző évben. Viszonylag jó a búza, a napraforgó és a gyümölcsfélék hozama. Tovább fejlődött az állattenyésztés. A baromfi- és a nyúlágazat jelzi legkézzelfoghatóbban. hogy az exportra termelő gazdaságok mennyire érzékenyek a világpiaci hatásokra. Világos, hogy az exportorientált termelés sokkal nagyobb rugalmasságot igényel, mint korábban a belső fogyasztásra termelés. A vállalatok és szövetkezetek tel- jesitménye nem egyforma. Legjobb vállalataink több éves hírükhöz méltóan dolgoztak. A DKV 61 milliárdos termelést teljesített, azon belül 8 és fel milliárd forint értékű tőkés exportot bonyolított le. A Csepel Autógyárban felgyorsult a műszaki fejlesztés, fegyelmezett a termelés, megfelelő a gazdálkodás. Nyereségük ez évben megközelíti a milliárd forintot. Főbb mutatóit túlteljesítette a DHV, a CEMÜ, a Nagykőrösi Konzervgyár, a PEFEM, és az ICO írószerszövetkezet. Eredményesen küzdött meg a piaci problémákkal a Forte, a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A PEMÜ ez évben, is kiemelkedő gazdasági eredményeket ért el, a nagy volumenű impor.tkiváltás mellett él-, kezdte mutogatni oroszlánkörmeit a tőkés exportban is. Jelentősen növelte a dollár relációjú kivitelét a Monori Mezőgép, a Ganz Árammérőgyár, a HAGY, a PEVDI, a Pest vidéki Gépgyár, a Texelektró- és a Dunakeszi; Konzervgyár. Az építőipari exportban továbbra is sikeres az Égszöv közös Tanya az ég alatt Halászok évek óta sokoldalúan és dinamikusan fejlődött, míg a tápiószőlősi szinte kizárólag a növénytermesztés eredményéből (ahogy mondani szoktuk: egylábon) él. Nem elég a kezdeményezés, a kockázatvállalás, a termelésben nélkülözhetetlen a megújulási kedv. a rugalmasság. A szabályozók--------------------- miatti siránkozás gaz daságaink többségétől idegen. A gazdasági szabályozás legfőbb funkciói közé tartozik, hogy közvetítse a vállalatokhoz a népgazdaság helyzetét, a gazdaságpolitikai célokat, érdekeltté tegye es kényszerítse a vállalatokat az ennek megfelelő cselekvésre. A tavalyi eredmények is arra utalnak, hogy alapjában véve ebbe az irányba hatnak. Természetesen helye van a konkrét kritikának, a javaslatoknak a továbbfejlesztésre. Sajnos, indokoltak azok a kritikák, melyek szerint a meghirdetett céloknak még nem felel meg mindig a társadalmi gyakorlat. így a többi között kifogásolják a nem eléggé normatív szabályozást, pontosabban azt, hogy az illetékes szervek a keletkező jövedelem elvonására minden egyes esetben hihetetlen találékonyságot tanúsítanak. A teljesítmény szerinti elosztás érvényesítésében lassan, küszködve haladunk előre, de ezt az is akadályozza, hogy az adó- és árellenőrzésünk meglehetősen laza és a jövedelmek gyakran elszakadnak a munkától, a társadalmi hasznosságtól. A gazdasági eredmények elérésében, az őszinte légkör megtartásában nagy szerepe volt' a pártszervezetek egész éves politikai és gazdaságszervező munkájának. Eredményeink és gyengeségeink egyaránt kapcsolatban vannak valamilyen módon a pártmunkával. A párt erejét az elmúlt esztendőben jól sikerült mozgósítani a legfontosabb feladatokra. A munka alapja egyértelműen a Központi Bizottság 1982. decemberi határozata, « megyei pártbizottság határozata, az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. valamint a központi pártszervektől év közben kapott útmutatások. A városi-járási és üzemi párttestületek folyamatosan napirenden tartották az egyensúlyt, az energia- gazdálkodás és a hatékonyság helyi tennivalóit. Minden területi pártszerv konkrétan foglalkozott az alacsony hatékonyságú vállalatok működésével. A járási pártbizottságok a megszokott jó színvonalon működtek együtt az,üzemekkel az aszálykárok elhárításáért. A politikai munka szempontjából is nehéz volt a múlt esztendő. Időnként a kormányzati intézkedések magyarázata, védelme okozott gondot. Másik probléma: nem érti még mindenki, hogy jelenleg az életszínvonal megvédéséhez is erőteljesen növelni kell a gazdasági teljesítményt. Sokan azt keresik, hogyan lehetne itt többet is tenni, ha azzal arányosan nőne a fizetés. Több üzemben került a pártszervezet is szembe olyan helyzettel, hogy a korábban kialakított gazdasági szerkezet ütközik a hatékonysági követelményekkel. Iparban és mezőgazdaságban is előálltak gyötrelmes választási kényszerek. Végül is a legtöbb esetben a gazdaságosság javításának az útjára léptek. Megnőtt a munkahelyeken a változások, az átcsoportosítások száma — ez politikailag is rendkívül kényes, gondos tervezést és következetes munkát igénylő feladat. Érzékeny terület volt a politikai munka számára az új vállalkozási formák létrehozásának a segítése, beillesztésük a vállalati gazdálkodásba és a vállalati viszonyokba. A kép meglehetősen vegyes volt. Gazdasági vezetők és pártszervezetek a legtöbb helyen összefogtak a politikai munkában, a szűk keresztmetszetek feltárásában, a vállalkozások megszervezésében és az emberi viszonyok rendezésében. Példának állítható ebből a szempontból a Csepel Autógyár, a PEMÜ, a Vörös Október és a Sasad termelőszövetkezet pártvezetősége. " '•i‘ Most a politikai-gazdasági elemzésre, a problémák feltárására és jelzésére, illetve, ha csak lehet, hely- beni megoldására szükséges összpontosítani. A legfontosabb azt biztosítani — és erre megvannak a vállalatoknak az eszközei —, hogy a jövedelmek a teljesítményekhez kötődjenek. A kisvállalkozások létét általában vitatni nemcsak nem okos, hanem irreális is. Ezek működő részei gazdasági életünknek — eredményeinknek — is. Pest megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben és közös vállalataiban 20—21 ezer dolgozó vesz részt az új szervezeti formákban, ott 2,3 milliárd forint értéket állítanak elő, ebből a szövetkezetek, közös vállalatok 235 millió forint nyereséget érnek el. Mindezt pótbefektetés nélkül. Nem igaz tehát, hogy csak a résztvevők járnak jól. Az iparban a vállalati, gazdasági munkaközösségekben mintegy 18 ezer ember dolgozik. (Iparban és mezőgazdaságban Kurucz D, István festménye Réti Mátyás grafikája tehát együttesen 38—40 ezer fő, nem számítva a háztáji és mezőgazdasági kistermelést.) A pártszervezeteit nagyon sokat tettek a2ért, hogy a bérek és a jövedelmek terén ez évben először érvényesülhettek a központi elgondolások. Külön is elismerést érdemel az I. negyedévi visszatartás, amelyet tulajdonképpen politikai eszközökkel sikerült teljesíteni. Az idei feladatokról szólva megjegyzem, a gazdaságpolitikában a múlt és az elkezdett esztendőt nemigen lehet egymástól elválasztani. A tennivalók sem vadonatújak, ' Az egész gazdaságban kiemelt cél a külkereskedelmi egyensúly javításához, a fizetőképességhez való eredményes hozzájárulás. A termelés növelésének, a nemzeti jövedelem gyarapodásának a fő forrása a meglevő eszközök jobb hasznosítása, az emberi képességekben, a jól szervezett munkában rejlő tartalékok feltárása. A vállalatok vezetői gyakran figyelmeztetnek bennünket. Hogy nagyon .lecsökkentek ' a tartalékaik, mégis azzal számolunk rés ezt az ő terveik is megerősítik), hogy az erőfeszítéseket tovább fokozva, a megyei vállalatok képesek a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelni. Nagy figyelmet kell fordítanunk a belső ellátás szempontjából meghatározó jelentőségű vállalatainkra. Nő a szocialista export jelentősége. Állami kötelezettség terheli a vállalatokat, de elsődleges politikai feladat is az állami szervekkel a tőkés exportra és importkiváltásra kötött megállapodások, szerződések teljesítése. Újszerű, hogy a feladatok kijelölésénél a pártbizottság határozatában nem ír elő számszerű követelményeket termelésnövelésre, exportra. Vannak, akik ezt hiányolják. Nem vitás, egyszerűbb lenne, de ez nem felelne meg a tervezési és szabályozási rendünknek. Vállalkozniuk és a felelősséget vállalniuk a vállalatoknak kell. A vállalati tervezés még nem fejeződött be, tehát pontos képet nem adhatunk a gazdálkodás várható alakulásáról. Tizenöt vállalat adatai alapján (melyek termelési értékben az összesnek 73 százalékát képviselik), ez évben folyó áron mintegy hatszázalékos termelésnövekedés várható. Rubel elszámolású értékesítésben 7 és fél százalékos növekedést terveznek, a dollár export a tervek szerint ismét nagy arányban, 40 százalékkal' emelkedik. A tervezett , ,----------------számítások mögött maximális erőfeszítések rejlenek-e a gazdaságpolitikai célok érdekében? Ez izgalmas kérdés. A következő hetekben a pártszerveknek politikai feladata ennek vizsgálata. A megyei pártbizottság január 13-i ülésén megszabta az üzemi és a városi szintű pártszervezetek idei tennivalóit, útmutatásaival segítséget nyújtott a gazdaságpolitikai munkájukhoz. Mindenekelőtt a korlátozó tényezők reális számbavételét és a vállalatok lehetőségeinek a feltárását végezzük e! alaposan. Pártbizottságunk azt tekinti a legfontosabbnak. hogy az emberek értsék a gazdaság helyzetét, vegyenek részt a feladatok kimunkálásában és a kollektívák erejének a mozgósításával biztosítsák az éves tervek teljesítését. Helyzetünk és a tennivalók részletesebb elemzésére rövidesen visszatérünk. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára vállalat. Dinamikusan nőtt a kisszövetkezetek termelése, ugyanakkor a hagyományos ipari szövetkezetek egy részében csökkent a termelés és adósok maradtak dollár exporttervük teljesítésével. Az építőipar,------------------- bár egészében csökkent a nyereség, jó munkával javítani tudta a jövedelmezőséget a PAÉV, a gödöllői és a szentendrei Városgazdálkodási Vállalat. Viszont ez évi eredményeik alapján várhatóan alacsony hatékonyságúak lesznek a Pomázi Faipari, a Gödöllői Háziipari, a Ferromechánika és a Taksonyi Háziipari Szövetkezet. Figyelemre méltó, hogy a vállalatokon belül az egyes munkahelyek között is nagy a teljesítménykülönbség. A PÁEV például igen nagy erőfeszítéseket tesz a lakásépítéseknél a hibátlan munkára. A váci és sziget- szentmiklósi munkahelyeken értek el sikereket, Dunakeszin is mutatkozik a fejlődés, a Gödöllőn épült lakásoknál azonban változatlanul sok a kifogás. A mezőgazdaság 83 nagyüzemének mintegy felében nőtt a termelési érték, viszont egyharmadában a termelés és a nyereség is csökken. A konkrét vizsgálatokat vállalatonként, szövetkezetenként kell elvégezni. Szoknak.-akik ez a dolguk.'Csak két szövetkezét 'példáján kívánom bemutatni, hogy nem mindig objektív okok játszanak közre a különböző eredményekben. Két szomszédos, egyformán aszálysújtotta termelő- szövetkezet gazdálkodási mutatóit említem: A tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet hat százalékkal maradt el a termelési terv teljesítésével, de ugyanilyen mértékben csökkentette a költségeit is. Tizenöt százalékkal kevesebb munkaerőt, foglalkoztatva, végül is elérte az előző évi nyereségének 80 százalékát. Ilyen időjárás mellett ez megbecsülendő teljesítmény. Tápiószőlősön az Űj barázda Termelőszövetkezet 101 százalékos költség mellett 96 százalékra teljesítette termelési tervét. Az öt százalékkal kevesebb termelést tizenkét százalékkal megnövekedett létszám állította e'ő. Az eredmény a 0 körül várható. Talán fölösleges is mondani. hogy a két gazdaság vezetési színvonala vagyon is különbözik. A tápiószentmártoni szövetkezet hosszú
