Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

1984. JANUÄR 19., CSÜTÖRTÖK 5 Őszinte válaszok kendőzetlen kérdésekre / A nyitányt a tervpályázat jelenti Szentendre és környezete, különösen a Pilis hegység keleti oldala számottevő ide­genforgalmi vonzóerővel rendelkezik. így a város látogatói, a zöld környezetben fel­üdülni kívánó turisták célpontja Szent­endre és környéke. A település a Pilis he­gyeitől övezve dél felől nyitott, így a fő­város irányából bármely útvonalon érke­zőknek a „tervezési terület” oldaláról tárul fel. „Városfejlesztési és idegenforgalmi cél­kitűzés tehát egyaránt az, hogy Szentendre déli-délnyugati része minél tökélesebben illeszkedjék a tájba, a L dváros építészeti értékeihez méltó színvonalon épüljön to­vább, nyerjen lezárást.” Vajon mit jelent az idézőjel közötti szö­vegrész? Csak annyit, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az ÉVM magánlakásépítés-fejlesztési célprogrambi­zottsága, a Pest megyei Tanács V. B„ a szent­endrei városi tanács vb és a Középduna- vidéki Intéző Bizottság országos, nyilvános, titkos tervpályázatot hirdetett „Szentendre, Felszabadulás lakótelep továbbfejlesztésé­re” címmel. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Tájékoztatásul a lakosságnak Új rend a városházán Ismeretes, hogy az államélet korszerűsítésének folya­matában, a közigazgatás tervszerű fejlesztésének fontos állomásaként 1984. január 1-vel megszűnt a járási hi­vatal igazgatási tevékenysége. Ettől kezdve a volt szent­endrei járás valamennyi nagyközségét, községét magá­ba foglaló városkörnyéki területen a feladatok ellátásá­ra a városi tanács különböző szervei hivatottak. Ezért szükséges, hogy 13 község lakosságának tájékoz­tatást adjunk Szentendre városi tanács tisztségviselői­nek címeiről s telefonszámairól, továbbá a vb szakigaz­gatási szerveinek összetételéről, elhelyezéséről. S mi ez valójában? íme egy idézet: „Olyan javaslatok, tervmegoldások kidolgozása, amelyek megalapozzák Szent­endre város délnyugati város­részének, az itt kialakuló Fel- szabadulás lakótelepnek a meglevő városszerkezethez és táji környezethez jól illeszke­dő, egyben a lakásépítés jelen követelményeihez igazodó to­vábbfejlesztését.” És az utolsó kérdés: miért van szükség a továbbépítés­re, s azt az illetékesek hogyan képzelik el? A felelet erre így hangzik: „Az állami lakásépí­tés ütemének csökkenése és ezzel párhuzamosan a magán­lakás-építés arányának növe­kedése új feltételeket jelent, új igényeket támaszt mind te­lepülésfejlesztés, mind az épí­tési tevékenység számára. Olyan beépítési tervet kell ké­szíteni, olyan épületfajtákat — kistár sasházak, sorházak, láncházak, teraszházak és csa­ládi házak — alkalmazni, amelyek kielégítik ezeket az igényeket. Egyben lehetővé teszik a város számára, hogy a különböző — tanácsi, szö­vetkezeti, vállalati, magán — építtetők jelentkezésekor az eltérő erőforrások és kivitele­zési módok alkalmazásával kiépülő lakóterület az egysé­ges és korszerűség képét nyújtsa ...” Ez volt a nyitány, s most következzék az első tétel. Jeges szél kószál a kocka­házak között, s mégis van mozgás az utcákon. Többen igyekeznek a Felszabadulás la­kótelepi iskola felé. Január 9-e. Délután 17.30. Az iskola aulájában a nyer­tes és megvásárolt kiállított terveket tanulmányozzák az érdeklődők, összesen hatot. De nincs sok idő a szemlélő­désre, hiszen hat óra, kezdő­dik a lakossági ankét. Az egybegyűlteket Denko- vitcs György, a HNF városi bizottságának titkára köszön­tötte, majd Havass Imre, a városi tanács elnökhelyettese ismertette a tervpályázat cél­ját, s a zsűri döntését. Ezután tüstént a lakosságé lett a szó. A felszólalók zöme két kér­dést feszegetett. Egyik a zöld­területek, parkok, játszóterek helyzete, mint az egyik fel­szólaló mondta: — Lehetőséget kell teremte­ni arra, hogy gyerekeink kul­turált módon elégíthessék ki mozgásigényüket! S a másik, a város s a hely­béli lakosság féltése volt. Ugyan mitől? íme egy véle­mény: — Hol húzza meg a város vezetősége a határt a beköltö­zések mértékét illetően? (Kö­vetendő példaként a fővárost említette, ahol csak ottani la­kosok kaphatnak lakást.) De megkérdezte azt is, mi a biz­tosíték arra, ha felépül az újabb 300 lakás, azt zömben helybéliek kaphatják majd meg? De nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk egy másik feszítő gondról: a gyermekor­vosi rendelő hiányáról. Ezt is sok felszólaló említette, s so­kan foglalkoztak a nem kielé­gítő közlekedéssel és ellátás­sal. Igaz, ez a három kérdés­komplexum nem tartozott az ankét — tervek és tervezők, valamint a lakosság szembesí­tése — témaköréhez, ennek el­lenére ezek sem maradhatnak válasz nélkül. Ugyancsak fél kilenc felé járt már az óra mutatója, amikor az utolsó felszólaló is leült. S ezzel véget ért az első tétel. Most lapozzunk egyet, mert kezdődik a második tétel. A tanács hivatalos helyisége. Akitől a válaszokat várjuk, Havass Imre elnökhelyettes: — Kezdjük talán azzal, ami­re konkrét válaszokat tudok adni. Gyermekorvosi rendelő. Sajnos, ebben a tervciklusban az nem szerepel. De létre­hoztunk mi már sok olyan dolgot, ami kimaradt a terv­ből. Megértjük a lakótelepiek gondját, s nem feledkezünk meg arról. Most viszont fele­lősséggel nem ígérhetek egye­lőre semmit. — Közlekedés, ellátás. Ez csak részben a mi asztalunk. Tavaly december 17-én volt öt éve, hogy Kodály Zoltán születésnapja alkalmából ren­dezett városi hangversenyen lépett először nyilvánosság elé, és 1979. február 28-án adta el­ső önálló hangversenyét a Szentendrei Kamarazenekar. Azóta a város kulturális éle­tének jelentős részesévé vált. A jubileum alkalmából felke­restük Fenyő Gábort, a zene­kar karmesterét: — Egy műkedvelő zenei együttes azért jön létre, mert — gondolom — tagjai együtt szeretnének muzsikálni. Volt-e a zenekar megalakításával más céljuk is? — Igen. Lépten-nyomon azt tapasztaltuk, hogy a „művé­szetek városában” a zene sok­kal kisebb súllyal volt jelen, mint akár a képzőművészet, akár az irodalom. Ezen akar­tunk változtatni. — Vajon, sikerült ezt a célt elérni? — Igen, ha nem is áttörés- szerűen. A város vezetői mel­lénk álltak, anyagilag és er­kölcsileg is. Csak egy példa: 1980-ban csembalót vásároltak nekünk, amely rendkívül so­kat jelent a repertoárunk ge­rincét jelentő barokk zene stílusos előadásában. — Es milyen a kapcsolat a város lakosságával? — Karácsony előtt például mind a városi kórus szerep­lésén, mind a mi hangverse­nyünkön telt ház volt. Sajnos, azért ez nem mindig van így. Ha valami nagyon kedvelt mű­vet játszunk, vagy egy neves szólista lép fel velünk, akkor sokan eljönnek a koncertünk­re, de különben csak a zené­ért, csak miértünk — jóval kevesebben. Amikor elindul­tunk. úgy képzeltem, hogy vál­lalkozásunknak majd híre megy. és újabb zenekari tagok jelentkeznek. Biztosra vettem, hogy egy 18 ezres lakosú vá­rosban vannak olyanok, akik gyerekkorukban tanultak .ze­nét, s szívesen veszik felnőtt­ként is kézbe a hangszert. Többször tettünk közzé felhí­vásokat — hiába! — Most is színesen látná­nak új jelentkezőket? — De még mennyire! Fő gondunk az, hogy kevés a he­gedűsünk. A mi együttesünk rnagvát a városi zeneiskola ta­nárai alkotják, akik tiszteletre méltó lelkesedéssel és szeretet­tel játszanak nehéz és fárasztó munkájuk mellett a zenekar­ban. — Közművelődési céljaikról már esett szó, de arról még nem, milyen művészi elképze­léseik vannak? Mi egyet tehetünk: ösztönöz­zük az illetékes vállalatokat a megoldás felé. Hogy mi van a zsebükben, azt persze csak ők tudják. S most vegyük elő a rázósabb kérdéseket. Hol a határ? ... Ha a terv megvaló­sul, akkor a lakótelep építése befejeződött! Mi a biztosíték arra? ... Nyilván számos le­hetőség lesz a helybéli részére is, hogy meglevő lakása leadá­sa. s készpénz segítségévei na­gyobb lakáshoz jusson. Hiszen, akinek lakása van, az már in­dulótőkének számít... Eddig az őszinte válaszok. Köszönjük, S ezzel vége a má­sodik tételnek. A finálé a lakótelep építésének befejezé­se lesz. — Az alapvető cél kezdettől fogva ugyanaz: egységes, szín­gazdag, mindenféle zenei mon­danivaló kifejezésére alkalmas zenekari hangzás megteremté­se. De ezzel párhuzamosan ar­ra is törekszünk, hogy a zene­kar egyre több korszak zené­jében, egyre több stílusban mozogjon otthonosan. — Mikor halljuk legköze­lebb a zenekart? — Március első felében, amikor fiatal szólisták közre­működésével Bach II. Bran­denburgi versenyét, valamint Mozart egyik hegedű- és zon­goraversenyét adjuk majd elő. A városban és környékén a gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi rendszere funkciójá­nak megfelelően két részre osztható: a megelőzésre és az állami gondoskodásra, vala­mint ezek intézményrendszeré­re. A három év alatti korosz­tály körében — a város védő­nőinek áldozatos munkája eredményeként — jó színvo­nalú a megelőző tevékenység. A bölcsődékben már nem ilyen jó az összkép, mert kapcsola­tuk a gyámhatósággal sajnos csak esetleges. Az oktatási in­tézmények közül az óvodák­ban általában megfelelő az ilyen irányú tevékenység, bár változó a munka mennyisége és minősége. Tervszerű és szín­Tisztségviselők: Marosvölgyi Lajos tanácselnök, tel: 11-208; Havass Imre tanácselnök-he­lyettes, tel: 10-939; dr. Berta­lan Ferenc vb-titkár, tel: 12-912. A tisztségviselők címe: Városház tér 3. I. emelet, 2. ajtó. A községek szempontjából a legfontosabb osztály a hatósá­gi, amely ellátja a városi ha­táskörbe utalt összes I. és II. fokú hatósági jogköröket. Az osztály dolgozóit ideiglenesen a korábbi szervezet irodáiban helyezték el, míg a Rákóczi Ferenc út 2. szám alatti posta e célra történő átépítése befe­jeződik. Az osztály vezetője: dr. Polonkai Anna, aki átme­netileg a birtokháborítást, ke­zelői jogi, közületelhelyezési, egyesületfelügyeleti ügyekkel foglalkozik. Található: Város­ház tér 3., földszint 5. ajtó. Tel: 12-139. A hatósági osztály kereté­ben működik az igazgatási (át­menetileg intézi a kisajátítási, szabálysértési ügyeket) és a műszaki csoport (ellátja a II. fokú építéshatósági ügyeket), valamint az ellenőrzési rész­leg, amely központosítva látja el a különböző kereskedelmi, ipari, építésügyi, kommunális, adó, mezőgazdasági, igazgatá­si s a tanácsrendeletekkel kapcsolatos hatósági, keres­kedelmi árellenőrzéseket. Legközelebbi lapszámunk­vonalas a Házi Árpád, a Sza­badságforrás, a Vasvári Pál úti és a Központi óvoda tevé­kenysége, viszont a többi óvo­da munkájának hatékonyságát javítani kell. Hogy ez miért fontos? A következő adatok önmagukért beszélnek. Az érintett gyermekek száma: 784, ebből bölcsődébe beíratott 130, s veszélyeztetett 82. Az óvodások száma 1093, ebből veszélyeztetett 90, s ne­hezen nevelhető gyerek 68. Az általános iskolások szá­ma 2481, amiből a veszélyez­tetettek száma 202, s a nehe­zen nevelhetőké 44. Olyan kérdés ez, amelyet mindig szem előtt kell tarta­ni, a helyzet javításán mun­kálkodni pedig kötelesség. ban ismertetni fogjuk a pénz­ügyi, a gazdálkodási és a fej­lesztési osztály, a művelődési, az egészségügyi és a sportosz­tály működését. A Felszabadulás lakótelepi iskolában pattogott a fehér kaucsuklabda a zöld asztalon. Ott mérték össze tudásukat azok, aki az első, a második, a harmadik helyre pályáztak az asztalitenisz-bajnokságon. A női egyéni verseny helye­zettjei (12 induló közül): első: Vejmola Katalin; második: Németh Magdolna; harmadik: Kecskés Mária. A női páros helyezettjei (6 induló közül): első: Németh M.—Kecskés M.; második Vejmola K.—Kürtös K.; har­madik: Tóth G.—Sallai T. Férfi egyéni helyezettjei (20 induló): első: Medveczki Im­re; második: Szabó József; harmadik: Laszki György. Férfi páros helyezettjei (10 induló) első: Polnai J.—Med­veczki I.; második: Kecskés J.— Kuts N.; harmadik: Lasz­ki Gy.—Szabó J. Vegyes páros helyezettjei (12 induló) első: Kecskés J.— Kecskés M.; második: Laszki Gy.—Kürtös K.; harmadik: Szabó J.—Vejmola K. Ifjúsági leány egyes (15 in­duló) helyezettjei: első: Kecs­kés Mária; második Kürtös Krisztina; harmadik: Bori Andrea. Ideiglenes otthonban A tágházki állítása A dunabogdányi művelődé­si ház ad ideiglenes otthont a község tájházának. A szépen megrendezett kiállítás a ti­zennyolcadik században be­vándorolt német telepesek tárgyi emlékeit őrzi. Ifjúsági leány páros: (6 in­duló) első: Kecskés M.—Kür­tös K.; második: Szalai Z— Bori A.; harmadik: Sallai T. —Sallai T. Ifjúsági fiú egyes (16 indu­ló) helyezettjei: első: Kecskés József; második: Kuts Nán­dor; harmadik: Patkós Attila. Ifjúsági fiú páros (10 indu­ló) helyezettjei: első: Kecskés J.—Kuts N.; második: Szabó L.—Tóth F.; harmadik: Varga I.—Viplak T. Ifjúsági vegyes páros (12 in­duló) helyezettjei: első: Kecs­kés J.—Kecskés M.; második. Varga I.—Tóth G.; harmadik: Tóth F.—Szalai Z. Serdülő leány egyéni (8 in­duló) helyezettjei: első: Szalai Zita; második: Tóth Gabriel­la; harmadik: Sallai Tímea. Serdülő fiú egyéni (15 indu­ló) helyezettjei: első: Kuts Nándor; második Patkós At­tila; harmadik: Viplak Tibor. Az oldalt írta: Kai ;í< snoyi István Fotó: Erdősi Agnes Palánták friss földben A tavasz elölt! „holt szezonban” is serény munka folyik Leány­falun, a Fővárosi Kertészeti Vállalat 2. számú telepén. Képün­kön: automatizált ültelőgép könnyíti a kertészek dolgát. Öt esztendős kamarazenekar A jubileum alkalmából Ifjúságvédelem magasabb fokon Ha esetleges a kapcsolat DMJ3K HETI KULTURÁLIS AJÁHLATtJUK Ma, január 19-én a Pedagógus Klub­ban dr. Török Tu­rul vezetésével: játszva tanulni — tanulva játszani. Szalagtűző ün­nepség. Január 20-án, pénteken 16.30 órakor lesz a Móricz Zsigmond gimnázium ha­gyományos sza­lagtűző ünnepsége. És a következő nap, vagyis szom­baton, január 21- én 19-től hajnali 4 óráig rendezik meg az ugyancsak hagyományos szerb bált. Belé­pődíj: 50.— Ft. Közgyűlés. A szentendrei Hor­gász Egyesület évi közgyűlését ja­nuár 22-én, vasár­nap tartja 9 órai kezdettel. Boldog szüle-t tésnapot című Marc Camoletti háromfelvoná- sos vígjátékát ad­ják elő január 23- án, hétfőn este 19 órakor a győri Kisfaludy Színház művészei Illés Ist­ván rendezésében. Stéger-bérlet 3. előadás. A mindennapi élet pszichológiai kérdései címmel új sorozat indul, amelynek első elő­adása január 25- én, szerdán 18 órakor lesz. A té­ma: a barátság, mint pszichológiai probléma. Előadó: dr. Lengyel Zsu­zsa kanditátus. Felhívás! A PMKK szeretné feleleveníteni a régi kávézók han­gulatát, s a be­rendezéséhez kéri a lakosság segítsé­gét. Szívesen elfo­gadnak kölcsönbe régi fogasokat, asz­talokat, székeket, újságtartókat és egyéb dísztárgya­kat. Sőt, mi több, az ilyen kölcsön­adott tárgyak fel­újítását, karban­tartását is vállal­ja a PMKK. Újdonság! A PMKK szolgálta­tásaival szívesen áll a lakosság ren­delkezésére. Vál­lalnak különféle nyomdai munká­kat, nevezetesen meghívók, plaká­tok elkészítését; könyvek, folyó­iratok, szakdolgo­zatok bekötését; baráti találkozók, esküvők lebonyo­lítását, társas­rendezvények megszervezését. Bővebb felvilágo­sítást személye­sen vagy a 10-294- es telefonon ad­nak az érdeklő­dőknek. A sikeres felvé­teliért. Egyetemi előkészítő tanfo­lyamokat indít a PMKK a követke­ző hónapban, ma­tematika, fizika, biológia, magyar nyelv és irodalom valamint történe­lem tárgyakból. A foglalkozások február elejétől május végéig tar­tanak heti kétszer két órában. A részvételi költség: 550—800 Ft-ig (a jelentkezők szá­mától függően). A jelentkezési la­pokat a PMKK portáján kell le­adni január 23-ig. Pcittogó labda A zöld asztal legjobbjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents