Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
6 1981. JANUAR 4., SZERDA TANÁCSOK A házastársak egyetemleges felelőssége Tulajdon szerzése elbirtoklással • A házastárs felelőssége a másik házastárs által kötött ügyletért. Olvasónk aprójószág nevelésére, hizlalására kötött szerződést, és ebből a célból előleget vett fel. A szerződésben vállalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ezért a szövetkezeti felvásárlási szerv, akivel olvasónk szerződött, pert indított ellene, valamint a szerződés megkötésében részt nem vett felesége ellen. A bíróság mindkettőjüket elmarasztalta és egyetemlegesen kötelezte a felvett előleg, a felvásárlási áron biztosított takarmány értékkülönbözeti árának visszafizetésére. Panaszuk szerint csupán a férj volna marasztalható, a feleség szerint annál is inkább, mivel időközben megszakították az életközösséget, különvállan élnek. Azt kérdezik: miért vonható felelősségre az a házastárs, aki nem vett részt az üzlet megkötésében? Olvasónknak nem tudunk kedvező választ adni. Ha most külön élnek is. amikor a férj megkötötte az üzletet, még házastársi vagyonközösségben voltak. A családjogi törvény szerint, a házastársi vagyonközösség fennállása alatt csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak külön vagyonára vonatkozik. E törvényszakasz következő bekezdése szerint, bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá nem tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő tudott arról, hogy a másik házastára az ügylethez nem járult hozzá. Jelen esetben úgy gondoljuk, ez a szabály egyértelmű választ ad olvasónk panaszára, és a helyes állásfoglalást is alátámasztja. Annyit azonban még tudnia kell, hogy a másik házastára felelőssége a házastársak által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben csak a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig áll fenn. ^ Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez elődje birtoklási idejét hozzászámíthatja sajátjáéhoz. Olvasónk 8 éve szakadatlanul sajátjaként birtokol a telke végében egy 50 négyszögöl nagyságú földterületet. Soha nem volt fogalma arról, hogy ez nem tartozik a sajátjához, ennek más tulajdonosa van. A telekkönyvi vázrajz szerint is úgy értelmezte, hogy ez a terület az övé. Most jelentkezett a szomszéd telek gazdája, közölte, hogy az említett telekrész a sajátja, haladéktalanul saját birtokába bocsátását kérte. Olvasónk a vitatott területen rendszeresen gazdálkodott, különféle beruházásokat eszközölt azon is. A jelentkező tulajdonos azonban arról hallani sem akar, hogy még ő fizessen valamilyen térítést olvasónknak. Olvasónk azt is elmondta nekünk, hogy ezt a területrészt valóban később vette birtokba, mint a többit. Ügy jutott hozzá, hogy a felső szomszédja, aki azt szintén 8 éve használta, átadta neki. Abban a hiszemben volt ezek után, hogy ha nem is tartozott a most vitatott földrész a sajátjához, azt ő elbirtokolta. A Polgári , Törvénykönyv szerint, ha valaki más ingóját vagy ingatlanát tíz éven át szakadatlanul sajátjaként bir-' tokolja, az elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot szerez az ingatlanon. Nyilván, ha olvasónk nem adja át szépszerével a jelentkezőnek az 50 négyszögöl nagyságú területet, a szomszéd pert fog indítani ellene. A perben olvasónknak kell bizonyítania, hogy a területet elbirtokolta. Elbirtoklás! idejéhez jogelődje elbir- toklási idejét hozzászámíthatja, feltéve, hogy az még nem szerezte meg a tulajdonjogot. Olvasónk szerint a szomszéd 8 évig használta a földet. Ügy tűnik, megvan az elbirtoklás, amennyiben elődje is szakadatlanul, mint sajátját birtokolta a területet. Ha a tulajdonos bármilyen módon az említett elbirtoklási idők alatt rendelkezési jogát gyakorolta a vitatott ingatlan felett, akkor az elbirtoklás megszakadt. Erre vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv 124. §-a az irányadó. Ha tehát olvasónkat a tulajdonos bepereli és az ingatlanrész birtokba való visszabocsátását kéri, a szükséges feltételek megléte esetén (tíz év, szakadatlan birtoklás sajátként) éljen viszonikeresettel annak megállapítása iránt, hogy a vitatott terület tulajdonjogát elbirtoklással megszerezte. Dr. M. J. A MÁV felelős Csomagmegőrzés Egy vidéki gyár alkalmazottja Budapesten átutazóban poggyászát a Keleti-pályaudvar automata csomagmegőrzőjében helyezte el. Amikor azonban dolgai végezte után kinyitotta, megdöbbenve látta: a rekesz üres. Ezért kárának megfizetéséért a MÁV ellen pert indított. Az Államvasutak azzal védekezett, hogy az automata csomagmegőrzőben elhelyezett tárgyak elvesztéséért csak vétkesség esetén felelős. Ez nem terheli, tehát a kárt nem tar tozik megtéríteni. Az elsőfokú bíróság ezt az érvelést elfogadta, és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megváltoztatta, a MÁV-ot a peresített összeg megfizetésére kö telezte. — Helytálló a MÁV védekezése, hogy a rekeszekben el helyezett tárgyakért csak vétkesség esetén felelős, de azt, hogy vétkes-e, nem a károsultnak kell bizonyítania, hanem a vasútnak kell kimentenie magát, és bizonyítani, hogy az elvárható módon járt el — hangzik az ítélet. Ez azonban nem állapítható meg. Nem elég, ha automatarekeszeket bocsát rendelkezésre hanem a csomagok megőrzéséről is gondoskodnia, kell. Ennek a kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy minden rekeszt olyan zárral lát el, amit más nem nyithat ki, vagyis el tér az általában használatos szerkezetektől. A technikai fejlettség mai színvonala mellett nincs akadálya ilyen zárak felszerelésének. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL! Több olvasónk kérésére közöljük, hogy az általános jövedelemadóról szóló rendelkezések a Tanácsok Közlönye 26. számában is megtalálható. Ugyanitt olvashatják az érdekeltek a társasági adóról szóló 46/1983. PM. sz. módosító rendelkezést. A lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról kiadott 6/1983. (XI. ' 20.) BM. számú rendelet január 1-ével lép hatályba, és érdeklődésre közöljük, hogy a Művelődési Közlöny múlt évi 24. számában is olvasható. Ugyanitt jelent meg a középfokú iskolák tanulói számára a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium, az OTSH, valamint a SZOT által a Jó tanuló — jó sportoló cím elnyeréséről kiadott tájékoztató. az Állampolgárokra vonatkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tartozik az általános jövedelem- adóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint eddig eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg, mint már korábban is közöltük. Az esetek túlnyomó részében mérséklődik az adóteher. A legmagasabb adókulcs 75-ről 65 százalékra csökkent, s ezt is csak az évi 600 ezer forinton felüli jövedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint helyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek. s csak az ezt meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb következményei lesznek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az eddigi — többnyire szabálysértési — bírság helyett 20—50 százalékkal felemelt adót fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pénzével. a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Takarékpénztár a takaréklevél-betéteknél két év után az eddigi 5.5 helyett 6.5. három év után a korábbi 6 helyett 7. öt év után 7 helyett 8. hét év után pedig 8 helyett 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarék- betét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év Új szabályok, rendelkezések Január elsejétől érvényesek után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleknek. Valamennyi kamatlábemelés visszamenőleg érvényes. A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásokról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a régebbinél kevesebb, összesen tíz rovatot tartalmazó bejelentő lapot kell lakcímváltozáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrséghez nyújthatja be. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata és szolgálati útlevelet, valamint magán- útlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak kék magánútlevél lesz, amellyel valamennyi országba lehet utazni. Módosították az útlevélilletékeket is. A korábbi 49-féle útlevélilleték helyett, lényegében csak egyféle illetéket kell fizetni. Korábban 20 forinttól 4000 forintig terjedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevélnek 350 forint lesz az illetéke. A kishatár- forgalom illetéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a ki- vándorlási kérelmek illetékét 4000-ről 1000 forintra mérsékelték. EGYSZERŰBBÉ és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek. sőt azok a vállalatok, amelyek jó eredménnyel vesznek részt a hazai és a külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük; vagyis költségesebb lesz a munkaerő, kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. Növeli a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Ugyanakkor a vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 1983-ban ugyanis a reális lehetőségeket túlhaladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984-ben a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési alapjuk egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni, s ezen összeg bizonyos hányadát a legfontosabb célokra — energiaracionalizálásra, az anyagfelhasználás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyorsítására — használják fel. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnek a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásokat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A VÁLLALATI dolgozók alapbér-rendszerénél az a leglényegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azon ban nem jelent egyben bér emelést is, csupán a lehetőségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kategóriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Munkára fogott busák Az év első horgászrovatát kezdjük mi is a jókívánsággal: boldog, halfogásban gazdag új esztendőt kívánunk valamennyi horgásztársunknak, olvasónknak. S hadd folytassuk mindjárt komolyabb témákkal. Nem lehet elégszer leírni — mindig akadnak olyanok, akik elfelejtik —, hogy a fogáki naplókat kitöltve január 5-ig kell leadni az egyesületeknél. Aki elmulasztja, június végéig nem kaphat horgászjegyet. Ugye, kedves sporik, ennyit nem ér meg a feledékenységünk, netalántán a nemtörődömségünk? Lehet dévérezni Az időjárás e sorok írásakor még kellemes, már-már ta- vaszias. Sokakban merül fel, hogy a szabad órákat jó lenne a vízparton tölteni. Ám az átlagosnál magasabb hőmérséklet ellenére a legtöbb kisebb tavunkon még .áll a jég, a lékhorgászatra, mint az egyik legkellemesebb és legérdekesebb módszerre, tehát nem is gondolhatunk. A folyóvizek annál alkalmasabbak erre. A ruganyok körül, esetleg a nagyobb esések alatt, de főleg a melegvíz-kifolyók környékén még most is lehet' próbálkozni. Persze, a sikerre csak az számíthat, aki ismeri ezeket a helyeket. Előzetes tájékozódás nélkül ne nagyon induljunk útnak, mert megesik, üres marad a szák. Sokan nem tudják, hogy például a dévérek télen is foghatók. Ilyenkor inkább a nagyobbja akad horogra. Aki rábukkan e keszegfélék vermelőhelyeire. bőséges zsákmánnyal térhet haza. A tél azonban inkább a rablózas ideje. Kishallal, 6Őt egyes helyeken — mint például Tasson — olykor gilisztával is lehet fogni termetesebb süllőket. Alkalmanként beválik a halszelét Is. Sokan Vannak, .akik. az Őszi fogás apraját a mélyhűtőben tárolták eddig, s most felszeletelve, vagy egészben propellerrel pergetve horgásznak ezekkel. Munkára fogják a halakat a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Az I. árapasztó csatorna vizi- gyom-fertőzöttsége — mint üzemi lapjukban is olvashattuk — komoly üzemeltetési és fenntartási gondokat okozott. Különösen a súlyom, a hínár, a gyékény, a békalencse és a pákafélék szaporodtak el nagy mennyiségben, ezzel akadályozva a csatorna vizének lefolyását. A következmény: a meder gyorsan eliszaposodott, s a gyakoribb kotrás, karbantartás sok pénzbe került. Mit lehet tenni? — tették fel a kérdést a vízügyi szakemberek. A lehetőségek közül végül azt választották, hogy növényevő halak telepítésével igyekeznek csökkenteni a vízigyomok kártételét, A haltelepítést megelőzően véleményt kértek egyebek között a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium halászati és vadászati főosztályától, valamint a dunai halászati vegyes bizottságtól is. A válaszok kedvezőek voltak. Mindkét testület egyetértett a telepítéssel, annak ellenére, hogy fennáll a veszélye: a halak a csatornából a Dunába szökhetnek, s mivel a legutóbbi tudományos kutatások szerint a természetes vizekben — hazai folyóink közül például a Tiszában — mind az amúr, mind a busa szaporodik, ezzel előbb-utóbb a Duna érintett szakaszán is megjelenhetnek e halfajok szaporulatai. A szakemberek szerint ez az őshonos halfaunára nem hátrányos. A KÖVIZIG segítséget kapott a helyes kihelyezési arány megállapításához is. Ezek után a Százhalombattai Temveráltvizű Halszaporító Gazdaságtól mintegy 4 tonna amurt és 1 tonna busát vásároltak. A telepítésre tavaly tavasszal került sor. Az első tapasztalatok kedvezőek. Horgászati szempontból a vízügyiek vállalkozásának azért van jelentősége, mert a kihelyezett halakra — & méretkorlátozást. figyelembe véve — lehet horgászni. A szabályok megtartását a halőrök és a KÖVIZiG illetékesei szigorúan ellenőrzik. Itt a menyhal Fülöp István váci ifihorgász telefonon érdeklődött szerkesztőségünknél, hogy vajon a Dunában lehet e most menyhalra horgászni. Lehet, de szinte kilátástalan. A menyhal a tőkehalfélék családjába tartozik, s csak telente fogható. A legjobb menyhalas vizünk a Tisza, a Dunában csak elvétve kerül horogra, akkor is inkább az alsó szakaszon. Ha bővebb ismereteket akarunk szerezni e finom májú hal fogásáról, ajánljuk a Horgászok kézikönyvét, amelyben sokoldalúan és alaposan tárgyalják a szerzők ezt a témát. Furucz Zoltán Vercszki János Kistermelők részére t naposcsibék eladók Tetro 726 húshibrid, darabja 8,80 Ft Tetra SL tojóhibrid, darabja 17,— Ft Tetra H vegyesivarú, darabja 8,80 Ft Az árban nem szerepel a szállítási és a csomagolási költség. A megrendeléseket a következő címre küldjék: llábol nai llri»!*a/iln«iligi Kombinát kereskedelmi iroda; Budapest V., Szép u. 3. (Pf.: 91. 1364) A naposcsibék - értékesítésünk után — ' Budapesten, a X. kerületben levő Kőbányai naposcsibeboltunkban vehetők át.
