Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984. JANUAR 17., KEDD Sajtótájékoztató a műkincslopásról Letartóztattak több gyanúsítottat Egy festmény megkerült - A nyomok Görögországba vezetnek Raffaello „Ifjú képmása” című festménye — a Szépművészeti Múzeumból tavaly november 5-én elrabolt nagy értékű műkincsek egyike —, már sértetlenül megkerült. Törökbálint határában, a földbe elásva találtak rá a nyomozók. Előzetes letartóztatásban van az ügy három magyar gyanúsítottja, s egy olasz állampolgárt is letartóztattak hazájában a bűnüldöző szervek, társait pedig körözik. Olasz cinkostársak Az országszerte felháborodást, s határainkon túl is nagy visszhangot keltett bűnügy részleteit, a nyomozás során feltárt adatokat Lad- vánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes, dr. Siklói György rendőr vezérőrnagy és a nyomozás közvetlen vezetője, dr. Mérges István rendőr ezredes ismertette a Belügyminisztériumban az újságírókkal. Szóltak arról: hol tart jelenleg a bűncselekmény felderítése. Ismerik valamennyi elkövető kilétét, a szakértői vizsgálatok, azonosítási eljárások során, számos bizonyítékot gyűjtöttek össze. így csaknem teljes körűen rekonstruálhatták a történteket, s a tisztázott tények alapján, a rablásban részt vett három magyar állampolgár közül kettő, továbbá az ügy már lakat alá került olasz szereplője beismerő vallomást tett. A nyomozás azonban még korántsem zárult le — hangsúlyozták —, hiszen a bűnszövetkezet egyes tagjainak pontos szerepe még tisztázásra vár. A bizonyítási eljárás sem fejeződött be. Az olasz hatóságok még nem fogták el valamennyi gyanúsítottat, ami a legfontosabb: a hat festményhez már igen közel jutottak, de pontos helyük még ismeretlen. Az eddig felderített adatok alapján a műkincslopás története a következőképpen foglalható össze: Graziano lóri és Ivano Scianti olasz állampolgárok, 1933. október 14-én érkeztek hazánkba — mint bebizonyosodott —■, a Szépművészeti Múzeum kirablásának határozott tervével. Többször felkeresték a helyszínt, majd szándékuk megvalósításához magyar segítőkre is találtak, mindenekelőtt Jónás Katalin 17 éves érdi lakos személyében, akivel egy szórakozóhelyen ismerkedtek meg. Az olaszul tanuló, s olasz állampolgárokkal szívesen ismerkedő lány közvetítésével kerültek kapcsolatba Kovács Gusztáv 28 éves, foglalkozás nélküli és Raffai József 21 éves, zöldségkereskedő — mindketten büntetett előéletű —, érdi lakosokkal. Megtévesztő bűnjelek A társaság kiegészült, amikor október 3ü-an Giacomo Morini Budapesten csatlakozott társaihoz — a három olasz bűnöző volt végül is a rablás végrehajtója —, a magyar gyanúsítottak közül Kovács Guáztáv vett részt a múzeumbeli akcióban. A megszerzett képeket, egy kivételével to- váobi két társuk (Giordano Incenti és Carmine Palmese) segítségével vitték ki az országból: még a rabfás éjszakáján egy Fiat gépkocsival Le- tenyénél lépték át a határt. Veiük tartott Giacomo Morini is, míg a másik két olasz rabló vonaton távozott Magyar- országról. Az Ifjú képmását „biztosítékul” hagyták itt: megbeszélték, hogy később visszatérnek érte. s ekkor fizetik ki magyar társaiknak a közreműködésükért kialkudott összeg fennmaradó részét. Mindezt természetesen hosz- szadalmas, rendkívül aprólékos és széles körű nyomozómunkával tudták felderíteni. A vizsgálat bonyolultságát jellemzi, hogy a helyszínen, a kiállító teremben — ahova a múzeum falát borító állványzaton, majd az erkélyajtó üvegét kivágva jutottak a gyanúsítottak — rendkívül csekély nyomot találtak, s ezek némelyike is szándékosan félrevezető volt. Ilyen, a megtévesztést szolgáló eszköz volt a helyszínen „felejtett” csavarhúzó. amelynek felirata amerikai eredetre utalt, ám az alapos vizsgálódás később kiderítette, hogy csupán egyes részei készülnek az Egyesült Államokban, az összeszerelést Olaszországban végzik, s ott is forgalmazzák. Olasz szereplőkre következtethettek a november 10-én Százhalombattánál a Dunából kifogott jutazsák olasz céget jelző felirata alapján is. Mint ismeretes, e zsákban találták meg a többi között négy festmény úgynevezett vakkeretét is. S ha keveset is. de más nyomokat ugyancsak talált a rendőrség : cipőlenyomatokat a múzeum állványzatán és párkányán, valamint egy meglehetősen elmosódott, mégis sikerrel azonosított ujjlenyomatot. Ez utóbbi jutott el az Interpol közreműködésével Olaszországba, s így tudnák azonosítani a betörés egyik tettesét. Nem volt könnyű egyébként az olasz bűnözők kilétét felfedezni, már csak azért sem, mert egyikük kivételével mindannyian álnéven, hamis okmányokkal jártak Magyarországon. Egyre szűkítve azonban az elkövetéssel gyanúsítható személyek körét, s lehetséges szálláshelyeiket megvizsgálva, végül is kirajzolódott a bűnszövetkezet összetétele. A gyanúsított olaszok magyar kapcsolatainak felderítésekor eljutottak a három itthoni közreműködőhöz, s Jónás Katalint december 6-án, a két férfit pedig december 15-én vették őrizetbe. Ugyanezen a napon a kutatás során sértetlen állapotban megtalálták a Raffaello-festményt, amelyet azóta a szakértők azonosítottak, s immár biztonságban van. a ' . Jónás Katalin, majd Raffai József részletes beismerő vallomást tett. Kovács Gusztáv egyelőre makacsul tagad. Az itthoni nyomozómunka során szerzett bizonyítékok alapján tartóztatták le Olaszországban Giacomo Morinit, akinek hallgatása az elé tárt tények hatására már ugyancsak megtört. Nemzetközi körözés van érvényben a többi, szökésben levő bűnöző ellen, s az olasz rendőrség széles körű nyomozást folytat az Interpol közreműködésével kézrökerítésükre. „Számlájukat” egyébként nem csak ez az ügy terheli. Például ketten közülük még tavaly januárban Olaszországban elraboltak egy kamiont, a telephely őrét megölték, majd a megszerzett kocsi segítségével egy villából értékes műkincseket vittek el. Összehangolt nyomozás A nyomozó hatóságok most a bűncselekmény körülményeinek részletes feltárása mellett természetesen a festmények felkutatására összpontosítják erőfeszítéseiket. Miként a tájékoztatón elhangzott, annyi bizonyos: a képek Görögországba kerültek. Olyan értesüléseket is szereztek a magyar bűnüldöző szervek, hogy egy gazdag görög gyáriparos a „megrendelő”, illetve az esetleges orgazda. Közölték azt is: magyar belügyi szakemberek utaztak Görögországba, hogy a helyszínen működjenek együtt az ottani hatóságokkal. A sajtótájékoztatón köszönetét mondtak az Interpolnak, az illetékes olasz és görög szerveknek, illetve más külföldi szakértőknek a nyomozáshoz nyújtott segítségükért, hangoztatva, hogy közreműködésükkel összehangoltan, eredményesen tudtak és tudnak munkálkodni a veszélyes bűnszövetkezet leleplezéséért. Ugyancsak köszönet illeti hazánk közvéleményét is, amelynek támogatása az üggyel kapcsolatos, lakossági bejelentések sokaságában, a rendőrség munkája 'iránt megnyilvánult bizalomban egyaránt kifejeződött — hangoztatta Lad- vánszky Károly miniszterhelyettes. Azért is szükség volt erre a bizalomra — tette hozzá —, mert az időközben elért részeredményekről éppen a további nyomozás sikere érdekében eddig nem tájékoztathatták a közvéleményt. A vizsgálat újabb fejleményeiről folyamatosan beszámolnak majd az illetékesek. ígéretből vdéság lett Vecsésen S^akcTvesi rendelő — tavaszra Talán emlékeznek még az olvasók az egészségügy integrációjának kialakítása Pest megyében sem volt mentes a zökkenőktől. Annak idején egy viharos tanácsülés nyomán hírül adtuk! Vecsés 23 ezer lakóját elutasították a budapesti XVIII. kerületi szakorvosi rendelőből, s 1981 nyarától a monori szakorvosi rendelő fogadta őket. Az új beteg- beutalási rendelet tekervényes utakra kényszerítette a betegeket, akik egy-egy vizsgálat- sorozattal néha napokat töltöttek. Az illetékesek — látva a vecsésiek sérelmének súlyosságát — már az év decemberétől új rendet alakítottak ki. Szakorvosi rendelések kezdődtek Vecsésen, s azokban a gyógyászati ágakban, amelyekben nem adhattak helyben’segítséget a betegeknek, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházánál levő megyei szakrendelő fogadta a pácienseket. Már abban az időben döntés született: Veesésen szakor. vosi rendelőt kell építeni. Még festékszagú „Hogy a település egészségügye saját lábára álljon, az manapság mindenkinek szívügye. S mert szívügy, a kezdeti lépéseket bizonyára újabbak követik majd” — írtuk lapunk 1981. december 29-i számában. Mi történt azóta? Csányi János, a vecsési tanács elnöke: — A Pest megyei Tanács soron kívül — mert a nyolc munkahelyes rendelő építése nem szerepelt a VI. ötéves tervben — 17 millió forintot adott, s az összeg azóta az építőanyagok és a gyógyászati berendezések árának emelkedése miatt újabb 3 millióval nőtt. A terveket és a kivitelezést a Gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat adta. Az épület áll, az utolsó simításoknál tartanak január elején. A viz-, a gáz- és a villanyvezetékek, a szennyvízcsatorna odaviteléről a tanács gondoskodik, s a rendezéshez — a kerítés, a járda építéséhez, parkosításhoz, a takarításhoz — a lakosság, az üzemek társadalmi segítését kértük. Ez utóbbi munkánk együttes értéke mintegy másfél millió forint lesz. A takarítók első brigádját a Ferroelektri- ka Ipari Szövetkezetből éppen ma délutánra invitálta az építkezéshez a szakmaközi bizottság. Ám a műszaki átadás még tart. Ennek első határideje a múlt év novembere volt, s hogy későbbre maradt, annak oka főként az, hogy a kivitelező nem kapott megfelelő radiátort, szellőzőberendezés alkatrészt, s megoldatlan volt a fertőző hulladék elégetése is. A kétszintes rendelőintézet körül, s odabenn is javában serénykednek a gyömrői ÉSZKV dolgozói. A bevezető út vasoszlopairól még hiányzik a korlát, az udvaron szerszámok, betonkeverő gép, állványok, talicskák, deszkák, fóliával letakart cementes zsákok. Odabenn festékszak, a ruhatárban Bod a István brigádja festi a fogadókat, de már jó melegben, ugyanis működik a fűtés. Az emeleti tágas váróban hullámpapírral borítva állnak, az ágyak, amelyekre a betegeket fektetik majd az orvosok, s megérkeztek a műszerszekrények is. Asztalos József művezető így beszél: — 1982 májusában láttunk munkához, s eleinte csak két kubikos dolgozott itt. Az Uni- oáz-panelek összeszerelését az- év augusztusában kezdtük, s a szerkezetépítés tavaly áprilisig tartott. Akkor láttak munkához a szerelők, a szakiparosok, akik most már napokon belül végeznek. Valóban nem kaptunk megfelelő méretű lemezradiátorokat, s gond volt a szellőző és a szemétégető rendszer kialakításával is. A műszaki átadás határidejének módosulásához hozzájárult az is, hogy dolgozóink közben másutt — például a monori ABC építésénél is — munkálkodtak. Most 42- en igyekszünk mielőbb befejezni itteni teendőinket. Az •* öt új kisszövetkezet a megyéken Gazdasági és egyéni érdekkel Az utóbbi napokban a megyéből sorra érkeztek a hírek: több ipari szövetkezet kisszövetkezetté alakult. E fontos, a kollektívák jövőjét meghatározó döntések alapos előkészítése, a várható kockázat és a lehetséges eredmények számbavétele után került a közgyűlések napirendjére. Akik szavazatukkal a kisszövetkezeti forma mellett foglaltak állást, többnyire nem a csodában bíznak, hanem sokkal inkább abban, hogy a szabályozók immár kedvezőbb feltételt teremtenek a gazdálkodás fejlődéséhez, s nem utolsósorban egyéni boldogulásukhoz. De vajon mi indokolta a döntéseket, s milyen reményekkel várják áz első — kisszövetkezetben eltöltött — hónapokat? Ezt kérdeztük annak az öt kollektívának az elnökeitől, amelvek működési formájuk megváltoztatása mellett döntöttek. Változatlan profillal A fóti Műanyag- és Faipari Kisszövetkezet elnöke Kürtösi Ottó: — Az elmúlt esztendőkben — bár jelentős erőfeszítéseket tettünk a bérszínvonal növelésére — nem tudtuk állni a versenyt a környező üzemekkel, s ezért állandó létszámgondokkal küszködtünk. Alapvetően ez az oka az átalakulásnak, hiszen kisszövetkezetként sokkal rugalmasabban. a tényleges teljesítmények alapján gazdálkodhatunk a jövedelmekkel is. Az idén például arra számítunk, hogy legalább 10 ezer forinttal többet keresnek éves átlagban tagjaink, mint tavaly. Énhez hadd tegyem hozzá: változatlan profillal dolgozunk tovább. Úgy érezzük, elképzeléseink lassan valóra válnak, régebbi erőfeszítéseink is beérnek végre. Az egészségügyi laboratóriumi bútorok termelésére most több az igény, s az eddig sok gonddal küzdő gomb- gyartás is fellendülőben van. Sőt: az Ikarusszal 15 millió forintos szerződést kötöttünk autóbuszok műanyag tartozékainak készítésére. Munkánk tehát lesz bőven, s nem csak 85 tagunknak, hanem a 200 embert foglalkoztató szakcsoportoknak is. Herde Károly, sl dunakeszi székhelyű Dunamenti Építőipari Kisszövetkezet elnöke: — Hogy miért alakultunk át, erre egy mondattal lehet válaszolni: azért, mert a jelenlegi gazdasági szabályozók csak kisszövetkezetként biztosítják számúnkra a legkedvezőbb feltételeket. A másik kérdésére is egy mondatban válaszolok: azt várjuk, hogy csaknem azonos létszámmal gazdálkodva, a személyi jövedelmeknek az átlagosnál magasabb növekedése ösztönzőleg hat majd a termelésre. s így több munkát tudunk elvégezni. Hogy mi lesz az elkövetkező napokban, hónapokban, arról még korai beszélni ... Vnttaembursk nélkül A Szigetszentmiklősi Kosár- és Vegyes Háziipari Kisszövetkezetből Kovács Kálmán elnök adott választ: — Átalakulásunk oka a szabályozórendszerben keresendő. Az elmúlt években rengeteg gond nehezítette munkánkat, s amikor számításokat végeztünk, hogyan lábalhatnánk ki a hullámvölgyből, egyetlen lehetőség körvonalazódott: a kisszövetkezeti működési forma. Tavaly 41 ezer 280 forint volt a bérszínvonal nálunk, s ez annyira kevés, hogy ha nem változtatunk, képtelenség a gazdálkodásban kulcsszerepet betöltő emberek megtartása. Most szeretnénk csökkenteni az adminisztrációs és a műszaki létszámot, s tagjaink sorában is számotvetni mindenki képességeivel. Profilunk marad a régi. Az első félévre van elegendő megrendelésünk is. Ha elképzeléseink teljesülnek, akkor csökkenthetjük rendkívül magas rezsiköltségeinket, s ezzel párhuzamosan tagjaink jövedelme szerény számítás szerint is legalább öt százalékkal emelkedik az idén. Átalakult a Pest megyei Lakatos és Kovács Ipari Szövetkezet is. Elnökük Galántai Dezső: — Itt az emberek azt tapasztalták régebben, hogy sokat dolgoznak, s ahhoz képest keveset keresnek. A kisszövetkezeti forma is tagjaink körében vetődött ■ fel először. így nem is csoda, ha mindenki erre szavazott. A váltoiástól elsősorban azt várjuk, hogy a tavalyi 51 ezer 900 forintos átlagos keresetek legalább 20 százalékkal növekednek. Profilunk változatlan marad, megrendelésünk is van bőségesen. Száz tagunk mellett hatvanegyen a szakcsoportokban tevékenykednek. A Gödöllői Építőipari Kisszövetkezet elnöke Órth Mihály így foglalta össze véleményét: — Létszámunk sajnos évről évre csökkent. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a maximált áras lakásépítéseken nem, vagy alig számíthattunk nyereségre, s így a béreket sem tudtuk a megfelelő mértékben emelni. Szervezetünk méreteinél fogva egyszerűen nem volt képes a gazdaságosságot javítani. Amikor most kisszövetkezetté alakultunk, tevékenységi körünkön belül egy kicsit módosítottuk céljainkat: a jövőben elsősorban felújításokkal és karbantartásokkal szeretnénk foglalkozni. Számítunk arra is, hogy a bérek — immár jóval kevesebb kötöttségtől terhelten — jobban igazodnak a valódi teljesítményekhez, s a „valtaembe- rektől” megszabadulva hatékonyabban tudunk tevékenykedni. Nincs vesztenivaló Ennyi az elnökök véleménye. Szavaikból egyértelműen kitűnik, hogy valamennyi kisszövetkezetben elsősorban a bérszínvonal- és a bértömeggazdálkodás fékező hatását akarták megszüntetni, a termelés érdekében. Az új formában erre a jogszabályok lehetőséget adnak, sőt, a tavalyi tapasztalatok alapján várhatóan a valósághoz jobban igazodó előírások jelennek meg rövidesen. Hogy mennyire reá lis egy-egy közösség számítása majd csak a jövő dönti el. Pest megyében azonban az ed dig megalakult kisszövelkeze tek szinte kivétel nélkül eredményesen gazdálkodnak. Furucz Zoltán után átadjuk a terepet a Koordináta GM-nek, ameíy az orvostechnológiai szerelést vállalta. Tetszik az új Az utca túlsó oldalán egy régi családi ház falán tábla hirdeti: Szakorvosi Rendelő. Dr. Szakáig Vince belgyógyász csoportvezető főorvos odabent fogad — Naponta 25—30 beteg jön, a két (bár a gyakorlatban inkább háromórás) rendelési időn belül. Amikor itt kaptunk otthont, már tudtuk, hogy ez nem lesz végleges. Szerencsére. Nincs ugyanis vetközőhe- lyiség, szűkös a váró, vályogfalú a ház, s olajkályhával fűtünk. Nem panaszkodhatok mégsem, hiszen minden lehetséges segítséget megadott a tanács és a Monori Szakorvosi Rendelő Iptézet. Alig várom — a munkatársaim és a betegek is így vannak ezzel —, hogy végre átköltözhessünk. Többször is jártam az új rendelőben, s nagyon tetszik. A kialakításánál figyelembe vették javaslatainkat, az EKG például a két belgyógyászati rendelő közötti szobában kap helyet. A végén Macsinga Józsefné- vel Monoron, az ottani szakorvosi rendelő röntgenvizsgálója előtt beszélgettünk! — Két órája várom, hogy sorra kerüljek. Ha az utazást is számítom, legalább fél napom vész el a fogröntgen miatt. Bizony jó volna, ha már készen lenne az új rendelőnk, úgy tudom, ott lesz fogröntgen is... A beteg nyer vei® A Monori Szakorvosi Rendelő Intézet igazgató főorvosa, dr. Csernus J. Alán: — A módosítás éve, 1981. óta a legnagyobb forgalmú rendelések, a labor, a belgyógyászat, az EKG, a fogászat, a gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, pácienseit, a terhesgondozásra, munkaalkalmassági, gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatra érkezőket helyben fogadják a szakorvosok. Monor- ra csak röntgenvizsgálatokra, vagy tüdő- és ideggondozói el- átás miatt jönnek a vecsésiek, a többi orvosi ágban pedig a Pest megyei Szakorvosi Rendelő Intézet fogadja őket. Az elmúlt év végétől már a reuma-szakrendelés is ott helyben van. Ha elkészül az új rendelő Vecsésen, lesz urológiai ideggyógyászati, szájsebészeti. fogászati röntgen és fizikotherápiás vizsgálat is, továbbá gyógytorna. A Koordináta GM egy-két hónapos időt kért a szakmai berendezések felszerelésére, ígv márciusban, legkésőbb áprilisban jöhetnek a betegek. — Ezután tehát köny- nyebb lesz a szakorvosra szoruló vecsésiek helyzete? — A válasz egyértelmű: igen. Kevesebb fajta vizsgálat miatt kell majd Pestre utazniuk, s ha a most szétszórt rendelések egy épületben lesznek, a falun belül sem kell egyik rendelőtől a másikig menniük. Könnyebbé válik így az orvosok számára is a konzultáció, végül az sem mellékes, hogy a központi körzeti orvosi ügyelet is az új épületben kap helyet. Teljes körű ellátást adhat majd a fogászat, s a nehezen mozgó reumás betegek küldözgetése is megszűnhet. A megoldás mégsem teljes, bár mindenki ezt szeretné. Sajnos, korszerű röntgenkészülékre, ehhez megfelelően szigetelt helyiségre, f a sebészeti rendelés megszervezésére már nem futotta a pénzbpl. Mindenesetre, megnyugtató, hogy az ú j rendelések személyi feltételeiről már gondoskodtunk. S talán az egyik, költözés után megüresedő épü- 1 t felhasználásával, vagy az úi rendelő bővítésével meg- f kihatjuk majd a sebészeti állítást is. Vasvári G. Pál.
