Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
Harmincöt ország küldöttsége Stockholmban Ma kezdődik a konferencia Olof Palme fogadta Várkonyi Pétert A semleges és el nem kötelezett Svédország fővárosában, a Balti-tenger nyugati partján fekvő másfélmilliós lakosú Stockholmban ma megkezdődik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelés európai vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi konferencia. Stockholm most először lesz ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetel színhelye. A konferencián minden európai ország képviselteti magát Albánia kivételével. Mint az 1975-ös helsinki záróokmány részesei, jelen vannak az Egyesült Államok és Kanada képviselői is, összesen tehát 33 küldöttség, mintegy 400 delegátussal. Bár „összeurópai” tanácskozásról van szó, a részvevők három csoportban szorosabban működnek együtt: a Varsói Szerződés tagállamai, a NATO, illetve az európai közösség tagállamai, végül a semleges és el nem kötelezett államcsoport. Monaco és a Vatikán kívül áll ezeken a csoportokon. A konferencia hat munkanyelve az angol, az orosz, a francia, a német, az olasz és a spanyol. A küldötteket a szokásos diplomáciai mentesség és előjogok megilletik. Stockholmban ezekben a napokban gyakran emlegetik azt a történelmi tényt, hogy szovjet részről még 1954 őszén javasolták egy európai kollektív biztonsági értekezlet összehívását, igaz — az Egyesült Államok és Kanada nélkül. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek eddig két utótalálkozója volt: Belg- rádban és Madridban. A harmadik utótalálkozóra 1986 őszén, Becsben kerül sor. A stockholmi konferencia mandátumát a madridi utótalálkozó záródokumentuma a következőképpen határozta meg: „ ... több szakaszban hozzon új, hatékony és konkrét lépéseket, amelyek célja a további előrehaladás a bizalom és a biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, ezáltal kifejezést és nyomaté- kot adva az államok azon kötelességének, hogy az egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől ... A konferencia folyamatot indít el, amelynek LEGALUL K ísértése lenne a rossznak, a hibásnak, ha vaLaki egyazon mérleg kát serpenyőjébe rakja az atomerőművet és a férfi fodrászt? Mert mi köze lehet a kettőnek egymáshoz? Semmi. Semmi? Szép szándék, nemes összefogás, nagy értékű társadalmi munka teremtette meg az öregek klubját — az ún. régi tanácsháza épületében — Áporlcán. Dolgoztak itt a Kiskun Termelőszövetkezet szocialista brigádjai, a település asszonyai, sok mindenki más, aki csak segíteni akart, így lett azután hajléka azoknak, akik többszörösen rászolgáltak a csendes pihenge.tésre, a halk duruzsolássá olvadó eszmecserére; a nyugdíjasoknak, járadékosoknak. Itt, e kedves napközbeni otthonban szögezi mellemnek a kérdést — nem bosz- szúsan, nem háborogva, hanem tényszerűen — a többiek egyetértő bólogatása közben az idős férfi, vajon értem-e, hogy bár örül •— mert: „mi még tudunk szívből örülni” —, amikor a televízió nagy áruházakat, a metro új szakaszának építését, a csodálatos bonyolultságú paksi atomerőművet mutatja, kissé sereg végére szorultnak érzi magát? A sereg végére szorultnak — az ő megfogalmazása ez —, mert amíg ott, meg amott ez is, az is, neki itt nehéz gond egy nyiratkozás. Szó sincs róla, mintha az idős tsz-nyugdíjas elvétené — ami bizony gyakori eset sok ügyben, sokfelé — az arányokat, s nagyvárosi, városi ellátottságot, körülményeket óhajtana falujában. Beérné ő egy szem fodrász- szál, ahol hófehéren is dús haját rendbe tennék, ám borbély — férfi fodrász — egy szem nincsen, a megoldás az autóbusz, Kiskun- lacházára, avagy fölfelé. Szigethalomra, Taksonyba utazhat, s a nyiratkozást nem csak a . viteldíj teszi drágává, hanem megíonto- landóvá. az, hoay nehezen mozog, bottal jár ő is, az időseik többsége is, azaz nekik egy-egy ilyen utazás vállalkozás. Izgalom, fáradság, veszély. Nehogy legyintésre mozduljon a kezünk! Legyintésre, mondván, ha ennél nagyobb baj nincsen... Adott esetben, amikor már nem halasztható a fejdísz meg igazítása, ez a legnagyobb gond! Mert az élet, az ember már csak ilyen, kis köznapi ügveit olykor mindent megelőzőnek érzi. mert hiszen ki nem kerülheti, valami megoldást kell találnia. S ez a kell nyomaszt, még ha csak egy nyiratkozásról van szó, akkor is, még inkább, ha a nyiratkozás jelképezte közönségesen mindennapos szükségletekről, mivel a községben — mint voltak szívesek az érintett hivatalos emberek összeszámolni — 248 nyugdíjas él. Áponka népessége 1100 felett van, s a két adat összevetése azért már mond valamit arról, szabad-e az ellátottság, a szolgáltatások bármely fehér foltját úgy kezelni, mint lényegtelent, figyelmet nem érdemlőt. Számítani átlag szerint persze járna Áporkának is egy borbély, mert a megye 179 településére négyszáznál valamivel több férfi, férfi-női, női fodrász jut a kisiparosokból, s még valamit javít a helyzeten a szolgáltató szövetkezeti szektor, ám a két adátot egymással szembefordítva rögtön rájövünk, nem csak Áporkának nincs borbélya, hiányzik az máshol is, hiszen az említett létszám javát a városok, a körzetközpontek kötik le, fogják magukhoz, s akik — mint az idős férfi mondja — legalul vannak, azoknak már nem jut.” Áporka ún. alsófokú település a hivatalos besorolás szerint, azaz valóban legalul he'yezkedik el a hierarchiában, amiből persze nem okvetlen következik hátrányos helyzete. Amire jó példa, hogy a sokáig nagyen-nagyon hiányzó körzeti orvos most már ott van a községben. R endeletet hiába bocsátana ki a tanács, hiába határozna bármely testület, attól nem lenne fodrász, az ellátásnak, az ellátottságnak vannak olyan elemei, emelyek a mi mit ér meg egyszerű összefüggésének engednek, azaz legalul sok olyasmi szinte megoldhatatlannak tűnik, ami másutt természetes tartozéka az é’etkörülmé- nyeknek. Hivatalos készségben nincsen hiány, ami az ellátatlan területeken esetleg jelentkező kisiparosok fogadását illeti — elég itt utalni az adómentességre —, ám egyre meggyőzőbbek a taoasztalatok arról, a mai csáberő kevés ahhoz, hogy ne maradjon egyre több község fodrász, cioész. fényképész, cukrász nélkül. Töorenoeni és próbálkozni kell tehát új módszerekkel, mert amúgv is, objektív okok következtében is sokféle hátrány legalul élni, s ha ezt tetézi az e'látás némely minimumának tartós hiánya, akkor az a település menthetetlenül fogyni kezd. Mészáros Ottó első szakaszát egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozata megtárgyalásának és elfogadásának szentelik, azzal a szándékkal, hogy a katonai szembenállás csökkenjen Európában”. Stockholmban tehát a 35-ök első ízben vitatják meg átfogóan az európai biztonság katonai vonatkozásait, mégpedig a békeidőben rendezett nagyobb hadgyakorlatokkal és katonai mozgásokkal összefüggésben, azzal a céllal, hogy szándékaikat egymás előtt tisztábbá tegyék. . A szocialista országok az európai biztonság és bizalom tárgykörében a javaslatok gazdag tárházával rendelkeznek, építő szellemben kívánnak tárgyalni, hogy egyrészt előmozdítsák a kibontakozást, az együttműködést a jelenleg válaszúton levő Európában, másrészt, hogy a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésével későbbi jelentős leszerelési intézkedések feltételeit teremtsék meg földrészünkön. Tegnap Andre j Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter is a konferencia színhelyére érkezett. A nap folyamán előbb a szovjet, majd az amerikai diplomácia vezetőjét is fogadta Olof Palme svéd miniszterelnök, aki délután sajtóértekezleten találkozott a konferenciáról tudósító külföldi újságírókkal. A stockholmi konferenciát (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 13. szám Árn 1,40 forint 1984. JANUÁR 17., KEDD Elsőként Szentendrén volt Bővül a távhívóközpont-hálózat fíiiiönösen az agglomerációs góc fejlődik Hazánkban ma 380 ezer telefonra várakozót tartanak nyilván. Telefonhálózatunk fejlettségével Európában az utolsók között vagyunk, száz lakosra 12,5 készülék jut. A legnagyobb problémát a falvak és az újonnan épülő lakótelepek jelentik. A hosszú távú fejlesztési elképzelések szerint 2000-re egy jó közepes európai színvonalra kellene fejleszteni a hálózatot, ami száz lakosonként legalább 30 telefont jelentene. Ehhez azonban mai árakon számolva is mintegy százmilliárd forintra lenne szükség. A VI. ötéves tervidőszakban azonban a Magyar Posta mindössze 11,9 mil- liárdot tudott telefonra fordítani, ez összes fejlesztési lehetőségeinek hetven százaléka. Pest megyében is rengeteg Megvalósítjuk terveinket Lakatos Ernő előadása a Pest megyei pártbizottságon küli teljesítésével elérhetjük, hogy nem csupán talpon tudunk maradni, hanem képesek leszünk a továbbfejlődésre is. Ez pedig, miközben sok kapitalista ország válik napjainkban fizetésképtelenné, vezető imperialista országok birkóznak súlyos válságukkal, milliók tengődnek munka nélkül —, nem kis teljesítmény. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délután székházában aktívát rendezett, amelyen Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának" agitációs és propaganda osztályvezetője tartott előadást. Az aktíván a megyei párt- bizottság titkárain kívül részt vettek a városi-, a városi jogú nagyközségek, községek pártbizottságának titkárai, agitációs és propaganda felelései, a megyei pártbizottság apparátusának munkatársai, a megyei tanács elnökhelyettesei, a helyi tanácsok elnökei, azok a pártmunkások, akik a következő napokiban ismertetik pártnapokon a párt politikáját, az egész dolgozó népet érintő kérdéseket. Lakatos Ernő a népgazdaság 1983. évi eredményei és idei gazdasági, politikai tennivalóink címmel méltatta azt a küzdelmet, amelyet népünk jólétéért, gazdasági mérlegünk egyensúlyáért folytattunk. Elismeréssel szólt azokról a dolgozókról, akik az iparban, a mezőgazdaságban, s a népgazdaság valamennyi területén helytálltak, megértették: nemcsak a vezetőkön, hanem valamennyi dolgozón múlik élet- színvonalunk, nemzetközi tekintélyünk, hitelképességünk megőrzése. A VI. ötéves terv végrehajtásából még két esztendő van hátra —, enne;< a kát esztendőnek, de különösen az idei évnek a korábbinál semmivel sem könnyebb tennivalóit elemezte, kifejezve a Központi Bizottságnak azt a reményét, hogy, mint mindig, ezúttal is egységben munkálkodunk céljaink elérésén. A rendszer elkötelezettel, politikánk megvalósítói — kommunisták vagy legyenek pártonkívüliek — kiállnak a párt politikájának megvalósításáért, eddigi ví\r- mányainkra építve, azt propagálva, mozgósítanak a világ gazdasági válságából, s olykor belső ellentmondásainkból adódó nehézségeink leküzdésére. Megoldandó problémáink ma is valamennyi dolgozótól, lakostól helytállástkövetelnek — mondotta Lakatos Ernő, de fegyelmezett munkával, a világpiacon versenyképes termé- ikeinkkel, az árukészlet és a fogyasztás egyensúlyával, szerény tervszámaink hiány nélA nagy tetszéssel fogadott előadáson Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának, első titkára elnökölt. S. A. település várja még, hogy be kapcsolják az országos távhívó hálózatba, hogy a postahivatal zárása után ne legyenek elvágva a külvilágtól. Másutt pedig, ahol már működnek a crossbarközpontok, újabb és újabb vonalak után áhítoznak. A hatalmas területen — több mint 60 négyzetkilométer — feikvő Érden például mindössze kilenc nyilvános telefon van. Némiképpen javít majd a helyzeten, hogy még az első félévben négy új fülkét állít föl a Budapest- vidéki Postaigazgatóság a legrosszabbul ellátott területeken. Nem is gondolnák a megye lakói, hogy a távhívás ősének tekinthető első automata központot Szentendrén helyezték üzembe 1931-ben, majd hamarosan a hálózatba kapcsolták Pomázt, Csobánkát, Leányfalut, Tahitótfalut, Szigetmonostort, Dunabogdányt és Visegrádot. A mai távhívó hálózat kiépítése 1968 után indult meg, amikor a Magyar Posta megvásárolta a crossbarlicencet. Különösen a főváros környéki agglomerációs góc fejlesztése vált fontossá az elmúlt tíz esztendőben. A körzet teljes automatizálása 1978-ban kezdődött meg, s fokozatosan kerültek és kerülnek be a települések a távhívó hálózatba. Az igazgatóság szakemberei jelenleg Vámosmikola, Letkés és Nagybörzsöny automatizálásán dolgoznak, ezeket a központokat várhatóan még idén üzembe helyezik. Ugyancsak még ebben az évben további automatizálásra kerül sor DuWBÉM ÜÖZÍLET Sarlós István, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Varsóba utazott. Sarlós István megérkezése után hétfőn megkezdte tárgyaMieczyslaw Rakowskilásait val. Kapolyi László ipari miniszter vasárnap a Szovjetunióba utazott, ahol partnereivel a magyar—szovjet ipari együttműködés kérdéseiről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyal. nakeszin és Gödön egy-egy konténerközpont telepítésével. De befejeződik a budai góc teljes bekapcsolása is a távhívó hálózatba azzal, hogy crossbarközpontot kap Bia- torbágy, Herceghalom, Fáty, Tök és Zsámbék. A hatodik ötéves terv hátralevő évében jut még a fejlesztésekből Gödöllőnek is: két darab 1000—1000 állomáskapacitású konténerközpontot telepítenek. A Budapestvidéki Posta- igazgatóság azonban nemcsak a telefonkapcsolatok fejlesztésére törekszik, de igyekszik ápolni közönségkapcsolatait is. Ennek jegyében rendezték meg a napokban azt a fórumot Érden, ahol az igazgatóság vezetői ismertették fejlesztési elképzeléseiket, lehetőségeiket és válaszoltak a résztvevők nem mindig türelmes kérdéseire. M. N. P. Sajtótájékoztató a műkincslopásról Letartóztattak több gyanúsítottat Beszámoló a 3. oldalon Márkás munka márkáért A Wooltnark gyapjú világhírű, így az ebből készülő szoknyák is „márkás” munkát . . . .. igényelnek a Pevdi monori varrodájában, ahol Rendek Istvanne varrja fel a huzozarakat a nyugatnémet exportra készülő ruhadarabokra. Trencsényi Zoltán felvétele
