Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

2 1981. JANUAR 15h VASÁRNAP ^mA HÍT VUÁ6P0ÚTIKAI KfRDtsTÍWBBBK A feszültség enyhítésének ignzi útja A Varsói Szerződés új javaslata és a stockholmi nyitány Jordániái manőverek - A nicaraguai helikopterincidens Az Osztrák Kommunista Párt kongresszusán Vita a beszórnia felett Nyíkolaj Rizskor felszólalása Amióta az új esztendő meg­kezdődött, a világpolitikában szemmel látható módon fel­gyorsult a készülődés a január 17-én megkezdődő stockholmi konferenciára. A rendkívüli előkészület érthető, hiszen az­óta, hogy a múlt esztendő vé­géin a Kplet és Nyugat közöt­ti fegyverzetcsökkentési tár­gyalások megszakadtak, elő­ször kerül sor olyan reprezen­tatív tanácskozásra, amelyen 35 ország — köztük a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagál­lamai — a tárgyalóasztalhoz ülnek. A napirend csupán kor­látozott témakört szerepeltet: az európai bizalomerősítő in­tézkedések további kidolgozá­sát. Mégis az a tény, hogy á helsinki záróokmány folytatá­saként sorra kerülő immár har­madik megbeszélés — Belgrád és Madrid színhely után — külügyminiszteri szinten kez­dődik. tulajdonképpen magas szintű érintkezésfelvételt is je­lenthet a megszakadt leszere­lési eszmecserék után. Főleg Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter ta­lálkozója iránt mutatkozik nagy előzetes érdeklődés. HOGYAN KÉSZÜL WA­SHINGTON A STOCKHOLMI ÉRTEKEZLETRE? Ami Washingtont illeti, sok előzetes manőver történt. Elő­ször olyan látszatot igyekeztek kelteni, mintha a stockholmi értekezlet helyettesíthetné a Pershing-rakéták nyugat-euró­pai telepítése miatt megsza­kadt és értelmetlenné vált gen­fi amerikai—szovjet tárgyalá­sokat. A cél nyilvánvaló volt: az amerikai kormányzat a bí­rálatok kereszttüzében áll amiatt, hogy a katonai egyen­súly megbontására való eltö­kéltségével lehetetlenné tett mindenfajta kompromisszu­mos megállapodást a svájci vá­rosban lezajlott megbeszélése­ken. Ezért afféle „alibire” lett. volna szüksége: olyan hamis látszatra, mintha Washington törekedne arra, hogy felújítsa a genfi konferenciát, csak ép­pen a Szovjetunió zárkózik el ettől... Amikor ez lehetetlenné vált, s az amerikai propaganda le­lepleződött ebben az ügyben, következett a második számú „húzás”. Az amerikai kor­mányzat olyan jelentést ter­jesztett a kongresszus elé, amely azt állítja, hogy a Szov­jetunió megszegte a hadászati támadó fegyverzet ügyében létrejött korábbi megállapodá­sokat. A Fehér Ház azt állítot­ta. hogy a Szovjetunió olyan rakéta-elhárító rendszert és új rakétatípusokat fejlesztett ki, amelyeket a SALT—II egyez­mény határozottan megtiltott. (Más kérdés, hogy ezt a szer­ződést éppen az Egyesült Álla­mok törvényhozása mind a mai napig nem hagyta jóvá. De a Reagan-kormányzat mos­tani vádaskodása során arra hivatkozik, hogy annak idején mind Moszkvában, mind Wa­shingtonban olyan kormány­nyilatkozatok hangzottak el, hogy az Egyesült Államok ál­tal hivatalosan jóvá nem ha­gyott megállapodást mindkét oldalon hallgatólagosan tiszte­letben tartják.) Az amerikai állítás azonban nélkülözi a tényszerű felsorolást és persze nem tud bizonyítékot szolgál­tatni arra, hogy hol és mikor történt volna az állítólagos szerződésszegés. Úgyhogy ma­ga a nyugati sajtó állított ki erről washingtoni vádasko­dásról lesújtó bizonyítványt, amikor több kommentátor megírta, hogy a Fehér Ház ál­lításai a nyugati közvélemény „megdolgozását” szolgálják a »t*ckholmi értekezlet előtt. Az arv.erikal kormányzat így pró­bálja elhomályosítani azt a tényt, hogy a Pershing-raké­ták és manővereztethető ro­botrepülőgének nyugat-európai telepítésének megkezdésével a fegyverkezési verseny új, ve­szélyes szakaszát nyitotta meg, s éppen az Egyesült Államok hirdette meg, sőt kezdte meg olyan új rakéta-nukleáris fegyverrendszerek kifejleszté­sét, amelyek valóban megsér­tik a korábbi egyezmények előírásait... MIT JELENT A VEGYI FEGYVEREK EURÓPAI BE­TILTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT? _______________ A Varsói Szerződés tagálla­mai nem első ízben javasolják, hogy iktassák ki az államok fegyvertárából a vegyi fegyve­reket, amelyek — az atom­fegyverek mellett — szintén a rendkívüli hatásfokú tömeg- pusztító eszközök közé tartoz­nak. Tették ezt azért, mert az amerikai sajtóközleményekből is közismert, hogy az Egyesült Államok hadiipara miiy ha­talmas mennyiségben gyártja ezeket, a nemcsak az embe­reket, hanem a természeti kör­nyezetet is megsemmisítő anyagokat és hogy Nyugat- Európában is mily nagy tö­megben halmozzák fel azokat a legkülönbözőbb NATO-tá- maszpontokon. Eddig azonban ezek a javaslatok nem válhat­tak kölcsönösen elfogadott ha­tározatokká, mivel az észak­atlanti tömbhöz tartozó orszá­gok mereven elutasították eze­ket. Mi az új akkor a Varsói Szerződés mostani javaslatá­ban és miért éppen most hang­zott el? Az új javaslat csupán kontinensünk területére szűkí­ti le a vegyi fegyverek tilalmát. A Varsói Szerződés tagállamai logikus módon abból indulnak ki, hogy ebben az ügyben is érvényesíteni lehetne a foko­zatosság elvét. Ha ugyanis va­lamelyik földrészen „megtörne a jég” és elkezdődne a „vegyi­fegyver-leszerelés”, akkor \z hatással lenne kétségtelenül más kontinensekre is. s ott is előbb-utóbb megvalósulna ez a tilalom. S miért éppen Euró­pával kell kezdeni a vegyi- fegyver-mentesítést? A sűrűn lakott földrész katonai szak­nyelven szólva rendkívül se­bezhető lenne egy vegyihábo­rúban. A halálos áldozatok száma majd olyan magas vol­na, mintha e földrész orszá­gait nukleáris támadás érné ... Ami pedig az időzítést ille­ti, nem véletlenül hangzott el ez a javaslat éppen a stock­holmi nyitány előtt. Hiszen ha nyugati részről pozitívan fo­gadnák a Varsói Szerződés ja­vaslatát és készek volnának egy olyan megbeszélésre, ame­lyen a vegyi fegyverek európai megsemmisítéséről indulhatna párbeszéd, kétségtelenül visz- szahatna a stockholmi értekez­letre. Hiszen kell-e annál jobb légkör a bizalomerősítő intéz­kedésekhez. minthogy tárgya­lás kezdődik a vegyi fegyverek megsemmisítéséről? Persze illúziókat nem lehet táplálni. A NATO-országok sietve elutasították a javasla­tot. S az is igaz, hogy a ve­gyi fegyverek európai tilalma sem csökkentené a veszélyt, amelyet az jelent, hogy a NATO folytatja a rakétatelepí­tést Nyugat-Európában. Ä Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata azonban meg­mutatja: tovább kutatják a feszültség fokozódása közepet­te is az érintkező pontokat. Sőt — mint Jurij Andropov a héten közzétett üzenetében rá­mutatott — még mindig nincs késő arra, hogy a NATO lesze­relje a hadrendbe állított Per­shing—2 rakétákat, illetve ro­botrepülőgépeket. Ha helyre­áll a telepítés előtti helyzet, a Varsói Szerződés országai nem teszik meg bejelentett ellenlé­péseiket, s a csökkentésről szó­ló tárgyalások újra kezdődhet­nek. De szigorú előfeltétel a NATO-rakéták leszerelése. Ezen át vezetne kétségtelenül a feszültség enyhítésének útja. MIÉRT HÍVTÁK ÖSSZE A JORDÁNIÁI PARLAMEN­TET? ______________________ Eg y parlament összehívása olyan rutinesemény, amelynek jelentősége ritkán terjed túl a belpolitikai kereteken. A jor- dániai parlament esetében azonban másról van szó. Olyan testület volt ez, amelyet 1950- ben hoztak létre azzal, hogy a hasemita királyság magába ol­vasztotta az eredetileg Palesz­tina részét képező Ciszjordá- aniát, vagyis a Jordán folyó nyugati partján fekvő terüle­teket. Egészen 1967-ig, amíg Izrael meg nem szállta Cisz- jordániát, az eredeti jordán területről és a folyó nyugati partján levő vidékről 30—30 képviselőt választottak a ki­rályság törvényhozásába. A parlament még ezután is 1974- ig ebben az összetételben mű­ködött. Ekkor azonban a raba- ti arab csúcsértekezleten Husz- szein király kénytelen volt el­ismerni a PFSZ kizárólagos jogát a megszállt Ciszjordánia képviseletére, s így a jordán parlamentet egy dekrétummal feloszlatták. A parlament összehívása most azzal függ össze, hogy Jordánia ismét igényt tart ar­ra, hogy a „palesztin ügyek” képviselője legyen. Ismeretes, hogy Reagan elnök korábban olyan „rendezési tervet” fogal­mazott meg, amely valami­lyen homályosan körvonala­zott jordán—palesztin állam- szövetségben kapott autonó­miával „oldaná meg” a pa­lesztin kérdést. E terv végre­hajtása már többször megfe­neklett. Most a palesztin moz­galmon belül támadt szakadás folytán az amerikai kormány­zat csakúgy, mint Husszein ki­rály, úgy látják, hogy „vannak bizonyos esélyeik". Ezért kel­lett felújítani a parlamentet, hogy így olyan látszatot te­remtsenek, Jordánia „jogosan lép fel”, amikor Washington­nal egyezkedik Ciszjordánia ügyében. Más kérdés termé­szetesen, hogy mit szólnak mindehhez a leginkább érde­keltek ? MI VAN A NICARAGUÁI HELIKOPTER-INCIDENS HÁTTERÉBEN? _______ Miután a managuai kor­mány belső és diplomáciai erőfeszítéseinek eredménye­ként azoknak az erőknek a te­vékenysége, amelyek szeret­nék aláásni a nicaraguai for­radalmi kormány helyzetét, rendkívül megnehezült, ezek most durva provokációhoz fo­lyamodtak. Amerikai harci he­likopter repült be azon a ha­tárterületen át tíz kilométerre, ahol ellenforradalmár zsoldo­sok akciói mindennaoosak. Sőt, a repülőgép, amelvnek felségjelét sárral bekenték, s így lentről felismerhetetlenné tették, a nicaraguai kormánv- csapatok egyik tábora felett keringett. Így természetesen tüzet nyitottak reá, s találat érte, s a hondurasi határ má­sik oldalán kényszerleszállást hajtott végre. Egy amerikai katona — mint később beje­lentették — életét vesztette.. Washington állítása szerint a helikopter hondurasi—ameri­kai hadgyakorlatban vett részt, s így került át a „másik ol­dalra”. Közismert viszont, hogv a Pentagon utasítása szerint amerikai gépeknek nem. sza­bad kilenc kilométernél ki­sebb távolságra megközelíte­niük a határterületet. A géoezet azonnal megin­dult: Honduras visszahívta nagykövetét Managuából és az Amerikai Államok Szerveze­tének összehívását kérte a „sú­lyos ügy” miatt. Mint Mana- guában jelzik: megvan a ve­szélye annak, hogy ezt az in­cidenst űrügyként használják fel a Nicaraguává1 szemben’ ellenséges akciók fokc-7Íc4ra Árkus István A SZOVJETUNIÓ Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége miniszterelnök-helyettessé ne­vezte ki Borisz Scserbinát. Ki­nevezéséig Scserbina a Kő­olaj- és Gázipari Vállalatépí­tési Minisztérium élén állt. SÜLYOS ZAVARGÁSOK voltak pénteken Hongkong­ban. A taxisofőrök a működé­si engedélyért felszámolt ille­ték tervezett emelése miatt forgalombénító sztrájkot kezd­ték, s ezt kihasználva fiatal Párizs Seguy értékelése Kedvezően értékelte látoga­tását Georges Seguy, aki a francia békemozgalom kül­döttségével Moszkvában járt. A francia békemozgalom még a múlt novemberben levelet intézett Jurij Andropovhoz és Reagan elnökhöz, s arra kérte őket, hogy „a túlfegyverkezés egyensúlya ,helyett”, tárgyalá­sok útján törekedjenek a fegy­verzetek lehető legalacso­nyabb szintre való csökkenté­sére. Moszkvában, mint je­lentettük, csütörtökön a kül­döttségnek átadták Jurij And­ropov válaszát, s annak szö­vegét nyilvánosságra is hozták. Seguy elmondotta, hogy Reagan még mindig nem vála­szolt a békemozgalom levelére. Szíria továbbra is elutasít­ja a tavaly májusban létrejött izraeli—libanoni csapatkivo­nási megállapodást — szö­gezte le a Szíriái kormány szóvivője Asszad elnök és Donald Rumsfeld pénteki megbeszélései után. A múlt év májusában kö­tött megállapodás — mondot­ta a sziriai elnök — izraeli „protektorátussá” változtatja Libanont, és ezért érvénytele­níteni kell. A kormányszóvivő szerint Asszad elnök az ame­rikai kormány különmegbí- zottjának ismételten értésére adta: a sziriai csapatok nem az izraeli, illetve amerikai kormánnyal kötött megálla­podás alapján, hanem a liba­noni kormány kérésére érkez­tek az országba. Következés­képpen csakis a bejrúti kor­mánnyal kötendő egyezmény alapján távoznak onnan és Az Irak és Irán közötti há­borús konfliktus beszünteté­sére vonatkozó határozatter­vezetet fogadtak el a résztve­vők pénteken az iszlám kon­ferencia szervezete hétfőn kezdődő csúcsértekezletének külügyminiszteri szintű elő­készítő tanácskozásán Rábai­ban. A 40 iszlám ország külügy­minisztere, valamint a PFSZ képviselője által zárt ajtók mögötti konzultációk után el­fogadott határozattervezet a több mint három éve tartó háborús konfliktus haladék­talan rendezésére szólítja fel a két országot. Mint ismere­tes, Irán nem vett részt v a rabati ülésen, és nem képvi­selteti magát a hétfőn Casa­blancában kezdődő államfői szintű értekezleten sem. A csúcsértekezlet foglalko­zik majd azzal, hogy Tel Aviv be akarja vezetni az iz­raeli törvénykezést a meg­szállt Ciszjordániában és a Gaza-övezetben — közölte Habib SattL A külügyminiszteri értekez­let határozattervezetet foga­dott el Afganisztánról is, bár Szíriának, Líbiának és a Jeme­Ronald Reagan amerikai el­nök pénteken a Fehér Házban fogadta Giulio Andreotti olasz rendbontók bandákban fosztO' gattak, gépkocsikat borítottak fel, kirakatokat zúztak be és gyújtogattak. AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken egyhangúan el­fogadott határozatában felszó­lította a pretoriai kormányt, hogy változtassa meg Malesele Maloise dél-afrikai hazafira, a faji megkülönböztetés felszá­molásáért küzdő Dél-afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagjára kiszabott halálos ítéle­tet. Az osztrák munkásosztály nehezedő élet- és munkakö­rülményei, a pártmunka javí­tásának kérdései állottak elő­térben az OKP Bécsben ülé­sező 25. kongresszusán, a szombati vitában. A kommunisták az állami szektor további kiépítése mel­lett vannak és elutasítják a polgári tábor elgondolásait, hogy állami üzemeket — a gazdasági gondokra hivatkoz­va — újra magánkézbe adja­nak. önkritikusan elemzik a párt vezetői, a küldöttek a tényt, hogy az OKP szavazási csakis azután, ha már min­den külföldi erő, tehát az iz­raeli csapatok, valamint a négyhatalmi erők kötelékében az országban állomásozó ame­rikai, francia, brit és olasz csapategységek elhagyták az országot. Rumsfeld pénteken Damasz- kuszból visszatért Bejrutba. Faruk Kaddumi, a Palesz­tinái Felszabadítás: Szervezet politikai osztályának vezetője pénteken Rabatban a közel- keleti helyzet legújabb fejle­ményeiről és a palesztin kér­désről folytatott eszmecserét Szaud al-Fejszal szaúd-ará- biai külügyminiszterrel — je­lentette a WAFA palesztin hírszolgálati iroda. Mindket­ten az iszlám konferencia szervezetének külügyminiszte­ri szintű előkészítő tanács­kozásán vesznek részt a ma­rokkói fővárosban. ni NDK-nak ezzel kapcsolat­ban fenntartásai voltak — mondotta a főtitkár. Az érte­kezlet különleges albizottsá­got hozott létre azzal a cél­lal, hogy kompromisszumot találjon a PFSZ, illetve a Szí­ria által beterjesztett közel- keleti határozattervezet között — mondotta Satti. Kína független külpolitikát folytat és kész arra, hogy a békés egymás mellett élés öt elve alapján kapcsolatokat hozzon létre és fejlesszen to­vább a világ valamennyi or­szágával, köztük a Szovjet­unióval — jelentette ki pén­teken Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. Csao Ce-jang egy tiszteletére adott vacsorán válaszolt San Fran­cisco-! üzletemberek különbö­ző kérdéseire. külügyminisztert, aki munka­látogatást tesz az amerikai fő­városban. A megbeszélés tartalmáról hivatalosan nem közöltek semmit. Tájékozott megfigye­lők szerint elsősorban az ame­rikai manőverező robotrepülő­gépek szicíliai telepítését elő­irányzó NATO-terv már fo­lyamatban levő megvalósítá­sáról volt szó. A másik megvitatott kérdés a libanoni helyzet volt. Az ame­rikai kormány nerr^ titkolja bosszúságát az olasz kormány szándéka miatt, hogy lényege­sen csökkentik a bejrúti négyhatalmi erőkben részt ve­vő olasz csapategység létszá­mát eredményei az elmúlt évek­ben tovább csökkentek. A kongresszuson felszólalt Nyikolaj Rizskor, az SZfíP KB titkára, az SZKP küldött­ségének vezetője. A szónok a nemzetközi hely­zettel kapcsolatban emlékez­tetett arra, hogy az Egyesült Államok és NATO-szÖvetsége- sei hibájából rendkívüli mér­tékben kiéleződött a nemzet­közi helyzet. A Szovjetunió és a szocialista közösség államai a maguk részéről mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a fegyver­kezési versenyt, megőrizzék és megerősítsék a békét. Ameny- nyiben az Egyesült Államok és a NATO országai' készsé­güket fejezik ki, hogy visz- szatérnek arra az állapotra, amely az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítése előtt fennállt, a konstruktív megoldások kere­sésének útja nyitva áll, s a Szovjetunió kész a mindkét fél érdekeit figyelembe vevő becsületes tárgyalásokra. „A jelenlegi helyzetben, a háború veszélye elleni harc­ban különösen megnő a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének, a testvérpártok internacionalista szolidari­tásának a szerepe, s jó tudni, hogy az osztrák kommunisták szilárd láncszemét alkotják e mozgalomnak” — mondta Rizskov. Madrid Új marxista párt Madridban megnyílt Spa­nyolország új kommunista pártja — „a Kommunisták Egysége” — alapító kongresz- szusa. A tanácskozást a mar­xizmus—len in izmus és a pro­letár internacionalizmus alap­ján álló több politikai szerve­zetet és mozgalmat képviselő, szervező bizottság hívta Össze. A kongresszuson Spanyolor­szág több tartományából és történelmi területéről, többek között Madrid tartományból. Katalóniából, Valenciából. Baszkföldről stb. mintegy ezer küldött van jelen. A politikai beszámolót a spanyol kommu­nista és munkásmozgalom egyik veteránja és vezető alakja, Ignacio Gállego tar­totta. Az Űj Kína hírügynökség szerint a továbbiakban a mi­niszterelnök azt mondotta, hogy az utóbbi években foly­tatott kínai—szovjet tárgyalá­sokon nem volt alapvető hala­dás és számos kérdésben vál­tozatlan a szovjet politikával kapcsolatos kínai magatartás. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Kína növelte a kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tokat a Szovjetunióval, és van lehetőség arra, hogy e kapcsolatok a jövőben tovább fejlődjenek. Az Új Kína jelentéséből ki­tűnik, hogy Csao Ce-jang Is­mét leszögezte, Kína továbbra is támogatást nyújt a kam­bodzsai „ellenállásnak” — vagyis a Pol Pot-ista erőknek és az azokkal szövetkezett poli­tikai csoportoknak — és „rá akarja kényszeríteni” Vietna­mot arra, hogy kivonja erőit Kambodzsából, Egy politikai megoldásra nem értek még meg a feltételek — jelentette ki Csao Ce-jang. A leszerelési tárgyalások­hoz való kínai csatlakozás fel­tételeként továbbra is azt je­lölte meg a kínai kormányfő, hogy mind az Egyesült Állo­mok, mind a Szovjetunió előbb hajtson végre „radiká­lis csökkentést” hagyományos és nukleáris fegyverzetében. A miniszterelnök azt hang­súlyozta, hogy Kína az ország modernizálására összpontosít­ja erőit és nem áll szándéká­ban részt venni semmiféle fegyverkezési versenyben, s erre nincsenek meg a lehető­ségei sem. Csak rövidín...mm Rumsfeld damaszkuszi látogatása után Változatlan sziriai álláspont Az iszlám csúcs előtt , , .. x' ' Raksti határozattervezetek A rakétatelepítésrő! és Libanonról tárgyaltak Reagan fogadta Andreottit A kínai—szovjet viszonyról Csao Ce-jang nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents