Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

jegyzet fáiért? Gázveszély! Gázveszély! Sárga szalagról olvashatták le a sorokat hétfőn a járó­kelők Deákvár irányából a város felé haladva. A le­zárt útszakasz valahol a Levél utcánál kezdődött, s itt azóta, még a sorok írá­sakor is, érezhetünk eny­he gázszagot. Az utat a Könnyűipari öntöde előtt bontották fel mind a két oldalon, s a belváros felé haladva a Telep utcánál volt a lezárt szakasz vége. Ám mit számít az mai, száguldó autósainknak, akik 5 perc helyett három, há­rom helyett másfél alatt akarnak odaérni kijelölt céljukhoz. A Trabantok, Zsigulik könnyedén siklot­tak át a műanyag szalag alatt, fittyet hányva a fi­gyelmeztetésre. — Mi történt? Gázszi­várgást észleltek —•mond­ták a TIGÁZ váci kiren­deltségén, de még aznap ki­javítják a hibát, s helyre­állhat a forgalom is. Hely­re is állt, de hogyan? A hét közepén még min­dig két feltárt árok ásíto- zott az útvonal két oldalán, meglehetősen leszűkítve a most már elvilég szabaddá tett utat, ahol senki sem szabályozta, nem irányítot­ta a gyakorlatilag csak egyirányú közlekedésre al­kalmas forgalmat. Tűnőd­hettünk, vajon lesz-e itt baleset? Vívódhatok én is magamban, hogy leírjam, vagy ne, hiszen nem értek ehhez a szakmához, ám za­var a kép. Az, hogy a hét bármely napján jártam ar­rafelé, vagy csak tanakodó embereket láttam az árok fölött, vagy azt, hogy egy valaki hajlongott az árok mélyén, s ketten, hárman pedig fölötte álltak. Lehet, hogy ezt a bizonyára veszé­lyes munkát így kell csi­nálni, de mivel annyira megszokott má,r a város ut­cáin, építkezésein a lát­vány, hát még egyszer mondom, nagyon zavaró. Elképzelem, milyen ve­szélyes lehet mellettük köz­lekedni esténként, amikor ez az útszakasz kivilágítat- lan, mint a város annyi út­szakasza, már évek óta, fel­váltva. Hétfőn is így volt, s ezt azért írom le konkré­tan, mert ezen is mindig vita van az illetékesekkel, akik talán azt hiszik, hogy mi ezt csak úgy mondjuk, mert így tartja a kedvünk. Tehát legyünk konkrétak, amire az ad lehetőséget a hétfőt illetően, hogy a Se­bes Imre utcától kezdve a Telep utcán, a Bacsó Béla utcán, a Katona József ut­cán és a Béke téren át gyalog bukdácsoltam el a DCM-lakótelepi Csi­kós József utcába, ami este 9 óra tájban fölöttébb. kalandos vállalkozás. Plá­ne. ha borús az ég és búj- kál a hold. Lehet nosztal­giasétának is nevezni, hisz régen is így baktattunk a tanyavilágban, a sáros fa­lusi utcákon. Némi köny- nyebbséggel, mert lámpást vittünk magunkkal. Most azonban a villanyoszlopok lámpásaiban szeretnénk bízni. Hogyha áz esti fény újabban ritka ajándék vagy a szakaszos áramszü­net netán az energiatakaré­kosság sajátos módja, ak­kor miért fizetünk az ut­cai közvilágításért évente 5 millió 315 ezer forintot? Nem közvetlenül ugyan, ha­nem a városi tanács költ­ségvetéséből az ÉD ÁSZ számlájára. Ennyi volt a tavalyi összeg. Műszaki hiba miatt? Evek óta? S ez az oka an­nak is, hogy a napfelkeltét — ismét konkrétan, hétfőn — például a Csikós József utca öntödei szakaszától az alagútig fényes lámpasor köszöntötte? A fonnyadt golden és jo­natán almák kilója 16—18 forint. — Tél van — gon­dolom és megveszem. Más­nap Pesten látom a Rákó­czi út sarkán, hogy szebbet árulnak 9—10 forintért. Hogy jön ez ide? Ahogy a többi. Emberi, hivatali tu­lajdonságok eredménye. Van akit csak zavar, máso­kat mérgesít. Kovács T. István VÁri A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1984. JANUÁR 14., SZOMBAT üefiéz rönköket vág a fűrész Expert a börzsönyi erdőkből ECábeldeb és söprűnyél Túlzás nélkül állíthatom, hogy a fa az egyetlen olyan anyag, amely elkíséri az em­bert születése pillanatától egé­szen a haláláig. Miközben éle­tében számtalan öröm forrása és feldolgozás után pedig bú­torok, szerszámok formájában szolgál bennünket. Kevesen tudják viszont, hogy a Börzsöny hegység erdeiből évente több ezer köbmétert vágnak ki. A • verőcemarosi fűrészüzem ta­valy 18 ezer köbméter haszon­fát dolgozott fel fűrészárunak, parketta- és bútorlécnek, sző- lőtámnak, talpfának. Termé­kük jelentős része tőkés ex­portra kerül. Gépkocsik is Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság három * éve bővítette az üzemet a ki­rályréti telepével. — Ez a 80 millió forintos beruházás megduplázta a ko­rábbi termelésünket — mond­ja Berkenyéi András üzem­igazgató. — 1968-ig az üzem egy fabódéban, szinte kisipari keretek között működött. Az alapanyag ideszállítására épí­tették meg a kisvasutat is, amelyet ma már az úttörők és a kirándulók használnak. Ti­zenöt évvel ezelőtt nagy mű­helycsarnokot építettek, me­lyet korszerű szalagfűrészek­kel, keretfűrészekkel szereltek fel. A nehéz rönkök mozgatá­sára targoncákat állítottak be. A vénségtől megrokkant kis­vasút mellett már tehergépko­csik is hozták a fát az erdő­ből. 1979-re ezt az üzemet is kinőttük. Telep épül A gazdaságossági szempon­tokat figyelembe véve, olyan döntés született, hogy Verőce­maroson nem bővítünk to­vább. Inkább a kitermelés he­lyén, Paphegyen építünk egy A német gyártmányú, korszerű keretfűrészgép közel annyit termel, mint a korábbiak összesen. korszerű telepet. A hároméves | termelési tapasztalatok azt bi- § zonyítják, hogy nem döntőt- f tünk rosszul. Terven felül — Tervünk — folytatja az igazgató —, hogy a központi üzem gépeit is áttelepítjük Királyrétre. A verőcemarosi üzemcsarnokban olyan aszta­los egységet létesítünk majd, ahol a félkész termékünket készre munkálhatjuk. A ter­mékszerkezet kialakítását il­letően már több vállalattal is eredményesen tárgyaltunk. A fő termékünk elsősorban a kábeldobok' gyártása lenne, amelyből 10 ezer darabot ké­szítenénk évenként. Így árbe­vételünket körülbelül negyven százalékkal növelni tudnánk. — Hogyan zárták az 1983-as évet? — Termelési tervünk 63 millió forint volt, amit közel 4 millióval teljesítettünk túl. A sikeres zárást elsősorban Olvasóink kérdezték Mennyit kell fizetni? Többen panaszkodnak, hogy a váci földhivataltól „Tülaj- doni lapot” kaptak és egy ha­tározatot, hogy bizonyos ösz- szeget fizessenek be a megyei földhivatal számlájára. Felkerestük Szajbert Ist­vánt, a váci földhivatal veze­tőhelyettesét, aki a fentiekre a következő felvilágosítást adta: — A régi, százéves felmé­rések elavultak, a két világ­háború alatt az ezekből ké­szült nyilvántartásokat a leg­több helyen megsemmisítet­ték, tehát új és egységes in­gatlan-nyilvántartást kellett készíteni. Amikor ezt már a kormányrendelet írta elő, az kimondta azt is, hogy a nyil­vántartás költségeiből a la­kosságnak ingatlana arányá­ban részt kell vállalnia. Ez négyzetméterenként a belterü­leten 20, a külterületen 7, a zártkertben 10 fillér, de a leg­kisebb összeg 50 forint lehet. A munka 1973-ban elkezdő­dött, Vácott és a volt járás területén a felmérés, a hatá­rozatok kézbesítése még évek­kel ezelőtt megtörtént, a kive­tett összegeket a lakosság be is fizette. A múlt évben a nyilvántartásokat átvizsgáltuk és az elmulasztott bejelenté­sek miatt pótszerkesztés tör­tént. Most erről értesítettük a lakosságot és kértük a dí­jak befizetését. M. Gy. A paphegyi telepre beszállított rönköket markológépek segít­ségével osztályozzák Hancsovszki János felvételei annak köszönhetjük, hogy ta­valy a kisebb tételben rende­lőknek is értékesítettünk. - Ez nálunk a korábbi években nem volt gyakorlat. Jelentős eredményt értünk el a hul­ladékhasznosítás területén. A hagyományos termékeink mel­lett olyan árucikkeket is ké­szítettünk, mint például a rak­lap, vagy a gömbölyített söp- rűnyél. Ezek kizárólag hul­ladékanyagokból készültek. Surányi János A SZÉCHENYI utcában, tő­lünk két sarokra található Vác legnagyobb éleimiszerarusitó- helye, az ABC-áruház, köz­nyelven a 10-es. Másik irány­ban csak egy utcatömb előtt kell elmenni s a Naszály Aruház földszintjén újabb ro­konüzlettel találkozunk. Még­is létezik, növekvő forgalmat csinál a Vác és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 7. számú üzlete. Ez a város egyetlen ilyen szakboltja, ahol mindent elő­re becsomagolva megtalál a vevő, s nem kell sorbanáll- ni, méricskélésre várakozni. Itt dolgozik a három évvel ezelőtt alakult Petőfi Sándor brigád. Harminchat hónap történetét örökíti meg a pi­rosfedelű brigádnapló. Időköz­ben voltak az üzletben sze­mélyi változások, de az újon­nan belépők közül többen kérték felvételüket. Már az első évet emlékeze­tessé tette számukra, hogy a vállalat központi ünnepségén elismerő oklevelet, pénzjutal­mat kaptak A dicséretsorozat folytatódott a következő év­ben, amikor már november­ben — a szokásos brigádérte­kezleten — arról esett szó, hogy éves tervüket másfél hó­nappal korábban teljesítették, amiért szintén dicséretet kap­tak. Tavaly októberben a Fo­gyasztók Tanácsának elnöke arról értesítette őket, hogy a közönség szavazatai és az el­lenőrző szervek véleményezé­se alapján — a kisüzletek kö­zött a 7-es számú élelmiszer- üzlet került az első helyre, ezért újabb oklevél került a birtokukba Novemberben újabb boltvezetői dicséret, az éves terv korábbi befejezé­séért. SOKOLDALÚ, színes mun­ka olvasható a brigádnapló­ból. Kiállítások, színházi és mozielőadások közös megte­kintése bizonyítja a kollek­tíva kulturális érdeklődését. Ugyanakkor május eiseje és más ünnepek előtt — a nagy forgalomra tekintettel — vál­Egészségügyi tükör Akik másokon segítenek — Mozgalmas, tartalmas évet hagytunk magunk mö­gött, de nem lehetünk elége­dettek. így kezdte beszámolóját a napokban megtartott vöröske­resztes értekezleten Horváth Józsefné, a DCM vöröske­resztes titkára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az alapszervezetek mun­káját nagyban elősegítették az üzemek területén működő pártalapszervezetek. Az elvi, politikai irányítás mellett a közvetlen agitáció eszközével is. Különösen nagy szervező- munkát igényelt a február ha­vi kétszeres véradás (egy a sejcei bányaüzemben), a má­jus 19-én megtartott vöröske­resztes világnap, az augusztus havi rendkívüli véradás, va­lamint az októberi ruhagyűj­tési akció. A kilenctagú csúcsvezetőség hét alapszervezet munkáját koordinálja és irányítja. Az 1984. évi feladatok közé tarto­zik a meglevő alapszerveze­tekben a taglétszám növelése. Az üzemorvossal és egészség- ügyi szervekkel közösen a gyár minden dolgozóját érin­tő munkaegészségügyi tükör elkészítését tervezik. Ennek megvalósításához minden dol­gozónak szűrővizsgálaton kei) átesnie. E vizsgálatok már el­kezdődtek, s előre láthatóan 1984. I. félévére befejeződnek. Szó esett még többek között a rákszűrő vizsgálatról, amin az elmúlt évben két alkalom­mal vettek részt a nődolgozők. A vöröskeresztes aktíváknak e téren az a feladatuk, hogy felvilágosító, nevelő munká­val meggyőzzék azokat, akik idegenkednek e fontos vizsgá­lattól. Az értekezlet végén Horváth Józsefné köszönetét mondott az aktíváknak az évi munkájukért, s eredményes boldog új esztendőt kívánt az alapszervi titkároknak és min­den véradónak, a vöröskeresz­tes szervezet tagjainak. Tóth Gézán? Járja az erdőket A madarak szerelmese Január 16-án, hétfőn — a Dunakanyar Fotóklub vendé­geként Péchy Tarpás, az Aes- culap Fotóklub tagja az érde­kes sorozatból is kitűnő dia­vetítést és előadást tart A madarak szerelmese címmel. Előzetesen így nyilatkozott: — A cím nem túlzás, mert valóban, a madárvilág szerel­mese vagyok. Kora tavasztól tél végéig járom az erdőket, bújom a nádasok mélyét, le­sem a madarak titkait. Fény­képezőgépem filmkockáin megpróbálom rögzíteni e tit­kokat. Nem mindig sikerül, de a fotózás mellett erős bennem a természet, az állatvilág iránti féltő aggódás. — A madárvilághoz való komolyabb vonzódásom nem régi keletű. Tíz esztendeje tér­tem erre az útra, s ma már nem tudnám elképzelni nél­küle az életemet. Sokan nem értik meg, hogyan lehet eső­ben, hóban, rekkenő melegben órákat, napokat tölteni egy- egy leshelyen és várni a ma­darakat ? — Ha egy hétig nem tudok kiszabadulni a városból, na­gyon hiányzik az erdő íze, il­lata, hangja. És hiányzanak a madarak. A madárfényké­pezés óhatatlanul magával hozza a madárvédelmi mun­kába való bekapcsolódást, örülnék, ha a váciak szíve­sem fogadnák képsorbemutató­mat. Barátaink életéből Az Érsekújváron megjelenő Heti Hírlap idei első számá­nak első oldalán fényképes tudósítást közölt Váci György kétszeres, aranydíjas, könyv­kötőmesterről. KÖSZÖNTŐ. A lap vezér­cikkét dr. Julius Filler, az Ér­sekújvári Járási Nemzeti Bi­zottság elnöke írta. 1983, a he­tedik ötéves terv harmadik éve a járás politikái és gazda­sági életében kitűzött felada­tok sikeres megvalósításának esztendeje volt. Polgárok százai örülhetnek új lakásuknak, új óvodák és bölcsődék, egészségügyi köz­pontok épültek. Kultúr- és sportlétesítményeket adtak át, bővült a szolgáltatások háló­zata. A JNB elnöke azzal zár­ja köszöntő cikkét, hogy az új évbe reális optimizmussal lépnek. Minden polgártársnak jó egészséget, sok sikert és nyugodt, békés alkotómunká­val teli új esztendőt kíván! lalták a szabad szombat he­lyetti nyitvatartási. Amíg társaik nyaraltak, a brigád többi tagjai nagyobb részt vállaltak és helytálltak, létszámkiegészítés nélkül. Patronálnak egy idős asz- szonyt a Váci Szociális Ott­honban. Arról is vall a bri­gádnapló, hogy esetenként fel­keresik, ajándékcsomaggal, vi­rággal kedveskednek neki s ami szintén örömet jelent: egy-egy órát elbeszélgetnek vele. Egyik munkatársnőjük beteg lett, épülő háza félig- kész állapotban maradt. A brigádtagok szabad napjaik­ban segítettek, amit tudtak. Amikor az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat villanysze­relője baleset áldozata lett, gyűjtést kezdeményeztek az özvegynek és gyermekének. Ehhez a bolthálózat többi dol­gozója is csatlakozott. FÉNYKÉPEK sora színesíti a szövegrészeket. A koronázá­si ékszerekről, Berekfürdőről, Haidúszoboszlóról, Szentend­réről. Hét fénykép a budai várnéző sétáról és — egy vá­ci élménybeszámoló kapcsán —, Farkas Bertalannak, az el­ső magvar űrhajósnak dedi­kált arcképe. Papp Rezső JUBILÁLÓ HÁZASPÁR. A Polgári Ügyek Testületének egyik legszebb,* legmeghatóbb feladatai közé tartozik a jubi­leumi esküvők szervezése Párkányban az ünneplőbe öl­tözött Bajkó házaspár gyer­mekeik, unokáik, dédunokáik kíséretében jelentek meg a nemzeti bizottság házasságkö­tő termében, hogy felújítsák az 50 esztendővel ezelőtti há­zassági fogadalmukat. Gora Tibor a nemzeti bizottság képviseletében méltatta példa­mutató, becsületes munkás­életüket, amellyel nemcsak a család, de az egész város la­kosságának a megbecsülését és szeretetét kivívták. AMATÖR ALKOTÁSOK. Az Érsekújvári Járási Népműve­lési Központ — a szakszer­vezetek házával karöltve — megrendezte az amatőr fény­képészek és képzőművészek kiállítását. A fényképészek közül 19 szerző 97 alkotását találták érdemesnek a nagy- közönség előtti bemutatásra. A képzőművészek szobájában 102 munkát állítottak ki, 14 szerzőtől, A sikeres kiállítás célja az volt, hogy tovább szé­lesítsék az amatőr fényképé­szek és képzőművészek tábo­rát. ÁPOLJÁK A NEMZETISÉ­GI KULT ÜRÄT. Ezzel a cím­mel számolt be a HH arról hogy a CSEMADOK érsekúj­vári helyi szervezetében is megtartották az évzáró köz­gyűlést. Major Ferenc titkár értékelte az 1983-as munkát Megdicsérte a Keller Gábor vezette társastánc-csoportot a színiátszócsonort Schiller Ha­ramiák című drámáját. A honismereti és a néprajzi szakcsoport említésre méltó gyűjtőmunkát végzett. Az iro­dalmi kör rendezte a Babits Mihálv-évforduló műsorát s a magvar nvelven alkotó fiatal költők országos irodalmi talál­kozóját. A helyi szervezet csoportjai, klubjai tavaly si­keresen működtek, sokat tet­tek a nemzetisem- kultúra és az anyanve’v ápolása terén. összeá l1 imfte ■ P. R. ISSN 0133—27S9 (Váci Hírlap) Brigádnapló Elsők a kisüzletek között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents