Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM - 1984. JANUÁR 14., SZOMBAT ‘ 'É9My;" költségesebb a hálózat Motor az automatához Az ikladi Ipari Műszergyárban ebben az esztendőben hozzávetőleg hatvanezer, automata mosógépbe való motort gyártanak. Képünkön: Takács István elektroműszerész ellenőrzi a próbapadon a villanymotorokat. Hancsovszki János (elvétele Válasz cikkünkre A busz meghibásodott Elnézést kérünk a késésért Természetesnek vesszük, hogy nekünk szinte állampolgári jogon dukál a vezetékes vízszolgáltatás. Ugyanakkor mind gyakrabban halljuk a figyelmeztetést, hogy a tiszta víz fogyóban van. A jó ivóvíz helyettesítésére azonban nincsen alternatíva, ezért növekvő költséggel mind mélyebbre és mind távolabbról kell azt beszerezni. Így a természet ajándéka ma már valódi érték lett; ahol kevés van belőle, máris megbecsült hiánycikk, de hovatovább mindenütt kinccsé lesz. Magánerőből Mivel a feltárás nem tud lépést tartani az igényekkel, a kettő közötti viszony olyan, mint egy olló, amelynek két szára egyre távolodik egymástól. Meggondolásra késztethet az is, hogy a vízfogyasztás ugrásszerű növekedésével nincsen arányban a keletkező szennyvíz elvezetése, így ennek a második ollónak a szárai is eltávolodóban vannak egymástól, újraközelítésük pedig még az előbbinél is költségesebb feladat. Ma, amikor a közműves vízellátás elsőrendű társadalmi igény, sőt az üdülőtelkek létrejöttében is emelkedő életszínvonalunk visszatükröződését látjuk, a jelentkező - Igényeket — ha a feltételek azt lehetővé teszik —, ki kell elégíteni. De tudomásul kell venni azt is, hogy a mai gazdasági körülmények között — mindennapossá vált szóhasználat szerint —, ez csak magánerőből valósítható meg. Nézzük, mi a helyzet Gödöllőn? A vízfogyasztás a- hálózat bővülése és az életszínvonal emelkedésével járó többletfogyasztás révén nő, ugyanakkor a fogyasztott víz díja a lakosság számára változatlanul a ráfordításnak csupán egyheted része. Egy köbméter víz egy forint negyven fillérbe kerül. A víz valóban szociális juttatás, sajnos, ez nem ösztönöz a takarékosságra 1 Akik már élvezik a vezetékes ellátást a panaszmentességet azzal nyugtázzák, hogy egyszerűen már nem beszélnek róla. Másként vélekednek azonban a belterületen újonnan nyitott utcák lakói. és megint mósképnen a külterületi üdülőtelkek tulajdonosai. Utcai elosztók Elsősorban feltárt vízkészletre, azután víztermelő kutakra van szükség. A kitermelt vizet átemelő szivaty- tyúrendszernek kell továbbítania. Mindkettőhöz energia- ellátásra van szükség. Nagy vizszállítóképességű gerinchálózatot kell lefektetni, magaslati nyomáskiegyenlítő tárolótérfogatot kell létesíteni. Csak ezután következhet az utcai elosztóhálózat megépítése. Már üzemelő hálózathoz való kapcsolódáshoz pedig mindezekből többletteljesítményt kell biztosítani. Amennyiben a vízmű a kívánt többlet vízmennyiséggel rendelkezik, és a hálózat kiterjesztése nem veszélyezteti a már üzemelő rendszer zavartalan -■llátását, hozzájárul a belterületi lakótelepüléseken, az újonnan nyitott utcákban lakók ellátásához, ha az utcai vezetéket az utcai lakóközösség saját költségén megépíti. A zavartalan üzemelés érdekében két feltételhez azonban ragaszkodnia kell. Az utcai vezeték nagyobb teljesítményű vezetékről legyen lecsatlakoztatható, vagy ahhoz közeli fekvésű legyen Az utca a magaslati tárolórendszerhez viszonyítva úgy feküdjön, hogy a kívánt kifolyónyomást a viszonylagos magasságkülönbség biztosítsa. A normái's városi nyomás öt atmoszféra, amely 50 méteres szintkülönbségnek felel meg. A vízmű ettől rendkívüli esetben legfeljebb két atmoszféra minimális nyomásig tehet engedményt. Ilyen esetben szivattyúműködési szünetekben és a medence leürülé- sekor rövid időn belül vízhiánnyal és általában nyomáselégtelenséggel kell számolni. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy városunk átszeldelt ’domborzati tagoltsága mellett mindmegannyi kisebb, helyi nyomásfokozó üzemel-» jen. Tapasztalat szerint a vízmű nem zárkózik el attól, hogy lakótelepüléseken belül, az utcasorban fekvő üdülőtelekre történjék bekötés a már üzemelő utcai elosztó- vezetékről közvetlen rákötéssel, továbbvezetés nélkül. A Csatiak A tv-torony körzeji lakó- és üdülőterület hálózata máris túlterhelt, nem bővíthető és fogyasztókkal sem terhelhető a jelenlegi kiépítettsége mellett. Mivel ezek a üdülőterületek és zártkertek földrajzilag általában .maggs- fekvésűek, a városi tárolórendszer szintjénél magasabban, vagy közel azonos szinGödöllő, művelődési központ: Na És klub: Indiában születtem. Vendég: Joshi Bharat indiai bábművész. Hallgassuk együtt! (zenei klub általános iskolásoknak), 16 órakor. Családi fotográfiák a gödöllői járás falvaiból, fotós faluién terülnek el, vízellátásuk a jelenlegi városi rendszerhez kapcsolódó felső magasnyomású övékét létesítésével képzelhető el. Adott esetben az érdekelteknek az alaplétesítmények megépítéséhez, illetve bővítéséhez szükséges vízmű-hozzájáruláson kívül, az üdülőtelepi elosztóhálózat megépítési költségeit is viselniök kellene. Lakótelepet terveznek a Csanak dűlőbe és az agyaggödör feletti területre. Tekintettel arra, hogy a terület a tárolórendszerrel közel azonos magasságban fekszik, a zavartalan ellátás érdekében nyomásfokozó rendszer kialakítása valószínű. Nem ismered tesek még a területi határok, a vízellátó létesítmény teljesítőképessége és az esetleges csatlakozási lehetőségek sem. Szakonyi Dezső Népbolt Ksgy forgalom Jól zárta az esztendőt a váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat legforgalmasabb gödöllői boltja. A 20-as népboltban dolgozók — annak ellenére, hogy a Dózsa György út építése, valamint a szabad szombat bevezetése bizonyos rnért.ékig. hátráltatta munkájukat —, decemberben 7,7 millió, míg egész évben csaknem 76 millió forintos forgalmat értek el. történeti kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: • Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényképei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai, kiállítás, megtekinthető 10—14 óráig. A késés más lapra tartozik címmel közöltünk cikket november 18-i számunkban. Arra érkezett az alább következő válasz a Volán 20-as Vállalat illetékeseitől. A cikkben kifogásolt járatkésést kivizsgáltuk. A 2659/982 számú járat, amely Gödöllő végállomásról 11 órakor indul, a Török Ignác utcai első megállóhelyén meghibásodott. A gépkocsivezető gyalog visszament az autóbuszállomásra, Ebben a hónapban tovább bővül a gödöllői művelődési központ szolgáltatási tevékenysége. Az egyik a talált és keresett tárgyak díjtalan hirdetése. Bizonyára lesz mit közzétenni. hiszen üzletekben, várótermekben. HÉV-em. buszon naponta hagyunk el táskát, kesztyűt, kendőt, sálat, sapkát, pénztárcát, esernyőt, kalapot, könyvet. Eddig tanácstalan volt az elvesztő, hiszen városunkban nincs talált tárgyak osztálya. Volt. aki a tanácsházára ment. de hát ott legfeljebb csodálkoztak a dolgon, s visszakérdeztek; miért pont náluk lenne? A művelődési ház segítségünkre siet. Minden csütörtökön és pénteken 15 és 20. ahol a forgalmi szolgálattevő azonnal tartalék autóbuszt indított, s ez időt vett igénybe. A 20 perces késés természetesen kellemetlen utasaink részére és ezért elnézésüket kérjük. Kérjük válaszunk elfogadását és az utazóközönség ez irányú tájékoztatását. Mentényi István főosztályvezető Sóhár István osztályvezető szombaton 14 és 18 óra között veszik fel a hirdetést. A talált tárgyat nem kell bevinni, azt nem veszik át. Csak,„a híradást róla. ‘ No meg a keresettekről is. A másik újdonság a böngészde. Az imént említett időpontok között vásárolhatók különböző könyvek, kiadványok, katalógus ötforintos egységáron. Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Csak 4 órakor! Zsaru. Színes, francia bűnügyi film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. irodalmi emlékeink József Attila zeneszerzője A hatvani kastély — ma kórház — Jakói valamikor a báró Hatvány család tagjai voltak. Közülük legismertebb Hatvány Lajos irodalomtörténész és kora költőinek, íréinek bőkezű pártfogója. Azt már kevesen tudják, hogy a kastély lakói közül Hirsch Al- bertné Hatvány Irén, milyen jószívű pártolója volt a rászorultaknak. A munkanélküliség csúcsán, 1933-ban a Pesti Naplónak így nyilatkozott róla a boldogi Futó\ Józsefné 49 éves asszony, akihek kilenc egészséges élő gyermeke segített megélni: A hatvani bárónő áldott jó lélek, sokat jár ki hozzánk, rendel is varrást, de hát több kéne. Q az! Hirschné 1926 telén Bécsben megismerkedett József Attilával és meghívta Hatvanba. Kedves József Attila, mint Bécsben • megbeszéltük, szívesen látom itt magát... Én a nyárra ígérek magának jó kosztot. szép kvártélyt, nagy kertet békés csendet, írónak biztosított elismerést, az embernek jóindulatot. A költő el is fogadta a meghívást és^ 1926 augusztusában néhány nanot Hatvanban töltött. Szülőfalumba. Boldogra is eljutott a híre. Addig könyörögtem szüleimnek, míg engem is bevittek Hatvanba. Míg ők ügyes-bajos dolgaikat intézték, én a kastély körül ólálkodtam. Szokatlanul sokan voltak akkor ott. József Attila neve itt is, ott is felhangzott. Nyílt a kastély kapuja. A várakozók között megindult a sustorgás: Ö az! Tíz pengő Valóban a költő jött ki. Gyorsan körülfogták. En már csak messzebbről nézhettem. Le voltam hangolódva. Nem ilyennek képzeltem azt, akiről már akkor sok irodalmi vita folyt. A sápadt, sovány ember nem úgy nézett ki, mint akitől a hont kivont szablyá- val kell óvni Horger Antal úrnak. Nyugtalan természete, meg talán szerénysége miatt is nem sokáig élvezte a Hatva- nyak vendégszeretetét, de még tíz év múlva is így írt Hirsch- nének: Higgye el, hogy sosem feledkezem meg a hatvani szép napokról, melyek szép napjaim közül is a leggondtalanabbak voltak. A hatvani szép napok után nehéz idők következtek. Munkája nem volt, versei kevés hasznot hoztak A költő mindent megpróbált hogy egv ki* pénzhez jusson. A Ma°varor- száei Munkásdalesvletek Szövetsége pályázatot írt ki versek megzenésítésére. A zsűri a Favágó című verset javasolta megzenésítésre. Ha a mű zenei paiyadíjat nyer, a költő 3ü pengőt kap, ha csak dicséretet, úgy 20 pengőt. Tíz pengő akkor nagy pénz volt, különösen olyannak, aki így írt magáról: Harmadnapja nem eszeK 1 Se sokat, se keveset. Gödöllőn, a Fácán sor végén élt és dolgozott Ottó Ferenc zeneszerző, ö már 1932- ben levelezett József Attilával. Az elsők közé tartozott, aki megzenésítette költeményeit. 1933-ban egy Balassi- versre írott vegyeskari művével, meg József Attila Lassan, tűnődve című versére komponált dalával pályadijat nyert. Sikeréhez a költő is gratulált. Ennek hatására 1934-ben elküldte a zeneszerzőnek Egy kisgyermek sír című versét is megzenésítésre és megbízta Szántó Juditot, hogy a legkedvesebbet. a Mama címűt is küldje el Ottónak. Mesteri rím A költő és a zeneszerző barátsága egyre mélyült. József Attila többször is meglátogatta Ottóékat. Ismerte Ottó húgát, Gizikét is Ottó Ferenc felkérésére Giziké kisfiának. Gellér Balázsnak a születésére (1934. okt. 8' írta az Altató című verset. Mint Ottó írja a Kortársban, a név miatt méltatlankodott, mert nehéz rá rímet találni, de a köll mesterien megoldotta. Ma egyik legismertebb verse. Ot1 Ferenc József Attila sok vei sét megzenésítette. Közülü néhányat már bemutatott gödöllői városi és egyeten vegyes kar. Talán érdemi volna továbbiakat is műsort tűzni. Tisztán őrizve A Hatvan melletti Boldog az 1930-as evekben ismert idegenforgalmi hely volt. Évenként öt-hat ezer vendég kereste fel. Az idegenforgalmi vendégházban eredeti boldogi bútorokat, kézimunkákat láthattak. A Gyöngyösbokréta boldogi csoportja itt mutatta be a népszokásokat a vendegeknek. A bemutatócsoportot tíz éven át vezettem. Sok kül- és belföldi vendéget kalauzoltam 1937-ben, amikor Thomas Mann hazánkban járt, barátai őt is lehozták Boldogra. A másnapi újságok közölték csodálkozását: hogyan tudja -gy falu — alig hatvan kilométerre a fővárostól — ilyen tisztán megőrizni népviseletét, népművészetét és népszokásait Thomas Mann üdvözlésére József Attila verset irt, melyet egy irodalmi esten szerettek volna felolvasni, de a hatóság nem engedélyezte. Néhánvan még élünk azon szerencsések közül akik láttuk a költőt, és azt is. akiről ígv írt: Mi hallgatunk és lesz. aki csak éppen néz téged, mert örül. hogy lát ma itt, I fehérek között egv európait. Cjváry Ferenc Ä nap programja Szolgáltatás Talált tárgyak, böngészde a Szombati jegyzet é Irodisták A vetélkedők korát éljük. Minden nevezetes évforduló emlékére általános iskolások, KISZ-esek, munkások és alkalmazottak adnak számot a tárgykörben elsajátított ismereteikről. Az újságok gyakran tudósítanak a különböző szinten rendezett versenyekről. A Gödöllői Hírlap is beszámolt már a városi és a környékbeli üzemek, termelőszövetkezetek, könyvtárak által megtartott rendezvényekről. Mondtunk már prózát, szavaltunk Babits- és Petőfi- verseket, ismerjük az űrhajósok életútját, a szak- szervezeti bizalmiak jogait és kötelességeit. A munkahelyeken duplán hasznosak a munka- védelmi, szakszervezeti és egészségügyi ki mit tud?- ok. Ezeken a vetélkedőkön nem is a jutalomért ver- senyzünk — hiszen az nem olyan értékű —, hanem azért, mert jólesik a többiekkel szemben bizonyítani: lám, mi ilyet is tudunk. A mi brigádunk nemcsak a munkában állja meg a helyét, mi a brigádnaplóba tudunk — valóban megtörtént —, közös rendezvények, szórakozások mellett vetélkedőkről is írni. Talán éppen ezért lepődtem meg egyik, szakmájában jónevű ismerősöm szavain, aki a vállalatánál rendezett egészség- ügyi vetélkedőről lekicsinylőén nyilatkozott. Az ö brigádja részvételével senkit sem fog megörvendeztetni, hangoztatta. Nem azért, mert közöttük nincs összhang, nagyon is jó közösség az övék, nyertek már versenyeket is, de ez nem az ő asztaluk. Bármennyire faggattam, nem tudott ésszerű magyarázatot adni ellenkezésükre. Arra nem gondolhattam, hogy félnek a lemaradástól, mert róla például tudom, több könyvet olvas egymaga, mint máshol egy egész család — és észbeli képességei sem hiányoznak. Eredménytelenül vitatkoztam vele, győzködtem, nem sikerült sem a versenyre rábeszélni, sem őszinte választ kapni pasz- szivitásukra. Beszélgetésünk közben furcsa gondolatom támadt. Szavaiból úgy éreztem, a fizikai munkásnak derogál együtt versenyezni az irodistákkal, nem akarja velük papírral, ceruzával sem összemérni tudását. És nem azért, mert neki van kisebbrendűségi érzése, ő nézi le az adminisztratív munkát. Munkások között talán ennyire hatodrendű dolog irodai alkalmazottnak lenni? Jómagam szakmunkásként kezdtem el dolgozni. Akkori kollégáimmal nem éreztük magunkat sem kevesebbnek, sem többnek az üzemi beirónál, de mi valahogy még felnéztünk arra az emberre, aki az eszével keresi meg a kenyerét. Mostanában, mióta az iskolák ontják a tudós főket, nagyobb lett a fizikai munkások iránt a kereslet és ez csökkenthétre bizonyos fokig az irodai munka elismerését. Nem hiszem, hogy egyértelműen el lehet határolni, melyik munkáskézre: a tollat vagy a villás kulcsot fogóra van-e nagyobb szükség, de azt tudom, mindkettő csak akkor teljes értékű ember, ha saját munkaterületén a legjobb. Jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét munkát ismerem valamennyire. S úgy tapasztaltam, tapasztalom, hogy a nyolc órán keresztül, lógás nélkül végzett fizikai és szellemi munka egyaránt fárasztó. Az egyik inkább gz izmokat, a másik az idegeket terheli meg jobban. A lényegen ez ner.. változtat. A jól, becsülettel végzett munka elismerést érdemel.. a e. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
