Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, II. SZÁM 1984. JANUAR 14., SZOMBAT A kisvá'Saiaf egy éve A liier nevet már megtanulták Rádiót hozott az imént egy férfi, tenyerében meglapulót, nem sokkal nagyobbat, mint a gyufásdoboz. A kis masina nem volt régi cseléd még a háznál, mégis megunhatta a szolgálatot, mert ahelyett, hogy annak rendje s módja szerint szolgáltatta volna a ze­nét, a híreket, kegyetlenül re­csegett. A pult mögül érte nyúltak, vállalási cédulát töl­töttek ki,' megígérték, hogy hamarosan a leikébe néznek, helyreállítják odabenn a ren­det. Kiszélesiilt tér Cegléden, az Árpád utcá­ban, a Kotor Híradasiechmnai és Háztartási Gépjavító' Kis­vállalat felvevő irodájában vagyunk. A munkahely épp egy esztendeje, hogy ezt a ne­vet viseli, akkor alakult a GELKA kirendeltségből kis­vállalattá. Területe megma­radt, a létszám sem változott különösebben. Egy adminiszt­rátorral kevesebben vannak ugyan, de önálló céggé lévén, megszaporodtak egy főköny­velővel. Az ilyen munkákat azelőtt a GELKA adminisztrá­ciós központja végezte, úgy évi egymillió forintért. Szá­mukra most ez a megoldás a jobb, olcsóbb, kézenfekvőbb. A feladatkör kicsit válto­zott. Míg azelőtt csak olyan cégekkel s gyártókkal volt kapcsolatuk, amelyekkel a GELKA szerződött, most ki- szélesült a tér. tavaly május óta a RAMOVILL céggel. Ta­valy óta a Kotor látja el emellett Pest megyében az Orion márkaszerviz feladat­körét is. A GELKA azért megmaradt, úgymond háttér­vállalatnak. Az anyag- és al­katrészbeszerzés így biztonsá­gosabb. Mi mindennel foglalkozik a ceglédi Kotor huszonnégy szakembere? Mint kezdetkor említettük, a mini • sebrádió­tól a színes televízióig, az elektromos kis kávémalomtól az automata mosógépig tucat­szám lehetne az elektrotechni­ka vívmányait sorolni. Dol­goznak a lakosság rendelésére, hiszen elsősorban szolgáltatók maradtak. Kapnak feladatot egy-egy bolttól, áruháztól is Dél-Pest megyében, onnan, ahol elektromos háztartási kisgépeket, rádiót, televíziót árusítanak. Megesik, hogy a gyári minőségi ellenőrzés ros­táján nem akad fenn egy-egy hibás darab. Például, az auto­mata mosógépből kifelejtik a szinkronmotort, vagy láb nél­kül ér a boltba egy elektro­mos használati tárgy, netán a szállítástól lazult némely porcikája. A boltban az árut kipróbál­va, ha helyben nem tudnak a hibán javítani, ide hozzák or­voslásra a másként ió elekt­romos eszközt. Most a modul Említették a Kotornál: ta­pasztalni, hogy a szállításkor bizony nem bánnak eléggé kí­méletesen ezekkel a drága holmikkal. Nem csoda, ha hi­básodnak, elállítódik rajtuk ez-az, ami épp a pontod mű­ködtetéshez szükséges. Ha a szállítók gondosabbak lenné­nek, nem kéne a Kolornak ilyen hibák elhárításával fog­lalkozni. Feladatokban akkor sem szűkösködnének. Szakembereik Dél-Pest me­gyét járják. Nagykőrösön fiók­szervizük van, a községekbe hetenként általában kétszer jutnak ki a műszerészek. Rend szerint van kialakult felvevőhelyük, bejelentések is várják a szervizszolgálatot. A telefonhívások száma sem ke­vés. Abonyban és Kocséron gyűjtőhelyet alakíthattak ki, ebben az évben viszont szeret­nének minden, a körzetükhöz tartozó községben ilyen kis telephelyet kialakítani. Amit a helyszínen nem tudnak kija­vítani, azt behozzák az igen Idén átadják Ötven kiscsoport a házban Nem arról folyik a vita, hogy kell-e egyáltalán, hanem hogy mitévő legyen. Vezessen, közvetítsen, visszajelző szere­pet töltsön be? S vajon ho­gyan alakítható mindez testü­leti munkává és személyre szóló feladatokká? Minthogy egyéb helyről nem várható, a művelődési otthoni társadalmi vezetőségeknek önállóan kell válaszolni ezekre a kérdések­re. Saját kérdéseikre. Nemrég a ceglédi Kossuth Művelődési Központ társadal­mi vezetősége is megtartotta év eleji megbeszélését. A tes­tület előtt Lür István, az in­tézmény igazgatója ismertette az elmúlt év közművelődési munkájának főbb kérdéseit. Mint köztudott, a művelő­dési központ egy szervezeti egységet alkot a városi torna- csarnokkal. Ez az örvendetes bővülés újfajta vezetési szel­lemet igényel. Ezzel tán nem is lesz gond. Többen elcsodál­koztak a tervszám hallatán: a tornacsarnoknak ebben az év­ben közel kétmillió forintos bevételre kellette szert tennie. Mindent összevetve, a kijelölt összeg jelenleg még vem áll arányban a csarnok teljesítő­képességével. Szó esett arról is. hogv fo­lyik a művelődési központ színháztermének felúntása. A bekerülési összeg várhatóan 67 millió forint lesz. Az át­adási határidő az ígéret sze­rint 1984. november 7. Addig a tornacsarnok ad helyet né­hány kulturális rendezvény­nek. A művelődési központ már 1976-tól igyekezett műso­rait házon kívül, vagyis az üzemek, vállalatok által fel­kínált helyeken megtartani. Eleinte nagy sikerrel. Mintegy három éve az érdeklődés erő­sen megcsappant. Ezzel együtt apadni kezdett a kulturális együttműködés keretében ka­pott pénz mennyisége, így a lakótelepi rendezvényekre már alig-alig jutott, inkább csak önerőből kellett megol­dani. A ház ötven kiscsoportot működtet, ezeket mintegy két­ezren látogatják hetente. A kis kollektívák többnyire a téli időszakokban küszködnek helyhiánnyal. Az ötnapos tanítási hét be­vezetésével mintha lazábbá vált volna az általános isko­lák és a művelődési ház kap­csolata. Nem vált be a mű­velődési kedv hét végi meg­élénküléséhez fűzött elképze­lés. Lesz tehát mit tennie a tár­sadalmi vezetőségnek ebben az évben is. A legfontosabb feladatokat a tanyai közműve­lődési munka színvonalának emelése, a módszertani tevé­kenység kiszélesítése és a la­kótelepi rendezvények dolga adja. V. S. korszerűen, jól felszerelt ceg­lédi központba. Mint mondják, a régi típusú háztartási gé­pek, televíziók, rádiók javítá­sával nehezebb boldogulni, mint az újabb kiadásúakkal. öregszenek a nyomtatott áramkörű típusok, a jelen a modul rendszerűeké, tranzisz­torosoké. Gond sokszor az alkatrész- ellátás. A központi műhely­részben megesik, hogy ötven, vagy száz elektromos készülék vár a sorsára heteken, hóna­pokon át emiatt. Képmagnó a téma A szakmai ismeretszerzés, önképzés valamennyi itt dol­gozó elektromos szakember életéhez tartozik. Nem elég a rutin, haladni kell a korral. E téren nincs is probléma. Most például közülük többen a kép­magnóval ismerkednek. A to­vábbképzés saját költségen történik. Cegléden van már vagy két tucat képmagnó tulajdonos. A SKaLA-COOP jóvoltából pél­dául a helybeli áruház is fog­lalkozott az árusítással. Nem töltött sok időt a bolti polcon egy-egy készülék. A Kolor sze­relői prospektusokból ismer­kednek a szakirodalommal. Nem könnyű a dolguk, lévén külföldi a készülék és idegen nyelvű a mellécsatolt ismer­tetőanyag. A Kossuth Művelő­dési Központban, o filmklub­ban is megjelentek már a képmagnósok, így a szakelő­adás iránti igény is megvan. A klub a képmagnót, mint té­mát egyébként már tavaly is’ a programjába vette. Most is tartanak olyan ismertető elő­adásokat, amelyek nemcsak a képmagnó tulajdonosoknak szólnak, hanem bárkinek, akit ez a téma érdekel. A kolorosoknál készül az éves zárás. Ügy érzik, ebben az évben kicsit könnyebb lesz a dolguk, ha az anyagbeszer­zésre tényleg több lesz a le­hetőség. Egyelőre náluk 42 órás a munkahét, Cegléden szombati ügyeletet tartanak. A 40 órás munkahétre a tervek szerint a nyáron térnek át. E. K. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese január 18-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali helyiségé­ben. Akácerdő, araboknak Oázist teremtenek a sivatagban A serdültebb nemzedék va­lószínű emlékszik még a ked veit gyermekkori olvasmá nyokra, May Károly regé­nyeire és más, indiánokró szóló történetekre. Ezen írás­művek visszatérő motívuma­ként a kínvallatásnak aláve­tett foglyot, tűző napon egy cölöphöz kötözték és a fejére vizet csepegtettek. Állítólag az inkvizíció is alkalmazta ezt a szörnyű kínzásmódot. Minden esetre hosszú időn át ez a címszó merítette ki a csepegtető öntözés fogalmát. Napjainkban viszont merőben mást, egy nagyszerű agro­technikai találmányt nevez­nek. így. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánkban az albertirsai és dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövet­kezet révén honosodott meg, és terjedt el. Csepegtetők, csőfektetők A találmány lényege az, hogy a korszerű telepítésű szőlőket és gyümölcsösöket, vízvezetékkel hálózzák be. Minden növény tövéhez vé­kony csövecske tekereg, amely a gondosan kiszámított víz- mennyiséget cseppenként jut­tatja a gyökérzet közelében a talajra. Aki nem rest venni a fáradságot, és bejárja a Micsurin Tsz szőlőskertjeit, almaültetvényeit, továbbá a Pilistől Ceglédb er célig húzó­dó nyolcszáz hektáros óriás gyümölcsöst, meggyőződhet az öntözési mód nagyszerűségé­ről. A gazdaság, amely min­denkor lelkes propagátora volt az újnak, nem volt rest ha­tárainkon belül és azokon kí­vül is elterjeszteni ezt a módszert. Valljuk be, nem minden anyagi haszon nél­kül. A szövetkezet csepegtető és gázcsőfektető főágazata év­ről évre mind jobb eredmé­nyeket könyvelhet el. Erről értesültünk Nagy Zoltán fő­mérnöktől. A felívelés adatai szerint 1977-ben 5,6 millió fo­rintos termelési értékkel in­dultak, amely '1980rban 24 millióra emelkedett. Az idei terv már 80 millió forintot körvonalaz. Eddig a csepegtető beren­dezések készítése és felszere­lése adta a munkák zömét, ám 1984-ben már szinte fe­le-fele arányban osztozik ve­le a gázcsőfektetés. Az öntö­zőberendezések iránt főleg Csehszlovákiában és az Arab Emirátusokban nyilvánul meg élénk — fizetőképes —, ér­deklődés. , Felemelő dolog, hogy a távoli sivatagokban éppen az albertirsai és dán- szentmiklósi embereknek kell oázisokat teremteni. Jóllehet a feladat megvalósítása kemény próbálkozás, de a siker kitar­tó és hozzáértő munkájukat igazolja. Többet teljesítettek Ez a vállalkozószellemű kis csapat a tengerparttól hatvan, a legközelebbi lakott helytől húsz kilométerre telepített be egy hatszáz hektáros terüle­tet a sivatagban. Építettek ke­rítést, munkásszállást, fúrtak kutat, telepítettek — a ná­lunk honoshoz hasonló —, akácerdőt. A nyolctagú stáb zömében pakisztáni és indiai vendégmunkásokkal oldotta meg feladatát, öten még ma Berendezik az új iskolát Érkeznek a bútorok, berendezési tárgyak a ceglédi Malom téri új általános iskolába. Tanárok, diákok rövidesen birtokba ve­hetik a várva várt új épületet. Képünkön a biológiai előadót készítik elő az átadáshoz. Apáti Tóth Sándor (elvétele is a helyszínen vannak, hi­szen a telepítés befejezése után még két évig ők felelő­sek az üzemeltetésért. Erde­tes, hogy az emberi fogyasz­tásra alkalmatlan sós víz, a iának még éltető elem. Mun­kájukkal annyira elégedettek az arabok, hogy — a TESCO és az ERFATERV közvetíté­sével —, további 1400 hektá­ros területre szóló megrende­lés előkészítésén dolgoznak. Ilyen megbízatások alapján az 1983-as esztendőt reményü­kön felül zárták. Az ered­ménytervet sikerült 115 szá­zalékra teljesíteni. V-an még egy adat, amelyre joggal büszke a főmérnök, s ez a termelékenység mutatója. A csepegtető üzem indulásakor az egy főre jutó termelési ér­ték évi 270 ezer forint volt, s ma már az 1 millió 170 ezer forintnál tartanak. A 69 fős átlagos létszám hatvan százaléka érettségizett vagy annál magasabb vég­zettségű. Átlagos életkoruk harminc év körül van. Vagy tizenöten a törzsgárda tagjai. Az öntözőberendezésekhez kellő szerkezeti elemeket, szű­rőket, nyomásszabályzókat, spirálokat, idomokat Albert- irsán készítik. A műanyag csöveket a PEMÜ gyártja és külföldről is vásárolnak. A termékgyártás ősztől tavaszig tart, s akkor kezdődik a te­lepítés. A szövetkezetben és a közeli nyolcszáz hektáros táb­lán dolgozóik munkaidőn kí­vül vállalták a berendezések karbantartását. A jó közössé­gi szellemű csapat egyébként bekapcsolódott a strandépítés­be épp úgy, mint más telepü­lésfejlesztő, -szépítő tevé­kenységbe. Gyűrű és neccharisnya A gázkorszak még számuk­ra is újdonságként hat. 1983­ban Vácott volt az első ko­molyabb munkájuk. A Na­szály Áruházho és más épü­letekhez juttatták el az illanó energiát. Hajdúszoboszló kör­nyékén is dolgoztak tavaly, első szárnypróbálgatásként. 1984 tavaszán Nagyszénás kö­zelében egy 140 millió forin­tos gázvezetéképítés generál- kivitelezői lesznek. A meg­rendelést a Világbank kiemel­ten kezelt energiaracionalizá­lási programja keretében kapták. A gerincvezeték zö­mét maguk fektetik le, a bel­ső szereléseket alvállalkozók­ra bízzák, összesen tizenegy környékbeli gazdaságot érint a gázvezeték. Gondoskodnak munkatár­saik megfelelő felkészítéséről. Ezekhez a munkákhoz külön­leges tudomány kell. Huszon­egy embert taníttatnak — szö­vetkezeti költségen —, a szükséges szakismeretekre. Egyébként sem idegenkednek semmitől sem, amit tisztessé­gesen megfizetnek. Ott volt például a madárgyűrű. 1981. és 1982. telén, amikor ráértek, ezrével gyártották. A gemenci fácánok talán még a mai na­pig is hordják, ha nem is mint jegyességük emlékét. Nagy Zoltán főmérnök fe­kete neccharisnyát húz elő az íróasztala fiókjából. Mielőtt pajzán gondolataink támad­hatnának, megelőz a szóval bennünket. A főágazat talál­mányát tartja a kezében. Há­zon belül kísérletezték ki * nagyszerű védőhálót, amelyet a nyulak rágcsálása ellen könnyedén rápattinthatnak a kis fácskák karcsú törzsére Ha nem is ilyen harisnyaszá­rakban tartják a pénzt, de szaporításához ez is hozzájá­rul, ami igazán derék dolog. Tamasi Tamás Kivesző szakma Régi díszek megőrzője Jöjjön, mutatok néhányat! Kanyargunk a városmag­ban, a házfalakat figyelem, a kora délután még élettelen ablakszemeket. Csupasz felü­letek, tényleg minden csín nélkül valók. Semmi a szem­nek. — Hajdan teljesen termé­szetes volt, hogy -a felépült ház kívül, belül valamilyen díszítést kap. Kedvesebb, kel­lemesebb, otthonosabb lett tő­le — mondja Éliás László ceg­lédi épületszobrász. — Ma már ritka az ilyesfajta igény. Az országban legfeljebb, ha huszonöt szakmai társam dol­gozik, s egyre idősebbek. Ami­re vállalkozunk: a régi orna­mentikák megmentése, meg­újítása. — Ezt is mi csináltuk jó pár évvel ezelőtt — mutat a mester a művelődési központ homlokzatának kerek formá- zataira. Az intézménnyel szemközt álló háznál néhány pillanatra elidőzünk. Az abla­kok alsó, felső széleinél mí­ves növényi motívumok fut­nak, oldalt kiugró síkok zár­ják le a keretet. Ez a házkül­ső valódi ritkaságnak, egyben régiségnek számít, akárcsak hasonló párja a Felház utcá­ban, amit szintén megszemlé­lünk. — Szinte senki sem törődik azzal, hogy az épületdíszek megmaradjanak. Milliós va­gyon porlad, pusztul el. Nem is tudom, mi lesz ennek a vé­ge. Közben az épületszobrászi szakma is a szemünk láttára hal el, utánpótlás se égen, se földön. Nem túlzók: az utolsó pillanatban vagyunk, amikor egy felbecsülhetetlen érték megmentésére még szövetkez­hetnénk. De hát kinek van erre pénze! Éliás László, a dunántúli agyagművesség ősi táiainak egyikéről, Csákvárról szárma­zik. Gyerekkorában a nyár­időt gyakorta töltötte Ceglé­den, rokonoknál. Be-bekuk- kantott Kéri Ferenc szobrász­műhelyébe, agyagot szerzett, gyúrogatta, formálgatta, míg aztán kezdett valamire hason­lítani. Hamar észrevették, hogy az ifjú agyaghengerge- tőnek igencsak kezére áll mindenféle anyag. Útjai ké­sőbb is Kérihez vezetnek Afféle segédként tesz-vesz a nagyok között, márványt csi­szol, bele betűt vés. Bár nem fogadták fel tanulónak, meg­ismer minden fortélyt, elrak­tározza a szakmai alapeleme­ket. — Végül a Felső Építőipari Iskolában kötöttem ki, annak is a téli tagozatán. Azon sze­rencsések közé tartozom, akiknek alkalma nyílott az is­kola Ybl-díjas tanárával, Nyír ri Istvánnal rendszeresen ta­lálkozni. Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy a megélhetési gondok közepette nem nagyon maradt időm a szobrászko­dásra. örkénytáborban pallér- kodtam egy nagyobb beruhá­zás munkálatainál. Majd ez Épületszobrász Vállalathoz ke­rültem. Sokat bíbelődtünk e Vígszínház előcsarnokának f;- nom munkájú képszékeivel még most is emlékszem rá A következő, egyben utolsó állo­más a Bács-Kiskun megye: Építőipari Vállalat volt. Léte­zett itt egy kis műköves rész leg, hát ehhez csatlakoztam én. Az idők folvamán anv- nyira megerősödött a csaoat hogy az egész országban akadtak megrendelőink. A kö­zületi munkák során föle" m.árvánnval burkoltunk kü­lönféle felületeket. Eljött 1969, a mester nyug­díjas lett. s egyhen ipart vál­tott. — Cegléden talán a Benkő- villa volt az egyik legszebben megformált épület, kívül, be­lül. Aztán, ugye, tudjuk, szét­szedték. Vajon hová lettek az előszobabeli portrék? A pesti kollégáim le is barnítottak, hogy csak úgy hagyom elvesz­ni ezt a gazdag lelőhelyet. No hiszen, mintha engem kérde­zett volna valaki is. Hárman vannak 4a mester csemetéi. Egyikük állatorvo­sokat képez. A másik fiú elis­mert érsebész, szakkönyve a közeljövőben jelenik meg. A mester kézügyességét örökölte. A harmadik nedig gépésztech­nikus. Leh°t hogv épo ő foly­tatja az atyai szakmát. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi KlrlapV *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents