Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
2 1984. JANUAR 14., SZOMBAT Asszad ismét elvetette a különmegállapcdást Harcok valamennyi frontszakaszon Péntek reggel összeomlott az előző este kötött tűzszünet, és valamennyi frontszakaszon kiújultak a harcok egyfelől a libanoni kormányhadsereg és a falangista milíciák, másfelől a drúz szocialista és a siita fegyveres erők között. A hivatalos jelentések csupán arról számolnak be, hogy a túlnyomórészt kereszténylakta Ke- let-Bejrútban csütörtökön és pénteken három halottja, harminc sebesültje volt a heves ágyúzásnak, de elhallgatták, hogy a drúz ellenőrzés alatt álló területeken 29 falut lőtt a kormánypárti tüzérség. A harcok fellángolása egybeesik Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízott damaszkuszi látogatásával. A libanoni köztársasági elnöki hivatalból származó értesülések szerint Rumsfeld azt a hivatalos libanoni állárpontot támogatja a szíriai fővárosban, hogy a libanoni tűzszünet állandósítását célzó biztonsági terv végrehajtását el kell különíteni a politikai rendezés útjában álló izraeli—libanoni megállapodás sorsától. Hafez Asszad szíriai elnök csütörtökön ismételten elvetette a kapitulációs megállapodást és követelte a Libanonba behatolt izraeli megszálló csapatok feltétel nélküli, a szíriai csapatok távozásától független kivonását. Ismeretlen fegyveresek pénteken megsebesítették a bejrúti francia kulturális központ igazgatójának feleségét. A négyhatalmi erők kötelékében Libanonban állomásozó amerikai katonák részesei az összecsapásoknak. A térség népei az amerikaiakat nem tekintik semleges, békefenntartó erőnek — mutatott rá Hafez Asszad szíriai elnök Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel folytatott csütörtöki megbeszélésén. A szíriai elnök követelte az izraeli erők azonnali és feltétel nélküli kivonását Libanonból, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az izraeli távozás után problémamentes lesz Szíria és Libanon kapcsolata. A közel-keleti válsággal kapcsolatos az a hír is. hogy az El-Fatah Központi Bizottsága kérte, hogy februárban üljön össze a parlament szerepét betöltő Palesztinái Nemzeti Tanács — jelentette be csütörtökön Jasszer Arafat. A PFSZ és az El-Fatah vezetője a Palesztina Hangja rádiónak adott nyilatkozatban elmondta továbbá: Bendzse- did Sadli algériai elnök hétfői megbeszélésükön felajánlotta, hogy Algír legyen a házigazdája a palesztin parlament következő ülésének. George Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, valamint Najef Havatmeh, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű palesztin szervezet vezetője csütörtökön Algírba, érkezett. A két palesztin vezető az algériai vezetőkkel tárgyal, s megfigyelők szerint a megbeszéléseken a palesztin belvi- szályról lesz szó. A konferencia kudarca AFSZ-bejelentés A n’dzsamenai kormány magatartása miatt kudarcot vallott a csádi békéltető konferencia összehívására tett kísérlet — jelentette be az Afrikai Egységszervezet pénteken Addisz Abebában nyilvánosságra hozott közleményében. Az értekezlet hivatalosan meg sem kezdődhetett. A békéltetés azért vallott kudarcot, mert Hisszén Habré jelenlegi elnök küldöttsége „részlet- és protokollkérdé- sekre” helyezte a hangsúlyt — hangzik Mengisztu Hailé Mariam etióp államfőnek, az AESZ soros elnökének irodája által kiadott közlemény. Shukz nyilatkozata Európában marajnak a rakétái George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén elvetette azt a lehetőséget, hogy az EgyeAz USA a felelős A légi incidens fejleményei Az Amerikai Államok Szervezete állandó tanácsának összehívását kérte csütörtökön Honduras, az előző napi incidens nyomán, amelyben életét vesztette egy nicara- guai területre behatoló amerikai helikopter pilótája. Az Egyesült Államok pedig — melynek hibájából az inciMagas részvételi arány Újraválasztották Sadli elnököt A szavazatok több mint 95 százalékával csütörtökön újabb öt évre megerősítették tisztségében Bendzsedid Sadli algériai államfőt, az elnökválasztás egyetlen jelöltjét. A szavazáson az arra jogosultak mintegy 90 százaléka vett részt. Az algériai tömegtájékoztatási eszközök a magas részvételi arányt méltatva hangsúlyozzák: a lakosság határozottan támogatja az algériai forradalom haladó társadalmi, gazdasági vívmányainak továbbfejlesztésére irányuló politikát. ^ A több mint 2 millió négyzetkilométeres észak-afrikai $ ország az el nem kötelezett politikát folytató Algéria, amely ya nem kapitalista fejlődést választotta, s támogatja a haladó » politikai irányvonalat követő íarab államokat, a függetlenség kivívása, 1962 óta, látványos 4 sikereket ért el az ipar és a ^ mezőgazdaság fejlesztésében. A y Nemzeti Felszabadítási Front 2 (FLN), amely az 1954-ben ki- « robbant függetlenségi harcot is J vezette a francia gyarmatosí- ^ tókkal szemben, olyan progra- 6 mot tudott adni az ország né- í pének, amelyet annak döntő »többsége elfogadott, s támogat. » Bendzsedid Sadli, a most má- í sodszor is megválasztott köz- ^ társasági elnök, 1979-ben, Bu- $ medien halálát követően került 4 a hatalom csúcsaira. Sadli ko- » rábban az ország egyik leg- »fontosabb katonai körzetének, y az oraninak volt a parancsno- y ka. A több mint 19 milliós or- ^ szág ásványi kincsekben is v gazdag, olajtartalékait pedig y hozzávetőlegesen 1 milliárd »tonnára becsülik. A haladó po- »jitikai irányvonal mellett az állj gériai gazdaság is lehetővé te- A szí, hogy az észak-afrikai ormCsAK RÖVID EN~~m A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Bíróságának büntető kollégiuma halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte J. Szmel- jakov és V. Pavlov szovjet állampolgárt. A legfelsőbb szovjet igazságszolgáltatási szervek nagy összegű vesztegetési pénzösszeg rendszeres elfogadásában mondták ki bűnösnek J. V. Szmeljakovot, a Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságához tartozó Tyehnop- romekszport országos vállalati egyesülés volt elnökét és V. A. Pavlovot. az egyesülés importigazgatóságának egykori vezetőjét. HÁROM POKOLGÉP robbant a dél-franciaországi Aix- en-Provence-ban három banképület közelében csütörtök éjszaka. A robbanásoknak áldozata nem volt. de anyagi károk keletkeztek. Az elkövetők kiléte egyelőre ismeretlen. y szág vezetői — a nép támoga- y tását is élvezve — tovább foly- y tassák a megkezdett forradal- » mi folyamatot. V. » Cs. J. dens történt —, diplomáciai úton „tiltakozott és magyarázatot követelt” Managuától. Dániel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora az esettel kapcsolatban rámutatott: a sandinista erőknek minden okuk megvolt arra, hogy feltételezzék: az ellenforradalmárok ellátását szállító hondurasi helikopterről volt szó. Nem tudhatták, hogy amerikaiak ülnek benne — mondta Ortega. A Hondurasba küldött amerikai csapatok hazahívását követelte csütörtökön több, az elnökjelöltségre pályázó amerikai demokrata párti politikus, miután hírt kaptak a helikopter pilótájának haláláról. sült Államok kivonja középhatótávolságú rakétáit Nyu- gat-Európából. Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének arra az állásfoglalására válaszolva, amely szerint ha a NATO-országok készséget tanúsítanak az új amerikai rakéták telepítésének megkezdését megelőző helyzethez való visszatérésre, a Szovjetunió ugyancsak kész erre, Shultz kijelentette: „nincs szükség változtatásra” az amerikai álláspontban, mivel az előző helyzethez való visszatérés — úgymond — egyet jelentene „a szovjet rakétamonopólium visszaállításával”. Shultz ugyanakkor azt mondotta, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel „a kérdések teljes skálájáról, építő szellemben” óhajt tárgyalni Stockholmban az európai bizalom-, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó értekezlet alkalmából. Megnyílt az Osztrák Kommunista Párt kongresszusa Előterjesztették a beszámolót Péntek délután Bécsben m kezd te munkáját az Osztrák Kommunista Párt 25. kongresszusa, amelyen Aczél Györgynek, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. A kongresszus vezető szerveinek megválasztása után Franz Muhrt, az OKP elnöke mondta el a központi bizottság beszámolóját a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Muhri a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott, hogy az osztrák kommunisták legfontosabb nemzeti feladata o harc a békéért. Az országban szocialisták, keresztények, pár- tonkíyüliek és kommunisták részvételével átfogó békemozgalom bontakozott ki. A tavaly áprilisi választások után, amelyeken az Osztrák Szocialista Párt, az SPÖ elvesztette 13 éven át élvezett abszolút többségét, új helyzet alakult ki. E 13 év alatt a szocialista kormány hozott pozitív reformokat, amelyekhez a kommunisták következetes harca is hozzájárult. A társadalom (ígért) átalakítása helyett azonban a szociáldemokrata vezetést a mind erősebb elpolgáriasodás jellemzi — miközben a tőkés válság rácáfol az SPÖ jelszavára a jóléti államról — mondotta. A választások újabb, súlyos veszteségeket hoztak az OKP- nak — mutatott rá a beszámoló —, jóllehet a párt súlya, befolyása jóval nagyobb, mint ahogy azt a szavazási eredmények tükrözik. A fejlemények tükrében fel kelV ismerni a politikai-ideológiai és a szervező- munka gyengéit. A beszámoló utalt a szocialista országok ellen folyó propagandahadjáratra, rámutatva: a párt erősíti szolidaritását a létező szocializmussal, hiszen a hibák, nehézségek ellenére a létbiztonság és a szocializmus más vívmányai önmagukért beszélnek. A párt 2 éve elfogadott új programja elvetette a szektás-dogmatikus nézeteket, ugyanakkor elhatárolta magát az opportunista irányzatoktól is. Az OKP demokratikus, független párt, egyben a kommunista világmozgalom része, amely az ország sajátosságainak megfelelő szocializmusért harcol — mutatott rá a központi bizottság beszámolója. Az antinukleáris alapelvekről Hivatalos japán állásfoglalás A japán kormány pénteken ismét szükségesnek tartotta megerősíteni, hogy a jövőben is tiszteletben kívánja tartani a szigetországi úgynevezett antinukleáris alapelve- ket, vagyis Japán nem gyárt, területén nem tárol, s nem hoz be az országba atomfegyvert. A kabinet állásfoglalása azután látott napvilágot, hogy az amerikai haditengerészeti minisztérium egyik kiadványa legutóbb elismerte: amerikai hadihajók 1959. és 1964. között fedélzetükön atomfegyverekkel futhattak be a jo- koszukai haditengerészeti kikötőbe. Némely tokiói lap szerint az Egyesült Államok és Japán már évtizedekkel ezelőtt olyan titkos megállapodást kötött, amely lehetővé tette szigetországi kikötők használatát atomfegyverekkel felszerelt amerikai hajóknak. £ Január 17-én nyílik meg '/ a stockholmi konferencia. £ Varga István nagykövet, a ^ magyar küldöttség kijelölt ? vezetője ebből az alkalom- ^ bői interjút adott a Köz- ^ ponti Sajtószolgálat részé- ^ re. p 9 Mi a konferencia célja és '/ feladata? — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia összehívására vonatkozó döntés a tavaly szeptemberben befejeződött madridi találkozón s annak egyik legfontosabb eredményeként született meg. A madridi záródokumentumban meghatározott feladatok, más szóval mandátum szerint az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok célul tűzték ki, hogy a konferencia dolgozzon ki, fogadjon el és léptessen is életbe olyan intézkedéseket, amelyek új, hatékony és konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés érdekében. — A konferenciával kezdődő tárgyalási folyamatnak az a rendeltetése, hogy kifejezze és érvényesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. A tárgyalások első szakasza arra hivatott, hogy a bizalom- és biztonságerősítő megállapodások kidolgozásával csökkentse a katonai konfrontáció veszélyeit Európában. Erre az első szakaszra kerül sor Stockholmban január 17-ével kezdődően. Az a körülmény, hogy a konferencia megnyitóülésein a részt vevő államokat külügyminiszterek fogják képviselni, jelzi az alkalom kiemelt fontosságát. 9 Mi jellemzi a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, s mi a rendeltetésük? — A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést vagy tényleges fegyverzetkorlátoINTERJÚ A MAGYAR KÜLDÖTTSÉ A STOCKHOLMI FÓRUM kezdeményezései közül kiemelkedő jelentőségű az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagországai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Széles körű és átfogó együttes javaslataink célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, amely a tartós béke alapja és érdeke minden európai országnak. Itt említhető az az érdekeltségünk is, hogy Európa legyen mentes a nukleáris és a vegyi fegyverektől egyaránt, valamint az az álláspontunk, hogy az egyenlő biztonságot s a katonai erőegyensúlyt a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. kell megteremteni. Ezek és más javaslataink ismertek a nyugati partnerek előtt. Konstruktív válaszaik, amelyek még sajnos eddig várattak magukra, nagyban elősegíthetnék a konferencia számára is elengedhetetlen kedvezőbb nemzetközi körülmények létrejöttét — Amikor szövetségeseinkkel együtt a kiegyensúlyozott és kölcsönös érdekeken nyugvó megállapodásokat szorgalmazzuk, készek vagyunk tekintetbe venni nyugati partnereink érdekeit és álláspontjait az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve szerint. Minden részt vevő állam komoly erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az összeurópai fórum a földrészünkön tapasztalható feszültség enyhítésének. a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Arra törekszünk Stockholmban, hogy az erőfeszítések megegyezésekhez, észszerű megállapodásokhoz vezessenek. A magyar küldöttség tevékenyen és építő szellemben kíván ehhez hozzájárulni a tárgyalásokon. Stockholm nem veheti át más tárgyalási keretek témáit, de ha sikeres lesz, pozitív módon kisugározhat és jól egészítheti ki majd azokat, javíthatja az európai politikai légkört. A stockholmi fórum hozzájárulhat a Helsinkiben elindult összeurópai folyamat belső egyensúlyának fenntartásához és példázhatja, erősítheti azt a realista felfogást, hogy a kelet—nyugati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal lehet csak megoldani. A mai nemzetközi problémák sokrétűségét is figyelembe véve megállapítható, hogy az európai és a világ- helyzet alakulása nagyban függ attól, sikerül-e megállítani a bizalmatlanság fokozódását és csökkenteni a szembenállás szintjét a két nagy katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ majd csak a konferencia munkájának mérlege fogja megadni rövidebb és hosszabb távon egyaránt. 6 Milyen szándékokkal készül a magyar küldöttség a stockholmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt számos nagy horderejű javaslatot tett az európai biztonság megszilárdítására. Következetesen sikraszállunk az enyhülés eredményeinek védelméért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének erősítéséért és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért minden olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közreműködni a békés viszonyok fenntartásában, a bizalom és biztonság erősítésében. Kezdettől fogva támogattuk a stockholmi konferencia összehívását is. A szocialista közösség országainak közép-hatósugarú amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyugat-európai országban. Ez növeli a háború kockázatát és súlyos politikai és biztonsági kérdéseket vet fel az európai országok számára. E helyzetben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erőegyensúly fenntartása és saját biztonságuk érdekében megtenni a szükséges válaszintézkedéseket. Az amerikai rakétatelepítés értelmetlenné tette a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozásával foglalkozó genfi tárgyalások folytatását. Negatívan hatott a többi fegyverzetkorlátozási tárgyalási fórumra is. Ezért, amint a magyar országgyűlés is állást foglalt legutóbbi ülésszakán, a megszakadt tárgyalások újrafelvételéhez azoknak az országoknak kell megteremteniük az érdemi előrehaladással biztató feltételeket, amelyek a telepítéssel a felelősség részesei lettek a tárgyalások megszakadásában is. — A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy ha a NATO-országok hajlandók visszatérni az amerikai rakétatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett módon azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használhassák fel a fegyverkezés leplezésére. Ennek az érvénye kézenfekvő a stockholmi tárgyalásokra is. — A stockholmi konferencia sajátos módon nemcsak az összeurópai folyamat fontos része, hanem a kelet—nyugati párbeszéd fóruma lesz, amelyen a 35 ország képviselői először vesznek részt az európai biztonság katonai vonatkozásaival összefüggő problémák megtárgyalásában. Bár zást. Olyan intézkedésekről van szó,' amelyek például a békeidőben folytatott rutin katonai tevékenységekről való előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, katonai mozgások előrejelzésével csökkentik a bizalmatlanságot, a szándékok félreértésének veszélyét, s ezzel a tényleges fegyverzetkorlátozás számára is kedvezőbb politikai légkört teremthetnek. A kidolgozandó intézkedések kiterjednek majd Európa területére és a földrészhez csatlakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésének részei: a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés, a tárgyalások folyamatossága mellett annak szakaszaira is utalnak. Az első szakasz így még nem a leszerelés, hanem csak az imént jelzett és körülírt, viszonylag szűk témakörökkel foglalkozik. — A Madridban létrejött megállapodás úgy szól, hogy az első szakasz feladatai teljesítésének mérlegelése alapján a részt vevő államok kiegészítik a tárgyalások témakörét és megbízatását. Ennek az lesz a célja, hogy a konferencia következő szakaszában kezdje majd meg az európai biztonság és leszerelés kérdéseinek tárgyalását, amelyek megoldása fontos feltétele a tartós békének földrészünkön. 9 A mai feszült nemzetközi és közelebbről, európai helyzetben miben ál! a most kezdődő stockholmi tárgyalások jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosszabbodását, a feszültség fokozódását a NATO tagállamainak az a több éve tartó törekvése idézte elő, hogy megbontsák és a saját javukra változtassák meg a történelmileg kialakult katonai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési versenyt és kezdték meg a
