Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

2 1984. JANUAR 13., PÉNTEK PF.ST MM n?l\ Békéi enyhülést és barátságot Az El-Fatah iásvsgstja Ároktőt Rmskld Bejrúibm tárgyal (Folytatás az 1. oldalról.) valósíthatja törekvéseit az elsőcsapásmérő nukleáris fegyverek minden áron törté­nő nyugat-európai telepítésére. S amikor az Egyesült Államok hozzálátott rakétái tényleges telepítéséhez, a tárgyalásokon való további részvétel egyet jelentett volna az európai és a világközvélemény megtévesz­tésével. Ezt minden, előítéle­tektől mentes ember megérti. A kialakult helyzet miatt a teljes felelősséget ily módon az Egyesült Államok és azon NATO-partnerei viselik, ame­lyek támogatták az új ame­rikai rakéták európai telepíté­sét. Teljesen megértjük, hogy a franciák kontinensünk jövője miatt fokozottan aggódnak, ami kifejezésre is jutott az önök üzenetében. Nem titko­lom, hogy a szovjet emberek legfőbb gondja ma a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Mi azonban úgy vélekedünk, hogy a kialakult helyzet nem visszafordíthatatlan. A szovjet vezetés már teljesen világosan bejelentette: amennyiben a N ATO-tagországok részéről készséget tapasztal az új ame­rikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésé­nek megkezdését megelőző helyzethez való visszatérésre, a Szovjetunió ugyancsak kész erre. Ebben az esetben termé­szetesen nem lenne többé szükség azokra a válaszlépé­sekre, amelyekre a Szovjetunió és szövetségesei most kénysze­rülnek, s amelyek megfelel­nek annak a veszélynek, ame­lyet az új amerikai rakéták országaink közvetlen közelé­ben történő elhelyezése jelent. Változatlanul úgy véljük, hogy a nukleáris fegyverzet Keleten és Nyugaton egyaránt történő csökkentését szorgal­mazó és az egyetlen valós ala­pon — az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján — álló tárgyalásokhoz való visz- szatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szalaszt- hatjuk el. Ebben egyre növekvő szerepet kell játszaniuk az európai országok népeinek, társadalmuk széles rétegeinek. Szeretném, ha minden fran­cia szilárdan hinné: a Szov­jetunió továbbra is a békét, az enyhülést, a népek közötti barátságot célzó irányvonalat követ, erejét nem kímélve fog Csütörtökön, Csao Ce-jang látogatásának zárónapján a Fehér Házban aláírták a két ország közötti ipari és tech­nológiai együttműködési meg­állapodást. Csao Ce-jang látogatását úgy értékelte, hogy az „a kínai— amerikai kapcsolatok javulá­sát” szolgálta, ugyanakkor azonban úgy vélekedett, hogy az nem vezet el a két ország közötti globális stratégiai szö­vetség létrehozásához. A kínai kormányfő egyúttal megerősítette, hogy országa A jobboldal egyre hevesebb kommunistaellenes hadjáratot folytat. Már odáig ment, hogy fasisztának nevezi a kommu­nistákat — mutatott rá Georges Marchais, az FKP fő­titkára abban a levélben, amelyet a párt politikai bi­zottsága nevében intézett Francois Mitterrand elnökhöz. (Ilyen sértő kijelentést tett legutóbb Jacques Chirac, az ellenzéki RPR elnöke.) A gyűlölködő kampány nyilvánvalóan arra irányul, hogy szakadást idézzen elő a kormánytöbbségben, eltávolít­sák a kommunistákat a kor­mányból, új hidegháborút rob­bantsanak ki Franciaország­ban — hangoztatta Marchais. Az FKP főtitkára felhívta az elnök figyelmét arra, hogy a francia televízió sajnálatos módon fórumot biztosít a dü­hödt kirohanásoknak. — Elfo­gadhatatlan, hogy a kommu­törekedni a fegyverkezési haj­sza — mindenekelőtt a nuk­leáris fegyverkezési hajsza — beszüntetésére. Sok sikert kívánok önöknek nemes tevékenységükben, ame­lyet Európának, s földünknek a nukleáris veszély gyülekező felhőitől történő megszabadí­tása érdekében fejtenek ki — fejeződik be Jurij Andropov válasza. Jurij Andropovhoz intézett üzenetükben a Százak bizott­sága mozgalom tagjai rámu­tattak: a nemzetközi feszült­ség kiéleződése, az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásáról folytatott tárgya­lásokkal kapcsolatos nehézsé­gek növelik a békét és az em­beri életet fenyegető veszélyt. A mozgalom felhívására az elmúlt év júniusában 500 ezer francia vett részt a nagyszabá­sú békegyűlésen. A béke vé­delmében és a leszerelés ügyé­nek előmozdítása érdekében megrendezett akcióhéten szin­tén százezrek juttatták kifeje­zésre a francia nép mélységes aggodalmát s növekvő hatá­rozottságát, hogy harcolni kí­ván a békéért. Ilyen körülmények között — hangsúlyozza a dokumentum — a francia háborúellenes mozgalom résztvevői kötele­zettségüknek érzik, hogy ün­nepélyes felhívással fordul iá­nak Jurij Andropovhoz. Fel­tétlenül meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát, fel kell Valamennyi európai ország számára előnyös a Varsói Szerződésnek a vegyi fegyve­rek Európából történő eltávo­lítására vonatkozó javaslata, mert az egyenlőség és az azo­nos biztonság elvéből indul ki. Elfogadása nem veszélyeztet­né a két katonai szövetség egyetlen tagországának biz­tonságát sem — állapította meg csütörtöki kommentárjá­ban a Rudé Právo. A Die Wahrheit, a Nyugat- berlini Szocialista Egységpárt központi lapja vezércikkében rámutat: — Az Egyesült Álla­mok és a NATO nyugat-euró­pai rakétatelepítésének meg­független külpolitikai irányvo­nalat folytat. Kifejtette, hogy „nemzetközi kérdésekben a kínai álláspontot mindig az adott kérdés fontossága hatá­rozza meg. , Kína — szögezte le Csao Ce-jang — szocializ­musát saját megkülönböztető jegyeivel kívánja építeni." A tajvani kérdésről szólva a kínai kormányfő közölte, hogy az amerikai—tajvani kapcsolatok továbbra is aka­dályt jelentenek a kínai— amerikai kapcsolatok fejlődé­sének útján. nistaellenesség fellegvárává váljék az az intézmény, amely­nek az egész társadalmat kell szolgálnia — írta. Varsói tanácskozás Az áremelésekről A lengyel kormány szakszer­vezetügyi bizottsága Mieczys- law Rakowski miniszterelnök­helyettes vezetésével tanácsko­zott 60 országos szakszerveze­ti szövetség képviselőivel. Mieczyslaw Rakowski a ta­lálkozón elkerülhetetlennek nevezte az élelmiszerek árának emelését, méltatta a társadal­mi konzultációk módszerét, de felhívta a figyelmet arra. hogy a társadalmi viták nem tart­hatnak a végtelenségig, mert akkor megbénul a döntéshoza­tal. számolni a tárgyalásokat gát­ló mindenfajta akadályt, és biztosítani kell a tárgyalások sikerét. Feltétlenül szükség van arra, hogy Nyugaton és Keleten egyaránt végre­hajtsák a fegyverzetek ki­egyensúlyozott csökkentését — írják a Százak bizottsáaa el­nevezésű francia háborúellp- nes mozgalom üzenetének szerzői. A válasz átnyújtása után Vaszilij Kuznyecov baráti lég­körű megbeszélést folytatott a francia küldöttséggel, amelyet Georges Séguy, a mozgalom elnöke vezet. A Varsói Szerződés orszá­gainak a vegyi fegyverek európai betiltására tett javas­lata — amely első lépése le­hetne egy globális megegye­zésnek — gazdagítja a szocia­lista országok békekezdemé­nyezéseit — állapította meg Erich Honecker, az NDK ál­lamtanácsának elnöke a dip­lomáciai képviseletek vezetői­nek tiszteletére csütörtökön rendezett újévi fogadáson. A szocialista országok indít­ványai továbbra is érvényben vannak — mondotta. Az NDK államfője szorgal­kezdődése óta a Szovjetunió­nak és szövetségeseinek ez az első új leszerelési kezdemé­nyezése; ez annak a bizonyí­téka, hogy a szocialista orszá­gok nem mondanak le követ­kezetes, kitartó, a leszerelés­re törekvő irányvonalukról. Egon Bahr, a Német Szo­ciáldemokrata Párt leszerelé­si szakértője és Rudolf Har­tung, az ifjúszocialisták el­nöke, csütörtökön üdvözölték a Szovjetuniónak azt a javas­latát, hogy Európában tiltsák be a vegyi fegyvereket. A szociáldemokrata politikusok felszólították a NATO-kor- mányokat, hogy konstruktív szellemben válaszoljanak a javaslatra. A Német Ifjúszo­cialisták elnöke azért is sík­ra szállt, hogy az NDK és az NSZK egészítse ki a két or­szág alapszerződését olyan megállapodással, amelynek keretében lemondanának a vegyi fegyverek tárolásáról. ÜJ NEMZETKÖZI tárgya- lólórumok születését aligha kísérték még olyan baljós je­lek, mint a stockholmi kon­ferenciát. Nyugat- és Dél- Európában új amerikai kö­zép-hatótávolságú eszközök jelentek meg, hogy a NATO javára bontsák meg az euro- hadászati egyensúlyt, s hogy atom-ro'obanótölteteikkel ál­landósítsák a Szovjetuniót, szövetségeseit fenyegető ve­szélyt. Akár „lefegyverző”, akár „lefejező” hadászati első csapást mérő fegyverekről van szó, annyi bizonyos, hogy fenyegetik a szocialista orszá­gok biztonságát, nem terem­tenek bennük bizalmat a má­sik fél szándékai és lehető­ségei, főképp nem békés tö­rekvései iránt. De nem növe­lik Nyugat-Európa és az Egyesült Államok biztonságát sem, hiszen a kényszerű el­lenintézkedések csak támadó fegyverrendszerekben ölthet- nek testet. Az első Pershing—2-esek és az első manőverező robotre- oülőgépek megjelenése az NSZK-ban, Angliában és Olasz­országban, nem az európai le­szerelési folyamat elősegítése irányában hat, hanem az eu- rohadászati fegyverkezési ver­senyt erősíti, a katonai szem­benállást teszi még kemé­nyebbé és kockázatosabbá. Bizalom, biztonság, leszere­lés... E három célnak kell szentelnie munkáját a január 17-én megnyíló stockholmi konferenciának. Nem kétséges azonban, hogy Washington és szövetségeseinek európai ka­Mcszkva Mag\w-sz®viet konzultáció Január 11—12-én Moszkvá­ban magyar—szovjet külügy- minisztériumi konzultációkat tartottak. A megbeszéléseken magyar részről Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, szovjet részről pedig Borisz Arisztov külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium felelős beosztású munkatársai vettek részt. A konzultációkon köl­csönös érdeklődésre számot- tartó kérdéseket tekintettek át. mazta a nyugat-európai ame­rikai rakétatelepítés megkez­dése előtti állapotok visszaál­lítását, mert ez — mint hang­súlyozta — „lehetőséget nyitna a közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverrendszerek kor­látozásáról és csökkentéséről kezdett tárgyalások újrafelvé- telére. Ugyanakkor megnyíl­nék a kapu stratégiai vonat­kozásban is a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszerelésről kezdett tárgyalá­sok folytatása előtt.” Honecker biztosította hall­gatóságát arról, hogy a né­hány nap múlva Stockholm­ban megnyíló konferencián a Német Demokratikus Köztár­saság minden tőle telhetőt megtesz a bizalom növeléséért és az európai katonai kon­frontáció csökkentéséért. Nicaraguában, a hondurasi határ közelében lelőttek- egy behatoló amerikai helikoptert. A helikopter kétszáz méterre a határtól, de már hondurasi oldalon kényszerleszállást haj­tott végre. A nicaraguai külügyminisz­térium szerda éjjeli közlemé­nyében felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ame­rikai helikopter lelövését el­lenséges erők esetleg ürügy­ként használhatják fel „a már amúgy is igen feszült közép-amerikai helyzet továb­bi élezésére”. A közlemény szerint a ma- naguai kormány aggodalom­mal vette tudomásul, hogy az incidensről eltérő és egyre el­lenségesebb hangnemben szá­moltak be a hondurasi hiva­tonai intézkedései egyértel­műen e célok ellen hatnak és felvetik a kérdést: őszintéb­ben fog-e tárgyalni a Nyugat Stockholmban, mint tárgyalt Genfben vagy Bécsben? Megfigyelők már azt a tényt is csodával határosnak tartják, hogy miután a vezető NATO-hataimak lehetetlenné tették a genfi eurohadászati tárgyalások, a SALART-meg- beszélések és a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások folytatását, Stockholmban né­hány nap múlva összeülhet­nek a 35-ök, és érdemben munkálkodhatnak az európai katonai enyhülésen. Tény, hogy Madrid az „euroraké- ták” telepítésének árnyéká­ban is tartalmas és kiegyen­súlyozott záródokumentumot produkált, s a stockholmi konferencia helsinki előkészí­tő tanácskozásán tárgyszerű légkör uralkodott, az eljárási és ügyrendi megállapodáso­kat konstruktív viták ered­ményeképpen, határidőre hoz- ták DF VAJON A NATO nem akarja-e Stockholmot újabb ködfüggönynek használni eny­hülésellenes lépései álcázásá­ra, nem akarja-e most külö­nös hévvel deklarált tárgyalá­si készségét a reménykedő, de olykor naiv nyugati köz­A múlt év májusában aláírt izraeli—libanoni megállapodás sorsáról tárgyalt csütörtökön Bejrútban Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízott Elie Szalem libanoni külügyminisz­terrel és Vadih Haddaddal, Amin Dzsemajel államfő nem­zetbiztonsági tanácsadójával. Rumsfeld később Damaszkusz­ba utazik, ahol arról próbál­ja meggyőzni a szíriai vezető­ket, hogy módosítsák a liba­noni rendezés legfőbb akadá­lyává vált egyezménnyel szem­ben kialakított hajthatatlan állásoontjukat. Szíria a Dzsemajel-kormány belső ellenzékével együtt kö­veteli a Libanon szuverenitá­sát. korlátozó és a saját érde­keit is sértő kapitulációs alku érvénytelenítését. A libanoni polgárháborús ellenfelek szét­választására és a n“mz»ti meg­békélési tárgyalások felújítá­sára irányuló erőfeszítések azért vallottak kudarcot, mert Bejrút — a sikertelenül kért am°r!kai hozzájár”1ás hfián — elzárkózik a megállapodás ér­vénytelenítése elől. Az olasz kommunistáknak mindent el kell követniük an­nak érdekében, hogy milliók aláírását gyűjtsék össze az amerikai rakéták Szicíliába telepítése ellen, azért, hogy érvényre juttassák a néptöme­gek akaratát e nagy jelentő­ségű kérdésben. Egyebek kö­zött ezt tartalmazza a párt talos források, a Pentagon és az amerikai külügym.niszté- rium. Az egyoldalúan kikiáltott „Észak-ciprusi Török Köztár­saság” képviselője szerdán el­utasította Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök rendezési felté­teleit. Nail Atalay, a török ciprió- ták New York-i megbízottja Kiprianu javaslataival kap­csolatban kijelentette, hogy megbízói a „függetlenségi nyi­latkozat” visszavonására nem hajlandók, de „egyenlőségi vélemény félrevezetésére fel­használni? Madridban az at­lanti külügyminiszterek csak szovjetellenes kirohanásaik szintjét akarták emelni, s a szeptemberi Grorniko—Shultz találkozót ez amerikai kül­ügyminiszter szópárbaj szín­terévé tette Lengyelor­szág, Afganisztán, az emberi jogok és főképp a dél­koreai repülőgépügy kapcsán. Stockholm nyitánya ugyan­csak külügyminiszteri szintű lesz, de aligha hiheti bárki is, hogy egy újabb szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozó helyettesítheti az ameri­kai rakétatelepités előtti hely­zethez való visszatérést. A stockholmi konferencia munkáját kemény próba elé állítja az a tény, hogy az óceánon túl nem mondtak le a világszocializmus elleni „ke­reszteshadjáratról”, hogy a fegyverkezési hajsza és a „fegyverzetellenőrzés”, a fegyverkezés és a tárgyalások párhuzamosságának lehetősé­géből indulnak ki, hogy az ál­lamok közötti bizalmat és biztonságot a katonai erők magasabb szintje mellett akarják „építeni”. A svéd fővárosban megtar­tandó konferencia, amelynek első szakasza két és fél évig fog tartani, az egymást köl­Szintén a közel-keleti ese­ményekhez tartozik, hogy az El-Fatah palesztin szervezet forradalmi tanácsa szerdán befejeződött tuniszi tanácsko­zásán bizalmáról biztosította Jasszer Arafatot, a szervezet elnökét. A forradalmi tanács meg­erősítette, hogy egyetért az El-Fatah Központi Bizottságá­nak január 4-i tanácskozásán elfogadott határozatokkal. A testület támogatja azt a dön­tést. hogy folytatni kell a pár­beszédet Jordániával, annak szem előtt tartásával, hogy független palesztin állam jöj­jön létre a PFSZ vezetésével. A forradalmi tanács jóvá­hagyta a központi bizottság korábbi határozatát, amellyel kizártak az El-Fatahból tíz lázadó katonai vezetőt, közöt­tük Abu Musza ezredest. A testület ismételten megerősí­tette, hogy elutasítja az izrae­li—libanoni megállapodást ugyanakkor bírálta Szíriát és Líbiát, amiért igyekeztek be­folyásuk alá vonni a PFSZ-t. központi bizottságának ülésén elfogadott határozat, melyet csütörtökön hoztak nyilvá­nosságra. Két ellenszavazattal megerő­sítették a pártvezetőség eddi­gi irányvonalát a fegyverke­zési verseny megfékezésének, a nukleáris leszerelésnek a szükségességéről. Jóváhagyták Enrico Berlinguernek az olasz képviselőházban ismertetett javaslatát a rakétatelepítés el­halasztásáról, valamint a ke­let- és nyugat-európai orszá­gokban folytatott tárgyalásait, amelyeken a főtitkár az OKP fegyverzetcsökkentéssel kap­csolatos álláspontját ismertet­alapon” készek részt venni a két közösség közötti tárgyalá­sokon. Görögország fegyveresen lép föl, ha a török hadsereg meg­próbálná kiterjeszteni az álta­la ellenőrzött ciprusi területet — jelentette ki Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök szerdán Athénban. Az Égei-tenger jogi helyzete nem képezheti vita tárgyát — mondotta Papandreu. csönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősitő intézkedé­sek kidolgozása során olyan elveket hivatott érvényesíteni, mint a jogegyenlőség, a ki­egyensúlyozottság, a kölcsö­nösség, az államok biztonsági érdekeinek azonos mérvű tiszteletben tartasa. Nyugat­nak lesz módja bebizonyítani, hogy tárgyalási készsége ez elvek szolgálatának és nem felrúgásának van alávetve, hogy saját biztonságát nem az egyensúly destabilizálásával, hanem kölcsönösen elfogadha­tó szinten való rögzítésével kívánja erősíteni, mint azt mostanában oly gyakran hir­deti. A NATO-n belül lezajlott előzetes egyeztetések ellenére az atlanti hatalmak és azok vezető körei között megma­radnak az érdekeltségbeli el­térések az enyhülést, a kelet— nyugati együttműködést ille­tően. Stockholm akkor járhat eredménnyel, ha a realistább gondolkodású nyugati körök véleménye kerekedik felül, a hosszú távú közös érdekeket látóké, akik nem engednek a militarista nyomásnak és dik­tátumnak. MINÉL ET ÖSEBB ez a nyomás és diktátum, annál inkább szükség van együtt- munkálkodásra egy olyan Európáért amelyből örökre száműzik a háborút, az erő­szakot, s amelyben a fegyve­res biztonságot felváltja a kollektív politikai biztonság, egymásrautaltságon alapulói együttműködéssel. P. S. Nem ksz ghháíis stratégiai szövetség Csat Ce jmg nyilatkoznia töanims hvsle Mittemsndhoz Heves jshheldai A Varsói Szerződés indítványának visszhangba Csökkenti a Vissza kell térni a telepítés előtti állapothoz Honecker berlini mm Jegyzet MADRID UTAMSTöCmiM Ellenséges hsngnsmü amerikai beszámolók légi incidens Nicaraguában Az OKP KB határozata Fellépnek a rakéták ellen te. Gör ögország megvédi jogait Hajthatatlan török ciprióták

Next

/
Thumbnails
Contents