Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

A termelési eredmények is javultak Elkészült a technológia Megkezdték az üzemi bevezetést Egyre több mezőgazdasági nagyüzemben használnak föld­gáz- és olajtüzelésű berende­zéseket is. Ezek karbantartá­sa, üzemeltetése azonban szakszerűség tekintetében kí­vánnivalót hogy mag.a után. A berendezések karbantartási technológiájának kidolgozása­kor végzett kutatómunkában a MÉM Műszaki Intézetének szakemberei megállapították, hogy e nagy teljesítményű hő­fejlesztő eszközök a karban­tartás elmulasztása miatt az elvárható 85 százalékos hatás­fok helyett mindössze 45-55 százalékos teljesítményre ké­pesek. A veszteség természe­tesén tüzelőanyag túlfogyasz­tásban jelentkezik. A MÉMMI-ben a dr. Nagy Albert tudományos csoportve­zető által irányított fejlesztő­munka eredményeként elké­szült a karbantartási és be­szabályozási technológia, ame­lyet nagyüzemi körülmények között ellenőriztek és véglege­sítettek. Megkezdték üzemi bevezetését is: közreműköd­tek három tüzeléstechnilcai csoport létrehozásában is, ez utóbbi szolgáltatás' formájá­ban végzi tevékenységét. Ami az új technológia sike­rét illeti: a gyakorlati tapasz­talatok kedvezőek, mert ahol bevezették nyolc-tíz százalék­kal sikerült csökkenteni a gáz-, illetve az olajfelhasz­nálást. Az állattartó telepe­ken alkalmazott tüzelőberen­dezések jobb karbantartása, megbízhatóbb üzeme révén a termelési eredmények is ja­vultak. Műszaki Intézet Permetezve nem pereg Gyűjtővel mentik a leveleket Nagy veszteség az nyáron, ha pereg a renden szárított lu­cerna levele. Ilyenkor a táp­anyagokban, a fehérjében leg­gazdagabb levél marad a táb­lán. Mit lehet vele tenni, hogy ezt megakadályozzák? A MÉM Műszaki Intézetben két eljárással is kísérleteztek. Az egyik módszer lényege, hogy a már kellően átszáradt rendet — egy Rába 180-as traktorra szerelt permetezővel — visszanedvesítették- A kis mennyiségű permet hatására a követő gép felszedő szerkeze­te, bálázóegysége nem perge­ti a levelek nagy részét, vi­szont utána a víz eltávozik, s nincs akadálya a tárolásnak. Egy másik módszer szerint a Hesston-bálázóra levélgyűjtő szerkezetet szereltek, ami a leveleket is megmentette. A kísérleteket az Agárdi Mező- gazdasági Kombinátban foly­tatták, s végeredményként el­érték, hogy mindössze egy-két százalék volt a levélpergós betakarítás közben. ;otós falutörténet Megmutatja a régiómét űrön nyitják meg a kiállítást Egy éve kezdték el azt a gyűjtést, aminek eredménye­képpen a járás úgyszólván va­lamennyi községében kiállítást rendezhettek családi fotográ­fiákból. Ezek a fényképek sok érdekességet villantanak fel az egykori falusi életből, szo­kásokból, szertartásokból, és nem utolsósorban a viseletről. Az ismerősnek persze- az sem közömbös, hogy barátjának, komájának évtizedekkel ko­rábbi alakját is láthatja. Az idegennek, a kiállításlátogatók­nak elsősorban a dokumen­tum, a képekből összeálló fa­lutörténet a fontos és értékes. A kiállítások sorozata Gö­döllőn folytatódik, ahol a mű­velődési központban a telepü­lések gyűjteményének váloga­tott darabjait nézhetjük meg. Válogatást a bagi, csömöri, dá- nyi, galgahévizi, galgamácsai, gödöllői, hévizgyörki, isaszegi, kartali, kerepestarcsai, mogyo­ródi, nagytarcsai, páceli, sza- dai, túrái, vérségi gyűjtemény­ből. A bemutatót december 12-én 18 órakor nyitják meg és ja­nuár 15-ig látogatható, szerda kivételével naponta 16 és 20 óra között. Rákosvölgye Tsz használaton A vállalatoknak, gazdasá­goknak fontos lehet, hogy se­gítsék megoldani dolgozóik, tagjaik lakásgondját. Az anya­gi támogatáson kívül kedvez-^ ményes fuvar, rakodógép kölcsönzésén kívül, már a te­lek előteremtésével is előmoz­díthatja ezt egy-egy szövet­kezet is. A péceli Rákosvöl­gye Tsz például, amelynek részben a főváros XVII. ke­rületéből vannak dolgozói, mintegy félszáz tartós hasz­nálatú telket kap a Zrínyi utcában. m Szombati jegyzeti k PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1983. DECEMBER 10., SZOMBAT forognak a golyók Mogyoródon Szputnyik a rág© és a brigád Az aromát a Szila smenti Tsz-hól vásárolják Narancssárga, piros, zöld golyók forognak a ferde ten­gelyű üstformákban. Mintha eppen betonkeverőkben len­nének. Csak ezek az edények rozsdamentes anyagból készül­tek. Nem véletlenül, hiszen élelmiszert, élvezeti cikket — rágógumit — gyártanak ben­nük. — A golyós fajtát készítjük most már több mint egy éve — mondja Hadháziné Juhász Erzsébet, a péceli Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet mo­gyoródi rágógumi-készítő üze­mének újdonsült vezetője. — Jól ismerjük ezt a fajtát, kinek s hogyan készül a mo­gyoródi rágógumi? — Szigorú előírásokat kell betartanunk, bár sokan úgy tudják, különleges anyagokból tevődik össze, elmondhatom, hogy minden hozzávaló hazai termék. Mintegy hetven szá­zaléka porcukor, aztán adunk hozzá keményítőszörpöt, vagy­is egyfajta cukorsűritményt, azután ízesítővel, aromaanya­gokkal is vegyítjük. A hozzá­való aromák nagy részét in­nen a szomszédból, a kerepes­tarcsai Szilasmenti Tsz-től vesszük. A' megrendelőnk a Budapesti Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyára, amely bérmunkában rendelte meg a rágógumi gyártását. A gépeket is tőlük kaptuk. — Mióta s mennyi készül itt? Exportra is — Tavaly november köze­pén indult az üzemünk. Azt megelőzően a gyárban tanul­tuk meg, hogyan is kell a gé­peket kezelni. Havonta hat­száz mázsa rágógumit állítunk elő, ezt a mennyiséget itt is csomagoljuk. Mi a hazai gyár­tású édességnek csak egy ré­szét készítjük, az úgynevezett belföldi egyszemeset, ezenkí­vül nyugati exportra is dolgo­zunk. Egy NSZK-beli megren­delő havi hetven—száz mázsát kér. Neki Szputnyik elnevezés­sel csomagoljuk a cukorkát, de akár ezt, akár az egyszemes fajtát kéri, a csomagoló anya­got tőle kapjuk meg. Ottjártunkkor újabb gépsor érkezett. A kis párna alakú rágógumi gyártását is elvál­lalták, ennek gépét állították be. Ott serénykedett Markovits Imre műszerész csoportvezető is. — A legtöbb gépünk NDK- gyártmányú, megbízható, jó gépek ezek, s bízunk benne, a párnacukorgyártó .is ilyen lesz, a jelek erre mutatnak, nézze: mór alakul a termék. Markovits Imre is egy éve van a rágógumigyártó üzem­ben, s amint mondja, alakuló Szputnyik nevű brigádjuk megpályázta a szocialista cí­met. — Leginkább helyben vál­laltunk társadalmi munkát. Az udvari tereprendezés, az ebédlő belső berendezése, ef­féle munkáikat teljesítettek a brigád férfi tagjai az idén, mondja az üzemvezető. Fényesre csiszolva A brigád egy másik tagja, Varga Gáborné drazsírozógép- nél dolgozik, amivel a gyártá­si folyamat előbbi lépésében kiszaggatott golyók felületét tovább kezelik. Ez a gép olyan, mint a fényesre csi­szolt betonkeverő. — Én csak június óta va­gyok az üzemben, de úgy ér­zem, hamar betanultam a munkámat — mondja a hely­ben lakó fiatalasszony, aki, mint sok más fársa, az uta zási költséget megspórolandó jött haza dolgozni. Nem ván­dormadártípus : — Tizenegy évig dolgoztam az Űjpesti Kö­zért Vállalat egy nagy élelmi­szer-áruházában. Pénztáros voltam. — Ott akkor bizonyára so kát kellett emelni naponta. — Itt sincsenek sokkal köny- nyebb helyzetben — mondja Hadháziné Juhász Erzsébet üzemvezető. — Most különö­sen sok a munka az ittlevők nek, hiszen kilenc asszony át jár a szövetkezetünk központ­jában levő szaloncukor-készítő üzembe. Ügy, hogy mi most lényegében csak egy műszakot tartunk fenn. — Önöknél van-e év végi hajrá? Hűtőházion- — Nem nagyon, hiszen — például a szaloncukorral el­lentétben — a rágógumi nem olyan szezonáru. Kell az egész évben a gyerekeknek. S az az igazság, hogy az általunk gyártott rágógumi innen. Mo­gyoródról általában a rákos- keresztúri hűtőházunkba ke­rül, s onnan viszik exportra vagy éppen a hazai üzletekbe. Onnan meg elviszik a gye­rekek vagy nekik á felnőttek. Igazán nem akarunk reklámot csinálni a rágóguminak, de fogorvos ismerősöm szerint ez a kedvelt’ csemege, így jobb is az apróságoknak, mint a nyalókás, ropogós cukorkák. A mogyoródi is! F. I. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont : Az Elektronic Machine. Az elektronikus zenei és fénystú- ■dió Kozmikus utazás című szintetizátor zenei és multiví- ziós űrshowja. (Dzsesszbalett, lézer, zene, diaporáma, varázs­lat), 19 órakor. Diákstúdió általános iskolá­soknak. Téma: az energia, 9 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényké­pei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Iklad, művelődési ház: Mikulás-bál, 19 órától. om Qtven év a pályán Minden ^©doMóz köti Megszokott helyén az ügy­védi munkaközösségben ezút­tal hiába kerestem dr. Bara­bás Andor ügyvédet. Kolléga­nője mondta, hogy néhány napja nyugdíjba vonult, s benn már csak alkalmanként tar­tózkodik. A közkedvelt Joli presszóban sem találtam, nem jár ide a doktor úr, kaptam a tájékoztatást. Végül a 20-as népbolt előtt futottunk össze. Szinte egyszerre kérdeztük, mi újság? A közismert ember nyugdíj­ba vonult, itt az ideje, hogy írjak pályájáról. Pár nap múl­va Kossuth Lajos utcai eme­leti lakásán találkoztunk újra és elbeszélgettünk az eWelt év­tizedekről. A szülőfalu — Kerepesen születtem 1911-ben, s bár csak a gyerek­kor tíz évét töltöttem ott, nem feledem szülőfalumat. Viszont gödöllőinek vallom magam. hiszen tízéves koromtól itt élek. Itt végeztem a gimná­ziumot, itt érettségiztem. Né­hány régi osztálytársammal ma is tartom a kapcsolatot. Velük minden év júniusának első napján délelőtt tíz óra­kor a Gödöllő étteremben ta­lálkozom. Az idei volt az el­ső alkalom, hogy nem lehet­tem együtt a társasággal, mert külföldre utaztam. Közéleti szerep elnökhelyetteseként is tény­kedtem. Csupán két dologban nem vállaltam ügyet pályafu­tásom alatt: szándékos ember­ölés, illetve ifjúság elleni bűn­tett vádjában. Ez a szakma is sokoldalú embert kíván, akinek állandó­an képeznie kell magát, ott­hon lennie a rendeletek és tör­vények változó világában. Ha nem a szakmai ügyekkel fog­lalkozik, Barabás doktor úgy véli, hogy máris kikapcsoló­dott. Pedig gyakran akkor is közéleti szerepet vállal. Har­mincnégy éve tanácstag, 1974 óta az ügyrendi bizottság el­nöke. — Visszatérve a diákévek­hez, Debrecenben végeztem a jogi egyetemet. Ügyvédjelölt gyakornok viszont újra Gö­döllőn voltam, négy évig. Majd következett a háború, és a fel- Arany fokozat szabadulás. 1915-től 1917. feb­ruár 28-ig főjegyző voltam, s 1917. március elsejétől 1983. november 15-ig a gödöllői ügyvédi munkaközösség tagja, elnöke. Két évtizeden ét á Pest megyei Ügyvédi Kamara Sportolni is szeret, elsősor­ban a teniszt kedvelte, de ba­rátaival gyakran feltűnt a gödöllői dombok turistaútjain is. A felszabadulás utón a Ba­rátság Sportegyesület elnöke. lett, s ezt a posztját akkor is megőrizte, amikor nevet vál­toztatott a klub. Tanácstagi munkája során mire volt a legbüszkébb? Ar­ra, hogy a várossá alakuláson dolgozó tanácsülés levezető el­nöke lehetett. Szakmai és tár­sadalmi munkájáért sok elis­merésben részesült. Az Orszá­gos Ügyvédi Tanács kiváló ügyvédi munkáért jelvénnyel illette. Elnyerte az igazságügy kiváló dolgozója kitüntetést is, a városért Végzett munkáját dicséri a Pro Űrbe emlékpla­kett arany fokozata, melyet 1973-ban nyújtották át neki. Az utód Baráti kézfogások, köszön­tők kíséretében vonult csak­nem ötvenéves ügyvédi mun­ka után nyugdíjba. Persze nyugállományba vonulása nem jelenti a szakma odahagyását. A megmaradt ügyeket tárgya­lásra viszi, s ha kell, segít ifjabb kollégáinak. Szívesen segíti az ügyvédi munkakö­zösség munkáját is, melynek élére utódjául dr. Boda Bélát választották. Csiba József eszközök nyilvántartásának pontossága múlhat rajtuk. Legtöbb gazdaságunk jól áll ebben a tekintetben. A vác- szentlászlói Zöldmező Tsz- ben például három Daro— 1750-es mé'gneskartonos auto­mata könyvelőgép van, a bé­rek számfejtését, nyilvántar­tását Ascota géppel végzik. Az idén két, Tap—34-es kis- számítógépet állítottak üzem­be. árammérőgyár Teádéi után A héten tartották a nyugdí­jasok idei utolsó klubfoglal­kozását a Ganz Árammérő- gyárban. Az óvodások kará­csonyi műsorral kedveskedtek, majd teadélután következett. A több mint háromórás vidám elfoglaltság méltó befejezése volt az idei színvonalas össze­jöveteleknek. A klub igen nép­szerű, és mintegy 40—50 em­ber számára jelenti rendszere­sen a szabad idő hasznos eltöl­tését A szultán fogságában. Szí­nes, szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! Klutc. Színes, szinkronizált, amerikai krimi. Csak 16 éven felülieknek. ,6 és 8 órakor. Jelmez Bár ucuunyszor téved­tem mar, s utana mindig megmonaiak az igazai, még ma sem tudom, mikor kelt kitenni a cipőmet az ab­lakba, mikor jár félénk a Mikulás, hiszen olyan ' sok nap telik el az egyik de­cembertől a másikig. Azt eszemben tartom, Hogy kö­zeleg, de mindig elkésem a talaikozast. Édesanyám vi­szont sosem téved az ilyen dolgokban, igy bár nem kei ülhetnek cipőbe a cso­magok, az ablaküvegek kö­ze odaheiyezi azokat a sze­ret > kéz. Vannak ablakok, melyek­ben mar a Míklós-nap előestéjét megelőzve ott dí­szelegnek az édességek, sőt sokban karácsonyig, újévig is kitartanak, mintha je­lezni akarnának valamit. Magam nem hagyom oly sokáig a hűvösben a csoki- figu.akat, hiszen hozzám érkeztek. Rohanás a munka befe­jezése után, az autóbusz in­dulása előtt, vajon sike­rül-e tíz perc alatt megvá­sárolni a piros celofáncso­magot, s bele a lehetőleg praktikus meglepetést. Min­den lépést percre kiszámí­tunk az áruházban, a leg­rövidebb sort keressük, de azért igyekszünk senkit sem fellökni. A gyerekek, míg ők is ajándékozókká nem nőnek, ebből a tolon­gásból, vásárlási lázból mit sem sejtenek. Milyen színek illenek a Mikuláshoz? Piros kabát, piros zsák, fehér, lehetőleg vattás hólepte szakáll. A Mikulástól, a Télapótól ezenfelül mindenki azt várja, hogy jó ember le gyen. Ám e fáradságos, de egyedül értelmes tulajdon ság megszerzéséhez nem feltétlenül szükséges jel­mezbe öltözni. Városunk áruházában egy jó meleg cipőpárt kerestem. Amikor a próba végén fel­emeltem a fejemet, beleüt között tekintetem a Tél­apóba. Persze nem velem foglalkozott, hanem első­sorban a tízen innqniekkel. Egy kisgyerek mégis anyja űriébe bújttrtta előle arcát, megijedt tőle. Persze az áruházba betérők többsége bizonyára örömmel fogadta ezt a meglepetést, mégis felvetődik a kérdés, életre kell-e keltenünk a Miku­lást? Mindenkinek magá­ban kellene megtalálnia őt. Én is úgy vásároltam a re­mek téli cipőt, hogy nem kellett hozzá Télapó. Csu­pán a dolgát jól végző áru házi osztály. Jó embernek persze nemcsak ezekben a hideg hónapokban kell lennünk, hogy ha már a nap nem fűt bennünket, legalább mi melegítsük egymást. Ezt sokféleképpen gyako­rolhatjuk, ezer módon , sa­játíthatjuk el. Ahogy Fe­kete István írja, a jóem- b séghez például fészek- odúk kellenek, madárete­tők az ablakba, napraforgó mag (tökmag is jo), faggyú vagy szalonna (nem sózott) és mindezek megszerzésére bátorság és akarat. Előfor­dul ugyan’s, hogy csalá­dunk szalonnáját kell meg­rövidítenünk, hogy élhesse­nek a madarak. Mindenki másképp lehet jó. A Túra és Budapest közötti autóbuszjáraton van egy sofőr, aki kötelességei elvégzése — az utasok pon­tos. biztonságos szállítása, a busz fűtése, állandó tisz­tántartása — mellett arra is kész, hogy egyéniségéből fakadó hunyirával elűzze utasai gondjait. Mikuláshoz közeledve ar­ra gondoltam, mi lenne, ha a neves napon fehérre fest­ve szakállát. Télapónak öl­tözve vezetné az Ikarust? Ám ez csak az első pilla­natban tűnt okos gondolat­nak. Hiszen Volán-egyen­ruhájában is olyan jó em­ber, mint amilyenek egye­sek piros kabátban, piros zsákkal se.n tudnának len­ni. Mi több, a szakáll sem rejt varázslatot, hiszen tár­sa, aki szintén ezen a vo­nalon teljesít szolgálatot n járat születése óta. nemrég megvált szakállától, s mégis ugyanúgy kedves is­merősünk. Be’ . Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Vácszentlászló Számítógép a gazdaságban Azt' már senki sem vitat­ja: a mezőgazdasági nagy­üzemekben is fontos szerep jut a különféle irodai gépek­nek, hiszen a bérek, anyagok,

Next

/
Thumbnails
Contents