Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

1983. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK mr MftJ/ Megofizaii azt, ami szép, ami érték X Ä nyílt várospolitika ösztönöz „Tudjátok, merre van Szentendre? — kérdi Jakov Ignjatovics Szentendrén szü­letett szerb író, a múlt század harmadán, majd tüstént így felel: — Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Viseg- rád és Esztergom között... Szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget... A városka mögött és bal oldalán csupa sző­lőskert, meg gyönyörű hegyek... Gyönyö­rű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?” (Csuka Zoltán for­dítása) A szerb író a látottak, a tapasztaltak alapján írta le ezeket a költői sorokat. Ak­kor valóban ilyen volt a város s környé­ke. Persze közben az öreg Dunán, sok, na­gyon sok víz lefolyt. A filoxera elpusztí­totta a szőlőskerteket, az oktalan ember pedig magát a természetet kezdte ki. „A termékeny falvakkal teleszórt sziget” egyik községe, Kisoroszi, esztendőről esz­tendőre mind kevesebb lakost mondhat a magáénak. Itt vízgondok vannak. A Bükkös-patak völgyében, a Dömör-kapu- nál, ötven esztendővel ezelőtt gyönyörű vízeséssel lépett ki a patak a Pilisből. Cholnoky Jenő, a neves földrajztudós még teljes szépségében láthatta azt. Mi már nem láthatjuk! A 30-as években kőbányát nyitottak, s az teljesen elrontotta a híres­nevezetes természeti csodát. Oroszlánrészt vállalt Vajon van-e valamilyen hi­vatalos intézmény vagy akár társadalmi szervezet, amely gátat vethet a természet rom­bolásának, egy-egy szép, pati­nás hangulatú, régi kis város­ka elcsúfításának? Szerencsére Szentendrén van! Kettő is. A környezetvé­delmi tanács és a városfejlesz­tési bizottság. Az előbbi tevé­kenységével már sokat foglal­koztunk, igaz, szívünk szerint nem eleget; de az utóbbiról még nem adtunk hírt. Itt az ideje a hiányt pótolni. A városfejlesztő munka Szentendrén az elmúlt öt esz­tendő alatt eredményes volt, s számos elismerést is kapott. Közülük a legjelentősebb a Hild-érem odaítélése volt. S az elismerésre méltó munká­ban a városfejlesztési bizott­ság ugyancsak oroszlánrészt vállalt. Bár az elmúlt öt esz­tendő nem volt sem könnyű, sem zökkenőmentes. Sok sze­mélyi, sok hatásköri nehézsé­get kellett legyőzniük. A bi­zottsági tagok viszont dolgoz­tak, mert tekintetük előtt csak a cél IebegetV: megmenteni, megőrizni, a város szépségét. Kézben tartják A bizottság személyi össze­tétele — főmérnök, tanácsel­nök-helyettes, keramikus, fő- építésvezető tanácstag — a legjobb biztosíték arra, hogy ez a nagyon fontos munka — a városfejlesztés, városvédés — jó kezekben van. Persze az sem közömbös, hogy szorosan együttműködnek a műemléki albizottsággal. Viszont az is tény, s erről szintén szólni kell, hogy a nyílt várospoliti­ka ösztönzően hatott, s hat szerencsére napjainkban is munkájukra. De maradjunk még egy kicsit itt, pontosan a két bizottság együttes ülésé­nél, ahol értékelték saját mun­kájukat, lemérték eredményei­ket, s szót ejtett a sikertelen­ségekről is. Megállapították, hogy véle­ményük nem mindig érvé­nyesült, ami aláássa tekinté­lyüket. Leszögezték viszont azt is, hogy a jövőben a vitás kérdésekről a helyszínen is tá­jékozódniuk kell, továbbá szorgalmazták: legyen alterna­tív döntési lehetőségük és dön­tési joguk. Örömmel írhatjuk le; a tanács pártolja e kérések teljesítését. Döntési jog A városi tanács közigazga­tási, fejlesztési, város- és falu­védő, s környezetvédelmi fel­adatai várhatóan jelentősen bővülni fognak. Ennek követ­keztében remélhetőleg korsze­rűbb lesz a bizottság munká­ját is segítő tanácsi apparátus. Ezért — úgy véljük — célsze­rű lenne a városfejlesztési bi­zottság szerepkörének felül­vizsgálata, s szükség esetén a városi tanács szervezeti és működési szabályzatának mó­dosítása. Az lenne a kedvező, ha a városfejlesztéssel kapcsolatos sok fontos kérdésben kapna döntési, s beszámoltatási jogot a bizottság, valamint, ha a műemléki belvárosban az ő vé­leményüktől eltérő beépítés vagy változtatás csak a tanács végrehajtó bizottságának en­gedélyével, de minden esetben kizárólag alapos indokkal len­ne lehetséges. Megfontolandó óhajok ezek, s nem is teljesíthetetlenek. Az érték, aminek védelmére vál­lalkoznak — nem kevés, s ma már nemcsak a szentendreie­ké, hanem az egész országé. HETI KULTURÁLIS AJÁNLATUNK Holnap, decem­ber 9-én: minden péntek meglepetés — valami mindig olcsóbban kapha­tó. Közönségszol­gálat, ahol külön­féle ajánlásokkal, szolgáltatásokkal, aerobiczene átját­szás! lehetőségé­vel, budapesti színházjegyek és friss házi kenyér árusításával, va­lamint csereberé­vel várják az ér­deklődőket. Érde­mes* elmenni, mert mirelitáru-bemu­tató és kóstoló is lesz. A Szentendrei Nyolcak címmel, ugyancsak holnap nyílik kiállítás december 9-én, a Szénitendrei Fes­tők Társasága ala­pítóinak művei­ből, a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár, vala­mint a múzeumok igazgatóságának közös rendezésé­ben. A kiállítás december 27-ig lesz nyitva. Zenekedvelők, figyelem! A szent­endrei kamaraze­nekar hangver­senyt ad decem­ber 11-én, vasár­nap este 19 órakor a városi tanács dísztermében. December 11-én, ugyancsak vasár­nap délelőtt 10- től 12 óráig a gyermekek szá­mára rajzfilmeket vetítenek a mű­velődési központ­ban. Minden szülőt, minden gyereket érdekel: pályavá­lasztási napot tar­tanak december 12-én, hétfőn 14— 19 óráig, ahol be­mutatkoznak a Szentendre és környékének üze­mei és iskolái, s az érdeklődők hasznos tanácso­kat és felvilágosí­tásokat lophat­nak. Ezután 17— 19 óráig ankét lesz, „A pályavá­lasztás felelőssé­ge” címmel. Szerdán, decem­ber 14-én 10 óra­kor: Kis emberek dalai. „Hózápor”, az óvodások hang­versenye. Közre­működnek: a Vu- jicsics Tihamér Állami Zeneiskola növendékei.' Aki érdeklődik a külpolitika iránt, s a külföldi tudósító munkája iránt, az ne feled­je: „Párizsi tudó­sítók voltunk” címmel, december 14-én, szerdán 18 órakor kerekasz- tal-beszélgetésen találkozhatnak Hável József és Szécsi Éva újság­írókkal. Még december 18-ig bőséges vá­lasztékkal segíti az ajándékozási gon­dok megoldását a karácsonyi vásár, amely naponta 11 —18 óra között tart nyitva. Ha idézettel kezdtük, fejez­zük be egy másikkal. Egy in­tő idézettel: „Szentendre védett együtte­sében nem kizárólagosan a barokk épület, nemcsak a ki­csiny közök, sikátorok, ková­csoltvas kapuk, rácsok, nem­csak a dombon emelt, külön­leges barokk kálvária védendő érték. Hanem mindezek ösz- szessége, a településnek a Du­na menti dombok hullámzó; valóban festői együttese, ame­lyet még nem rontott el a mo­dern város rosszul értelmezett sine qua non-ja (elengedhetet­len feltétele), a nálunk „ma- gas-ház”-nak becézett felhő­karcoló és az elektromos fény­reklám." (Gerő László) Akár útravaló is lehet ez a bizottság számára. SZENTENDREI kJ*£íwíod A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Rajtuk a Márka szeme A Pest megyei Pincegazdaság Dunakanyar-üzcmé- ben valami furcsát tapasztalok: a csönd az. Nem ezt szoktam meg itt. A gépek zakatoltak, az üvegek meg hangosan csörömpöltek a szállítószalagon, fürge moto­ros emelők cikáztak a raktárak és az üzemrészek között. Gágány Tibor üzemvezető hamar megnyugtat­— A csönd, a mozgásnélkü­liség csak látszólagos. Most fo­lyik a gépsorok karbantartása, felújítása, hogy a jövő eszten­dőben ismét teljes erőbedobás­sal indulhassunk... — De éppen az ünnepek előtt állnak a gépek? — Miért ne? Raktáraink zsúfoltak, terveinket teljesítet­tük. Ezt az állításomat szeret­ném adatokkal is alátámaszta­ni. A múlthoz hasonlóan idén is tervszerűen felkészültünk mind az éves, mind az ünnepi tervek teljesítésére. A tavalyi, s az idei bőséges szőlőtermés után a teljes üdítőskála gyár­tása mellett a borpalaokozás volt egyik fő tevékenységünk. A mostani évben 45 ezer hek­toliter bort palackoztunk, eb­ből 20 ezer hektoliter terven felüli. Ez 4.5 millió palaok megtöltését jelentette. Az ünnepekre'teljes üdítő- és borválasztékkal jelenünk meg a piacon. Karácsonyi kínálat Téli karácsonyi vásár van a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár kiállítóhelyiségében. December 18-ig hét bolt (iparcikk, ruházati, illatszer, papír, módi stb.) kínálja vásárlói­kat az ünnepre szánt ajándékokkal. Járási mozaik Csobánka. A falu belvízren­dezési munkálatainak elvég­zésére a Pest megyei Tanács félmillió forint összegű pót- előirányzatot biztosított. A ki­vitelező a munkálatokat már elkezdte; a patakon két me­derátjáró is épül. Kisoroszi. A községi orvosi rendelő építését a dunabogdá- nyi Üttörő Tsz vállalta mint generálkivitelező. A munkála­tok november 21-én megkez­dődtek, s azt tervezik, hogy az idén elkészülnek az alapo­zással. Az épület átadására 1984 tavaszán kerül majd sor. Pilisszántó. Megfelelő ütem­ben haladnak az iskola építési munkái, s sikerült beszerezni a nyílászáró szerkezeteket is. S ugyancsak itt, a Lenin úti lakók társadalmi munkában 200 méter járdát építettek, amelyhez a tanács adta az anyagot. Visegrád. Jó hír, hogy tár­sadalmi munkában elkészült a művelődési ház klubszobájá­nak «bútorterve, s a kert be­rendezési terve. 30 ezer forin­tért. Kevésbé jó hír viszont: az orvosi lakás építésének munkálatait hátráltatja, hogy1 a központi fűtéshez szükséges felszereléseket nem tudják megszerezni. És néhány adat még az idei üdítőital-termelésünkről. Egy­literes üdítőt nyolcmillió 100 ezer palackban hoztunk forga­lomba, 0,2 literest pedig 28 millió 830 ezer palackban. Mint említettem, raktáraink zsúfoltak, tmk-saink pedig dol­goznak. Most a kereskedőkön és a javítórészlegen a Márka szeme­Új fonássfagok A november 26-án meg­tartott időközi tanácstagi választásokon a 25-ös vá­lasztókerületben, ahol hár­mas jelölés volt, a válasz­tók bizalmát kifejező leg­több szavazatot Kiss Ká­roly 29 éves kertész, a gaz­dasági-műszaki ellátó és és szolgáltató tanácsi rész­leg dolgozója kapta meg. Az. 54-es választókerü­letben, ahol két jelölt volt, az állampolgárok képvise­letüket dr. Mádi Szabó Gá­bor, 36 éves körzeti orvos­ra bízták. Ugyancsak orvost válasz­tottak tanácstagnak az 56- os választókerületben, dr. Lázár Sándor személyében, aki 39 éves és az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerve­zete Pest megyei Bizottsá­gának titkára. A három új tanácstag no­vember 30-án kapta kézhez megbízólevelét a választá­si elnökségtől. Ne tűnjön el az áruló nyom Közös az érdekünk Hívatlan vendégek j A város és környékének Tiözbiztonsági helyzetét befo­lyásolja a főváros közelsége, a terület üdülő jellege, az ide­genforgalom, valamint az a tény, hogy ezt a tájat eszten­dőről esztendőre mintegy 3,5 millió kiránduló, üdülni vá­gyó ember keresi fel — mon­dotta többek között Erdős Já­nos, á rendőrség bűnügyi' osz­tályának vezetője, a november 29-én megtartott bűnüldözési operatív értekezleten, amelyet dr. Ulmann József rendőr őrnagy, a kapitányság vezető­je nyitott meg. Mindnyájunkat érintő téma volt ez, hiszen senki számára nem lehet közömbös, hogy a hétvégeken, ezen terü­let útjain áthaladó 20—25 ezer gépkocsi a szabályo­kat betartva közlekedjen, hogy a 25—30 ezer hétvégi háztulajdonos nyugodtan aludhasson, egyszóval, hogy itt a közbiz­tonság szilárd legyen. Nem vitás, hogy ennek biz­tosítása a rendőrség feladata, de munkájukat segíteni, mind­annyiunk egyéni és közös ér­deke, talán úgy is fogalmaz­hatunk: kötelességünk is! Hi­szen azt is hangsúlyozta az előadó, hogy a jó szándékú tö­megekkel együtt — hívatlan vendégként — a rossz szándé­kú bűnöző elemek is érkeznek mind a városba, mind kör­nyékére. Káros tevékenysé­gükről árulkodnak a statiszti­kai adatok. A múlt esztendőben, szep­tember 30-ig bezárólag 576 bűnügyet iktatott a rend­őrség, az idén viszont ugyanerre az időszakra ez a szám 698-ra emelkedett. Sajnos, a rendőrség ered­ményes bűnüldöző munkáját olykor több tényező is akadá­lyozza, s ezek közül szóljunk most azokról, amelyek ben­nünket érintenek. Az eredménytelen nyomozá­sok egyik oka — a késedelmes bejelentés. Gyakran a nya­Üzletházsor nyílt meg Szentendrén, a HÉV végállomásához pár percre új üzletház­sor nyílt. Nyolc kis helyiség a lakosság szolgálatában. raló tulajdonosa csak a hétvé­gen, vagy egy-két ihónap múl­va észleli házának feltörését, s csak akkor tesz feljelentést. (Zárójelben jegyezzük meg: már szó van arról, hogy a ta­nács és a hétvégi háztulajdo­nosok közös költséggel meg­szervezik ezeknek a területek­nek az őrzését.) Nehezíti a rendőri munkát a pontatlan bejelentés is. Sok károsult hiányos feljelentést tesz, nem sorolja fel precízen a kárát. De még több késedel­met, s akadályt jelent, ha a károsult feljelentését postán küldi el. A terület idegenforgalmi jel­lege miatt nem ritka a külföldi gép­kocsik feltörése, amit vi­szont a tulajdonos nem a helyszínen jelent, hanem rendszerint a főváros va­lamelyik kerületi kapi­tányságán. Ez is egyik oka a nyomozás eredményességét rontó ténye­zőknek. Sajnos gyakori eset az is, hogy amikor a károsult észle­li a betörést, akkor gyorsan nekilát, hogy felforgatott há­zát rendberakja, kitakarítsa, s közben értékes nyomokat tün­tet el akarva-akaratlanul. Ter­mészetesen azután teszi ímeg feljelentését, miután mindent rendberakott... Ezek a kiragadott példák — úgy véljük — elég bizonyíté­kok arra, hogy mi, jó szándé­kú polgárok, sőt néha káro­sultak is hibázunk, gyakran akadályozzuk, hátráltatjuk az eredményes bűnüldöző mun­kát. — Pedig a város és környé­kének közbiztonsága — han­goztatta összefoglalójában dr. Németh István városi-járási vezető ügyész — nagymérték­ben függ a bűnüldöző szervek korszerű munkájától... — de —, s ezt már mi tesszük hoz­zá — nagymértékben tőlünk is. A mi feladatunk, az előbb említett nyomozást akadályozó tényezők szá­mának csökkentése. Ezért időben és pontos feljelen­tést kell tenni, s főleg, nem szabad az áruló nyo­mokat idő előtt eltüntetni. Szeretnénk remélni, hogy mindez nem marad pusztába kiáltott szó csupán, hanem meghallgatásra talál, s akkor méltán várhatjuk, hogy a je­lenleg megtorlatlanul maradó bűncselekmények elkövetői kézre kerüljenek, s elnyerjék méltó büntetésüket. De még másban is reménykedhetünk, nevezetesen abban, hogy a je­lenleg emelkedő bűnügyi sta­tisztika csökkenő lesz. Ez pe­dig a rendőrségnek, s ne­künk, egyaránt közös érde­künk! Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents