Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

6 1983. DECEMBER T, SZERDA ■ Jogi tanácsok A gmk kritériuma — a lakosság jobb ellátása A bankkölcsön feltétele a hitelképesség • Galambper • Házast&rsak alakíthatnak-e gazdasági munkaközösséget? Gazdasági munkaközösséget akarunk alakítani férjemmel együtt — írja olvasónk- Nem tudják azonoan. van-e erre le­hetőség. Olvasónk nem írta meg, hogy milyen tevékenységet ki­vannak folytatni a gazdasági munkaközösség kereteoen. Ön­magában az a körülmény, hogy házastársak, nem zárja ki, hogy gazdasági munkakö­zösség keretében dolgozzanak. A gazdasági munkaközös­ségről szóló 28/1981. (IX. 9.) M'f. számú rendelet érteimé­ben, az ilyen társaság létreho­zásának az a célja, hogy a lakossági igényeknek — első­sorban gazdasági tevékenység­gel, termelői, termelést kiegé­szítő szolgáltató tevékenység­gel — a jobb kielégítését ösz­tönözze. Létre lehet hozni ilyen tevékenységre irányuló társulás mellett ezek szerve­zésére és elősegítésére is mun­kaközösséget- A szervezés és elősegítés alatt azonban első­sorban a gazdálkodó szerveze­tek tevékenységét kiegészítő, valamint a szolgáltatások. a kis.üzemű termelést és a ke­reskedelmi tevékenységet szer­vező és elősegítő tevékenység­ként kell értelmezni. Lehet pl. árubeszerzői, műhely vagy üzlet létesítését elősegítő. a termelés- és üzemszervezési stb. tevékenység. A társasági szerződésnek pontosan körül kell írnia a tevékenységi kört, és annak tartalmából és mel­lékletéből kell megállapítani, hogy arra a célra az érvé­nyes jogszabályok előírásai szerint lehet-e gazdasági mun­kaközösséget alakítani. Hanem lehet, akkor a cégbíróság kö­teles megtagadni a cégbejegy­zést. Mint ismeretes, a gazda­sági munkaközösség cégbíró­sághoz történő bejegyzésének előfeltétele, hogy a társasági szerződést az államigazgatási hatóság jóváhagyja. Minthogy olvasónk nem ír­ta, hogy milyen tevékenység­re irányulna a gazdasági mun­kaközösség munkája, csupán tájékoztató jelleggel mondjuk, hogy a polgári jogi társasá­gokra vonatkozó különös ren­delkezéseken kívül, tekintet­tel kell lenni a Polgári Tör­vénykönyvnek a szerződések­re vonatkozó általános szabá­lyaira is- Ezenkívül, a házas­társak a harmadik személyek­kel szembeni felelősség tekin­tetében közvetlenül, korlátla­nul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági munkaközösség kötelezettségeiért, tehát a fe­lelősséget kifelé korlátozni nem lehet. 41 Birtokháborítás-e, ha a szomszéd galambjai bepiszkít­ják az ingatlanomat? Olvasónk azt írja, hogy a város határában levő ingatla­na szomszédos P. J. házával, aki kedvtelésből és üzleti cél­ból nagyobb arányú galamb­tenyésztéssel foglalkozik. Fel­hívta szomszédját, hogy szün­tesse be a galambtartást, mert azok szennyezik olvasónk la­kóházát, kertjét és zavarják Családja nyugalmát. Olvasónk hivatkozott a környezetvédel­mi rendelkezésre is­Elég nehéz kérdést vetett fel olvasónk, mert lehet hogy igaza van. lehet, hogy nincs. Az biztos, hogy akit valamely dolgának birtoklásában zavar­nak. azt birtokvédelem illeti meg. Ez ténykérdés, és ha a felek nem tudnak ebben meg- ’ állapodni, a bíróság dönthet ebben végérvényesen. A bíró­sági út igénybevétele előtt azonban célszerű lenne a ta­nácsnál megérdeklődni, hogy azon a helyen, illetve környé­ken az állattartás, közelebbről a galambtartás nincs-e tiltva, továbbá szükséges-e. és ha igen. van-e engedélye a szom­szédnak a galamb tartására. Ezekben az esetekben már ál­lamigazgatási úton is el lehet járni a galambtartóval szem­ben, és nem szükséges a bírói út igénybevétele. Ellenkező esetben úgy tűnik, elkerülhe­tetlen lesz a bírói út igénybe­vétele. • Családi ház építéséhez íe- het-e bankhitelt (elvenni? Lehet, ha a feltételek meg­vannak. Ez a válaszunk E. M- ré kérdésére­Olvasónk családjában két gyermek van, havi 'keresetük kb. 12 ezer forint, családi ház építésébe fogtak, munkáltatói kölcsönnel és mintegy 150 ezer forint készpénzzel. Ügy számí­tották. hogy kb. 2500 Ft az az összeg, amit havonta részlet­ként tudnának törleszteni, ezért azt kérdezik, hogy a mintegy 700 ezer forint körü­li építkezési költség esetén, a kedvezményes OTP-hitel és munkáltatói kölcsön mellett hogyan juthatnának úgy bank­kölcsönhöz, hogy a havi tör­lesztő részletük a 2500 Ft-ot semmiképpen se haladja túl. ‘ Ha az építendő családi ház­ban az olvasónkra jutó la­kásár telekköltséggel együtt mondjuk 700 ezer forint, eb­ből feltétlenül levonásba ke­rül 60 ezer forint szociálpoli­tikai kedvezmény. Ha az OTP- től 300 ezer forint kedvezmé­nyes 3 százalékos kamatozá­sú hitelt kap és a munkáltató­jától 100 ezer forint kölcsönt, akkor számításunk szerint, 90 ezer formt bankhitel felvéte­lét kell igényelnie, ha a saját készpénzük 150 ezer forint kö­rül van. A 300 ezer forint OTP-hitel után 35 évi lejárat mellett a 3 százalékos kamat­tal. a havi törlesztő részlet 1160 Ft. A 100 ezer forint mun­káltatói kölcsön esetén, ha a dolgozót terheli az 1 százalé­kos kezelési költség, akkor 25 évi lejárat mellett, a havi tör­lesztő részlet 380 forint- így eddig a bankkölcsön nélkül, 1540 Ft a havi törlesztő rész­lete. 90 ezer forint bankhitel esetén. 8 százalékos kamat 15 évi lejárattal kb. havi 900 fo­rintot tenne ki. így olvasónk havi törlesztő részlete, számí­tásunk szerint. 2440 Ft. Ez 50 —100 Ft-tal változhat, de min­denképpen úgy tűnik, hogy ol vasónk teljesíteni tudja havi törlesztéseit. Mindenesetre azt tanácsoljuk, az OTP illetéke­seivel is tárgyalja meg a félté teleket, mert bankkölcsönt csak az kaphat, aki a takarékpénz tár megítélése szerint, megfe­lelő hitelképességgel rendel­kezik. Dr. M. J. Hatálytalanították Elkésett fegyelmi • Egy szövetkezet alkalma­zottjától fegyelmi büntetésül megvonták a nyereségrészese­dést, egyben gondatlansága miatt nagy összegű kártérítés­re kötelezték. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd á munkaügyi bírósághoz fordult, de elutasították. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, és a szövetkezet sérelmezett ha­tározatát hatályon kívül he­lyezte. A döntés indoklása szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, vagy mellőzésével büntetést kiszabni, ha a köte­lezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve elköveté­se óta egy év (vezető állású­nál két év) eltelt. Csak bünte­tő, vagy gazdasági bírság ki­szabására irányuló eljárás ad lehetőséget arra, hogy a há­romhónapos határidőt, a jog­erős határozat közlésétől szá­mítsák. Ebben az ügyben azonban a fegyelmi határozatot a három hónap elteltével hozták meg, ezért kiszabása törvénysértő, tehát hatálytalanítani kellett. Győzzön a jobb A gyermek érdeke a mérvadó f A sajtóban hónapokig vitat­^ koztak a „felesleges apákról”. 4 A vitaindító cikk szerzője sze- g rint a családjog elve feltételezi, í hogy a gyermek erősebben kö- Z tődik az anyához, mint az apá- ^ íoz, a házasság felbomlása után J is az anya és a gyermek kap- ( csolata a döntő. Ha az anya í esetleg alkalmatlan a gyermek V nevelésére, akkor ezt különle- í ges eljárással kell bizonyítani, Z míg az apánál az alkalmatlan­ig ság magától értetődik. A többség megegyezik Ezek a megállapítások idéz­ték elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve, amely már majdnem egy esz­tendeje gyakorlattá vált, kü­lönböző vélemények kereszt­tüzébe került. Valójában a gyermekelhelyezési perekben mindig a gyermek érdekét és biztonságát tartják szem előtt. Szerencsére a házastársak döntő többsége békésen meg­állapodik arról, hogy melyi­kük neveli tovább a gyerme­ket. Gyakran maga az apa dönt úgy, hogy a gyerek ma­radjon továbbra is az anyánál. Történelmi, társadalmi tapasz­talat ugyanis, hogy a nevelés­ben az anyáknak nagyobb a gyakorlatuk. De ez nem jelenti azt, hogy a gondozásra mindig az anya az alkalmasabb. Az ítélkezési gyakorlat is azt bizonyítja, hogy nem egy­szer pedagógus anya gyerekét is az apára bízzák. A Legfel­sőbb Bíróság elnökének he­lyettese erről igy vélekedett: Megkérdezte tőlem valaki, hogyan lehet az, hogy egy óvó­nő, aki negyven gyerek neve­lésére alkalmas, nem alkal­mas a saját gyerekének a ne­velésére. Azt kellett válaszol­nom: az igaz, hogy ez az anya alkalmas a gyermekek és a saját gyermekének a nevelésé­re, de férje, illetve volt férje alkalmasabb a közös gyerme­kük nevelésére, ezért kellett nála elhelyezni. Hajszálon múlhat Az a legizgalmasabb az ítél­kezési gyakorlatban, amikor mindkét szülő alkalmas a ne­S/ankciok az árdrágítók ellen Szúrópróbák sorozata Az árhatósági munkában az Utóbbi időben nagyobb lett az árellenőrzések szerepe. Az Országos Anyag- és Arhivatal az idén külső szakértők bevo­násával eddig 340 ellenőrzést tartott. A vizsgálatok érintet­ték a kereskedelmi vállalato­kat, az ipari és mezőgazdasági nagyüzemeket. Az eddig lezárt vizsgálatok 28 komolyabb vétséget tártak fel. Közülük kilenc ecetben gazdasági bírságolás kiszabá­sára tettek indítványt. Az egyik ilyen ellenőrzést a Rá­ba Kereskedelmi Vállalatnál tartották, ahol kiderült, hogy az exporttermékein elszenve­dett veszteségét belföldi ár­emeléssel igyekezett kompen­zálni, s igy 31,5 millió forint többletnyereségre tett szert. Az árellenőrök ezért gazdasági bírságot javasoltak. Három esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek az ellenőrök, köztük a Ramovill ellen, mert a vállalat iránydíjjal méghir­detett szolgáltatását 20 száza­lékkal magasabb áron számol­ta el a megrendelőknek. Tizen­két vállalatot a vevők kártala­nítására szólítottak fel, össze­sen mintegy 40 millió forintot kell visszafizetniük vásárlóik­nak. Széles körű árellenőrzésre került sor a burgonyát árusító kereskedőknél és az áfé- szeknél. Sokan panaszolták, hogy a maximált árat ezeken a helyeken nem tartják be. A helyi árhatóságok megszervez­ték az ellenőrző szúrópróbák sorozatát. Meglehetősen sok helyen tapasztaltak árdrágí­tást, és legtöbbször azonnal megindították a szabálysérté­si eljárást a kereskedők, el­adók ellen. Az idei árellenőrzések során azt tapasztalták, hogy a válla­latok egy része továbbra sem tesz eleget az áremelési beje­lentési kötelezettségnek. A ke­reskedelmi vállalatok több esetben nem adják meg a vá­sárlónak azt az árengedményt, amit ők megkapnak az ipar- vállalattól, mert az árucikk hi­bás, osztályos. velésre. Ilyenkor nehéz a helyzete a bíróságnak. Ezért a bírák az összes körülményt együttesen, alaposan mérlege­lne, mielőtt meghozzák dönté­süket. A jelenlegi ítélkezési gya­korlat arra törekszik, hogy győzzön a jobb. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem kell megbélyegezni, elmarasztalni az anyát, ha esetleg az apának ítélik a gyermeket. Előfordul, hogy a gyermek- elhelyeiési perekben drámai helyget alakul ki. De gondol­juk csak meg, ki idézi elő ezeket. Rendszerint az ügy főszereplői, a házastársak, akik házasságuk kezdetén nyilván' valóan azért választották egy^ mást, mert a másikban vonzó tulajdonságokat fedeztek fel, vagy véltek felfedezni. Közben együttélésükből született egy vagy több kisgyermek. A szü­lők fegyelmezetlen marakodá­sát a gyerekedért egy kívülál­lónak kell kiegyensúlyoznia. Aki bármennyire is körülte­kintően jár el, soha annyira nem ismerheti meg a belső té­nyezőket, ahogy azt a házas­társak maguk ismerik. Nem büntetni akar Kiemelkedő még egy szem­pont az ítélkezési gyakorlat­ból. A bíróság vizsgálja a vét­kességet, vagyis az(, melyik házastárs miatt bomlott fel a házasság. Ez a vétkesség nem azonos a hűtlenséggel. A hűt­len házastárs, aki kalandba bocsátkozva elhagyja család ját, vétkes lehet. De más el­bírálásban részesül az, aki zsarnok, goromba házastársát elhagyja, és új társat keres Nem büntetni akarja a bíró­ság a vétkes házastársat ak­kor, amikor a gyermek gon­dozását a másik szülőre bízza, hanem mindenkor a gyerék érdekének megfelelően hozza meg a döntést. Dr. K. É. ÍTÍZ NAP RENDELETÉIBŐL! A lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szól a 6Á983. (XX. 20.) BM. rendelet. (Ma­gyar Közlöny 52. száma.) A külföldiek magyarorszá­gi tartózkodásáról ugyanitt je­lent meg a 7/1983. (XI. 20.) BM. rendelet. A lakossági adóigazgatási el­járás általános szabályait a 47/1983. (XI. 20.) PM., a lakás- szövetkezetek gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjét a 48/1983. (XI. 20.) PM—ÉVM. rendelet határozza meg, amelyet az érdekeltek ugyancsak a Magyar Közlöny 52. számában találnak meg. A Fővárosi Tanács 3/193 szám alatt' rendeletet adott ki a lakások elosztásáról, ezek gazdálkodásáról szóló 2/1982, számú rendelet módosításáról (Fővárosi Közlöny 10. száma.) Vizek partján-HORGÁSZ BOTTAL Óriás busa akadt horogra / Ezekben a napokban, hetekben a horgászközösségek ^ élete nem is annyira a vízparton, mint inkább az egye- $ sületek klubtermeiben zajlik. Készülünk az évzáró köz- % gyűlésekre, amelyeknek egyik legfontosabb feladata az í idei mérleg elkészítése és a jövő évi tervek konkrét í megfogalmazása lesz. Szó kell, hogy essen s remél- í jük, mindenütt így is lesz majd —, a kollektívák fegyet- f mi helyzetéről, amelyen van még mit javítani! Jó len- ^ ne, ha nemcsak szavakban, de tettekben is megmutat- kozna, hogy a becsületes, tisztességes, a horgászatot ^ valóban szerető, emberek vannak többségben... Többel telepítenek Akik rendszeresen horgász­nak a Ráckevei-Duna-ágon, bizonyára jó hírként fogad­ják: egyre jobb eredményeket érnek el a Ráckevei-Duna halgazdálkodási bizottságának szakemberei, s ennek köszön­hetően ma már alapvetően megoldott a telepítés. A je- enlegi beruházásokról és a tervekről Danes Sándorral, a bizottság titkárával beszél­gettünk. — A számok önmagukért beszélnek — mondja. — Ma­kádon mintegy 111 tonna két- nyaras pontyot, a háromnya- rasból 24 tonnát, csaknem 6 tonna háromnyaras amurt és 2,5 tonna háromnyaras busát termeltünk az idén. Ezeken kívül anyapontyokat, tenyész- és piaci harcsákat is lehalász­tunk, összesen 7,7 tonna súly­ban. A halak többségét tér-' mészetesen a Duna-ágba tele­pítettük, a vásárolt mennyi­séggel együtt több mint 18& tonnát helyeztünk ki. Ez csak­nem 18 tonnával több, mint tavaly Volt. — Az elmúlt években is ki­tűnő eredményeket értek el a hozamokban. Az idén mit mu­tat a statisztika7 — Eredményeink még to­vább javultak, s má piár messze meghaladják az orszá­gos átlagot! Makádon például egy hektárról több mint 3 tonna halat halásztunk le. Az intenzív tenyésztés feltételeit megteremtettük, s ennek kő szönhető a jó eredmény. Mun­katársainkat továbbképeztük, mintegy 160 ezer forintot köl­töttünk berendezések vásár­lására. Megváltoztattuk „ technológiát is: alapvetően csak első osztályú takarmányt etetünk a halakkal, melasz­ként szórjuk a vízbe. A sűrű tartás ellenére sem voltak gondjaink az állatok egészsé­gével. — Mit mutatnak a fogási eredmények? — Tapasztalataink szerint a horgászok több halat fognak, mint amennyit telepítünk. A pontynál körülbelül egyensúly van, de a fehérhalaknál és a rablóknál már érezhető természetes szaporulat hatá­sa is. — Hogyan alakult a' bi­zottság pénzgazdálkodása? — Alapvetően a területi je gyekből tartjuk fenn magun­kat, ez évente mintegy 9,5 millió forintot jelent. Vannak egyéb saját bevételi forrá­saink is. Mindenesetre ki­emelkedő eredménynek tar­tom, hogy — bár a halárak gyorsan emelkedtek —, mi továbbra is olcsón, kilóját 30—32 forintért termeljük. — Milyen beruházások folynak jelenleg? — Szigetbecsén teljes re­konstrukciót hajtunk végre Saját erőnkből. Jövő év ápri­lisára szeretnénk befejezni ezt a munkát. Az új tavak átadása után a kétszeresére nő a hasznosított vízfelület nagysága, s ezzel megoldód nak teleltetési gondjaink. Ma kádon egy új, 50 hektáros tó egység épül a MOHOSZ tá (nógatásával. Átadás után i Duna-ág teljes telepítési szűk ségletét fedezni tudjuk — mondta befejezésül Danes Sándor. Értekezlet elnököknek Egyesületi elnököknek tart ér­tekezletet a Pest megyei intéző bi­zottság Szigetszentmiklóson de­cember 10-én 9 órakor. A téma az idei eredmények megbeszélése 1«»*. Szó mi szó, többeknek ta­lán már unalmasnak is tűn­het, hogy szinte minden szá­munkban megismételjük a kérést az egyesületek vezetői­hez, tagjaihoz: közérdeklő­désre számot tartó informá­cióikat osszák meg velünk, s olvasóinkkal. Tájékoztassanak a tilalmi időkről, rekordfo­gásokról, ismertessék egyéni módszereiket, eszközeiket. Sajnos, a kívánatosnál keve­sebben reagálnak kérésünkre. A kivételek közé tartozik a Gyömrői Dolgozók HE vezető­sége és néhány horgásza. Az alábbi beszámoló is tőlük ér­kezett. Rekordfogás Szemők János fogási napló­jában leadásakor bizonyára pirossal lesz aláhúzva a no­vember 5-1 bejegyzés. Egy hónappal ezelőtt az egyesület taván még joggal lehetett számítani ponty- és keszeg- kapásra. Ezért azután Szemők sporttársunk gilisztát tűzött a horogra. Amikor a jelző meg­mozdult, s a horgász bevá­gott, valószínűleg a feneke- zőszerelés mindkét végén meglepődtek a csimpaszko- dók. Mintha tuskóba akadt volna a horog..., de mégsem: megmozdult, s hamarosan ki­bukkant a vízből egy hatal­mas, busafejű — busa ... Nem sokáig — mindössze öt per­cig tartott a küzdelem, amelyben Csengődi Ferenc horgászmester sietett Szemők János segítségére. Győzött a túlerő. Délj egy óra után va­lamivel szárazra került a tó eddigi legnagyobb hala. A horgász 270 centiméteres Shakespeare-bottal, Sigma 40-es orsóval, azon harminc­ötös Optima Fluor damlllal, 14-es horoggal — ritka eset: a hal szájába akadt! — hor­gászott. A busa pontosan 23 kilogrammot nyomott, más méreteiről nincsenek ada­taink, de a kép alapján fo­galmat alkothatunk róla. Szemők János nevéhez még egy rekord fűződik Gyömrőn: öt évvel ezelőtt ő fogta ki a kis tó eddigi legnagyobb — kilenckilós — harcsáját is. Furucz Zoltán Vereszkl János

Next

/
Thumbnails
Contents