Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

MOJEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 286. SZÄM Ár« 1,10 forint 1383. DECEMBER 4., VASÄRNAP A nemei nemzetiségiek kongresszusa Közös hazában élünk, azonosak a céljaink Szocialista és fikés exportra készül licenc alapján - kooperációban A megvásárolt konstrukció évekig piacképes A Dunai Vasmű megrendelésére Marz—Bolenz-kcmencéhez gyártanak úgynevezett hűtött ajtókereteket Tápiószelén, a Ko­hászati és Gyárépítő Vállalat könnyűaccl-szerkezetes üzemé­ben. Képünk az összehegesztés folyamatát rögzíti. , Erdőst Agnes felvétel* Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alkelnökének vezetésé­vel az Iraki Köztársaság nemzetgyűlése meghívására szombaton parlamenti küldött­ség utazott Bagdadba. A ma­gyar törvényhozás tagjai első ízben tesznek hivatalos látoga­tást Irakban. A szovjet Licenc-inforg és a magyar Ferunlon Kü.kereskedelmi Vállalat 1976-ban vásárolta meg az NSZK—svájci érdekeltségű Wagner-cégtol a membránszivattyús nagynyomású levegő nél­küli festékszóró licencét. A Mechanikai Müvek és a vtlniuszi szovjet vállalat 1978 óta kooperá­cióban gyártja a terméket. A KGST keretén beiül ez volt az első példa arra, hogy két szocialis­ta (!) ország közösen vásárol meg licencet. A Szovjetunióban gyártják a kcményfém-szelepeket, a membránokat, a pisztolyokat és a fúvókákat, illetve a kiegészítő tartozékokat. A Mechanikai Művek a villanymotorral felszerelt szivattyúegységeket készíti (amiben benne van a SZU-ban gyártott szelep és membrán), amit azután a Szovjetunióba szállítanak, és ott kiegészítik a tartozékokkal. Pontosabban, az elkészült termékek 90 százalékát viszik ki, mert azokat a Szovjetunión belül értékesítik. A fennmaradó 10 százalékra az MM szereli fel a kiegészítőket, kocsira helyezik (hogy könnyű legyen mozgat­ni), és belföldön, illetve a többi szocialista országban adják el. Tőkés exportra a festékszóró­ból pillanatnyilag még igen kevés kerül, mert a licencadó a szerződésben szigorú korlátokat szabott e téren. Úttörővezetők országos konferenciája • c Ot esztendő a mérlegen Fonó György értékesítési csoportvezető tájékoztatott, hogy még az eredeti * licenc alapján gyártják a terméke­ket, évente mintegy 10 ezer darabot, mert a megvásárolt konstrukció szerencsére olyan jó, hogy még néhány évig biztosan piacképesek lesznek vele. Természetesen gondoltak a festékszóró fejlesztésére, a szovjet partnerrel közösen benzinmotorral, illetve felső­tartállyal működő gyártmány megkonstruálására. A vil­lanymotorral működő ugyanis nyilván csak villanyhálózattal működtethető. Távolabbi he­lyeken (a Szovjetunióban akad ilyen) nem használható. A benzinmotoros viszont igen, újabb piacokat lehet így megnyerni. Másfajta fejlesztést kíván az, hogy eddig elsősorban a nagyvállalatok vették meg a mintegy 70 ezer forintos fes­tékszóró berendezést. Másfaj­ta igénnyel lép fel mondjuk egy Ganz-MAVAG a termék­kel szemben, mint például egy tsz melléküzemága, vagy egy kisvállalkozó. A szakemberek jelenleg azon gondolkodnak, hogy a jelenlegi gépet érde­mes-e inkább továbbfejleszte­niük, vagy ennek változatlan termelése mellett egy hasonló funkciót teljesítő, ám más technológiával készül új ter­méket kitalálni, és bővíteni termékválasztékukat. A német—svájci technoló­giával készült festékszóró ta­karékosabb, mint a piacon kapható másféle festékszóró. (Kevesebb festék megy mellé, és mivel sűrűbb anyagok is szórhatók vele, nem kell hoz­zá hígító, illetve a kívánt vastagság egyszerű szórással is elérhető.) A nagy nyomás miatt jobban tapad, és a ki­sebb típus percenként 2,5 li­ter, a nagyobbik 4 liter fes­téket is képes kiszórni. KÖny- nyen mozgatható, a háztartási hálózatba csatlakoztatható (nem kell hát hozzá külön akkumulátor), robbanásbiztos (ez utóbbi azért igen fontos, mert a festékanyagok tűzve­szélyesek). A termékhez a Mechanikai Művek» azokon a területeken, ahova értékesíti (Magyarország, NDK, Bulgá­ria, Csehszlovákia, most tár­gyalnak a lengyelekkel és ro­mánokkal) jól működő szer­vizhálózatot épített ki. Ilyen terméknél ez növelheti annak értékességét, piacképességét. EI. E. Az elnökség tagjai — balról Jobbra —: S. Hegedűs László, dr. Bürger« Róbert, Aczél György, dr. Szende Béla, Hambuch Géza, dr. Szentágo- thal János, Gazsó Ferenc, dr. Wilt Frigyes. Szombaton az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatá­si Igazgatóságán megkezdő­dött a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségé­nek hatodik kongresszusa, amelyen áttekintik az orszá­gunkban élő német nemzeti­ség helyzetét, a szövetség öt­évi . tevékenységét, és megha­tározzák további feladataikat, programjukat. Szende Béla, a szövetség elnöke nyitotta meg a kétnapos tanácskozást. Köszöntötte a vendégeket: Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, Burgert Ró­bertét, az MSZMP KB tagját, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóját, S. Hegedűs Lászlót, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkárát, Pest me­gye országgyűlési képviselőjét, Varga-Sabján Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának titká­rát, Szentágothai János aka­démikust, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökét, Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettest. Üdvözölte a német nemzetiségű lakosok több mint 300 küldöttét, soraikban 51 Pest megyeivel. AZ MSZMP Pest megyei Bi­zottságát, á Pest megyei Taná­csot Kovács Antalné, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkára képvisel­te. Ezután Gazsó Ferenc ki­tüntetéseket adott át a szö­vetség több aktivistájának, a nemzetiségi politika megvaló­sításáért kifejtett kiváló tevé­kenységük elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst foko­zatát két. a Szocialista Kultú­ráért kitüntetést hét aktivista, Hűtött ajtókeretek köztük Szabó Ferencné, a bu­dakalászi általános iskola né­met együttesének vezetője és Koch Aurél, a német szövet­ség képzőművészeti szekciójá­nak elnöke, Vác lakója és két német nemzetiségi amatőr mű­vészegyüttes kapta. S. Hegedűs László a Hazafias Népfront ki­tüntető jelvényét két aktivis­tának nyújtotta át. (A tanács­kozásról részletesen a 3. olda­lon számolunk be.) Újítási tanácskozás a Lenfonóban Nyolcmillió megmaradt Budakalászon, a Budaflax művelődési házában tegnap délelőtt került sor a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat újítási tanácskozására. A Reketye Károly vezér­igazgató-helyettes elnökségével megtartott konferencián, amelyen részt vett Barna Ferenc, az Országos Találmá­nyi Hivatal munkatársa, a vállalat vezetői és újítói az idei esztendőben benyújtott újítási eredményeket érté­kelték, majd sor került a január elsejétől érvénybe lépő szabályzat megvitatására és elfogadására. Dr. Kurali Antal, az LSZV főmérnöke beszámolójában is­mertette azokat a vállalati szintű eredményeket, amelye­ket az ország különböző ré­szein levő gyáregységek, gyá­rak — így többek között a budakalászi is — ebben az évben az újítási mozgalomban elértek. Mint mondotta, az LSZV-nél már hagyományai vannak annak, hogy minden év utolsó hónapjában sor ke­rül a vállalatnál levő újítók tanácskozására. Különösen az utóbbi években növekedett meg az igény arra, hogy a termelést olcsóbbá tevő, meg­könnyítő újításokat rövid idő alatt bevezessék. Ebben az évben eddig 227 újítást nyúj­tottak be. s ebből 145-öt fo­gadtak el a javaslatok megfe­lelő értékelése után. Ez a szám csaknem kétszerese az előző évinek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a már beveze­tett újítások idén nyolc és fél millió forintnyi anyagi meg­takarítást eredményeztek. A számok is bizonyítják, hogy növekedett az újítási kedv a vállalatnál. Ehhez hoz­zájárul az, hogy a javaslat­tevőknek nem kell hosszú hó­napokat várniuk, amíg az il­letékesek elbírálják, értékelik munkájukat, hanem rövid időn belül választ kapnak, s eddig sohasem maradt el a fnegfelelő anyagi ösztönzés sem. Sokfelé újítóklubok ala­kultak, másutt a szocialista brigádok, a munkaközösségek is kiveszik a részüket ebből a munkából. A beszámolót követően Ben- cze Imre, az LSZV főosztály- vezetője ismertette az új sza­bályzatot. Ebből kitűnt, hogy a jövőben a jelenleginél is jobb, tervszerűbb újítómozga­lom megteremtésére töreked­tek a vállalat vezetői. Több, korábban vitára okot adó részletet is tisztáztak, így például azt, hogy mi számit brigádújításnak, vagy kinek munkaköri kötelessége, hogy a termelést megkönnyítő ja­vaslatokat tegyen. A beszá­molót, valamint a szabályzat ismertetését követően hozzá­szólásra került sor, melynek során további észrevételek, ja­vaslatok hangzottak el. Cs. J. tát és megválasztja az orszá­gos tanács tagjait. A két napra tervezett fó­rumon a plenáris üléseken történő átfogó politikai érté­kelés mellett szekcióüléseken tanácskoznak az úttörővezetők a gyermekek nevelésének, el­látásának helyzetéről, az úttö­rőszövetség érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájáról, társadalmi kapcsolatairól. Na­pirendre tűzik többek között az alsófokú nevelési-oktatási intézmények és az úttörőmoz­galom együttműködésével, az úttörőélet belső demokratiz­musával, a piros nyakkendő- sök szabadidős szórakoztatá­sával kapcsolatos kérdéseket is. Ez év tavaszától csapatszin­tű úttörővezetői értekezlete­ken, majd járási, városi, ke­rületi, végül megyei úttörő­vezetői konferenciákon érté­kelték az úttörőmozgalom helyzetét, az elkövetkező idő­szak legfontosabb teendőit. A tanácskozásokon megválasztott küldöttek december 10-én Miskolcon találkoznak, hogy az úttörővezetők Vili. orszá­gos konferenciáján értékeljék a mozgalom elmúlt 5 éves munkáját, meghatározzák az Űttörőszövetség tevékenységé­nek fő irányvonalát, felada­tait. Az úttörőmozgalom leg­felső fóruma jóváhagyja a szövetség működési szabályza­Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal __ __ Csül lengünk 4. oldal: Közönséget hódító muzsika 6. oldal: Postabontás Feri bácsinak igaza volt oldal: Pingpongsiker a névnapra 8. oldal: Első lett a PEMÜ-csapat Tragikus figyelmetlenség SZEMÜVEG e ' *.L‘ ü ... . :■ Vl. • 1 . .I»--’- • ami nem kevésbe került, akár az állami költségvetést, akár a lakosság áldozatvál­lalását tekintjük. E fejlődés eredménye például maga a gödöllői szakrendelő is. De most nem erről van szó, ha­nem arról, ami a hévizgyör- ki — látszólag semmi — eset kapcsán eszembe jutott. Esztergomban, a Granvi- sus Látszerészeti Eszközök Gyárában létrehoztak egy berendezést, amit nevez­zünk az egyszerűség kedvé­ért látásvizsgáló ambulan­ciának. Hogy mi is ez vol­taképpen? Egy autóbusz, aminek az egyik végén be­megy az ember, aki rosz- szul lát, s kijön a másik végén, szemüveggel. Vicc­nek is beillik, olyan egy­szerű. Ez az autóbusz jutott eszembe Hévizgyörkön. Kár, hogy olyan kevesen tudunk róla, mert lehetne népsze­rűbb is az egészségügyi el­látásban. Pontos adatok nin­csenek a birtokomban arról, hányán viselnek szemüve­get ma a megyében s ki mindenki indul érte holnap. Ez az ügy bizonyára nem érint tömegeket. Annak ér­dekében azonban, hogy mi­nél kevesebb munkaóra menjen veszendőbe, míg szemüveg után járkálás okán gazdátlanul marad a gép, énesen toporog a jó­szág, érdemes foglalkozni vele. A berendezés bárhová elgördül, ahonnan kérik. A megrendelő fizeti az üzem­anyagot, a minimális létszá­mú személyzet napi munka­bérét s a felszerelés amorti­zációs értékét (ugyancsak napra vetítve). E költsége­ket a várható megtakarítás­sal összehasonlítva nem le­het kétséges: megérné sok helyen, hogy igénybe ve­gyék ezt az igen korszerű szolgáltatást. A látásvizsgáló ambulan­cia hét végén dolgozik. Legutóbb Bábolnán járt. Elképzelhetőnek tűnik, hogy legközelebb valame­lyik Pest megyei mezőgaz­dasági nagyüzem, vagy nagyvállalat adja fel a meg­rendelést. Bálint Ibolya C sak azért szeretnék örökké élni, hogy amíg világ e világ, mindig tudjam, mi történik benne. Hogy egyik nap olyan, mint a másik? Ez látszat csupán. A szürke hétköznapok sorá­ban rendre akad valami, amire érdemes figyelni, ami gond úkodásra készteti az embert. A minap is így jártam. A labdarúgó-mérkő­zés derekán szólalt meg sze­rényén egy szurkoló: na, ennek a bírónak is szem­üveg kellene! Mire a má­sik: ahhoz itt nem olyan egyszerű hozzájutni! Vége lesz még a tavaszi forduló­nak is, úgy lehet, mire föl- teheti! Lássuk, hol van az az itt? A helyszín Héviz- györk. De az ügy szempont­jából lehetne akár Tatár- szentgyörgy vagy Ipolytöl- gyes, vagy bármelyik kis te­lepülés Pest megyében, il­letve az ország akármely megyéjében. Maradjunk most az1 ere­deti helyszínnél s kísérjük el gondolatban azt a héviz- györki polgáx't, aKi megrom­lott látásán segítendő szem­üveghez akar jutni. Fölül az autóbuszra, bemegy Gö­döllőre s a szakorvosi ren­delőintézetben végigvarva a sorát kap egy receptet, amit máris vihet — nos, nem, az Ofotértba, csak — a kultúr- cikkboltba, amelynek erre kijelölt részlege továbbítja a megrendelést a fővárosba. Ez legalább egy munkanap. A következő akkor megy el, amikor a kijelölt időpont­ban — legjobb esetben egy hónap múlva — ismét Gö­döllőre utazik a szemüveg várományosa, hogy átvegye okuláréját. Ha nincs kész? Űjabb munkanap látja ká­rát, vagy ha nem is a teljes műszak, annak tetemes ré­sze. Mielőtt bárki azt monda­ná, nem lehet minden kis faluba az összes szakorvo­si rendelést betelepíteni, közbevetem, hogy ezt én is tudom. Azt is tudom, szű- kebb hazánk, Pest megye polgáraival együtt, hogy az utóbbi évtizedben óriásit léptünk előre az egészség­ügyi ellátás javításában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents