Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
1983. DECEMBER 31.. SZOMBAT GcfdöNőí kutatók eredményei Csendesebbek a malmok A tapasztalatok szerint harmadával vagy akár felével is csökkenteni lehet a malmokban a gépek okozta zajt. A Gabonatröszt vállalatainál nagy gondot fordítanak az ilyenfajta feladatok megoldására. Nemcsak a belső zajszint mérséklése a teendő, hanem a kimenő zúgás, gépzörej csende- sítése is ad munkát a mérnököknek. tecnikusoknak. A malmokban, takarmányfeldolgozó üzemekben központi program alapján feltérképezik a zajforrásokat. Tudományos kutatók segítségével mérik a zajszintet. Bács-Kis- kunban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkavédelmi Kutató Intézete műszerekkel állapította meg a zaj- szintet. Pest megyében szintén kutatóintézet segítette a malmok zajvédelmi intézkedéseinek megvalósítását. A gödöllői egyetem szakemberei a a méréseken kívül a zajszigetelésre is megoldásokat dolgoztak ki. Egy év alatt 11 üzemben korszerű megoldásokkal csökkentették a zaj erősségét. Egyebek között korszerű hangtompítókat szereltek a gépekre. A hengerszékek fém fogaskerekeit műanyagból készítettekkel váltották fel. A nagy gépzörej gyakran a rossz gépalapozás következménye, ezért gumibakos megoldásokat alkalmaztak, és ezzel sokat javítottak a helyzeten. Több üzemben a zajosabb munkarészeket korszerű hangszigetelő egységekkel veszik körül, ezzel mintegy elkülönítik a zajforrásokat az üzemi épületben. A vállalatok szakemberei arra számítanak, hogy mivel a lakótelepek sok városban és községben egyre inkább elérik az eredetileg a település szélére épített malmok körzetét, sokasodnak majd a panaszok. Ezért a korszerű megoldásokat mindenekelőtt azokban az üzemekben alkalmazzák, amelyek közvetlenül határosak a lakótelepülésekkel. Merre tart az egészségügy? írta: dr. Hutás Imre c. egyetemi tanár, miniszterhelyettes Mint a népgazdaság egyéb ágazatai, az Egészségügyi Minisztérium is elkészítette — szakértőcsoport bevonásával — szakterülete fejlesztésének 2000-ig szóló koncepcióját. A tömör, mindössze hetvcnoldaias anyag néhány csomópontját szeretném megragadni az alábbiakban. Természetesen számoltunk következő évtized társadalmi igényeivel. Azzal, bogy a hatvan éven felüliek száma körülbelül 200 ezerrel emelkedik, beleértve a 75 év felettiek jelenlegi félmilliós táborát is. Növekszik a nők aránya a népességen belül. 8 ami aggasztó, kedvezőtlenebbek életkilátásaik: a kettős terhelés — a munkahelyi és családi — egészségi állapotuk romlását vonta maga után. A természeti környezet negatív tendenciái erősödnek. Csak erélyes intézkedésekkel lehet megállítani az ivóvíz, a talaj, a levegő állapotának romlását. Az új vegyianyagok elterjedése, a gyomirtó és növényvédő szerek alkalmazása távlatilag nem belátható veszély forrását hordozhatja magában. A Budai Gyermekkórházban eredményesen gyógyítják a növekedési hormonelégtelenségben s a csökkent pajzsmirigy- működésben szenvedőket. A képen: pajzsmirigy elégtelenség gyanúval kezelt gyermek vizsgálata. A lakosság többet vár Akik nem adják fel Az elképzelések és a valóság Beszélgetőpartnereim házat építenek. Van aki még csak a telekvásárlásig vagy az alapok elkészítéséig jutott, s van aki már a csinosításnál tart. Abban azonban nagyon hasonlítanak egymásra, hogy a ter- vezgetésnél nem állnak meg, akármilyen nehézségekbe ütköznek az egészen közeli elképzeléseik megvalósítása közben — akár a gátfutók — már a következő akadályt figyelik. Meg telek sincs Mőnich Mártonná a hernádi Március 15. Tsz insz&miná- tora még összerezzen, s kicsit tétován válaszol, ha az asz- szomynevén szólítják. Nem is csoda, hiszen októberben ment férjhez. Egy nappal sem néz ki idősebbnek a koránál, lakodalom ide, nagy tervek oda — egy tizennyolc éves lány ül velem szemben. Elképzelései, vágyai azonban felnőttre vallanak. — Az esküvőnkön kétszázötvenen ülték körül az asztalt Az én szüléimhez költöztünk, egy szoba-konyhás lakrészbe. Persze, ez csak alap az induláshoz. Építkezni szeretnénk. Hamarosan telket vásárolunk itt Hamádon, a Lehel utcában. A rávalót én táncol, tam össze. Sok nászajándékot kaptunk, a konyháit például szinte teljes egészében ezek- böz rendezhetjük be. Elakadt a beszélgetés. A távolabbi jövőről nehezen akar szólni. — Jó lenne tavasz elején belekezdeni a házépítésbe, erre gyűjtünk most. A férjem traktoros itt a tsz-ben, eddig még minden hónapban sikerült az én fizetésemet a takarékba tenni — folytatja a fiatalasszony. Látja, hogy kérdezném, ezért hozzáteszi: — jó hónapban összejön hét- ezér forint is. S mint kiderül, a nászajándékba kapott pénznek csak felét viszi majd el a telek- vásárlás. — Az alanot majd a barátok, ismerősök segítségével készítjük el, anyám testvérei értenek a falhúzásihoz, apósom a testvéreivel fölrakja a tetőt. Félek, ha arra gondolok, hogy milyen mozgalmas év áll előttünk, mégis már a padló színéről, a fürdőszobai csempe mintájáról beszélünk a férjemmel, sőt előfordul, hogy összezördülünk ezen. így van ez a gyerekneveléssel is. Mőnich Mártonná Kis István Wolner £va fejszémet: építkezem —• mondja. Három éve vált el a férjétől, aki ott maradt az OTP-lakásukban. Wolmer Éva nyolcéves kislányával szüleinél lakik, ám ez nem lehet végső megoldás. — Volt férjemtől egy összegben kaptam 60 ezer forintot, 96 ezret pedig részletekben törleszt. Végiggondoltam a lehetőségeimet. Befizethetnék egy OTP-lakásra. A beugrót előteremteném valahogy. Igenám, de utána a 3550 forintos fizetésemből és az ezer forintos tartásdíjból élhetnénk, mindent a piacról kellene venni, s tönleszthet- nénk, fizethetnénk a nagy rezsit. S ami a legfontosabb; a kertben én sok mindent megtermelhetek, ami a konyhára kell. Nem volt könnyű elhatározás a házépítés, mégsem dönthettem másként. A lábazatig készült el Éva otthona. Férfiakat is megszégyenítő lelkesedéssel és erővel dolgozott, ő maga készítette az összes betonblokkot, s folytatta volna az építkezést, ha nem áll be a tél. — A pénzemnek csaknem a végén vagyok — folytatja. — A falak felhúzása után kapok OTP-hitelt a tetőre. Még nem tudom, hogyan lesz, de a jövő karácsonyt már az új házban szeretném ünnepelni. Ha lesz egy lakható szoba, akkor átköltözünk, hiszen szüleimtől sem várhatom el, hogy a végtelenségig eltartsanak s tizennyolc éves öcsémtől sem kívánhatom, hogy sokáig lemondjon a külön szobáról. Otthon baromfineveléssel foglalkozik a család, Éva is ezzel szeretné majd kiegészíteni fizetését az új házban. Már azt is elgondolta, hogy kemencét épít a tyúkól melegítésére. rolta —, s 1961-ben szinte kisfiúk születésével egy időben költöztek saját házukba. — Fizikailag, szellemileg és persze anyagilag is teljesen kimerített minket ez a néhány év — mondja Kis István. — Építkezés, tanulás, gyermekvárás külön-külön is próbatétel, s nekünk mindez egyszerre jött. Feleségem képesítés nélküli pedagógus, ő egy évvel utánam kezdte el a főiskolát. De a terhesség, majd kisfiúnk betegsége miatt vizsga-kötelezettségének nem tett eleget, ezért minden bizonnyal ott kell hagynia a pályát... Ez nem okozott konfliktust. A körülmények hozták a megoldást. Úgy gondolom, feleségem nem érzi áldozatnak magát. Nem az én tanulmányaim miatt mondott le a saját terveiről. De végül is sikerült befejezni a házat, bár még a jövő évre maradt a vakolás és a kerítésifeészítés. Egy gazdasági épületet is szeretnénk, hogy aprójószágot , tarthassunk. Mégis, mindez pihenés lesz ahhoz képest, amennyit az építkezés alatt dolgoztunk. Móza Katalin Csak a kerítés Kész az alap A Telefongyár nagykátai gyárának KISZ irodájában vándorzászlók boritják a falat. Itt beszélgetünk Wolner Évával, aki raktárvezető és a többszörösen kitüntetett KISZ- Ezervezet titkára. — Óriási fába vágtam a Kis István, a Telefongyár fiatal üzemmérnöke túl van á ház tervezgetésén. Rendkívül kemény hat esztendő áll mögötte. Amikor 1979-ben leszerelt, folytatta a tanulmányait, s még abban az évben meg is nősült. A következő esztendőben fogtak az építkezésbe — bár az anyagot már 18 éves korától apránként megvásáA társadalmi és gazdasági előrehaladás eredményeként a lakosság ma már többet vár az egészségügytől, mint akár öt-tíz évvel ezelőtt is. Tovább csökken a fizikai munka részaránya, helyette olyan műszaki megoldások lépnek be, amelyek az ember számára magasabb pszichikai megterhelést jelentenek. Emiatt a szellemi kifáradás, a neuro-vegetatív betegségek száma nő. Az egyén ön-túlértékeléséből származó kudarc- élmény további leki zavarok forrása. A távlati koncepció összeállításakor számolnunk kellett azzal is, hogy növekszik a különbség a lakosság anyagi ellátottságában: mind nagyobb a magasabb kulturális és anyagi színvonalon élők aránya, akik igyekeznek kiiktatni az életmódjukból az ártó tényezőket. A skála másik végén pedig továbbra is újratermelődnek a hátrányos helyzetűek, akiknél o kulturális elmaradottság kártékony életmóddal párosul. A tudományos technikai haladás az egészségügy területén ma is és a jövőben is érezteti hatását. Az orvostechnika! eszközök területén további fejlődés várható az elváltozások láthatóvá és így közvetlenül vizsgálhatóvá tételében. A számítástechnika elterjedése fordulatot jelent a diagnosztikában, a leletek kiértékelésében, de a kórházi, területi és országos adatszolgáltatásban is. Tovább fejlődik a mikrosebészet és az érrendszeren belüli beavatkozás. Terjednek az egyszer használatos eszközkök, felszerelések. Hatásosabb gyógyítás Jelentős előrehaladás várható a gyógyszerterápiában. Az emberiséget tömegesen sújtó érelmeszesedés kifejlődését gátló gyógyszer megjelenésére számíthatunk. A biotechnikai forradalommal hatásos eszközökhöz jutunk a fertőző és daganatos betegségek kezelésében. Az interferon jövője bizonytalan, de a speciális immunanyagok kifejlesztése, esetleg géntechnikai úton, még ebben a században megvalósul. Üjabb hatásos gyógyszerek alapvetően módosíthatják az elme- és idegbetegségek gyógykezelését. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a küzdelemnek két irányban kell hatnia: a megelőzés és az ellátás irányában. Az elsődleges a megelőzés, ami a modem élet ezernyi károsító anyagát és hatását igyekszik távol tartani, így például a sugár-, kémiai és zajártalmat. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében el kell érni az életstílus változását. Csökkenteni az energia- és zsírfogyasztást, a dohányzást, a mértéktelen alkoholfogyasztást. A szívizominfarktus és az agyérbetegségekben — a megelőzésen kívül —, a hatékonyabb kezelési módok, gyógyszerek és tehermentesítő műtéti eljárások terjednek majd el. Megrövidítjük az időt az akut esemény bekövetkezése és a szakszerű ellátás között. A balesetek száma nem emelkedik, de az ellátás technikai feltételeit — különös tekintettel az idegrendszeri sérülésekre — magasabb szintre kell emelni. A széles körű rehabilitációnak meg kell teremteni mind az orvosi, mind a munkahelyi feltételeit. A daganatos betegségek gyógykezelésében — amennyiben fordulat nem következik be, ennek lehetősége csekély — erősíteni kell a szakmák együttműködését, a team-munkát, főleg a korai diagnózis érdekében. A társadalmi változások, ellentétek és feszültségek hatása az általános egészségi állapotra még nincs kellően tisztázva, de az már világos, hogy a változó életkörülmények, a munkahelyek nagyfokú gépesítése egyre nagyobb lelki megterhelést jelentenek. Ezért fokozódik a pszichoterápia iránti társadalmi igény. Komoly erőfeszítést kíván a világszerte terjedő narkotikumabúzus hazai hatásának megakadályozása. Az elmeellátásban a kórházközpontúság helyett az ambuláns ellátás és a csoportterápia kerül előtérbe. Jól felkészült, a területi egészségügyi szolgálattal egyesített gondozóintézetek létesülnek a lelki krízisben lévők és az alkoholista betegek ellátására. Évente több mint negyven millió esetben veszik igénybe a körzeti egészségügyi szolgálatot. Ez a szám az időskorúak arányának növekedésével a jövőben még emelkedni fog. Ez megkívánja az alapellátás szakmai színvonalának emelését, a körzeti orvos nagyobb felelősségét és szakmai tudását Fejlődő kórházkultiíra A kerepcstarcsai kórházban az idén húszezer-kétszáz el. Képünk a műtőben készült. fekvőbeteget láttak Barcza Zsolt felvétele A fekvőbeteg-intézetekben egyre csökken a heveny betegségekben szenvedők aránya, ugyanakkor mind több a csupán ápolásra, gondozásra szoruló. A bajmegállapítás többnyire a járóbeteg-ellátás keretében történik. Az átlagos ápolási idő csökkentésének feltétele a kórházkultúra fejlesztése, ami sürgetőbb, mint az ágyak számának gyarapítása. A sürgősségi ellátás súlypontja a mentő- szolgálat. A jövő növekvő feladatai szinte kikényszerítik az alapellátás orvosaira épülő ügyeleti rendszer és a mentőszolgálat kapcsolatát, egységét. A fekvőbeteg-ellátás fejlesztésének egyik változata komplex rendszerben tekinti át az egészségügyi és szociális intézményhálózatot. Ebben a megközelítésben a tízezer lakosra 140 ágyra volna szükség beleértve a szociális otthont és az egészségügyi gyermekotthont is. A házi szociális gondozást olyan mértékben kell fejleszteni, hogy ez az időskorú lakosság négy-öt százalékát ellássa. Hatékonyságát fokozza majd szervezeti egysége, az alapellátásban dolgozó orvossal együttműködik a körzeti ápolónő, gondozónő, védőnő. A népesség egészségi és demográfiai mutatóit figyelembe véve, az egészségügy iránti igény tartósan növekedni fog az elkövetkező két évtizedben. Ezért továbbra is indokolt, hogy az egészségügyet a népgazdaság előnyben részesítse, különösen azért, mert az ellátás költségei növekednek. A távlati koncepció a szocialista társadalom egyik alapvető vívmányát, a magas színvonalú ingyenes egészségügyi ellátást minden körülmények között fenntartja. De vizsgálandónak ítéli a hatékonyság fokozása érdekében a finanszírozás módosítását, korszerűsítését. Ma egyetlen fejlett ország sincs, amely az egészségüggyel szemben támasztott igénynek korlátozás és várakozás nélkül meg tudna felelni. Ez a magyar egészségügy számára felmentést nem, de feszültségeire részbeni magyarázatot adhat. Viszont körülhatárolt lehetőségeink okos felhasználásával már most magasabb szintű ellátást lehetne nyújtani. És ez még fokozottabban igaz az elkövetkező évtizedekre. Színvonalasabb munkát! El kell érni, hogy az ellátás gyakorlata összhangban legyen humánus elveivel — fokozatos betegellátás, ingyenesség, integráció — s az aktív kórházi ágyak kihasználása hatékonyabb legyen, főként a nagy értékű gépek, műszerek ésszerű üzemeltetésével. A megelőzés, a gyógyítás, a gondozás minőségi javításának kulcsa a szakmai munka színvonalának emelése az ellátás minden szintjén. Ugyanakkor a lakosság általános egészségi állapotának javítása elválaszthatatlan a társadalom fejlődése ellenére kialakuló kedvezőtlen tendenciák visszaszorításától. Az egészségügyi kultúra a szélesen vett emberi kultúra integráns része, ebbe beletartozik a szabad idő tartalmas eltöltése, a szocializmus elveinek megfelelő életmód és emberi kapcsolatok építése, megtartása. Az ember egészségének megtartása túl nagy tét, semhogy az egészségügy egyedül vállalhatná ennek felelősségét. Ezt a felelősséget meg kell osztania a társadalommal.
