Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
mr < .»iKvrai ins*? nrnr^TRF.n si., szombat 2 4/ ÉV VÉCÉ VliÁmLITlKAI KÉRDÉSE! Feszültségek és reménységek legyében Eriékeléssk, nyilatkozatok az 1983-as eseményekről Ä stockholmi konferencia és az európai biztonság ügye Mtgyar vezetők üdvszlö távirata KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN / Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt £ Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Tál, a Ma- ^ gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár ^ György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának á elnöke Kuba nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi szö- í végű táviratot küldte dr. Fidel Castro Ruznak, Kuba ^ Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, í; a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa '' elnökének. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a kubai forradalom győzelmének 25. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. Őszinte nagyrabecsüléssel emlékezünk arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt a kubai nép saját kezébe vette sorsának alakítását, megkezdte az új társadalmi rend építését. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, melyeket a kubai nép szorgalmas és önfeláldozó munkával az eltelt negyedszázad alatt ezen az úton haladva elért. Kuba nehéz külső körülmények között folytatja szocialista építőmunkáját. miközben belső sikereinek és internacionalista külpolitikájának eredményeként megbecsült helyet vívott ki magának a nemzetközi életben, kiemelkedő szerepet tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, tevékeny részese a világbékéért, vívott küzdelemnek. Örömünkre szolgál, hogy pártjainknak, kormányainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő, gyümölcsöző együttműködése eredményesen szolgálja mind országaink, mind az emberi haladás közös érdekeit. Dolgozó népünk teljes mértékben szolidáris az imperializmus által napjainkban különösen fenyegetett Kuba népével. Forradalmuk győzelmének kiemelkedő évfordulóján szívből kívánjuk önnek és az egész testvéri kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el hazájuk védelmében, országúit felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke javát szolgáló munkájukban. ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országavűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót. a Kubai Köztársaság nemzetgyűlésének elnökét, Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az óesztendő utolsó napjaiban a világ diplomáciai mozgásainak, nemzetközi politikai eseményeinek irányítói ugyanúgy, mint a sajtó kommentátorai áttekintést igyekeznek adni arról, hogy milyen is volt az eltelt év, mi volt a fő meghatározó téndencia a világpolitikai porondon. Ezeket a megnyilatkozásokat és véleményeket természetesen meghatározza, hogy milyen oldalról, milyen nézőpont képviseletében hangzanak el. Így nem lehet meglepőnek tartani, hogy az amerikai Pershing-rakéták nyugateurópai telepítésének megkezdését, amellyel a NATO hozzákezdett a kontinensünkön e fegyverrendszerben meglevő egyensúlyi helyzet megbontásához, az észak-atlanti fővárosokban hivatalos körök olyan lépésként üdvözlik, amely — legalábbis szerintük — elősegíti majd az e fegyverfajták csökkentésében való megegyezést a Szovjetunióval. Ők persze — miközben a telepítéseket a NATO által elfogadott menetrend szerint rendületlenül folytatják — „sajnálkozásukat” fejezik ki, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalások folytatására nem jelöltek ki konkrét dátumot. Olyan látszatot szeretnének kelteni közvéleményük előtt, mintha „várakozó állásponton” lennének, s arra számítanának, hogy a Szovjetunió a történtek fényében végül is visszaül a tárgyalóasztalhoz. S éppen állítólag ezért tölti el őket oly nagyfokú ingerültség amikor a nyugat-európai békemozgalmak a második világháború óta nem tapasztalt demonstrációkhoz folyamodnak az új rakétatelepítések elleni tiltakozásul. Ugyanígy persze csak ha a realitások szemszögéből nézzük a történteket, akkor viszont az a természetes, hogy nincs értelme addig folytatni a genfi megbeszéléseket, amelyek témája a jelenleg meglevő rakéták csökkentése, ha eközben megváltozik az alap, amelyről e tárgyalások megkezdődtek. Hiszen ha a NA- TO-hatalmak végrehajtják terveiket, s Nyugat-Európa kijelölt országaiba elhelyeznek 572 Pershing—2 rakétát és manővereztethető robotrepülőgépet. ez annyit jelent, hogy az európai erőegyensúly fenntartása végett, a Varsói Szerződésnek is meg kell tennie azokat a kényszerű ellenintézkedéseket, amelyeket saját biztonsága múlhatatlanul megkövetel. Vagyis csak ámítás a nyugati közvélemény felé annak állítása, hogy az új telepítés „meggyorsíthatja a megegyezést” e tömegpusztító fegyverek csökkentésében ... S ha Nvugat-Európában mind erőteljesebben bontakozik ki tiltakozás az új nukleáris fegyverek elhelyezése ellen, ez ugyané, a realitásokat szem előtt tartó nézőpontból reménykeltő lehet. Azt jelentheti ugyanis, hogv minden NA- TO-propagandaérvelés ellenére növekszik azoknak az embereknek száma, akik ezekben az országokban is felismerik, hogy milyen veszélyeket idézhet fel a fegyverkezési hajsza újabb fordulója, sőt, hogy ezt nemesek megértik, hanem készek is cselekedni ez ellen... MI JELLEMEZTE SOK ÉRTÉKELÉS SZERINT AZ 19R3-ÄS ÉV VILÁGPOLITIKÁI ESEMÉNYEIT? _________ A már említett Pershing— 2 rakéták és manővereztethető robotrepülőgépek telepítésének megkezdése mellett a fegyverkezési verseny fokozásának, a hidegháború felújításának hívei több olyan cselekedetet hajtottak végre, amellyel élezni próbálták a feszültséget. Csak címszavak szerint, felsorolva, ez így festett: Az amerikai törvényhozásban olyan rekord-hadikölt- ségvetást fogadtak el, amely utat nyitott új, eddiginél pusz- títóbb fegyverrendszerek ki- fejlesztéséhez egészen a kilencvenes évek kezdetéig. A Közel-Keleten a libanoni fe- szültségi gócot, az eddiginél is veszélyesebbé tették az amerikai—izraeli politika következményeként. Sikerült olyan helyzetet teremteniük, hogy úgynevezett „nemzetközi erő” keretében mintegy 1500 amerikai tengerészgyalogos léphessen Libanon földjére, miközben hadihajók egész sora áll készenlétben, hogy ha „szükséges”, további ezer meg ezer katonát szállítson partra a washingtoni—Tel-Aviv-i közös célok megvalósítása érdekében. Az Egyesült Államok minden eddiginél fenyegetőbb módon lépett fel Szíria ellen. Felforrósították a helyzetet a Karib-tenger térségében is. Októberben ürügyül kihasználva a grenadai haladó erőkben kirobbant súlyos belső válságot, miniállamok egységeinek jelképes részvételével, az Egyesült Államok hadserege fegyveres agressziót követett el, s megdöntötte a kis szigetország forradalmi kormányzatát. De az értékelések, amelyek 1983-ról reális képet igyekeznek festeni, azt is azonnal megemlítik, hogy jellemző volt ugyanakkor az is, hogy ezek a hidegháborús, a feszültség fokozására törekvő elemek terveit sok minden keresztezi. A jelek szerint — ismerte el több nyugati kommentátor is — az erőviszonyok, amelyek ma a világban fennállnak, olyan tényezők, amelyek hatnak akkor is, ha Nyugaton egyes politikusok a korábbinál kardesörtetőbb nyilatkozatokat tesznek és fegyverkezési programok megszavaztatásával még nem változnak meg ezek automatikus módon. Ezt sok hírmagyarázó nevezte reménykeltőnek. MIT NEVEZNEK RE- MÉNYKELTÖNEK 1984-RE? Mindenekelőtt nyugati kommentátorok is elismeréssel írnak arról, hogy a „másik oldal” nem vette fel a hidegháborús körök által odadobott kesztyűt, és higgadtan, erejének, igazának biztos tudatában válaszolt. A washingtoni vezetés, amely már előre a genfi zsákutca megteremtésén mesterkedett, hogy megkezdhesse nyugat-európai rakétatelepítését, újra meg újra nehéz propagandahelyzetbe jutott saját szövetségeseinek közvéleménye előtt, amikor szovjet javaslatok egész sora került 1983-ban a genfi tárgyalóasztalra a megegyezés sikere végett. A Varsói Szerződés országai ugyanakkor világossá tették, hogy biztonsági érdekeiket nem hagyják figyelmen kívül, s megteszik válaszlépéseiket. De csak mindig addig mennek el ezekben, amelyek szükségesek a megbontott rakétaegyensúly ki- egyenlítésére. Ezzel a józanságra apellálnak: hiszen, ha az egyensúly minden nyugati lépés után ismét helyreáll, minek belebocsátkozni e fegyverkezési verseny újabb fordulójába? Hiszen a jelenlegi nukleáris arzenál, amellyel mindkét oldalon rendelkeznek, többszörösen elegendő az egész világ megsemmisítésére ... Ez a magabiztosság nemcsak a katonai erőegyensúly realitására támaszkodik, hanem a szocialista közösség államainak 1933-as további gazdasági-politikai erősödésére, a fejlett szocializmus építésének újabb eredményeire. Csak egyetlen tényt hadd ragadjunk ki erre itt. Mint az SZKP Központi Bizottságának néhány napja megtartott plénumán elhangzott az ipari termelés üteme a Szovjetunióban az idén 4 százalékos volt s jövőre is hasonló nagyságrendű emelkedést irányoztak elő. Jellemző, hogy a még egyébként oly negatív irányban elfogult londoni rádió is elismeréssel kommentálta ezt az eredményt és azt fűzte hozzá, hogy az idei teljesítmény fényében reális a jövő évi szovjet tervelőirányzat. A hidegháborús elképzelések ellen Ható tényezők között megemlítik a kommentátorok az enyhülési folyamat során fejlődésnek indult kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokat, amelyek fenntartása és kibontakoztatása tőkés cégek jól felfogott üzleti érdeke is. Arról is cikkeznek, hogy Washington erőszakos lépései csak részleges eredménnyel jártak. Egyes Pentagon-tábornokok a grenadai kalandot csak afféle „főpróbának” szánták a nica- raguai forradalmi kormányzat elleni hadművelethez. Erről azonban a kibontakozott nemzetközi tiltakozás miatt — legalább is egyelőre — le kellett mondaniok. A Szíria elleni fenyegető nyilatkozatokat sem követték mindeddig egyes libanoni összecsapásokon túl szélesebb körű erőszakos washingtoni akciók. A Reagan- kormányzatnak — írja több hírmagyarázó — számolnia kell akcióinak következményeivel is. MIT VÁRNAK A STOCK- HOLMI KONFERENCIÁTÓL? Ez a tanácskozás, amelynek megtartását az 1975-ös helsinki záróokmányt aláírt 35 ország határozta el madridi értekezletén, január 17-én ül majd össze a svéd fővárosban. A fórum hivatalos neve a következő lesz a madridi értekezlet határozata szerint: „Európai bizalom-, és biztonságerősítő és leszerelési konferencia ” A NATO-országok már bejelentették, hogy külügyminisztereikkel képviseltetik magukat a stockholmi tanácskozáson. Ezt a lépést nyilván ellensúlyozó akciónak is szánták, hogy így a rakétatelepítések miatt tiltakozó milliók felé hangsúlyozzák: továbbra is törekednek a tárgyalások folytatására. Annál is inkább szükségük volt erre. mivel a genfi, majd a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalások határidő nélküli felfüggesztése miatt ez lesz az egyetlen csatorna, amely nyitva állhat eszmecserére a helsinki dokumentumot aláírt 35 ország között. Kommentátorok általában esztendőkig tartó értekezletre számítanak a svéd fővárosban, hiszen a legutóbbi madridi tanácskozás is, amely ezt a konferenciát összehívta, rendkívüli módon elhúzódott. S miközben a NATO folytatja nyugateurópai rakétatelepítési ütemtervét, aligha lehet komolyan beszélni Stockholmban leszerelési intézkedésekről. Mégis az a tény, hogy a közvetlen érintkezésnek lesz egy ilyen fóruma Stockholmban, alkalmat nyújthat későbbi kompromisszumos megállapodások kidolgozására, az európai biztonsági rendszer továbbfejlesztésére. A brit békemozgalom akcióiban részt vevők közlése szerint a rakétatelepítés ellen tüntető nők karácsony óta öt amerikai és brit nukleáris támaszpont és létesítmény területére hatoltak be, köztük a Creenham Common-i támaszpontra, ahová amerikai manőverező robotrepülőgépeket telepítenek. A Greenham Common melletti tiltakozó tábor lakói felszólították az ország valamennyi nőjét, hogy „hatoljanak be a lakóhelyükhöz legközelebb eső támaszpontokra, és zavarják meg a létesítményeket védő biztonsági rendszert”. A hadügyminisztérium közlése szerint a tüntető nők a Szolidaritás Angolával Magyar állásfoglalás Súlyos harcokról érkeznek hírek Angola déli tartományából. A dél-afrikai fajgyűlölő rezsim hadserege ismét behatolt a szomszédos független ország területére, megszállás alatt tart több körzetet, városokat, s a namíbiai menekültek táborait bombázza. A Magyar Szolidaritási Bizottság a cselekményeket elítélő — pénteken közzétett — nyilatkozata rámutat: Dél- Afrika agresszív akciója mögött az a törekvés áll, hogy szembefordulva az ENSZ határozataival és a világközvále- mén.y követelésével, megakadályozza, vagy legalábbis elodázza Namíbia függetlenségének elnyerését. Angola az Afrikai Egységszervezet állásfoglalásainak értelmében támogatja a namíbiai nép harcát. és annak törvényes képviselőjét, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet, a SWAPO-t. Tiltakozunk az egyes nyugati országok által is támogatott pretoriai rendszer agresz- sziója ellen. Szolidaritásunkról biztosítjuk az Angolai Népi Köztársaságot, a SWAPO-t és a dél-afrikai néptömegek érdekeit képviselő Afrikai Nemzeti Kongresszust. Betűn NKP-évfordulá A Német Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója alkalmából csütörtökön Berlinben ünnepi ülést tartott az NSZEP Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke is. Chile Tiltakozó akciók Csütörtökön este Santiagó- ban a rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét a diktatúra felszámolását és a demokrácia helyreállítását követelő nőket. A több mint hétezer nő előzőleg egy külvárosi színházban tartott tiltakozó gyűlésen követelte Pinochet diktátor távozását. A megmozdulást, amelyen többek között a politikai menekülteknek a hazatéréshez való jogát és a letartóztatott ellenzékiek kínzásának megszüntetését is követelték, a chilei pártok által támogatott nőmozgalmak szervezték. A chilei ellenzéki szervezetek felhívást intéztek a lakossághoz, hogy Pinochet újévi beszéde idején rendezzenek tiltakozó akciókat. A tervezett tiltakozó megmozdulásokban a polgári ellenzéki pártok és a szakszervezetek egyaránt részt vesznek. Pénteken Libanon egész mohamedán .lakossága csatlakozott az izraeli megszállás ellen kibontakozott dél-libanoni tiltakozó megmozdulásokdrótkerítést átvágva behatoltak a Greenham Common közelében levő burghfieldi nukleáris hadianyaggyár és a harwelli atomkutató központ területére, és az Oxford közelében levő upper-heyfordi légitámaszpontra, ahol atombombák hordozására is alkalmas F—111 bombázók állomásoznak. A konzervatív kormány kilátásba helyezte a biztonsági intézkedések megszigorítását, miután kedden három tüntető nő behatolt a Greenham Common-i támaszpontra, hosz- szabb időt töltött el az irányító toronyban, az ott talált bizalmas dokumentumokra pedig ráírta a békemozgalom jelszavait. A mikor negyed évszázaddal ezelőtt a ..szakállasok” alig háromezer főt számláló felkelő serege elűzte Fulgencio Batistát, a diktátort, kevesen hitték, hogy olyan változások kezdődnek az Antillák legnagyobb szigetén, amelyek alapjaiban tázkódtatják meq Latin-Amerikát. Kevesen hitték, hogy az utolsó spanyol gyarmatból — Kuba csak századunk elején nyerte el függetlenségét — az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában születik meg a nyugati félteke első szocialista országa. . Az úi rendszer első törvénye a földreform volt. Egyik napról a másikra megszűnt a latifundium-rendszer és százezer nincstelen parasztcsalád kapott földet. Államosították a cukorgyárakat, a bankokat, a kŐolajfinomítókat. Rövid időn belül munkát és megélhetést biztosítottak a majd eny millió munkanélkülinek. Egyetlen esztendő alatt hétszázezer felnőttet tanítottak meg írni és olvasni. hoz. A szunnita és a síita vallási vezetők felhívására az ország minden mecsetjében elítélték a több mint másfél éve tartó izraeli megszállást, az alapvető emberi jogokat semmibe vevő elnyomó intézkedéseket, a tömeges letartóztatásokat, a gazdasági élet megbénítását. A pénteki vallási szertartás után a mohamedán hívők egységes ülásztrájk- kal fejezték ki szolidaritásukat a megszállás alatt sínylődő honfitársakkal. A szunnita főmufti rámutatott: „Izraelnek meg kell értenie, hogy nem találhat békét a földön — csak elutasítást, elítélést és ellenállást”. A mohamedán vallási vezetők és a politikai ellenzék nyomására a libanoni kormány is kénytelen volt tudomást venni a megszállt területeken kialakult tűrhetetlen állapotokról. Az együttérzést kinyilvánító Safik el-Vazzan miniszterelnök felkérte Elie Szalem külügyminisztert, hogy a libanoni—izraeli összekötő bizottság, valamint az EgyeMindennek döntő szerepe volt abban, hogy 196) áprilisában a forradalom ellen indított nyílt invázió csúfos kudarcot vallott a Disznóöbölben. A katonai agressziót sikerült visszaverni, de Kubának a hatvanas évek elejétől kezdve mindmáig meg kellett és meg kell küzdenie az amerikai gazdasági blokád követ- kezménveivel. A szociálisa országok segítségével Kuba átvészelte a legnehezebb időket, s a gazdaság viszonylag gyorsan alkalmazkodott az új körülményekhez. Az egykor ismeretlen cukorsziget komoly nemzetközi tekintélynek örvend. Kuba vezető szerepet játszik az el nem kötelezett országok mozgalmában. A szigetország több mint. 20 fejlődő államnak nyújt gazdasági — s néhánynak katonai — segítséget. A latin-amerikai politikai elszigeteltség is már régen a múlté: a kubai forradalom 25 éve bebizonyította a szocializmus létjogosultságát — a nyú- gati féltekén. sült Államok és az ENSZ útjár. tegyen kezdeményezést az izraeli elnyomó intézkedések visszaszorítására. Közben ismeretessé vált. hogy az izraeli hadvezetés még drasztikusabb biztonsági szankciók bevezetésére. a súlyos veszteségeket okozó népi ellenállás elfojtására készül. A megszállók péntektől három napra lezárták a Dél-Libanonba vezető átkelőhelyeket. A közel-keleti válsághoz kapcsolódik az a hír is, miszerint csütörtökön délután Madrid egyik forgalmas utcáján — eddig ismeretlen tette« — több lövéssel megölte Waled Jamal Balkizt, Jordánia követségének 34 éves alkalmazottját és súlyosan megsebesítette a követség egy másik dolgozóját. A merénylő elmenekült. A spanyol kormány sajnálkozását fejezte ki a gyilkosság miatt, és nyilatkozatban szögezte le. hogy minden szükséges intézkedést megtesz a Spanyolországban dolgozó külföldi diplomaták védelmére. Árkus István Erősödő brit békentozgehm Témeszpmtakra hatoltak he Izrael kemény megtorlásokat tervsz Megmzéáámkts megszállás ellett t
