Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

Elfogadták a gazdasági tervet és a költségvetést Befejeződött a legfelsőbb Tanács ülésszaka Szovjet külpolitikai határozat MEGYEI PEST VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitiká­járól szóló határozat egyhangúlag történt elfogadásával csütörtökön Moszkvában véget ért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. A küldöttek ugyan­csak elfogadták a jövő évi népgazdaság-fejlesztési ter­vet és költségvetést. A határozatban, amelyet Borisz Ponomarjov képviselő, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára terjesztett elő, a Legfelsőbb Tanács kifejezi sú­lyos aggodalmát amiatt, hogy az imperialista erők, minde­nekelőtt az Egyesült Államok imperialistái fokozódó milita- rizmusának és agresszivitásá­nak következtében nagymér­tékben kiéleződött a nemzet­közi helyzet. — Ezért — állapítja meg a határozat — a testület teljes egészében jóváhagyja Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozatát. Ezekben a nyilatkozatokban Jurij Andropov mélyenszántón és sokoldalúan elemezte a je­lenlegi nemzetközi helyzet je­lenlegi kiéleződésének okait, és megerősíti a Szovjetuniónak a béke megőrzésére és megszi­lárdítására, a fegyverkezési haj­sza megfékezésére, az államok közötti együttműködés kiszé­lesítésére és elmélyítésére irá­nyuló változatlan politikáját. — A Legfelsőbb Tanács teljes mértékben támogatja és jóvá­hagyja azokat a gyakorlati lé­péseket és intézkedéseket, amelyeket az SZKP és a szov­jet kormány tett a Szovjetunió védelmi képességének erősíté­sére, a szovjet nép és szövet­ségesei biztonságának szavato­lására. Felhívják az emberiség fi­gyelmét arra, hogy az impe­rializmus értelmetlen kard­csörtető politikája veszélyez­teti a békét. Ez a politika mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamoknak és NATO-szövetsé­geseinek abban a törekvésében nyilvánul meg, hogy minden­áron megbontsák a kialakult és a nemzetközi biztonság alapjául szolgáló katonai egyensúlyt, s Nyugat-Európá- ban — lehetetlenné téve ezzei a genfi tárgyalások folytatását — új amerikai a tomrakétálcát állítsanak hadrendbe. E megállapításokat támaszt­ják alá — folytatódik a hatá­rozat — az Egyesült Államok­nak és a vele együttműködő reakciós rendszereknek és kor­mányoknak arra irányuló cse­lekményei, hogy a világ külön­böző térségeiben nemzetközi (Folytatás a 2, oldalon) Magyar birka, magyar gyapjú Biztosították a minőséget Csak a hozzáértők tudják, milyen nagy különbségek van­nak a különböző országokból származó gyapjúk között. A szakemberek többsége ráné­VÁLOGATJA K özös bölcsességünk szó­lásainak egyike sze­rint embere válogat­ja, azaz gyakran ugyanaz a dolog, feladat, teendő más és más eredménnyel jár az egyik meg a másik ember­nél, nem okvetlen az ob­jektív korlátok okán, ha­nem mert embere válogat­ja, azaz van, aki a megol­dást, s van, aki az akadá­lyokat keresi, leli meg, amint embere válogatja azt is, kinek mekkora a kitar­tása, a szorgalma, a fele­lősségérzete. Meglehetősen síkos — sokféle érzékeny­séggel telített — terepre merészkedve: szembeszökő­en gyakran találkozni a megyében szakmai látoga­táson levő gyermekgyó­gyász kórházi osztályvezető főorvosokkal, ráadásul olyanokkal, akik nem me­gyei intézményekben dol­goznak. Anélkül is, hogy az olvasót a szakmai irányí­tás, a továbbképzés részle­teivel untatnók, leírhatjuk: ennek a jelenlétnek vannak hivatalos indítékai, kötele­ző elemei, azaz szó sincs valami különleges társadal­mi munkáról, hálát követe­lő, megható áldozatról. Szó sincs erről, arról azonban igen, hogy meglepően na­gyok a különbségek az egyes orvosi szakterületek­nél a hasonló együttműkö­dési készséget illetően, van­nak országos és fővárosi intézmények. intézetek, amelyek az előírtaknak is csupán a minimumára haj­landók, azt is már-már kegyként nyújtva át, míg más egészségügyi intézmé­nyek — így például a me­gyében ellátási területet birtokló klinikák — soro­zatban adják bizonyítékát a közös célok fölismerésének, az együttműködési készség­nek, bár itt sem azonos en­nek a készségnek a foka, szakterületenként más és más — kiemelkedően jó a szülész-nőgyógyászati —, de egészében jobb, mint a töb­bieké. Ilyen érdekes, bonyolult terepre vezeti az újságírót a véletlenek rendezte talál­kozások eredőinek keresé­se, mert hiszen elkerülhe­tetlen a kérdés, ami az egyik szakterületen megy, az a másikon miért rosto­kol? Elkerülhetetlen a kér­dés azért is, mert a láto­gató főorvosoktól a hírlap­író megtudhatta, nem csak ők jönnek, hanem a megye gyermekorvosai is mennek, havonta szakmai napokra például a kórházakba, a szakmai integráció jegyé­ben közösen elemzik a cse­csemőhalálozás alakulását és a teendőket, amint a köl­csönös előnyök jegyében te­remtődött meg a mozgó szakorvosi szolgálat is. Ha itt ennyi minden jól halad, akkor...? Embere válogatja. Egy-egy ilyen, látszatra egyszerű teendő­csoport végrehajtásába is tényezők sora szól bele, az egyéni hiúságtól a presz­tízsféltésen át annak mér­legeléséig, hogy a közigaz­gatás mely területén van a fizető, azaz a költségvetés fedezetét adó tanács, s me­lyiken nem. A tényezőknek ez a hosszú sora tág teret nyit az emberi tulajdonsá­gok érvényesülésének, azaz annak, hogy egy-egy szak­területen a szakmai integ­ráció legfőbb irányítói meg­elégednek-e a kötelezettsé­gek minimumának teljesí­tésével, avagy úgy gondol­kodnak, hogy mindent meg kell tenni, ami csak lehet­séges, mert hiszen a cselek­vés végpontján nem egy in­tézmény presztízse, egy-egy személy hiúsága, még csak nem is egy tanács költség- vetési döntése áll, hanem egészen más. A beteg. A gyógyításra szoruló gyer­mek vagy éppen felnőtt. S ha ez a gondolatokat, tet­teket vezérlő sorrend, ak­kor a gondolatok, a tettek is az erkölcs magasabb fo­kához kötődnek, bár meg­lehet, e magasabb fok nem váltható át megbeszélések, értekezletek nyilvánossága előtt elhangzó dicséretekre, tudományos fokozatokra és dolgozatokra, de átváltódik csendben és folyamatosan bizalommal teli betegekre, hamarabb gyógyulókra, ke­vesebbet szenvedőkre. ávol áll tőlünk annak vélelme, mindez csu­pán az orvoslás, a gyógyítás területén lenne így, mert tudjuk, tapasztal­juk, az embere válogatja bölcsesség más mindenre is érvényes, csak éppen az orvos és a beteg kapcsolat- rendszerében roppant szem­léletessé tehető. Nincs olyan szabályozási, törvénykezé­si, ösztönzési rendszer, amely képes lenne kiszűr­ni az emberi szubjektum teremtette, okozta bajokat, hátrányokat, hibákat, elma­radásokat. A megoldás nem ebben az irányban kereshe­tő, keresendő, mert hiszen a szakmai integrációra is —• hogy példánknál marad­junk — éppen elég rendel­kezést adtak ki, a végre­hajtás különbözőségéről nem a papíron álló elvek tehetnek. Ezért a megoldás arrafelé van, ahol a meg­felelő embert a megfelelő helyre követelményt követ­kezetesen érvényesítik, mert embere válogatja, de: a feladatokhoz is válogatni kell az embereket. Mészáros Ottó zésre megállapítja, melyik szőr hordozója volt auszt­rál és mondjuk melyiké ma­gyar birka. Igaz, némi tanul­mányozás után a laikus is könnyen felismeri ezeket, lé­vén, hogy a hazai gyapjú mi­nősége nem éppen a legjobb, s az állatok helytelen tartása miatt legfeljebb kevésbé érté­kes szövetek gyártására alkal­mas. Tudták ezt a Hazai Fésűsfo­nó- és Szövőgyár váci gyárá­nak vezetői is, mégis úgy dön­töttek, hogy az 1983 elején je­lentkező alapanyaghiányt — melyet a tőkés importkorláto­zás okozott — megpróbálják a hazai gyapjú felhasználásával enyhíteni. Ily módon azonban szinte a lehetetlenre vállalkoz­tak, hiszen jó minőségű, eset­leg exportképes terméket csak nagy nehézségek árán tudtak készíteni. Nos, ebben a helyzetben nem sok választása akadt-te­hát a gyáriaknak. Megpróbál­tak a zavartalan termeléshez elegendő hazai alapanyagot be­szerezni, ám ez sem ment könnyen. Hazánk állattartó gazdaságai ugyanis többnyire élve exportálják a birkákat, vagy pedig olyan fajtákat tar­tanak, amelyeknél a gyapjú­termelés csak másodlagos kér­dés. Ezért a megoldások között keresve a hulladékfeldolgozás is felmerült, de ez már csak azért is alkalmilag jöhetett szóba, mert az így gyártott szövetek minősége miatt rend­kívül nehéz az értékesítés. A HFSZ váci gyárában felké­szültek rá, hogy a megszokott­nál több reklamáció érkezik majd vevőiktől. Szigorúbb minőségellenőrzést vezettek be, s ez hozott is némi eredményt. Mint Reményi József igazgató elmondta, elégedettek lehetnek, hiszen a kollektíva fegyelme­zett munkájának köszönhetően ebben a nehéz helyzetben sem érkezett olyan panasz, amely­nek eredményeként meghiúsult volna valamely üzlet Így tel­jesíthetik 680 tonnás éves fo­naltermelési tervüket, s ez a vártnál nagyobb nyereséghez juttatja a gyáriakat F. Z. XXVII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ára 1,4« forint 1983. DECEMBER 30., PÉNTEK Lángolás ez a munka Pleszkán János munkája csupa lángolás, ö rögzíti ugyanis a szurkot az akkumulátorok fedelén az Unitcchnika Isz süly- sápi akkumulátorüzemében. Az itt készülő (műszakonként 120 —150) akkumulátorok nagy teljesítményű gépjárművekbe ke­rülnek. Trencsényi Zoltán felvétele Ma: Ingyenes, színes falinaptár minden kedves olvasónknak, minden egyes lapszámunkban. Mid még mast is dolgoznak Pezsg®, kenyér, vad az ünnepre Az esztendő utolsó munka­napjain, a két ünnep között meglehetősen nehéz olyan vál­lalatot, szövetkezetét találni, ahol még teljes energiával fo­lyik a termelés, hiszen évköz­ben ledolgozták a napokat. Jobbára csak ott dolgoznak, ahol vagy a vásárlók napi igényeit kell kielégíteni, vagy pedig valami sürgős tennivaló akad még. A sütőipariak azonban nem állhatnak meg. A friss kenyér, péksütemény mindig kelendő. Bár — mint Anáó Antal, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója elmondta — ilyenkor karácsony után csupán feleannyi terméket értékesítenek, mint más napo­kon. Szilveszter előtt azonban ismét teljes lesz a nagyüzem, a pékek és a szállítómunkások valószínűleg túlórázni fognak. A feladat nagy: összesen 550— 600 mázsa kenyeret és 70—80 mázsa péksüteményt sütnek az ünnepre. Az utolsó szállít­mányok december 31-én dél körül indulnak el a gyárakból, üzemekből. A Pest megyei Pincegazda­ságban jelenleg a legtöbb gon­dot a palackozott borok és üdítő italok kiszállítása okozza. Csaknem félezer dolgozójuk több helyen két műszakban végzi a teherautók megraká- sát. Az idén 230 ezer hektoli­ter bort és mintegy 145 ezer hektoliter Márka üdítőt hoztak forgalomba, s túlteljesítették exporttervüket is. Mint Hor­váth Lajos igazgatóhelyettes főmérnöktől megtudtuk, az esztendő hátralevő napjaiban még 5—10 ezer hektoliter kü­lönböző minőségű bor és 40— 50 ezer palack pezsgő vár el­szállításra. Szeptember elején kezdődött a vadászati szezon. Bár e hobbi rajongói számára az er­dők járása sakkal inkább a kikapcsolódást, semmint a munkát jelenti, a megyei va­dásztársaságoknak mégis akad számos kötelezettsége, ame­lyek teljesítése ezekben a na­pokban sem szünetel. Heltay István, a MAVOSZ Pest me­gyei Intéző Bizottságának va­dászmestere elmondta, hogy az őzbak kivételével vala­mennyi nagyvadra és ezen kí­vül fácánkakasra, víziszárnya­sakra lehet lőni. Az eddigi eredmények biztatóak, hiszen szarvasból, de leginkább vad­disznóból jóval több került puskavégre, mint arra számí­tottak. Sok külföldi vadász keresi fel ezekben a napokban is szűkebb pátriánkat. Folyik a mezei nyúl hálós befogása is. Amíg tavaly az egész sze­zonban összesen kétezret si­került begyűjteni, addig kará­csonyig már 2 ezer 800 tapsi­füles indult útnak új hazájá­ba, Franciaországba és Olasz­országba, ahol a magyar me­zei nyulakat telepítésre hasz­nálják fel. Folyamatos a vadtakarmá­nyozás, amelyre az ünnepek között is nagy figyelmet for­dítanak a vadásztársaságok, mert a nyári nagy szárazság miatt most táplálékban rend­kívül szegények az erdők. F. Z. Olcsóbban, egyszerűbben is lehet Légstsdmítő Ekladréi Az ikladi Ipari Műszergyár energiát megtakarító, ám ugyanakkor jó hőcserét bizto­sító berendezései ismertek. Most újabb jól használható termékkel jelentkeztek — az ismert, s a mostani újdonság Ev végi vasútcsiks Túl van a MÁV az idei utolsó előtti nagy csúcsidősza­kon, a karácsonyin, de még előttük a szilveszteri utas- dömping. Mindent elkövetnek a vasúti forgalomszer­vezők, hogy mindenki akadálytalanul cs lehetőleg kényelmesen juthasson el úticéijáhcz. A pénztárak is felkészültek a nagy rohamra, feltöltöttek a jegytárolókat (jobb oldali ké­pünk). Az egyik legnagyobb forgalmú állomás a Déli pályaudvar, itt indít egy ünnepi vonatot Dudás Gyula külsős forgalmi szolgálattevő (a bal oldali képen). között annyi azonban közös: az utóbbi is nagyon jól hasz­nálható az állattartásban.Még­pedig télen-nyáron egyaránt segítőtárs és hasznos, a leve­gő fűtéséhez éppoly hatásfok­kal használható, mint a hűté­séhez. A nagyvonalú becslések sze­rint egy átlagosnak mondott istállóban több ezer csirkét tartanak. A számítások azt mutatják, ezek az állatok 60— 70 kilowatt energiát, mégpedig meleget termelnek. Csakhogy a hasznos mellett káros anyago­kat is. S itt lép be, jut szerep­hez a hőcserélő berendezés, amikor a káros anyagokat ki­szűri a levegőből. Igen. csak­hogy a bent levő levegő pára- tartalma nem éri el a kívánt mértéket, pedig az állattartás technológiája ezt is nagyon pontosan megszabja. S hogy a kívánt egyensúly ne boruljon fel: ezt biztosít­ja a légnedvesítő készülék, amely 15—17 fokra melegíti fel télen, vagy hűti le nyáron az istálló hőmérsékletét. Ol­csóbban. egyszerűbben, mint ahogy más módszerekkel erre lehetőség lenne. Egyébként ezt az^eljárást, melyre a készülék működési elve épül, az arab országokban régóta, ismerik, alkalmazzák a lakások légkon­dicionálásához. El. E.

Next

/
Thumbnails
Contents