Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

mr « .»ff.fc ml lOftt nFPFMnFR ?o.. r«tlTHRTÖK ^ ' Uj gazdaságirányítási módszerek (Folytatás az 1 oldalról) hajtsák végre a kísérletet, ki­próbálják az irányítás új mód­szereit; ezek közül azokat, amelyek létjogosultsága be­igazolódott, később országos méretekben is bevezetik. A jövő évi terv nagy figyel­met szentel a Szovjetunió fű­tőanyag- és energetikai komp­lexuma fejlesztésének. Az energiatermelés növelésében továbbra is az atom- és vízi­erőműveké lesz a vezető sze­rep. A mezőgazdaság bruttó ter­melési értékének az 1983-ra tervezett 137,3 milliárd rubel­lel szemben 140,0 milliárd ru­belnek kell lennie. A növeke­dés a tervek szerint kizárólag a munkatermelékenység emel­kedéséből jog származni. Az állami terv több intézke­dést is tartalmaz a lakosság életszínvonalának növelésére. A munkások és alkalmazottak átlagfizetése 2,2 százalékkal, személyenként havi 185,8 ru­belre emelkedik. A mezőgaz­dasági dolgozók munkabére személyenként havi 142,5 ru­bel lesz, 3 százalékkal több, mint ebben az évben. A la­kosság egy főre jutó reáljöve­delme az ötéves terv 1984-re előirányzott 3,1 százalékos nö­vekedésével szemben a mosta­ni terv szerint 3,5 százalékkal emelkedik. A társadalmi fo­gyasztási alapok az ideinél 3,7 százalékkal lesznek na­gyobbak, megközelítve a 140 milliárd rubelt. A lakossági pénzbevételek növekedéséről szólva Nyikolaj Bajbakov hangsúlyozta, hogy fokozot­tabb összhangot kell teremte­ni a fizetések és a munkatel­jesítmények növekedése kö­zött. Ezért 1984-től kezdődően a Szovjetunió ipari miniszté­riumainak vállalatainál köz pontilag előírt normatívák szabják majd meg, hogy a fi zetések milyen mértékű mun­katermelékenység-növeke­dés esetén, s mennyivel nö­velhetők. Az Állami Tervbizottság el­nöke végezetül a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatainak alakulásáról szólt. A szocialis­ta országokkal folytatott ke­reskedelem 1984-ben csaknem 10 százalékkal emelkedik, s ezen országok részaránya a Szovjetunió teljes külkereske­delmi forgalmában eléri majd a 61 százalékot. A Legfelsőbb Tanács ülés­szakán Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolt a legutóbbi pénzügyi év ered­ményeiről, s ismertette a Szov­jetunió 1984. évi költségveté­sének tervezetét. Garbuzov hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez ha­sonlóan a Szovjetunió a leg­utóbbi pénzügyi évet is pozi­tív mérleggel zárta: a költ­ségvetés bevételi tervét 101,9 százalékra, a kiadási tervet pedig 101,4 százalékra telje­sítették. 1984-re az állami költségve­tés 365,9 milliárd rubel bevé­telt és 365,7 milliárd rubel ki­adást tervez. A központi rá­fordításokból 207,9 milliárd rubel jut a népgazdaság fej­lesztésére. A vállalatok saját Javítani keli a japán—szovjet kapcsolatokat Abe Sintarö nyilatkozata A japán—szovjet kapcsola­tok megjavítása mellett szállt síkra tegnap A be Sintaro kül­ügyminiszter. Parlamenti be­szédében a szigetországi diplo­mácia vezetője azt mondta, hogy e célkitűzés megvalósítá­sát egyik legfőbb feladatának tekinti. A külügyminiszter, aki megőrizte tárcáját a második Nakaszone-kormányban is, ki­jelentette, hogy Tokió lehető­séget lát a kulturális és gaz­dasági kapcsolatok, valamint a személyes kontaktusok foko­zására. Az angol nyelvű The Japan Times című lapban, ugyan­csak tegnap megjelent nyilat­kozatában Abe Sintaro aggo­dalmának adott hangot a ke­let—nyugati viszony jelenlegi állása miatt, és sürgette a szovjet—amerikai tárgyalások folytatását. Hangoztatta, hogy országa egyik fő törekvésének tekinti a nukleáris leszerelés előmozdítását ★ 5 A Japán diplomácia vezetője, í Abe Sintaro, akt az új Naka- í szone-kormányban is megőrizte í külügyminiszteri tisztét, hosz- j szú idő után most először tar- '/ tóttá fontosnak, hogy a Japán— y szovjet kapcsolatok javítása z mellett szálljon síkra. Bár a két / ország között az utóbbi évek- j ben rendszeressé váltak a kül- < ügyi konzultációk — külügy- 2 miniszter-helyettesi szinten —, 2 a megbeszélésekre rányomja 2 bélyegét az a tény, hogy Tokió j az Egyesült Államokban látja 2 legfőbb szövetségesét. Nem le- 2 hét figyelmen kívül hagyni azt 2 sem, hogy Japán — jogtalan 2 — területi követelésekkel lép 5 fel a Szovjetunióval szemben. í ismert, hogy a konzervatívok 2 legutóbbi választási veresége, 2 amikor a szavazók nemcsak a 2 korrupcióra, de a japán—ame- Z rikai stratégiai kapcsolatok erö- Z södése fölött is súlyos ítéletet 2 mondtak, jelentősen megrendí- Z tette a Liberális Demokrata 2 párt korábban szilárdnak hitt Z bázisait. Bár a mllitarizmusra Z hajló Nakaszone továbbra is a Z Washingtonhoz való hűséget 2 tartja a legfontosabbnak, el- 2 képzeléseit második kormány- 2 zása idején már nem valóslt- Z hatja meg akadálytalanul. Szá- z molnia kell az ellenzék meg- Z növekedett befolyásával, s az- Z zal a ténnyel, hogy a parla­gi mentben csak kis többséggel Z rendelkezik. 2 cs. j. pénzeszközei és a bankhitelek ezt további 160,5 milliárd ru­bellel növelik. Ennek a 368,4 milliárd rubeles összegnek a felhasználásáról szólva Gar­buzov hangsúlyozta, hogy a termelői kapacitások bővítése­kor különösen nagy hangsúlyt kell kapnia a már meglévő eszközök modernizálásának, az ipari rekonstrukciónak. Az ipari üzemek korszerűsítésére 1984-ben a korábbinál 67 mil­liárd rubellel többet fordíta­nak. Az oktatás fejlesztésére, tu­dományos célokra, az egész­ségügy és a társadalombiztosí­tás igényeinek kielégítésére, valamint egyéb szociális és kulturális szükségletekre az állami költségvetés 118,1 mil­liárd rubelt szán. Ez a költ­ségvetés összes kiadásának 32,3 százaléka. A Szovjetunió védelmi ki­adásai a költségvetés szerint 1984-ben 17 milliárd ru­belt tesznek ki, vagyis gya­korlatilag változatlanok ma­radnak. ★ Az 1984. évi népgazdasági terv és költségvetés előterjesz­tése után a Legfelsőbb Tanács két háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács külön ülé­seken kezdte meg a javaslatok vitáját. Moszkva Andropov jelölése Juri) Andropovot, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét szerdán a moszkvai Proletár-kerület vá­lasztókörzetében képviselőnek jelölték, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsába a soron következő választásokra. Mint arról korábban hírt adtunk, a legfelsőbb tanácsi választásokra 1984. március 4-én kerül sor. Arafat-ellenes bojkott A karácsonyi akció visszhangja A Libanonban állomásozó amerikai, francia, olasz és an­gol katonaság kivonása nem­zeti követeléssé vált; a nyuga­ti haderő jelenléte felesleges, s csak tovább bonyolítja a helyzetet — mutat rá a Liba­noni KP Politikai Bizottsága. A közlemény megállapítja, hogy a Bejrút déli külvárosá­ban lezajlott véres események A Nyugat a fokiás a enyhülés megtorpanásáért Bolgár külügyi cL'áshgldás A bolgár nemzetgyűlés kül­ügyi állandó bizottságának keddi ülésén tartott beszámo­lójában Petr Mladenov kül­ügyminiszter kiemelte a hel­sinki záróokmány és a madri­di dokumentum jelentőségét, rámutatva, hogy a megálla­podásokat minden állam tör­vényes érdekei, szuverenitása és egyenlősége figyelembe vé­telével kell megvalósítani. A bolgár külügyminiszter fi­gyelmeztetett arra, hogy a NATO és az Egyesült Államok militarista körei által szított fegyverkezési hajsza ellentétes a helsinki és a madridi okmá­nyok szellemével és tartalmú­Milka Planinc Jugoszlávia feladatairól Lassú kilábalás a válsághói A jugoszláv parlament jóvá­hagyta az ország jövő évi szö­vetségi költségvetését, vala­mint társadalmi-gazdasági fejlesztési tervét, amely a gazdaság megszilárdítását és a külföldi adósságok törleszté­sét tekinti fő feladatának. A továbbra is meglevő ne­hézségek ellenére Jugoszlávia megkezdte a * lassú kilábalást a gazdasági és pénzügyi vál­ságból — mondotta Milka Pla- ninc miniszterelnök a parla­menti vitában. A miniszter- elnök kitért arra, hogy jövőre vissza kell szorítani az idén 50 százalékot megközelítő inflációt és meg kell szilár­dítani a hazai fizetőeszköz, a dinár pozícióját. Közölte: or­szága jövőre további pénzügyi hitelekre számít a nyugati or­szágoktól ahhoz, hogy törleszt­hesse az esedékes külföldi adósságokat. (Jugoszlávia tel­jes külföldi adósságát szak­értők 2i milliárd dollárra becsülik.) Planinc reményét fejezte ki, hogy az országnak 1985-ben már nem kell to­vábbi hiteleket felvennie kül­földről. A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt három évben 25 százalékkal csökkent az életszínvonal Jugoszláviában. Az 1984. évi fejlesztési terv az ipari termelés 3 százalé­kos, a bruttó nemzeti termék 2 százalékos növekedését irá­nyozza elő. A kivitelnek 16 százalékkal kell nőnie, ezen belül a tőkés export növeke­dési előirányzata 20 százalék. Az import az exportnál las­súbb ütemben, 7 százalékkal növekszik. val. Rámutatott, hogy az új amerikai rakéták nyugat- európai telepítése a kontinens békéjét és biztonságát fenye­gető rendkívül veszélyes hely­zetet teremt. Az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kikiáltásáról a bolgár nemzetgyűlés külügyi bizottsága megállapította, hogy ez az egyoldalú lépés nincs összhangban a ciprusi kérdés békés és igazságos megoldását célzó erőfeszítésekkel. A feszültség okairól Hanoi dokumentum Vietnam teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és a szocialista országok béketö­rekvéseit, Jurij Andropov no­vember 24-i határozott vála­szát az Egyesült Államok nyu­gat-európai nukleáris fegyver­telepítési programjára — álla­pítja meg a vietnami nemzet- gyűlés külpolitikai nyilatkoza­ta. Az állásfoglalás rámutat, hogy a nemzetközi feszültség fő forrása az agresszív wa­shingtoni politika. éles megvilágításba helyezték a nyugati csapatok szerepét és azt a módot, ahogyan a liba­noni hatóságok felhasználják őket. A Független Nasszeristák Mozgalma annak az aggodal­mának adott hangot, hogy a karácsonyi támadás csupán az előjátéka volt a déli külváros lerohanásának. A mérsékelt szunnita politi­kus, Szaeb Szalam volt mi­niszterelnök azt kifogásolta, hogy a kormányzat egyoldalú katonai akcióval terjeszti ki hatalmát a mohamedán város­részben, míg Kelet-Bejrútban érintetlenül hagyja a falan- gista uralmat. Safik el-Vazzan kormány­fő és miniszterei egymást kö­vető nyilatkozatokban bizony­gatták, hogy a kormány nem tervezi a déli külváros meg­támadását, a karácsonyi ak­ció (hatvan halott, kétszáz se­besült) csupán a francia csa­patátcsoportosítás nyomán keletkezett „biztonsági űr” ki­töltését szolgálta. Jasszer Arafat kairói láto­gatásának hatását, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet válságának elmélyülését jelzi, hogy az El-Fatah lázadói, a Népi Front Palesztina Felsza­badításáért, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Főparancs­nokság, az El Szaika. a Népi Harci Front, a Palesztinái Fel­szabadítási Front, valamint a Palesztin Kommunista Párt bojkottálta a PFSZ katonai tanácsának kedden megtartott szanaai ülését, amelyet a PFSZ vb elnöke hívott össze. Mint ismeretes, Egyiptom azon fáradozik, hogy összeköt­tetést teremtsen a PFSZ (Ara- fat-féle) vezetősége és az Egyesült Államok között. Semír belpolitikai nehézségei Akdáms sztrájk A dél-izraeli Fiatban szer­dán általános sztrájkot tartot­tak. Az ország hatvanezer köz- alkalmazottja a jövő hétre jelentett be sztrájkot, a ked­den egész nap sztrájkoló öt­ezer postást pedig bírósági íté­~CSAK RÖVIDEN... SZÖULBAN bejelentették, hogy az évente tartott dél­koreai—amerikai közös had­gyakorlat 1984-ben február el­sejétől április közepéig tart majd. A „Team Spirit—84”-en több mint kétszázezer katona vesz részt. BRUNO KREISKY vélt osztrák kancellár kedden ta­lálkozott Moamer El-Kadhafi líbiai vezetővel. A találkozón a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről folytattak eszme­cserét. KUBA és Nicaragua gazda­sági kapcsolatainak további erősítését irányozza elő a két ország jövő évi gazdasági együttműködési szerződése. A dokumentum értelmében Ku­ba egyebek között ipari nyers­anyagokat szállít Nicaraguá­ba, ahonnan kávét, cipőt és gyapotot vásárol. AMIKOR BIGNONE jelen­legi ex-elnök annak idején Galtieri tábornok fejére ol­vasta a Malvin (Falkland-) szigetek körüli csatavesztésért a súlyos felelősséget, bizonyá­ra nem sejtette, hogy a meg­bírált, hatalmat vesztett tá­bornokelnök bizonyos idő múltán vele együtt kerül majd a vádlottak padjára. Bignoné- nak, aki Galtieri után elfog­lalta az elnöki széket és be­vonulhatott a Rózsaszínű Pa­lotába, némi manőverezés után nem lehetett azonban más választása, mint az, hogy beleegyezzen az uralkodó ka­tonai rendszer akkori fejeként a választásokba, amelyeken részt vehetnek a politikai pár. tok. A hadsereg vezetői az át­meneti időszakot arra szeret­ték volna felhasználni, hogy eltüntessenek minden bizonyí­tékot a kegyetlenkedések és azok ügyében, akik soha nem kerültek elő a junta kínzó­kamráiból. Azt remélték, hogy a pártok képviselői, akik az új polgári kormányzás kez­detén bevonulnak majd a tör­vényhozás szerveibe és vezető politikusok lesznek, „nagyvo­nalúan” fátyodt borítanak a hétéves katonai rendszer vé­res cselekményeire és „meg­békélést” hirdetnek. Nem így történt. Alig tették közzé Buenos Airesben a választási eredményt a radi­kálisok vezérének. Alfonsin- nak győzelméről, máris tün­tető tömeg lepte el a híres Május teret, ahol Argentina fővárosában a felvonulásokat tartják. Hozzátartozók ezrei vonultak fel fényképekkel, amelyek a hétéves katonai rendszer alatt eltűnt család­tagjaikat ábrázolták. A tünte­tők követelték, hogy adjanak Jegyzet Al ÉLETEKKEL EL számot, mi történt szeretteik­kel, miután — sokukat már esztendőkkel ezelőtt — el­hurcolták a katonai hatóságok vagy megbízottaik és azóta megtagadtak bármiféle infor­mációt hollétükről. Anyák, fe­leségek, gyermekek megrázó módon fejezték ki kétségbe­esésüket, s kiáltozták: mit sem ér az, hogy az „ország visszatér a demokráciához", ha előzőleg nem számolnak el az életekkel és nem szolgáltatnak igazságot. A SEBEK ELEMI ERŐVEL szakadtak fel az egész ország­ban. Nemcsak a hétezer el­tűnt éledével való elszámolást követelték a civil kormány­zás kezdetén, hanem azok felelősségre vonását is, akik kalandor módon argentinok ezreit küldték a Malvin- (Falkland-) szigetekre csu­pán azért, hogy felkorbácsol­ják az országban a naciona­lizmust és eltereljék a figyel­met a diktatúra bűneiről, kormányzási tehetetlenségé­ről, az elburjánzott korrup­cióról. Ezek után történt, hogy Alfonsin elnök ígéretet tett, hogy felelősségre vonja mind­azokat a katonai vezetőket, akik nem tudnak elszámolni emberi életekkel. Az eljárások azonban elhúzódnak, s al­kalmat nyújtanak nemcsak a bizonyítékok további meg­semmisítésére, hanem vissza­menőleges megváltoztatásukra is. S tekintve, hogy a „szám­lák benyújtásának igényét” úgy jelentették be, hogy a kínzásért és az eltűnésekért felelős katonai személyeket nem tartóztatták le, ez al­kalmat nyújtott egyeseknek, hogy elmeneküljenek az or­szágból a várható bírói eljá­rás elöl. Mások már most megkezdték előzetes védekezé­süket. Okfejtésük így hangzik: ha a katonai vezetés nem ra­gadja magához a hatalmat 1976-ban, a terrorizmusnak nem lehetett volna gátat szab­ni, az ország káoszba süllyedt volna, s patakokban ömlött volna a vér. Azt elismerik, hogy a terrorizmus „leküzdé­se” során úgymond „túlkapá­sok” is történhettek és „ártat­lan emberek is életüket veszt­hették a hadsereg „művele­teiben”. A felelősséget azon­ban a történtekért már most alacsonyabb szintekre helye­zik, „helyi parancsnokok túl­buzgóságára", „tévedéseire” hivatkoznak, amikor el kell számolniok hétezer „eltűnt” életével. EZ A MENEKÜLÉS a fe­lelősség vállalásától azonban a jelek szerint csak olaj a tűz­re a mai Argentínában. A korábbinál hevesebb tünteté­sek robbannak ki és követelik a volt katonai junták vezetői­nek felelősségre vonását. S ahogy telnek a napok, úgy lát­nak napvilágot azok a té­nyek is. amelyek a Malvin- (Falkland-) szigetek elfogla­lására indított hadjáratban — az argentin sajtó szavaival élve — bűnös felelőtlenségről tanúskodnak. Mint most már leleplezték: a Galtieri-kor­mányzat nyári öltözékben, tor­nacipőben, kellő muníció hiá­nyában küldte fiatal, alig ki­képzett tengerészgyalogosai­nak ezreit a sarkvidék köze­lében fekvő szigetcsoportra. S bár a katonai akciót már több hónappal előbb elhatározták, még arra sem ügyeltek, hogy megfelelő harckészültségbe he lyezzék a bevetésben részt vevő alakulatokat. A kiszivárogta tott jelentés szerint a haderő­nemek rivalizálása a juntában játszandó hegemóniáért szin­tén szerepet játszott, hogy nem voltak összehangoltak az argentin hadsereg harci cse lekményei. Ugyancsak meg­döbbentő volt — hangzik a jelentés —, hogy a brit hajók­ra ledobott bombák nagy ré­sze egyszerűen nem robbant fel, s hogy a didergő argentin újoncok munícióhiány miatt sok esetben töltetlen fegyve­rekkel kaptak parancsot a „védekezésire” a jól felszerelt, a szigetet visszafoglaló brit elitcsapatok ellen. Az előzetes jelentés végkövetkeztetése: ha nem vállalkoznak erre a ka­landor hadműveletre önös ér­dekekből, hiszen katonai szempontból reménytelen volt egy ilyen akció sikeressége, — akkor nem hal meg annyi meg annyi argentin a sark­vidéki szigetcsoporton... Vagyis ismét ebben az eset­ben is az argentin közvéle­mény felveti a tábornokok fe­lelősségét az emberi életekért. Ezekkel csakúgy — írják a Buenos Aires-i lapok — el kell számolni, mint azokéval, akik eltűntek a hét éven át uralmon volt katonai jun­ták kínzókamráiban... Arkus István let kényszerítette szerdán mun­kára. Az izraeli rádió jelenté­se szerint a Hisztadrut Általá­nos Munkásszövetséghez tar­tozó szervezett dolgozók — a bérbőr és fizetésből élők nyolc­vanöt százalékát tömörítő cso­portosulás tagjai — és a Sa- mír-kormányzat az összeütkö­zés felé haladnak, mert a kor­mányzat a felgyülemlett külső és belső adósságokat a mun­kások és alkalmazottak rová­sára végrehajtott nadrágszí j- meghúzás politikájával pró­bálja orvosolni. A máris sztrájkoló adóhiva­tali tisztviselők, munkaügyi és szociális dolgozók, sőt, had- ügyminisztériumi alkalma­zottak mellé a jövő héten az egész közalkalmazotti gárda, azaz a kormányhivatalok tiszt­viselői és a községtanácsok munkatársai is felzárkóznak, hacsak időközben a szaktanács és a kormány nem egyezik meg a három számjegyű inflá­ció ellen védelmet nyújtó új bérkompenzációs rendszerben. Kalkutta Gandhi beszéde Kalkuttában szerdán foly­tatódott a kormánypárt, az In­diai Nemzeti Kongresszus 77. országos tanácskozása. Indira Gandhi kormányfő a tanácskozáson elhangzott beszédében az országot fenye­gető veszélyekkel szembeni egységes fellépésre szólította fel India népét. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — jelentette ki a miniszter­elnök-asszony — az imperia­lista erők fokozzák nyílt és burkolt beavatkozásukat a fejlődő országok belügyeibe. Ennek következtében súlyos veszélybe került India bizton­sága és belső egysége, területi épsége is. Beszéde végén Gandhi asszony hangsúlyozta: a világ népeinek mindent el kell követniük egy nukleáris katasztrófa megakadályozá­sáért. a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelé­sért. i

Next

/
Thumbnails
Contents