Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

Közlemény a magyar népgazdaság jövő esztendei tervéröl A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazda­ság 1983. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1984. évi népgazdasági terveket. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósí­tásukat szolgáló intézkedéseket. AZ EZ ÉVI FEJLŐDÉS A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gazdaságpolitikai irány­vonalának. A külgazdasági egyensúlyi hely­zet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nő, nemzetközi fizetési köte­lezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál nagyobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedve­zőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cserearányok vártnál nagyobb romlása, vala­mint a mezőgazdaságot ért aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltéte­lekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás ha­tásfokának javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több területen a számítottnál ki­sebbek. A nemzeti jövedelem növekedése lényegé­ben eléri a tervezett ütemet. A fajlagos ener­gia- és anyag-, illetve importfelhasználás a legtöbb ágazatban jelentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kismértékben emel­kedik. A termelésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A lakos­ság fogyasztása kisebb mértékben, a felhal­mozás — ezen belül a beruházások mennyi­sége — jelentősen meghaladja a tervben szá­mítottat. Emiatt — és a rosszabb külkereske­delmi cserearányok következtében — a kivi­teli többlet a tervezettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezetthez közelálló ütemben nő. Legdinamikusabban a villamcs- energiaipar, a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredménnyel járnak. Az energia­gazdálkodási program — és részben az időjá­rás — hatására az energiafelhasználás alacso­nyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensú­lyozott volt. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítését szolgáló programban előirt feladatok végrehajtása je­lentős anyagmegtakarítást, elsősorban im­portmegtakarítást eredményezett. A mellék- termék- és hulladékhasznosítási program végrehajtása is megfelelően halad. Az ipari termékek mind konvertibilis valutákban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivi­tele jelentősen nő. A vállalatok nagy része fo­kozta erőfeszítéseit a kivitel növelésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek korszerű­sítésére, minőségük és versenyképességük ja­vítására. E törekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a külpiaci feltételek által támasztott követelményektől. Az építőipar jobban alkalmazkodik a ke­reslethez, termelése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenntartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az épí­tőipar szervezeti rendszere: kis bb, rugalma­sabb szervezetek jöttek létre, és más több nagyvállalatnál is működnek önálló vállal­kozási egységek. A mezőgazdaságban a növénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztés meghaladja azt. Ga­bonafélékből — főleg kukoricából — a terve­zettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cukorrépa, a burgonya, a zöld­ségfélék termésmennyisége. A tavalyinál ke­vesebb, de minőségileg jobb bortermés várha­tó. Az év végi szarvasmarha-állomány a tava­lyinál várhatóan kisebb, a sertésállomány na­gyobb lesz. A vágósertés-termelés meghalad­ja mind az előző évit, mind a tervben számí­tottat. A baromfitermelés az előző évit éri el, a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenysége jövőre is dinamikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takar­mányellátás összességében megfelelő, a mű­trágya-, növényvédőszer- és alkatrész-ellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termé­kek transzferábilis rubelben elszámolt kivi­tele valamelyest nő, a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelkedik. Lassú az előrehala­dás a korszerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hét végi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek keletkeztek. A távolsági személy- szállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlés­ben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem válto­zik, a mezőgazdaságban emelkedik. Budapes­ten és az iparosodott körzetekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére ke­vés jele van a munkaerő-gazdálkodás átgon­dolt javítására irányuló törekvésnek, munka­erő-felszabadítás csökkenő termelési színvo­nal esetén sem tapasztalható, a munkaszer­vezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind a mező- gazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a tár­sadalmi juttatásokat növelő intézkedések. A fogyasztói árszínvonal emelkedése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előirányzott csök­kenés helyett eléri az 1982. évit. Élelm'szsrek- ből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és mennyiségben egyaránt hiány mutatkozik. Á lakosság életkörülményeit javító fejlesz­tések általában a tervezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. ösz- szesen JS ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakás- gazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakás- éoítés, javulnak ennek feltételei. Az építke­zéseket hátráltatja egyes építőanyagok gyako­ri hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Ko- (Folytatás a 3. oldalon) Csökkennek si pmlagteAtsk Földvédelem- fölilksiicsitás Tovább javult a földhasz­nosítási fegyelem Pest megyé­ben, csökkent a parlagon ha­gyott területek nagysága is. Míg 1980-ban több mint 2600 hektár volt műveletlen, 1983- ban ez a szám C92 hektárra zsugorodott. E területnek is a felét teszik ki az egyéni tulaj­donosok, az idős embereknek a községtől távol eső zártkert­jei. E korosztály képviselői egészségi állapotuk miatt kénytelenek felhagyni kisebb- nagyobb parcelláik megmun­kálásával, s közöttük sok akad, akiknek gyermekei elköltöz­tek a környékről. A legtöbb gondot a nagykátai, a monori és a ceglédi járásban okozza a parlagföldek kérdése. De hasonló a helyzet Vác, Szent­endre környékének egyes tele­pülésein is. Az illetékes taná­csok kezelésében az elmúlt esztendőkben 411 hektárt vet­tek állami tulajdonba azok közül a földek közül, ame­lyeknek művelését korábban s~m a nagyüzemek, sem a ma­gánszemélyek nem vállalták. Mint dr. Bölkény Jánostól, a Fest megyei Földhivatal osz­tályvezetőjétől megtudtuk, az idén 15 millió forintot kaptak a földvédelmi alapból a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok a kellőképpen nem hasznosított szántóföldi művelésbe vételért, a parlagok megszüntetésére. A ceglédi Kossuth Tsz. többek között 180 hektár, úgyneve­zett művelésből kivett terüle­tet szántott fel újra, vetett be hasznos növényekkel. Folyta­tódott az elhagyott romos ta­nyák helyének felszámolása, a nagyüzemi táblák egysége­sebbé tétele. A termőföld csökkenése Pest megyében 1983-ban is számottevő volt, de korábbi esztendőkhöz viszonyítva lé­nyegesen lelassult az igénylé­sek tempója. A megye sajátos helyzetéből következően to­vábbra is szükség lesz a tele­pülések belterületein telkek parcellázására. E feladat meg­oldásában a Földhivatal igyek­szik segíteni a tanácsokat, ugyanakkor a gyengébb ter- mékenységű körzetek kisajátí­tására Ösztönzik az érintette­ket. Ami az ipari beruházá­sok, bányák, vasutak, utak építését illeti, az 1980-as esz­tendőhöz viszonyítva, az idén 400 helyett kevesebb mint 200 hektár vész el a mezőgazda­ság számára. A homokos, hit­vány kis terméseket adó föl­deket erdősítik, s ennek mér­téke 1984-ben sem lesz keve­sebb, mini volt az idén. A parlagföldek természete­sen — a már ismert okok miatt — jövőre is „újrater­melődnek”. E gondon a tartós bérleti rendszer segíthet. A gyakorlat az, hogy a vállalko­zó állampolgár 50 évre bérli a földterület értékének feléért az adott parcellát. Sajnos a termelőszövetkezetek kevéssé érdekeltek az ilyen rossz mi­nőségű földek hasznosításá­ban, mivel a költségek igen magasak és a megtermelt nö­vények árát sem fedezik. y. b. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AÍ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvii. Évfolyam, 304. szám \ra I, IO forint 1983. december 28., szerda Az SZKP KB határozatai Magabiztosan a fejlődés útján Jurij Äadropov írásos előterjesztése Kedden Moszkvában befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A kétnapos tanácsko­zás megvitatta a Szovjetunió jövő évi népgazdasági ter­vét és állami költségvetését, s ezekről határozatot ho­zott. A plénum egyhangúlag elfogadta és támogatta Ju- rij Andropov, az SZKP KB főtitkára írásban előterjesz­tett felszólalásának megállapításait a népgazdaság to­vábbfejlesztésének alapvető irányairól. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglal­kozott. Az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjai közül a PB tagjává választotta Vitalij Vorotnyikovot és Mihail Szolomencevet. A Politikai Bizottság póttagjává választotta Viktor Csebrikovot, az SZKP KB tagját. A Központi Bizottság titkárává választották Jegor Liga- csovot, a KB tagját. hatékonyságának növelése, a szociális feladatok teljesítése. A terv gondoskodik arról is, hogy megfelelő szinten ma­radjon a Szovjetunió védelmi képessége. A népgazdaság to­vábbi fejlesztésében ma az (Folytatás a 2. oldalon) Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban a Központi Bizottság megállapítja, hogy a szovjet emberek odaadó mun­kájának köszönhetően a Szov­jetunió magabiztosan halad előre a gazdasági és szociális fejlődés útján. A szocialista gazdálkodás tökéletesítését, 3 szervezettség és a fegyelem javítását szolgáló következetes politika kedvező ered nér.vek- kel jár; gyorsult a gazdaság- növekedés üteme, bizonyos mértékig javultak a termelés minőségi mutatói, növekedett az ipar és a mezőgazdaság ter­melése, megbízhatóbbá vált a vasúti szállítás, emelkedtek a Szovjetunió lakosságának reálbevételei is. Ugyanakkor a népgazdaság sok területén még nem sike­rült felszámolni a szűk ke­resztmetszeteket, a hiányossá­gokat. Ezek kiküszöböléséért még komoly munkát kell vé­gezni — mutat rá a Központi Bizottság plénumának hal alá­zata. A határozat a továbbiakban megállapítja, hogy a Központi Bizottság maradéktalanul el­fogadja azt a tevékenységet, amelyet az SZKP KB Politi­kai Bizottsága végzett a XXVI. pártkongresszuson, va­lamint a KB múlt év novem­beri és idén júniusi piénumán kidolgozott bel- és külpolitika megvalósítása érdekében. A plénum egyhangúlag elfogadta és támogatta Jurij Andropov az SZKP KB főtitkára írásban előterjesztett felszólalásának megállapításait a szovjet nép­gazdaság továbbfejlesztésének alapvető irányairól. Az ülés Andropov felszólalását nagyon fontos politikai dokumentum­nak tekinti, amely világosan kifejezi a párt és a szovjet állam gazdasági-szociális po­litikáját a jelenlegi időszak­ban. A plénum véleménye szerint az egész párt, vala­mennyi tanácsi és gazdasági szerv, minden munkahelyi kollektíva és valamennyi kommunista munkájának azt kel1 szolgálnia, hogy meg­oldódjanak a Jurij Andropov hozzászólásában említett rö­vid és hosszú távú gazdasági feTadatok. Felszólalásában Jurij And­ropov egyebek között megál­lapította, hogy a jövő évi tervben a korábbi évek nép- gazdasági terveinél nagyobb hangsúlyt kapott a termelés Ma 4. oldal: Ház a péceli domboldalon 6. oldal: Jogi tanácsok A gyerek ne szenvedjen szükséget 7. oldal: Az olimpiák főpróbáján 8. oldal: Nem volt sehol tűz Tragikus figyelmetlenség Mérlegen: minőség vagy mennyiség? Magasabb fordulatszámon Hónapokkal ezelőtt még úgy látszott, a sokasodó gondok miatt meglehetősen nehéz esz­tendő áll majd a Magyar Se­lyemipar Vállalat váci gyá­rának kollektívája előtt. 1983 úgy kezdődött, hogy alap- anyaghiány miatt csak csök­kentett tempóban dolgozhat­tak a gépek. Április végén, május elején azonban fordult a kocka: végre megérkeztek a külföldi szállítmányok. A váciak vállalták, hogy a be­rendezések fordulatszámát az átlag fölé növelve megpróbál­nak valamit lefaragni tetemes hátrányukból. Hogy sikerül-e nekik, s ha igen, mennyivel tudnak majd Kilométereket sétái Laczkű Jánosnc sok-sok kilométert sctál műszakon­ként az Auto Coner kcrcsztorsózó gép mellett. Pe­dig ő csak adagolja az anyagot a mindentudó ma­sinának, amely a kis orsókat nagyobbá sodorja, ráadásul a hibás szálakat kikeresi cs meg is javítja. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár tápiószccsői üzemében is fontos láncszem az Auto Coner munkája. Trencsényi Zoltán felvétele többet termelni, arra ezekben a napokban még nem lehet pontos választ adni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezzel a megoldással ugyanannyi idő alatt körülbelül 150 ezer négyzetméterrel több bélés­szövetet gyártottak eddig. A tapasztalatok alapján nemrég úgy döntöttek, hogy 1984-ben már csaknem száz gép fel- gyorsítását végzik el. Az öröm mellett némi üröm: a nagyobb sebesség ve­szélyezteti a minőséget. Bár a gyáriak igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, az első osztályú áruk részaránya valamelyest csökkent, de még így is nagyon magas: a kész­termékek 93—95 százaléka ki­fogástalan! A közgazdasági számítások is azt mutatják, hogy amit elvesztenek a ré­ven, azt többszörösen meg­nyerik a vámon, ezért hasz­nos megoldásnak tartják a berendezések fordulatszámá­nak tartós növelését. Persze, nem feledkeznek meg arról, hogy a régebbi hasonló intéz­kedések milyen gondokat ve­tettek fel: sok problémát oko­zott egyebek között a haté­konyság csökkenése, s a gyor­sabban elhasználódó alkatré­szek. A tavaly szerzett ta­pasztalatokat azonban jól ka­matoztatják, s a mostani in­tézkedéseket körültekintő elő­készítés, szervezés előzte meg. A termelés nehézségei meg­látszottak a borítékok vastag­ságán is. 1983 első hónapjai­ban az alapanyaghiány miatt csak átlagkeresetet kaptak a dolgozók, s a béremelésre is csupán október 1-én kerülhe­tett sor. S azt is nagyon őszintén megmondták a kol­lektívának, hogv ezt még eev- szer nem tudják vállalni. Vagyis, ha valamilyen várat­lan esemény miatt kénysze­rűen csökkenteni kell a ter­melést, csak a tényleges tel­jesítmény alapján tudnak bért fizetni. Érthető is: el nem végzett munkáért — ez orszá­gosan is meghirdetett bérpoli­tikánk egyik sarkalatos pont­ja — nem szabad pénzt adni. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents