Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAPJA «ff HÍvfoltam, 285. szäm Ara’ ],áo forinfTsss. decemberT^zombat Ma: Ví> g r ■</ 2. oldal: Épül a BAM fővárosa 3. oldal Bogozgatjuk a múltnak fonalát 4. oldal: Mennyi kultúra kell a pénzhez? 6. oldal: A rontás ellen 7. oldal: A tettek szigorú mérlege 8. oldal: Egyszer csak sínre kerülnek 10 oldal. Hajdanvolt ntdaczságok XI. oldal Érintetlen otthoni háló 12. oldal Szegfő, gerbera, rózsa Végrehajtották a halálos ítéletet Háziruhák Taksonyból Tanácselnöki értekezlet a Papiaméntben A beruházások egyensúlya IDEGENKEDÉS V árhatóan, az 1983-as eredmények alapján megdől a magánerő­ből történő lakásépítés me­gyei rekordja, amelyet az otthont teremtők 1980-ban állítottak fel. örvendetes ez a nagy építési kedv, még akkor is pozitívum a mai világgazdasági helyzet­ben, ha tudjuk, a családok nagy többsége tekintélyes terheket, tetemes adóssá­gokat vállalt az új fészek fejében. Ami viszont ered­mény az egyik oldalon, az gond a másikon: a több építkezni akaró egyszeri­ben 'átalakítja a telekkíná­latot, s mert a legtöbb he­lyen nincsenek bővében ún. építéíi telkeknek, érde­kes és elgondolkoztató a tanácsok sorának tapaszta­lata: az állampolgárok egy ; része idegenkedik a tartós használatba adandó építési telkektől, azaz az úgyneve­zett — köznapian ugyanis így jelölik — bérelt álla­mi telkektől. A Cegléd és Nagykörös körzetében elhelyezkedő községek egy részében pél­dául nincs különösebb sor­állás, ritka kivételnek szá­mít az, akit — és azt sem telek híján — igénylőként elutasítanak, ám az ódz­kodásnak, tartózkodásnak, idegenkedésnek érzékelhe­tőek a jelei, némely érin­tett meg is mondja, csak nem olyan ez a telek, mint az a telek, amelyet tulaj­donként kezelhet, melyet megvásárolt az építkező. Kár lenne tagadni, a bir­toklás, a tulajdonként ke­zelhetőség még mindig olyan érzés, amit sokan tartanak fontosnak,, biz­tonságot adónak, azaz van ennek is szerepe az ide­genkedésben. Van azonban szerepe az idegenkedésben annak is, hogy a tanácsok némelyike — ki tudja, mi­lyen meggondolásoktól ve­zettetve — sajátosan értel­mezte a tartós használatba adás jogintézményét, ahogy ezt szakszerűen jelölik, azaz kikötötték, negyven, hetven, kilencven évre szól a megállapodás. Kikötöt­ték, tévesen. A valóban megértett jogszabály szerint ugyanis a tartós használat­ba adás az épület fennállá­siig, de legalább ötven évig érvényes, magyarán, majdan a gyermek is nyu­godtan lakhat a házban, senki sem akarja kihúzni lába alól a talajt, azaz a telket... Bonyolult okai — így a történelmi hagyományok eltérése, a foglalkoztatás, az iskolázottság más és más foka stb. — vannak annak, hogy a megyének főként az ún. mezőgazda- sági jellegű területein lel­hető fel az idegenkedés, az agglomerációs övezetben kevésbé s szinte alig ott, ahol a település üdülőkör­zetben helyezkedik ti, a Dunakanyarban a Szent­endre feletti rész több községében például a tartós használatba adható telkek­nek a tizenhat, huszonegy­szeresére (!) lett volna szükség, hogy az igényeket kielégíthessék. Gyanítjuk tehát, hogy némely terület­részen azért* nincs jelen az idegenkedés, mert a ma­gánforgalomban érvényes csillagászati árak hallatán elillan, átadva a helyét a józan mérlegelésnek, hátha sikerül reális összegért bérletet szerezni. A taná­csoknál felgyűlt tapasztala­tok fényt vetnek arra is, hogy a családok egy része számára a használatbavé­teli díj jelenlegi kifizetési ideje rövid, ha ezt meg­hosszabbítanák — amihez jogszabályt kellene módosí­tani —, akkor könnyebben viselnék a használatbavétel és az építés egyszerre mu­tatkozó anyagi terheit, azaz a pénz egy részét rögtön az építés megkezdésére fordít­hatnák. Ami az előbb em­lített díjat illeti, eléggé tág az összeghatár, ■ mert jár- tunk olyan helyen, ahol egy négyzetméterért csupán húsz, harminc forintot kell leszurkolni, s leltünk nagy­községre, ahol nyolcvan, kilencven forint jön ki a legutóbbi két év átlagának, a városokban nem ritkán ennél is nagyobb a díj. En­nek ellenére az ír r meg­szerezhető telkek ' többsége olcsóbb, mintha a magán- forgalomban kért árat fi­zetné meg az építkező, per­sze — feleli erre a vásárló — ennek fejében nem is lesz örökkön örökké tulaj­don a földdarab. K eresni lehet és kell is a további útját-mód- ját annak, miként csökkenthetők a telekki­alakítás, területelőkészítés költségei, mert hiszen ta­lálkozhattunk bátortalan helyi próbálkozásokkal, amikor lakossági, vállalati, társadalmi segítséggel ala­kultak ki a közművek ár­kai, zajlott le a terepren­dezés stb., s ennek fejében a tanács némileg olcsóbban adhatta az igénylőknek a telket. Ezeket a bátortalan próbálkozásokat felkarolni annyi, mint nemes ügjtet szolgálni, hiszen az otthon- teremtés: közérdek. A több ■ telek fölkínálása, valamint az idegenkedés visszaszorí­tása — a kételyek, kétségek eloszlatásával — szintén közérdek. Ez utóbbinak azonban meg kell előznie az elsőnek említettet, mert a társadalmi segítség csak akkor várható el, ha a lakosság, a közvélemény tapasztalja, a hivatal már megtette, amit megtehetett. Mészáros Ottó Közélet Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővá­rosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei, Papp Lajos államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének vezetésével. Az értekezleten Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást a jövő évi terv és költségvetés előkészí­tő munkálatairól, s előadásá­hoz Hetényi István pénzügy­miniszter fűzött kiegészítést az 1984-es költségvetés kiala­kításáról. Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőjében emlékez­tetett arra, hogy a külső és belső gazdasági tényezők tar­tósan hatnak a tervezésre, ezért a jövő évi tervnek is változatlanul a fő célja: meg kell őriznünk népgazdaságunk fizetőképességét, megszilárdí­tani külső egyensúlyát, oltal­maznunk a már elért életszín­vonalat. A tanácsi tervezésről szólva kiemelte: 1884-ben a beruhá­zási lehetőségeket és forráso­kat a legfőbb társadalompoli­tikai célok figyelembevételé­vel, az ideinél jobb egyensúly­ban kell tartani. A tanácsok fontos faladata lesz, hogy se­gítsék a gazdálkodó szerveze­teket a tervek teljesítésében, s a közösségi feladatok meg­valósítása során törekedjenek a lakosság erőinek bevonásá­ra. Hetényi István pénzügymi­niszter a tanácsi költségveté­sekről szólva hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy azok jól illeszkedjenek társadalmi programjainkhoz. Megállapí­totta, hogy a tanácsok idei pénzügyi gazdálkodása terv­szerűen alakul, s a jelek sze­rint a költségvetési hiány a tervezettnél kisebb lesz. Flanell háziruhák készülnek Taksonyban a Háziipari Szövetke­zet üzemében. A meleg, elölgombos ruhákat főként nyugdíja­soknak, otthonra szánta a Soproni Ruhagyár, amelynek bedol­gozója a szövetkezet. Képünkön: Turcsák Beatrix a gombokat varrja fel a kész termékre. Erdőst Ágnes felvétele Az áfészek átgondoltabb energiagazdálkodása Szénből több fogyott Sütőipari mintaboltok hálózata A kirakat a legjobb eladó Naponta mintegy négyszázezer ember kenyerét sütik a Nyu­gat-Pest megyei Sütőipari Vállalat huszonhat üzemében. Nya­ranta ez a szám félmillióra növekszik, hiszen a hazai turizmus egyik kedven helye a Ráckevei Duna-ág, amelynek partján sok a hétvégi ház is. Bár termékeik nagy része a kiskereskedelmi vállalatok bolthálózatán keresztül kerül a vásárlókhoz, mintegy másfél évtizedes szervezéssel létre­hozták saját mintaboltjaikat is. Ezt az értékesítési formát több szempontból is előnyös­nek tartják. A legfontosabb helyen azt emelik ki, hogy le­rövidül az áru útja, s manap­ság, amikor az emberek külö­nösen kényesek; hogy minden­nap friss kenyér és péksüte­mény legyen az asztalukon, ez nem elhanyagolható szempont. Ugyancsak lényegesnek tartják a dunaharaszti vállalat veze­tői, hogy új termékeiket elő­ször mintaboltjaikban hozzák forgalomba, s a vevők észre­vételeit, véleményét -is figye­lembe véve döntenek a kísér­let folytatásáról. Jelenleg huszonegyféle ke­nyeret sütnek üzemeikben, emellett több mint félszáz sü­temény is szerepel kínálatuk­ban. E nagy választék önma­gában is elegendő ahhoz, hogy üzleteik gazdaságosan működ­jenek, bár a nyereségesség he­lyett a kiszolgálás színvonalát tartják fontosabbnak. Polgárdi József igazgató szerint például a legjobb eladó a vonzó kira­kni, ezért különösen nagy hangsúlyt helyeznek erre. Boltjaik szünnap nélkül, reg­geltől estig nyitva tartsanak, s a pékárukon kívül tejtermé­keket és füstölt húskészítmé­nyeket is forgalmazzanak. Emellett még mintegy 700 egy­ségbe szállítanak naponta. A kisközségek ellátását központi kérdésként kezelik a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Válla­latnál, ezért mindent megtesz­nek, hogy járműparkjuk állan­dóan üzemképes legyen. Nyolc­van teherautójukat saját sze­relőik tartják karban, s a le­hetőségekhez képest szállító- munkásaikat, gépkocsivezetői­ket is megválogatják. A dunaharasztiak tavaly 18 millió forintos nyereséget ér­tek el. Az idei terv — bár a szabályozók szigorúbban az előző évinél — már 25 millió forint. S még egy adat: a 350 milliós termelési érték mellett mintegy 150 millió forintot tesz ki a bolti forgalom, amelynek nyeresége 2—3 szá­zalék körül van. De — ezt vallják a vállalatnál — sok kicsi sokra megy. F. Z. Az energiahordozók áremel­kedései nyomán alaposan át­formálódtak a fogyasztási szö­vetkezetek költségszerkezetei is. Az energiafelhasználás nö­vekedésének visszafogásáért, illetve mérsékléséért a szövet­kezetek — központi rendelke­zéseken túl — intézkedések so­rát telték. Az elért eredmé­nyekhez nem kis mértékben já­rult hozzá a MÉSZÖV elnöksé­ge mellett működő energiagaz­dálkodási bizottság. Kezdemé­nyezésükre alakult ki például a szövetkezeteknél az energeti­kushálózat, 'amely magasabb színvonalú, átgondolt gazdál­kodást tesz lehetővé. Az energiaköltségek az áfé- szeknél 1978 óta mintegy két­szeresére nőttek, ugyanakkor a felhasznált mennyiség nem változott, sőt még csökkent is. A megtakarítás mértéke ter­mészetesen szövetkezetenként változó. De összességében azokból az energiahordozókból, amelyekből takarékoskodni kellett, a vártnál lényegesen kevesebb fogyott. Igaz, ez az­zal járt, hogy a szán fölhasz­nálása mintegy 70 százalékkal volt nagyobb a korábbinál. Fűtőolajból azonban 682 ezer literrel kevesebbet tüzeltek el, mint 1978-ban. Az áfészek energiaköltségé­nek tetemes részét, mintegy egyötödét a szállítás teszi ki. Pest megye szövetkezetei 1982- ben összesen 8 százalékos megtakarítást értek el. Ez ter­mészetesen nem jelentette az üzemanyagra fordított pénz­összegek csökkenését is, mert az árak jelentős mértékben emelkedtek. Az idén szü­letett rendelkezés szerint a fu­varozók további 5 százalékkal kevesebb üzemanyagot hasz­nálhatnak fel. A megye áfészei ennek a mennyiségnek a duó- iáját takarították meg. Ez számszerűségében mutatós ugyan, de csak részben nevez­hető igazán takarékosságnak, mert az eredmények csak egy részét hozta a jobb fuvarszer­vezés. A szövetkezetek kényte­lenek voltak több idegen szál­lítót igénybe venni, s ez gya­níthatóan drágább, mint a sa­ját gépkocsi üzemeltetése. Másrészt több helyen csökken­tették a fuvarszol sáltatásokat. Kérdésas, hogy ilyen szem­pontból nézve megérte-e ez a spórolás. M. N. P. KGST-bizoftság ülés» Mezőgazdasági vegyszerek Pénteken befejeződött Ba- latonöszödön a KGST vegy­ipari állandó bizottságának 62. ülése. A jegyzőkönyv ünne­pélyes aláírásán jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ipari miniszter is. Az állandó bizottság meg­vitatta a vegyipar, a cellu­lózipar és a mikrobiológiai ipar időszerű feladatait. A résztvevők kiemelten foglal­koztak az élelmiszerprogram megvalósításához szükséges vegyi anyagok, igy a műtrá­gya, a növányyédő szer, az állatgyógyászati szerek és konzerváló anyagok gyártásá­val. A gyártásszakosodásxa a tervek szerint továbbra is jellemző, hogy a Szovjetunió a nagy energia- és anyagigé­nyű termékekkel, főleg mű­trágyákkal látja el a szocia­lista országokat, a többi tag­ország pedig nemzeti adott­ságainak megfelelően, más­más, általában kisebb mennyi­ségben szükséges és kevésbé energiaigényes termékek gyártását fejleszti. Magyaror­szág feladata — a gyógyszer, növényvédő szer és Interme­dier központi fejlesztési prog­rammal összhangban —, a növényvédő szerek fejleszté­se, gyártásának bővítése. Az 1983—90-es évek fel­adatai között foglalkoztak még a meglévő kapacitások jobb kihasználására vonatko­zó javaslatokkal. Az ezzel kapcsolatos ésszerűsítésre már az elmúlt évek során is volt példa, így hatékony együtt­működés alakult ki a mű­anyagok gyártásában az NDK és Magyarország, valamint Ju­goszlávia és hazánk között. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására pén­teken látogatást tett Budapes­ten Hans Steiner, Ausztria Kommunista . Pártja titkársá­gának, tagja. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint Horn Gyula, a külügyi osztály veze­tője szívélyes, elvtársi légkör­ben megbeszélést folytatott az AKP képviselőjével a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről, valamint a kétoldalú párt­közi kapcsolatokról. I E" , el I Sokféle különböző, apróbb-nagyobb alkatrész készül a péceli fey©? CÍmCÍC Vasipar* Szövetkezetben a megrendelők nem kis megelégedé­Eni.'bra «iii sére. A termelés egy fél éve a korszerű, modern szerelőcsar­nokban folyik. Képünkön: Nagy Lajos esztergályos újabb fogásra állítja be gépét. Erdőst Ágnes felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents