Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1983. DECEMBER 23. CSÜTÖRTÖK Nyakunkon a karácsony előtti élelmiszervásár. Van, aki rutinból, van, aki a család pénzét beosztva vásárolja, amit kap, s amit a menükhöz betervezett. Ahol persze disz­nót, baromfit vagy éppen bir­kát vágnak, ott eleve egysze­rűbb a helyzet, legföljebb ol­csóbb lehet a dolog, mert az állatok etetésével, gondozásá­val járó munkát senki sem számítja föl. Ám halat pél­dául senki sem tart, így aztán, aki ezt akar enni, már a bolt­ba, a hentesüzletbe rohan. fofysmalcs szállítás Mit lehet kapni, s mit nem, erre kerestük a választ néhány nagyobb üzletben. — Ügy gondolom, időben megrendeltük a karácsonyi árukat. Szaloncukor és a fa díszítéséhez szükséges egyéb kellék bőségesen van — mond­ja Tamás Rezső, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállallat gödöllői, 20- as népboltjának vezetője. — A süteményfélékből a tortaka­rikát a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat küldte, itt van ezer darab. A kedvelt bejgliből is lesz elég, mi egyébként egész éven át tartunk, így aztán jó partnereink a Pest megyei Vendéglátó Vállalat váci, vala­mint a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat fővárosi sütödéje, ha kell, soron kívül kiszolgál bennünket. Egyébként így. karácsony előtt körülbelül öt mázsa fogy bejgliből. — És hentesáruból mennyi lesz? — Füstölt árut és baromfit több helyről kapunk, így pél­dául a hernádi Március 15. Tsz, a budapesti, a váci hús­ipari vállalat folyamatosan szállított, csakúgy, mint a má­tészalkai húsfeldolgozó üzem. Halat mi nem árusítunk, azzal vállalatunk más üzletei foglal­koznak, például a szomszédos hentesüzlet. — Huszonöt mázsa élő halat, pontyot vártak a Budapesti Halért Vállalattól. Mivel a Halért nem győzné, csak a sa­ját üzleteihez, nekünk a saját gépkocsik hozzák a pontyot. Baromfiból és sertéshúsból kü- lön-külön 25—30 mázsát ren­deltünk, ennek nagy része már raktárunkban van. Marhahús­ból tíz mázsát kapunk. Hiányzó hcbksnka A Stromfeld sétányon levő élelmiszer-áruházban a váci élelmiszer-ellátó vállalat egyik gödöllői boltcsoportjának háló­zatfejlesztési előadója, Vág- völgyi László és Varga Péter, a bolt igazgatóhelyettese fogad. Minthogy kocsi kocsi után ér­kezik, nem sok idejük jut a tájékoztatásra, Brezovszki Gyula áruházigazgatót pedig teljesen lekötik a szállítók, akik nagy értékű rakománnyal érkeznek. — Szaloncukorból jó, függe­lékekből inkább csak mérsé­kelt a választék — mondja Vágvölgyi László, és azt java­solja, tegyünk inkább sétát az áruházban, ahol a polcok tele vannak, s egv nagy üdítösarok van télen-nyáron, most is lá­dahegyekkel tele. Ahogy lát­juk: a' rostos, a szénsavmentes ádítőkből is van elég, amint hallom: ebben a dologban a Békéscsabai Konzervgyárra tzámíthatnak elsősorban. Az eladótérben találjuk Kozma Antalnét, az élelmi- tzeráruház másik helyettes vezetőjét, aki szerint a süte­ményfélék közül most o hab­karika hiányzik a legjobban, pedig ez karácsonyfadísznek Is jó. Az élő hal ebbe az üzletbe is szerdán és csütörtökön érke­zik. — A szokásos heti száz-száz- húsz kilogrammal szemben ezen a két napon tizenhárom mázsa halat kapunk, sertés­húsból sem lenne elég a ti­zenöt-tizenhat, hanem 24 má­zsát mérünk ki — tájékoztat Varga Péter igazgatóhelyettes. — Baromfihúsból ugyancsak lesz elegendő, a csirke mellett hízott tyúkót, libát rendeltünk, pulykahúsra egy szállítónk sem tett ígéretet. Természetesen tájékozódtunk a városunk és további tizenhat község ellátásáért felelős áfésznél is. A kereskedelmi főosztályve­zető, Vámos Zoltán szerint ők négyezer fenyőfát értékesíte­nek, s ezt már a múlt héten megkezdték. Összesen huszon­hat mázsa élő halat tesznek mérlegre. Gödöllőn az Arany János utcai, Csömörön a Béke téri élelmiszerüzletben és a 48- as számú zöldségüzletben, Nagytarcsán a 40-es, Kerepes- tárcsán a kórházi ABC-ben, Ve­resegyházon pedig az állomás melletti üzletünkben. Kevés az olcsó 1 Vevőre vár az áfész boltjai­ban — sok egyéb mellett — bejgliből négy mázsa, hízott szárnyasból kilencszáz kilo- grammnyi, tortakarikából pe­dig hatszázötven csomaggal. E kisebb kőrútunkon ta­pasztaltuk azt is, hogy bár szaloncukor bőségesen van, ezen belül viszonylag kevés az olcsóbb fajta. F. I. A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezetnek mintegy kétszáz hektár szőlője van a mogyoródi határban. Ennek jelentős része csak egy-két év múlva fordul termőre, szőlőfeldolgozójuk vi­szont kicsi. Képünkön: ilyen lesz az új feldolgozóüzem épülete, amelyen kisebb szerelési munkálatok most is folynak. Hancsovszki János felvétele l Készül & képeskönyv Vándorkiállítás a leg jobbakból A Gödöllői Galériában Családi fotográfiák a gödöllői járás falvaibái címmel látható kiállítás. A kiállítás előkészí­tése két esztendeje kezdődött, amikor Gödöllő a családi fény képalbumokban címmel a vá­rosban összegyűjtött fotók so­kaságából rendeztek a műve­lődési központban sok látoga­tót vonzó tárlatot. Honnan, hová Közismert Gödöllő történel­mének gazdagsága, de a leg­merészebben tervez-getők sem gondoltak arra, hogy ilyen nagy mennyiségű anyag gyű­lik össze. A település minden korszakáról, amióta létezik fényképezés, sikerült képet kapni. Császári és királyi ud­vari fényképészek nagy törté­nelmi pillanatokat őrző fotói ugyanúgy előkerültek a csalá­di albumokból, mint a csa­ládfők által készített családi eseményeket megörökítő, meg­sárgult fotográfiák. Ekkor, éppen a látottak ha­tására Kincses Károly, a mű­velődési központ igazgatóhe­lyettese megfogalmazta az ak­kor merésznek tűnő kérdést. — Nem lehetne-e a járás va­lamennyi községében megren­dezni a gyűjtést, s az össze­gyűjtött anyaggal miért ne le­hetne megismertetni a közsé­gek lakosságát? Az elmúlt 60—70 vagy még távolabbi éveknek fényképes dokumen­tálása szemmel látható példá­ja volna annak is: honnan in­dultunk, s hová jutottunk az elmúlt évtizedek alatt. Szakterületről A Magyar Fotóművészek Szövetsége éppen ebben az időben írt ki fotoelméleti mun­kára pályázatot és Kincses Károly elkészítette A fotós művelődés- és falutörténeti gyűjtés módszertana című pá­lyamunkáját, amelynek beve­zetőjében a következőket ír­ta: — A járás falvainak utolsó másfél évszázados történeté­nek feldolgozását elvégezni, a helyiekkel és a járásban élők­kel megismertetni, tudatosíta­ni saját és tágabb környeze­tük múltját, annak még meg­levő értékeit — egy szakterü­let, a fotótörténet irányából közelítve. A pályamunka díjat nyert. A művelődési központ a kéz­irat rövidített anyagának meg­jelentetésével segíti, hogy a községben megismerjék a gyűjtés módszerét. A módszerek sokaságának kipróbálására adott alkalmat a júliusban Szadán szervezett módszertani tábor, melyen ti­zennyolc gimnazista, két álta­lános iskolai tanuló s két fel­nőtt vett részt, emlékezik a járási munka megindulására Kincses Károly. A táboro- zók gyorsan megértették, hogy a fényképek, régi írásos em­lékek gyűjtésével múltunk­nak egy darabját akarjuk megismerni és megismertetni. A szadai mintagyűjtést ki­állítás zárta. Már itt bebizo­nyosodott, hogy a minden fénykép, tárgy mellé készített adatlap a képek értékét növe­li, mert teljes tájékoztatást nyújt a képre vonatkozó szük­séges ismeretekről: ki készí­tette, hol, mikor, kit vagy mi­lyen eseményt ábrázol, kinek a tulajdona stb. Vállalkozók A járás népművelői részé­re összehívott értekezleten Kincses Károly ismertette a gyűjtéssel kapcsolatos felada­tokat. A kérés az volt, hogy minden, a gyűjtésre vállalko­zó községben alakuljon há­rom-öt fős munkabizottság. Bagón a honismereti szak­kör és a nyugdíjasok, Pécelen az értelmiségi klub tagjai, Hé- vizgyörkön középiskolások és a nyugdíjasklub öregjei gyűj­töttek, s voltak, ahol pedagó­gusok, ifjúsági klubtagok, vagy éppen a népi együttes tagjai. Kincses Károly adatokkal érzékeltette az elvégzett fel­adat nagyságát. — Csaknem húszezer képet, iratot, tárgyat gyűjtöttek egybe a huszonegy községben. Tizenötezer képről készült reprodukció, s ezekhez adatlap is tartozik. A járási kiállításon két és fél ezer ké- pet állítottak ki. Okos emlékezés De a megkezdett munkának nincs vége. A községekben to­vább dolgoznak a munkabi­zottságok és folytatódik a gyűjtés. A városi művelődési központ a legértékesebb száz fotót felnagyítja, s vándorki­állítás formájában visszajut­tatja a községbe. Készül már a Járási képeskönyv is, ami a megjelenése Után a gyerme­keknek a múlt izgalmas kuta­tásához, a felnőtteknek pedig az okos emlékezéshez nyújt segítséget. F. M. ran Mozi Donald kacsa és a többiek. Színes, amerikai összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből. Csak 4 órakor! D. B. Cooper üldözése. Szí­nes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Csak 6 és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Korai a cinkedal — Én azt szeretném, ha mindig huszonöt fok meleg volna — mondta valaki egy társaságban. — Akkor hogyan vágnál holnap disznót? — hallat­szott a gyors visszavágó válasz. Tegnap még jégpályák szélén fagyoskodott a tu­dósító, ma az egyhónapos hideg után ő is örömmel gombolja ki kabátgombját, veti le sálát. De ki tudja, vajon mi lesz holnapután? Az enyhülés csalóka. Még mindig csak befelé megyünk a télbe, ha azt erdőhöz hasonlítjuk, mely­nek közepétől lehet kifelé haladni. Bár már később nyugszik le a nap, mint pár nappal korábban. Nemcsak bennünket, embereket csap be a -r- minden valószínűség sze­rint csupán átmeneti —- melegedés. A madarak is úgy vélik — már amelyek itthon maradtak —, itt az ideje az éneklésnek. Mint­ha a cinke is megszólalna. De még szalonnáért jár a fára, konzerveledelért. A Nyitnikék műsorra tűzése korai volna. B. G. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Szünidei program. Gödöllői gombfocibajnokság, 10 óra­kor. Az égbolt titkai. Vendég: Lukács László, a csillagász­szakkör vezetője, 16 órakor. Családi fotográfiák a gödöl­lői járásból, fotós falutörténe­ti kiállítás, megtekinthető 16— 20 óráig. Gödöllő, városi-járási könyv­tár: Bibliophilius könyvbarát- kör. Könyvtörténeti érdekes­ségek. híres könyvtárak, 16 órakor. 'Mim kívánságok Az életet jelképező örökzöld Mondják, karácsonykor a feldíszített fenyő örökzöld lombozatával az életet jelké­pezi, a tavasz, a termő termé­szet reményét hirdeti. Mégis, akkor érezzük legünnepélye­sebbnek a látványát, ha kinn hull a pelyhes fehér hó. A fá­ról pedig, ha találkozunk ve­le erdőben, utcán, udvarban a tél jut eszünkbe, a karácsony­ra gondolunk, olyannyira, hogy el is neveztük e kitünte­tett fafajt karácsonyfának, s csak kevesen tudjuk, másképp fenyőfának hívják. Szeretik az emberek a ka­rácsonyfát, hiszen csaknem minden kertes házban nevel­kedik gyakran több is belőle. A tömegesség azonban sajnos egyszerűséggel jár, kevesen is­merik. milyen sokféle fenyő él a földön, s milyen változatos­sá lehetne varázsolni a nálunk is életképes fajtákkal az ud­varokat. Ez az álom ritkán valósul meg, a lucfenyő csak az észa­ki hegyeinkben és a nyugati országrészben szép igazán, máshol felkopaszodik és rövid életű. Kivételek persze min­dig akadnak. Például Bag legszebb fája, a Faska család udvarában, a Hősök tere és a Malom utca sarkán, idén töl­tötte be negyvenedik életévét, s talán kétszer akkora is van, mint a ház. Az ilyen példá­nyok tiszteletet érdemelnek, érezzük, s jólesik megcirógat­ni leveleiket. padlótól a mennyezetig kará­csony legyen. És miért ne le­hetne igazuk, ha azt állítják, ez így a legcsodálatosabb? Szívmelengető az illatát bontó fenyő, ebben a természettől annyira eltávolodó világban. (Ahol fenyőillatú légfrissítők készülnek.) Senki sem gondol arra, hogy a saját nevelésű fenyőfáját vágja ki karácsonyfának. Hi­szen nem nő olyan gyorsan helyette másik, hogy megér­né. Inkább mindenki arra vá­gyik. egyszer majd az ő • fája lesz a legszebb a környéken. Nem is próbáltam megszá­molni, mert biztos, hogy sok helyen árusítják városunkban a karácsonyfát. Nem hiszem, hogy tavaly volt ennyi fenyő­fastand. Ez is jó üzletté vált! Sokfélék vagyunk, eltérőek a kívánságaink is. Nem elége­dik meg mindenki kis fával, asztalra állíthatóval. Biztosan vannak olyanok is. akik nem engedhetik meg maguknak, hogy nagvobbat vásárolónak. A kökénybokorból — előfor­dult régen, hogy azt nevezték ki karácsonyfának — mégis több jut. Mások valóságos fiatal fel­nőtt fát vásárolnak, hogy a A hivatalos ár huszonhat és harminc forint méteren­ként. A magánárusok más mértékegységet használnak és sajátos üzleti szellemmel vér- tezettek. Lebegő árfolyamuk nem alkudozásra változik, hi­szen egyik percről a másikra inkább emelik az árakat. Az ünnepi vásár elején is, végén is csúcsosodnak a számok. A gödöllői piacon három­méteres fenyőt keresek, s talá­lok is egy néni választékában. Zalából hoztuk, mondja. Ki­választok kettőt, esvmás mel­lé állítom őket. Míg latol­gatom, melyiket vegyem meg, eey asszony megkérdezi, mi­be kerülnek a fák? A kisebb kétszázötven, a nagyobb két­száznyolcvan, hangzik a vá­lasz. Köszöni, nem kéri. Ha­marosan én is döntök, a ki­sebbet, de arányosabbat vá­lasztom. Akkor kétszáznyolc­van forint, mert ugye a má­sikra meg azt mondtam, hogy háromszáz. (Vajon ki ellenőrzi ezeket a kereskedőket?!) A faluban is járt mozgó fe­nyőfaárus, de ő négyszáz fo­rintért kínálta a nagyobb por­tékákat. Egészen egyedien számolhatott. Bár talán inkább vásároltam volna tőle, mint most cipeljem a városi fát. A vég túl gyors a kará­csonyfák számára. Hiszen többségük még csemete. El­gondolkozom azon, vajon mennyi tápenergiát vont ma­gához a földből, míg ekkorára nőtt. Ügy érzem, többet, mint méterenként huszonhat forin tot. De ezt nem tudom. Hi­szen a védett madaraknak, növényeknek is csupán eszmei értékük van. Bár eltűnésük nagyon gyakorlati jelentőségű. t;:»: •Hit? A karácsonyfákért mégsem kár, hiszen az el nem fogyot­takból koszorú lesz, vagy ö- vénvi kivonat valamelyik vegyszerüzemben. A feldíszí­tettek pedig viseljék sorsukat abban a tudatban, hogy talán azokba a szívekbe is sugá­roztak egy kicsiny melegsége*" amelyekből az hiányzott. Mi emberek annvi áldozatot ho­zunk — általában — boldo­gulásunkért. ennvit áldozhat a természet is értünk. Még min­dig jó. ha így áldozik. így ál- doztatik, mintha másképp — pusztulással. Balázs Gusztáv Galgahévíz, művelődési ház: Galgahévízi családi fotog­ráfiák, fotós falutörténeti kiál­lítás, megtekinthető 15—20 óráig. Aszód, helyőrségi művelődési központ: Karácsonyi ajándékműsör nyugdíjasoknak, a családi iro­da szervezésében, 17.30 órakor. Karácsonyi ajándékműsor helyőrségi nyugdíjasoknak. Nyílt rendezvény, 18 órakor. Ganz ÁMGY Jovo évi ndyles Már az új év kezdete előtt meghirdették a Ganz Áram- mérőgyárban a jövő évi cse- reüdüitetési lehetőségeket. A Német Demokratikus Köztár­saságba négy csoport is uta­zik. Saalfeldbe, az ottani élel­miszeripari kombinát fogad 45 embert, míg Drezdában az élelmiszeripari gépgyártó vál­lalat 38 ganzos dolgozót vár. Mindkét csoport júliusban üdülhet. mÜGYELETm Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn. Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé­celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen december 24-én. szombaton 8 órától december 27-én. kedden 8 óráig: dr. Sző­ke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón. Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón. Váckisújfalun. Vácszent- Iászlón. Versegen, Zsomboron december 24-én szombaton 8 órától december 27-én. kedden 8 óráig: dr. Szőke Pál. Aszód. Kossuth Lajos utca 86. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc állatorvos vehe­tő igénybe. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap) isi!, laka, hízott tyúk A boltok felkészültek a rehsmra Feldolgozó Mogyoródén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents