Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
6 1983. DECEMBER 21., SZERDA TANÁCSOK } ~TíZ NAP I Rendeletéiből i Tanulmányi kedvezmények a továbbképzéshez Lakásépítőknek, vásárlóknak adható hitelek 'A Köthető-e tanulmányi szerződés szakmai továbbképzésre irányuló tanfolyam elvégzésére? Egyik olvasónk levelező tagozaton szeretne továbbtanulni. Egy másik levélírónk egyéni úton, a munkakörének betöltéséhez szükséges képzettség megszerzésére folytat tanulmányokat. Mindkét olvasónk azért fordult hozzánk panasszal, mert 'Íven irányú érdeklődésüket a munkahely nem támogatja, illetve nem hajlandó tanulmányi szerződést kötni velük, és nem biztosítja az ilyenkor járó kedvezményeket. A tanulmányi szerződés kötése a fenti esetekben nem kötelező, de a jogszabály nem zárja ki. Elsősorban a kollektív szerződést tanulmányozzák át munkahelyükön, nincs-e benne olyan szabályozás, amely megoldhatná problémájukat. A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről intézkedő 17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. rendelet (módosította a 74/1981. (XII. 29.) MT. számú, a 29/1980. (XII. 29.) Mü.M. számú, 3/1981. (IV. 27.) Mü.M. számú és a 7/1981. (IX. 26.) Mü.M. számú rendelet) 6.§-a úgy rendelkezik — olvasóinkra nézve kedvezően —, hogy az esti és levelező tagozaton tanulásra tanulmányi szerződés a közép- vagy felsőfokú szakképzettség megszerzése céljából köthető. A munkaköri képesítést nyújtó tanfolyami képzéssel tartozik együvé az is, amikor nem tanfolyami jellegű egyéni vagy csoportos oktatás során, illetőleg betanítás útján biztosítják a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség megszerzését. A jogszabály értelmében tanul-; mányútra történő kiküldetés esetére is köthető tanulmányi szerződés. Megjegyezzük azonban, hogy a szakmai továbbképzésre irányuló tanfolyam elvégzésére tanulmányi szerződés csak akkor köthető, ha az egyidejűleg magasabb képesítés elnyerését biztosítja. Egyik olvasónk azért van előnyösebb helyzetben, sorkatonai szolgálatot teljesít, és az ilyeneket támogatni kell, az azonos feltételekkel pályázókkal szemben, a leszerelést követő 3 évig. A Milyen támogatást nyújthat a munkáltató a tanfolyamhoz? A munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként az iskola vagy a tanfolyam elvégzésével, valamint a tanulmányúnál járó költségek (pl. tanulmányút, tandíj) megtérítését, illetőleg viselését vállalhatja, ideértve a munkaidő alatti képzés miatt kieső időre járó, illetőleg a betanítás idejére biztosított munkabér teljesítménytől független részének megtérítését is. A tanulmányi szerződés alapján a munkáltató a nappali tagozaton tanuló hallgatók társadalmi ösztöndíjához hasonló támogatást nem nyújthat. Egyébként tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a tanulmányi szerződés részletes feltételeit a Munka Törvény- könyve keretei között a felek határozzák meg. A szerződésben meg kell határozni szerződésszegés esetére, a dolgozó által megtérítendő támogatásokat is. A A lakásépítéshez, -vásárláshoz milyen összegű kedvezményes kamatozású kölcsönök nyújthatók? Olvasónk többedmagával építkezésbe kezd, a közösség megalakítása most van folyamatban. A kedvezményes takarékpénztári kölcsönök után érdeklődik, nem tudja, hogy érdemes-e még ebben az évben benyújtani a kérelmet. Nem merült-e ki az évi kontingens, nem szeretné, ha elutasítanák kérelmét, s talán, ha várna ő is, és társai is a következő évre, nagyobb esély- lyel pályázhat-e kölcsönre? Olvasónk több olyan kérdést tett fel, amelyeknek a megválaszolása az illetékes takarék- pénztár feladata. Mi csak azt tudjuk leírni, amit a pénzügy- miniszter a 89/1982. (VII. 15.) PM. számú rendeletében szabályozott. A rendelet melléklete az ez évben érvényes kölcsön felső határait közli, de hogy rendelkezésre áll-e még ebben az évben erre a célra pénz, és hogy jövőre magasabb lesz-e a felső határ, azt szintén a takarékpénztárnál kell megérdeklődni. A lakásépítéshez (vásárláshoz) nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsönök felső határa a család nagyságához, és az építési (vásárlási) formához igazodik. Egy-két fő esetén családi ház építéséhez 260 ezer, többszintes épületben lévő lakáshoz 320 ezer, három-négy fő esetén 300 ezer, illetve 360 ezer forint lehet a kedvezményes kölcsön felső határa. Hat személy felett a családi ház építése esetén 380 ezer, a többszintes lakásépítés esetén pedig 440 ezer forint a plafon. E felső határok azonban túlléphetők az ifjúsági betéttel, és lakástakarékossági betéttel rendelkezők részére nyújtható külön hitel összegével. Ezen kívül bankkölcsön is igénybe vehető, azonban a hitel és a bankkölcsön együttes összege nem haladhatja meg családi ház építése esetén a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett építési költségek 60 százalékát, társasház építése (vásárlása) esetén A Budapesti Közlekedési Vállalat Gyorsvasúti Igazgatósága felvesz férfiakat és nőket HEV-vcnatvezetónek Feltétel: általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév és orvosi alkalmasság. A tanfolyam Idején 2600 Ft bért fizetünk. Kereseti lehetőség onatvezetői munkakörben, sióra nélkül: 5200—5500 Ft, és évente 3000 Ft m nkaköri pótlék. Alkalmasság esetén lehetőség van HÉV-járművezetői átképzésre. Dolgozóinknak és családtagjaiknak ingyenes utazási igazolványt adunk. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felviláqositás: BKV GYORSVASÚTI IGAZGATÓSÁG Budapest XIV., Hungária krt. 46. fszt. 59. Telefon: 637-637, 367-es mellek. / íf pedig annak 70 százalékát. Tanácsi értékesítésű lakás vásárlása esetén az állami támogatással és a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásár 90 százalékáig nyújtható hitel. Dr. M. J. Tájékoztató jelent meg a jövő évi tervinformációs adatszolgáltatás rendjéről a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. számában. A január 1-től érvényes könyvviteli előírásokról a Pénzügyi Közlöny 16. száma tartalmaz fontos közleményt, úgyszintén a devizamentes csereutakról is itt találják meg az érdekeltek az MNB. 4/1983. számú körlevelétA társadalmi ösztöndíjak folyósításáról az Ipari Közlöny 25. száma tartalmaz eligazítást. Még egyszer az adóról A közgazdaság szerepe y A jövő év januárjától kezdve megváltozik az általános 1 jövedelemadózás csaknem tíz éve érvényben levő rend- 4 szere. A háztáji gazdálkodók változatlanul a már koráb2 ban jelentős engedményt adó rendelet szerint fizetnek 2 majd a költségvetésnek, ám a kiskereskedők, kisiparo- í sok, gazdasági munkaközösségek és polgári jogi társa- 4 ságok, egyszóval a kisvállalkozások, valamint a szellemi 'i foglalkozásúak január elsejétől már az új mérce szerint í adóznak. Közteherviselés Röviden a liberális szóval jellemezhetjük a minisztertanácsi rendeletet. A felemelt adóhatárok és a csökkentett adókulcsok hatására várhatóan többen és többet dolgoznak majd a magánszektorban. Bármennyire is alkalmazkodik egy intézkedés a 80-as évek magyar gazdaságának ár- és értékviszonyaihoz, önmagában azonban még nem garantálhatja, hogy az emberek ezentúl önként, s az adó társadalmi céljait megértve fizetnek. Igaz, a rendelet szigorúbban bánik a befizetést elbliccelőkkel, hiszen 20—50 százalékos pótlékkal megtetézi a hátralékokat. De hosszabb távon nem lehet megoldás az utólagos, szigorú büntetés. Inkább többet beszélhetnénk arról, hogy mivégre, kinek fizetünk adót? Az adó nálunk — ahogy a fejlett országokban is — az államirányítás egyik fontos, közvetett eszköze. Kulcsaiban és határaiban, a mentességet adó passzusaiban jól tükrözi a népgazdasági prioritásokat, elvárásokat. Január elsejétől — eleget téve a társadalmi igényeknek — megszűnik az adózás büntető jellege. A jogszabály egyformának ismer el minden olyan tevékenységet, amire van kereslet. Az adót az elért nyereség szerint fizetik majd. A közös költségekhez tehát jövedelmük arányában járulnak hozzá ezentúl a magán- szektorban dolgozók. Miközben megszűnik az adózás büntető jellege, nagyobb hangsúlyt kap az az elv, hogy az adó az igazságos közteherviselés egyik nélkülözhetetlen eszköze. Ezt már azért is alá kell húzni, mert napjainkban még ritkán hangzik el az ünnepi beszédek ékes mondatai között, hogy az iskola, óvoda, köztér, vagy éppen egy új híd, a befizetett forintokból épült fel. Szabályozás Bár a magánjövedelmekből származó bevételek mintegy 3 milliárd forintja csekélynek látszik a költségvetés több száz milliárdos összegéhez képest. de ez mit sem változtat a tényen. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a mai helyzetben nemcsak a külső, hanem a belső piaci és pénzI ügyi egyensúly megtartása is a gazdaságpolitika elsődleges céljai közé tartozik. így valóban minden forint számít. Ez már átvezet az adó másik közgazdasági szerepéhez, a vásárlóerő szabályozásához. Ahogy a vállalati szférában a kiáramló pénzek visszafogásának egyre inkább elsődlegés eszközévé válik az adózás, ugyanilyen megfontolásokból mind erőteljesebben érvényesül ez a funkció a magánszektorban keletkezett jövedelmek esetében. Persze egy rendkívül szigorú adórendelet — mint például a most leköszönő általános jövedelemadózás — nem érheti el célját, hiszen hosszabb távon nem a jövedelmek csökkennek, hanem a munka csökken mindannyiunk kárára. Az új szisztéma már tükrözi a 80-as évek magyar gazdaságának realitásait és azt a felismerést, hogy több és jobb' 'minőségű ' - munkáért nagyobb fizetség jár, és minden tevékenység, légyen szó egy számítástechnikai programokat készítő gazdasági munkaközösségről, vagy egy kisközség televízióit javítgató iparosemberről, egyformán hasznos, ha akad rá vevő. Am a haszon arányában kell hozzájárulni a közös költségekhez. Ennek mértékét az ösztönzés és a vásárlóerő szükségszerű szabályozásának kettős korlátái közé illesztette most a kormányzat. Fegyelem Az új rendelet paragrafusait olvasva talán sokaknak eszébe jut majd, hogy a ma gánszektorban dolgozók érdekét szolgálják az új, liberális adókulcsok és határok. Törvényes lehetőség nyílott immár a kiváló munkával arányban álló magasabb jövedelmek szerzésére is, ezért nem érdemes most már az adóeltitkolás kockázatos manővereibe fogni. Ha ez majd a gyakorlatban is nyilvánvalóvá válik az érintettek számára, talán töb ben megértik, hogy mire is szolgál az általuk fizetett adó, S talán azt is belátják, hogy a pontos adófizetés az állam- polgári fegyelem egyik fontos mutatója, mércéje. Más szavakkal: csak annak az embernek lehet nyugodt az álma, jó a közérzete, akinek az adóhivatalban is rendben van a szénája. Lakatos Mária Beépül a kicgészítéa Mikor jár a bérpótlék? Közismert, hogy a közelmúltban az illetékes szervek módosították a bérszabályozásra, a bérgazdálkodásra, a bértarifákra vonatkozó, különböző szintű jogszabályokat. Ezeket az érdeklődők a Magyar Közlöny november 12-én megjelent, 51. számában olvashatják. Ezúttal csak azt a kormányrendeletet emeljük ki. amely a munkabér-kiegészítésnek a bérrendszerbe való beépítéséről szól. Eszerint a munkáltatók a dolgozóknak január 1-től 310 forint bérpótlékot kötelesek fizetni. Ez adható a meghatározott munkák elvégzésére munkakönyv nélkül, alkalmilag foglalkoztatottaknak is. ha ugyanannál a munkáltatónál a havi törvényes munkaidőnek legalább a felét teljesítették. Bérpótlék csak egyféle jogcímen, és havonta egy ízben jár. de a dolgozó erre akkor is teljes ősz- szegben jogosult, ha a munkaviszonya csak a hónap egy részében áll fenn. • ■ ' Vizek partján j§gj- HORGÁSZ BOTTAT, BB A közgyűlésekre készülve Két esztendővel ezelőtt, 1981-ben még mindössze 45 4 horgászegyesület tevékenykedett a megyében. Számuk 4 máig hetvenhétre nőtt, s összesen körülbelül 25 ezerfel- 4 nőtt, s nagyon sok ifjúsági horgász kedvteléséhez, ki- 2 kapcsolódásához teremtenek szervezett kereteket. Mind- 4 ezt Miseta János, a MOHOSZ Pest megyei intézőbizott- ^ ságának titkára mondta el azon az értekezleten, ame- í lyet horgászegyesületeink elnökei számára hívtak össze. Az intézőbizottság munkájáról szólva Miseta János elmondta, hogy az idén eddig három ülést tartottak, az utolsóra — a költségvetés és a zárszámadás elkészítésére — december végén, vagy január elején kerül sor. Ennek a késedelemnek, illetve bizonytalanságnak az az oka, hogy sajnos a megadott határidőig — október 10-ig — 13 egyesület nem tett eleget elszámolási kötelezettségének. Két vezetőség — a Petőfi VÍZÜGY Ráckeve és a vecsési FÁGVAD HE — máig sem reagált az IB sürgetésére... Az országos szövetség állásfoglalása szerint 1984. évi működésükhöz a szükséges okmányokat csak akkor kapják meg, ha pótolják mulasztásukat. Készek a jegyek Örömhírként hallottuk viszont, hogy az idén először már karácsony előtt a pontos egyesületek birtokában lesznek az új állami, illetve területi jegyek, fogási naplók. Ez elsősorban a BM Horgászegyesület legaktívabb tagjainak köszönhető, akik fáradságot, benzinköltséget nem sajnálva maguk hozták fel a szekszárdi nyomdából az ösz- szes szükséges anyagot. Csupán a gyermekjegyekre kell még várni, azok készülnek el később. Több régen óhajtott, s hasznosnak bizonyult rendezvény is szolgálta az idén az intéző- bizottság és az egyesületek vezetői . közötti jobb és közvetlenebb munkakapcsolatot. Külön megbeszélésen találkoztak a titkárok, a gazdasági felelősök és eligazítást szerveztek a társadalmi halőrök csoportvezetői számára is. Ellenőrzések Az utóbbi témához kapcsolódva közbevetőleg mondta el Miseta János, hogy a ráckevei Duna-ág 18 egyesületének tavalyi fogási naplóit vizsgálva, 16 ezer hivatásos és 15 ezer társadalmi halőri bejegyzést regisztráltak, ez tehát jól bizonyítja, hogy egyesek véleményével ellentétben megfelelően gyakori az ellenőrzés. A halőröknek 150 esetben kellett feljelentést tenniük. Tavaly öt, az idén 25 horgászegyesületnél tartottak törvényességi felülvizsgálatot a megyei tanács szakemberei. Az összkép kedvező, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vezetőségek, a tisztségviselők értik a dolgukat. Aktuális tennivalók A megyei Intézőbizottság áprilisban tartja a soron következő küldöttgyűlést. Addig még számos tennivalójuk van az egyesületek vezetőségeinek és tagjainak. Az elnökök hozzászólásaiból kitűnt, hogy nem árt még egyszer mindenkit emlékeztetni rá: a fogási naplók leadásának határideje január 5. Aki ezt indokolatlanul elmulasztja, annak különböző szankciókkal kell számolnia. Például azzal, hogy az első félévben nem horgászhat... Az egyesületi összesítőket szintén a megadott határidőre várja az IB. Külön kérésük, hogy ezúttal azt is gyűjtsék ki az egyesületeknél, hogy saját, illetve társadalmi halőreik hány ellenőrzést tartottak. (Mint köztudott, a megyében közel hatszáz társadalmi ellenőr van.) A vízkezelő egyesületektől pedig várják a telepítési jegyzőkönyveket. Alapszabályminta Horgászberkekben talán már köztudott, de talán nem árt ismét elmondani, hogy a különböző szintű rendeletek változása miatt a közeljövőben módosítani kell az alapszabá- 1 lyokat is. Ezt a célt szolgálhatják a január 1. és március 15. között megtartandó közgyűlések, amelyeken mindjárt mód nyílik a szervezeti élet új követelményeinek megfelelő változtatásokra, határozat- hozatalra. Értékelni lehet a kétéves munkát, betölthetők a megüresedett tisztségek. Az egyesületi elnökök értekezletén kiosztották azt az alapszabálymintát, amelyet a MOHOSZ és az illetékes felügyeleti szervek szakemberei készítettek el. Ez nagy segítséget jelenthet, hiszen sehol nem kell az egész szöveget újra fogalmazni, hanem elegendő csak a kiegészítéseket be- toldani, illetve a felesleges részeket kihúzni. Közösségi munka Néhány dolgot a változások közül. Végre pont kerül annak a vitának a végére, hogy lehet-e társadalmi munkára kötelezni az egyesület tagjait. Természetesen nem. A közgyűlés viszont dönthet arról, hogy évente mennyi közösségi munkát kell vállalnia egy-egy horgásznak, illetve hogyan válthatja meg azt. Változnak a pártoló, a jogi, illetve a tiszteletbeli tagság kritériumai. Újdonság, hogy bármelyik egyesület külföldi állampolgárt is felvehet tagjai közé. Tagdíjukét azonban a közgyűlés külön határozza meg, s tisztségekbe nem választhatók. A küldőitekről Az alapszabályminta javasolja a választmányok megszüntetését és a vezetőségek felelősségének erősítését. A választmányok legaktívabb tagjai Közül — de másokból is — póttagokat lehet választani a vezetőségekbe, illetve a különböző bizottságokba. Érdekesség az is, hogy például közgyűlésen, szavazategyenlőség esetén nem dönt az elnök szava, más módon kell dűlőre jutni. Több egyesületi elnök szóvá tette az értekezleten, hogy az alapszabálymintában nem szerepel a küldöttgyűlés megfogalmazása. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek is automatikusan megszűnnének, hanem azt, hogy további működésüket ezentúl az intézőbizottság helyett a megyei tanács illetékes osztályával kell egyeztetni. A megyei küldöttek választásának alapelve továbbra is az, hogy a kis egyesületek tgy személyt delegálhatnak, a nagyobbak pedig minden ötszáz tag után további egyet. Miseta János külön megkérte a jelen- volt 45 egyesület elnökét, hogy a megválasztott küldöttek revét és pontos címét miham.- rabb küldjék meg az intéző- bizottságnak. Csak így garantálható ugyanis, hogy időben megkapják az áprilisi küldött- gyűlés meghívóját és anyagait A felkészüléshez A fentiekből nyilván kitűnik. hogy az elnöki értekezleten fontos, közérdekű kérdések kerültek terítékre. Ezt igazolta a hozzászólásokból kibontakozott érdekes, tartalmas vita is, Ezért reméljük, hogy rendszeres olvasóink megbocsátják a szokásosnál szárazabb fogalmazást. Bízunk abban, hogy segítettünk a közelgő közgyűlésekre való felkészülésben. S mivel rovatunk ezúttal jelenik meg az idén utoljára, minden kedves horgásztársunknak kellemes ünnepeket, s boldog — halakban, élményekben gazdag — új esztendőt kívánunk! Furucz Zoltán Vereszki János
