Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 5YEI TANACS LAPJ XXVII. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM \ra 1,40 í«»rint 1983. DECEMBER 21., SZERDA Ma: 3. oldal: Százhalombatta és a szanáltak 1 oldal: A megszakítatlan népművészet S. oldal: Jogi tanácsok 8. oldal: Tragédia az autópályán December 22-én mm Összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács december 22-re összehívta az országgyű­lést. A téli ülésszak résztve­vői várhatóan megvitatják az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és ta­nácstagok választásával, vala­mint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésével kap­csolatos törvényjavaslatokat. Zavartalan volt a város kiürítése Arafat elhagyta Tripolit Az ENSZ lobogója alatt, öt görög hajó fedélzetén, francia hadihajók kíséretében távozott el tegnap délután és észak-li­EKESZARV N apjainkig láthatóan el­ső ízben a középkori Magyarország terüle­tén a csetneki templom falfestményén ábrázoltak ún. nehézekét, mai nevén ágyekét. Az eke, annak szarva — amit gyakran úgy emlegettek a restnek, mint ha tetszik, ha nem tetszik, megmarkolandót —, évszázadokon át jelké­pe lett a mezei munkának, a földművelésnek. Az eke­szarvat fogó paraszt sokak számára olyan valakinek tűnt, aki el nem választ­hatóan hozzánőtt a föld megművelésének e legfon­tosabb alkalmatosságához, azaz meghökkenést, értet­lenkedést keltett, amikor a traktorekék korának el­jöttékor fogyatkozni kez­dett a paraszt is a tényle­ges és képletes ekeszarvak végén. A meghökkenést, az értetlenkedést a későbbiek­ben azután a másik véglet váltotta fel, a túlzott ter­mészetességgel vett folya­mat, a mezőgazdasági ke­resők számának riasztóan gyors zsugorodása, mond­ván, a fejlődés logikus vonzata ez, világjelenség, nincs benne semmi, ami aggodalomra adna okot; volt benne, mert a megye mezőgazdaságában egy idő­ben a keresők sokkal gyor­sabban fagytak, mint ami­lyen iramban a technikai bővítés pótolni tudta őket. Azért kell ezt említeni, mert hajiunk rá gyakran: véglegességet tulajdonít­sunk olyasminek, ami át­meneti, késve ismerjük fel azokat a folyamatokat, amelyek nem spontán jön­nek létre, hanem követ­kezményei társadalmi-gaz­dasági változásoknak, he­lyes és helytelen lépések­nek. A földtől, a földről menekülő ember hosszú éveken át kiapadhatatlan forrását adta az ipar mun­kaerő-utánpótlásának, olyan üzemekben, mint az Ikla- di Ipari Műszergyár, a Ganz Árammérőgyár, a Hazai Fésüsfonó és Szövő­gyár — akkor kis-, ma kerepestarcsai — gyáregy­sége, a férfi munkásoknak több mint a fele, a női foglalkoztatottaknak pedig a nyolcvan százaléka ún. első generációs munkás volt, azaz szülei sem, ma­ga sem az iparban kereste addig boldogulását. Az ekeszarvat otthagyni nehéz érzelmi .döntés volt, de értelmileg könnyű; a mun­kakörnyezet az iparban és a mezőgazdaságban annyi­ra eltért, hogy nem volt összehasonlítható. Nap­jainkban viszont — és immár harmadik esztende­je — az a, sokaknak me­gint csak furcsa, meghök­kentő helyzet alakult ki, hogy vonzó lett az eke­szarv, persze képletesen értve, Ikladon például azt mondják, minden három kilépőből ketten azt hoz­zák fel indokként, hely­ben fognak dolgozni, a termelőszövetkezetben. Az árammérőgyárban a me­zőgazdasági jellegű telepü­lésekről bejáró asszonyok­nál háromszor akkora a kilépés gyakorisága, mint azoknál, akik a városban, illetve nem mezőgazdasági jellegű községben élnek. A Galga mente közös gazda­ságai ma bizony már ver­senytársai az iparnak, munkakörnyezetben épp­úgy, mint jövedelemben, amiben elmaradnak, az a szociális gondoskodás, ám ezt a hátrányt a munka­vállalók szemében kiegyen­líti az ingázás megtakarí­tása, az otthon tölthető több idő, ami különösen az asszonyok szemében jelen­tős tényező. Keserves be­látni, de be kell látni az ipari üzemekben: a nagyon szükséges munkaerő-után­pótlás sem érkezik már magától, küzdeni kell érte, olyan feltételeket teremte­ni — ezek egy része azon­ban nem a vállalatokon múlik! —, amelyek póló­ban. választási lehetőséget kínálnak fiatalnak és idő­sebbnek, hová menjen, az iparba-e, avagy a mező- gazdaságba. Ezeknek az egyéni választásoknak ter­mészetesen jelentős a tár­sadalmi kihatása, mert e választások összegeződnek, szűkösséget teremtve az egyik helyen, a másikon viszont esetleg feleslege­sen, bőséget. izénkét hónap alatt a megyében kétezer fő­vel nőtt meg a ter­melőszövetkezeti tagok tá­bora, ennél nagyobb mér­tékben az alkalmazottaké. Jelentős létszámgyarapodás ez, s ami az örvende­tes benne, a létszámon be­lül döntően o fizikai fog­lalkozásúak száma emel­kedett, azaz valóban az eke szarva mögé állnak az újonnan érkezettek. Az újak közül sokan kérelme­zik a tagságot, de — friss, érdekes vonás a szövetke­zetek belső életében — csak egy részük kapja meg, mert a kollektíva válogat, rangsorol.. •! Teheti? Igen. Óvnánk azonban a koráb­bi hibától, amikor az ipar azt hitte, kifogyhatatlan az emberfolyam, azaz nehogy a mezőgazdasági üzemek­ben gondolják most azt, mindig is így lesz, soha nem fogy el az utánpótlás. Bizonyos, hogy majd ismét elérkezik egy kiegyenlítő­dési szakasz, amikor az ekeszarv vonzerejét mér­sékli az intenzív fejlődés­re átváltott ipar. A reali­tásokkal számolni ma any- nyi tehát, mint jól felké­szülni a holnapra. Mészáros Ottó T banoni Tripoliból a Jasszer Arafathoz hű 4000 palesztin harcos. A gyülekezés, a beha­józás biztonsága fölött a liba­noni rendőri alakulatok őrköd­tek, a francia katonai véde­lem — a Clemenceau repülő- gép-anyahaió fedezetét is be­leértve — csak a tengeri út időtartamára érvényes. A kiürítési művelet zavarta­lanul ment végbe. A Tripoli kikötőjét blokád alatt tartó izraeli naszádok hétfő hajnal­ban lőtték legutóbb a kikötőt. de tegnap a görög hajók érke­zése előtt eltávolodtak a part­tól. Az izraeli légierő viszont tegnap is folytatta felderítő és fenyegető célzatú berepüléseit Tripoli fölött, kiprovokálva a palesztin légvédelem ágyútü- zét. Az izraeli katonai nyomás és fenyegetés az utolsó pilla­natig kétségessé tette a kiürí­tés sikerét. Samir kormánya — mint a Ha’Arec című lap megírta — abban a reményben késleltette, akadályozta Arafat eltávozását, hogy elfogják vagy megölik 6t a várost körülzáró palesztin lázadók. Arafat csapatai nehézfegy­verzetét ünnepélyesen átadta a libanoni hadseregnek. A görög hajók Algériába. Tunéziába, Észak-Jemonbe és Szudánba szállítják a palesz­tin harcosokat. Az egyik hajó utasai Ciprusról repülőgéppel mennek tovább Irakba és Jor­dániába. Arafat közvetlen munkatársaival együtt Tunisz­ban száll ki. Az Al-Massza cí­(Folytatás a 2. oldalon) Fáklyás felvonulás és nagygyűlés Alapvető emberi jog a béke Hazánk lakossága az elmúlt héten szerte az országban bé- kedemonstrációkon tiltakozott az Egyesült Államok és a NATO agresszív politikája, az amerikai közép-hatótávolságú raké.ák nyugat-európai telepí­tése ellen. A nagygyűléseken, valamint az Országos Béketa­nács és a KISZ Központi Bi­zottsága felhívásának aláírá­sával fiatalok és idősebbek egyaránt kifejezték, hogy tá­mogatják kormányunk béke­politikáját, a feszültség csök­kentésére, a párbeszéd fenn­tartására irányuló erőfeszíté­seket, s egyetértenek a Szov­jetunió válaszlépéseivel, ame­lyek a szocialista országok biz­tonságát, a katonai erőegyen­súly fenntartását szolgálják. Az egyhetes eseménysorozat kiemelkedő rendezvényeként kedden délután fáklyás felvo­nulást és békenagygyűlést rendezett a budapesti Kossuth Lajos téren az Országos Bé­ketanács, a KISZ budapesti Bizottsága, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága. A békenagygyűlés résztve­vőit az ünnepi fényben pom­pázó Országház lépcsőjéről Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszön­tötte, majd Tarcsi Gyula, a KISZ budapesti Bizottságá­nak első titkára lépett a mik­rofonhoz. — Szándékunk, hogy e békegyűlésünkkel is kinyil­vánítsuk: egyetértünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a szocialista orszá­gok békepolitikájával — mon­dotta. — Hirdetjük: ragaszko­dunk legalapvetőbb emberi jogunkhoz, a békéhez! — Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO agresszív körei úgy döntöttek, hogy — semmibe véve a világ népei­nek akaratát — Nyugat-Euró- pában új amerikai közép-ha­tótávolságú rakétákat telepí­tenek. Ezek a lépések ellenté­tesek az emberiség érdekével, növelik a nemzetközi feszült­séget. Sok millió társunkkal együtt tiltakozunk az ameri­kai rakéták nyugat-európai telepítése ellen! — Szövetségeseinkkel együtt a feszültség csökkenését akar­juk. Ezt a politikát a szocialis­ta országok^népei és hazánk lakossága támogatja. Ha szó­val támadnak ellenünk, vitá­zunk. Ha új fegyverekkel cé­loznak ránk, védekezünk. Nem tűrjük, hogy az imperia­lizmus erői veszélyeztessék hazánkat, népünket, testvé­reinket, barátainkat. Ezért egyetértünk a Szovjetunió, a szocialista országok biztonsá­gunkat szolgáló intézkedései­vel, melyek a mi békénket is szavatolják. — Most itt, az Országos Bé­ketanács és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívá­sának támogatói, a mai béke­demonstráció résztvevői nevé­ben szólunk: támogatjuk pár­tunk és kormányunk követ­kezetes békepolitikáját — mondotta Tarcsi Gyula, majd átadta Apró Antalnak, az or­szággyűlés elnökének több mint két és fél millió honfi­társunk aláírását, kérve, hogy továbbítsa a békeakarat e bi­zonyítékát a magyar ország- gyűlésnek. Ezután Apró Antal mondott beszédet. — Ezek az aláírások kifeje­zik a magyar nép — közte if­júságunk — tiltakozását az amerikai atomrakéták európai telepítése ellen és azt a kíván­ságunkat, hogy az Észak-At­lanti Szövetség a telepítés előtti helyzet visszaállításával tegye lehetővé a tárgyalások folytatását, az atomfegyverek folyamatos kivonását konti­nensünkről. A tárgyalások fontosságára rámutatott pár­tunk Központi Bizottsága is, amikor arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését, a béke megszilárdítását az szolgálná, ha a NATO-országok érdemi választ adnának a szocialista közösség országainak kezde­ményezéseire. A vitás kérdé­sek tárgyalásos rendezéséhez szükséges bizalmat erősítené, ha a Varsói Szerződés Szer­vezete és az Észak-Atlanti Szövetség között megálláoodás jönne létre arról: lemondanak az erő alkalmazásáról, erősítik a békés kapcsolatokat. — Az itt átadott aláírások, a felhívás, valamint a felelős­séget és eltökéltséget tükröző nagygyűlések újból megerősí­tettek mindannyiunkat abban, hogy hazánkat, hazánk béké­jét védeni kell. Védeni kell békés építőmunkánkat, s az emberiséget is a háborús ve­szély, az atomkatasztrófa elő­idézésétől. — Bejelentem a nagygyűlés­nek, hogy kérésüknek öröm­mel teszek eleget és az ország- gyűlés soron következő ülés­szakán bemutatom azt a felhí­vást, amelyet dolgozó népünk, ifjúságunk két és fél millió alá­írással hitelesített. A nagygyűlés résztvevői a Himnusz eléneklésével fejez­nék be a békedemonstrációt. Legtöbbet a vásárló nyer vele Nem lehet belebukni Egy évvel ezelőtt új üze­meltetési formával gazdago­dott a kereskedelem: a rendel­kezések lehetővé tették, szor­galmazták az úgynevezett jö­vedelemérdekeltségű boltok kialakítását. Kommentár nélkül Reális tervek, mutatós mérlegek Közel az év vége — s bár számolva azzal, hogy a mutatók az összefüggések feltárása nélkül kissé leegy­szerűsítik a képet — körbenéztünk, mit tartalmaznak majd az idei mérlegek. AZ ÉVIG CEGLÉDI GYÁ­RA teljesíti 425 millió forintos árbevételi tervét. Annak elle­nére, hogy az év elején komo­lyabb fennakadásokat okozott az importanyagok, alkatrészek késése, többek között az NC- vezérlésű gépek mellékmeg­hajtó motorja hiányzott sokáig, december 23-án befejezik az idei termelést. A termékszer­kezeten belül — a piaci igé­nyekhez igazodva — keveseb­bet gyártottak kéziszerszá­mokból, viszont a tervezettnél többet a WZA típusú motorok­ból. Ez utóbbiból a vártnál is többet exportáltak. A GÖDÖLLŐI ÁRAMMÉ­RŐGYÁR 950 millió forintos árbevételi tervétől 10 millió forinttal maradt el és az elő­irányzott 170 millió forintos nyereségből is ennyivel keve­sebb, azaz 160 millió forint realizálódik. Mivel a vállalat döntően exportra termel, így állt elő az a helyzet, hogy tő- késexport-tervüket forintban számolva maradéktalanul, ám dollárban nem teljesítették. A tárcsaanyagok késése miatt a Brazíliába szállítandó mérő- készülékek termelését nem kezdhették meg időben és az attól várt árbevétel átcsúszik jövőre. Végül is annak ellené­re, hogy számukra is gondot okozott a megrendelések biz­tosítása, az alapanyagok ké­sőn érkeztek, korántsem kifo­gástalan minőségben, 1982-höz képest 10 százalékkal több a vállalat árbevétele és 5 szá­zalékkal nagyobb az idei nye­resége. AZ IPARI SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR, mivel nem el­sősorban késztermékeket, ha­nem alkatrészeket, szerelvé­nyeket gyárt, különleges hely­zetben van. Termékeik iránt az igények továbbra is nőnek, ezért a vállalat fő célkitűzés­ként nem a terv teljesítését, hanem a piaci igények — mindenekfelett a belföldi megrendelések — kielégítését jelölte meg. Guruló tervezési módszerrel dolgoztak. Így vé­gül 2 milliárd 10 millió forint lett a termelésük. Ez 110 mil­lióval több, mint amire szá­mítoltak. Nyereségük a kal­kulált 170 millió helyett 178 millió forint, és export.kötele- zettségeiket is teljesítették December 23-a után már csak az értékesítéssel, a leltározás­sal, könyvvitellel kapcsolatos teendőket látják el dolgozóik, és a két ünnep között sor ke­rül a gépek felújítására, re- konstruckiójára. A PEST MEGYEI FÉMIPA­RI VÁLLALAT várhatóan minden mutatóját teljesíti. A 206 millió forintos árbevételi és a 19 millió forintos nyere­séget is. Év közben az egyik legnehezebben megoldható problémát az esztergatokmá- nyok értékesítése jelentette, és egy-egy területen belül oly­kor át kellett csoportosítani a feladatokat pillanatnyi fontos­ságuk szerint. Évvégi túlórá­zásra azonban itt sincs szük­ség. Amire számítani lehetett, hogy év közben gondot okoz majd az anyagellátás, hogy menet közben a terveket fo­lyamatosan felül kell vizsgál­ni, mennyire fedi az a tény­leges igényeket, hogy egyre nehezebb lesz a vállalatok ka­pacitását' gazdaságos megren­delésekkel lekötni — igazoló­dott. E négy vállalat eredmé­nyei mégis arra utalnak, hogy a tervek többé-kevésbé reáli­sak voltak, s ar negatív kör­nyezeti hatásokat részben si­került kivédeniük. El. E. Az első év tapasztalatairól érdeklődve a megyei tanács kereskedelmi osztályán meg­tudtuk, hogy ez az időszak zömében az előkészítés, a kí­sérletezés jegyében telt el. Az új forma valóban ösztönöz a hatékonyabb gazdálkodásra, de rendkívül pontos bázisada­tokat követel meg a jövedel­mező, a reális feltételek ki­dolgozása. A megyében eddig mintegy 30 ilyen üzlet műkö­dik az iparcikk, a ruházati szakmában és g vendéglátás­ban. A legtöbb jövedelemérde- keltségű üzlete a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnak van. Tíz nagyobb boltjukban tértek át erre a rendszerre. Éz nem tűnik sok­nak. de ezek az egységek a vállalat 130 üzletének forgal­mából 25 százalékkal részesül­nek. A vállalat vezetői szerint kedvezőek a tapasztalatok: az üzletvezetők minél több csa­tornán igyekeznek árut besze­rezni, felkutatják az olcsóbb, a legkeresettebb cikkeket. Többet és mádképp foglalkoz­nak a vásárlókkal is. A felté­teleket. úgy állnnílotlák meg. hogy azok ne legyenek riasz­tók: sikertelenség esetén is csak korábbi átlagkeresetük 5 százalékát veszíthetik a veze­tők. Januártól várhatóan újabb tizenöt üzlet vezetőjével, illet­ve dolgozóivá! kötnek hasonló szerződést. Az üzemeltetés! formával legtöbbet a vásár­lók nyerhetnek — ha egy ru­galmasabb kereskedelempoliti­ka honosodik meg. Közélet Tétényi Tál, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osztály- vezetője 'ezctósével hazaérke zott Madridból a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely részt vett a Spanyol Kommunista Párt XI. kongresszusán. Madridi tar­tózkodna során Tétényi Pál megbeszélést folytatott Mar- cial Maleosszal, a Spanyol Szocialista Munkáspárt kul­turális osztályának vezetőjé­vel, és áltekinletíék a párt­közi együttműködés lehetősé­geit.

Next

/
Thumbnails
Contents