Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

Ma: 3. oldal: Bírják még a feszített tempót Amiben egyetértünk: többet adni I. oldal: Színpadjáték iskolásoknak Az ország közvéleménye előtt 7. oldal: Jeges napok gólzáporra! Otthon maradt a kupa S. oldal: Megcsúszott a jeges úton PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Munkásgyűlés a Pestvidéki Gépgyárban Megduplázták az exportot Színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak •;*» VÁ* -Mii '’í'V ■ .T,ív • "• ' VJ,' V*» AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZ« OTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN IACS LAPJ/ & XXVII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1,40 forint 1983. DECEMBER 20., KEDD Követelmény a pontosság, a megbízhatóság Előszállítás - kedvezménnyel Még néhány vagonnyi árut kell átlökni a határon vagy begurítani a kooperációs part­ner kapuján, s máris teljesí­tette tervét a gyár. Látszólag ilyen egyszerű a képlet, da míg a késztermék eljut ren­deltetési helyére, bizony jó néhány kilométernyit utazik közúton, vasúton, s uszályok gyomrában. Miként sikerült a szállításhoz kapcsolódó fel­FOLYTATÁSOK B üszkén szokták emle­getni a megye legkü­lönbözőbb tájain az újságírónak az iskorák ve­zetői: a nyolcadik általá­nost végzett gyerekek 92— 94 százaléka tanul tovább a középfokú képzés vala­melyik intézményében. A büszkeség persze nem alaptalan, indokolatlan, hi­szen — ha valami módon mérni kell — az alapfokú oktatás hatásosságának le­het az is a mércéje, meny­nyiben készít fel a továb­bi útra. Ez a további út azonban gyakran — az el­fogadhatónál legalábbis gyakrabban — hamar vé­get ér. Erre figyelmeztet például" a patinás gimná­zium osztályfőnökeinek egyike, aki sorolja: a má­sodik osztály most járó ta­nítványai közül a napok­ban egyszerre hárman for­dítottak hátat az iskolá­nak, mégpedig az egyik kislány azért, mert fernes lett és — engedéllyel — gyors esküvővel kívánják a szülők és unoka — no meg leányuk, fiuk — sorsát rendezni, a másik kislány azért ment el, mert nővé­re jó állást szerzett neki, ahoi — a gyerek nem győz­te hangoztatni — majd­nem annyi lesz a fizetése, ■mint huszonnégy esztende­je tanító osztályfőnökének, a harmadik gyerek pedig — ő történetesen fiú — egész egyszerűen elunta a tanulást, a tanévet is csak szülői kényszerre kezdte el, de a néhány tucat szekun- da után vigyorogva búcsú­zott ... Egyedi esetek? Ne vá­lasszuk a könnyebbet, az illúziót, hiszen nem egyedi esetek ezek; a megye kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeiben jelentős az ún. le­morzsolódás. Ha a lakó­hely változtatása miatti átiratkozásokat nem szá­mítjuk, mert ez csupán az egyik iskolából a másikba történő átlépés, hanem ki­zárólag azokat vesszük fi­gyelembe, akik felhagynak a tanulással, a létszám csökkenése akkor is — a tanulmányok kezdetétől a befejezésükig — eléri az egyharmadot...! Egysze­rűbben fogalmazva: száz gyermek kezdi el az első osztályt, s hatvanhat fejezi be — szakmunkásképzőnél — a harmadikat, illetve más középfokú formánál a negyediket. Ami persze a két, három évtizeddel ko­rábbi állapotokhoz képest jelentős változás, fontos eredmény, a társadalom és az egyén jövőjének szem­szögéből azonban túlzott létszámapadás. Ennek ismeretében már nem hat meglepőnek — elgondolkoztató ' ugyanak­kor —. hogy a megvében a húsz és a huszonkilenc év közötti korosztályon belül a középfokú végzett­ségűek aránya csak na­gyon lassan növekszik, je­lenleg a hatvanöt százalék körül ingadozik, a férfiak esetében valamivel maga­sabb, a nőknél alacso­nyabb. A büszkélkedés, az általános iskola után szin­te mindegyik gyerek to­vábbtanul, így folytatódik, ez a folytatás azonban va­lahogy nem látszik, nem akaródzik látszani az alap­fokú oktatás intézményei­ben, hiszen erről ők — vál­tig állítják az érintett pe­dagógusok — mit sem te­hetnek, ha a gyereknek, a szülőknek nincsen elég fe­gyelme, kitartása, akkor félbemarad a középfok ,/.. Félbemarad, ám kérdezzük, mert ez is folytatás, a le­hetséges folytatások egyi­ke, vajon nem azért ér sok gyereket kudarc, mert nem tanították meg tanulni, mert olyan szegényes is­meretekkel került be a kö­zépiskolába, hogy menekül­ni kényszerült? A megye nem egy, hanem legna­gyobb négy szakmunkás- képző intézetében hallot­tuk: tanítványaik egy ré­sze úgy kerül hozzájuk az általános iskolából, hogy nem tud folyamatosan — az érthetőséget már szóba sem hozva — olvasni...! Vajon az ilyen gyereknek kínálkozik sikerélmény kö­zépfokú tanulmányai kez­detén? Véletlen-e, hogy a tanulásban jóval nagyobb önállóságot követelő kö­zépiskola szinte megoldha­tatlan feladat elé állítja azt a fiút vagy leányt, akit az általános iskola nyolc éve alatt nem vezettek rá a tanulás módszertanára, fo­gásaira, az ismeretek gyűj­tésének, rendszerezésének — egyáltalán: a mit hol, hogyan keressünknek — az alapelemeire? L ehetne persze úgy ját­szani a tapasztalatok­kal, hogy leírjuk, mert hiszen nem meghami­sítása a valóságnak: a me­gyében a huszonöt évnél idősebbek nyolc százaléka felsőfokú végzettségű, a foglalkoztatottak táborában minden tizedik ember diplomás. Igaz, így igaz, ám azt is tudjuk például, hogy a megye mezőgazda­ságában az egyetemi vég­zettséghez kötött munka­köröknek mindössze az egyharmadát töltik ki dip­lomások, azaz — akárcsak az általános iskolásoknál — itt sem mellékes a ta­nulmányok befejezése utá­ni folytatás, azaz hová, hogyan kerül a diplomás. Túlzott élességgel válnak el egymástól összetartozó fo­lyamatok az oktatásban, ezért, hogy ami az egyik helyen büszkeség, az a másik helyen nehéz gond. Mészáros Ottó adatoknak eleget tenni — te­hát összehangolni az igénye­ket és a lehetőségeket — ezt vitatták meg tegnap a Pest megyei szállítási bizottság ál­tal rendezett eszmecserén az érintettek. Mint a MÁV és a Volán képviselői, a vállalatok kül­döttei elmondták, az igazi próbatételt szeptember—októ­ber jelentette: feszült volt a helyzet, az igények megsok­szorozódtak, s a szállítóesz­közök ehhez képest kevésnek bizonyultak. Ám nem lehet hatvannapos szállítási csúcs­hoz igazítani a gépparkot, az eszközöket, hanem átgondol! szervezéssel, a feladatok rang­sorolásával megoldani, leve­zetni a csúcsforgalmat. Az idén is — s nem először! — ez történt. Ám ahogy megfo­galmazódott: az ehhez ha­sonló. feszült helyzetek el­kerülhetők. ha megbízható, pontos információcsere, s az ennek megfelelő igénybejelen­tés jellemzi a partnerek mun­káját. Előszállítási kedvezmé­nyeket 1984-ben is kínál a MÁV, sőt kiegészíti azzal, hogy az úgynevezett húszlá­bas — angol mértékrendszer szerinti! — konténerek hasz­nálatáért az első három hó­napban nem kér ellenszolgál­tatást. Mert az a cél, hegy az úgynevezett tömegáru negy­ven százaléka az év első há­rom hónapjában eljusson ren­deltetési helyére. Hasonló a célja a megye te­herfuvarozásában részt vál­laló Volán 1-es számú Válla­latának is: éppen ezért a jö­vő év feladatait jelentő szer­ződések jó részét már megkö­tötték, illetve rövidesen meg­kötik. A céljuk az, hogy elé­be menjenek az igényeknek — 1984-ben jobban, mint 1983-ban. S hogy példaadó munka- kapcsolat jöhet létre fuvarozó és fuvaroztató között, arra jó példaként hangzott el a Csé­pel Autógyár, a Füszért, a DKV és az Ásvány és Érc­bányák Vállalat neve is. Ke­vesebb vitával, hatékonyab­ban oldották meg feladataikat a MÁV-val karöltve. Ugyanis az átgondolt igénybejelentés­hez az információcserét, még­pedig a pontosait, a részetek­re is kiterjedővel párosítot­ták. V. E. Versenymozgalom a tanácsoknál A nyertes: az ügyfél 1 Áz országban elsőiként Pest megyében alakultak szocialista brigádok a tanácsoknál, s az azóta eltelt időszakban a ko­rábbi kétkedőket is meggyőz­hették arról, hogy a nem ter­melő területen szintén életké­pes a versenymozgalom. A megyében ma már több mint 150 ilyen munkakolleicti- va dolgozik. A nyertes kétség­kívül az ügyfél, hiszen a kol­lektívák célkitűzéseinek jó ré­sze elsősorban a színvonala­sabb igazgatási munkát, az állampolgárok ügyes-bános dolgaival való elmélyültebb foglalkozást, a iobb kapcsolat­tartást jelölte meg célul. Az évek alatt a monori, a gödöllői járásban — de sorol­hatnánk még a számtalan jó példát — remek közösséggé formálódtak ezek a brigádok. Életükben a közeljövőben je­lentős változások várhatók, hi­szen, a közigazgatás átszerve­zése rájuk is kihat maid. Az új. általuk kipróbált módsze­rekre támaszkodva azonban továbbra is elkerülhetik a mozgalomban a formalitás ve­szélyét. Tapasztalataik kicse­rélésével a még igényesebb, még eredményesebb munkát szolgálhatják. A munkásgyűlés résztvevői A Pestvidéki Gépgyár dol­gozói tegnap számba vették az idei év munkájának eredmé­nyeit. A munkásgyűlésen — amelyen részt vett a megyei pártbizottság képviseletében Molnár István és Jónás Zol­tán, a ráckevei járási pártbi­zottság első titkára is — Fö- vényesi Ervin igazgató beszélt a gyár munkájáról és az iga­zán jelentősnek mondható si­kerekről. A Pestvidéki Gépgyár vár­hatóan 875 millió forintos ter­melési értéke egyben a tervek túlteljesítését jelenti. S ez va­lamennyi gyáregység munká­jára külön-külön is igaz. Említésre méltó az a tény is, hogy a termelés a korábbinál ütemesebb, egyenletesebb volt. A termékek műszaki színvo­nala is megf elelő, különösen a szériában készülőké. Valami­vel több kívánnivalót hagy maga után a prototípusok és bizonyos egyedi gyártmányok minősége. A legtöbb gondot 1983-ban a készletgazdálkodás jelentette. A fordulat a Pestvidéki Gépgyár tőkés exportjában következett be. Kivitelük ezek­re a piacokra tavaly alig ha­Beruházások tartozás nélkül Megfiatalodott szövetkezet A vácszentlászlól Egyesült Zöldmező Tsz az elmúlt öt esztendő átlagában évente több mint 40 millió fo­rintot költött beruházásra. E viszonylag magas szám ellenére 1983 végére a közös gazdaságot egyetlen fillér beruházási hitel sem terheli. Állóeszközeik is jelentős mértékben gyarapodtak, értékük 1978-ban még csak 300, az idén már 400 millió forintot tettek ki. Tovább fiatalodott a szövet­kezet tagsága is: a 35 éven aluliak száma két és félszer annyi 1983-ban, mint volt öt évvel ezelőtt. Eredményeik elérésében döntő szerepe van annak a körülménynek is, hogy a felső iskolát végzett szakemberek száma 40, a kö­zépfokú végzettséget maguké­nak mondóké 190 százalékkal emelkedett. Üj 772 férőhelyes szarvasmarhatelepük, ami ke­reken 50 millió forintból épült Paneltemető Nagy gondot jelent az építőipar­nak a házgyári selejtes panelek, építőipari hulladékok elhelyezése. Csillaghegy határában, az ürömi rókabánya megfelelő lehetősé­get biztosít erre a célra. A kibányászott kövek után keletkezett krátert feltöltik, majd füvesítik. meg, a legolcsóbbak közé tar­tozik az országban. Egyebek között erről szá­molt be Furulyás János a termelőszövetkezet tegnap megrendezett közgyűlésen. A vácszentlászlói tsz-ben, az öt­éves választási ciklus lejár­tával hétfőn új tisztségviselő­ket választottak, illetve a 15 közül tíz vezetőségi tagot megerősítettek pozíciójában. A szövetkezet elnöke ismét Furulyás János lett. Az eseményen részt vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és Csonka Ti­bor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is- Csonka Ti­bor elismerő szavakkal szólt a Zöldmező Tsz munkájáról és tájékoztatást adott a mező- gazdasági nagyüzemek előtt álló feladatokról. (A közgyűlést megelőző na­pokban interjút készítettünk Furulyás János elnökkel. A beszélgetést lapunk 3. oldalán közöljük.) Geleta Pál felvétele ladta meg a 28 millió forintot, az idei végeredmény pedig várhatóan több mint 63 mil­lió lesz, vagyis túlszárnyalja a menet közben módosított ex­porttervet is. E sikerben nagy szerepe van az exportárualap szerkezeti módosításának és a piaci igényekhez való rugal­mas alkalmazkodásnak. A vállalat a termékein kívül színvonalas szolgáltatásokat is nyújt a vevőnek. Berendezé­seiket pótalkatrészekkel szál­lítják, biztosítják a folyamatos alkatrészellátást. Vállalják gépeik beüzemelését és a tech­nológia betanítását is. Mindezek a vállalat egész kollektívájának köszönhető termelési eredmények tették lehetővé, hogy a gyár dolgozói­nak a keresete ebben az év­ben 6,2 százalékkal növeked­jék. A továbbiakban Fövényesl Ervin a jövő évi feladatokról szólt, részletezve, hogy a mun­ka mely területein kell to­vábblépni. Hangsúlyozta az exportfeladatok teljesítésének jelentőségét, annál is inkább, ■ mert ettől függenek a bérfej­lesztési lehetőségek. A Mechanikai Művekben Mit és hogyan? Szinte minden területen ar­ra törekednek a vállalatok, hogy ne csak egy-egy termé­ket, hanem komplex szolgálta­tásokat adjanak el. A Mecha­nikai Műveknél e célból öt­hat főből álló, úgynevezett vál­lalkozási csoportot hoztak lét­re. Feladata: kisebb festő- rendszerek kialakítása. A ve­vő a megrendelésben közli, mit kíván lefesteni, a csoport tagjai pedig tanácsot adnak, hogy mivel, milyen módszer­rel érdemes. Bár a laikus szá­mára úgy tűnhet, mindegy, hogy az ecsetet vagy a por­lasztást (festékszórást), illetve valamilyen levegő nélküli (pl. festékbe mártás) eljárást vá­lasztunk, ha a végeredmény ugyanaz. Gazdaságosság, anyag- és energiatakarékosság szem­pontjából viszont korántsem mindegy. Mert a megválasz­tott módszertől is függ pél­dául, .hogy mennyi festéket szórnak mellé, illetve mennyi megy kárba. A tudás mellett a vállalko­zási csoport természetesen igyekszik a vállalat festékszó­róit is eladni. Közélet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára le­vélben köszöntötte Willy Brandtot, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) és a Szo­cialista Internacionálé elnö­két, 70. születésnapja alkalmá­ból. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke vasárnap, a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet meghívására Genfbe utazott, ahol megbe­széléseket folytat Francis Blancharddal, a szervezet főigazgatójával. Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésé­vel hazaérkezett Portugáliából az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a Portugál Kommu­nista Párt Portóban megren­dezett X. kongresszusán.

Next

/
Thumbnails
Contents