Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
A köztisztaság — közérdek A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉ • • r Elfogadták a jövő évi költségvetési és a fejlesztési tervet Idei utolsó ülését pénteken délelőtt a megyeháza dísztermében tartotta a Pest megyei Tanács. Napirend előtt az elnöklő dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke bejelentette, hogy a nyugdíjba vonult Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság volt első titkára . megkérte: mivel nem nyílt módja a testülettől elbúcsúzni, ezen az úton köszöni meg a sok segítséget és támogatást, amelyet a megyei tanács tagjaitól kapott. A testület jegyzőkönyvben örökítette meg köszönetét és elismerését azért a sok évi áldozatos munkáért, amelyet Cservenka Fe- rencné a megyében kifejtett. Ezt követőr n a megyei választási elnökség tett jelentést az 1983. november 26-i időközi választásik lebonyolításáról, majd a napirend elfogadása után a testület megkezdte tervezett munkáját. Reális program alapján Írásban a megyei tanács tagjai előzetesen megkapták a napirend első pontját alkotó anyagot, a jövő évi működési költségvetés és a fejlesztési alap tervét. A javaslathoz Vág- völgyi József általános tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést, majd megkezdődött a vita. Ebben elsőként Kovács Gyula, Üllő megyei tanácstagja kért szót, a lakásépítés, a telekárak alakulásával foglalkozott, majd hangsúlyozta: az építőanyag-ellátás nehézségei megnyújtják a családi házak kivitelezésének idejét, s ez sem az építtető, sem £ társadalom szemszögéből nem kívánatos. Dr. Husti István (Gödöllő), leszögezte: a lakosságra való támaszkodás ott kezdődik, hogy kíváncsi a tanács a véleményekre, a javaslatokra. Felszólalása további részéből a város középfokú oktatási intézményeinek szűkösségével, illetve a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeivel foglalkozott. Török Béla (Szigethalom), a tervezés gondjairól szólt és arra figyelmeztetett, hogy növekednek a fenntartási költségek a tanácsi intézményhálózatban. Joósz József (Budaörs), a többi között az adótartozások jelentőségét emelte ki, mint a tanácsi pénzalapok előteremtésében szerepet játszó tényezőt, amint a gazdálkodás kü- rülnványeivel, a személyes felelősséggel összefüggő példák említésével szőtte át véleményét dr. Madas László (Duna- bogdány. Leányfalu, Visegrád) is. Dr. Köllner Ferenc (Tárnok), a tervezet realitását hangsúlyozta, majd összehasonlítást tett más megyékkel, mennyivel magasabb ott az egy lakosra számított állami támogatás. Krssunsi Lajos felszólalása Részt vett az ülésen és a vitában is szót kért Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára.' Mint mondotta, örömmel jött el az ülésre, hogy mint testülettel is, találkozhasson a megyei tanács tagjaival, hiszen a jövő esztendei terv egyszer- ra ígér gyarapodást és nehéz teendőket, pontosabban: először a nehéz teendőket és annak következményeként agya-, rapodást. Szólt a tervekben szereplő feladatok és a lakosság közérzetének összefüggéseiről, majd a gazdálkodás fő irányait taglalta. Kiemelte: az okokat megértető, magyarázó politikai munkára van szükség mindenütt, mert az emberek megértik az objektív nehézségeket, ám nem értik meg, nem fogadják el azt, ha valamit megtehetnénk, de nem tesszük meg. Kitért az aprónak látszó lehetőségek hasznosításának fontosságára és arra, hogy a megyében nagy hagyományú társadalmi munkára most is égető a szükség és tények bizonyítják: a lakosság a jó célok érdekében szívesen segít, áldoz, mert tapasztalja, az ösz- szefogás egyént és közösséget gyarapít. Az elhangzottakra Vágvöl- gyi József válaszolt, majd az 1984. évi költségvetést és a fejlesztésialap-tervét, a szóbeli kiegészítést és a felszólalásokra adott választ a megyei tanács egyhangúlag elfogadta. Minden település tartsa ügyének Napirend szerint ezt követően a testület azzal az előterjesztéssel foglalkozott, amely a köztisztasági feladatok ellátásának megyei tapasztalatait összegezte. Az írásos anyaghoz Doszpod Béla osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést, majd vita következett. Dr. Madár János (Kerepestar- csa), példákat említett a szeméttelepek állapotára, azt illusztrálva, vannak követendő megoldások és tűrhetetlen állapotok. Kitért a lakossági folyékony hulladékoknál — azok körzeti elhelyezésénél — tapasztalható ellentmondásokra, aláhúzva: a hulladék elhelyezésének gondja egyetlen településen sem kezelhető úgy, mint aminél ráérnek a megoldást keresni. Toldi Sándor (Vác), a szemétgyűjtés helyzetéről beszélve, a többi között azt említette, növekvő teher a vállalatoktól származó — részben toxikus — hulladékok elhelyezése, s ugyanakkor a szállítási távolságok bővülése napjainkra irreálissá tette a lakosság fizette — területükön havi tizenöt forint — díjakat. Kökény József (Göd), a szennyvizek elhelyezésének és az ivóvíz minőségének egyre elgondolkodtatóbb viszonyával vezette be felszólalását, majd részletezően bizonyította, miért helyesek az anyagban rögzített fejlesztési elgondolások. U. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsemegyer, Szigetmonostor), jogos igényként fogalmazta meg a • változtatás szükségességét abban a súlyos helyzetben, amely a Szentendrei-szigeten kialakult a szennyvizek kezelésénél. Mint mondotta, a "fővárosi vízművek kútjai miatt egyetlen ürítőhely sincs és nem is lehet a szigeten, ám a lakosság, a helyi tanácsok ereje — magunk hozzátesszük: a megye ereje sem — nem elegendő a megoldásra. A véleményekre, javaslatokra Doszpod Béla válaszolt, majd a megyei tanács az írásos anyagot, a kiegészítést, a felszólalásokra adott választ egyhangúlag elfogadta, s határozatban jelölte meg a további feladatokat. (A napirend e két fő pontjáról lapunk harmadik oldalán adunk részletes beszámolót.) Döntés személyi kérdésekben A jóváhagyott programnak megfelelően a testület ezt követően egyéb ügyekkel foglalkozott. Elfogadta a megyei tanács és szervei 1984. évi munkatérvét, majd jóváhagyta, hogy Hernád és Örkény községek között területátcsatolás történjen, ami az ún. Váradi- telep elnevezésű részt érinti. A továbbiakban személyi ügyekben hozott döntéseket a megyei tanács. Munkáját megköszönve, felmentette tisztségéből a saját kérésére, korkedvezményes nyugdíjba vonulása miatt hivatalától megváló Cseh Kálmánnét, a Mo- nori járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, valamint munkahely-változtatás ■ miatt Nógrádiné Fogarassy Erzsébetet, a Váci járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját. Munkájukat megköszönve, felmentette a testület Kálmán Ferencet, a megyei tanács vb. dabasi, Raffay Bélát, a ráckevei, dr. Török Antalt, a váci járási hivatal elnöki tisztségéből. Végezetül a testület az idő előre haladtára tekintettel úgy döntött, hogy a benyújtott interpellációkra az érintett szak- igazgatási szervek vezetői írásban adják meg a:választ Hófepts tájak Késnek az autóbuszok 5; A tél első Igaz! támadása f tegnap volt. Az éjszakai hava- r zás nyomán fehérbe öltözött < meseországra ébredtünk. De y amilyen öröm a csillogó táj, í annyi problémát is okoz. Gond a közlekedésben és a szállításban. Megindították a hóekéket, a szórókoesikat, hogy a munkába igyekvők ne késsenek el. A hegyvidékek falvaiban pedig senki sem csodálkozik, ha késéssel érkezik a hapi élelmiszer. A Volán 20- as Vállalat forgalomirányítási osztályvezetője, Sohár István szerint tegnap még különösebb fennakadás nem volt, bár sok busz késett. A Zsámbék felé induló autóbuszok végállomásán Glück Margit forgalmi szolgálattevő elmondta, hogy területükön nincsen fennakadás, de ezen az útvonalon a szomszédos megyebeli Szomor és Gyermely között járhatatlan az út. üröm és Pilisvörösvár környékén Krajcsovits Ferenc, a Volán ügyeletes forgalmi tisztje tájékoztatása szerint a buszok csak három-négy perccel később érkeznek a megállókhoz, Papp Lajosné, a váci járatok forgalmi szolgáiattevőhúsz-huszonöt perces késéssel érkeztek meg a buszok. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál Vásárhelyi Attiláné technológustól kérdeztük meg, hogy a távolabbi helyekre is kivitták-e időben a friss pékárut? Csak Perő- csény, 'Szob és Vámosmikola térségében nem érkezett meg kora reggel az áru, de másutt különösebb fennakadás nem volt. »AZ MSZMP PEST AflEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM /ír«* I,!íO forint 1983. DECEMBER 17., SZOMBAT Fáklyás felvonulás, nagygyűlések Az ebire szavaznak Ország- s megyeszerte tovább tart az Országos Béketanács és a KISZ KB felhívása nyomán kibontakozott akció, az emberek sorra tesznek hitet — aláírásukkal is — a béke ügye mellett. Gödöllőn és a környező településeken újabb ezrek csatlakoztak a felhíváshoz. A városban szendvicsemberek gyűjtik az életre szavazók aláírásait. Örkény községben a Fő téren háborúellénes dalokat énekelve, feliratokat tartva, mintegy háromszáz fiatal gyűlt össze fáklyás felvonulásra. Ugyancsak nagygyűlést tartottak tegnap Budaörsön, a 2. számú általános iskolában, a tornacsarnokban, ahol a sűrű havazás ellenére mintegy hétszáz fiatal dolgozó, s diák — a járás több településéről jöttek — hallgatta meg Szemerei Károlynak, a KISZ budai járási bizottsága titkárának szavait: — Reméljük, hogy a józan ész olyan erő, mely lefogja az esztelenül fegyverkezők kezét. A Vádbeszéd című film vetítése után a nukleáris robbanás képei váltották egymást, miközben Nazim Hikmet Ne bántsák az embert a jellegek című versének sorai hangzottak fel. Ma: I. oldal: Diákok világképét kutatva 6. oldal: Mindenféle problémát megoldok 7. oldal: Utasítás és magyarázat 8. oldal: Semmi nem volt hiábavaló 9. oldal: Száz esztendeje született Kos Károly II. oldal Atléták a múzeumban 12. oldal: Tárcsázással hívható A jövőben Is kamatoztatható tanulságok A nemzet sorskérdése az emberek műveltsége Befejeződött pénteken a Politika) Főiskolán az a kétnapos tanácskozás, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelvei megjelenésének 35. évfordulója alkalmából rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális or.itáiya, Fárttörténcti Intézete, valamint Társadalomtudomány. Intézete. A tanácskozáson — amelyen előadást tartott többek között Molnár János, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese é# Köpcezi Béla művelődési miniszter — részt vett, s a vitában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A családi házban lakóknak még nem okozott különösebb gondot a hóeUakarítás, hiszen csak négy-öt centi esett tegnap éjféltől a reggeli órákig. Igaz, hogy a Gödöllőn lakó özv. Som Gajosné már 76 éves, ennek ellenére nem fáradt el a portája előtti hóeltakarításban, süpremtünk az embereknek —; hangoztatta Aczél György. A konferencián előadók és a hozzászólók elemezték az elmúlt negyedszázad történelmi folyamatait, politikai tanulságait. Egyebek között megállapították, hogy a kultúrában e 25 esztendőben nyugodt, sokirányú, új jelenségeket is felmutató fejlődés volt érzékelhető. Ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna olykor zavarok, amelyek ma is figyelmeztetnek arra: a szellemi életben nem lehet lemondani az irányzatok közötti vitáról. A ne- negyedszázados fejlődés bizonyíték arra. hogy lehet nyitott művelődéspolitikát folytatni, éspedig eredményesen, ha érvényesül a marxista párt eszmei irányítása, és a szocialista állam sokoldalú szerve- ző-tervező-támogató munkája. A tanácskozáson Huszár Jstván, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója mondott zárszót, amelyben megállapította, hogy az eszmecsere betöltötte hivatását, elemző módon, a jövőben is kamatoztatható tanulságokat levonva értékelte az elmúlt két és fél évtized művelődéspolitikáiét, annak legfontosabb eredményeit. Közélet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Turgut özalt, a Török Köztársaság újonnan kinevezett miniszterelnökét. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével december 12—15. között a Francia Szocialista Párt meghívására Franciaországban járt az MSZMP1 küldöttsége. A küldöttség hazaérkezett Budapesti«. = rA Budapesti Közüli I.Wítjatősőg IVR-as Autópálya Fömírnöksés r;öel'll!öl trlepóről tegnap éjfél dőlt Indult el az első szórókocsi, s követte még további hét, hogy az éjfél előtt kezdődő havazás miatt csúszóssá váló pályatestet sózzák, A hét szórógép a 61 km es szakaszon 48 tonna sót juttatott a pályára a délelőtti órákig. Barcza Zsolt felvételei Művelődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvényesen meghatározó dokumentum létrejöttének körülményeiről szólt Aczél György, arról a történelmi helyzetről, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a művészetek valóságtükröző funkciójának kiteljesedését, a művészeti alkotások közkinccsé tételét szolgáló program kidolgozására ösztönözte a pártot. Ma elsősorban azt szükséges áttekintenünk — mondotta —, hogy mi az, ami teljesült ebből az állásfoglalásból’, s még inkább: melyek az ebből adódó változatlanul időszerű feladataink, illetve a negyedszázada még nem látott, a fejlődés szülte tennivalóink. Utalt arra a hatalmas átalakulásra, amely e 25 esztendő alatt a művelődés feltételeiben, a kultúra egészében, az életmódban végbement. E fejlődés mennyiségi mutatóit tekintve is szinte felmérhetetlen. Ma változatlanul igaz, s minden eddiginél időszerűbb az a művelődéspolitikai irányelvekben is tükröződött felismerés: a szocializmusban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, műveltek legyenek. Az értelmiség szerepéről szólva Aczél György kiemelte, hogy e réteg, amelyről negyedszázada még úgy beszéltünk, mint szövetségesünkről, mára a társadalom egészéhez szervesen hozzátartozó, annak egyenrangú részévé vált. Ugyanakkor többet kell tör rődni az értelmiségiekkel, hogy alkotó erejüket még inkább a szocializmus szolgálatába állítsák: méltó feladatokat adni számukra, s vissza is igazolni munkájukat. A párt arra szövetkezett a kultúra munkásaival, az értelmiségiekkel, hogy s^ebb, értelmesebb, gazdagabb életet te
