Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

bártan 1983. DECEMBER 16., PENTEK Damaszkuszben fogadták az amerikai különmgbízottat Garanciák a palesztin erők távozásához Abdel Halim Haddam Szí­riái külügyminiszter szerda este fogadta Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízottat, aki Ammanból érkezett Da­maszkuszba. A találkozóra röviddel azután került sor, hogy a libanoni vizeken ösz- szevont amerikai hadihajók huszonnégy órán belül má­sodszor lőtték a szíriai had­sereg libanoni állásait. Rums­feld első damaszkuszi látoga­tása önmagában is azt bizo­nyítja, hogy az amerikai ka­tonai beavatkozás fokozódása még nem torlaszolta el az utat a diplomáciai érintkezés, a libanoni rendezésben való együttműködés elől. Amin Dzsemajel libanoni elnök bejrúti újságíróknak nyilatkozva Londonban beje­lentette, hogy a jövő héten — csütörtökön vagy pénte­ken — megkezdődik a genfi megbékélési tárgyalások má­sodik fordulója. Reményét fe­jezte ki, hogy a polgárhábo­rús ellenfelek újabb találko­zója olyan „elvi nyilatkoza­tot” eredményez, amely ga­rantálja a nemzeti közmeg­egyezést és véget vet a csak­nem kilencéves belpolitikai válságnak. Az athéni kormány meg­kapta a szükséges garanciá­kat az Arafathoz hű palesz­tin fegyveresek kivonásához, így ez biztonságosan lebonyo­lítható lesz görög hajókon — jelentette be csütörtökön a görög kormány szóvivője. A garanciát Szíria, Izrael és a nyugati négyhatalmi erőket küldő országok adják a pa­lesztin fegyveresek elszállítá­sához. A szóvivő szerint az öt komphajó pénteken reggel in­dul el Tripoliba, és szomba­ton kell megérkezniük. A ha­jók az athéni szóvivő szerint Tuniszba és Eűzak-Jemenbe viszik a 4000 fegyverest és családtagjaikat. (Arafat való­színűleg Tuniszba megy.) A palesztinok nem vihetik ma­gukkal nehézfegyvereiket. Mint mondta, még nem dőlt el, kitűzik-e az ENSZ zászla­ját is a hajókra a görög lo­bogó mellé. A kormányhoz közel álló források szerint a görög komphajók Tripoliból kivezető útját francia hadiha­jók fedezik majd. Ahmed Abdel Rahman, Arafat szóvivője az AFP tu­dósítójának elmondta: a gö­rög hajók megérkezését kö­vetően azonnal megkezdik a behajózást. Brandt, Schmidt és Vogel nyilatkozatai Szükséges ez együttműködés A fegyverkezési verseny be­fejezéséért, fegyverzetellenőr­zési megállapodások megköté­séért és az enyhülési politika megmentéséért szállt síkra a Die Zeit csütörtöki számában megjelent interjújában Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke, aki va- sárnaip tölti be hetvenedik életévét. A nemzetközi helyzetet Brandt „borúlátó realizmus­sal” ítélte meg, nem zárva ki • hidegháborús jelenségek visszatérésének lehetőségét. Ugyanakkor azt a meggyőző­dését is hangoztatta, hogy a két nagyhatalom, „nehány éven belül” tárgyalások útján keres majd megoldást a jelen­legi problémákra. Az SPD elnöke — a Rea- gan-kormány politikájával szembeni fenntartásai ellené­ré — az NSZK nyugati elköte­lezettsége mellett állt ki. Egy­úttal azonban sürgette, hogy Nyugat-Európa vállaljon na­gyobb és önállóbb szerepet a világpolitikában. Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Kölner Stadt-Anzeiger csütörtöki számában megjelent nyilatko­zatában határozottan síkra szállt a szocialista országokkal való együttműködés mellett. Schmidt szerint a jelenlegi, kelet—nyugati feszültség le­küzdése érdekében a Nyugat­nak javaslatot kell tennie a politikai, a gazdasági, hitelpo­litikai és energiai együttmű­ködés fejlesztésére. A volt kancellár szorgalmazta, hogy az NSZK kormánya — szövet­ségben Nagy-Britanniával és Franciaországgal — ilyen irányba befolyásolja az Egye­sült Államok kormányát. A Német Szociáldemokrata Párt számára jelenleg nem időszerű a keresztény uniópár­tokkal való nagykoalíció lét­rehozása — jelentette ki Hans- Jochen Vogel, az SPD parla­menti frakciójának elnöke, a kölni Express csütörtöki szá­mában. Csütörtök délután heves fegyveres összecsapások rob­bantak ki Tripolinak abban a negyedében, ahol jelenleg Arafat főhadiszállása van. A PFSZ V. B. elnökének hívei és a velük szembenálló erők ne­hézfegyvereket is bevetettek. Az AFP francia hírügynök­ség különtudósítója több tü­zérségi belövést látott Arafat parancsnoki állása közvetlen közelében. Nyugati hírügy­nökségi jelentések mintegy húsz halottról és sebesültről számoltak be. Varsói ünnepség LEMP'évfoMó 35 évvel ezelőtt. 1948. de­cember 15-én ült össze Varsó­ban a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülési kongresszusa, amely véget vetett a lengyel munkás­osztály félévszázados megosz­tottságának. létrehozta a Len­gyel Egyesült Munkáspártot. Marian Wozniak, a LEMP KB PB tagja, a varsói pártbi­zottság első titkára a szerda esti varsói ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy a LEMP napjainkban a tömegeknek a szocialista megújulási reform- program számára történő meg­nyerését tartja a legfontosabb­nak. Egyelőre nem tűztek ki új időpontot Nines előrehaladás Bécsien Bécsben csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalá­sok 31. fordulójának záróülé­sét. Az ülésen az NDK, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. A szocialista országok szó­vivője sajtóértekezleten ismer­tette André Wieland nagykö­vetnek, az NDK-küldöttség ve­zetőjének felszólalását, aki a szocialista országok nevében megvonta a tárgyalások mér­legét. Rámutatott, hogy az új amerikai nukleáris fegyverek európai telepítése további és minőségileg új fenyegetést je­lent a Varsói Szerződés orszá­gaival szemben. A fegyverke­zési verseny újabb, veszélyes fordulója éppen Közép-Euró- pában bontakozik ki a legna­gyobb mértékben — abban a térségben, ahol a két katonai szövetség óriási erőösszponto­sításai miatt már tíz évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdtek a haderők csökkentéséről. Erős jobboldali nyomás lemondott a hclívki kormány Testületileg benyújtotta le­mondását szerdán a bolíviai kormány. Jósé Ortiz Mercado külügyminiszter szerda esti sajtóértekezletén közölte, a lemondásnak az a célja, hogy „a politikai és gazdasági bé­ke” megteremtése érdekében nemzeti egységkormányt hoz­zanak létre. A kormány 18 minisztere Hernan Siles Suazo elnökhöz intézett lemondó levelében az­zal vádolta a jobboldal uralta szenátust, hogy „alkotmány- jogi puccsot” szervez a balol­dali kormányzat ellen. A Hernan Siles Suazo ve­zette baloldali kabinet novem­berben jelentette be, hogy az ország rendkívül súlyos gazda­sági helyzetének szanálása ne­héz intézkedések megtételét teszi szükségessé. így a kor­mány elrendelte a nemzeti A termelői árnál is olcsóbban: VÁSÁR ROMHÁNY! CSEMPÉKBŐL A BUDAÖRSI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN Budaörs, Kamaraerdei út 11., valamint o Pest, a Komárom és a Fejér megyei Tüzép-telepeken. A Romhányi Építési Kerámiagyár és a Budapest környéki Tüzép Vállalat december 13-tól 31-ig 30%-os árengedménnyel ajánl falburkoló csempét a magánvásárlóknak. Felvilágosítást ad a Budapest környéki Tüzép Vállalat Telefon: 340-580. pénznem hatvanszázalékos le­értékelését, a benzin drágítá­sát, a közlekedés díjszabásá­nak és több élelmiszer árának emelését. Megfigyelők szerint a jobboldali ellenzék a súlyos gazdasági helyzetet, a kénysze­rű áremelkedéseket arra kí­vánja felhasználni, hogy nö­velje a dolgozó tömegek elé­gedetlenségét és egy jobboldali hatalomátvétel számára egyen­gesse a talajt. A szocialista országok — ahogy idei javaslataik is bizo­nyítják — minden tőlük telhe­tőt megtettek azért, hogy a tárgyalások kikerüljenek a zsákutcából és megállapodás jöjjön létre. A NATO-orszá- gok azonban ragaszkodtak ir­reális, obstrukciós álláspont­jukhoz, elutasították a gyakor­lati megoldási javaslatokat. A szocialista országok ké­szek a komoly tárgyalásokra, de nem engedhetik meg, hogy a Nyugat a bécsi tárgyaláso­kat alibiként használja fel a nemzetközi közvélemény előtt további fegyverkezési tervei­nek leplezésére — hangoztatta André Wieland. William de Vos Van Steen- wijk holland nagykövet, aki a NATO-országok nevében tájé­koztatta a sajtót, minden érde­mi kérdés elől kitért. Azt mondotta, hogy a NATO-álla- mok készen állnak a tárgya­lások folytatására. A tárgyalások folytatásának időpontjáról diplomáciai csa­tornákon keresztül később fognak megegyezni. ' " Az MTI bécsi tudósítója em­lékeztet arra, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások — amelyeken a NATO tizen­kettő és a Varsói Szerződés hét állama (köztük hazánk) vesz részt — 1973 októberé­ben kezdődtek. Az enyhülési politika kibontakozása idején kezdett megbeszélések célja az volt, hogy fokozatosan csök­kentsék a Közép-Európában felhalmozódott nagy mennyi­ségű, korszerű fegyverzetet, és csökkentsék a két szövetség szemben álló csapatainak lét­számát — ily módon mérsékel­ve a feszültséget, a fegyveres konfliktus veszélyét, a világ e különlegesen fontos térségé­ben. Folytatódik az SKP kongresszusa Kritikus hangvételű vita A párt egységének helyreál­lításához világos. a tömegek számára is követhető elvi po­litikára. a múlt hibáival való őszinte szembenézésre van szükség. Ez az igény uralta a Spanyol Kommunista Párt kongresszusának csütörtök dél­előtti vitáját. Miután regio­nális csoportokban szerda es­te külön-külön megvitatták a Központi Bizottság beszámoló­ját, a csütörtöki plenáris ülésen a csoportok álláspontját egy- egy küldött ismertette. Szerdán késő este a csopor­tokban szavaztak a beszámo­lóról. Ennek során a küldöttek közül 373-an támogatták. 365- en elutasították a referátu­mot. 35-en vedig tartózkodtak a szavazástól. A plenáris ülés éles véle­ménykülönbségeket tükröző vitájában többen hangsúlyoz­ták. hogy amíg a pártvezetés elvi alapon nem néz szembe az elkövetett hibákkal, addig nem lehet helyreállítani a megbomlott egységet. A kül­döttek egy része azt követelte, hogy a párt deklarálja: az SKP a munkásosztály, a dol­gozók forradalmi, marxista pártja. Volt delegáció, amely arra szólította fel a vezetést, hogy ismerje el: az ún. eurö- kommunista vonal sokat ártott a pártnak. Többen hiányolták egves vezetők önkritikáját. Mind a beszámoló elfogadói, mind pedig elutasítói hang­súlyt helyeztek az anitiiimoeria- lista afccióegység fontosságára, az USA agresszív politikájá­nak leleplezésére. A hozzászó­lók közül többen követelték. hogy az SKP rendezze kapcso­latait a világ összes kommu­nista pártjával, s főként a szo­cialista országok pártjaival. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok Tyihonov-Sorsa találkozó A kétoldalú szovjet—finn kapcsolatok helyzetéről tár­gyalt Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Kalevi Sorsa finn miniszterelnök csütörtö­kön Moszkvában. Sorsa a kétoldalú kormányközi gazda­sági együttműködési bizottság ülésszakára érkezett hétfőn a szovjet fővárosba. A tárgyaláson mindkét fél elégedetten állapította meg, hogy az 1948-ban megkötött, majd az idén változatlan for­mában újabb húsz évre meghosszabbított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján eredményesen fejlőd­nek a két ország kapcsolatai. Ez a dokumentum egyben szilárd alapul szolgál az együttműködés további bőví­téséhez. Tyihonov és Sorsa hangsú­lyozták: a kölcsönösen elő­nyös és gyümölcsözően alaku­ló szovjet—finn együttműkö­dés bizonyítja a különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamok közötti békés egymás mellett élés politikájának je­lentőségét, az ENSZ-alapok- mányában foglalt elvek és cé­lok, valamint a helsinki Zá­róokmányban megfogalmazott ajánlások megvalósításának fontosságát. Nemzetközi gazdasági és politikai kérdések ■» Mitterrand Jugoszláviában Csütörtök délelőtt háromna­pos hivatalos látogatásra Bel­grádija érkezett Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök. A magas rangú vendé­get a belgrádi repülőtéren Mi­ka Spiljak, a Jugoszláv Ál­lamelnökség elnöke, a kor­mány több tagja, s más hivata­los személyek üdvözölték. Mit- terrand-t útjára elkísérte a párizsi kormány több minisz­tere is. Belgrádban a hagyományo­san jónak nevezett kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését, főleg a gazdasági együttműkö­dés elmélyítését várják Fran­cois Mitterrand háromnapos hivatalos látogatásától. Szemé­lyében több mint hét év után látogat újból francia köztársa­sági elnök Jugoszláviába. A francia elnöknek a jugo­szláv vezetőkkel folytatandó tárgyalásain — mint Belgrád­ban közölték — megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a nemzetközi helyzetre, ezen be­lül a leszerelés kérdéseire, az európai béke és biztonság problémáira, a bizalom-, biz­tonságerősítő intézkedéssel, va­lamint a leszereléssel foglalko­zó, januárban kezdődő stock­holmi értekezletre. AMIÓTA MEGSZAKADTAK Genfben előbb az eurohadá- szati, majd a SÁLART-tárgya­lások, s eltűntek a sajtóból a szovjet—amerikai megbeszélé­seket regisztráló egymondatos közlemények, egyre több esz­mefuttatás keresi e fejlemé­nyek okát. Vannak-e kudarc­ra tervezett tárgyalások? Van­nak-e tisztán katonai célok a leszerelési tárgyalásokon? Ki legyen döntőbíró az egyensúly­képletek mérkőzésében? Washingtonban egy ideje te­ret nyer az a veszélyes hiede­lem, hogy a fegyverzetkorláto­zás ugyanúgy lehet a nemzet­közi katonai erőviszonyok megváltoztatásának eszköze, mint a fegyverkezés. Még ol­csóbb és látványosabb is ez a módszer, hiszen ha a másik fél mindenáron megegyezésre törekszik, megtakarítható a fegyverkezési verseny egy for­dulója. Há; viszont nem fogad­ja el az egyoldalú fölényszer­zésre orientált javaslatokat, simábban keresztülvihető a so­ron következő fegyverkezési program. Ebben a felfogásban nyu­godtan lehet kezdeményezni, kényelmesen lehet tárgyalni, hiszen nem cél a megegyezés, csupán a párbeszéd, amely mindig a másik felet akarja önmérsékletre, egyoldalú en­gedményekre kényszeríteni. E szemlélet szerint a tárgyalási készségnek nem feltétlenül kell megegyezési készséggel Jegyzet TÁRGYALÁS! TANULSÁGOK párosulnia, eleve elfogadhatat­lan javaslatok is szerepet kap­hatnak a tárgyalásokon, s bo­nyolult katonai témákban nagy hatásfokkal alkalmazható a szelektív kiemelés és a sze­lektív agyonhallgatás módsze­re. Genfben a szovjet diplomá­cia, keresztülhúzta azt az ame­rikai taktikát, hogy a tárgya­lásokat a fegyverkezés spa­nyolfalaként használják. Nem kétséges, hogy a megbeszélé­seket Washington kárhoztatta kudarcra, amikor a rakétate- lepítés megkezdésével lehetet­lenné tette folytatásukat az egyenlő és nem csökkenő biz­tonság jegyében. Bebizonyo­sodott, hogy a Pentagonnak eredménytelen tárgyalások kellenek, mert így Európába telepíthet olyan fegyvereket, amelyeknek Amerikában elhe­lyezve egyáltalán nincs értel­mük. Washington bűvös kört te­remtett: a szovjet—amerikai tárgyalások „eredményessége” esetén lemondott volna euro- hadászati eszközeinek telepíté­séről. Ám az „eredményesség” ismérve az volt, hogy a Szov­jetunió akkora meglevő euro- hadászati erőről mondjon le, telepítésével az Egyesült Ál­lamok ahhoz az előnyhöz akar hozzájutni, amelynek megszerzésében a SALT-fo- lyamat megakadalyazta. Az eurohadászati erőmérleg nein értékelhető a hadászati erő­mérlegen kívül, így a Wa­shington által teremtett új helyzet új megközelítést tesz szükségessé a hadászati táma­dó fegyverrendszerek korláto­zásához nélkülözhetetlen új egyensúlyhoz. Ha az eurohadászati egyen­súly megbomlása hadászati komplikációkkal jár, még in­kább befolyásolja kontinen­sünkön a hagyományos kato­nai erőviszonyokat. Ez viszont szükségképpen érintette a bé­csi tárgyalásokat. Tíz évvel ezelőtt, amikor ezek a tárgya­lások indultak, nemcsak a had­erők, hanem a fegyverzet, sőt nemcsak a hagyományos, ha­nem az atomfegyverzet csök­kentéséről is szó volt — Kö- zép-Európára vonatkozóan. A BÉCSI TÁRGYALÁSO­KON a 31. forduló csütörtökön megtartott zárőülése után nem tűztek ki új időpontot: erről később, diplomáciai csatorná­kon lesz szó. Ugyanis Bécsben, akárcsak Genfben, nélkülözhe­tetlen kiindulópont a katonai egyensúly. Az ennek megvál­toztatására irányuló kísérlet tehát nem maradhatott hatás nélkül e megbeszélésekre sem. P. S. mint amekkorával az Egyesült Államok meg akarja haladni a meglévő egyensúlyt. Egyol­dalú szovjet engedményt köve­teltek: változatlan NATO-szint a jelenlegi alacsonyabb szov­jet szint mellett, vagy meg­emelt NATO-szint a jelenlegi szovjet szint mellett. EGYETLEN PILLANATIG sem vette tervbe Washington a fenyegetettség szimmetriá­ját sem Nyugat-Európa és a Szovjetuniót, sem az Egyesült i Államok és a Szovjetunió kö­zött. És nemcsak az jelenített amerikai kudarcot, hogy a Szovjetunió és szövetségesei regionális, kontinentális és in­terkontinentális ellenintézke­désekbe kezdtek, hanem az is, hogy az amerikai telepítés megkezdésével világossá vált: ez a lépés nem kényszerítheti a Szovjetuniót Washington tár­gyalási céljainak elfogadására. Az eurohadászati tárgyalá­sokon lett volna sürgősebb a kölcsönösen elfogadható meg­egyezés, aminek katalizálnia kellett volna a SALART-tár- gyalások eredményességét. Ehelyett Genf I. zsákutcája ki. hatott G«nf Il-re. Világos ugyanis, hogy az .eurorakéták”

Next

/
Thumbnails
Contents