Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. DECEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK Napirenden: az ellátás Áru van, de rassz a szervezés Milyen a város és a környező községek élelmiszer-el­látása? Izgalmas kérdés! Hogyan látja, értékeli a helyzetet, jelen esetben, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat és a Szentendrei Járási ÁFÉSZ? Kiknek a feladata a lakosság zökkenőmentes ellátása? És utoljára, de nem utolsósorban, mi a véleménye er­ről a fogyasztónak? Ezek — a legutóbbi párt-végrehajtóbizottsági ülésen feltett kérdések —, s az azokra adott válaszok után ki­alakult vita sok érdekes dolgot hozott a felszínre. Kevés az eladó A teljesség kedvéért, elöl­járóban egy-két olyan dolog­ról kell szót ejtenünk, ame­lyek mind a.NYÉK-re, mind az áfészre vonatkoznak, köny- nyítik, vagy akadályozzák munkájukat. A NYÉK, a megye 22 tele­pülésén, 225 boltot működtet, ebből a szentendrei járás köz­ségeiben 28-at; (Budakalászon 8-at, Leányfalun 6-ot, Pomá- zon 10-et és Visegrádon 4-et), s a városban úgyszintén 28-at, tehát összesen 56 boltja van a kérdéses területen. A járási üzletek összes alapterülete 3555, s a városiaké 3756 négyzetméter. A kettőt össze­vetve, már látszik, hogy az áfészre igen nagy feladatok hárulnak. Hiszen 12 község van, ám a NYÉK csak négy­ben van jelen. Az áfész vi­szont mind a 12 községben, s a városban is fenntart bolto­kat. A 49 üzletből a járásban 38 van, 2981 négyzetméter alapterülettel, a városban pe­dig 11 működik 951 négyzet- méter alapterülettel. A NYÉK dolgozóinak a múlt évben az összlétszáma 1050 volt, mintegy 100-zal ke­vesebb, mint amennyi a for­galom megfelelő lebonyolítá­sához szükséges lenne, s 22—24 dolgozó a járás és a város üz­leteiből hiányzott, s hiányzik ma is. Az áfész ebből a szem­pontból szerencsésebbnek mondható, noha gondok azért ott is bőven akadnak. A NYÉK fejlesztési lehető­ségei, noha azokra égetően szükség lenne, igen korláto­zottak, az esztendőről eszten­dőre szigorodó beruházási lehe­tőségek miatt. Az áfésznak vi­szont sikerült az idén jelentős hűtőkapacitás-bővítést végre­hajtani. Több csatornán Ezek után bizonyára nem lesz érdektelen az árubeszer­zésről is pár szót ejteni. Az áfész ügyesen, többcsa­tornás beszerzéssel operál. A két legnagyobb szállítójuk a Duna Élelmiszer Nagykeres­kedelmi Vállalat és a FŰ­SZERT Vállalat. A két cég ál­talában eledet tesz szerződés­ben vállalt kötelezettségeinek, viszont sok gond van a gön­gyölegek visszaszállításával. A szárazáru igényeket — gyulai kolbász, csabai, télisza­lámi — nem tudta kielégíteni az áfész, mert a biztosított ke­ret elmarad a kereslettől. Vi­szont hús- és hentesáru ellátá­si gondok nem voltak, hiszen jól éltek a többcsatornás be­szerzési lehetőségekkel. Ren­deltek, s kaptak árut Győrből, a Kék Duna Szakszövetkezet­től, a budapesti Húsnagyke­reskedelmi Vállalattól. A NYÉK képviselője viszont elmondta, hogy a legtöbb szál­lítójának ki van szolgáltatva, mert nem áll módjában válo­gatni a szakvállalatok között. Különösen sok gondot okoz nekik a Sütőipar, a FÜSZÉRT és a PIÉRT vállalatok nem ki­elégítő munkája. Ügy véljük, a nehézségekről, ha nem is a teljesség igényé­vel, de bőven szóltunk, s ezek után ismét térjünk vissza a vitához. Elégedetlenek veitek A végrehajtó bizottság tag­jai felszólalásaikban hangsú­lyozták azt, hogy a helybeli lakosság magas színvonalú el­látást igényel, s erre a két vál­lalat teljes mértékben nem ké­pes. Mind az ellátás, mind abol­tok állapota, valamint azok nyitva tartási rendje még sok kívánnivalót hagy maga után. Elégedetlenek voltak a vb tagjai azért is, mert a hétfői napokon az üzletek rendsze­rint üresek. Ez főleg a NYÉK boltjaira vonatkozik, mert azokban megszüntették a szombati húskiszállítást. Zök­kenők vannak a tej- és tejter­mékek árusításával is. Jogos kérdés volt az is, amely a Budakalászon építen­dő ABC-áruház ügyét fesze­gette. Ennek előzménye: a nagyközségi tanács a NYÉK ígérete alapján, hosszas és költséges kisajátítási eljárás során, a saját pénzén, meg­szerezte az építéshez szüksé­ges területet, s az ülésen a NYÉK képviselője kijelentet­te: nem áll módjukban az üz­letházat felépíteni. (Csakhogy itt az a baj, hogy a falu ve­zetői, az ígéretek alapján, s saját sikeres területszerző te­vékenységük után, bizakodóan tájékoztatták a lakosságot.) A vita összefoglalása során ismét hangot kapott az, hogy a vb tagjai helyesen érezték felelősségüket, ezért is voltak olyan kritikusak. De kiderült az is, hogy a meglévő áru­készletek jól megszervezett szállításával és terítésével, a mainál valamivel jobb ellátást tudna biztosítani a két válla­lat. Városi mozaik A Vörös Hadsereg útján lé­tesítendő új mentőállomás épí­tésének meggyorsítása érdeké­ben egyeztető tárgyalást tar­tottak a városi tanács pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osz­tályán, ahol megállapodtak, hogy a kivitelezést a Kék Du­na Szakszövetkezetre bízzák, míg a tervek elkészítését a Városgazdálkodási Vállalat vállalta. Az új mentőállomás várható átadási ideje 1985. el­ső félév. A Pomázi úton épülő új ke­nyérgyár üzembe helyezése után a Sütőipari Vállalat a ré­gi kenyérgyárat, amely a Kos­suth Lajos utca és a Belső körút között helyezkedik el, átadja a városi tanácsnak. Az pedig a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal közösen lakberendezési áru­házát létesít az épületben. A Stéger közi tizenhat laká­sos telepen a közművek közül elkészült a vízhálózat és az egyesített rendszerű csatorna. Folyamatban van még az elektromos kábelhálózat ki­építése, s ezután az első há­zakba a tulajdonosok rövide­sen beköltözhetnek. A papszigeti híd építése meggyorsult. A honvédség felvonult és gyors ütemben végzi a cölöpözési munkákat. A híd várhatóan még ebben az esztendőben elkészül, de a környezet tereprendezése, a feljáró utak építése azonban áthúzódik a jövő évre. Meggyorsult a Dunakanyar körút mellett készülő áfész élelmiszerbolt építése. Az ol­dalfalak már állnak, s most a tetőszerkezet szerelése folyik. Menetrendváltozás A Volán 20. számú Vállala­ta a révátkelés szünetelése esetére új menetrendet lépte­tett életbe, amely Szentendre— Tahitótfalu—Szigetmonostor —Pócsmegyer viszonylatokban oda-vissza érvényes. Ezzel az intézkedéssel az időjárási vi­szontagságok miatt kieső kis­hajóforgalmat pótolja a válla­lat. Az új menetrend az autó­busz-pályaudvaron ki van füg­gesztve. SZENTENDREI Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS* Összefogással épült Elkészült a klubhelyiség üaráisonvfavásár íilM m ■ \k¥u Módosított tervek Az erők egyesítése, a sok akarat közös célra való moz­gósítása, lehet, hogy furcsán hangzik, de „csodákra is ké­pes”. Volt a városban, az északi részen, egy eléggé elhanyagolt magánház, amelyet a város, a múlt esztendőben megvásárolt, s akkor azt tervezték, hogy ott létrehoznák egy újabb idő­sek napközi otthonát. Igen ám, csakhogy helyiségre volt szük­sége az északi lakókörzeti pártalapszervezetnek, vala­mint a HNF területi bizottsá­gának is. így azután módosították az eredeti terveket, vagyis a 120 négyzetméteres területen kell kialakítani az északi város­rész közéleti klubját, vala­mint ott kell végre helyet biz­tosítani a pártalapszervezet­nek és a HNF-nek is. Persze mindehhez pénz kell, aztán tervek, s végül kivitelező is. Nos, mindez rendeződött. Hozzájárult a költségekhez a pártbizottság, a városi tanács, az üzemek dolgozói meg kom­munista műszakokkal segítet­tek. A városi tanács műszaki osztálya pedig társadalmi munkában elkészítette az át­alakítási terveket. Sikerült megnyerni a célnak a városi kisiparosokat is, akik ugyancsak társadalmi munká­ban elvégezték a szükséges át­alakításokat. Nos, a munkák befejeződtek, s a berendezésnél segített a Művészek vallomásai a városról Kár js hangsúlyozni, hiszen köztudott: Szentendrének va­rázsa van. Az 1822-ben itt született szerb író, Jakov Ignjatovics így vallott szülőhelyéről: „Száz évvel ezelőtt Pest Szentendrén kereste a finom portékát; a szentendrei hajókat ott le­hetett látni Sziszek, Győr, Moson és Pozsony kikötői­ben. .. Olyan szerencsés vol-, tam, hogy Szentendrén szület­tem. ..” A város látása, értése vér- mérséklettől, hangulattól is függ. Rab Zsuzsa költő ígv látja a várost: „Csipkés kis ablakok mögött templomos, özvegy nénikék / fátyolvirágot, őszikét ápolhatnak a régi kék / üvegházakban. Csöndesen elülnek, aztán délután / a te­metőbe tartanak, könnyezve, híg kévé után. / Ügy járnak bele, mint haza. / Padot is állíttatnak itt, / konzervdoboz­ban hosszasan virágukat ren­dezgetik, / Haza tipegnek, rá­juk ül sok apró, filléres ba­juk. / Imádkoznak, kifésülik kontyba tűzött sovány hajuk.” Érdekes Kassák Lajos vallo­mása is, a Ma egykori szer­kesztője így emlékezik a lát­ványra: „Szép kis tér volt ez. körben csúcsos tetejű, régi, nagyon régi egyemeletes há­zakkal. Barokk díszítés övezte ezeknek a házaiknak a hom­lokzatát, ablakaik kicsinyek voltak, s némelyeket vasrácsok hálóztak be. Sok száz év előt­ti telepü'és ez a város, össze­vegyülnek benne a török, szláv és sváb jellegzetességek, az utcák keskenyek, hol merede­ken fölfelé nyúlnak, hol mint­egy a fö’d alá merülnek, úgy hogy az egyik ház udvarából a másik tetőzetére lehet átlép­ni.” Más fogja meg, s indít el emóciókat Vészi Endrében. Ö ígv ír: „Ez itt az alvadt barna ikonok / az óezüst pravoszláv kórusok / a bárányprém-illaitú fővegek / az Anya-Fia Intim kisvilága / Ez itt mind bronz­arany és vertarany / és vér­arany a csavartfényű esték / kék Madonnái jönnek át a té­ren / az ámyékzsinat lassan összegyűlik / Ezek a pincék ó-kazamatá'k / ezek a tűhegyű sikátorok / ezek az ezüstarcú régiek / ezek a sángalángú napraforgók / Egy szemben mindig ez a látomás / ecset a kézben sosem változik / itt élt örökké tartó nyarakon / rögeszméinek fogolytáborá­ban.” Vészi Endre utolsó mondata már átvezet bennünket a kép­zőművészek világába. Ámos Imre, a fiatalon elhunyt festő így látta a várost: „Kint va­gyunk Szentendrén már ötödik hete. Gyönyörű kis városka, tele készen megkomponált té­mákkal, öreg, szűk utcácskák, régi kapualjak, egy gyönyörű elhagyott omladozó templom, valami furcsa légkörrel telítik ezt a helyet. Estefelé valószí- nűtlenül kékeslilás hegyek és rendkívülien szép holdas es­ték, amikor a hold vakítóan fószforeszkál az ócska temp­lomfalakon. Itteni mun­káim mind valami misztikus telítődöttséget kapnak.” És ímre egy mai művész, Bálint Endre véleménye: „A város Is leveti nappali ru­háit, a házak, amelyek egy­szerű fehér köpönyegben áll­tak, vagy okkersárgán mereng­tek. .. Az utcán sétáló embe­rek és a kocsit húzó lovak formái megnyúlnak az al­konyaiban, s a magános, szo­morú vénasszonyok szürke árnyképei imbolyognak a kö­vezeten. .. A természet keveri utánozhatatlan színeit palettá­ján — mintha egy zseniális festő mögött állnék, hogy elles­sem mesterségbeli trükkjeit, úgy figyelem évek óta a szentendrei alkonyat változó képeit, irigyen és tehetetlenül, mert színei megközelíthetetle- nek és utánozhatatlanok.” S végezetül álljon itt Bar- csay Jenő vallomása, aki a város díszpolgára is: „Szent­endrén éltem és Szentendrén alakítottam ki festészetemet, azt a valamit, amiért érdemes volt küzdenem és élnem. A Szentendrén látott dolgok­ban. a természetben látott je­lenségekben élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek. vonalak, amelyeket csak festő vehet észre. Már jó pár helyen megfordultam, de a természetnek és a mű­vészetnek ezt a kapcsolatát se­hol sem éreztem annyira, mint Szentendrén.” PMKK és a PB, valamint a HNF is. Az épület készen áll, és helyiséghez jutottak, az idő­lsek, de a fiatalok is kulturált találkozási lehetőséget kaptak. A jövő esztendőben a klub­ban már szervezett programok lesznek. Semmi sem jelzi csalhatatla- nabbul, hogy nagyon közel már a fenyőfaünnep, mint a karácsonyfaárusok megjelené­se. Szentendrén főleg a HÉV- állomás körül böngészhetnek az ünnepre készülődök B| HETI KULTURÁLIS "■ AJÁNLATUNK Ma, december 15-én, csütörtö­kön 16 órakor nyílik meg a Kos Károly emlékkiál­lítás, a művész születésének 100. évfordulója alkal­mából. A kiállítást Csete György épí­tész nyitja meg. És ne feledjék, ha péntek, akkor Közönségszolgálat. Tudják, cserebe­re, friss házike­nyér, aerobic ze­ne átjátszása, s meg sok más meg­lepetés is. Péntek, akkor Közönség- szolgálat. Szombaton, ,de-. cember 17-én 1Ö órától karácsonyi iparművészeti és népművészeti vá­sár, ahol a városi iparművészek, va­lamint a Pest me­gyei Népművészeti Egyesület tagjai árusítanak. De ez­zel még nincs vé­ge, Délelőtt a vá­sárlók gyerekei­nek a színházte­remben filmvetí­tés lesz, ahol .meg­ismerkedhetnek a ravasz borzzal, a butácska kistig­rissel, a bátor nyuszival, egy ti­tokzatos arany­baltával és ... a vasorrú bábával. És délután 15 órá­tól a Menta együt­tes közreműködé­sével táncházi mu­zsika szórakoztat­ja a résztvevőket. És este 18 óra­kor, a Felszabadu­lás lakótelepi is­kolában rendezik meg Lukács Sán­dor színművész estjét. December 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor: Játsz- szunk együtt... — jáiékdélelőtt lesz, melynek, kereté*- ben karácsonyfa- díszek készítését is meg lehet tanulni. Pannónia meg­vétele. Zehés, rendhagyó iroda­lomóra lesz a Le­nin úti általános iskola tanulóinak december 19.-én, hétfőn délután 15 órai kezdettel, a gyermekkönyvtár­ban: Előadó: Szűcs Ildikó színművész és Bodza Klára énekes. Szabó Csilla zongoraművész és a Scola Ilungarica énekegyüttes köz­reműködésével karácsonyi hang­verseny lesz de­cember 19-én, hét­főn 19 órai kez­dettel. A műsor első részében Sza­bó Csilla Chopin- műveket ad elő, s a második részben a Scola Hungarica gregorián és kará­csonyi énekeket ad elő. Belépődíj: diákoknak 30, fel­nőtteknek 60 fo­rint. Gyermekkönyv- hónap — 1983. de­cember 21-én, szerdán 15 órakor: Mondd, szereted az állatokat? A gyermekkönyvtár rajzpályázatának eredményhirdetése a PMKK előcsar­nokában. Figyelem! Elő­zetes. Pontosan mához egy hétre, december 22-én lesz a Vidám Szín­pad vendégjátéka, ahol bemutatásra kerül Müller Pé­ter: Szomorú va­sárnap című da­rabja, amit Seress Rezső dalai díszí­tenek. S3 A TÁRGYALÓTEREMBŐL Jó kis murit csaptak Nagy Albert büntetett elő­életű, Banka István és Majo­ros Ferenc pomázi lako­sok együtt szórakoztak a budakalászi Hársfa borozó­ban, ahol ott volt Koszta László is, akit látásból ismer­tek. Záróra után, éjfél felé ér­keztek meg a pomázi HÉV-ál- lomásra, ahol ismét belebot­lottak Koszta Lászlóba. A négy barát úgy érezte, hogy még csonka a napjuk, s azt valami jó kis murival kellene befejezni. Erre a legkézenfekvőbb mód — gondolták —, ha beleköt­nek Koszta Lászlóba. Tüstént azzal kezdték vádolni, hogy a borozóban rendelt nekik négy üveg sört-, de azt nem fizette ki. A sértett szorongatott hely­zetéből úgy akart menekülni, hogy elvállalta a négy üveg sör árának kifizetését, noha ő azt nem rendelte meg a boro­zóban. Ezt természetesen visz- szautasították, mert akkor már nem lett volna indok a továb­bi kötekedésre. A sértett ez­után futva próbált menekülni, de négyen bekerítették, elgán­csolták * s ütlegelni, rugdalni kezdték. Közben Nagy Albert észrevette, hogy a dulakodás Következtében a sértett tárcája a földre esett. Azt gyorsan magához vette, mert pénzt sej­tett benne. Mikor látta, hogy a tárcában csak személyi ira­tok vannak, bedobta azt egy kertbe. A Szentendrei Járásbíróság Nagy Albert elsőrendű vádlot­tat bűnösnek találta 1 rend­beli kifosztás bűntettének kí­sérletében, 1 rendbeli társtet­tesként elkövetett garázdaság bűntettében és 1 rendbeli köz­okirattal visszaélés vétségében. Banka István másodrendű és Majoros Ferenc harmadrendű vádlottakat pedig társtettesként elkövetett garázdaságban talál­ta bűnösnek. Ezért az elsőrendű vádlottat mint többszörösen visszaesőt halmazati bünteté­sül egy év és nyolc hónapi szabadságvesztésre mint fő­büntetésre és 2 évre a köz- ügyek gyakorlásától való eltil­tásra mint mellékbüntetésre, a másodrendű vádlottat egy­évi 15 százalékos bércsökken­téssel járó javító-nevelő mun­kára, a harmadrendű vádlot­tat pedig negyvennapi tétel pénzbüntetésre ítélte, vagyis 4000 forint megfizetésére kö­telezte. Az oldalt írta: Karácsonyi Sándor Fotó: Trencsényi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents