Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

2 1983. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Ismét harcok voltak Tripoli környékén Amerikai támadás a szír erők ellett Ausztria segítse a párbeszéd újrahívóidét A parkment határozata Az amerikai hadiflotta ha­jói szerda délután 24 órán be­lül másodszor lőtték a szíriai hadsereg libanoni állásait, a Bejrúttól keletre fekvő hegy­vidéken. Első alkalommal a világ legnagyobb tűzerejű csatahajója, a New Jersey is részt vett a szíriai ellenőrzés alatt álló libanoni területek ágyúzásában. Az ismételt tá­madást azzal indokolták, hogy a szíriai légvédelem tüzet nyitott a felderítést végző amerikai repülőgépekre. Az amerikai anyahajókról fel­szálló vadászok később újabb felderítést végeztek a tüzér­ségi csapás körzetében, a li­banoni fővárostól 25—30 kilo­méter távolságban. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke annak bizonyítékát látja a libanoni hegyvidék ismételt amerikai ágyúzásában, hogy a falangis- tákkal összefonódott Washing­ton az erőszak útját választot­ta a libanoni válság rendezé­sében. Szerdai nyilatkozatában Dzsumblatt figyelmeztetett: az amerikai—izraeli támadá­sok aláássák, kudarcra ítélik a nemzeti megbékélési tárgyalá­sokat. Hozzáfűzte, hogy párt­ja mindaddig nem vehet részt nemzeti egységkormányban, amíg nem valósítják meg a Az ENSZ-közgyűlés kedden határozatban támogatta a kö­zel-keleti helyzettel foglalkozó nemzetközi konferencia össze­hívását. A tagállamok elsöprő többségének szavazatával el­fogadott határozat szerint az értekezleten az arab—izraeli konfliktusban érintett vala­mennyi fél részt venne, bele­értve a Palesztinái felszabadí- tási szervezetet, a Szovjet­uniót, az Egyesült Államokat is a többi érdekelt országot. A határozatra 124 ország szavazott, 4 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett. Az Peter Bönisch, a nyugatné­met kormány szóvivője, szer­dai sajtóértekezletén helytál­lónak nevezte azokat a sajtó­jelentéseket, amelyek szerint a kancellári hivatal első érté­kelése nem túl megalapozott­nak ítélte meg az Otto Lambs­dorff elleni vádirat bizonyító anyagát. A szóvivő „nagyon soványnak” nevezte a vádirat­nak ezt a részét. Bönisch kijelentése a Süd­deutsche Zeitung és a Die genfi megbékélési konferen­cián előirányzott politikai re­formokat Közben Londonban Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök fogadta Amin Dzsemajel libanoni elnököt. A találkozón Dzsemajel — mint hivatalosan közölték — beszámolt azokról az erőfeszítéseiről, amelyeket a Libanonban állomásozó „idegen erők” távozása érde­kében tett és tesz. Thatcher a maga részéről megerősítette, hogy kormánya továbbra is támogatja a libanoni kormány erőfeszítéseit. Szerdán hajnalban fél órára ismét kiújultak a harcok a PFSZ két szemben álló szár­nya között Tripoli körzeté­ben. Mint ismeretes, még mindig nem kezdődött meg az Arafathoz hű mintegy négy­ezer fegyveres evakuálása. Az El-Fatah Arafattal szemben álló szárnya figyelmeztette a PFSZ elnökét: amennyiben nem hagyja el egy héten be­lül Libanont, megint támadá­soknak teszi ki magát. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint David Levi izraeli mi­niszterelnök-helyettes kijelen­tette, hogy Izrael nem fogja megtámadni a Tripoliból távo­zó palesztin harcosokat. Egyesült Államok és Izrael képviselője ellenszavazattal élt, a közös piaci országok — Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere sze­rint, a’januárban összeülő, az európai' bizalomerősítő . ..intéz­kedésekkel és leszereléssel fog­lalkozó, stockholmi értekez­let hozzájárulhat a kelet— Welt szerdai tudósítására vo­natkozott. A két lap azt is tudni vélte, hogy a kancellári hivatalbari helyesnek tartanák, ha a megvesztegetéssel gyanú­sított gazdasági miniszter csak akkor lépne vissza, ha a bon­ni tartományi bíróság előzetes eljárása nyomán bírósági tár­gyalás megkezdése mellett döntene ügyében. Peter Bönisch azt is közöl­te, hogy Helmut Kohl kancel­lár jelenleg nem tervezi kor­mánya átalakítását sem. Görögország kivételével — tartózkodtak. A közgyűlési határozat, ríiely a szeptemberben Genf- ben megtartott Palesztina- konferencia akcióprogramjá­ból indul ki, felkéri a Bizton­sági "Tanácsot, hogy segédkez­zen az értekezlet megrendezé­sében és arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy március kö­zepéig tegyen jelentést a kon­ferencia összehívását célzó erőfeszítéseiről. A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának vezetői szerdán találkoztak a szovjet hadsereg veteránjaival. A ta­lálkozón beszédet mondott Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Usz­tyinov tolmácsolta Jurij And- ropovnak, az SZKP KB főtit­kárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének, a Szov­jetunió Honvédelmi Tanácsa elnökének a hadsereg veterán­jaihoz intézett üdvözletét. A nemzetközi helyzetről szólva a békére nézve különö­sen veszélyesnek nevezte az új, közepes hatótávolságú ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítését. Emlékeztetett rá, nyugati feszültség csökkenté­séhez. Genscher égy szerdai beszé­dében üdvözölte a szovjet ve­zetésnek azt az álláspontját, amely szerint Andrej Gromi- ko külügyminiszter „jó szán­déktól vezérelve kíván részt venni a stockholmi konfe­rencián”. A szocialista országokhoz fűződő politikai kapcsolatok javítása érdekében a nyu­gatnémet külügyminiszter „mérsékletet és az erőszakról való lemondást” szorgalmazott. Kifejtette, hogy megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonít a Kelet és a Nyugat közötti szi­lárd gazdasági kapcsolatoknak, valamint az NSZK és az NDK együttműködésének­A nyugatnémet külügymi­niszter ugyanakkor figyelmez­tetett rá, hogy az NSZK és a szociálisa országok párbeszé­de nem helyettesítheti a nagyhatalmak érintkezését. Irak—Irán Megtorló akció Az iraki rakétatüzérség és a légierő szerdán öt iráni vá­rosban lévő célpontokat táma­dott — közölte az INA ira­ki hírügynökség. Az indoklás szerint a csa­pást megtorlásul szánták arra. hogy az irániak határ menti iraki városokat és baráti or­szágokat támadtak. A hivata­los iraki hírügynökség sze­rint a szerdai támadás egyút­tal megtorlás azokra a pokol­gépes merényletekre is, ame­lyeket Kuwait ban követtek el hétfőn, és amelyekért Irak Iránra hárítja a felelősséget. hogy már negyven évvel ez­előtt is akadtak olyan nyugati politikusok, akik minden esz­közzel bátorították az agresz- szort, s a béke elleni tevé­kenységüket már akkor is is szovjet- és kommunistael­lenes kijelentésekkel próbál­ták igazolni. A szovjet nép jól emlékszik a világháború ta­nulságaira, s levonja belőlük a megfelelő következtetéseket — mondotta Dmitrij Usztyinov. Usztyinov marsall szólt az amerikai rakétatelepítésre adott szovjet válaszlépések je­lentőségéről is. Rámutatott: a szovjet emberek helyeslik és határozottan támogatják azo­kat a döntéseket, amelyeket a Szovjetunió és szövetségesei hoztak biztonságuk szavatolá­sa érdekében. „A jövőben is mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a háború ve­szélyét és megvédj ük a békét? — hangoztatta végül. Dmitrij Usztyinov beszédé­ben szólt arról is, milyen fon­tos szerep hárul a szovjet had­sereg veteránjaira a fiatalok katonai-hazafias nevelésében. Mégállapította, hogy a haza­fias nevelés lehetőségei még távolról sincsenek teljes mér­tékben kihasználva. Erről ta­núskodik többek között a be- vonulók egy részének politikai naivitása, könnyelmű, nemtö­rődöm magaviseleté. Néhá- nyan közülük nem tudják iga­zán felmérni, milyen nagy fe­lelősség hárul rájuk a katonai eskü letételével. A fegyelme­zetlenségnek, a közéleti pasz- szivitásnak, az élősködő ma­gatartásnak az esetei szintén intő például szolgálnak. Ilyen fiatalok ha nem is sokan, de vannak. A neveltetésükben fellelhető hiányosságokat át­gondolt munkával kell pótol­ni, s ebben jelentős szerepet vállalhatnak és kell is vállal­niuk a veteránoknak — álla­pította meg Usztyinov marsall. Az osztrák parlament egy­hangúlag elfogadott határozat- ban felhívta a kormányt:' szálljon síkra a nagyhatal­maknál minden leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgyalás folytatásáért. A kedd esti ha­tározatot a külügyminiszté- riumi költségvetés vitájának lezárásakor hozták. A vitában Erwin Lánc kül­ügyminiszter hangoztatta: Ausztria az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel, valamint a leszerelés­sel foglalkozó, januárban kez­dődő stockholmi értekezleten is olyan tevékeny szerepet kí­ván játszani, mint legutóbb a madridi konferencián. Egy kis ország külpolitikája ugyan Szerdán délben Madridban. több mint 800 küldött részvé­telével megkezdődött a Spa­nyol Kommunista Párt XI. kongresszusa, amelyen csak­nem 50 testvérpárt, nemzeti felszabadító mozgalom és szer­vezet képviselteti magát. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a tanácskozásra érkezett küldöttségét Tétényi Pál. a KB tagja, a KB osztály- vezetője vezeti. A kongresszusi teremben jelmondat hirdeti: „A marxiz­mus felszabadító eszméi ma különösen időszerűek”. A legmagasabb pártfórum elnökségében helyet foglal Szerdán Moszkvában ülése­zett a Szovjetunió—NSZK Tár­saság országos konferenciája. Leonyid Zamjatyin, a társaság elnöke beszédében szólt a je­lenlegi nemzetközi helyzetről, s a két ország kapcsolatairól. Kijelentette: az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítésére vonatkozó tervek végrehajtásának meg­kezdése nyomán Közép-Euró- pában jelentős mértékben ki­éleződött a feszültség. Az amerikai nukleáris rakéták első csapás mérésére szolgáló támadó fegyverek és telepíté­sük összhangban áll azokkal az Egyesült Államokban ki­dolgozott katonai doktrínák­kal, amelyek szerint megelőző háborút kell indítani a Szov­jetunió ellen. közvetlenül nem csökkentheti a nagyhatalmak közötti fe­szültségeket, de Ausztria ép­pen ezért hozzá kíván járulni a nagyhatalmak közötti párbe­széd újra] elvételéhez — mon­dotta. A közel-keleti konfliktusról szólva a külügyminiszter meg­erősítette, hogy Ausztria vál­tozatlanul a palesztinok jogos igényeinek elismerését támo­gatja. Peter Jankowitsch szo­cialista képviselő, pártjának új nemzetközi titkára a vitá­ban kifejtette: meg nem enged­hető, hogy Nicaraguára külső nyomást gyakoroljanak, az or­szágnak tovább kell haladnia azon az úton, amelyet a lakos­ság többsége támogat. Dolores Ibárruri, a párt elnöke, Gerardo Iglesias főtitkár, Marcelino Camacho, a Mun­kásbizottságok Szakszervezeti Szövetsége főtitkára, továbbá a végrehajtó bizottság és a titkárság tagjai, köztük San­tiago Carrillo volt főtitkár. A kongresszuson nyomban az ünnepélyes megnyitó után megtörtént az első erőpróba: az elnökségi tagok megválasz­tásánál 248 küldött tartózko­dott a szavazástól. „A békéért, szocializmusért és szabadságért” jelszóval sor­ra került kongresszuson a köz­ponti bizottság beszámolóját Geraldo Iglesias főtitkár ter­jesztette elő. A NATO és a Varsói Szerző­dés fegyveres erőinek — köz­tük nukleáris fegyvereinek — Európában kialakult hozzá­vetőleges egyensúlya a konti­nens biztonságát és stabilitá­sát szolgálta és szolgálja. Meg­bontani ezt az egyensúlyt any- nyit jelent, mint csapást mér­ni az amúgy is törékeny bé­kére — hangsúlyozta Zamja­tyin, s utalt arra, hogy a tele­pítés lehetetlenné tette az eu­rópai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozá­sára vonatkozó genfi tárgyalá­sok folytatását. Az ilyen és ehhez hasonló nyugati lépések károkat okoz­nak az államközi kapcsolatok­nak — köztük a Szovjetunió és az NSZK viszonyának. Az ENSZ nemzetközi konferenciát sürget A Lambsdorff-ügy hjlzménysi Derűlátó beírni vélemény Szükséges a nagyhatalmak közeledése Genscher helyzetértékelése Találkozó a szovjet hadsereg veteránjaival Usztyinov mar suli beszéde Megnyílt az SKP kongresszusa Beterjesztették a beszámolót A Szovjetunió-ilSM Társaság konferenciája Zamjatyin a rakétatelepítésről Weinberger kijelentései i Az USA Kína-politikája ~Jecyzet ŰRKORSZAK ÉS A kínai hírügynökség wa­shingtoni jelentése szerint Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a washing­toni sajtóklub ebédjén úgy jel­lemezte Kína és az Egyesült Államok kapcsolatát, mint amely „lehetővé tesz párhuza- mas akciókat a kínaiakkal, amennyiben közös érdekeinket kihívás éri”. Weinberger megerősítette, hogy a jövő évben Csao Ce- jang kínai miniszterelnök az Egyesült Államokba, Ronald Reagan elnök pedig Kínába látogat. Az Egyesült Államok „baráti országként” fogja ke­zelni Kínát. Az Egyesült Ália- "moknak az a célja, mondotta Weinberger, hogy „tartós, ba­ráti viszonyt építsen ki Kíná­val, olyan viszonyt, amelyben elismerést nyernek a közös ér­dekek, de a nézeteltérések is”. Weinberger szerint „vannak olyan kérdések, amelyek meg­ítélésében nem értünk egyet, de szélesedik az az érdekkör, amelyben osztozunk”. Weinberger az amerikai— japán katonai együttműködést, „a kelet-ázsiai amerikai vé­delmi politika sarkkövének” mondotta. Fokozottabb kato­nai erőfeszítéseket sürgetett Japán részéről, ami vélemé­nye szerint „a növekvő szovjet fenyegetés” miatt szükséges. WC SA K R Ö VI D E ti. .. B TERRORTÁMADÁSOK meg­akadályozására kedden nagy­méretű betontömböket helyez­tek el az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének bejárata elé. Washingtonban a Fehér Házat és a külügyminiszté­rium épületét már korábban ellátták „bombabiztos védőmű­vel”. A NYUGAT-BERLINBEN állomásozó brit csapatok 2500 katona, 300 harckocsi, vala­mint önjáró lövegek, páncélo­zott csapatszállító járművek részvételével több napos had­gyakorlatot kezdtek. VIENTIANE-BAN ünnepé­lyesen megnyílt a laoszi szak- szervezetek első országos kong­resszusa. A tanácskozáson 182 küldött képviseli a Laoszi Szakszervezeti Szövetség 50 ezer tágját. A kongresszus megvitatja és elfogadja a szö­vetség szabályzatát és meg­választja vezető testületéit. CSAK A SZAKEMBEREK tudtak a szovjet rakétatechni­ka sikereiről, amikor a Szov­jetunió már javasolta a világ­űr katonai célokra való fel- használásának betiltását vala­mennyi ország érdekeinek te­kintetbevételével. 1966. decem­ber 19. fontos dátum ezen a téren: ekkor fogadta el az ENSZ-közgyűlés a világűr bé­kés felhasználásáról szóló alapelveket rögzítő szerződést. A Szovjetunió már 1957. március 18-án — tehát több mint fél évvel az űrkorszak kezdetét jelentő első szovjet szputnyik fellövése előtt — olyan konvenció megkötését javasolta, amelynek végrehaj­tása során nemzetközi ellenőr­zéssel szavatolták volna a ra­kétafegyverek betiltását. Egy évvel később, 1958 márciusá­ban, tehát már az első mester­séges holdak felbocsátása után a szovjet kormány újabb in­dítványt terjesztett elő, egye­bek között sürgetve, hogy tilt­sák be a kozmikus térség ka­tonai célokra való felhaszná­lását, és építsenek ki nemzet­közi együttműködést az űrku­tatásban. A következő években a vi­lágűr semlegesítése és demi- litarizálása több fórumon is téma volt. Időközben létrejött az ENSZ világűrbizottsága, s 1962-ben kidolgozta az álla­mok kozmikus tevékenységé­nek alapelveit, majd a szovjet kormány 1963 szeptemberében azzal a javaslattal fordult az amerikai kormányhoz, hogy tiltsák be olyan űrobjektumok föld körüli pályára juttatását, amelyek atomfegyvert, vagy más tömegpusztító fegyvereket hordoznak. Végül az ENSZ- közgyűlés XVIII. ülésszaka közfelkiáltással elfogadta az 1884 (XVIII.) jelzésű határo­zatot, amely fontos mérföldkő lett a kozmosz „békeövezetté” tételéért folytatott harcban. A HATÁROZAT egyebek között felhívta a világ álla­mait: ne juttassanak föld kö­rüli pályára olyan objektumo­kat, amelyek nukleáris fegy­vert vagy másfajta tömegpusz­tító fegyvert hordoznak, ne he­lyezzenek el ilyen fegyvereket égitesteken vagy a kozmikus térségben. Ugyancsak ez az ülésszak egy másik határozat­ban egyhangúlag jóváhagyta az államok világűrbeli tevé­kenységének elveit tartálma- zó deklarációt. Ez a nyilatko­zat kimondja például, hogy minden állam, amely bármi­lyen objektumot felbocsát a világűrbe, nemzetközi felelős­séggel tartozik abban az eset­ben, ha bárkinek kárt okoz. Az 1963-as deklaráció „fogya­tékossága”, hogy tulajdonkép­pen nem érintette a világűr katonai felhasználásának a kérdését, és csak ajánlás jelle­ge volt, nem bírt olyan kötele­ző erővel, mint egy nemzetkö­zi szerződés. Végül 1966. december 19-én az ENSZ közgyűlése olyan szerződést fogadott el, amely kimondja, hogy részvevői nem vezérelhetnek föld körüli pá­lyára atomfegyvert vagy bár­milyen más tömegpusztító fegyvert hordozó objektumot, nem helyeznek el ilyen fegy­vereket égitesteken és — bár­milyen más módon — a koz­mikus térségben. A szerződést 1967 január 27-én egyidejűleg nyitották meg aláírásra Moszkvában. Washingtonban és Londonban, s még ugyan­ebben az évben hatályba is lé­pett. Ma azonban ismét aggodal­mat kelt az űr katonai fel­használásának lehetősége: a Reagan-kormányzat ugyanis idén március végén bejelen­tette, hogy az ezredfordulóig kozmikus rakétaelhárító fegy­verrendszert dolgoz ki. Ez lé­zer- és egyéb sugárfegyverek telepítését jelentené a világ­űrbe, az ellenfél rakétáinak röptében való megsemmisíté­sére. Bár látszatra védelmi fegy­verről van szó, a terv valójá­ban minden eddiginél tökéle­tesebb elsőcsapásmérő esz­köz kifejlesztését vetíti előre, s így nem egyeztethető össze az 1966-os ENSZ-határozat szellemével, valamint a szov­jet—amerikai SALT-megálla- podásokkal. Az amerikai szak­értők nagy része is elismeri, hogy Reagan úgynevezett „csil­lagháborús” terve ellentétes az 1972-es szovjet—amerikai egyezménnyel, amely a raké­taelhárító rendszerek korláto­zását írja elő — pontosan ab­ból a meggondolásból, hogy ha valamelyik fél biztos lehetne abban, hogy védelmi fegyve­rei képesek az ellenfél raké­táinak megsemmisítésére, ak­kor maga anélkül indíthatna támadást, hogy megtorlástól kellene tartania. A tökéletes védelem tökéletes támadó ka­pacitást jelent és így divatos szóval élve ..destabilizáló” jel­legű. csak növelné a bizonyta­lanságot, a feszültséget, a há­borús veszélyt. EZEN ELGONDOLKODNI különösen aktuális a tizenhét esztendővel ezelőtt elfogadott F.NSZ-határozat évfordulóján. Az FNSZ a világ akaratát kép­viseli — a világűrre vetítve is. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents