Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

nia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1983. DECEMBER 14., SZERDA A lakóhelyi politikai élet formálói Mondott szóból többet értve Y k. * £ s Népfrontmunka, kczss céSokéit Megvonta munkája mérle­gét a minap a Hazafias Nép­front városi elnöksége. Kibő­vített testületi ülésén, amelyen megjelent Berla Ferenc, a párt városi bizottságának titkára és Fekete Antal, a városi tanács elnöke, Kovácsné Szabó Vero­nika, a városi népfrontbizott­ság titkára adott számot évi tevékenységükről. Sikeres fórumok A legnagyobb társadalmi összefogást a városfejlesztési tervek megvalósítására szer­vezték. Ismét beigazolódott, hogy az emberek nemcsak ér­deklődnek a tervek iránt, ha­nem megvan bennük a tenni- akarás is. A társadalmi mun­ka értéke az egészségügyi ága­zatban 2,5, a kulturálisban 3,5, a kommunális fejlesztés terén 16,2 millió forintnyi. A válla­latok, üzemek sokat tettek e téren. Sikerrel járt a környezetvé­delem jegyében szervezett szá­mos akció. Felszámolták az il­legális szeméttelepeket, az őszi—tavaszi lomtalanítási kampányt a hasznos hulladé­kok gyűjtésével kapcsolták össze. Az ebből származó 152 ezer forintot a szociális ott­hon, az úttörőház és a szolida­ritási alap céljaira fordították. Ankétot tartottak a Gerjéről, amelynek sanyarú állapotát diafilmek vetítésével tárták azok elé, akik szennyezését okozzák. Bár az üzemek pén­zéből víztisztító berendezésre nem futja, a bírságolás önma­gában mégsem jelenthet meg­oldást, hiszen egyetlen termé­szetes vízfolyásunk medrében sűrű a sás, büdös a víz. A tiszta üzemi környezetért indított mozgalomba harminc vállalat kapcsolódott be. Foly­tatódott a fásítás, bár a be­szerzett facsemeték gyengék, a kiültetés előtt még iskolázásra szorultak volna. A kiskertek tulajdonosainak ismeretter­jesztő előadásokat tartanak, jól működik a fogyasztók ta­nácsa. Sikeresek voltak a mű­velődéspolitikai fórumok. Az ipari munkások mellett a ter­melőszövetkezeti tagokat is mind jobban bevonják a nép­frontmunkába. A mezőgazda- sági értelmiség is részt vállal a feladatokból. A nőbizottság az idősekért, a segélyezésre szorulókért fáradozik. A réteggyűlés szerepe A szocialista demokrácia szélesítését szolgálják a mind rendszeresebbé váló fórumok, amelyek közérdeklődésre mél­tó témája volt az Öregszőlő rendezése, a Bajcsy-Zsilinszky tér környékének rekonstruk­ciója, a közbiztonság, a közel­látás. A réteggyűlések szerepe folyton növekszik. A tanácsta­gi beszámolók már megszokott és várt eszmecserék színhe­lyei. Ezeket a népfront aktívái épp úgy előkészítik, mint az időközi tanácstagi választást, amely nemrég sikerrel lebo­nyolódott. A körzeti népfront­bizottságok részt vállalnak a feladatokból, a lakóhelyi poli­tikai élet formálói. Az együtt­működés a pártszervekkel, a tanáccsal, a tanácstagokkal, a KISZ-szel, a Vöröskereszttel és a szakmaközi szervezettel eredményes és ez megkönnyí­ti a közös munkát. Kovácsné Szabó Veronika t!)R4 feladataként említette a fiatalok széles körű bevonását a népfrontmozgalomba. A nőbizottság felveszi a kapcso­latot a városban működő ha­sonló testületekkel és össze­hangolja a programokat. A tiszta üzemi környezetért in­dított versenyt ezentúl évente kétszer értékelik. A társadal­mi környezetvédelmi őrséget az úttörők bevonásával szer­vezik meg. A társadalmi munkát összehangoló bizott­ságot ismét felállítják és több fórumot, rétegtalálkozót szer­veznek jövőre. A vitában sok kiegészítő vélemény hangzott el. Kiszely Ferenc, a szakmaközi szerve­zet titkára a köztisztaságról beszélt. Ehhez csatlakozott Körösztös Bálint, a sütőipari vállalat termelésvezetője. Sá­rik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese a fórumok és réteggyűlések jelentőségét méltatta, amelyek a lakosság tájékoztatását segítik. Többst a városéit Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke annak a törekvés­nek adott hangot, amely a vá­rost valóban otthonos, tiszta lakóhellyé kívánja tenni, az itt élő emberek közreműkö­désével. A tanács a továb­biakban is számít a ceglédi emberek önzetlen segítőkész­ségére a városfejlesztési fel­adatok megoldásához. Boros János nyugdíjas a szemét- gyűjtés lehetőségeivel foglal­kozott. Osgyáni Mihály, a 6-os számú körzeti népfrontbizott­ság titkára ugyanehhez a té­mához csatlakozott javaslatai­val. Berla Ferenc, a városi párt- bizottság titkára az elhang­zott jelentés realitását emlí­tette, megállapítván, hogy a városi népfrontbizottság ma­radéktalanul elvégezte azt a munkát, amely a társadalmi munkamegosztásból ráhárul. Előbbre lépett tevékenységé­ben. Kollektívabb munkát vé­gez az elnökség, a különböző szervekkel kölcsönösen jó a kapcsolat. Nagy figyelmet for­dítottak a körzeti bizottságok megerősítésére és ezáltal is bővült tömegbázisuk. A nép­frontnak további céljai meg­valósításához meg kell talál­nia a megfelelő munkamód­szereket. A városfejlesztés te­rén folytatódnia kell az ed­dig sikereket hozó társadalmi közreműködésnek, hiszen a lakosság szereti lakóhelyét és kész támogatni a közös célo­kat. T. T. Válaszfás Kocséron a közelmúltban a közsági tanács ülésén tanács­elnöknek választották meg Kovácsné Csípő Ágotát, aki eddig megbízás alapján látta el ezt a feladatkört. Nyertes pedagógusok Módszereket javasolnak A nevelést, oktatást segíti * A napokban hirdették ki a Pest megyei Pedagógus To­vábbképző Kabinetben az 1983-as pedagógiai pályázatok eredményét. A bíráló bizott­ság a beérkezett 53 pályamű­ből 18-at tartott érdemesnek a díjazásra. Négy témakörben osztottak első, második, har­madik és negyedik díjat, ese­tenként megosztva. A ceglé­diek sikerét legfőképpen a Nevelés-oktatás módszereinek fejlesztése című témakör hoz­ta. amelyben két első díjat ad­tak ki. Szüle Ferencné. a Földvári Károly Általános Iskola kémia­tanára, szakfelügyelő nyerte kiváló dolgozatával az egyiket. Pályázata az általános iskolai VII. osztályos kémia tantervi anyag differenciált feldolgozá­sához nyújt segítséget. A má­sik első díiat Nagy Sándorné, a Mészáros Lőrinc Általános Iákola matematikatanára hoz­ta el, aki a felmérésekén, a rendszerező és gyakorló órá­kon alkalmazott differenciált foglalkozások módszereit dol­gozta fel, az általános iskolai matematika-tanterv anyagából. Giba Lászióné. a Várkonyi Általános Iskola igazgatója, az intézményvezetés témakörben nyerte ei a Pedagógus Szak- szervezet Pest megyei bizott­ságának második díjjal azo­nos értékű különdíját. Dolgo­zatában a pályakezdők beil­leszkedését segítő vezetői mód­szerekkel ismertet meg. Poly- hosné Babácsek Erzsébet, a Várkonyi iskola tanítónője, ugyancsak második díjat nyert, munkája az ismeretanyag dif­ferenciált feldolgozásával erő­síteni kívánja az új tanterv módszertani elveit a II. osztá­lyos matematika tananyagban'. Kemenczés Lászlóné, a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára harmadik díjat nyert munkájával. Egy iskola példájával ad mintát arra, hogy mit is lehet tenni a fel­nőttoktatás valóságtartalmáért. Az öt ceglédi mellett Nagy­kőrösről három. Vácról kettő. Százhalombattáról egy pályá­zó nyert díjat, a többi nyertes községből érkezett. A megyei pedagógiai pályázatok ered­ményhirdetésén Farkas Lajos­áé, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezető-he­lyettese adta át a nyerteseknek a pénzjutalmat.. Sz. A. Tetszettek a filmek KlubeUadások, sorozatban Négy klubelőadás-sorozat zajlott ősz eleje óta a ceglédi Szabadság Filmszínházban. A programot a filmművészet jel­lemző alkotásaiból válogatták sorba egy-egy témakörhöz, a klubba hívottak érdeklődési körét figyelembe véve. Az értelmiségi filmklub a színház és a film találkozásá­val foglalkozott, az utolsó elő­adás a napokban zajlott le, Murnan rendezésében az 1926- ban készült Faust című film­alkotást vetítették a kamara­teremben. Az archív filmeket a Má­riássá Félix filmklub közönsé­ge láthatta, szemelvények ke­rültek elő az amerikai film- történetből. A sorozat a héten ér véget, pénteken este vetí­tik az Artúr Penn rendezte Bonnie és Clyde című, valós alapokra épült filmalkotást. Az ifjúsági filmklub-sorozat a héten zárult, a Szerencsés Luké című, 1971-es francia filmmel. A fiatalok a filmtör­téneti körkép sorozatban hat előadást láthattak, a kisember ábrázolás formáiról. A kor­társ filmklub keretében még két, tervezett előadás van hát­ra. Lágyan simul a vasaiéhoz Divatos szoknyákat készít, szállít sorozatban nyugati megren­delője kívánsága szerint a PEVDI konfekció gyáregysége. A kép az abonyi varrodában készült: Molnár Józsefné, Muesi Illésné és Hcrédi Istvánná gondosan vasalnak. A gyáregység igyekszik az évet záró ünnepek előtt kiszállíttatni a kész hol­mikat Apáti-Tóth Sándor felvétele Hivatása: házi gondozó Segítséget, szeretetet visznek Itt Cegléden, a Bajcsy-Zsi­linszky téri nagy ház előtt az imént pattant kerékpárra egy asszony. Nem karikázott mesz- sze. csak a legközelebbi ön- kiszolgáló élelmiszerboltig. Vásárolt egyet-mást, szappant, szalvétát, friss kalácsot, tejet, aztán indult, pedálozott a Bársony utca felé. Épp csak beköszönt, terepszemlét tartott, hogy van a ház öreg laikója, tüzet gyújtott a kályhában, hogy ne legyen jégverem a szoba, enni, inni készített és ígérve, hogy nem sokkal dél Után visszatér, már ment to­vább. Várták egy Bercsényi utcai házban, idős falak közt idős hölgyek. — Itt van Marika, megjött Marika! Kecskeméti F erencnének itt is akadt dolga. Tudta, mit hagyott előző nap félbe, vagy ha nem is félbe, akkor hogyan folytassa a tennivalókat. Ne­héz, szép pályát választott: hivatásos gondozónő, ápolónői képesítéssel. Tizenkét évig dolgozott a kórház baleseti sebészetén, két esztendeje, hogy a város magányos, ott­hon élő, a házból kimozdulni nem tudó lakóinak szolgálatá­ba állt. Főként emberségből Munkahelyi központja a Bajcsy-Zsilinszky téri szo­ciális otthon, onnan indul út­nak nap mint nap. Álalában ágyban fekvő gondozottjai vannak, mostanában három Pirosán villogó lámpafény Az év végén megnövekvő vasúti forgalom miatt gyakori, percekig, de akár fél óráig is tiltó piros fény villog a vas­úti átjáróban. Cegléd iparne­gyedénél. Egymást érik a vo­natok. vagy a hosszú tehersze- relvényt kint várakoztatják a város bejárata előtt. Az embe­rek toporognak, autók, buszok utasai várakoznak, hogy sza­bad legyen az átjáró, s ki-ki időben beérhessen a munkahe­lyére. Az idén korán, hideggel, hó­val köszöntött be a tél. Hideg van a kerékpárok nyergén, de még kellemetlenebb, ha a gyárba, vagy haza igyekezve a fénysorompó késlelteti, vá­rakoztatja. vacogtatja meg az embert. S ha nincs ott szemé­lyesen a síneknél az átjárók biztonságát is vigyázó rend őre forgólámpás autójával, so­kan átslisszannak a még alig látható, több száz méterről kö­zeledő szerelvény előtt. Meg_- fontolaÜanságuk hajmeresztő. Pedig otthon és a gyárban is várnak a haza és a munkába érkezőkre. Nemrégen történt. hogy hosszú teherszerel vény állt a bejáróban, jó néhányan ott várakoztunk a fénysorompó előtt. Pár perc után elindult a vonat, lassan, komótosan húz­ta ki a mozdony a harmincnál is több kocsit. Mellettem egy idősebb férfi készülődött az indulásra, a szerelvény vagon­jai egyre fogytak, távolodtak előlünk. Az utolsó kettő zár­ta már csak el előttünk az utat, amikor a kis öreg lendü­letet vett. kerékpárja nyergé­ben elindult a vonat felé­És elment az utolsó kocsi is. — Maradion ott! — ordítot­tam ösztönösen az öregre. Mondtam még egy cifrát is. mert kikívánkozott. Az idős férfi az erélyes hangra leug­rott a járművéről. Megijedtünk mind a ketten. Ö a felszólítástól, jómagam a saját hangomtól. Nem vagyok kiabálós. indulatos s különö­sen nem. ha nálam jóval idő­sebb emberrel kell szót érte­nem. Át sem gondolhattam, hogy. mi jogon teremtettem így össze az öreget, mert azon minutumban az ellenkező irányból nagy sebességgel robo­gott át egy gyorsvonat. Az öreg nem szólt. Lassan tolta át bi­ciklijét a szabaddá lett sínpá­rokon. S. B. háznál négyen várnak rá. Se­gít a tisztálkodásban, gondja van a rendszeres ágyhúzásra, gyógyszert készít, takarít, rendben tartja a szükséges holmikat, befűt, előkészíti a napi tüzelőt. Bár az ebédet — ez kis segítség — egy társadalmi, tiszteletdíjas aktí­va hozza a házhoz, azért rend­szerint tartalékol védence számára a konyha polcán, vagy a kamrában néhány készételkonzervet, , befőttet. Ami biztos, az biztos. A va­sárnapi, ünnepnapi ebédel­tetést általában így lehet meg­oldani. Árri megesik, hogy ami otthon, saját családja aszta­lára kerül, abból jut gondozott­jának is. Tizenhárom éves fia a készséges futár. Meg lehet oldani, hogy a közeli szom­szédoló ismerősök is segítse­nek a házhoz-ágyhoz kötött idős ember gondján. Szerve­zés kérdése az egész. Kecskemétivé azután talpal, karikázik tovább. Ha szüksé­gesnek látja, beszámol a kör­zeti orvosnak, körzeti ápoló­nőnek, (ha injekciót kell be­adni, rendszerint a körzeti ápolónő is a ház rendszeres látogatója.) Mint hivatásos gondozónő, felkeres néhány házat, ahol a társadalmi ak­tívák a rendszeres látogatók. Vérnyomást mér, érdeklődik, szemlélődik. Kedves, ám ha­tározott szavakból kifogyha­tatlan. Hivatalból kéne tennie, de úgy nem megy. Csak em­berségből. Kora délután már a Petőfi utcában tesz-vesz, egy idős asszony lakásában. A néni legnagyobb baja, hogy magá­nyos és kora miatt ereje fogy­tán. Itt ágyat húz, ott összeké­szíti és elviszi a mosnivalót, hivatalos ügyet intéz pártfo­golja helyett a tanácsnál, tü­zelőt rendel, nyugdíjszelvényt keres, mert az a fránya kis cédula épp akkor bújócská- zik gazdája elől az öreg ház­ban, amikor szükség lenne előkerítésére, felmutatására. Ha úgy hozza a sor, hogy kór­házban múlnak a na-ev Kecs- kemétiné gondozottja fölött, hát. megy, meglátogatja, figye­lemmel kíséri gyógyulását, sor­sa alakulását. Ám nemcsak 6 tesz így. Négyen választották Cegléden ezt a nehéz-szép feladatot: Mátrai Gáborné, Turcsán Pál- né, a fiatal Csurgai Mária is hivatásos házi gondozó. A szervező gondozónő Klement Józsefné, ám ő most sajnos, beteg. Mátrainénak gyermeke született, így a fennmaradó három gondozónő áll helyt. Egyetlen biztosíték Tíz idős ember várja nap mint nap őket, közülük hat fekvő, teljes ellátást, ápolást igénylő. Életkoruk 70-90 év között íródik, A harmincegy tiszteletdíjas társadalmi aktíva 45-50 házhoz jár. Szakkép­zettségük? Egy szóval kifejez­hető: ember, a szó fennkölt értelmében. A szociális otthon vezető­nőjével, Plangár Józsefnével a szociális gondozásról, a gon­doskodásról beszélgetünk kis irodájában. Szó kerül arról, örvendetes dolog, hogy Ceglé­den csekély honoráriumért, megfizethetetlen emberséggel ennyi nő vállalt Ilyen felada­tot, a néhány hivatásos gon­dozó mellett. Nem titok, hogy többre is szükség lenne, hi­szen bejelentés gyakran ér­kezik innen is, onnan is, ahol. a szomszédság, a körzeti or­vos, az ápolónő úgy találja, hogy az idős, magányos ember számára a rendezett, nyugodt élethez ez lenne az egyetlen biztosíték. A szociális otthon kapujára a „megtelt” táblát már rég ki lehetne tenni. Vannak, akik eleve nem is kívánkoznak oda, otthonukhoz ragaszkodnak, ám sok mindenben már másokra, a társadalomra utaltak, köz­vetlen hozzátartozó, segítő ro­kon híján. Kimondott szó A bejelentést környezet­vizsgálat, beszélgetés, orvosi vizsgálat előzi meg. Az orvo­si vizsgálat azután évente is­métlődik, a gyógyítás, ha szük­séges, akkor folyamatos, a körzeti orvos, vagy ha az idős ember állapota úgy kí­vánja, akkor a kórház fel­adata. Biztonságot ad szá­mára, hogy védelemben van. Még akkor is, ha életkorával megkopó emlékezete fogaske­rekéről egy-egy részecske le­pattan. Kecskemétiné említet­te: egyszer a mentőkkel kór­házba kellett szállítani párt- fogaltját. Kísérője ő volt. Kérdezte a mentős a bete­get, faggatta, rokoni kapcso­lat fűzi tán az érte aggódó asszonykához? Az idős ember emlékezetében kutatott. — Nem tudom, nem tudom. De.,. azt hiszem, a lányom... Eszes Katalin Szülőknek, gyerekekről A törteli, ludasi tanyasi Mó ra Ferenc klubban ismeretter­jesztő előa'dást rendez a köz- művelődési program keretében a községi művelődési ház. De­cember 15-én, csütörtökön es­te 18 órai kezdettel Godó Pál tanár tart előadást a gyermek- nevelésről, a szülői szerep ne­hézségeiről, az engedékenység­ről, szigorról, az újabb típusú nevelési hibákról. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents